Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6012 üzenetére

    Felhasználói szokások, nem mindenkinél jelenti a "ment a 4 lap" ugyanazt az üzemállapotot(pl az egyiken csak mártáshoz kellett 3/10esen járatni, a másikon már csak főtt a leves 4/10esen...stb).
    Ismerősnél egyébként indukciós van, ha feltekerte mind a 4-et maxra hogy felforralja a rárakott lábasokat a fenti méréseket produkálta és rendesen melegedett a gyári kábele.
    Persze direkt a szélsőséget akartuk letesztelni, a mindennapokban ilyen üzemállapotnak kicsi a valószínűsége, de jobb félni mint megijedni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6014 üzenetére

    Hát ez az Electrolux példány a gyári 4 eres tápkábelével az Ikea-s villanyász által úgy lett bekötve, hogy tudta nagyon jól hogy 1 fázis van a lakásban, engem meg anyáskodónak titulált a hátam mögött, mondván túlaggódom.
    Az 5x2,5mm2-es kábel az elosztóban 2 külön 16A kismegszakítón van.
    A főzőlapnál 1 wagóba belerakta mind a kettőt db nullának felhasznált vezetéket, abba a 4-eres tápkábel 1 szem 1,5-ös nulláját bekötötte.
    A 2 fázis ér végén lévő wagókba meg belekötötte egyesével a gyári tápkábel 2 db 1,5 fázisait.

    Ezek után mint fentebb írtam, ez az idén vásárolt 140k hufba kerülő főzőlap rendesen 2x16A-el terheli a fázis vezetőket és a visszafolyó nullán is megjelenik a 32A.
    Mind a 4 főzőlapon rendesen fűtötte a 30 literes lábosnyi vizeket, nem tűnt úgy hogy visszavenne a teljesítményből.

    Leveleztem a gyártóval is, egyszer sem említettek olyat amit Te írsz.
    Annyit írtak hogy ha 1 fázis, akkor a gyári tápkábel kuka, helyére kell bekötni az 1 db 3 eres vastag tábkábelt, 3x6-ot mondjuk. Ebben az esetben a garancia papírra villanyász általi pecsét mellett még megjegyzésben kérik feltüntetni a kábelcserét, hogy garanciális hiba esetén a bekötés kinek a felősége.

    Egyébként meg leszek szíves az Ő készüléküket 3 fázisú lakásban üzemeltetni, mert különben user error és nem vállalnak felelősséget a gyárilag tervezett tápkábel hibás működése esetén.

    A Whirlpoolnak tudom hogy van olyan készüléke aminek beállíthatod hogy mi a max teljesítmény amiből gazdálkodhat.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz AxBattler #6016 üzenetére

    Javaslom a Whirlpool főzőlapját, mert a 130-140k árkategóriában ugyanazt tudja az összes gyártó, de villanyszerelés szempontjából ez a gyártó biztosan tudom hogy beállítható terheléssel gyártja és megfelelő tápkábel keresztmetszettel.
    Electrolux főzőlap esetén 3 fázisú lakás/családi ház a biztos megoldás.

    #6017 313313
    De ha mind a két fázis vezetéket bekötöd mint ha több fázisú lenne a betáp?
    Szerintem kispórolják belőle azokat az alkatrészeket amik figyelnék hogy azonos fázisra lettek bekötve.
    Ha kiszeded a gyári tápkábelt(amit 3 fázisú lakáshoz terveztek), akkor ott a nulla sínnél van egy "jumper", azt át kell rakni és úgy kell bekötni 1 fázisra. Eredetileg azt hittem hogy ezáltal csak közösíti a nulla sínt, de nem néztem még meg jobban.
    Szerintem emiatt lehet hogy csak 16A-ig engedi az automatika.
    De ezt az Ikeás villanyász nem csinálta meg a haveromnál.

    Direkt kérdeztem az Electrolux szervizét, a válaszuk szerint hiába új fejlesztés, nem beállítható a teljesítmény felvétel a főzőlapjaik esetén, szabadonálló tűzhelyet nem kérdeztem.
    Whirlpool mérnökei okosabbak.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz AxBattler #6019 üzenetére

    Azt nem tudom kinek szállítanak, ismerős media marktból választott főzőlapot.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Khadris #6035 üzenetére

    Simán elképzelhető bármilyen anomália is, egyébként a fázis ceruzát arra szoktuk használni, hogy azzal kotorjuk ki a csavarhúzókat a szerszámos aljáról, másra nem való. Nem ad hiteles infót arról amit "érzékel", így annak sem hihetsz amelyik esetben nem világít, meg annak se amikor épp igen.
    Legalább kétsarkú feszültségkémlelővel, vagy másnéven feszültség teszterrel kell ellenőrizni, abból a belépő szint most kb br. 21k hufba kerül.
    De egy ilyen dolog miatt megértem hogy nem akarsz beruházni.

    Simán lehet hogy az a hosszabbító aminél " világítva" marad fázis ceruza, egyébként nem csak sima hosszabbító, hanem van benne egy kis dióda, vagy épp " túláramvédelem" vagy "túlfeszültségvédelemnek" kamuzott kötés.
    Ezek miatt simán maradhat kicsike feszültség olyan irányban, amire nem számít a wifi-s konnektorod és átengedi.
    Ebben a wifi-s konnektorban nem ugyanolyan kapcsoló van mint mondjuk egy villanykapcsolóban hogy egy manuális kapcsoló szakít.
    Valamilyen mágneskapcsolós, vagy áramköri relével oldja meg a kapcsolást, ami miatt kell hogy maradjon benne fesz a visszakapcsoláshoz.
    Na ez is pl simán átüthet a szigetelt műanyag házon éppen csak annyit hogy felvillanjon a fázisceruza ha épp az eredeti elosztó esetén fel van cserélve a fázis-nulla(ami egyébként semmi problémát nem okoz)...de sok minden más is lehet...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Chal #6037 üzenetére

    Köszi a kiegészítést.
    Viszont bennem felmerül egy kérdés.
    Hivatalosan hogy engedélyt kaphasson az EU-ban, ahhoz nem lenne kötelező mind a 2 pólust szakítania? Hisz nem a felhasználón múlik hogy melyik irányból dugja bele, Ő nem okolható azért mert megkéne fordítani.
    Ugyanakkor ha valami "OFF" jelzést ad, akkor annak kötelezően megkéne szakítani a fázist, hisz a rákötött berendezések a nulla bontást nem mindig szeretik, továbbá ha még be van dugva akkor a tápegysége egyik pólusán ott a 230V, ami szerintem megint Eupean CE ellenes megoldás lenne.

    De még sose szedtem szét ilyet, nem is kerestem rá tecsőn, elfogadom ha csak 1 pólust szakít.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Chal #6039 üzenetére

    És a használati útmutatóban benne van hogy a user felelőssége hogy a bontott pólus a fázis legyen? Tehát hogy bedugás előtt a usernek kell ellenőriznie a dugaljt?
    Mert ha benne van akkor azért gáz, ha nincs akkor meg azért. :D
    Pl PC szerelésnél direkt javasolják hogy hagyd bedugva a tápegységet, hiszen akkor tudod használni annak a földelési pontját EPH-hoz miközben matatsz a gépen belül (oké hogy elvileg az alaplapok ma már védve vannak, de akkor is).
    Erre az alapján amit írsz, ha kikapcsolom a wifi vezérelt dugaljat, simán 230V fesz alatt maradhat a tápegység egyik betáp érintkezője, olcsóbb tápokon még "főkapcsoló" sincs...
    Ami kapcsoló btw csak az első túláramvédelem után továbbhaladó vezetéken szakít és akkor is csak 1 db pólust, ezért kikapcsolt tápegység főkapcsoló esetén még mindig van 5-10Wh fogyasztása egy PC tápegységnek-gyártói infó...
    Na most emiatt egy hibás gyári tápegység esetén igen is veszélyes helyzet állhat elő, miközben a felhasználó jogosan hitte hogy le van kapcsolva a fázis. Na ezért kell minden lakásba ÁVK, mert a gyártók hülyék, meg az engedélyezők is. :D

    Nullát alapvetően maximum világításnál illik önmagában szakítani 1 pólusú de ott is csak a régi beidegződések miatt, amikor azt hitték hogy jó ötlet ha nulla vezeték megy a kapcsolóhoz, így lekapcsolt állapotban kisebb a baleset esélye...a francokat. :D

    Mindenhol máshol a fázis kellene, vagy fázis+ nullát.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6042 üzenetére

    Na ez az a menedzsmenti gondolkodás mód amiből aztán a laikusok baleseteinek 90%-a ered...és nem 1-2 baleset.
    Ha nem írod rá, 100%-ban a Te felelősséged. De ha ráírod, egy igazán jó ügyvéd akkor is eléri legalább az osztott felelősséget egy jól működő bírósági rendszerben.

    Rengetegen szerelnek lámpákat meg PC-t úgy hogy ránéznek a hosszabbítóra, nem világít a nagy gombja, akkor le van kapcsolva mehet a nyúlkálás, nem húzzák ki. Közben meg a fázis nincs is megszakítva, csak mázlijukra a fizika tudja hogy gumi papucsban vannak, emiatt pedig nem tud záródni az áramkör ha csak szimplán 1x hozzáérnek és nem két kézzel ...aztán szerelés közben véletlen megfogja a gázcsövet is egyszerre és zizzen.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6048 üzenetére

    Pont erről beszélgetünk, hogy ha valaki okos dugaljat vesz, még se lehet biztos abban hogy "nem lehet baj" ha csak ki-be dugogatja...annak ellenére hogy megkapta az EU CE jelölést az eszköz.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Khadris #6051 üzenetére

    A LED-nek ilyen a természete, bármilyen az ideálistól eltérő rendszer esetén van esély erre a kis halvány világításra, pl ElectroBOOM videós csinált olyat hogy 1 db led-et baromi hosszú vezetékre rakott, de csak fázist között rá, elmenő nullát nem. A hálózati frekvencia szerint (50Hz) villogott halványan. Persze nem 1 méteres vezetékkel csinálta, jó hosszút.

    Az eszközeid a nulla bontás pillanata miatt nem szeretik azt, ha már megtörtént utána már nem érdekli őket, elvégre eddig is volt "fordítva"' használt ikeás elosztód és nem mentek tönkre a cuccok. De a Jobb a nulla mint a fázis balra ami ráz is mondókat követése sose árthat... :)

    Semelyik kapcsolós hosszabbító/dugalj fizikailag nem szakíthatja a földelést. Ott rendszerszintű probléma lehet...no meg hamisított kínaiban nem szabad megbízni, csak echte kínában gyártott cuccokba. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Sys85 #6058 üzenetére

    A kollégához képest inkább javaslom maradj a 2,5-ös keresztmetszetnél ahogy eredetileg is gondoltad.
    Továbbá az oké hogy YSLY-vel könnyebb dolgozni de én gumikábelt (H07RN-F) vinnék inkább és a jelzett sodronyos megoldással feszíteném ki hogy biztosan ne hulljon le a gyerkőc fejire. focizás közben.

    Tudom azt írod hogy nincsenek nagyigényű dolgok, de ki tudja mit hoz a jövő, inkább 5x2,5-öst vinnék a helyedben, de persze az anyagiak rajtad múlnak.

    A fentebb javasolt:
    YSLY-JZ 3x1,5 = br. 380/m
    H07RN-F 3x2,5= br. 776/m
    H07RN-F 5x2,5= br. 1354/m

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Sys85 #6062 üzenetére

    Persze értelek, amikor majd lesz pénz sz.r.sig elektromos autóra nem ezen a kis szakasznyi kábelezésen fog múlni a 22kW töltő számára új nyomvonal kiépítése 5x10 kábellel.

    Valóban arra gondoltam hogy a garázsban is lesz műhelyed. :P
    De bármikor kellhet fűtőtest, én mindig erre készülök. :D

    Hogy hol vásárolj az jó kérdés, pl Mixvillben most jó akciók vannak bizonyos termékekre, de nem tudom hogy lakosságot is kiszolgálnak-e.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Sys85 #6064 üzenetére

    Én olyanra gondoltam hogy "uhh gyorsan hegesszük meg a biciklit ami épp itt van a garázsban, de jó hogy itt a delej hozzá" jellegű dolgokra. :)
    Szomszédom társasházi lakásban "javította" a biciklijét, a 20A kismegszakító a mérő órájánál nem vágott le(hisz a hegesztés nem terheli folyamatosan 10 percekig 30A-el), de a 3x1,5-ös hosszabbító kábele érinthetetlenül tűzforró volt a mutatvány végére...Ő meg csodálkozott, miközben az a csoda hogy nem égett le a lakása...és vele a fél társasház.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #6066 üzenetére

    Azt jól látod hogy földelés, a kérdés hogy a vízvezeték rendszered fém tagjai hol és hogyan vannak földelve.
    Minden az épületbe belépő FÉM csőhálózatot be kell kötni az EPH-ba, amit követően lehet ezt méréssel ellenőrizni. Az hogy benne van a cső a földben, nem ugyanazt az értéket fogja produkálni mint amikor rendesen EPH szalaggal be van kötve az EPH-ba.
    Ezen a szakaszon ahogy látom műanyagra cserélte a csöveket, így itt nem tudsz mit bekötni, mert nem fém a vízvezeték. Az hogy az elágazó elem fém, az lényegtelen.

    A kérdés hogy ahol fém vízvezetéked van, ott be van-e kötve, azon a szakaszon kell ellenőrizni, mert így most azt se tudjuk hogy családi ház vagy társasházi lakás.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz TESCO-Zsömle #6069 üzenetére

    Tavasszal 1 órát szívtam egy hasonlóval(nem tudom se annak se ennek a pontos típusát), mert csak nem sikerült rájönni melyik 2 gombot kell egyszerre nyomva tartani...végül csak rákerestem a pontos típusra, ami a maszk lemez elvátolítása után az oldalán olvasható.
    Végül a manuál leírta hogy jól gondoltam, csak nem 3 hanem 5 secig kellett nyomva tartani 2 gombot a programozási menübe lépéshez...
    Gyártónként több tucat típus van, a leggyorsabb ha valahogy megtudnátok nézni az egyik oldalán tuti ott a típus szám, de megértem hogy nem akarjátok leszerelni a maszk lemezt villanyász nélkül.
    A "manual" kapcsolóval lehet fel-meg lekapocsolni manuálisan.
    A többi gombokat kell próbálgatni hogy egyesével 5 secig nyomva tartva megtalálod-e a menüt, vagy ha nem akkor 2 gombos kombinációkat kell végig próbálgatni.
    Első tippem hogy az "óra"' és vagy a mellette lévő "C+"-t kell egyszerre nyomni, vagy az "óra" és a "W+" 3-5 secig...de ez tényleg csak tipp.

    szerk:
    najó, rákerestem gugliban a "Digitális időkapcsoló" kifejezésre, tény hogy ezen típus annyira ..., hogy egyik gyártó se meri felvállalni hogy ilyet gyártana... :D :D :D

    Végül találtam egy olyat hogy "Schellinger TSGE2" ami hasonló és találni manuálét hozzá.
    Abban írja hogy a pontos idő és dátum beállítása:
    1, Nyomja meg az C+ gombot, majd tartsa nyomva, miközben a W+ gomb megnyomásával beállíthatja a napot. A H+ és M+ gombokkal az órát és a percet állíthatja be ugyanezen módon.
    A W+, H+ és M+ gombok nyomva tartásával az idő gyorsabban állítható.

    2, Engedje el a C+ gombot, ekkor az idő elmentésre kerül.

    Programozás:

    1, Nyomja meg egyszer az ÓRA gombot. Ezzel az eszköz automatikusan felajánlja az első program szerkesztését (ON felirat, bal alsó sarokban egy 1-es szám). Nyomja meg a W+ gombot a kívánt napok kombinációjának

    2, megjelenéséig (kijelző tetején), majd a H+ és M+ gombokkal beállíthatja a pontos bekapcsolási időt.

    3, Az ÓRA gomb ismételt megnyomására befejezi a bekapcsolási idő beállítását, innen Az ÓRA ismételt megnyomásával kezdheti meg a kikapcsolási idő beállítását (OFF), a már leírt módon.

    4, Az ÓRA gomb ismételt megnyomásával léphet át a következő programba.

    5, Amikor végzett a beállításokkal, a C+ gomb megnyomásával kiléphet a szerkesztésből.

    Jó szentségelést! :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz PROTRON #6070 üzenetére

    Upsz a 2-es pont kicsit hiányos maradt...bocsi:
    2, Nyomja meg a W+ gombot a kívánt napok kombinációjának megjelenéséig...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #6076 üzenetére

    Ahol a lakásba bejon a víz a mellékvízmérőnél, vagy ha olyanod nincs, akkor elzárónál van esetleg hasonló EPH bilincs?
    Vagy bojlernél? Ott is illene lennie áthidalásnak az elmenő és bejövő tápvíz oldalakon, már ha azok fémcsövek.

    Ha sehol máshol nincs, akkor jó megoldás hogy megtoldod egy műanyag dobozban benne csokival és a fenti bilincsel megfogod a csőnél.

    A tanúsítványt kell megfizetni, de nem vagyok tisztában most a "col" cső átmérővel, tuti kisebb bilincs is elegendő, kellene a cső adata, mert úgy emlékeztem jóval olcsóbban vannak ezek a bilincsek a lakásban belül lévő vékony vízcsövekhez.

    (NEm reklám) Mixvill-ben 300 huftól indulnak a legkisebb befogási tartományúak, de annál azért nagyobb fog neked kelleni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Skillet #6080 üzenetére

    Az is jó ha itt megcsinálod hogy az eredeti helyzet helyreálljon.
    Igazából a sorrendiség miatt a betáplálásnál szoktuk kialakítani, aztán ahol megszakad pl bojlernél ott a két oldal között egy áthidalás.

    Nem tudom hogy az társasház elektromos főelosztója fel lett-e újítva, ha igen, akkor ott kellett hogy kialakítsanak EPH-t a közös beérkező vezetékre, feltéve ha az nem műanyag.

    Van kisebb szalag is olcsóbbért. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6082 üzenetére

    "EPH-t meg nem a lakásban kell kialakitani."
    Ezzel a gázművek azért vitatkozna. :)
    Az egy dolog hogy a társasházi főelosztónál van a fő egyenpotenciálra hozó csomópont, de akkor is minden lakásban is egyen potenciálra kell hozni az összes fém csővezetéket a lakás elosztó földelésével.
    Lehet ezt földelésnek hívni, de a tényleges megnevezés az egyenpotenciálra hozás, röviden EPH.
    De persze ennek feltétele hogy a tisztelt társasháznak legyen rendes potenciálrögzítő földelése, hogy legalább az emeletekre dedikáltan megérkezzen a felszálló fővezetéken a rendes szeparált földelés. És ezáltal a kívánatos hogy nem a lakásban történik a PEN rendszer szeparálása...

    Azzal egyetértek hogy a fotó alapján lehet hogy járt arra villanyász ( feltételezem azzal a jelszóval hogy jajj csak minél olcsóbb legyen) de jó lenne ha még kijönne azért "pontosítani" 1-2 dolgot.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #6084 üzenetére

    De miért feltételezed hogy a kettő fogalom üti egymást? Attól még mert a lakásban is van EPH miért ne lehetne a társasházi főelosztóban T1 túlfesz?
    Márpedig ha főelosztóban van, akkor onnan a legrövidebb út nem az emeleteken lévő lakáselosztók irányában keresendő. Kezdünk belefolyni olyan magaslatokba, ahol már keverednek a dolgok. Pl milyen esetben jöhet villám? Azért kell kockázatelemzés, ha meg ott a kockázat, akkor oda villámvédelmi rendszer kerül kiépítésre, nem a lakásokban fog megjelenni először a villámáram elsődleges hatása. De ez csak egy dolog...ez azért messze nem az a forum ahol ilyen mélységeket ki lehet rendesen fejteni.

    BTW nem velem vitatkozol, rengeteg régi társasháznál a hivatalos gázóra csere alkalmával, ha csak egy kicsit feltöltődött a gázművek emberének nem susogós mackója elektrosztatikusan, már a elküldte melegebb éghajlatra a lakás tulajt és hibalistára ráírta hogy azonnal csináltasson EPH-t, különben kikötik a gázt...hiába mutogatott akármilyen jegyzőkönyvet, ha nincs ott az EPH bilincs, meg nem jön az elosztóból zőccsárga lehegesztik a gázcsövet...

    Szomszédom úgy vette meg a földszinti lakását hogy már évekkel korábban kikötötték a gázt, mert elektromosan fűtött az előző tulaj.
    Akart gázkonvektoros fűtést, meg gáztűzhelyet...ugyanúgy EPH-t követeltek tőle a gázórához. 55k-ért kijött a villanyász és a lakásba bejövő PEN vezetőre rákötötte a gázcsőre került fent is linkelt szalagot...majd elszelt.
    Az elosztó földelő sínje nem kapott betáp irányból semmit, csak a dugaljakhoz elmenő vezetékek voltak bekötve, tehát ténylegesen sehol nem volt földelési érték a lakásban...a csávó teljes ÉV jegyzőkönyvet adott, benne jelölve hogy a dugaljak földelése is rendben van. :D

    Végül is igazad van, így hogy a földelő sín nem volt bekötve, nem volt villámáramveszély a mosógépen. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #6086 üzenetére

    Na csak meg van a morzsa fogaskerékben ( és nem az űrgolyhókban), társasházi lakásoknál a lakásba alapvetően 10-es zőccsárga szokott bejönni a felszálló méretlen fővezetéktől, így kapásból nem lehet a kívánatos 16-osra kötni. :)
    Amit írsz az 90%-ban családi házak esetére vonatkozó részletek.
    Társasházi lakásoknál a problémát főképp az okozhatja, hogy a gázóra utáni fém csőszakaszra rakott berendezések esetén kialakulhat potenciál különbség, pl gázcirkó a benne lévő dugaljról üzemelő számítógép kapcsán.
    Ahol potenciál különbség alakulhat ki, ott szikra is keletkezhet, ezért kell a gázóra utáni szakaszt egyenpotenciálra hozni a lakás összes elektromos berendezésének földelésével.
    Mivel a 6. emelten vagy, ez nem nevezhető "földelésnek" hisz nincs a közvetlen közeledben földelőszonda. A társasházi főelosztóban persze van.

    Na most mivel a gázcső fémből van, előfordulhat hogy valami okból leszerelik a gázórát, míg a cirkó még rajta lóg a mért oldali csövön, ami így ha a benne lévő számítógép betápkábele sérült, elviheti a fázist szegény szerelőhöz.
    Míg a lakásba csak 1 db 10-es zőccsárga jön be, ami 1 db földelő sínre érkezik a lakáselosztóban általában. Persze csinálhatsz előtte egy EPH dobozt, de azt már nem fizetik ki neked. :D
    Meg nem is előírás.
    Így nincs mozgástér, a gázcső EPH bilincsét csak arra a földelő sínre tudod kötni, de rá kell kötni nehogy a szerelőt agyonvághassa valami kóbor fesz.

    Amúgy rengeteg olyan társasházi fővezeték felújítási tervet láttam az utóbbi 3 évben, ahol azt a szabályt mi szerint a "földelő vezető a felszálló fővezetéken elegendő minimálisan a fázis vezető felével vinni" úgy értelmezik, hogy akkor 10-es felszálló gerinc földelőt terveznek bele...na ennyit a 16-os keresztmetszetről.
    Nem viccelek, ezek tervjováhagyást kapott fővezeték felújítási tervek, ahol ilyen felszállókon 2-3 lakás is ellátásra kerül.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sambenez #6088 üzenetére

    Valaki kitalálta hogy kell, mert túl sok boncolási jegyzőkönyvet olvasott ahol a halál oka gáz/fűtés-szerelés közbeni elektromos agyonvágás volt...

    De ez olyan dolog hogy a fejesek előbb tették kötelezővé a lakáseladások esetén az energetikai tanúsítvány megcsináltatását(15-25k hufért) amiből kiderül hogy szar a szigetelés amit ránézésre is tud az ember, mint hogy megköveteljék a szabványossági felülvizsgálatot, hogy a beköltöző tisztában legyen a veszélyekkel és hogy mit kell azonnal javítani mielőtt életvitelszerűen ott élne.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Játékos #6101 üzenetére

    Annyira nem drága tétel még 1 db nulla sínt belerakni az elosztóba. Remélem a PEN sínról külön leágaztatott földelő sín van és arról vannak indítva a dugaljak földelése

    Legalább is kell hogy legyen dedikált földelés kihúzva az elosztótól mert anélkül a Fi relé is csak nagyon kevés fajta hiba lehetőség esetén véd. Akkor meg jobb ha már rendesen el vannak különülve a dolgok.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #6104 üzenetére

    Sok régi lakásban/ családi házban a régi vezetékekre rákötve nem marad fent a Fi relé és ha aktuálisan nincs pénz az egész házat újrahúzni akkor is amit lehet meg kell védeni.

    Igazad van, mellette gyűjteni kell a pénzt a felújításra. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Játékos #6107 üzenetére

    Persze, simán szoktuk csak egyfázisú ÉV relékkel tovább vinni a hálózatot ha nincs háromfázisú fogyasztói igény, ahogy írják mindegyikhez saját nulla sín és arról kell leágaztatni az egyes elmenő köröket és a legfontosabb észben tartani nehogy 5 méterrel arrébb összekeverd.
    A Fi relék nem szeretnek közösködni az elosztótól elmenő áramkörök nulláin...se fázisain...

    DE mindenképp ki kéne azonosítani hogy hol az a "jelenség" ami levágta a feltételezésem szerint 3 fázisú ÁVK-dat.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lenoma #6118 üzenetére

    Ha tényleg vezérelt áramról beszélünk, ahol általában napi kb 8 órán át ad áramot a szolgáltató a kifejezetten hőtárolós berendezés(tehát amiben olyan közeg van ami hosszú időre el tudja tárolni a keletkezett hőt, tipikusan bojler vagy kályha) számára akkor az infrapanel nagyon súlyos szerződésszegésnek minősül, azonnal meg kell szüntetni a lehetőségét is annak a bekötésnek.
    Ha "H" tarifa, akkor is le kell kötni az infrapanelt.
    Ha "B-GEO" tarifa, akkor is le kell kötni az infrapanelt.

    1mm átmérőjű vezetéket semmijképp sem terhelnék 11A-el, amit a felszínen 36C-nek mérsz nem tudni mennyi idő után, az nem az egyes ereken lévő szigetelő köpeny. Ha annak a belső köpenynek az integritása megbomlik a fel-le kapcsolás miatti felmelegedés-kihűlés okán, simán zárlat keletkezhet a "36 foknak mért külső köpeny alatt".
    Továbbá nem tudhatod a gyártási pontatlanságot, előfordulhatnak rövidebb szakaszok ahol kisebbre "sikerült" a keresztmetszet.

    Tehát az 1800W-os bojlerhez minimum 3x1,5mm2-es kiskábelt húznék ki az elosztótól közvetlenül a bojlerhez, semmi egyéb elágazás nélkül, az elosztóban 10A túláramvédelemmel.
    Az elosztóban lehet neki 2 pólusú 10A-C típusú kismegszakító szervizelési céllal.

    De a saját otthonomban inkább 3x2,5-ös kábelt fogok kihúzni neki, biztos ami biztos alapon.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Cyborg #6121 üzenetére

    Ez nem a teljeskörű szerződési feltétel, tessék elolvasni azt is.
    Ez csak egy kiragadott marketing cetli!
    Az hogy mivel csatlakozhatsz rá azt külön kell összevadászni a jogi bla-blák miatt 4 üzletszabályzatból, szerződésből, egyebekből...
    Szóval ne tájékoztassuk félre az egyszeri olvasót kérlek.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lenoma #6123 üzenetére

    Nem ismerem a konkrét infrapanel típust(tehát ami "hőtárolós" belső elrendezéssel bír), 313313 kollega benfentesebb nálam.

    Tudom pénz, de szerintem azt az 1800W-os bojler csak megérdemelne egy új kábelt.

    Az infrapanelnak én a nappali elosztóból húznék új kábelt.
    Mind a kettő egység saját új kismegszakító, de a leírásod alapján szerintem ráférne ott egy teljes elosztó felújítás. És persze nem tudom van-e ÁVK (Fi relé, vagy másnéven ÉV relé), ha nincs bekéne rakni mind a két elosztóba. De legalább a dugaljakhoz és külön az infrapanelhez is.

    BTW hallottam olyanról hogy "hőszivattyús" bojler, aminek a lényege hogy a "H" tarifás klímával azonos besorolásként értelmezhető emiatt ugyanarra a mérőórára rá lehet kötni, így télen olcsóbb mint nappaliról járatott bojler. De energiahatékonyságban csak 2.0-a COP-val bír, a minimum meg 3,4 így kétlem hogy sima lenne elfogadtatni, de persze próbálkozni lehet, csak nem érdemes. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6128 üzenetére

    Kicsit túlgondoltad. :D
    De legalább magadat szórakoztattad. :)
    Igen műanyag.

    Az oldalról készült fotón az alsó elem oldalán látszik egy vízszintes "ábra", addig a vonalig kell földbesüllyeszteni, pont a stabilitás miatt, mármint így a legegyszerűbb hogy ne kelljen betonalapozni. Rendesen meg kell döngölni a földet alatta és akkor nem fog süllyedni.
    Ezt követően a belső dobozok legalsó vonala kb 60cm-re kerül a talajtól, amit szeretnek a hálózati szolgáltató emberei, így a mérőhellyel kevésbé sz.r dolgozni bekötés alkalmával. :)

    Lehet persze betonalapot is készíteni és arra helyezni, csak akkor a méretlen betáplálást védőcsőben kell alulról belevezetni, nehogy hozzáférhető legyen és lophassák a delejt.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lenoma #6135 üzenetére

    Így azért valamelyest világosabb a helyzet, nem csak az a szimpla infrapanel.
    Én örülnék neki ha helyettem is kijárnád az utat a szolgáltatónál és (nem a regisztrált email címedről) kikérnéd a hivatalos állásfoglalást beküldje a műszaki adatlapját a cuccnak. :)

    Ezt általánosságban írom, nem Neked:
    Azért kár hogy ezek mindig elektromosan fűtenek, azaz a hatásfok 1 az 1-hez, tehát tényleg csak akkor jelent fogyasztás megtakarítást ha sikerül elintézni a "B" tarifára kötést.
    Tehát átalakít 0,8 kW villamos áramot 0,8kW fűtési energiává, mivel a fürdő kis helyiség, befűtése után mondjuk elég csak 0,2kW a szinten tartáshoz, így a maradék kvázi eltárolódik hosszabb ideig a "speciális" anyagban. Így amikor a "B" tarifa épp nem ad áramot, a "pufferből" szépen jön kifele a meleg. De ez nem "csak úgy keletkezett", ezt keményen 1:1 arányban állította elő a cucc.
    Ezt mindig ki kell hangsúlyozni, az emberek képesek azt hinni hogy az olajradiátor energiatakarékosabb, mert hogy "hőtárolós" amiről hallották hogy takarékos, meg a kis lakókocsit milyen hamar kifűti aztán csak adja le a meleget a olaj tartályból.
    Nem értik meg hogy valójában a feleslegesen megtermelt meleg került eltárolásra a fűtőközegben, de attól az még elő lett állítva egy nem energia hatékony módszerel.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6137 üzenetére

    Szépen leírtad az összes lehetőséget és a legfontosabb kulcsmondatot: pénztárca függő.
    Mihez?Mit?Honnan?Hova?kikineakije?részletek...részletek...részletek...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KonzolKartel #6145 üzenetére

    Tehát ha jól értem van valahol a LED szalag betáplás egy vezérlő, amit most megkerültél és utána direktbe adtad ki rá a tápot? Ha nincs vezérlő akkor fix állásban szoktak működni ezek a cuccok.

    Milyen vezérlő ez?

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tknof1871 #6148 üzenetére

    Legközelebb jó lenne ha fotót is feltöltenél a kérdéshez.
    Ez sajna ilyen, hogy ha csak ritkán cserélgeted beletud rohadni az anyag, megszorulni. Ilyenkor tényleg óvatosan kell elforgatni, mert könnyen beletörik az egész gyújtós. Lehet befele nyomni nem is kell.

    De ahogy írják lehet egyben az egész foglalatot cserélni ha megvan az affinitás hozzá, csak óvatosan, felcímkézve a vezetékeket.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz KonzolKartel #6154 üzenetére

    Jaaa hogy ugyanazt át dugva másik konnektorba működött?
    Akkor persze az adott körön van a hiba.
    Lehet a falban megsérült az adott vezeték, akár véletlenül amikor felfúrták a bútort, vagy az adott kötési ponton.
    Persze máshonnan is oda lehet vinni a tápot a szekrény alatt vagy mögött.
    Obo dobozt szoktunk az ilyenhez használni és pontosan akkor furatot rakunk rá a könnyítéseknél amekkora a kábel átmérője.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6157 üzenetére

    Üdv ismét!

    Az a webshop úgy működik hogy ami nincs készleten és nem rendelnek tőlük napi rendszerességgel, továbbá a gyártó is azt válaszolja hogy 4 hét helyett 3 hónap a szállítás, na azokat lehúzzák a listáról, de ha rájuk telefonálsz tudsz egyeztetni, csak persze ki kell várni a gyártói szállítást.

    Újra megugrottak a szállítási határidők 3 hónapra, szal sok jót ne remélj ha nincs lefoglalva egy példány. :D

    Ami a szabályozást illeti:
    Az adott mérőhely típusban alul két oldalt 1-1 mért "főelosztó" doboz van, onnan olyan kábelt viszel tovább amilyet akarsz.
    Szabad a lakáson belül karbantartási céllal áramtalanító eszközt beépíteni a hálózatba, az lehet például kiselosztóba helyezett Fi relé, vagy kismegszakító. Olyan berendezés ami fogyaszt, na azt már nem szeretik, pl mágneskapcsolók ilyenek.

    "H" tarifa esetén ezt ellenőrizhetik, tehát a lényeg hogy szerszám használata nélkül oldható kötés semmiképp se legyen rajta, továbbá külön kiselosztóba kell kerüljön a lehető legkevesebb berendezéssel(pl kismegszakítók) és a védőcsövezés is oldhatatlan legyen a mérő és a kiselosztó, valamint a kiselosztó és a "H" tarifás berendezés között.
    Tehát vagy be legyen vakolva, vagy ha szabadon van akkor ragasztva kell legyen hogy láthatóvá váljon ha valaki megvágja és belepiszkál. Mármint saját őrizeten belül(pl telek)!

    Lehet persze írni hogy "majd jól kibontom a csövet meglopom azampert vezetékbűl aztán visszajavítom a falat".
    Ezt hívják a szolgáltató jóhiszeműségének és bizalmának, mindenre kiterjedően nem lehet szabályozni a dolgokat.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6160 üzenetére

    Azokat az oldalsó mért oldali dobozokat NEM plombálja a szolgáltató, azokhoz mindig hozzáférhetsz.
    Gyárilag fázisonként 4 lukú sorkapcsok vannak bennük, így nyugodtan betudod kötni az ideiglenes táplálást. Jó hogy legalább 2,5-esssel tervezel, mert terhelésre is megnyugtatóbb, meg azért ezek a sorkapcsok nem szeretik a kisebbet. Elméletileg stabilan kéne állnia az 1,5-nek is benne, de én nem bízom benne, jobb a békesség.

    Alsó szomszédomnál most kötöttek be "H" tarifát, alaposabb pesti ELMŰ-s alvállalkozókat kapott, akik bementek a lakásba és végigkérdezték a dobozról az elmenő védőcsövet is végig követték hogy odaér-e a klímához.
    Nálam is múlthéten kötötték be, bekukkantott csak 1 pillanatra, nem követte végig a dolgokat.
    Tehát joguk van ellenőrizni és véletlenszerűen ellenőrzik az Ő munkájukat utólag, 2-3 hónappal a mérőóra telepítést követően.
    Tehát hivatalos ELMŰ emberke felhív téged hogy mérőórát ellenőrizni jött, ellenőrizni a mérőóra telepítők munkáját és ha akkor derül ki hogy figyelmen kívül hagytak valami általad elkövetett disznóságot, akkor hibánként 50k hufra megbüntetik őket IS, 3 db hiba (nem 3 helyszín, 3 db hiba) esetén elküldik őket tovább képzésre(amit zsebből kell állniuk), ha a tovább képzés után megint hibáznak, akkor pedig bevonják az engedélyüket.
    Szal mérőóra telepítő kollegája válogatja melyik mennyire szőrözik/parázik.

    De most akkor nem értem. Amúgy is terveztél kiselosztót a "H" tarifának / vezéreltnek, akkor mi a gond a mérettel? :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6162 üzenetére

    Én is mindenkinek(főnök, kollegák, ügyfelek) mindig mondom hogy készüljünk a legszivatósabb ellenőrzésre, mert alig kerül valamivel több munkaidőbe, ugyanakkor ha épp belefutunk sokkal több probléma lesz utána. Mindenki mondja hogy "az én felelősségem, ne foglalkozz vele"...csak amikor utána nekem kell vissza-visszatérnem és megy el az idő ami helyett foglalkozhatnék másik nagyobb prioritású dologgal, akkor már persze érdekes a "felelősség" kérdése, mert nem a saját idejével játszik akkor sem ha fizet érte...mert hiába fizet az adott munkaidőért, attól még a másik projekt nem halad előre, nem lesz az megcsinálva varázsütésre.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6164 üzenetére

    Az oldalfalon elhozás elsőre egyszerűnek tűnik, de később útban lehet.
    Én az elkészült mennyezet alján vinném bilincselve vagy tartókonzollal, Garázsban úgy se számít az esztétika, de így bármikor fel lehet aplikálni még csövet ha kevés lenne. Ezt a gipszkartonossal is egyeztetni kell, hogy lehet megkell erősíteni az álmennyezet tató szerkezetét 1-1 sávban hogy biztosan elbírja a kábelezés súlyát.
    Mivel nagyjából egyenes szakasz, így én merev műanyag csövet használnék, könyökökkel. Olcsóbb így.
    Aztán meg ahol kell ott lejönni.
    Az impulzus relék jók, cégnél egyik kollega az egész lakást nyomógombos villanykapcsolással oldotta meg, így nincs kavar abból hogy a váltókapcsolók "hülyén" állnak mint egyeseknél ez bekattanás. A nyomgómbok mindig csak 1-1 impulzust küldenek, olyan relé kell hogy nem állandó jelet kér, hanem csak impulzust amire átkapcsol.

    A biztonságtechnika védőcsöveket a mennyezet fölött vinném, nehogy hozzáférhető legyen.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6166 üzenetére

    Ilyen jellegű kivitelezést keveset csináltam, szal más szagértő is besegíthetne tanácsával.

    Az jó hogy 3 fázis van az épületben, nem tudom tervezel-e elektromos auto-t, de manapság sose lehet tudni és tuti vinnék az épület betáplálási pontjától egy vastagabb legalább 5x6-os kábelt, hogy ha más szelek fújnak, lehessen elektromos autótöltőt használni. Tudom egyelőre 1 sima dugaljról is fel lehet tölteni, de változnak az idők.
    Persze nem tudom hogy jelenleg milyen a kialakítás. milyen lehetőségek vannak még.

    A műhelybe mindenképp jó ha van legalább 3x16A, de mégjobb ha 3x32 általánosan oda megy. Nem fogod kihasználni, de pl ha barkácsoláskor kedved támad hegeszteni, nagyon meggyorsul a munkamenet ha nem 3x10A-t kap a gép. Már 1x25-el is gyorsabb mint 3x10-el.
    Egyébiránt egyszemélyes műhelybe más gépek egyenként nem fognak 16A-t se kérni, Neked meg csak 2 kezed van.
    PL 3D nyomtatók is meglepően kis energiaigényűek, csak ugye 10-20 órán át dolgoznak egy nagyobb tárgyon. Eszterga gépek(mármint ami otthonra szükséges lehet) is megállnak 1kW alatt.

    De persze csak emiatt nem kell kifizetni most az elektromos szolgáltató felé a bővítést, ráérsz majd akkor ha tényleg ott az igény adott berendezés miatt. Viszont a belső vezetékezést én erre méretezném.

    Tehát én vinnék egy 5x10-es kábelt vinnék a műhely+garázs irányába a kezdeti ponton 3x40A kismegszakítóval.
    A garázs+műhelynél kerülne 1 elosztó főkapcoslóval ahonnan kap 1 leágazást a későbbi potenciális elektromos autótöltő 3x32-vel, 1db 3x25A leágazást a műhely, 1db általános dugalj meg 1 általános világítási leágazást a garázs.
    Aztán a műhely saját elosztójába tennék a főkapcsoló(és főbiztosító) után 1 db 3x25A leágazást bárminek(pl hegesztő), 1 db-ot a 3p dugaljnak amit írtál, meg 3 db 1p 16-os dugalj leágazást, meg persze 1 db 1p10-est a világításnak.
    Persze megfelelő ÁVK mindenhova ahova kell.

    A betáp kábelt lehet elég 5x6-os is, nem tudom mennyire szeretsz barkácsolni, csak akkor ne 40A kismegszakító kerüljön az elejére.

    Ugyanakkor lehet most épp emelkedik az autótöltésnek a kWh egységára ami miatt egyesek elkezdték temetni, de annyi pénzt öntöttek az elektromos autók fejlesztésébe hogy nem fogják hagyni veszni a dolgot... :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6168 üzenetére

    Igen a 3x20 jelenleg teljesen jó, a vezetékezést azért érdemes a végső terheléshez kialakítani hogy többé ne kelljen hozzányúlni.
    A 10-es MKH 30 méter hosszan is jelenleg tök jó, majd ha tényleg lesz autótöltőd akkor már lehet a feszültség esés miatt pont kevés lesz, de ezt majd akkor kell megvizsgálni, addig nem kell hozzányúlni.

    Azt az 5x4-est ha nem túl hosszú én cserélném min. 5x6-ra, de lehet egyből 5x10-re.
    Igazából csak a barkács+ autótöltő egyidejű használata miatt kellhet az 5x10-es betáp a műhely+garázs kombónak, egyébként 5x6 is elég.
    Amit kiszedsz 5x4-est azt meg el lehet addig raktározni, pl a későbbi autótöltőhoz lehet pont elég lenne. Vagy ha tudod hogy hova férne el egyátalán az elektromos autótöltő akkor oda ki is lehetne építeni.

    A napelem saját elosztójából eljövő kábelt a főelosztódba érdemes bekötni, így ehhez szerintem mindenképp kelleni fog majd a két doboz között egy további védőcső (meg idővel vezetékezés is bele).
    Ameddig szabadon lehetett napelemet telepítgetni meg rákötni a hálózatra, addig a maximális betáplálási kismegszakítód értékéig lehetett méretezni a rendszert, tehát ehhez a 3x20A-es napelemhez elég lenne az 5x4-es kábel, de biztonság képen itt is azért 5x6 nem árthat.
    Most meg ugye legalább 1 évig napelem stop lesz mármint amit a visszatáplálást illeti.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vladi #6170 üzenetére

    Ha azonos színűek a vezetékek a kötődobozokban és nem írod fel előre még szétkötés alkalmával vagy előtte mindegyikre hogy hova volt bekötve és minek a milyét látta el, simán véletlen rá tudsz kötni eredetileg földelő vezetőt valamelyik fázis kismegszakítóra.

    Sok helyen anno behúzták a piros színű vezetéket védőnek, aztán jött később egy villanyszerelő, nem volt nála csak piros színű vezeték, csinált egy átkötést az egyik dugalj számára mondjuk.
    Aztán 10 évvel később jön egy másik villanyász az meg csak a piros színt látja, azt nem hogy mit szerelt előtte a másik és simán ráköti a másik végét a védőföldre. A felfűzött dugalj hálózaton meg valahol csak felcserélődik a kettő...

    Ahogy a cikkben írják, mikor végzett a villanyász, akkor mindegyik dugaljat köteles leellenőrizni hogy nincs-e kint a fázis a földelő vezetőn.
    Mármint teljeskörű első felülvizsgálatot kéne csinálnia, de még ha azt el is lustálkodja, legalább ezt a dugaljanként 3 seces ellenőrzést nem szabadna...

    Ha Bp-n egy lakásban ilyen történik, az egész házat lekapcoslja az ELMŰ hálózatról, amíg valaki ki nem javítja és nem ad az egész épületről új felülvizsgálati jegyzőkönyvet.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tothjozsi96 #6172 üzenetére

    Itt legalább korrekt a helyzet, tudod a piros az tilos. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Vladi #6182 üzenetére

    Lehet valahol valamelyik kötődobozban volt korábban egy vezeték szín csere amiről nem tudtak.
    Így az általa visszakötött elosztóból induló fekete vezeték valahol össze volt kötve egy eredetileg földelő szándékkal behúzott vezetékkel, ami valahol megérkezett egy olyan sínre ahonnan már az EPH-val volt összekötve.

    Vagy lehet hogy eleve az elosztótól az egyik induló fekete vezeték valójában földelő volt, amit a szétszedéskor még csak megmosolyogtak, aztán elfelejtették felírni...

    #6180tyielow

    A jelenlegi villamosenergia árakra gondolsz? És a bekerülés anyag és munkadíj költsége ami elszállt a csillagokba a belengetett majd visszavont pályázatok miatt az smafu?
    Mert ugye azok akik beadtak igényt azok ugye a magas áron lesznek kénytelenek kiviteleztetni, amit előre kell kifizetni, csak utólag fizet ki az állam a pályázat keretében.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6185 üzenetére

    Hiába szajkózóm ezt én is, mindenhol lehurrogják az embert. Szeretem amikor a forumon leokoskodják az embert hogy csak pénzt akar, mert különben nála a 1,5-ös alun teljesen jól elvan a 16-os kismegszakító, mert hogy alapterhelés táblázat szerint még pont belefér "C" kategóriában...aztán olvadt szagot érez, mert arra az 1 áramkörre 4 szobányi dugalj van rákötve amibe beledugtak a gyerekek csomó mindent, télen 3-4 hősugárzót, aztán ha 10-es lett volna a megszakító még bőven időben levágott volna.

    Amúgy a fenti esetben valszeg volt ÁVK, de csak azokon a dugalj körökön amiken fent maradt. Egy világítási körre nem kötelező, simán lehetett olyan körön a probléma.
    Ugye ha gázcsőre megy az ÁVK utáni fázis, akkor az azonnal levág. Sietős szerelő válasza a jelenségre? Leköti a problémás kört az ÁVK-ról...de jó fenn maradt, 5ezer és jól jártunk...

    Ismerős most hazavágott egy klímát. Levágta a Fi relét, gondolt egy merészet, megkerülte és közvetlenül a betáp vezetékre kötött, mert hogy úgy se nyúlkál senki se hozzá, de kell a fűtés...kivágta az ikerház csatlakozási pontján az olvadó betétet...pedig eredetileg még lehet hogy panel javítással meg lehetett volna menteni a berendezést.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6187 üzenetére

    2 db kanyar után már az egyébként egyszerű történet is nehézkessé válik sokszor, persze vannak szerencsés esetek amikor 4 kanyaron is átcsusszan simalibaként, de a többség nem ilyen.
    Mi úgy csináltuk hogy lehet kapni fém tágító "szerszámot" azzal kitágítod az egyik csövet így szépen rácsusszan a másikra és nem kell külön toldó elemet használni.
    Sokszor a gyári könyököket az olcsóbb gyártók úgy öntik hogy belül is marad egy kis "gallér" és abban meg tud akadni a vezeték, még akkor is, ha csak behúzó vezetéket akarsz belekrani aztán lehet menni direkt behúzószárért.

    Míg a MŰ-III-as csőnek olyan vékony az anyaga hogy behúzó nélkül is át tud rajta ugrani a vezeték.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6195 üzenetére

    Ismerősöm is hasonlóképp vélekedett, mondta hogy hagyjuk meg a falban az alu vezetékeket csak a legszükségesebb összekötéseket meg az elosztót cseréljük...jaaa hogy lesz új elektromos főzőlap...beszélgetés:
    -na várjál csak mennyi a keret?
    -Villanyszerelésre úgy 200...
    -és az egész lakásra 56 négyzetméteren a teljes felújítás?
    -Az miért érdekel...
    -Hát hogy csak érdeklődöm mennyi egy jó elektromos főzőlap mostanság (kamuztam).
    -Ja hát azzal olyan 150k-ra számolunk, mert újat akarunk a 7 millából kitelik...
    -és az életetek, biztonságotok?
    -eddig sem gyulladt fel az a lakás, majd meghúzzátok a csavarokat oszt jó lesz..
    -najólvan, akkor csak simán beírok minden anyagot beszerezni, oszt nem szólok hogy valójában teljes csere lesz....ha már szívességet kérsz csak nem képzeled hogy megszivatsz hogy aztán meg ne tudjak nyugodtan aludni :@

    #6198 sambenez
    Felfűtünk 10-20 bojlert azt kivisszük a melegvizet a nagybani piacra eladni. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Pkc83 #6209 üzenetére

    Köszi a tippet, igaz hogy kicsit drágább, de nem annyira vészes a 6kA kategóriában, Conrad-nál nettó 1410 huf. [link]

    #6203 Atomgeszi

    Én is inkább arra szavaznék hogy az elosztó mellett alakíts ki kötés dobozt a vezérlések elosztásához, hogy ha bármelyiket javítani kell ne kelljen az egész elosztó előlapját leszerelni.
    A nagyobb elosztó azt is jelenti hogy a vezetékek elvezetéséhez, kényelmes bekötéséhez rendezéséhez is több hely van.

    Így minden kismegszakítóból 1-1 vezetékkel tudsz kijönni.
    Ha valamelyikből 2 db vezetékkel kéne kijönni és hajlékony elemi rézszálas vezeték amit amúgy is érvéghüvelyezni kell kismegszakító esetén, ott lehet használni ikerérvéghüvelyt, amibe akkor 2 db vezeték belemegy. Nem illik, de ha 1-el nagyobb keresztmetszetet használsz, akkor lehet 4-et.

    A merev vezetékek esetén régebben szorosan összetekerték őket bekötés előtt hogy ne akarjon kicsúszni, de ez sem tökéletes megoldás.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #6222 üzenetére

    Az egész EPH kérdés problémás.
    Tudom ez társasházról fog szólni családi háznál fontos hogy a közcélú hálózaton keletkező PEN hibahely után van a háznak saját földelése, míg egy társasház 4. emeleti lakásában nincs külön extra földelőszonda:
    4. emeleti lakás, a lakásba 2 vezeték ment be, mert a közös méretlen hálózat még nem került felújításra, így nem "nulla" hanem "PEN" vezető.
    Teljes lakásfelújítás történt, villanyszerelés terén is legújabbra alakították ki.
    A lakás elosztójában elvégezték a szeparációt N és PE-re, ahogy azt ugye évtizedeken át minden belvárosi lakásban.
    Minden érvényes szabványnak eleget téve, ki alakították a külön EPH-t, ugye mivel nem jött be dedikált a földelő vezető a közös hálózatról, így a közös PEN-t használták a lakásban lévő fém gázcső és beérkező víz cső EPH-hoz.
    Bekötötték az EPH-ba az akkor érvényes előírások szerint az új hiperszuper zuhanyzó fém 30x60 centis dizájnos összefolyóját ami a kilépőnél van.
    Mindent rákötöttek a lakás 1 db ÁVK-ra, tehát még a világítások is erről mentek.

    A folyosón egy jómunkásembör benézett egy flexelést és elvágta a PEN-t, de a fázisokat nem sértette meg, így a bejövő fázis gond nélkül bejutott a lakás mért kiselosztójába.
    Végig haladt a fogyasztókon, vissza a kiselolsztóban lévő AVK-n keresztül az azt megelőző PEN szeparációig.
    Mivel a betápláló PEN vezető szakadásban volt, így a földelő sín került fesz alá, mivel ugye a bekötött EPH-n keresztül a gázcső kvázi "leföldelte".
    De ugye az EPH-n keresztül eljutott a fázis a zuhanyzó fém összefolyojára.
    Eredmény:
    Az éppen akkor zuhanyzó asszony hozzáérve a lábával a fém tálcához áramütést szenvedett, a segítségére siető kislányával együtt.

    A villanyszerelő az érvényes szabványok szerint járt el.
    Egyetemi oktató válasza(50 éves szakmai tapasztalattal) a szituációra:
    1 az 1 millióhoz az esélye ennek a hibalehetőségnek, sajnálja a tragédiát, de nem lehet minden ilyen 1 az 1 millióhoz esélyű hibára előre felkészülni, nincs annyi pénze az embereknek.

    Ismétlen, családi háznál más a helyzet a szabványkövető villanyszerelés esetén.
    Ott ugye az épületbe belépő kábel van földelve, onnantól szeparált a hálózat, na ezért tilos utána összekötést létrehozni a földelés/EPH és a N/PEN között.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #6225 üzenetére

    Szerintem helytakarékosan sehogy sem lesz jó megoldásod, az nem opció hogy minden ilyen kötődobozra átmeneti jelleggel ráfabrikálni külső dobozt amiben elférsz rendesen biztonságos megoldással?
    Ha nem akarod kockáztatni hogy csatos wago - alu paszta majd légmentesen körbezárni, akkor még megoldás lehet:
    a csatos wago-ból réz vezetékkel átállni csillár összekötő wagóba, tehát wago 224-esbe amivel ugye 1 vezetéket toldasz, ehhez meg lehet alu pasztát haználni, ennek is macerás a beszerzése, de pl ELektro-profi boltnál épp van még 200db raktáron.
    Persze több helyet foglal a megoldás.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #6232 üzenetére

    Semmi akadálya nincs hogy odakerüljön, ha toldani kell mert az eredeti kábel rövid, ahhoz persze IP65 védettségű dobozban kell, tömszelencével bevezetve a kábeleket.

    A fentiekhez:
    világításhoz teljesen okés ha csak 1mm2-est viszel, persze akkor azért érdemesebb 10-es helyett 6A-os kismegszakítót tenni, mert lehet csupaszításkor nem veszitek észre, de véletlen mégjobban elvékonyítod. Nehogy zárlat legyen 1-1 leágazás kötésénél.
    Továbbá nem spórolnék azon a 3. éren, inkább biztos ami biztos, jövállóság miatt is 3 eres kiskábelt vinnék nem 2erest. Ki tudja mit hoz a jövő.
    Meg ugye ÁVK is csak akkor old ha van valahova eltérő kontaktusnak kialakulnia, ha nincs földelő vezeték végig húzva, akkor 1-el kevesebb irányba tud elindulni az áram. Pl ha beázik az egyik kötődoboz. Ha ott a wagoba belefolyik a víz és nincs földelés, simán fen marad az ÁVK és belenyúláskor veszélyes lehet. Ha van benne földelő szál wago-val akkor meg a nedvességen keresztül át tud ütni a fázis és kiderülhet hogy hiba van.
    Mármint olyan helyzetekre gondolok amikor nem folyik a dobozból a víz, tehát nincs a fázis-nulla között olyan minőségű kapcsolat hogy zárlatra levágjon a kismegszakító.

    A dugaljaknál a kezdeti kismegszakító jó kiinduló pont, ha 16-os, akkor 2,5mm2-vel szoktunk végigmenni, igazából szabvány szerint biztonsági okból ma már nem kéne az egyes leágazásoknál keresztmetszet váltást eszközölni, tehát akkor már végig mehetne a 2,5-ös a végpontokig.
    Értem én hogy fogni kell a pénzt, de kb 5-10k huf a teljes különbség a 3 eres kiskábel esetén.
    Így legalább tudod hogy dugalj kör, végig 2,5-ös, nem kell agyalni hogy gerinc miatt mekkora kismegszakító, leágazás védelem miatt mekkora kismegszakító...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák