Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #8517 üzenetére

    Elnézésedet kérem hogy nem kötöttem bele ezen sokadik dologba, a kollega írásában, de legközelebb tudom a fontossági sorrendet, hogy ha valaki segítséget kér, akkor először leültetem egy helyesírási szótár elé, kijavíttatom vele a saját hibáját, beáll Bart Simpson mellé a táblához, leírja 100x, felveszünk egy 10 évados, évadonként 24 epizódos sitkomot, majd utána segítünk. :)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8524 üzenetére

    Húha, látom direkt meg akarják kavarni a kövi villanyászt, hátha a sok hülyeségtől megzavarodik.
    Az odáig oké, hogy a túlfeszültség levezetőt a védendő áramkörrel, annak "főkapcsolójával" párhuzamosan kell kötni.
    Tehát nem "a túlfeszültség levezető után párhuzamosan" a helyes kifejezés, hanem csak simán "párhuzamosan".
    Ha úgy értetted hogy a betáp fázis nulla először a Túlfeszültség levezetőbe érkezzen a legrövidebb áram út miatt és arról legyen iker érvégezve tovább, akkor még menthető a helyzeted. :P
    Ahogy a fotón ez a rész van, úgy "szódával elmegy", sokszor eleve a túlfeszlev-ben 1 pólusnál 2 csavarfej van.
    Amikor nincs, akkor sokszor inkább a főkapcsolón szoktak ikresíteni azért, mert ugye vannak nem cserélhető betétes levezetők és akkor biztosabb ha csere alkalmával nem zargatjuk meg ekkora mértékben a betáplálást.

    Az a kék vezeték ott alul nagyon ronda, vesd el. De a mégrondább a zőccsárga a Fi relénél...lehet véletlen felcserélte? :D
    Tudom-tudom elfogyott a színezés...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz dtraveller #8527 üzenetére

    Ez melyik város? MVM-es miatt kérdezem.
    Egyébként a FAM képzésnek része a túlfeszültség levezető, de csak említés meg max bekötés szintjén, ténylegesen nem kell értenie, pláne nem kell a különböző típusokhoz, mivel ugye elvileg minden épületre kéne írni kockázatelemzést, amit meg villámvédelmi tervezőnek a feladata.
    Tehát a gyakorlatban tényleg elképzelhető hogy pláne lakossági elosztók terén szinte alig találkozott vele.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz hNp88 #8529 üzenetére

    Gratulálok a vizsgához, remélem megvolt az ünneplés akár így, akár úgy! :D
    Nem kell offtopicba tenni szerintem, témához tartozik.
    Azt hittem legalább említik, elvégre társasházi méretlen főelosztókban is kívánatos berendezés, ha nem is feltétlen kötelező, de legalább tudjon róla a reg szerelő hogy nehogy véletlen plomba nélküli dobozba kerüljön a méretlen vezetékekkel ellátott túlfeszlev.

    Igazából még mindig pontosításra szorul a Fi relé-vel kapcsolatos meglátásod:
    Egyrészről rengetegszer nem ellenőrzik visszaplombáláskor a szolgáltató emberei.
    Másrészről oda kell beszerelni, ahol az elmenő áramkörök alapján igényelt és a leválaszthatóságot legjobban teljesíti, figyelembe véve a gazdasági racionalitást.

    Szóval lefordítva a bullshitet:
    Nem "kötelezően a mérőórához minél közelebb", ez csak egy leegyszerűsítés, hogy ne kelljen sokat agyalni, de ez nem valósághoz igazított oktatás.
    Mert rengeteg családi háznál a telek határon ott egy geyer szekrény benne a mérővel, amihez képest 10-15 méter is simán megvan az épület, amin belül még további kanyarokra lehet az épület főelosztója, benne 30 leágazással, melyek egy részére valóban kötelező a FI relé(pl dugaljak, pláne konyhai-fürdő-sima szobai), egy része szürke zóna (pl világítás régebben nem volt és a vezetékezés nem mindig úgy van kialakítva), egy részére meg kifejezetten káros lehet (egyes fix bekötésű elemek esete).
    Ha a geyer szekrénybe kerül 1 db fő 3 fázisú Fi relé, akkor az olyan kisebb hiba esetén is levághat mint mondjuk egy bedugva felejtett hibás rádió, áramtalanítva a tápkábelt és az egész épületet.
    Se a riasztó, se a hűtők nem fognak áramot kapni...
    Reggel csak simán "meglepetés" hajnali 6-os keléskor, vak sötétben, pizsamában a 65 éves nagymamának kisétálni és visszakapcsolni télen fagyban(max reggel a villanyszerelő felmenője nem érti mitől csuklik), de ha ez egy 2 hetes nyaralás 3. napján történik, kellemetlen lesz a hazaérkezés és nem csak amiatt mert nem működik a kapumotor...

    Ezért kell figyelembe venni a helyszínt, hova a legcélszerűbb és fáj nem fáj, elbeszélgetni a tulajjal hogy 1 db kerüljön be ami mindent véd a fenti kockázatokkal a tápkábel megfelelő pontjára(első túlfeszültség levezetőt pl nem védünk Fi relével), vagy inkább az egyes kiselosztókba a megfelelő áramkörökre.
    Lehet pl az összes szoba dugaljat 1 naggyal védeni, míg 1-2 funkcióhoz külön sajátot.
    Lehet van kisműhely, saját elosztóval, megint csak jobb helyben kialakítani.

    Lehet legtöbbször olyan helyre hívnak Téged ahol 70 éves a családi ház, beérkezik a légvezeték, bele a fa dobozba a mérővel, mellette ott a régi elosztó és a legolcsóbb megoldás kell, de azért jobb megfuttatni a kérdést.
    De egyébként már ott bukik a szabályoknak való megfelelés, hogy itt a topicban is említve volt, nem szabadna azonos fa szekrényben lennie a mérőhelynek a mért kiselosztóval.
    Meg eleve, miért van még mindig kívül a kiselosztó? Hogy tudja a betörő hol kell leáramtalanítani úgy hogy azért világítás legyen neki a sikeres látogatáshoz? :D

    Sokkal jobb lenne a mért kiselosztókat a családi házak belső terébe áttelepíteni, a bejárat környékére.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #8534 üzenetére

    Nem buták a riasztók, de az aksi annyira buta hogy lemerül x nap után. :D
    A kameráké meg végképp.
    A nyitásérzékelő és a szekrényben egy kis kamera egyből felhőbe feltöltött fotóval, az tényleg jó ötlet, csak senki nem költ ilyesmire.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #8539 üzenetére

    És ajánlott saját védelemmel, hogy ha baj történik a kábellel a másik leágazásra kötött pl autótöltőnek ne legyen baja.
    Persze nem mindenhol van hely 3 védelem, túlfeszlev és ÁVK számára...2x6 = 12, pedig legalább 17 modulnak kéne hely, de nem szoktak 2x9 vagy 1x18 modulos elosztókat pakolni ezekbe a geyerekbe nappali tarifákhoz.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gurabli #8552 üzenetére

    A kollega szerintem főként a talajban vezetésre értette, falon persze esztétikusabb és járókelők esetén biztonságosabb a védőcsöves rögzítés.
    Ipari létesítményekben valóban szoktak falon kívüli rögzítéssel vezetni, de azért ott is biztosabb ha kábellétrát raknak.
    A talajban egyébként ha nincs védőcső, akkor lehet fölé kábelvédő lemezt is rakni, ha arra fele akar valaki ásni akkor azért feltűnőbb mint a sima szalag.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz gurabli #8558 üzenetére

    Naja, a partnercable feszültség esés kalkulátor weblapon gyorsan bepötyögtem és az jött ki hogy elég ez a 2,5-ös keresztmetszet.
    Legalábbis az általános 3%-al számolva belső hálózaton.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #8560 üzenetére

    Ha megvolt a vezeték keresztmetszet és az eleve biztonságos kiépítés az más tészta, ahogy az is hogy fázisonként 32A és 25A között csak látszólag kicsi a különbség. ;)
    Szóval azért ne hencegj nagyon, mert az 1x32A-es ismerőseidet attól még rendesen szívatni fogják. :D

    (Ui.: a mi protekciós emberünk normál időben 5 munkanap alatt, ilyen vészterhes időkben mint ami az utóbbi 1 hónapban van, akkor 2 hét alatt intézi el az olyan egyszerű ügyet mint a Tied. :P )

    Amúgy ha a laikusokhoz nem jutott volna el a hír, most másfajta átállás zajlik az EON - pest megyei központi rendszerében, szóval megint kitolódnak a határidők, jelenleg a regisztrált szerelők felülete is min. 2 hetes extra csúszásban van, ott sem kapnak válaszokat a folyamatban lévő ügyekre.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz tyielow #8567 üzenetére

    Akkor elvileg műanyag szabványos dobozban van nem?
    Az akkori dobozokhoz képest valójában annyi a különbség, hogy a mostani új dobozoknál kívülről nem plombálnak csak belülről, emiatt kicsit másképp néz ki a belsejük, de védelmi technológia szintje valójában ugyanaz.

    Na látod, csak kiderül hogy minden feltétel adott volt az 1 hét alatti lezongorázáshoz és még így is 4 hétbe tellt. :D
    .
    .
    .
    Vagyis hogy 2020-ban a '19-es évjáratú szabványosított kialakítás esetén még Te laikusként is 1 hét alatt eltudtad volna intézni, najó kell szerelő aki aláírja a papírt hogy minden rendben van.
    Jelenleg meg protekció kell.
    Engem ismerős megbízott, ápr. 6-án indított teljesen új bekapcsolási igényt sikerült május első hetére mérőóra felszereléssel elintézni...4 hét. ;)

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Nu látom csak én pörgetem a helik....akarom írni a totyikot.
    Megjelent a wago hosszított elrendezésű vezeték toldó-javítója: wago 2773
    [link]
    Kedvencem:
    tömör vezeték esetén szokásos módon lehet oldani a kötést és újrafelhasználni, de:
    műszakilag megengedik hogy sodrott vezetékkel is használhatod, viszont akkor csak 1x használatos a cucc. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8572 üzenetére

    Naja, úgy működik, ez a lappy által írtnak a csat nélküli változata.
    Új termék.
    Ugye a nem csatosba nem illik sodrottat kötni, ebbe viszont engedik...1x. :D
    Amúgy attól még mert 1x már kihúztál belőle merev vezetéket, szerintem attól még nyugodtan újrahasználhatod.
    Nyilván nem napi 100x kibe huzkodásra lett tervezve, de azért havi 1-2 alkalmat ki kell bírjon, pláne hogy a kötések 80%-a esetében nincs megterhelve közelében sem az adatlap szerinti 20A-nek, pl irodában számítógép dugaljak esetén jó ha 4-6 A folyik rajta egyidejűleg 1 egész szobányi laptoppal. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    Hát gyerekek még szerencsétek hogy nem az én kollégáim a főnökeitek, mert nemsokáig lennének azok ilyen pazarlás mellett. :D

    Létesítésekkor nem ritka a 6-os csomópont, ahol vezetőnként 8-as wago-t használsz, az már nem két fillér ha hetente több tucattal kell dolgozni az aktuális 4-5 projekt és 5-6 gyorsszolgálatos hibajavítások során...

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rottweiler89 #8576 üzenetére

    Tehát nincsen hozzá "B" vezérelt tarifád? (régebbi nevén éjszakai)
    Mert ha nincs, tehát a nappali kiselosztóba van bekötve, akkor persze, sokféle megoldás van.
    De fontos info hogy milyen erős fűtőszál van benne?
    A "B" tarifa is hasonlóképp, naponta 8 órán át ad áramot, hajnalban 2 óra hogy reggelre legyen melegvíz, majd napközben 1-1,5 óránként kapcsolgatva fél órára kap áramot hogy ebéd után legyen mosogatáshoz meleg víz, meg este zuhanyzáshoz.
    Összesen napi 8 órán át, ami időszakok alatt maxra tekerve hamar felfűthet.
    Szóval maguk a bojlerek ilyen szakaszos ki-be kapcsolgatásra vannak tervezve, persze nem két percekre kell gondolni, jobb ha fél-1 órán át fixen kap áramot, aztán meg fixen nem.
    Alapvetően érdemes az időkapcsolóval egy 2 pólusú mágneskapcsolót kapcsolni ami biztonságosabban tud nagyobb fűtőszál esetén 10-20 évig folyton ki-bekapcsolni.

    Szóval:
    kismegszakítóról vezeték bele a mágneskapcsolóba, amit időkapcsolóval kapcsolsz, a mágneskapcsolóról meg elmegy a vezeték a bojlerhez. Az időkapcsoló tápfeszültsége nyugodtan kaphatja ugyanarról a kmsz-ről áramot elágaztatva, mint a bojler maga.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #8583 üzenetére

    Alapvetően hőtárolós berendezésről beszélünk.
    Tehát ha egész éjszaka nem ment, majd reggel visszakapcsolja valóban maxon fűt mondjuk 30 percig, de utána a víz tömeg tartja a meleget a hőszigetelés és a meleg víz igények szerint.
    De a szigetelés nem örökre szól, így szépen lassan lehűl, amire megint ráfűt.
    Tehát amikor fél napig senki nem fürdik, akkor is szépen vissza fog hűlni, de értelmetlenül fűtögeti vissza a víztömeget nappaliról.
    Példa eset hogy értsd a folyamatot:
    Reggel miután elment dolgozni, utána este 6-ig nem érkezik haza, tehát senki nem akar meleg vizet használni.
    Nappaliról járatva felfűti ismét a bojler a vizet reggel 9-re, majd ez a víztömeg folyamatosan hűl, emiatt délután 5-ig, tehát napközben folyamatosan ki-be kapcsolgat 10-10 percek erejéig, amíg visszafűti a vizet, tehát feleslegesen fűtögeti.
    Míg ugye vezérelt esetén kevesebbet, mivel kevesebbszer kap áramot. Emiatt napközben a víztömeg lehet hogy hűvösebb, de nincs is igény.
    Az igényre akarja szabni az üzem időtartamot, ezt akarja megoldani.
    A 200kWh többlet az nyilván nem valóságon alapul, igazad van, valamint még mindig nem mondta meg mekkora teljesítményű bojler, hány ember.

    Mert egy 200 literest egyedül használva, ott tuti van éjszaka több kWh felesleges fűtés, mert épp senki nem használta még is szépen lassan visszahűlt.

    #8578 Rottweiler89
    Mindenképp tapasztalt ember végezze a szerelést.
    Nagyon sokféle megoldás van, így konkrétumok nélkül nem tudunk javasolni, mert nem mind1 a megtérülés.
    Kell a bojler fűtőszál teljesítmény érték, hányan vagytok, mekkora a lakás.
    A fogyasztási adat terén kellene egy olyan adat amikor 1 egész napra le volt kapcsolva a bojler és leolvastad 24 óra elteltével a mérőóraállásokat. De minden mást normál üzemben használtatok, főzetetek, TV, PC...stb.
    Meg egy olyan nap amikor rendesen, normál üzemben használtátok a bojlert is.
    Kelleni fog fotó a lakáselosztóról is, mert oké Te csak 2 üres slotot látsz, de szakavatott szemek lehet látnak több fantáziát-lehetőséget.

    Pl nekem idehaza egyedül élek, de homeofficeban laptop mellett egésznap megy egy nagyobb munkaállomás PC, így havonta kb 140kWh-t pakolok bele a mérőbe. Amíg nem volt homeoffice, 80-90-ből megvoltam.
    Egyik szomszéd 3 fős család 160-at fogyaszt nappalin.
    Ehhez képest, 2 főre egy legkisebb bojler simán 120-at elfogyaszt vezérelten.
    Tehát 2-3 fős háztartás 280-at simán megeszik, 4-6 tag esetén még feljebb.
    Másik szomszéd 2 fővel, de mindennap 2x megtöltik a nagy 180 literes kádat, náluk simán 450kWh elfogy egy hónapban nappaliról.

    Kellenek a pontos adatok a javaslathoz, az ilyen "érzésre 200kWh feleslegesen megy el, durva meglepetéseket szokott okozni".

    Pl nincs értelme 20 ezret rákölteni, ha havonta 200 forint a nyereség.

    #8584 Rottweiler89
    De azt ugye vágod hogy mivel most már be van kötve, így a mostani 200-as különbség egy része abból adódik hogy van egy új nagy fogyasztótok? Amíg elektromos bojlered van soha nem fogod megközelíteni azt a bojler nélküli fogyasztási adatot.
    Szóval nem 200 a tényleges különbség, mert 0 energiából nem működik. :D

    "napközbeni és éjszakai zuhanyzás-fürdés/fő"
    Ez még így nem elég pontos adat.
    Ahhoz hogy tényleg spórolni tudjatok az kell, hogy tényleg napi 6-8 órán át ne legyen melegvíz igény.
    Ellenkező esetben a kapcsolással azt éred el hogy amikor kéne hideg lesz a víz.
    Tehát ha reggel fürdötök, meg este, napközben meg csak kis kézmosás és 1 mosogatás van, az jó, azzal tudunk számolni. De amit írtál az alapján ezt nem lehet megmondani.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csemberlen #8587 üzenetére

    Az a Kandós tanárod szokásosan félreértelmezi a dolgokat. Sokan dolgoznak így, ezért is van lenézve a mérnök szakma, de szerencsére már jön a fejlődés.

    Ezen megszólalásod előtt már beírta hogy bojler előtt mennyi volt a havi fogyasztása, tehát 180-200kWh-t fogyaszt csak a bojeler. Te meg írod hogy 80-120-at kéne.
    Az havi 60 kWh még testvérek között is.
    Mérnök diplomával elfelejteni a tavaly aug. 1-óta érvényben lévő éves 2523 keretet és nem összeadni 180+180-at, az azért eléggé durva, de tény hogy röviden elmagyaráztad miért ne hallgasson rád.
    Jelenleg a havi ÁTLAGOSAN 210kWh feletti fogyasztására 70 ft/kWh egységárral fizet, így nagyon mind1 mennyi az annyi. Ha havonta 40-60 közötti mennyiséggel tudja csökkenteni, akkor már belátható időn belül megtérül.

    Pont a Te példád mutatja hogy a "röviden elmagyarázós típusú" emberek után mennyi hiba marad a világban, amit másnak kell kijavítania és ez mennyi + veszteséget okoz.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Rottweiler89 #8589 üzenetére

    Bocsánat, az 1,8kW-os fűtőszál felett elsiklottam.
    Azért kellene fotó a kiselosztóról, mert 2 modulba nehéz beleférni olcsó eszközökkel.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz godlikezaza #8594 üzenetére

    Útbaigazítás:
    A "klíma kivitelezők" csak a klímát telepítik és ha ott az elektromos kábel, akkor duzzogva bekötik, de hivatalosan nem villanyszerelők, csak nagyvonalakban próbáltak segíteni hogy kitől kell segítséget kérni.
    És ilyenkor jön a kavar.
    Az hogy "néhány százezer forintból" - megcsinálják a klímások, azt csak a klíma utolsó, bekötő kábelre érthették, a többi dologhoz semmi közük.

    A következő villanyszerelő akit kihívtál a leírásod alapján NEM biztos hogy rendelkezik mérőórával kapcsolatos engedéllyel, ebből kétféle van, van a szolgáltató embere, és van külön mezei villanyszerelő, aki elvégzett egy külön képzést hogy villanyóra átrakással, vezetékcserével foglalkozhasson.

    Na akkor a tényleges forgatókönyv amiért idejöttél:
    -1: nem látjuk a fotókat, legegyszerűbb ha feltöltöd a gmail fiókodhoz tartozó drive-ra egy külön mappába és a mappát belinkeled ide, belinkeléskor beállítod hogy olvasható legyen a link birtokában bárkinek;
    Kelleni fognak fotók a kertről, a villanypóznáról, a mérőórá(k)ról, ahol bejön a légvezeték az épületbe pl tetőtartóról, a belső kiselosztó(k)ról;
    -2: kelleni fog először is a város neve, mert 5 nagy régió van és némileg eltérnek az ügymenetek;

    Én most a Budapest-Pest megyei általános ügymenettel kapcsolatban írok:
    Itt keresni kell egy "ASZR - regisztrált villanyszerelő"-t. Ez az a típus, aki mezei villanyszerelő, elvégzett külön képzést hogy a mérőóra zárópecsétjét megbonthassa és vezetéket cserélhessen, elvégezhesse a szabványosítást (műanyag dobozba telepíti a mérőket).
    Ez a sima nappali mellé "H" tarifás esetben is alsó hangon 300-500k között, de akár még többe is kerülhet, mert az adott helyszíni bejáráskor tudja megmondani pontosan milyen mértékű munkálat.
    Függ attól is hogy van-e jelenleg második tarifa a bojlerhez, meg akarjátok-e tartani -->amivel már 3 tarifás szabványosítás kell. De ha nem kell a bojleres, akkor meg csak 2 tarifás.
    Van akinél 650-800-at is elkértek családi ház esetén.

    Több ASZR szerelőtől is kérj ajánlatot, a balatonnál nemrég nagyon durván visszaéltek azzal hogy a tulaj nem tudott másik árajánlatot kérni.

    -3: Ha kiválasztottad a szimpatikus, legjobb áron dolgozó ASZR szerelőt, aláírod az EON meghatalmazás formanyomtatványt, adsz neki 1 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot és térképmásolatot, onnantól kezdve Ő intéz mindent. Ha a tulajdoni lapon nem 100%-os tulajdonos vagy, vagy más is szerepel széljegyzetben, akkor "hozzájáruló nyilatkozat" EON formanyomtatvány is kell

    -4: Ekkor a nevedben beadja az igénybejelentő nyomtatványt és reménykedtek, hogy az adott utcában megengedje az EON a bővítést, mert sok helyen túlzsúfolt az utcai közcélú hálózat.
    -5: A szerelőnek 2-8 hét alatt megküldik a műszaki-gazdasági tájékoztatót (MGT), ebben írják meg hogy engedik-e a bővítést vagy sem.
    Ha engedik, akkor tudja elvégezni a helyszíni szerelést.
    Ennek során a meglévő nappali kiselosztót biztosan fel kell újítania, ha ennyire régi a ház és behúzza az új kábelt az új klímához, ezt majd helyszínen megbeszélitek mennyi + költség és hogy falba vésve, vagy falon kívül csatornázva.
    Hogy az MGT után mikor tudja elvégezni a helyszíni szerelést, az akár 2-3 hét is lehet.

    -6: szerelő leadja a készrejelentést és az összes "H" tarifás papírt, majd megint várakozás újabb 3-6 hét mire visszajeleznek hogy mikor jönnek mérőórát felrakni a "H" tarifához.

    Tehát ha hétfőn elkezdesz keresgélni ASZR szerelőket, akkor kb 8-16 hét, azaz 2-4 hónap mire bekapcsolhatják a "H" tarifát, talán az október 15.-ei fűtés szezon kezdetére lefuthat, de lehet csak december.

    Szerk.: Mire beírtam, Te is írtál.
    #8596 godlikezaza
    A fotó alapján van elektromos bojlerhez tarifád, végig kell gondolni hányan vagytok, mert most az éves keret miatt nem mind1.
    Pl 4 fős családnál már megtérülhet 5-10 év alatt a 3 tarifás szabványosítás.
    A III-as pontod amit el kell végeznie a szerelőnek:
    Szabványosítás:
    ASZR szerelő az MGT alapján kér egy zárópecsétbontást, hogy levehesse a kis sodronyokat.
    -légvezeték beérkezési pontjától kezdve mindent cserélni, tehát tetőtartó, védőcső, egészen a mérőhelyig, új vezetékezéssel;
    -új, szabványos ütés-lángálló műanyag mérőhely dobozok kiépítése, ide kombinált mérő kell, a kéttarifások "emészthető" árúak, a háromtarifások dupla annyiba kerülnek mint a kéttarifások;
    -a mérőórákat és a bojlerhez kapcsolódó vezérlőkészüléket ezekbe a dobozokba áthelyezi a szerelő;
    -a dobozoktól az egyes mért oldali kiselosztókig kicseréli az összes vezetékeket, ahova kéred, oda rakja az új mért oldali kiselosztókat;
    -közben valszeg új földelőszondát is telepít, ha nem megfelelő a védelmi érték;

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8599 üzenetére

    Oké, még a fotó előtt kezdtem megírni a szösszenetet. :D

    Na most tudsz neki segíteni hogy hova és kinek kell először telefonálnia?
    Mert a villanyász akit talált, az ugye visszakérdezett hogy ki fogja az adminisztrációt végezni, elérni hogy a szolgáltató be is kapcsolja a "H"-t.
    Szóval ez a "partner" megjelölés ez nekem sem tiszta pösti nyekenyókaként-aki adminisztrációval is szokott foglalkozni.

    De az "aszar" elnevezést majd emlegetni fogom amikor elműsökkel beszélgetek. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8604 üzenetére

    Akkor ha jól értem:
    A korábbi írásodból:
    "
    Ez így 3 szakember, és a negyedik fogja majd valamikor felrakni a villanyórát. Ha olyan partnert fogsz ki, ő megcsinálja a H elosztót és le is mezetékeli az óráig, persze plusz pénzért, nyilván ekkor ő nyilatkozza le a 6 pontot, saját villanyszerelő így kihagyható...
    "
    Erre a részre vonatkozott, hogy ha szerencséje van akkor talál olyan partnert aki hajlandó a kiselosztók felújítása és mért vezetékezés csere, valamint meglévő 3-4 áramkörök ellenőrzése-visszakötése és a klíma számára új tápkábel kiépítése munkálatokat is megcsinálni.
    Na erre kapta azt a választ, hogy ezekhez szerezzen saját villanyszerelőt.

    Azaz a "partner"-re továbbra is szüksége van a papír munka miatt és a mérőóra valamint betáplálás kialakítása miatt, majd a mért vezetéket meg a haveri villanyszerelője végzi.

    Szóval:
    -1: Meghatalmazza a partnert a mérőhelyi munkálatokra;
    -2: MVM-Démász kijön, plombát bont;
    -3: a fent meghatalmazott partner kialakítja a mérőhelyet, betáp vezetékezést, de Ők nem plombálnak vissza;
    -4: Ezután a haveri villanyász megcsinálja a mért kiselosztókkal kapcsolatos munkálatokat, vezetékezéssel. Persze a haveri villanyásznak muszáj legalább OKJ képesítéssel rendelkeznie, jobb ha van Vetr azonosítója;
    -5: Ha végzett szóltok a fenti partnernek hogy lehet készre jelenteni. Megtörténnek a megfelelő rublikák kitöltése a papírokon, aláírások;
    -6: A partner leadja a papírt, majd x héttel-hónappal később jönnek az MVM-Démász saját emberei, felrakni a mérőórát és a kismegszakítót felrakni-cserélni (ezt is érdemes jelezni valahol hogy ha a meglévők cserések);

    Közben meg persze valamikor kap egy tájékoztatót hogy mennyi amit külön a Démásznak fizetni kell a hálózat teljesítménybővítésért.

    Jól gondolom?

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8606 üzenetére

    Oké, akkor újraírom a feltételezett sorrendet hogy én is tudjam, amikor tőlünk pestiként megkérdezik:
    -0: Klímással kiválasztani a klímát, elkérni az adminisztrációhoz szükséges adatlapot és energiatanúsítványokat;

    -1: partnerrel megállapodik a mérőhelyi munkálatok áráról, meghatalmazza, aki elindítja a igénybejelentést;

    -2: partner megkapja az MGT-t, amit továbbít aláírásra és hogy befizetésre kerüljön a különvélemény...akarom írni MVM Démász különdíj, befizet;
    -3: haveri villanyász nem bont plombát, csak áramtalanítja a mért kiselosztókat, felújítja azokat és feltekeri a mért vezetékezést---ezt úgy kell érteni, hogy a falból kibontott mért alu vezetéket egy kis vízálló kötődobozban "megtoldja" összeköti, a mért kiselosztóba bekötött új réz vezetékkel, amiből akkora hosszúságút hagy ott, hogy elérjen a fal aljáig, érvéghüvelyezve,
    -mért oldalon megcsinálja a szükséges vezeték-kötés cserét, javítást ami kell munkálatokat és a klímás számára kihúzza az új tápkábelt a klíma kültériig,
    -ha közben felrakták a klímát akkor be is köti, emiatt jó lenne 1 napra időzíteni a munkálatokat,
    -A klímás kitölti a "betétlap "H" tarifához" nyomtatványt, de ezt a villanyszerelőnek is alá kell írnia, aki aláírással igazolja hogy az elektromos bekötés és a klíma paraméterei megfelelnek a szolgáltató előírásainak.

    -4: szólnak a partnernek hogy lehet jönni mérőhelyi munkálatokra, aki bejelenti a plombabontást, plombát bont, az ott lévő előkészített mért vezetékezést meg ott hagyott csődarabokkal elvégzik a teljeskörű munkát, készrejelentik, kitöltik a papírokat, maguk után visszaplombálnak;
    Jó ha ott tud lenni a haveri villanyász, mondjuk ha nagyon nem akarják még a mért oldali védőcsövet sem begipszelni, vagy egyéb lustaságok okán sietnek.

    -5: a készrejelentés után x héttel jön az MVM-Démász, hozni az új "H" tarifás mérőórát, megnézik hogy be van-e kötve a klíma és hogy a papírok megvannak-e;

    Persze a folyamat elején még azt is le kell egyeztetni, hogy kell-e a bojler számára "B" tarifás vezérelt, mert ha több mint 2-en laknak akkor már megérheti üzemben tartani.
    Csak ugye így már 3 tarifás mérőhelyről van szó, költség terén nem mind1.

    UI.:
    Asszem ideje lenne a topicgazdával összeülni és elkezdeni a topic fejlécébe egy rögzített bejegyzésbe összegyűjteni egy kis összefoglalót a legalapvetőbb dolgokkal kapcsolatban. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz User_2 #8612 üzenetére

    Csak nem katona voltál hogy ilyen módszerrel tusolsz? :D
    Meg gondolom egyedül laksz, mert ez a 45kWh havi fogyasztás olyan szélsőségesen alacsony mennyiség, hogy nem tekinthető reprezentatívnak átlag szempontjából.
    Pláne hogy írod, hideg vízzel mosol kezet, miközben nem véletlen a meleg vizes kézmosás ajánlása.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz godlikezaza #8609 üzenetére

    Meghiszem.
    A lényeg hogy a haveri villanyászodnak meg kell mondani hogy van "partneri" villanyász aki intézi az adminisztrációt, nem kell aggódni, a nevet is megmondhatod.
    A partneri villanyásszal meg kell állapodni és meghatalmazni.
    Ezután megvárni hogy megérkezzen az MGT amiben leírják a feltételeket vagy megtagadják a bővítést, ha engedi a szolgáltató a bővítést akkor befizetni a hálózat fejlesztést meg egyéb költséget amit írnak.
    Majd ha már meg van az MGT, akkor jöhet a haveri villanyász szerelni és a klímások is.
    Amikor Ők végeztek, utána jön a partneri villanyász szerelni.

    BTW légvezeték háromfázis esetén 30m a lélektani határ a szabvány szerint, afelett már nem annyira szereti a szolgáltató, persze ha a meglévő rendszerhez nem kell hozzányúlni, mert terhelhetőségre és fesz esésre megfelel akkor jó.
    Meg lehet Démász ezt is másképp kezeli.

    De ezt majd az MGT és a partneri villanyász megmondja.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz User_2 #8615 üzenetére

    Nem ismerjük a szokásaid, de a 3 m3 az eléggé kevés, kb semmi spórolás 1 év alatt fürdés vs tusolás között. Oké, tudom vidéken drágább, de Bp-n csak 600 forint 1 m3 víz és csatorna díj összesen, szal évente 3, az 1800 forint spórolás. :F
    Persze sok kicsi sokra megy, de valami nem okés a számaiddal szerintem.

    Fürdés alatt minálunk a 180 literes kád napi megtöltését értik, míg a tusolás inkább 5-10 perc és kb 60-80 liter alkalmanként.
    Na most ez már 1 hónap alatt 3 m3 különbséget eredményezhet, nem hogy 1 év. : O

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz asdf_ #8618 üzenetére

    Milyen kicsi kádjaitok vannak már, az olyat én lábcsurgatónak hívom, a rendes kád 180 liter, abból 35 az már 6 m3. :D

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz zoli03 #8621 üzenetére

    uhh ez uhh...ez...ahh.ez...nemááááár...komoolyan?....a standard kád rendesen megtöltve 250 liter, amihez képest 150-180-al töldöt meg + a testjed.

    #8620 User_2
    Persze, ezek világosak, de továbbra is fura az 5-10 litered...megspricceled magad, elzárod, szappan, megint csak spricc?

    Ennél én azért kényelmesebb vagyok, bár nem káddal fürdök, de tusoláskor azért többet megengedek magamnak, ahogy jól esik.

    De már eléggé offtopikolunk, legalább is nekem tuti nincs okoskádam ami megmaszíroz miközben elfexem benne. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #8654 üzenetére

    Azért ezt jobb lett volna az első kérdéshez beírni, mert:
    amikor működésbe lép a túlfesz levezető, akkor tud hangot produkálni (ezt írták fentebb is), megvédi a berendezéseid a megszólalási érték feletti problémától.
    Nem mind1 hogy pontosan mekkora mértékű volt a hibajelenség, mert nem minden esetben fognak villódzni a lámpák, vagy áramszünetet okozni a túlfeszvédő.
    Aztán amikor elmúlik a hibajelenség, ha elég alacsony volt, akkor visszaáll a túlfesz levezető is és újra hangtalanul fog védeni a következő eseményig.

    Tehát nem minden hibajelenség esetén megy tönkre, van neki is "kapcsolási" élettartama, meg maximális értéke aminél biztosan tönkrement.
    Meg egyébként mivel többféle védelmi technológiát és azok kombinációját alkalmazzák a gyártók, így nem mind1 a táphálózat melyik pontjára melyik típus kerül.

    "Biztosíték tábla előtt van a túlfeszültség levezető."
    Tehát méretlen területen van zárópecsét alatt?
    Nincs betekintő ablak hogy ellenőrizd hogy piros-e az "előlapján" a visszajelzője?

    Sok esetben probléma, hogy nem hagytak anno lehetőséget zárópecsét bontás nélkül ellenőrizni a túlfeszvédelmet, nem csak lakosság, ipari létesítményeknél is probléma ez.

    Ugye ha kiég, cserélni illene. Nem annyira a biztosítótársaság miatt, hanem a kellemetlenséget elkerülni érdemes.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #8656 üzenetére

    Oksa, tehát megszólalt mert elérte a hiba a küszöb értéket, megvédett, majd a hibajelenséget követően helyreállt, még nem használódott el.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8662 üzenetére

    Ahogy mindig felmerül a totyikban, a villámvédelem sem 1 mondatban elmagyarázható fejezet.
    A legegyszerűbb, ahogy a kollega is írta, ha a visszajelző szerint tönkrement, cserélni kell.

    A részletekhez azt is látni kell, hogy nem mind1 sem az túláram, sem az hogy túl feszültségről van-e szó, ahogyan az sem hogy mekkora mértékű és mennyi ideig lép fel a jelenség. Ezért írtam hogy sok olyan betét típus van, ami kisebb mértékű, rövid ideig tartó események után még használható marad.
    Például olyan esemény amikor eldurran a trafó állomáson az olvadó betét, a a Te védelmed olyankor is meg fog szólalni, csak nem akkora mértékű a hibajelenség hogy tönkremenjen tőle, szemben azzal, amikor a házadtól 500 méterre, a síneknél lecsap...

    Voltam már olyan társasházban ahol felújították a fővezetéket, de nem raktak túlfesz levezetőt a méretlen főelosztóba, mert a tervező úgy volt vele, had spóroljon a ház, csak nem gondolt a közelben futó vasúti sínekre, amik akár 1-2 km távolságról is a közeledbe viszik a problémát. Minden ami akkor be volt dugva az áramba, kuka...hűtők, tv-k mikrók...a kaputelefon túlélte, a belső kis üvegbiztosítékok cseréje után csak újra kellett programozni, mert mindent elfelejtett a panel.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8658 üzenetére

    A kismegszakító csere mindenképp jó és nem nagy tétel.
    A Fi relével kapcsolatban meg a konyhát külön Fi-re tenném a lakás többi részéről(meg ahol már ki lett cserélve a vezeték), mert ahol nem lett semennyire sem felújítva a hálózat, nem biztos hogy bekapcsolva fog maradni.

    Úgy értem hogy simán lehetnek olyan szakaszok, vagy kötések, ahol vezeték szigetelés sérülés-vékonyodás miatt apró 10-20mA áramfolyások indulnak a fal irányába, ha van 5-6 ilyen vezeték, akkor a Fi relénél összegződnek, elérik a 30mA és levág, holott nincs veszélyben emberélet.
    Ami nem biztos hogy azonnal ki fog derülni, lehet csak akkor ha az adott dugaljat épp használni akarják, vagy jön egy esőzés és a pára miatt lesz "szellemjelenség", ami persze sose fog megismétlődni amikor épp ott jársz.

    Aztán majd legyél nagyon hálás mert megengedték neked hogy "okoskodj és játszadozz" az Ő hálózatukkal.
    Különösen hálás legyél, hogy ha megengedik, hogy pénzt költhetsz a saját pénztárcádból az Ő érdekükben, mondjuk wago-ra, mert lehet 1-2 kötést javítani kellene.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz sentosa #8673 üzenetére

    Az a fekete "kábel" az nem 2 eres? ha közelebbről megnézed, nem 2-2 belső vezeték megy tovább?
    Vagy nincs esetleg beesve a szekrény mögé?
    Valahonnan kell hogy kapjanak nullát, különben korábban se működtek, lehet ki lett tépve a lámpából, akkor ki kell nyitni a lámpákat és közvetlenül oda bekötni.
    Mert amúgy csoki helyett 3 db 3 "furatos" csatos wagot használva, egy legkisebb méretű vízálló OBO kötődobozban meg lehet csinálni.
    A 3 furatos csatos wagó jobb mint ha ezeket a vékony vezetékeket befogod a csokinak a csavar feje alá, az el tudja nyírni az elemi rézszálakat és elszakadhatnak.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8675 üzenetére

    Igen, jól látod a terhelhetőséget.

    Naja, a többi rész "felújítását" nyugodtan megteheted, legalább 1 Fi relével, azzal bajt nem csinálsz.
    Ami meg alu áramkör, oda rábeszélni őket második Fi relére, vagy kihagyni amíg lesz pénz folytatni a munkát.
    Elosztó doboznak ez jó lesz: [link], hogy később bővíteni lehessen.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz Atomgeszi #8681 üzenetére

    Pont ezt írom.
    Lehet hogy ahhoz elég volt a hibajelenség hogy "megszólaljon" a túlfeszed, de mivel hogy Ő sem égett ki, akkor annyira nem volt nagy hogy kárt tegyen bármiben is.

    Ha 1 fázison megjelenik a 400V a 230 helyett 1 nanosekundumra az is túlfeszültség, de 1 nanosekundum alatt még nem mennek tönkre a berendezésekben lévő tápegységek.
    De nem ismerem ennyire behatóan a specifikációját az adott levezetőnek hogy pontosan milyen még nem káros, de már egyértelműen túlfeszültség- vagy zárlati áramnak tekinhető értéknél vagy megvédve.

    Ha meg laza lenne a kötés és amiatt csattogna az többször sisteregne, többször villódznának a lámpák, akkor azt az elosztófedlapjának leszedésével is tudod ellenőrizni, pl hogy kormolódnak-e a kötési pontnál, például a nulla vezeték.
    Ha lekapcsolsz mindent, akkor meg a vezetékeket is meg lehet mozgatni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz kelna91 #8703 üzenetére

    A Fi reléd alapvetően jól működött.
    Mivel nem csináltál teljes leválasztást, nem választottad le a nullát is hanem cska a fázis szakítottad meg a kismegszakítóval, ezért a nullán volt valamennyi potenciál különbség a betáplálási sorkapocs irányából, amit a föld-el rövidre zártál, ezt érzékelte a Fi reléd.
    Alapvetően a Fi relé legrégebbi tesztelési módja feszültség alatt hogy egy szigetelt(!) vezetékkel a nulla-földet zárják rövidre a dugaljnál, nem a fázissal tesztelnek.

    "A nulla a fázissal össze van kötve az elosztódobozban"
    Erről megtennéd hogy felraksz egy fotót? I dont think it means, what you think it means...mármint a helyzet nem biztos hogy úgy néz ki mint gondolod.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8704 üzenetére

    Például:
    A védendő hálózat betáplálási pontjára, a hálózattal párhuzamosan, tehát a betáp végén lévő "főkapcsoló" vagy "főbiztosító" mellé.
    De azért sokszor van hogy a főkapcsoló után kerül saját leágazásra, ugyanúgy védi a vele párhuzamos hálózatot, csak biztonságosabb mert a főkapcsolóval ezt is áramtalanítod.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #8708 üzenetére

    De Ő azt írta, hogy a mérőóránál nyomta le a lakás fő kismegszakítóját.
    Vagy félreolvastam?
    Ez alapján:
    "mindig lekapcsolom a fő megszakítót a villanyóránál. Most is így tettem, szóval biztosan nem volt villany az egész lakásban"

    Ettől függetlenül a te leírásod is ugyanezt mondja, amennyiben társasházi lakásról van szó.
    Mert igazából mind1 hogy csak a legutolsó kmsz lett levágva, vagy a folyosói elágazásnál lévő mérőnél.
    Mert attól még az emeleten a másik lakás nullája fesz alatt van a csomópontig, tehát valamekkora fesz lesz a lakás nulla vezetékén is, amit ugye a kábel elvágáskor összezárt a földeléssel.
    Persze ehhez a FI relének is erre a minimális zavarra érzékenynek kell lennie.

    #8703 kelna91
    Tényleg Fi relé típusa? "A" típusú, vagy "AC"?
    Persze minden Fi relé amiket használunk AC 230V-os, ezt nem szabad összekeverni, mert lehet kapni DC-re szánt Fi reléket is.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz kelna91 #8711 üzenetére

    Haladunk, fentebb a Fi relé előtt "fázis-nulla" összekötést írtál, azért a másik kollega csak átlátta hogy "nulla-föld" összekötést akartál írni.

    Nu a kérdés még hogy a lépcsőházi elágazás irányából jön-e külön zöld-sárgavagy pedig piros színű vezeték?
    Mert ha csak fekete meg nulla jön és 2 vagy 4 db összesen akkor itt a válasz:
    A lakásokat megelőzően, a közös hálózat un. PEN vezetős, a főelosztótól indulóan az emeletekre nincs behúzva külön földelő vezető. Csak egy db 4. vezető, ami egyben nulla és földelő. A főelosztónál ez a vezető elvileg le van földelve szondával (de sok helyen ezt elspórolták).

    Ilyenkor a lakásokban kell elágaztatni a nulla és a földelő vezetékeket, hogy a Fi relé csak a nullát figyelje, míg a dugaljnál lévő földelő vezető ugye megkerüli a Fi relét és közvetlenül csatlakozik az elágazáshoz.
    Így ha a Fi relé utáni vezetékek közül összeérinted akár a fázist a földdel, vagy a nullát a földdel, akkor amint fentebb írtuk a visszafolyó áram nem a Fi relé-n keresztül fog folyni, hanem a földelő vezetéken keresztül megkerüli azt és egyből belemegy a megelőző csomópontba.
    Mivel kiesik az egyensúlyi állapotból a Fi relé, így biztonsági alapon levág.

    Ha ilyenkor ez a bejövő PEN vezető megsérül és megszűnik az összeköttetés a főelosztóban lévő földelés és a PEN kapocs között (mert pl vizesek egyik emeleten csak ezt az 1 vezetőt elvágják), de a fázisok sértetlenek és továbbra is jön a fázis, akkor emiatt hogy a lakásban van elágaztatva a földelő vezető, így az is feszültség alá kerül. Így a mosógép dobja is fesz alá kerülhet.
    Elméletileg ilyenkor az EPH-ba bekötött gázcső segít levezetni, de nem mindenhol elég.

    Ezért veszélyes, a PEN kötés hiba, akár a saját elosztóban, akár a lakást ellátó leágazó vezetéken, akár a föelosztótól az emeletekre induló fővezetéken keletkezik ebben a vezetékben hiba.

    Ha már fel van újítva a közösségi hálózat és van közös földelő vezető, akkor épp ezért tilos a lakások elosztóiban összekötni a nullát a földdel, ilyen esetben a bent felejtett összekötést ki kell iktatni.
    Ha 5 vezetős fővezeték hálózaton elvágják véletlen a nullát, semmi gond, hisz a lakás elosztóban nincs összekötve a földeléssel. Ha elvágják a földelést, akkor is kisebb a probléma, hisz sehol sincs összekötve fesz alatt álló vezetővel és ha még is ilyenkor történik hiba a dugaljban, akkor a Fi relének le kéne vágnia, hisz valahol csak össze van kötve valamilyen vas csővel, ami a falba vezeti a feszt.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8715 üzenetére

    Ha érvéghüvelyezett vezetéket írtál volna, akkor rávágom hogy iker-érvéghüvellyel, egybe fogva a bejövő és elmenő vezetéket persze hogy mehet.
    Tömörnél nagyon sok a szakszerűtlen, elnézett vezeték bekötés, ami idővel melegedést, fellazulást okozhat.
    Én nem tenném.
    Ilyenkor még azt lehet, hogy beraksz villás fésűs sorolósínt, ha maga a túlfesz és a kmsz-ek típusa is olyan, hogy a "kengyel" melletti szögletes résen át közvetlenül a csavarfej alá betudod dugni a villát.
    Nem "fogas" hanem "villás" fésűs sín a jó ilyenkor, az megy tovább a többi kmsz-hez.
    Ha jobb oldalon van a nulla, akkor értelemszerűen balra fogod sorolni a sínt és jobb szélre kerül a túlfesz.
    Ha nem ér el addig a vezeték, akkor becsukod a szemed és oda kötöd ahova tudod. :D

    Amúgy kapni olyan + bekötő elemet, amit be lehet rakni a fogas fésűs sín alá, hogy ugyanabba a kengyelbe kerüljön mint a sorolosín, ha nem lehet villással bekötni mert olyan az egységek típusa
    -vezeték bekötő kapocs

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz lappy #8721 üzenetére

    Naja, a DL1 budapesti bolt logisztikai központjában van is 3 db belőle br. 3300-ért / db.
    [link]
    Ezzel a gyári megoldással nem kell sorolósín, csak nem biztos hogy kiszolgálják cég nélkül.
    Másutt mindenhol 2-3 hét mire megérkezik.

    A fentebb általam javasolt sorolósínnel 1 gond még azért akad, ha eltérő gyártmányok vannak, nem biztos hogy ugyanoda esik a sorolósín bekötési pontja és vagy csálén áll, vagy nem lehet bekötni egyáltalán. :S

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz RandomName #8723 üzenetére

    Igen, a DL1-et megvette még korábban a Daniella-t tulajdonló cég, egy időben úgy volt hogy teljesen egyesülnek, de végül egyelőre maradt a két külön cég, külön beszerezési forrásokkal, így nekünk pl céges szinten eltérőek a %-os kedvezményeink.
    Meg ha egyiknél lévő contaktunknál rákérdezünk valamilyen alkatrész elérhetőségére, mindig meg kell külön néznem a másik boltot is. :D

    A DL1 amennyire tudom csak cégekkel áll szóba, Daniellánál nem tudom hogy van ez, mert csak cégen keresztül vásárolok (jó az a céges kedvezmény).

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8724 üzenetére

    3D-s képen kell megnézni hgoy tényleg van-e villás soroló sínhez kialakítás.
    De akkor már érdemes azonos szériából venni a kmsz-eket is, mert különben magassági/mélységi eltérés lehet.
    1 pólust így is le kell majd vágnod a nulla miatt, mert feltételezem nem 4 pólusú sorolósínt veszel.
    Nem úgy volt hogy 1 db sorkapcsot mindenképp befogsz rakni? Akkor már jobb ha levágod a másik 2 modulnyi részt is szerintem.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz SaGa59 #8739 üzenetére

    A villámvédelmi kockázatértékelés tudja megmondani hogy mekkora paraméterű kell oda.
    A túlfeszen szereplő kA értékig véd, afelett nem véd, tehát ha nagyobb érték jön, akkor ő is tönkremegy és nem védte meg a védendő eszközt, tehát az is tönkremehet.
    Csak addig véd, ameddig a hibajelenség értéke alacsonyabb mint a túlfesz levezető értéke. Afelett olyan mint ha ott sem lenne....nyilván sarkítok, akkor is tompít, de nem garantált a védelem.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz csubuka #8756 üzenetére

    Szódával elmegy. Fogalmazzunk úgy hogy tapasztalt elosztó összeszerelő cég által orvosi rendelőbe telepített főelosztóból vettem az ötletet. :P

    Csak nekik van célszerszámuk, 16-os érvéghüvely vagy sarufogó amivel betudta fogni a 10-es IKER érvéghüvelyt, mert az nagyobb mint a nem iker és a 10-es szerszámba nem fér bele.
    A kengyellel megszorítás nem mindig ad jó irányból szorító erőt, van hogy az előzetesen nem szerszámmal kialakított zömítés miatt fellazulhat a vezeték. Itt hogy 2 vezeték lesz benne növekszik az esély.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8766 üzenetére

    Majd légyszi őszintén írd be ide a hibalistát. :D
    Najó nem trollkodom.
    Ahogy a többiek írták, reménykedjetek hogy nem fogják felírni hibának hogy 5 eres kábel van mért oldalon használva, mert hivatalosan csak 1 ereseket szabad indítani, ilyenkor mellé kell szerelni kiselosztót(vagy eleve a 2 db 12 modulossal szereltet kellene venni) ahonnan már viheted amivel szeretnéd, de a mérési térrészbe csak mkh-k mehetnek...elméletben, aztán ha nem látják...

    De az a mért oldali védőcső hiány az is olyan pont hogy nekünk pöstön villamos helyiségben, tehát elzárt helyen lévő mérőhely esetén nem voltak hajlandóak így átvenni.

    Legalább a méretlen betáp oldalon ragasztva vannak a védőcső toldások/könyök?

    A védőföldet bekötöttétek a földelő dobozba?

    #8769 313313
    Ehh...pöstön el nem tudom képzelni hány helyen küldenék melegebb éghajlatra a plombáláskor az ELMŰ-s embert, ha nem engednék a falon kívüli, bilincselt, ragasztott toldott védőcsövezést....jaaaaa hogy rengetegen elfelejtik beragasztani, így nálatok inkább nem is adnak teret ennek? :D
    A héten is vettem F.BS ragasztót 1 tubussal, 2-3 k huf, ilyen jellegű mérőhelyből jópár esetre elég, csak ugye hagyni kell neki száradási-keményedési időt.

    BTW ha megfelelő annak a földelésnek az értéke, miért ne indíthatná a fogyasztói elosztót ellátó vezetéket arról a kötésről?
    Az előírás, hogy a földelő kötési pontjainak zárópecsét nélkül kell indulnia, de maga a vezeték kavirnyálhat amerre akarod....persze megint csak pöstön.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8773 üzenetére

    Összekötni 2 fázist TILOS.! És még veszélyes is...

    Amennyiben a fázisonkénti vezeték 10-es réz, akkor lehet 1-1 fázison 32-ig növelni.
    Tehát lehet a szolgáltatónál amper átrendezést kérni.
    Most összesen 48 van, ezen belül (a kmsz-ek lehetőségeit figyelembevéve) úgy variálsz, ahogy a vezetékeid engedik. Ha efölé mész, akkor meg + amper díj.
    Azért írom így, mert a 6-os alura lehet a 25-öt talán még most is megengedik.

    Tehát a kérdés: szabványos műanyag befoglaló doboz nélkül van az óra, régi 6-os ( de sok helyen csak 4-es) alumínium vezetékkel van az óra bekötve?

    Bár sok helyen 10 évvel korábban a szabványos műanyag dobozba telepítéskor 32A-hez rézből csak 6-ost húztak hogy "azt mondom a tulajnak hogy milyen jófej vagyok spóroltam neki 1 ezrest a vezetékezésen, valójában a 10-est fogom kiszámlázni" aztán most meg megy a sírás...

    Amúgy van olyan transzformátor amit 2 fázisra kell kötni, de az nem fogja feljebb transzformálni az amperedet, csak mondjuk 2 db 230 voltos fázisra kötve tudsz vele 24V-os vezérlő jelet csinálni, de fázisonkénti ampert nem fog neked növelni.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz demars #8772 üzenetére

    Persze, írtad hogy segédkeztél, világos.

    Igen, a 16-os PEN rögzítés (az előírt jelöléssel) persze okés.
    A kérdés hogy az elinduló 2 db tarifa zöld sárgáit hova kötöttétek?
    Mert minket több helyen le...tak, mert hogy reflexből berakták a zsz sorkapcsot a plombált területre (régi berögződés), márpedig ezen típusú mérőhelynél azért nem plombált az a kék csavaros dobozka, mert hogy ott kell lennie a zs sorkapocsnak a földeléshez és oda kell kötni az elmenő földeléseket, amiket aztán megszakítás nélkül viszel keresztül a mérési térrészen bele az elmenő védőcsőbe, majd a mért elosztóig.

    A rámelegítés jogos, bár ennél a védőcső típusnál azért van karima hogy ne kelljen melegíteni, ezért drágább mint a melegítős védőcső típus.
    Csak a boltosok nem ismerik a saját árlistájukat és Ők sem tudják ezt. Tapasztalat. :D
    Jelenleg ha bemegyek boltba hogy "kérek 2 szál MÜ-I 36-os nevű védőcsövet" pislognak mint rozi a moziba hogy hetek óta nincs készleten és nem is tudják mikor érkezik.
    Megmondom a cikkszámot, kiderül hogy központi telephelyen ott van 2000 méter és fele annyiba kerül mint amire Ők gondoltak.

    A bilincs típusa teljesen oké.
    BTW ahol utólag raknak szigetelést a falra amire felrakták a falon kívüli csövet, ott majd áthelyezik a méretlen csövet? A fenét. :D
    A szolgáltató csak akkor nézi hogy szigetelésben van-e ha szólnak neki. :D

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz bitpork #8777 üzenetére

    Ehhez az adott berendezés műszaki papírját kell átböngészni, mert van olyan autótöltő ami ilyenkor átkapcsol 1 fázisú módba és azon 1 fázison kéri az 1x32A.
    De másik töltő típus meg elosztja a 7,4kW terhelést a 3 fázis között.
    Ha 1 fázison kéri az 1x32, tehát ahogy az elején írtad "L2 1x32A". akkor le fogja vágni és ez ellen csak szolgáltatónál történő amper bővítéssel tudsz segíteni.
    Vagy kicserélteted a töltőt olyanra, amelyik 3 fázisú.

    Nem ismerjük a házad egyéb fogyasztóit kellenek a terhelési adatok és darabszám, felhasználói szokások, így nem tudjuk megtippelni hogy amikor minden más is megy (pl sütés-főzés-bojler) le fogja-e vágni.
    Több adat kell.

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz SaGa59 #8781 üzenetére

    A csövek UV állók, szóval rád van bízva, nem kötelező semmit csinálni velük.
    A "H" tarifa elmenő vezetékezése közvetlenül a mérőórára lett bekötve és egyből bemegy a lakásban lévő "H" tarifás elosztóba?
    Igazából idő kellett mire rendesen kikommunikálták az új szabályokat.
    Mert a 2 eltérő tarifának nem szabadna azonos dobozban szabadon futnia. Ahogy a védőcsőből is ugye kettő kellett.
    Szal EON se tudja mit akar. :D

    Elvileg a földelő szondáról a vezeték a középső dobozba kell érkezzen ami nincs plombálva, bármikor ellenőrizhető kell legyen, ez fix.
    A pen sorkapocs a bal oldalra, a zárópecsételt részen van, ide jön 1 db potenciálrögzítő vezeték a földelő kapocsról.
    Ha 10-15 méteren belül van akkor minden további nélkül indulhat a lakás tarifáihoz tarifánként 1-1 földelő vezeték erről a földelő kapocsról, a plomba nélküli dobozból.
    A mért oldalon a 2 tarifának pedig végig el kell különülnie, a mérőhelytől teljesen külön indított védőcsövekkel, vagy dobozolással. Tehát jobb alul 2 db doboznak kéne lennie, vagy a dobozokon a védőcsövet a mérődobozig át kell húzni és a mérődoboznál beragasztani a végét.

    De mint írtam annyira tele van a tökük hogy apróságok felett már szemet hunynak. :)

    313313
    Képzeld egyik ismerős Győr-Moson-Sopron régióból felhívott, hogy a helyi regisztrált szerelő nem hajlandó letelepíteni a gyártói rendszerengedélyezett, tipizált mérőhelyet, mert abba a gyártói rendszerengedélyes dokumentáció szerinti 1,25VA-es áramváltó került, az 1,3 méter hosszú vezetékre.

    Mert hogy adott területen az 5VA-ben hisznek de ha jó kedvük van a szolgáltatónál(előző este volt kamaty) akkor a 2,5-öst még éppen átveszik(de legyünk nagyon hálásak!!!), más nem létezik. :D

    Na ennyit az országos egységes rendszerről...

    [ Szerkesztve ]

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8784 üzenetére

    Faja, tényleg felesleges az elmenő oldalra is biztosító, főkapcsolónak is főként meghatározott pozíciókban van értelme, 2 km-re az épülettől, ahol a kutya se jár semmi értelme. Bár tűzoltóra gondolva, azért jó lenne egy terheléskapcsoló az elmenő oldalon, hogy ne kelljen betétekkel foglalkozni.

    Emlészem Szolnokon be akartak szólni hogy ha 250 áramváltó lett betervezve, akkor ha valamilyen okból le kell csökkenteni 100A-re, akkor áramváltót is cserélni kéne, különben a szolgáltatónak olyan mértékű vesztesége keletkezik a pontatlanságból, hogy csődbe mennek...most meg írod hogy 1%. :D

    Pöstön az áramváltókat is a regszerelő hozza, bár pont most akarják a bekötési rendet átalakítani, mert rengetegszer elszúrták a regszerelők....pl elfelejtik az áramváltókat egyesével oldhatóan földelni, ami akkora first world problem, hogy pöstön nem vehetik át a mérőhelyet...mit is látok a fotón? :D

    #8785 csemberlen
    Pedig jó a színsorrend, ami bejön bal oldalon, ugyanaz a sorrend megy el jobb oldalon. : O
    Amúgy ez a sorrend a Fe'BaSZ. ;)

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

  • PROTRON

    addikt

    válasz 313313 #8790 üzenetére

    Igen, egyébként érthető, csak éppen Bp-n nem fogadják el így a szerelést, szal amikor egy reg szerelő aki egyébként vidéken már szerelt ilyet kapja feladatnak, nem érti hogy miért nem vették át.
    Nekünk (lekopogom) idén eddig nem volt olyan ÁV mérőhelyünk, amire hibalistát kaptunk volna, mindet elsőre rendben találtak és átvették, még társasházban, egyedileg tervezetteket-szerelteket is, ahova nem lehetett gyártói megoldást alkalmazni.

    Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.

Új hozzászólás Aktív témák