Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz rasotamas #5666 üzenetére

    Lehet félreértettem valamit, de nem úgy volt hogy neked vannak villanyszerelő kollégáid a cégnél? Valamelyiknek csak van EV-je amivel maszekolgat...Ő lepecsételi, annak már elégnek kéne lennie. Ez a számlás marhaság csak az emberek elhessegetésére van. Nem dolgozatok ingyen, probono a szakértelmemmel a haveromnak? Mi az hogy a szabad világban nem választhatom meg az üzletpolitikám hogy mikor dolgozom ingyen?
    Ingyen munka esetén már nem vagy szakember, csak akkor ha pénzt kérek érte?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szabifotos #5671 üzenetére

    Budapesten a következő a helyzet.
    Beadja az igénybejelentést, amelyre ha csak 1x32A-t ír, akkor panelházak 75%-nál simán kiadják a tájékoztatót hogy "csak" a szabványosított mérőszekrény kell.
    Ekkor kell kihívni a regisztrált villanyszerelőt, hogy mondjon egy kivitelezési költséget.
    A legegyszerűbb esetekben is 150-180k-ról fog indulni, ha nagyobb távolság, több beton fal van akkor még több.
    Ekkor ha aláírja és VISSZAKÜLDI a szolgáltatónak, akkor van 1 éve megcsináltatni, ha nem írja alá, leketyeg a tájékoztató, akkor nincs semmi költsége.
    Tehát eldöntheti hogy megelégszik-e azzal hogy se elektromos tűzhely, se elektromos sütő, max 1 db klíma amit még elszokott bírni a 16A az általános lakás felhasználáson túlmenően. A 16A azért nem is 0, ha nincs semmi bojler vagy főző cucc rajta, akkor azért bőven elegendő egy 3-4 tagú családnak hogy a mosó, meg mosogatógépen felül világítás, számítógépek, hűtő elüzemeljen. A klíma esetén már figyelni kell hogy a mosogató és a mosógép ne járjon egyszerre.

    Amúgy meg lehet alkudni a lakás vásárlásakor is, hisz ez pl egy jól tervezhető költség, a lakás teljes villamos állapotától függően, hogy pl kell-e teljes felújítás.

    Ha épp beleesnek a 25%-ba, akkor terveztetést kér a szolgáltató és az esetek többségében kijön hogy az elavult főelosztó és a nagy távolság miatt meg kell várni amíg a társasház elkezdi a teljes fővezeték felújítást, ami alkalommal úgyanúgy kb 150k lesz a mérőhely szabványosítása / lakás, csak mellette még a mérőhelyet megelőző fővezeték-főelosztó munkálatok is hozzáadnak a költséghez.

    Pont nem rég írt ide valaki, hogy "majdnem" panelház esetén kb 367k / lakásra jött ki a teljes fővezeték felújítás + mérőhely szabványosításokkal hogy tudjanak a lakók bővítést kérni.

    szerk:
    még annyi hogy rasotamas whirlpool márkájú készülékén be lehet állítani a maximális teljesítményfelvételt, de más gyártóknál ez nem így van. Így sok olyan készülék típus van, aminél kell egy második 16A-es szolgáltatói bekötés.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szabifotos #5676 üzenetére

    Azert 16A elegge keves tud lenni.
    Teny hogy minden lampa ledes, a laptop, lcdtv is alig fogyaszt, ebben a reszben igazad van.
    Aztan ilyenkor futnak bele olyanba a felhasznalok hogy jar a mosogatogep(3A), jar a mosogep(szinten3A), bent valaki vasalozik, konyhaban megy a vizforralo, majd a kontakt grill bekapcsolasakor hirtelen elsotetül minden. XD
    Es akkor jon meg nyaron a huto klima, panel lakasoknal folyamat jarnia kell, siman kajalt most ismerosnel allando jelleggel 3A-t.

    Masik tema:
    A fozolapokat ugy tervezik, hogy feltetelezik a haromfazisu lakas bekotest, igy jut 2 kulon fazison 16-16 amper a fozolapnak is.
    Persze mindegyiket be lehet kotni csak egy fazisra, de a tervezok eldelejtik hogy ilyenkor a nulla vezeteket duplazni kene, es tul vekony a beepitett tapkabel.
    A kollega altal valasztott whirlpool korrekt, a kabel teren is duplaznak, tovabba beallithatod hogy mekkora max teljesitmennyel mukodhessen a keszulek. Ezt masik gyartonal meg nem lattam.

    Idehaza 1fazis 32Amperig a szolgaltato iranyaba csak 14k hufot kell (persze a regisztralt szerelo dija az mas teszta) kiszallasi dijat fizetni a kismegszakito cserejeert. Efelett meg amperenkent 5k hufot.
    Ugye a fozolappal egyidoben elni is szeretnenk, tehat legalabb meg 10 de inkabb 16 amperral illik szamolni minden mas fogyasztasra.
    Tehat 1x32A, amibol 16 megy a fozolap egyik aramkorenek, 16 marad a lakas minden mas cuccanak, majd meg 16 mehet a fozolap masik aramkorenek. Na ez panelhazban necces, mert lehet tervezest fognak kerni.

    32A bovitest minden ingatlan vasarlasnal automatikusan belekell szamolni, hidd el az a biztos, ne kesobb kelljen szetvesni a furdot. XD

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #5686 üzenetére

    Ki kell építeni EPH csomópontot, általában a fő földelőszonda közelében szokták és belekötni a földelő szondáról egy legalább 10-es zőccsárga MKh réz vezetéket.

    Aztán erről a csomópontról indulva kell az épületbe belépő FÉM csőhálózatokat (mindet) bekötni. Hogy milyen nyomvonalon viszed az nagyjából mind1, lehet ablakon keresztül is.
    Hivatalosan minden csővezetéknek saját EPH vezetéket illene vinni, de sokszor csak 1-et visznek, aztán az egymáshoz közelieket felfűzik.
    Továbbá a gázóra előtt és utáni szakasza is be kell hogy legyen kötve.

    Cirkónál már kicsit lazább az előírás, mivel általában úgy is kell oda egy dugalj a benne lévő vezérlő számítógépnek, ezért a szabvány megengedi hogy arról a dugaljról 2,5-ös réz vezetékkel kösd be a cirkó előtti és utáni fém csővezetékeket.
    Ennek azért előfeltétele hogy egyébként az épület és azon belül az ingatlan/lakás EPH és földelése rendben legyen.

    De igen, ahol nincs, ki kellene építeni, nehogy egy szerencsétlen gázszerelőt megzizzentse egy random elnyírt elektromos vezeték.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #5689 üzenetére

    Az hogy a földelés most szondát jelent vagy más módot, azt ezen a forumon hagyjuk.
    BTW a földeléssel kapcsolatban hogy csak 1 helyet említsek:
    MSZ 447:2019 - Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás-ban is elő van írva, amennyiben bármilyen módon szeretnél a közcélú hálózatról áramot vételezni. :)
    Az megint más kérdés, hogy ahol már régóta üzemel a családi ház és nem akarnak bővítést, a kutya sem kéri számon...
    Amúgy itt pl szerencsére el is lehet olvasni, az egyébként pénzbe kerülő szabványt, jó olvasgatást: [link]

    Természetesen az országos szabvány megjelenése és 2019-es érvénybelépése óta az elosztó cégek a saját üzletszabályzatukban egyes pontokon szigorítottak.
    pl a feszültségesés esetében "A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek együttes feszültségesése az eredő méretezési teljesítményből adódó terhelés mellett a közcélú elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a lehet"---->az ELMŰ 2020-óta legfeljebb 1%-ot enged meg, amivel jól megszívattak mindenkit ahol mondjuk a társasház kapualjában a kábelfogadóból pl 10 méternél hosszabb csatlakozó vezeték megy a főelosztóhoz és mondjuk 2018 előtt felújítottak. Mert ott tuti hogy a régi rendszerben nem hagytak elég tartalékot.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #5693 üzenetére

    Asszem a lakásom esetén szerencsés vagyok hogy a katasztrófavédelmissel megbeszéltem hogy az átfolyós gázüzemű vízmelegítőm helyett még idén elektromos bojlerem lesz, így csak simán felhívta a figyelmem hogy béleltetnem kell az egyébként olyan típusú bojlerem kéményét, amit korábban nem kellett béleltetni. Persze majd elköltök 350k-t csak a bojler kéményére...más lenne ha lenne cirkó, de csak egy bojler...
    Nálam nem kötekedett hogy hol van a 20 éves berendezéshez a terv...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szabifotos #5696 üzenetére

    Korábban erre utaltam ezzel a szösszenetemmel:
    "Amúgy meg lehet alkudni a lakás vásárlásakor is, hisz ez pl egy jól tervezhető költség, a lakás teljes villamos állapotától függően, hogy pl kell-e teljes felújítás."

    90% hogy ha csak 16A van a lakásban, akkor legalább egy részén fel kell újítani az elektromos hálózatot, de valószínűbb hogy az egészet. Nem tudom mekkora méretű lakás, még nyár elején írta ide valaki hogy 55 nm lakásra kért árajánlatokat.
    Falon kívüli csatornás szerelés, dugaljak, kapcsolók és lámpatestek nélkül
    olcsóbb, nem nagymenő, az is lehet hogy stiklik miatt korábban börtönviselt vállalkozó, nem biztos hogy szép eredménnyel és kitudja milyen szintű szeparálással: 450 anyaggal, elosztóval.
    drágább vállalkozó 850+ anyagdíj
    Ha ragaszkodnak a "láthatalan" vezetékezéshez, azt az olcsóbbik nem is tudta volna csinálni, a drágább vállalkozótól már 1,1M+anyag díj mondott a forumtársnak asszem. Persze ott kezdődik hogy panelban vízszintes szakaszokon szinte tilos vésni.

    Ha csak a konyhai áramköröket kéri, tehát főzőlap, sütő, konyhai dugaljak és világítás, a bejáratnál lévő elosztótól legtávolabbi konyhai helyiséghez kell kiépíteni az új vezetékezést, az elosztó csere után, arra a drágábbik önmagában mondott neki 450-et falon kívüli szerelésre.

    #5697 rasotamas
    Bp-n társasházakban rááltak arra hogy egységesen ellenőrzik minden lakásban a kéményeket, tehát hiába falaztad be akkor is meg kell mutatni, mert elegük lett abból hogy "jajj aranyoskám 10 éve nem használom, nem kell bejönni...bemennek és ott virít a konvektor belekötve, majd megy a magyarázkodás és kiderül hogy már régóta visszajön a füst, csak nem akarja megcsináltatni a béleltetést"
    Na az ilyenek miatt ellenőriznek mindent, sok belvárosi lakásnál pl anno úgy épült ki hogy nagyszobában volt egy kályha saját kéménnyel, csak aztán lett parapetes konvektor a függőfolyosó irányára és be lett falazva a régi.
    Nagyon elgondolkotam hogy hangulatos lenne a nappaliba egy kandallót beüzemelni. :D

    Ha be van jelentve cég az adott lakásbaba, akkor kiszámláztak nekem 2500 hufot, hiába indította el a kijelentést az előző tulaj, 2 hónapon belül voltunk az adásvétellel.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5701 üzenetére

    A hirdetéshez képesti állapotot kell felmérni, vagyis a "beköltözhető, nincs semmi gond" szöveghez képest, fejben már látni kell a költségeket mindennel kapcsolatban. Imádom hogy a 70-es évekből ott maradt konyhabútor cseréjét bezzeg beleszámolják az alkudozásba még az eladók is mondják hogy "Hát megértem, alkudozzunk"...de ha szar a vezeték a falban amit nem látnak, akkor már jön a szöveg hogy "Nekünk nem volt vele gondunk soha"...majd odalépek a kapcsolóhoz, serceg és felkapcsoláskor felrobban a csillárban az izzó..."ja hát igen, abban megszoktuk hogy 3 havonta automatikusan cseréljük az izzókat mielőtt felrobbanna, de hát ez minden szomszédnál is így volt mindig is, nem kell ezen kiakadni, ne sértegessen" :D

    És akkor persze ne nézzem le az ingatlanközvetítőket akik mindig csak várják a megfelelő pali madarat aki ezekből nem csinál gondot, mert majd úgy is mindent cserélni fog, majd az Ő hibája lesz ha nem marad pénze rá...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szabifotos #5704 üzenetére

    Az is alkudozás, csak felfelé. :D
    Durva hogy már megint ingatlanokba akarja menekíteni a pénzét a magyar befektető, aztán amikor a bérlő nem tudja kifizetni a megemelkedett rezsit és elköltözik hogyan is lesz ez? :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz cappa72 #5709 üzenetére

    Tényleg olyan mennyiség kell hogy megéri a darabonként 200 forintot megspórolni a drágább gyárók, komolyabb minősgéellenőrzésé?
    Mert azt látni kell hogy a drágább gyártó esetén a hibás működés 99%-ban azt jelenti hogy nem enged át áramot, tehát nem lesz veszélyes az elmenő hálózat.
    Míg az olcsóbb termékeke esetén a hibás működés 50%-ban azt jelenti hogy akkor is átenged, ha valójában le van kapcsolva, vagy épp túláram esetén túl lassan old le, emiatt tűzveszély alakul ki.
    Bármilyen komolyabb felújítás esetén általában az elosztó költség a legkevsebb, sose értem ezen spórolni.
    Pl egy teljes panel lakás 60 négyzetméteren teljes villanyszerelése valahol anyaggal együtt 600-900 ezer forint (lámpák nélkül), ebből még drágább megszakítók esetén is kevesbb mint 50K maga az elosztó...a kismegszakítókon összesen spórolhat kb 5k hufot, szemben a teljes költséggel...tényleg megéri a gyengébb minőség ellenőrzés miatti kockáztatást?

    Kínai csodákkal is ez a gond, hogy Ali-n rendelve nem tudhatod milyen a tényleges minőségellenőrzés, valamint összeszerelési minőség csak ha kiutazol és leellenőrzöd...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz rasotamas #5712 üzenetére

    A költségeket a következő változatra értem, csak az erősáram, tehát pl LAN nélkül:

    -új elosztó, a modern igényeknek megfelelő szeparációval és védelmekkel(de lehet a több Firelé már extra felár), betápláló vezetékezés cseréje a folyosói mérőszekrényben lévő mérőórától indulóan(ha nincs pénz szabványosításra, akkor a mérőóra fölött megfogni egy első fogyasztói kiselosztóban kismegszakítóval a régi vezetéket);
    -900-ba sokszor (nem mindig) belefér a mérőhely teljes szabványosítása is;

    -az egyes helyiségek esetén a "gerinc" vezetékezést mindenképp új kábelcsatornában vinni minden áramkört; Javasolt még akkor is így tenni, ha egyébként a régi kábelezést anno a födémnél eredetileg betongipszeléssel begipszelték és kivésésé után, ugyanolyan anyaggal visszalehetne gipszelni az új kábeleket;
    -függőleges szakaszok esetén pl kapcsolóknál a meglévő mm vezeték kiszedése és helyére új kábel begipszelés. Ezt azért lehet sokszor megtenni, mert a házgyárban annó úgy öntötték a betont hogy eleve hagytak hornyot kábelezéshez, na ott megoldható a süllyesztés, hisz nem kellett betont vésni; Máskor meg ahogy kiszeded a korábban belevésett mm-t, kb olyan mély vájatot kapsz hogy 1 db lámpa kapcsolásához biztonsággal betudsz gipszelni egy 2-eres kábelt;
    -dugaljakhoz a födémnél vitt gerinc csatornából legtöbbször szintén csatornával történő leállás;
    -elektromos tűzhely és sütő számára kellően erős új kiállások;
    -klíma számára is dedikált kiállás elosztótól indulóan;
    -legolcsóbb(már használható minőségű) kapcsolók és dugaljak, az eredeti mennyiségben;
    -lámpák nélkül!!!

    Munkadíj-munkadíj-munkadíj...

    Ha valaki minél "láthatalanabb" szerelést szeretne, akkor sok cégnek van rendes vasbeton maró gépe, nem horonyvágó. Na azzal, kis mélységben, 1 db 3x2,5-es kábelhez még kis kockáztatással szigorúan függőlegesen sokszor megcsinálják a horony kialakítást a felül lévő kábelcsatornához.

    Ezen felül statikust kell hívni hogy szabad-e valahol (pl kis szobákat elválasztó vékony falba) bemarni vízszintesen hornyot. De alapvetően vízszintesen nem engedik a horony marást sem.
    Kézi vésőgéppel tilos vésni, mert a rezgések kompromittálják a beton anyagot, tehát horonyvágóval 2 vékony vágást ejtve a köztes anyagot kiszedni tilos.

    Sokan szoktak még 10-20 centi hosszan úgy hornyot "vájni" hogy elhasznált betonfúró vídiával szépen 1 centinként megfurkálják horonynak...ezt sem szabad, de ugye nem áll mindenhol rendőr. Nem véletlen van keletje az 1 J ütőenergiájú csak fúráshoz használható fúrókalapácsnak...persze mindenki csak lámpázáshoz használja...persze.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rakeem #5716 üzenetére

    Szia,

    Picit fura az "eredeti állapot" ábrád.
    Ezek szerint ki tudtad nyitni a folyosón lévő méretlen felszálló dobozt? Nem kötekedésből, sok helyen tényleg nincs leplombálva, így nem marad nyoma a szabályszegésnek. :)

    Tehát a vízszintes vonal az melyik "falat" akarja jelenteni? Az elosztó falát? mert akkor miért van 2 db "sín" jelölés az elosztón kívül a "3x fekete mellett", tehát most akkor hol is van az a közösítés?
    A rajzod jelenlegi formájában azt jelenti nekem, hogy a méretlen fővezetéki dobozban csak 4 vezetős rendszer van, nincs külön földelés. Ott elvégezték a szeparálást, ott van egy külön PE sín, majd onnan a lakáselosztóba már 5 vezeték megy. A rajzodban elvileg a vízszintes vonal feletti rész jelentené a lakáselosztódat és ott nincs összekötve a nulla és a PE.

    Szóval jó lenne tisztázni, mert a rajzod nem egészen azt jelenti mint a mellékelt szöveg.
    Elsősorban azt hogy tényleg a méretlen felszálló most akkor 4 vagy 5 vezetős. Ha 5, akkor a lakáselosztóban tilos nullázni. De sokszor megesett hogy megtévesztésből van behúzva a folyosóra a piros vezeték és valójában a méretlen fővezeték csak 4 vezetős, PEN vezetős, TN-C rendszerű, olyankor meg a lakáselosztóban végezték el a szeparációt.

    De ahogy a kollega írja, elképzelhető hogy feledékenységből hagyták a kiselosztóban azt a közösítést, ami bejövő TN-S rendszer esetén baj.

    Ha jelenleg nincs tervben szabványosítás (mert mondjuk az eredeti 3x10A elégséges) akkor én úgy szoktam az ilyet megoldani, hogy a mérőóra felett/mellett egy 5 modulos kiselosztót építek be.
    Ebbe kerül fázisonként 1 db kismegszakító, amikbe belekötöm a mérőórától érkező alu vezetékeket, a nullát/PEN-t és ha van külön akkor a PE-t itt megtoldom.
    Vagy itt elvégzem a PEN szétválasztást, ha nincs külön PE a méretlen dobozban.

    Fontos, hogy a réz sínezésre beérkező alu vezetékekre ilyenkor sajtolóval rá kell roppantani érvéghüvelyt, annak ellenére hogy merev vezeték. Erre azért van szükség, mert az alu és a réz sínezés nem szeretik egymást, idővel szét mehet, az érvéghüvely anyagában ezt áthidalja. Kismegszakítókba ónozott alkatrész van.

    Innen már 10-es érvéghüvelyezett réz vezetékkel állok be a lakáson belüli kiselosztóba, de a folyosói szekrény felső részén feltekerek szép nagy ívben annyit, hogy későbbi szabványosítás során a PE és a Nulla elérjenek a szinti méretlen elágazó dobozig a mérőhelyen keresztül.
    Aztán a lakáselosztóba ezek alapján már TN-S rendszer érkezik, szal oda kerül(nek) az ÁVK, olyan mennyiségben ami kell.
    Azért szoktam 2x12 modulos elosztót alkalmazni, mert azokban általában 2 db nulla sín van gyárilag, így a beérkező nullát bekötöm az egyikre, onnan él az összes ÁVK, valamint az előszobai világítás számára ÁVK előtti 6A-es kismegszakító. Tényleg csak azon 1 db világítás számára, mert ha levágódik a szobákban egy hiba miatt a védelem, ne legyen vaksötét az előszobában lévő elosztónál. A közvetlenül bekötött világítás esetén kicsi a veszélye a balesetnek, nem is kötelező száraz helyiség esetén világításra Fi relé, de persze lehet ilyenkor kétpólusú villanykapcsolót rakni.
    De erről a nulla sínről él pl elosztóba szerelt csengő, aminek a nyomógombjához 24V-nál nem nagyobb jelet viszek. Meg ha a hűtő kap dedikált kombiÁVK-t, az is, továbbá klíma dedikált kombiÁVk-ja, meg még igyekszem rábeszélni az embereket a fürdőszobai kozmetikai dugalj+tükör világítást külön kombiÁVK-ra rakni, bár ez már szőrszál hasogatás.
    Aztán a szobák dugaljait és világítását védő ÁVK-ról él a másik nulla sínezés, amiről mennek a szobák meg a konyha irányába a kismegszakítónként külön(!) elmenő nulla vezetékek.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rakeem #5721 üzenetére

    Alakul a mandula.
    A szobában a dugaljakat a falnál kibontva, megérkezik oda a védőföld? Régebben sok helyen csak a konyha+fürdőhöz vittek földelést, de oda vittek mert hogy legalább egy hangyányi esélye legyen a felhasználónak a túlélésre...a szobákba már nem jutott.

    Tehát azt írod hogy az elosztóban az elmenő földelések is mind a nulláról lettek indítva? Nincs olyan ami a PE sínezésről? Mert az 1 dolog hogy a fizika szerint az összekötés miatt eddig nem volt különbség, de az ÁVK miatt nagyon nem mind1.
    Ugye ha a földelő vezetőt az ÁVK-ra kötöd, azonnal le fog vágni ha földelt dugaljba bedugva pl a mosógépet és hozzáérsz a fém dobhoz, ha MEZÍTELEN lábbal állsz, hiszen bekerülsz az áramkörbe és rajtad keresztül az aljzat irányába szivárog az áram, nem pedig az ÁVK felé.

    Szal jó lenne kiazonosítani azokat a földeléseket. Egyszínű minden vezeték?

    Ha az elosztótól elmenő vezetékezést nem újítjátok fel és tényleg minden elmenő föld is ugyanolyan színű és mind a nulla sínre lett kötve, akkor marad a kétsarkú feszültségkémlelővel (villanyszerelőnek a "MŰSZER") és ki kell sípoltatni. Ez persze sok le-visszakötözgetéssel jár, jobb ha nem egyedül csinálod. Aztán amit kiazonosítottatok azt megfeliratozni.
    Tehát a dugaljban folytonosságot kell ellenőrizni a nulla és a földelő érintkezők között, ilyenkor más hangon sípol a műszer és elvileg csak egy sárga pötty világít rajta. A föld és fázis között 230V.
    Ekkor ha azonos nulla sínről lett indítva az összes védővezető is, akkor egyesével lekötöd őket és amelyik lekötés után a földelő és a nulla nem sípol össze és a 230V sem a fázissal, akkor már jó az irány...nem lesz rövid idő kiazonosítgatni.

    No de visszatérve a betápláló földelő vezeték kérdésére:
    Tehát az eredeti ábrádon a vízszintes vonal a lakás fala.
    Az alsó rész a földszinten a mérőóránál van, ott elvégezték anno a földelés szeparálását és innen végig külön jön a földelő szál.
    Ez jó, akkor csak az elosztódban van a hibás összekötés.
    Szétkötöd, lekötsz minden elmenő védőföldet, majd ezután a kétsarkú feszültségkémlelővel megnézed a nulla-föld között összesípol-e a műszer úgy, hogy csak folytonosságot jelez. Ha igen, akkor tényleg TN-S rendszer jön a pincei elágazástól, tehát a lakásban kivitelezhető a megfelelő érintésvédelmi szint.

    Fentebb leírtam hogy mit javaslok a lakáselosztónál(az előtte lévő részek most elhagyhatóak, hisz 7 emeletre van a mérő), 12 modulos elosztót kapsz 5K hufért, 2x12-est meg 7k hufért, nem nagy különbség, a jó választást megfogod köszönni magadnak. :)
    Aztán minden elmenő földelés mehet a bejövő földelő sínre, ott nincs olyan jellegű különbség mint az ÁVK-k esetén.
    Egyébként szabvány szerint nem kötelező minden áramkörhöz saját védőföldet indítani az elosztótól, lehet védőföldhöz gerinc vezetékezést vinni és csak arról leágazni szükség és igény szerint.
    A nulla mindegyik áramkörhöz saját kell legyen, ez nem a fizika szabálya szerint, hanem hibahelyek miatt.

    Így hogy pincéből jön a betápláló vezetékezés, valszeg közös védőcsőben érkezik meg az emeletre, nem egyszerű a szabványosítás, sorry notsorry.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #5720 üzenetére

    Bocs de erre inkább nem mernék semmi verdiktet mondani 1 fotó alapján, túl sokfelé lehet hibázni.
    Vagy helyszínre kell hívni villanyászt, vagy szétkötéskor mindent rendesen befotózni.
    Pl kérdésed:
    "A két vastagabb vezeték a fázison: mindkettő a villanyórától jön? Miért kettő?"
    Hol a fotó a villanyóráról, mert nem írtad hogy ott hány megszakító van, lehet eleve 2 fázis lett anno bekötve, mi meg itt vakvágányra futunk.
    Van-e külön vezérelt óra a bojlernek? Mert akkor annak külön kiselosztóba kell rakni majd az új kismegszakítóját.

    Az órától jövő vezeték Nem szolgáltatói feladat, az már a tulajdonosi a szabványosítás kategória. A szolgáltató társasházak esetén a kapunál lévő hálózati leágazó pontig tart.
    Ha társasház, akkor érdeklődni kell a közösképviselőnél hogy milyen állapotú a méretlen fővezetékhálózat, be van-e tervezve teljes méretlen hálózat felújítás szabványosítással a következő időszakban...stb.

    De vannak olyan térségek, ahol a szolgáltató megengedi hogy nem kell teljes szabványosítást végezni, ha szép nagy bociszemekkel mész, lehet megengedik hogy csak "hibajavítás" címszóval az órától a lakáshoz jövő vezetékezés kerüljön cserére, de mindenképp regisztrált szerelőt kell kihívni.

    Mai napig érvényes érintésvédelmi mód az hogy a lakáselosztóig közös PE+N azaz PEN vezető érkezik a társasházi főelosztótól, amiben van egy földelő szonda a PEN vezetőre kötve. Aztán ahogy most is van a lakáselosztóban történik meg a szeparálás és az onnan elmenő dugalj áramkörökhöz már külön védővezető megy. Pl az a kis piros vezeték a fotód alján.
    Persze ilyenkor az a baj hogy ha a lakás leágazó vezetékével történik valami gikszer, megszűnik a földelés, ezért szeretik a TN-S azaz szeparált földelő vezetős rendszert a főelosztótól.
    De ha nincs még felújítva a méretlen hálózat, akkor egyelőre maradhat a régi változat.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #5726 üzenetére

    Azért csak óvatosan a hobbi villanyszereléssel.
    Én sima mixvilles OMU system-t használok, már van hogy beleszorul a 10-es érvéghüvely és préselés után ki kell feszegetni, de sokfelé vittem esőben is, szal hobbi szintre 10k hufért elfogadható.
    A 6-os vezetékekhez is inkább 10-est használj, az a biztos, alig olcsóbb a 6-os vezetékhez való szerszám.
    A 16-os vezetékhez való becsapós, mert annak a minimuma 6-os, az alatt nem présel...
    Annyit hozzá kell még tenni hogy a négypofás biztosabb, de persze a 4 irányú ellenerő miatt fárasztóbb is kezelni mint amelyik csak U alakban présel...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz BB9000 #5730 üzenetére

    hobbiszintre, 1-2 lakás átvillanyszerelésére jó az is, csak én azért ajánlottam a 10-est, mert mindig mindenből 1-el nagyobbat kell venni annál amivel használni szeretnéd. A 10-esben sokszor szorul a 10-es érvég ahogy ráhúzom, ennek analógiájára a 6-osban meg a 6-os vezeték fog szorulni.
    Ugyanígy fővezetéki sorkapocs esetén amikor az szerepel rajta hogy 2x25/2x16, azt úgy kell érteni hogy valóban van rajta 25-ös furat, de azt a merev vezetékre értik, érvéghüvelyezve ez valójában 16-os és 10-es érvégezett vezeték megy bele...

    #5729bluemirage
    tökéletesen igazad van abban hogy könnyű elszúrni a dolgot és nem feltétlen egy problémás elosztóval kéne kezdeni, jobb lenne előtte tapasztalatot szereznie más alkatrészeken, kicsit beletanulni hogy melyik anyagnak mi a határa, nehogy pl blankolásnál észrevétlenül elvékonyítsa a keresztmetszetet aztán meg nullaszakadás lehet belőle.

    Viszont vannak helyzetek amik nem várhatnak és a fotón szereplő megszakítók olyanok, ez sajnos egy azonnali beavatkozást igénylő rendszer, szal valakinek foglalkozni kell vele.
    Én is nyugodtabb lennék ha tudna olcsón segítséget hívni hozzá, aki még meg is tanítja. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5736 üzenetére

    Melyik régió?
    Pest megyei hálózati áramszolgáltatónak még ismerem a régi telefonszámát, továbbá múltkor szomszédom 35 perc várakozás után tényleg sorra került hogy feltehesse kérdését a lakásával kapcsolatban.
    #5737 csemberlen
    A "jó hír"-en felröhögtem...kínomban :D

    BTW a nov 15 az csak földi halandókra vonatkozik...meg a munkakedvre. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz kenwood #5766 üzenetére

    Visszakérdés.
    Ha a linkelt vezérlőn igazából nincsen nyomógomb, sem semmi amit állítani lehet mert vezeték nélküli kapcsoló jelet kap, akkor szerintem nem fontos hogy a régi kapcsoló helyére kerüljön.

    Biztos ami biztos alapon, ha Ők eredetileg úgy tervezték hogy nullát is szakít, akkor én abba a kötődobozba tenném ezt a cuccost, ahol le van ágaztatva a lámpa, fent a fal tetején.
    Ott mind a fázist mind a nullát bekötni úgy, ahogy tervezve van.
    Az eredetileg a kapcsolóról érkező fázist amit a továbbiakban a vezérlő szakít, be lehet kötni direktbe a vezérlő bemenetére abban az elágazó dobozban fent. Tehát a kapcsolóról visszaérkező jelet azt nyugodtan le lehet dugózni. Ha a dugalj nem a kapcsolóról kapja a tápot, akkor a kapcsoló leágazását teljesen le dugózni be-és kimeneti oldalon is.
    Így a többi kötődobozt érinthető magasságban lefedésre kerülhet.

    Persze értem a Te törekvésedet, hogy a központi vezérlő meghibásodása esetén, érinthető magasságban bármikor ki tudnád váltani egy sima kapcsolóra amíg megérkezik a csere példány. Ahogy leírtad elvileg működnie kellene a dolognak, tehát nem kéne hogy a vezérlő tiltson ha nem rajta megy keresztül a nulla, elvileg nem ÁVK, nem kéne hogy ellenőrizze a nulla vezetéken átfolyó áramot. Bár tény hogy jó lenne. :D

    Viszont én nem szeretem a világítást és a dugaljat azonos nullára kötni, rossz tapasztalatok vannak irodaházakból ahol emeleten lévő 30 irodából 10 irodában fullra elment az áram, mert 1 db PC tápegység zárlatos volt és az azonos nulla miatt a világítási megszakítókat sem lehetett addig visszanyomni.
    Meg aztán kérdéses még, amire a másik kolléga is felhívta a figyelmet, hogy melyik melyik Fi relén va. Mondjuk feltételezem 1 db Fi relé van az egész lakáson.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz jippa #5765 üzenetére

    Én így csinálnám:
    -a "H" tarifás berendezés energiaelosztása hivatalosan nem kerülhet nem "H" tarifás berendezéssel közös kiselosztóba, külön kiselosztóban kéne lennie a mérőórától a "H" tarifás fogyasztó eszközökig, át kell építeni;
    -a másik, normál bejövő betáplálást be kötném egy fő túláramvédelembe (biztonság alapon), 3x1pólusú kismegszakítók, mert így ha az egyik fázis levágódik, nem fog a másik kettő is elszállni;
    -innen elágazást kell kialakítani, a legbiztosabb ha fázisonként 4 pólusú fővezetéki sorkapocsba állok át és onnan indítom a 2 eltérő feladatú leágazásokat.
    De ha tudom hogy később nem akarok bővíteni, akkor ikerérvéghüvellyel elmenni az 1 fázisú Fi relére (vagy kismegszakítóval kombinál-Fi relére) és szintén az ikerérvéghüvelyből elindítani a 3 fázist a 4 polusú mágneskapcsolóba.
    A mágneskapcsolóról kell a 3 fázisú Fi relére vezetékezni, amiről elmenő nulla vezeték saját nulla sínt kell hogy kapjon. Onnan már mehetnek az egyes leágazások elmenő vezetékezései, minden leágazás saját megszakítókról, ahogy most is van.
    Fontos hogy ahova 3 fázisú berendezést akarsz telepíteni, oda itt 3 fázisú kismegszakítót rakjál, mert ha az egyik elszáll nehogy a másik 2 fázis gondot okozzon az illető gép motorjának.

    A mágneskapcsolókat rendesen válogasd meg, mert a névleges értékhez képest jóval alacsonyabb az állandó terhelhetőségi érték, amit az oldalán lévő táblázatban mutatnak.
    A névleges érték arra vonatkozik, hogy mekkora hirtelen tüskét visel el fél-1 secre anélkül hogy károsodna, pl ha több egyenként alacsonyabb terhelésű gép egyszerre hirtelen kezdeti áramfelvétellel megrántja a hálózatot, de aztán állandó üzemben előálló max terhelésük is csak kb fele akkor terheléssel jelentkezik.
    Láttam már villanyszerelő arcán a meglepetést, amikor a 3fázisú maximálisan 16kW egyidejű terhelésű üzlethelyiség terheléshez megvette a legolcsóbb 25kW mágneskapcsolót( nem azt a típust ami be volt tervezve és árajánlatozva ), ami 7,5kW egyidejű terhelésnél már érinthetetlenül tűzforró volt mindenhol és nem értette miért szólok neki hogy cserélni kell...aztán megnézte az oldalán a táblázatot és ott virított rajta hogy csak 5,7 kW-ig terhelhető az adott kiépítésben.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Nu a "Trust me, i'm an electrician" mai nyertese, simán ráköthetné a mobiltöltőre a fúró-vésőkalapácsot:

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sucre #5806 üzenetére

    Első tippem hogy a családi házad mérőórájánál(ami még nem került szabványosításra, tehát nincs átszerelve egy nagyméretű műanyag dobozba, hanem fa dobozban van az épület falán) 3 db kismegszakító van.
    Nem a kiselosztóban, hanem konkrétan annál a mérőóránál amelyiket bediktálod, alatta, ugyanazon a fekete táblán van 3 db kismegszakító, amelyeken "plomba" zsinór van átfűzve.

    Ha igazam van, akkor a szobákban lévő konnektorok szét vannak osztva a 3 fázis között, így ha a szolgáltatónál csak az egyik fázison keletkezik hiba, akkor csak 1 vagy 2 szoba esik ki.
    Tehát első feltételezésem hogy szolgáltatói, közcélú hálózati hiba volt ami az egész utcát érintette és sokaknál elmehetett a konnektorok, vagy épp a világítás egy része. Meglehet kérdezni a szomszédokat, ha valóban a mérőnél 3 db kismegszakító van.

    Másik hiba lehetőség, hogy az azokba a konnektorokba irányuló fázison, vagy nulla vezetéken van kötési hiba, ami korábban is sercegett, csak eddig nem olyan hangosan és nem akkor okozott gondot hogy feltűnt volna.

    Ha régi a ház villanyszerelése, akkor még az első esetben is jó ha egy villanyszerelő megnézi a kötéseket, hogy van-e valahol laza nulla, vagy égett vezeték a kötődobozokban. Nehogy a szolgáltatói hiba elhárítása után 1 héttel egy laza nulla miatt meló közben elfüstöljön a laptop...

    A villanyszerelő kiérkezéséig más szobából javasolt megoldani a tápellátását a munkaállomásnak.
    Hátha másik fázist nem terhelik annyira a környék családi házai. De ha tényleg szolgáltatói gyengeség van, akkor bármelyik fázis csinálhat ilyeneket, hogy pár percre leesik a feszültség, pláne ha sok a napelem a környéken.

    Érdemes a homeofficehoz szünetmentes tápegységet is beszerezni a routerhez, bármikor jól jöhet, van topicja neki.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Novver #5809 üzenetére

    Az én meglátásom:
    Ezeknél a "protected" jelzés arra vonatkozik, hogy az egységen belül működik a védelmi berendezés (pl túláram, vagy jelen esetben a túlfeszültség levezető még nem égett ki).

    Ahhoz hogy eldöntse hogy van-e földelés az adott dugaljban, az egyik legegyszerűbb módszer ha van benne egy szakadás vizsgálat a nulla és a földelés között.
    A főelosztóban kötelező a földelésnek és a nullának azonos potenciálon lenni, tehát összekötve.
    Lehet hogy csak az egyik póluson van ilyen ellenőrzőkör, holott hazánk lakásaiban mindegy melyik pólus melyik oldalon van.

    A magad megnyugtatására azért érdemes lenne ellenőriztetni az adott dugaljat.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Chal #5813 üzenetére

    Hát sok sikert, szerintem inkább építs egyet egy megfelelő minőségű bolti töltő kibontásával. :D

    Amúgy a belkin fenti példánya esetében a feltételezésünk szerint nem fázis-nulla pólus villanyszerelő általi felcserélésével van a gond, hanem a belkin saját belső felépítésével, hogy miért lett érzékeny rá, ha az előző lakásban nem volt érzékeny.
    Elvileg erre fel kellett volna készíteniük, tehát hogy mind a 2 pólus esetében ott kéne lennie az ellenőrzőkörnek...vissza kéne menni az előző helyre és letesztelni hogy még mindig mind a két irányból ugyanúgy nem jelez. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz ferkoczy #5815 üzenetére

    Szia,
    Be lehet kötni ezeket 3x1fázisra, tehát elvileg ha adott harmadpatron esetén mind a fázis-nulla pólusokat szakítod, akkor meg lehet próbálni, de semmiképp sem hobbiszerelés kör, mivel "ebben" fogtok utána fürdeni...meg fel is robbanhat a gőztől a tartály. :D

    Amúgy amiatt szeretnéd mert az egyszerre történő működéssel van hogy túlterheli az épület egyik betáplálási fázisát, ami ennek hatására leold a dugaljak harmadával együtt? Tehát szeretnél fázisonkénti terhelésmonitorozás szerinti leválasztást biztosítani?

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz ferkoczy #5817 üzenetére

    Az nem megoldás hogy a jelenlegi 3 fázisú patron helyett 3 db 1 fázisú patront berakni? Nyugodtabb alvást eredményez.
    Gondolom maxra tekered az elérendő hőmérsékletet.
    Kicsit azért bonyibb logikát kéne megvalósítani, hisz alapbeállításon mind a 3 fázisra vagy kiküldi a fűtés jelzést, vagy elzárja. Tehát az kéne hogy amikor csak kevéske hiányzik a célhőmérséklethez, az inverter jelezzen hogy épp van valamelyik fázison felesleges kapacitás, akkor azon a fázison lévő patron kaphat áramot a relén keresztül, amelyiken nincs kapacitás, arra ne adja ki a feszt.
    Persze ha épp kihűlt a tartály, akkor meg mind a 3 fázison fűtsön...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz scott_free #5822 üzenetére

    Igen.
    A középső "lik" hátoldalán tudsz műszert beledugni ellenőrzéshez.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Janusz001 #5829 üzenetére

    Olyan relé kell tehát, ami alapjáraton átengedi az áramot, majd amikor az alkonykapcsoló szerint túl sötét van, ezért vezérlő jelet küld, aminek hatására a relé is elzár?
    Ezt úgy hívják hogy "normaly closed( NC)" relé, azaz alap/normál állapotban zárt, majd ha jelet kap akkor kinyitja az érintkezőit, azaz megszakítja a kapcsolatot.
    Valamivel drágábbak az olyan típusok amik mind a kettőt tudják, tehát van "NC" és "NO" jelzésű kontaktusa is aszerint hogy ha később esetleg változtatnál vagy máshova kellene.

    Vagy még megoldás hogy napelemet kötsz rá, aksu nélkül így csak akkor megy ha van is napsugár, de ez ugye évszak szerint eltérő működési időtartamot jelent, télen keveset menne...arra az időszakra mondjuk rá lehet kötni aksit, hogy kitold a működési időtartamot, tavasz felénél meg lekötöd az aksit róla.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5852 üzenetére

    Én is szeretem, csak azért meg kell szokni.
    Lehet hogy a nálam járt 2 példány volt gyártási hibás:
    Egyik dolog, hogy az adott vezeték keresztmetszet blankolásánál van hogy 1-2 elemi réz szálat is magával visz, vagyis mcu esetén kicsit belevág, megsértheti az anyagot.
    Ezért pl az 1,5-ös vezetéke esetén direkt a 2,5-össel jól ráfogok, és inkább letépem róla a köpenyt. 2,5-ösnél meg direkt kicsit lazábban csinálom hogy ne sértsem meg a réz anyagot.
    Persze kisebb keresztmetszet esetén a kisebb furat is jó, hisz 0,75-től 1,5-ig jár, csak nem sikerült kitanulnom hogy mennyire zárjam össze 1,0 felett, így inkább máshogy használom, fő a biztonság.

    Másik dolog hogy ha nincs rendesen utóélezve a kábelvágó része, akkor 3 eres kábelnél a még nem jó-már nem jó vonat mentén tudtam vele csupaszítani, azaz nem-nem-nem akar lejönni a külső köpeny, majd hirtelen megszalad és megsértem az egyik vezető saját köpenyét. Meg azzal a résszel kábelvágáskor volt hogy 1-2 rézszálat már nem vágott át, ott éktelenkedett...

    De ha megtanulja kezelni az ember, akkor lakás szereléshez pont elégséges.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bmxbandita #5854 üzenetére

    Nekem is a bluemirage kolléga tippje az első leellenőrizendő.
    Azaz adott elosztóban öszes kismegszakítót és nullát kikötni, egyesével kicsipogtatni ehhez kapni 20-30-kért már kézi kis műszert amivel feszmentes(!) vezetéket lehet kiazonosítani.
    Persze ha feltételezzük hogy össze-visszamennek nullák dobozok között, jobb lenne a vizsgálat idejére az egész házat feszmentesíteni az olcsóbb műszer miatt.

    Aztán már lehet tesztelgetni hogy egyesével rákötni a Fi relékre, melyiknél vágja le.
    Lehet amúgy hogy egy kötésdobozban fázis-föld hiba van, ami valamiért eddig nem bukott ki...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Virág et. #5859 üzenetére

    Ahogy nézem magyarországon kevésbé ismert márka, így kicsi az esély hogy tényleg tapasztalati megbízhatóságon alapuló választ kapsz ebben a totyikban.
    A Schneider meg a Schrack elég gyakran használt márkák ahhoz, hogy pl van olyan elosztó cég ahol a tervezői gárda külön projekt teamet csinált 3 hónapra, hogy leteszteljék melyik gyártó termék kategóriái mennyire megbízhatóak. Nekik sem mind1, hogy az általuk összeszerelt elosztókról mennyi panasz érkezik, pláne ha az alkatrész gyártók a hibásak...

    pl a Scrack legolcsóbb kategóriáját ipari területen nem is ajánlják a csak ipari elosztó összeszerelésekkel foglalkozó cégek, miközben telerakják az elosztóikat a felső-közép kategóriás Schrack kismegszakítókkal--ÁVK-kal...

    Ez a Noark nem hiszem hogy kapott volna annyi tesztelést idehaza...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5877 üzenetére

    Hali,
    Szerintem az érintésvédelmi tanfolyam (vagyis inkább szabványossági felülvizsgáló) sose felesleges, hisz pl ha csinálsz egy teljes lakásfelújítást, akkor az elkészült szerelésről ki illene állítani az első szabványossági felülvizsgálói dokumentumot, márpedig ha nincs meg a tanfolyamod, akkor elvileg hívnod illene(jó pénzért) olyat akinek megvan.
    Amúgy sok macerának tűnik begépelni az egyes felülvizsgálatok jegyzőkönyveit, de ha már van egy kialakult rendszered, aztán 1 napon több helyszínt is felmérsz, nagyon jól keresnek nálunk a csak felülvizsgálatokkal foglalkozó kollégák. Egyelőre még nincs annyira szigorúan számonkérve mint az energetikai tanúsítvány, de elvileg már lakáseladáskor is kötelező megcsináltatni, hogy az új tulaj tisztába kerüljön mit kell megcsináltatni.

    Továbbá a KIF FAM oké hogy elvégezhető elvileg nélküle, de oda is jól jön a másikhoz tartozó tudásanyag, hátha okulsz 1-2 dologban.
    Azért óvatosan a mérőhelyi munkálatokkal, nagyon sok a hátramaradt trükközés, mindig minden plombabontás előtt rendesen körbe kell fotózni mindent, mármint magát az órát és annak belső(ha van) plombáját is, mert nagyon könnyű beleszaladni az ilyen "hé tesa mennyiért csinálod ezt meg?" kérdéskörből előbukkanó csontvázakra, ahol "jófejségből" elfogadják az általad előre mondott összeget, aztán kiderül hogy korábban buheráltak az órával...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz r.mark #5880 üzenetére

    Oké oké, bonyolult, de nem 320k bonyolultságú, kivéve ha nem vetted észre és titokban a teljes elosztó felújítását is belevette és onnan történő új kikábelezést, mert úgy gondoltam nincs neki ideje ennek az átnézésére. :D

    De szerintem is a 320k esetén rossz táblázatot vett elő, szal visszakérdeznék hogy tényleg 2x3 méter nyomvonalért és a kötődobozból történő kiállásért akar ennyit elkérni, vagy csak a kiszállási díjért ment házhoz? :D

    A 60K azért reális mert bár matematikailag egyedül is elvégezhető, ne felejtsük el hogy hivatalosan bele illene pecsételnie a garanciakönyvbe a bekötést már ha meg van még, hogy akkor onnantól kezdve az Ő felelőssége hogy nem gyártási hiba miatt elektromosan elszáll a gép.
    Ha hoz segédet, annak a díja az további legalább 25k fél napra a fúrás-vésés idejére...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #5889 üzenetére

    Naja elvileg a vezeték megléte, a keresztmetszete, meg az hogy van-e folytonosság vagy sem (az is szép ha valójában a festék miatt nem ad át) matematikailag már elegendő információk.
    Persze a méréssel egyértelművé válik, nem kell visszakeresni a nyomvonalat, ha pl messze van az elosztó. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5894 üzenetére

    "ÉV műszerem van"
    Ha maga a plomba bontási történet "nem éri meg neked" amivel egyébként évente jó sokat lehet keresni (persze dolgozni is kell), akkor biztos hogy ugyanolyan "ÉV" műszerre gondolsz?
    Pl ilyenre gondolunk: [link]
    Nézd meg az évszámot az árral kapcsolatban. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #5898 üzenetére

    Az ilyet imádom, azt bezzeg hajlamosak vagyunk elfelejteni hogy 1 fázis 10-es keresztmetszeten maximálisan akár 8-9kWh villamosenergiát lehet lopni óránként...3 fázison meg ugye 25 felett. Na most ha ezt felszorzod a jelenlegi nemzetközi árakkal amivel egy ilyet eset megterheli a hálózatot ( hisz a hálózatnak valahonnan meg kell azt vennie) máris kiderül hogy naponta mennyi pénzt jelent az hogy "mi kerül ennyibe a felelősség vállaláson".

    Aztán persze ott vannak a műszaki biztonsági tényezők 1-1 mérőhely esetében, hivatalosan mindig azé a felelősség aki utoljára plombát bontott ott, hiába mondja hogy az elődje nem húzta meg a nulla kapcsot, ha nem számít rá és nem videózza le előre a laza nullát, akkor Övé a háztűznézésért a felelősség.

    Az hogy nálad valami egyéb szakmai vita van az persze lehet az illető szagember hibája, nem mindenki egyformán képzett.
    Kollégámnak múlthét pénteken kellett jegyzőkönyveznie, mert az egyik fővárosi kerülethez tartozó vagyonkezelőnél dolgozó, full becsületes embernél 10 évvel ez előtt a korábbi ELMŰ-s mérőhelyi munkát végző csapat elszúrta a vezérelt mérő cseréjét és bent felejtettek valami kötést a Guman tábla alatt, de egyébként nem volt elmenő belekötve, tehát nem lehetett áramot lopni.
    Jött a mostani csapat hogy óracsere, meglátták a kötést, azonnal lekötötték az egész lakást az áramról, felvettek jegyzőkönyvet feljelentéshez.
    Kollégám kiment, 10 secnél több időt töltött a helyzet felmérésével, kiazonosította a vezetékeket cigi és kávészünettel együtt fél percébe tellt, majd szépen le is írta hivatalos jegyzőkönyvvel fotókkal bizonyítva hogy nincs itt semmi áramlopás, csak annó balfenekek volt az egyik csapat...
    Van ilyen...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #5908 üzenetére

    Úgy jött ide, hogy megkérdezted mi kerül a plombabontáson ennyibe, hát a potenciális áramlopás, mivel túl sok "hétesa nézd má' meg, hogyan oldjuk meg okosba" történet volt korábban.
    Tehát maga a felelősség kérdése, ez nem politika, itt nincs olyan hogy "kiömlött a vörösiszap, 8 év alatt majd aktatologatással elintézik hogy senkinek se kelljen börtönbe mennie", itt a valódi világban keményen megvágják a kis emberünket.

    Amúgy ilyen adatkommunikációs kábel bedugás esetén kiszállással együtt Budapest belvárosában szerintem 25 még elfogadható összeg, hisz 2 ember addig nem tud jóval nagyobb keresetű munkát végezni, amíg a Te plombáddal dolgoznak.
    Vidéken, ahol messzebbre kell menni még nagyobb az időkiesés...1 sima 4 általánost sem végzett jómunkásembört, akire semmit sem lehet rábízni azon kívül hogy 1-el többen vagytok, és akinek derogál megemelnie a sitteszsákot nem találsz fél napra 20k huf alatt...és még sír a szája mindenért...ezt is vedd figyelembe...
    Egyik ismerősömnél dolgozik hideg-meleg burkoló, mondja hogy egy panel lakás 2mx3m alapterületű fürdőjét a szép munkát végző burkolók már milla fölött vállalnak anyag nélkül!
    És megrendelik tőlük, 1 hetes munka...1 embernek, ha van segédje 3 nap.
    Az ismerős börtönviselt kocsmai verekedésekért, nem mert ennyit elkérni...
    Na ott hol a korrekt árazás?

    #5909 Chal
    Válasz a telefonba részedről:
    "Rendben, jöhet, de az IoT ilyen szintű oktatás díja minden megkezdett óra esetén 60, de ha számlát is kér 90+áfa.
    A helyszínre megérkezéssel a telefonon közölt árajánlatot és annak minden feltételét egyértelműen elfogadta, ráutaló magatartásával!"
    :D
    Megnéztem volna az arcát...valszeg jött volna egy "he?" kérdés a telefonba, mire leegyszerüsíted neki:
    "Én fizetek 60-at a plombáért, Te fizetsz 90-et az oktatásért Nekem...áll az üzlet?"
    Majd a röhögésére válaszul megkérded milyen névre állíthatod ki a számlát...
    :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #5911 üzenetére

    Naja, az első fotón az hogy a konnektorok körül a béndzsa, egoista festő elk...ta a rétegrendet, még nem fog gyanút az ember a villanyszerelői hibára, mert ismerem a festők mentalitását, magasról tesznek mindenre...de a második képen a 4-es dugalj meg a többiek meg a tizedes... :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #5914 üzenetére

    USA-ban amennyire láttam videókon alapvetően vízszintesen elhelyezett kismegszakítók vannak a családi házaknál, de azok eleve más kivitelűek, ezzel azt akarom leírni hogy vannak eltérő kivitelek, sőt, a nagyobb kompakt megszakítókat(amikkel 100A+ olvadó betéteket váltanak ki) sokszor én is láttam hogy vízszintesen építették be.

    Szerintem a nálunk alkalmazott kismegszakítók függőleges elhelyezésre lettek tervezve, a benne lévő bimetál és egyéb darabok persze fixen vannak rögzítve.
    Ha vízszintesen helyezed el, akkor előfordulhat olyan típus, hogy nem 100%-os a működés, gondolok arra hogy túl lassan vagy épp túl gyorsan old ki, mert a tervezettől eltérő lesz a megvalósuló hőtani folyamat.

    De persze EON nem a fizikát nézi, simán lehet hogy emberünk ha meglátja nem fog neki tetszeni.
    Ne lássa meg. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5918 üzenetére

    Pedig láttam fázisjavítóberendezésben hogy gyártó így szállította, függőlegesen rakta fel a gyűjtősíneket és arra vízszintesen a szakaszolókat. :D

    Persze mivel nem késes hanem rendes szakaszoló, így a betét csere nem probléma, csak meglepett.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #5920 üzenetére

    Igen, ezért lepődtem meg mint tervező, hogy ezek miatt problémás lehet, még is kiadták róla a hivatalos dokumentumot...a papír sok mindent elbír. :)
    Persze a szerelő kolléga csak az említett szerelhetőséget nézte.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Kolondrum #5932 üzenetére

    Jah hogy volt egy szép szál fa egy kertben lefektetve vidéken? Durva hogy bementek ellopni, de elsőre azt hittem a felállított oszlopot kinézték, hogy nincs rákötve a delej, elvégre az ilyen alakoknak az se kottyan meg ha a vasúti kocsi alól felszedik a síneket...meg a felsővezetéket tartó oszlopot. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz szokeherceg #5939 üzenetére

    Ahogy írják Fa szekrény már nincs.
    Ha maga a fa hátlapot megtudod erősíteni hátulról a MÉRŐHELY ÉS PLOMBÁK SÉRÜLÉSE NÉLKÜL, akkor átmeneti megoldásnak megteheti hogy az oldal, alsó és felső fa lapokat leszeded és körbe műanyag/fém eltakarást csinálsz, nyitható ajtóval. Vagy az egész köré egy kis bódét építesz, hogy védjed a további degradálódástól.

    HA MEGSÉRÜL A PLOMBA AKKOR ELMŰ(/EON/DÉMÁSZ ETC...) FELJELENT TÉGED!!!

    Ha kockázatos hogy megsérülhet a plomba, akkor sajna hibajavításra be kell jelenteni a plombabontást.
    Ezt területtől függően pl Pest megyében maga a random REGISZTRÁLT szerelő is megteheti telefonon, majd miután visszaigazolták Neki.
    Utána körbefotózza a meglévő szétrohadt kialakítást, mivel meg kell indokolni a hibajavítást, majd levágja a plombákat, elvégzi a befoglaló doboz cseréjét valami időtállóbb dologra, majd aláírja a kivitelezői nyilatkozatot amit a mellékelt fotókkal együtt visszaküldötök a szolgáltatónak emailben, leírva hogy szétrohadt a fa befoglaló doboz.
    Aztán majd a szolgáltató alvállalkozója 1-3-6 hónapon belül valamikor mikor ráér kijönnek és felraknak új plombát.

    Ha nem Pest megye, akkor sokszor csak a területi illetékes emberei szedhetik le a plombát, lehet fel is ajánlják hogy munkaidő után maszekban "jópénzért" megcsinálják neked a befoglaló doboz cseréjét és vissza is plombálnak maguk után.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #5948 üzenetére

    Algoritmus indul:
    Van-e ilyen alkatrész Szekszárdon?

    Feltétlen SOS kell-e holnapi napon?
    1
    Lehetséges hogy máshol, ahova utazni kell van belőle?
    1
    Elutazunk érte, mert SOS kell?
    1

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Zοltta #5958 üzenetére

    Nem ismerem az összes Stilo terméket, amikkel eddig dolgom volt azok az XBS-nél valamivel magasabb kategóriát képviseltek, de egy Eaton azért felette van.
    A Wiha-val azt fizeted meg hogy 1 életre szól ( elvileg), ezeknél a kisebb márkáknál az a gond hogy hamar elkopik, amit követően ha nem figyelsz könnyű vele elszúrni a csavarfejet. Van aki ezeket is 10 éven át tudja használni mert odafigyel, de ha nem hobbi szinten szeretnél vele élni akkor jobb ha nem kell gondolkodni.
    10k-ért kapni Omu systems érvéghüvely fogót amivel 0,5-10 mm2-ig tudsz dolgozni, nekem 2 év után van hogy beragad 10-es vezetéken használva és úgy kell csavarhúzóval kikattintani a racsninál. Mivel nem szerelek napi szinten inkább csak havonta 1-2x vele, így nem cserélem le, de ha heti szinten dolgoznék vele 1-2x, akkor már cserélném.
    A minap a villanyász boltban egy másik villanyszerelő meg Haupa-ra panaszkodott hogy 1 év alatt elpattant benne a rugó, de legalább ingyen teljes csere darabot kapott.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #5990 üzenetére

    Elszárnyaltak melletted a többiek hsz-ei...alupasztával kell kitölteni a wago-t az alu vezeték bekötéséhez.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #5992 üzenetére

    Nekem valahogy nem passzolt érvéghüvelyhez a csatos wago, vagy nem ment bele és nem adott át, vagy belement, de akkor meg kilátszott az érvég és érinthetővé vált a fesz alatti vezeték.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #5996 üzenetére

    De szerintem nem a sodrottat akarja belerakni, hanem a merev alura rároppantani érvéghüvelyt és úgy.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #5998 üzenetére

    Én csak tapasztalatból írtam hogy amikor próbáltam beleszuszakolni nem adott át az érvéghüvelyezett, a szigetelt sapka miatt...
    Ami a képen van, az szerintem gyárilag érvégezett vezeték, direkt másfajta érvéghüvellyel mint a bolti, továbbá csak 1,5-ös vezeték, ami pl elektromos sütő esetén még pont belemegy a 4mm2-es vezetékhez való csatos wagoba. De a 2,5-ös vezetéket már nem nagyon tudtam.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6004 üzenetére

    Négypofás érvég prést használva nagyon csuklott valakiknek a jó édes anyukájuk amikor a 10-es fázis vezetéket tekerném bele sorkapocsba, erre a gravitációval kicsúszik a vezeték a friss érvéghüvelyezésből úgy, hogy a préselt érvéget lazán visszatudtam rá húzni... :@
    Azóta nem használok 10-es Haupa érvéget, mert egyszerűen vagy 10-ből 1db érvéget sikerült olyat találni ami találkozott a vezetékkel....ha nem számítasz rá nehéz felkékülni.
    Lehet hogy a Stilo-nál hamarabb rájöttek hogy a vezeték gyártókra nem lehet rászólni, 32A-ig meg bőven jó lesz a parasztnak a valóságban 9mm2 vezeték is. :D
    Úgy is ritka az olyan amikor több mint 15 méter hosszú a méretlen 10-es leágazó vezeték, meg manapság amúgy is a sok napelem miatt napközben 235V felett van a hálózat...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6010 üzenetére

    És persze hozzá kell tenni hogy 1 fázisra kötött főzőlap esetén legalább 20A-C kismegszakító kell a 4-es kábel elejére, de lehet hogy azt is lefogja vágni ha nagy a család és sokáig maxon vannak járatva a főzőlapok, több mint 2 db egyszerre.
    Ezért biztos ami biztos 5x2,5mm2-t vinnék 1 fázis esetén is, csak 2-2 vezetéket ikresítenék a kötési pontokon, így mehet rá az elején az ikresített vezetékre 25A-es kismegszakító, de akár még 2 db 16A-es is "szódával elmegy".
    Múltkor rámértem lakatfogóval, amikor mind a 4 főzőlap maxon ment simán 16A-ek szaladgáltak a fázis vezetőkön, míg a 2 nullát összefogva az elosztónál a lakatfogó 32A visszafolyó áramot mutatott 1 fázisú bekötés esetén.

    Ezen kívül a főzőlap gyári betáp kábelét is ellenőrizni kell, mert 1 fázis esetén nem elegendő ha csak 1 db 1,5mm2 nulla vezetéke van!!!
    Ilyenkor villanyszerelői pecsét kell a garancia jegyre beleírva hogy Ő cserélte, vagy Ő direktbe bekötötte, hogy a gyártóval szemben érvelni lehessen garanciális ügyintézés alkalmával.
    Mert ha nem az eredeti gyári kábel van benne garanciális ügyintézéskor, akkor azonnal ráfognak minden hibát, még a tervezési és gyártási hibákból eredőeket is a bekötést végző személyre, hogy nem volt szakember, elrontotta.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák