-
Fototrend
A jól bevált formula, ezúttal a II. világháború tengeri legendáival.
0.8.9 Patch Notes
----------------------------------------------------
Magyar WoWs Discord Közösség
----------------------------------------------------
Ajánlott Buildek
I Battleships I Cruisers I Destroyers I Aircraft Carriers I
----------------------------------------------------
Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#13472
üzenetére
A, North Carolina, South Dakota és az Iowa esetén az orr és a tat 1,5"-es acélból volt, azokon a részeken nem is volt több páncélzat rajtuk. A Montana is ezt a mintát követte volna.
A Bismarck és Tirpitz esetén az orr 60, a tat 80 mm páncélzatot kapott, de csak a vízvonalon. alatta, felette csak 20-30 mm sime, egyszerű acéllemez volt. De ez a nagyobb páncélzat sem mentette meg egyik hajót sem. Mind a kettőnek átütötték könnyedén az orrát, mind a kettő több ezer tonna vizet nyelt be emiatt. Pont az ilyen dolgok miatt voltak úgy vele először az amerikaiak, majd később a britek és franciák, hogy nem foglalkoznak a nem létfontosságú részek páncélozásával. Amit ott megspóroltak, azt inkább a citadella védelmére költötték. Ami ráadásul önmagában úszóképesen tudta tartani a hajót (ergo ha nem üti át semmi a citadellát ezeken a hajókon, akkor nem fognak elárasztás miatt elsüllyedni). A németek mindent a vízzáró ajtókra és falakra bíztak, akárcsak a japánok. Nem vált be, mind a három Yamato osztályú hajó elárasztás miatt veszett el. A robbanás a Yamato-n már csak a hab volt a tortán, anélkül is elveszett volna. A két Bismarck-osztályú hajó vesztét is az elárasztások okozták. Emiatt lassult le a Bismarck, emiatt volt szinte állandóan dokkban vagy keszonközelben a Tirpitz, emiatt kellett utóbbinak több bevetését is törölni,vagy megszakítani. De ugyanez elmondható volt a Schanrhorst-ról és a Gneisenau-ról is.
Szóval használhatnák akár a történelmi értékeket is, de kb semmit sem számít. A játékban szereplő összes hajó összes ágyúja könnyedén átütötte még azt a 80 mm-t is, akár 15 km távolságból.
Viszont ha a történelmi értékeknél akarunk maradni, akkor jelentősen vissza kellene venni a német hajók tűzerejét, ami finoman fogalmazva is túl lett tolva. A Scharnhorst és a testvére ezalapján maximum T IV lehetnem egyébként. Védettségük alapján sem lenne semmi keresnivalójuk T V felett.
-
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#13477
üzenetére
A lényegét nem látod a dolognak, azaz, hogy mi vezetett oda, hogy Bey a hajó elsüllyesztése mellett döntött. Addigra már kb csak egy lebegő test volt a hajó, a harcképessége nulla volt. Mind a négy tornyát kilőtték, több ezer tonna víz lassította a mozgását. Az orrát még a Prince of Wales átütötte a Dánia-szorosban, ez okozott kapásból 1000 t-nyi vízbetörést és egy repedést az egyik üzemanyagtartályon, ami miatt folyamatosan folyt el az üzemanyag (az akkor még meglevő készlet ~fele folyt el). Utóbbi két következménye az volt, hogy a britek könnyedén követni tudták, illetve jelentősen csökkent a hatótávolsága. Mindemellett jelentősen megdőlt, ez és az egyik kazánterem víz alá kerülése okozta a lassulást. És a dőlést mivel is lehet kiegyenlíteni? Ellenoldali elárasztással. Az még 1000 t víz pluszba.
A z utolsó csatában a Rodney egyetlen 16"-es sorozata szétcsapta a hidat, és működésképtelenné tette az A és B tornyot. Emellett megsemmisítette az első tűzvezetőrendszert. Röviddel később a hátsó tűzvezetőrendszer és a C és D torony is működésképtelenné vált. (az A toronyból még le tudtak adni két lövést.) A másodlagos fegyverzete is gyakorlatilag teljesen megsemmisült a hajónak. Szóval gyakorlatilag csak egy úszó fémkupac volt már, nem csatahajó. Ilyen helyzetben már csak annyit tehetett az éppen rangidős tiszt, hogy megakadályozta a hajó ellenséges kézre kerülését. Ettől függetlenül a hajó már jóval korábban megsemmisültnek volt tekinthető.
Amit írsz a Tirpitz esetén, az csak egyetlen eset.
Operation Source - minitengeralattjárók támadása során 1400 t víz került a hajótestbe. Ellenoldali elárasztással egyensúlyozták ki a hajót. Emellett egyanez az egy robbanás a D torony csapágyazását is tönkretette, ergo azt is javítani kellett.
Operation Tungsten - kettő hajó mellett robbant 500 lb bomba feltépte az oldallemezeket. Itt is beömlött ~1000 t víz, amit megintcsak ellenoldali elárasztással kompenzáltak.
Operation Paravane - Itt történt a Tallboy találat, ami elég csúnyán lerombolta a hajó orrát. 2000t víz tört be.
A Tallboy 5400 kg tömegű volt, ami nem 6t. De maga az orr és a tat felülről gyengén védett volt. (50 mm első és 60/80 mm másodlagos páncélfedélzet.) Szóval ha a korábbi támadások során nem a hajó közepét célozzák a bombázók, hanem ezt a két területet, akkor könnyedén átüthették volna az 1600 lb páncéltörő bombákkal. Korábbi támadások során nem ütötték át, mert nem ada céloztak, és túl alacsonyról kezdték meg a zuhanást. A Tallboy meg nem átütötte az orrot, hanem majdhogynem leszakította. Annak annyira nem volt akadály, hogy nem is robbant fel, csak miután már átért az egész hajón.Egyébként mit ér egy csatahajó ha ki sem merik vinni nyílt vizekre, mert félnek, hogy szembekerülnek egy ellenséges csatahajóval?
Hogy kihozták-e a maximumot 50 000 t-ból? Nem vagyok benne biztos. A King George V osztály hajói 44 000 t vízkiszorítással jobb védettséggel rendelkeztek, ahogy a Nelson-ok is 41000 t-val. [link]
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#13486
üzenetére
1. A személyt valóban összekevertem. Viszont Bey és Lütjens sem volt kapitánya egyik hajónak sem. Az egész harci különítmény parancsnokai voltak. A Bismarck kapitánya Ernst Lindemann volt.
2. Az all or nothing lényege pont ez volt. Az aránylag gyenge külső burkolat sérülhet, ahogy akar. Maga a citadella önmagában akkora felhajtóerőt képez, hogy amíg az nem sérül, addig a hajó úszóképes, nem süllyed el. A döntött páncélzatnak pedig pont ugyanaz a lényege, mint a harckocsiknál: az effektív vastagsága nagyobb, mint a függőlegesnek. Viszont a britek ugyanezen elvek szerint építették a KGV osztályt és a Vanguard-ot is. Annyi, hogy a KGV és Vanguard övpáncélja kívül volt, nem belül. De szintén döntött volt.
Az idézet pedig pont az all or nothing leírása, amely elvnek a teljes megvalósításához pont a Nelson (és a francia Dunkerque) kerüt a legközelebb. A kritika pedig főleg a konzervatív gondolkodású konstruktőrök és tengernagyok részéről érte, akik nem értették az egésznek a lényegét. A tervezők figyelembe vették a Jütlandi csata tapasztalatait. Ott bizonyosodott be, hogy a hosszan elnyújtott, mindent védő páncélfelépítés bizony inkább hátrány, mint előny. Elegendő csak azt védeni, aminek a sérülése komoly gondot okoz. Az all or nothing végső megvalósítása az lett volna, hogy csak és kizárólag a lőszerraktárakat védi páncélzat. Hogy a régi megoldás mennyire volt jó, arról érdemes lenne megkérdezni a Hood személyzetét. Ponto ott nem volt elég erős a páncél, ahol kellett volna. Fel is robbant a véresbe a hajó, pedig volt rajta páncél bőséggel. Nagyobb tömegben, mint a Nelson-okon. Mégis utóbbi volt messze jobb védettségű. Kisebb citadella azonos tömegű páncélzattal = nagyobb védettség. Emiatt is került a két említett osztálynál minden torony előlre. Így lehet ugyanis a citadellát a lehető legkisebbre tervezni. De ugyanez az oka annak is, hogy az amerikaiak és japánok csak három tornyot használtak a II. vh előtt tervezett hajóiknál (kivétel a soha meg nem épült Montana osztály), így ugyanis rövidebb lett a citadella. Három hármas toronyban pedig eggyel több ágíú van, mint négy duplában. Ráadásul pont a Bismarck mutatta meg azt is, hogy felesleges azon aggódni, hogy egy találat tripla/hármas tornyoknál nagyobb túzerőkiesést okozhat. A német hajón ugyanis az első két tornyot egy egész találat kiiktatta egyszerre. Szóval nem volt előnye annak, hogy több dupla tornyot alkalmaztak.
A belső övpáncélon kívüli terek meg részben ígyis-úgyis vízzel vagy fűtőolajjal voltak feltöltve, amelynek a feladata egy esetleges torpedótalálat lökéshullámának felfogása volt. Ezeket a feltöltött tereket két oldalról levegős terek váltották, ahol viszont szabadon tudott terjeszkedni a lökéshullám.
3. Az all or nothing lényege pont ez. Egy 80-100 mm vastag páncélzatot ugyanúgy átütött akkoriban még egy 5"-es ágyú is 10-15 km-ről. Ergo az ilyen vastag páncéllemezek az övben csak a hajó tömegét növelték, a védettségét nem. Akkor viszont nincs értelme ennek a tömegnek ott. Ami ott felszabadul, azt be lehet építenni a létfontosságú részek védelmébe.
4. A torpedóvádelem egy másik tészta, ne keverjük ide. Főleg, hogy a problémát nem a páncélzat okozta, hanem a csavartengely tömítéseinek a nemmegfelelősége. Ha azok jók lettek volna, akkor a csavartengely mentén nem jutott volna el a víz a turbinákhoz.
Ami azt illeti a Bismarck-ot ugyanúgy megnyomorította egy torpedó. Elvégre a németekben fel sem merült, hogy egy sérült oldalkormányt esetleg nem lenne hülyeség lerobbantani. Arról nem is beszélve, hogy a három csavartengely miatt még csak aszimmetrikus hajtással sem lehetett kompenzálni a beragadt oldalkormányt. Szóval a Bismarck jobban védett tatja ugyanúgy "becsődölt" védelmi szempontból, mint a PoW-é.
4. A Billy Mitchell féle bemutatóra utalsz? Az egy másik tészta, mert ott vízszintes repülésből vetettek bombákat az Ostfriesland-ra. Az egész bemutatónak bombázási szempontból két konklúziója volt: a near miss sok esetben legalább akkora, vagy nagyobb kárt okoz, mint a telitalálat. A korábbi támadások során a Tirpitz-et sem az 1600 lb páncéltörőbombák rongálták meg érdemben, hanem a közvetlenül mellette robbanó 500 lb GP bombák. A másik konklúzió pedig az volt, hogy ha pontosan akarnak hajót bombázni, akkor zuhanóbombázni kell. Azzal el is értek eredményeket.
Az Akagit 28 bombából legalább négy telibe találta. (14,2%)
A Hiryu-t 42-ből négy. (9,5%)
A Soryu-t 13-ból három. (23%)
A Kaga-t 25-ből legalább 4. (16%)
Mind a négy hordozó manőverezett, márcsak a vízben feléjük tartó torpedók miatt is. Emellett akadt némi vadászvédelmük is. Szóval annyira nem volt lehetetlen pontosan célozni rájuk. Főleg, hogy a Tirpitz egy lehorgonyzott hajó volt, amelynek a légvédelmét a mellette horgonyzó hajókéval egyetemben az első hullám vadászai nagyrészt kiiktatták, azaz nem zavarta semmi sem a zuhanóbombázókat. -
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#13496
üzenetére
A vékony páncél meg pont azért jó, mert azon egyáltalán nem aktiválódnak a gyújtók. Ahogy sh4d0w idézetében is szerepel. Azok a lövedékek, amelyek csak simán átmentes a South Dakota-n, a Bismarck esetében mind felrobbantak volna. Így volt a SD-n pár lyuk és semmi több. A tornyot ért találat nem okozott komoly gondot, a sérülés helyi maradt, nem terjedt tovább tűz, ahogy a felépítményen keletkezett tűz sem.
A hajó harckészségét veszélyeztették, de az úszóképességét egy pillanatra sem. Ahogy robbanásveszély sem állt fenn egy pillanatra sem. A lényeg pedig ez lenne.
A másik probléma a Bismarck esetén a vízbetörésekkel az volt, hogy jelentősen megdőlt miattuk a hajó, ami miatt az egyik hajócsavar részben a vízvonal felé került. (azaz alapból túl magasan voltak a csavartengelyek.)
Mind a két megoldásnak megvannak az előnyei, és ugyanúgy a hátrányai is.
Igen, és ráadásul a Hood felrobbanásához is hasonló okok vezettek. (Igen, tudom, hogy van rá sokféle elmélet. Egyértelmű magyaráztat meg pont azért nem lesz rá soha, mert felrobbant. Bár a legutolsó vizsgálatokon alapuló elmélet szerint a fő lőszerraktár csak amiatt tudott felrobbanni, mert a 100 mm-es lőszerek raktára felé vezető folyosón nem voltak bezárva az ajtók.) A másik következménye a csatának az volt, hogy a vízszintes páncélzatot megerősítették a későbbi hajókon, mert a nagy távolságról leadott lövések főleg azt veszélyeztették.
Egyébként meg tökéletes hajó nem létezik, a Bismarck sem volt az (bármennyire szeretik sokan így beállítani). Az oldalkormányok teljesen védtelenek voltak, nem lehetett őket szétkapcsolni, lerobbantani. Az egész páncélszerkezete folyamatosan feszültség alatt volt a felépítése miatt, bár ebből a szempontból jelentősen jobb volt, mint a Scharnhorst és testvére. Emiatt is repdt meg egy ránézésre ártatlan találat miatt az elülső üzemanyagtartály. Ráadásul egy olyan találat következtében, ami az övpáncél felett csapódott be, ahol semmiféle létfontosságú rendszer nem lehetett volna a páncéltestben, és nem lett volna szabad onnan bármiféle feszültségnek továbbítódnia a citadellába. Ez viszont egyértelműen konstrukciós hibát mutat.
A Bismarck lelassulását és a jelentős üzemanyagveszteséget, valamit a kormányozhatatlanná válását is mind olyan találatok okozták, amelyek nem kellett volna, hogy veszélyeztessék a hajót semmilyen szinten sem.
A PoW is kapott találatot az övpáncél alatt, ami át is ütötte a hajótestet és a torrpedóválaszfalig jutott, mégsem volt ez a sérülés a hajóra nézve veszélyes.
Arra kíváncsi leszek, hogy ha bekerül a KGV a játékba, akkor szimulálva lesz-e, hogy a négyes tornyok mennyire megbízhatatlanok voltak. A Bismarck elleni csatában is kiesett a PoW és a KGV esetén is rövid időre legalább egy-egy torony. Mindenféle ellenséges behatás nélkül.
olivera88: Az Jean Bart toronypáncélzata a franciák által tudottan is gyenge volt, és azt is tudták, hogy a másodlagos fegyverek lőszerraktárai nem voltak kellően védettek. Szóval all or nothing elvek szerint épült. Ráadásul amikor a támadás érte még nem is volt teljesen kész. Az osztály következő hajójánál ezeket javították volna.
sh4d0w: Valóban nem vett részt valódi tengeri csatában a Tirpitz. De még csak nyílt tengeren is alig járt. Ez pedig kétségbe vonja, hogy volt-e egyáltalán értelme megépíteni. Arra jó volt, hogy lekösse a britek légierejeit. De ez nem volt a britek számára jelentős megterhelés, elvégre a szövetségben volt szabad erőforrás bőséggel. Ez az, amit a németek nem mondhattak el magukról. Ezzel tisztában volt Hitler is, nem is igazán akarta engedni sokáig egyetlen nagy hajó építését sem. Akkor még birtokában volt valamiféle tisztánlátásnak. Ha a Tirpitz hasznosságát nézzük, mint csatahajó, akkor az egészen jól köztelíti a nullát. Építettek egy 52000 t-s borotvapengét. Építhettek volna belőle 50 tengeralattjárót, kb pont annyit és akkor, amennyi és amikor hiányzott Nagy Britannia elvágásához. Eleve vicc arra építeni csatahajót, hogy konvolyokkal cicázzon. Arra bőven elég lett volna 5-10 könnyűcirkáló. Igen, az angolok is használták konvolykísérésre a csatahajóikat, de ezt pont a németek provokálták ki a két Scharnhorst és a két Bismarck osztályú hajó megépítésével. Emellett a briteknek akadt még egy pár egyéb csatahajójuk. A II. vh elején nem kevesebb, mint 20 csatahajója és csatacirkálója volt a RN-nek. Szóval belefért, hogy időnként egyet-egyet a fontosabb konvolyok mellé rendeljenek. De ez is csak a négy német csatahajó miatti fenyegetés következménye volt. A Scharnhorst és a Gneisenau el is menekültek amikor meglátták egy konvoly mellett a Ramillies-t. Hiába volt az egy elavult csatahajó. Nem is mertek volna kiállni ellene, csak a sebességfölényükben bízva mertek volna belemenni egy elterelő hadműveletbe. És igen, ki volt adva, hogy nem ütközhetnek meg ellenséges nagy hajókkal. Pár nappal később a szintén I. vh-s Malaya elől menekültek el. Újabb pár nappal később a Rodney és a KGV elől menekültek. A Gneisenau soha nem is ütközött meg ellenséges hadihajókkal, mert nem merték összeereszteni velük. A Scharnhorst egyszer bocsátkozott csatába, oda is veszett. Ahogy a Bismarck is csak egy komoly hadműveletben vett részt, amelyben szintén oda is veszett.
Szóval volt értelme megépíteni ezt a négy hajót? Aligha.
De egy darab link, egy forrás sehol sem ér semmit. Önmagában nem bizonyít.
"Velemenyuk szerint semmi nem lehetett jobb az amerikai hadihajoknal, plane nem egy nemet hajo."- Megcseréled a két nemzet nevét, és megkapod a saját véleményed. Ez sem jobb semmivel. Mint írtam, nincs tökéletes hajó, nincs tökéletes megoldás. Mind a két megközelítésnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
A sérülések mértékéről: lehet, hogy egy 2107 nem gyűrődik össze annyira, mint egy Corolla, mégis az utóbbiban negyságrendekkel nagyobb az esélyed a túlélésre.
De túlzottan elvittem a topicot a témától. Szóval szerintem hagyjuk abba. Van egy Második világháborús fegyverek című topic, ennek inkább ott a helye. Ha gondoljátok folytathatjuk ott.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#13535
üzenetére
Amikor az Iowa-t el kezdték tervezni még nem volt egyértelmű a dolog. Ez igazából Pearl Harbor és Midway során vált egyértelművé. Az Illinois és a Kentucky építését emiatt függesztették fel és nem is fejezték be őket soha. Az Iowa-k is csak azért maradtak hadrendben a II. vh után, mert ők voltak egyedül elég gyorsak ahhoz, hogy lépést tartsanak a repülőgép hordozókkal.
Repülőgép hordozó szigorúan nem egyenlő egyébként a repülőgép anyahajóval.
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#13547
üzenetére
A csata jelen esetben a Jütlandit jelenti. Szövegkörnyezetből kiderül.
Magukat a lapátokat valóban nem lehet védeni. De a beragadásuk, mint potenciális veszély közismert volt. És volt módszer arra, hogy egy beragadt kormányt kiiktassanak, és a hajót kormányozhatóvá tegyék. Le kellett robbantani. A Bismarck-on voltak búvárok, tehát előre kiépített rendszer híján is meg lehetett volna tenni. Az egyéb javítási kísérletek a hajó bármely pontján kudarcot vallottak. Az orr sérüléseit még csak kis mértékben sem tudták javítani. De visszatérve a kormányzásra. Nem akarták lerobbantani a lapátokat, mert akkor csak egyenesen tudott volna haladni a hajó. Itt jön ki a három csavartengely legnagyobb hátránya: szinte lehetetlen vele hatékonyan kormányozni a hajót. Négy tengely esetén egészen jól irányítható marad egy nagy hajó is.
A PoW csavartengelyénél önmagában nem kellett volna, hogy probléma legyen, ha a tömítések megfelelőek. A tengely mentén legalább egy tucatnyi volt, ezek mindegyike egyszerre csődöt mondott. Ez is lehet akár konstrukciós hiba, de akár a nem megfelelő karbantartás is okozhatta.
A Hood egyébként addigra már majdhogynem magától szétesett. Nagyon öreg volt, szinte folyamatosan tengeren volt, komolyabb felújításban soha sem részesült. Emiatt is csökkent az idők folyamán az elérhető sebessége. A teljes hajtóműrendszerét újjá kellett volna építeni, mert szivárogtak a csövek, a kazánok kimenőteljesítménye is alacsonyabb volt már. A Renown-nal való ütközés során a páncéllemezeinek egy része meglazult, ez szintén csak úgy ahogy lett javítva. Ez mondjuk az építéskor használt szegecselés alapvető problémája. Ezért dobták el ezt a technológiát a harckocsik és a hadihajók építésénél is. Szóval a csatába érkezve a Hood védettsége nem érte el még a saját tervezési szintjét sem.
A vízvonal alatt a Bismarck még a PoW-nél is sérülékenyebb volt. A Bismarck övpáncélja tokkal vonóval volt 4,8 m széles. Ebből 2 m volt a vízvonal alatt. A KGV osztály esetén az öv 7,2 m széles volt, ebből 4,6 m volt a vízvonal alatt. Szóval az a fel nem robbant lövedék, amelyik ilyen szinten megrongálta a PoW-t, ugyanúgy átment volna a Bismarck alján is. Sőt, kisebb távolságra a vízbe csapódó lövedékek is legalább ekkora veszélyt jelenthettek volna a német hajóra. A britek végeztek lőpróbákat víz alá hatoló lövedékekkel, pont korábbi ilyen találatok miatt. Az eredménye ezen kísérleteknek az volt, hogy csak akkor jelent veszélyt egy ilyen lövedék, ha a hajótest közvetlen kövelében csapódik be, 3-4 m-nél kisebb távolságra. Ebben az esetben van még esély arra, hogy a lövedék nem robban fel a hajótest elérése előtt. Emiatt nyúlt le annyira a KGV-k övpáncélja. Ami ez alatt csapódik a hajótestbe, annak hibás a gyújtója, ergo nem fog felrobbanni, így érdemi veszélyt sem jelent a hajóra. Szóval nincs értelme ellenük védekezni. Az említett találat pont ezt bizonyítja.* Az övpáncél alatt a Bismark is sima 30 mm-es lemezből volt, amit kb bármi átütött volna. Az utolsó belső válaszfal volt egyedül 45 mm vastag, ennek kellett volna minden beérkező lövedéket és torpedót, illetve lökésshullámot és srapneleket megfogni. Semmivel sem volt jobb a védelmi képessége az öv alatt, mint a KGV-é. Csak ugye az öv jóval magasabban ért véget, szóval a hajó alja sokkal védtelenebb volt. A lőszerraktárak magasabban voltak, ez viszont rontotta a hajó stabilitását. Cserébe csökkentette az ágyúk kiszolgálási dejét.
* - Sokan azt hiszik, hogy egy átütés már egyértelműen az eszköz vesztét okozza. Ez nem igaz sem hajóknál, sem harckocsiknál. A legtöbb hk is simán kapott egy nagyobb csatában akár 7-8 olyan találatot, ami átütötte valahol. Ha nem gyulladt ki és robbant fel emiatt a lőszertár, akkor a kocsi harcképes maradt. Sőt, az izraeliek még a kilőtt, harcképtelenné vált, de nem felrobbant hk-k 90%-át is újra üzembe tudták állítani. Volt olyan példányuk, amelyiket nem kevesebb, mint 7x tettek újra harcképessé. Hajóknál ugyanez igaz. Amíg nem robban fel, vagy áll fejre, addig újra harcba lehet vetni. A Pearl Harbornál elsüllyesztett hajók közül is csak kettő volt, amelyet nem lehetett megmenteni. Az Arizona ugye felrobbant, az Oklahoma pedig fejreállt. Amennyiben a Bismarck-ot nem süllyeszti el a személyzete, és a britek nem akarják mindenképpen megsemmisíteni, akkor azt is újra harcba lehetett volna küldeni egy alapos felújítás után.
Egy dolog, hogy a tengernagyok mit terveznek, és más az, hogy mit hagyott jóvá Hitler. Ameddig csak lehetett nem ment szembe a Versailles-i szerződéssel. Az 1935-ös angol-német flottaegyezmény után adott csak engedélyt a két Scharnhorst megépítésére. Addig, sőt még utána is 4-5 évig, nem érezte elég erősnek Németországot, hogy nyiltan háborúba kezdjen. Emiatt nem mert nekimenni a cseheknek sem, akiknek pl páncélostechnikában jelentős minőségi fölényük volt az akkori német színvonallal szemben. Nagy hajók építésére pedig nem akart addig komoly erőforrásokat fordítani, amíg nincs eléggé erős szárazföldi hadereje. A Royal Navy-t persze, hogy nem tekintette ellenfélnek. Elvégre akkoriban még volt annyi realitásérzéke, hogy tudja, nem képesek egyenlő félként harcolni az angolok ellen a tengereken. Gyakorlatilag a nulláról kellett volna újjáépíteniük a Nyílt tengeri flottát. Amíg ők építettek hat nehézcirkálót és négy csatahajót, a britek építettek hét csatahajót (plusz egybe belekezdtek, de nem fejezték be) és tizenöt nehézcirkálót. Plusz még öt flotta és hét kísérőhordozót, befejezték az építését további négy könnyű repülőgéphordozónak. Ha el is érték volna a 3:1 arányt, akkor sem lettek volna érdemben kihívói a briteknek.
Valóban meg volt tiltva Lütjensnek, hogy csatába bocsátkozzon, de azt is tartalmazta a parancs, hogy az adódó kedvező lehetőségeket ragadja meg. A Ramillies ellen nagyonis lett volna esélye a két Scharnhorst-nak a nagyobb hatásos lőtávolságuk és sebességük miatt, plusz ugye minden szempontból mennyiségi fölényben is voltak. A Dánia-szoros igazából egy alapból elbarmolt hadművelet következménye volt. Csak azzal a két hajóval hiba volt belekezdeni az egészbe. Nyilvánvaló volt, hogy a britek legalább egy teljes flottaköteléket fognak ellenük küldeni. Kíséret nélkül meg sokat nem ért az a két hajó. Semmi értelme egy-egyben összemérni két csatahajót. Ilyen ütközet nem létezik, az egész rendszer kell összevetni. Márpedig rendszerszinten a britek messze jobbak voltak. Így kb borítékolható volt, hogy a Bismarck el fog veszni.
A németek a radarra valóban érdekesen tekintettek. Amennyire szerették vadászrepülőkre telepíteni, annyira nem szerették hajókra.
Az Iowa igazából csak sebesség tekintetében volt előrelépés a South Dakota-hoz képest. A páncélelrendezésük majdhogynem 100%-ban azonos. Itt-ott pár, esetleg pár tíz milliméterrel vastagabb az Iowa, amit a megnövelt vízkiszorítás tett lehetővé. Sokat ezek a többletvastagságok nem adtak hozzá a védettséghez. A legnagyobb eltérés a toronyhomlokon volt (40 mm), más helyeken maximum 10 mm volt a többlet. A többi rendszerük kb azonos volt, de ezt ugye nehéz értelmezni, mert mindegyik hajót folyamatosan átépítették. Az SD előnye volt viszont a kisebb méret, ezáltal kisebb célfelületet adott.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
dokee78
#13880
üzenetére
Tenryu-n és a Kuma-n akkor amilyen gyorsan csak tudsz lépj tovább. Furutaka-tól kezdve lesz érdekes a japán cirkálóág.
Fejlesztéshez meg felhasználhatod a FreeXP-t is. A rendszer automatikusan kezeli, szóval nem is kell vele külön foglalkoznod. Ha saját és FreeXP-ből összesen van annyid, hogy fejlessz, akkor simán hozzá fogja adni szükséges mennyiségű FreeXP-t.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
dokee78
#13889
üzenetére
Ha a Tenryu-ra azt mondod rossz, akkor kezdj egy német cirkálóágat. Aztán ha elérsz a Karlsruhe-hoz visszatérünk a témára. Mert ha van hígfos, akkor az a hajó az. És valahogy csak össze kell haxolni vele legalább 21100XP-t, szóval még csak az sincs, hogy gyorsan túljutsz rajta. Ha mákod van van ennyi FreeXP-d, az az egyetlen, ami egy ekkora csalódástól megkímélhet.
Az invite-os Texast egyébként mikor kapja meg az ember?
-
#13929
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#13919
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#13919
üzenetére
Csak az a baja annak a hajónak, hog valószuínűleg egy tokioi építész tervezte, és ennek megfelelően papírból van. Amíg tudsz kite-olni, addig nincs baj. De ha már legalább hárman vettek tűz alá, akkor kb semmi esélyed, mindenképpen el fog találni valaki. És az a hajó bizony nem képes felvenni semmiféle sebzést. Csak abban lehet reménykedni, hogy overpen lesz. Tipikusan az a hajó, amire csak HE-vel érdemes lőni, de többnyire az is csak átmegy rajta. Nagy űrméretnél mondjuk nincs mese, csak rombolás. Lőttem Tenryu-nak nem egyszer citet Wyoming-gal 12 km-ről, vagy South Carolina-val 10-ről. Pedig ott már nem sok energiája van annak a lövedéknek.
Szóval fun, amennyiben már régóta játszol, megismerted a játékmechanikát és jól manőverezel, kerülöd, hogy sok ellenséges hajó lőtávjában legyél. Viszont egy új játékosnak csak és kizárólag masszív szívás. Kb mint a németeknél TierIV-en a Karlsruhe. Mondjuk a Nürnberg (TierVI) is valami hasonló papírkonstrukció, annak is kb csak citet lehet lőni.
-
#13933
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#13930
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#13930
üzenetére
Ami azt illeti mentem ma párat Tenryu-val. Mondhatnám, hogy volt jó is benne. De azért kicsit erős, hogy megyek szépen egyenesen a Nassau felé, kerülgetem a főtüzérségével leadott lövéseket, aztán egy másodlagosról jövő lövedék csak így szemből szétcsapja az addig még meglevő 6000 HP-t. Ezekre még reagálni sincs időd.
Ma sikeresen összefutottam két vak rombolóssal. Az egyik négyszer indított úgy torpedót, hogy nekem ki kellett kerülnöm őket, mert ugye mögülem indította. Persze a nagy kerülgetésben nem tudtam semmire sem rálőni, cserébe kaptam minden irányból. Pajzsnak használt a jólélek. Nem talált el semmit sem mondjuk, de ahogy engem kiszedtek ~5 s-on belül őt is. A másik meg olyan közelről indított négy torpedót, hogy időm sem volt mind elől kifordulni, szóval kettő be is talált. Előtte kicsivel hátbatámogatott HE-vel, amitől kigyulladtam. Azt eloltottam, de utána jöttek a torpedók és az elárasztás. Ellenféltől egy HP-nyi sebzést sem kaptam.
-
#13935
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#13934
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#13934
üzenetére
Az első esetben már azon gondolkodtam, hogy inkább kilövöm én, hogy tudjak azzal foglalkozni, amivel kellene. Elvégre a Karlsruhe-n is vannak torpedók, meg kicsivel erősebbek az ágyúi is.
Nem azt mondom, hogy egy olyan húde jó játékos lennék, de azért debilnek nem kellene lennie senkinek sem. Nekem elég alapnak tűnik, hogy odafigyelek a csapattársakra. Pedig csak másfél hónapja játszok egyáltalán ezzel a játékkal. (Mondhatni pontatlanul lövök és rengeteg taktikai hibát vétek.)
Kétszer kerültem Team Killer státuszba. Egyszer Bogue-val, mert a kedves csapattárs a torpedók hatótávolságának végén belefordult abba a kettőbe, ami elment egy König mellett. Addig végig a másik irányba forgolódott és próbált távolodni a német hajótól, de ahogy az elsüllyedt egyből a torpedók felé fordult. Pedig még a periszkópban is mutatja, hogy törpedó jön és merről, nem létezik, hogy nem vette észre.
A másik esetben egy kedves cirkálós kikényszerített a pálya szélére, és még ott is folyamatosan húzta rám a kormányt. Még csak ki sem tudtam kerülni sehogy sem. De legalább addig is álló célpontok voltunk. Neki oda lett a fele HP-ja mindettől.
[ Szerkesztve ]
-
#13941
#65675776
törölt tag
Razermazer
#13939
#65675776
törölt tag
válasz
Razermazer
#13939
üzenetére
A Gneisenau-n ugyanazok a 280-as ágyúk voltak, mint a Scharnhorst-on. Elkezdték átépíteni, csak az angolok a szárazdokkban lebombázták.
A Dunkerque nagy előnye, hogy nem kell annyit forgolódni vele. Mindig a lehető legkisebb felületet tudod mutatni az ellen felé. Hogy a játékban hogyan viselkedik, arról fogalmam sincs.
dying_star: Foglalásról: valamelyik nap volt egy csatám, ahol a végére csak egy-egy Nassau maradt mind a két oldalon. A miénk ért (jóval) előbb az ellen bázisához, amelyiken részben egy sziget is volt. A két bázis között tiszta rálátás volt ezt leszámítva (nem tudom a pálya nevét). ÉS akkor egyszer csak feltűnt a másik Nassau a mi bázisunk felé tartva. Érdekelte volna a tökömet, mert ugye az sem fog gyorsabban foglalni, ergo a csata a miénk volt. Erre mit csinál a csapattárs? Rálő a másikra, aki addig észre sem vette. Elhibázta. A másik visszalő, talál, foglalás visszábvéve. Természetesen közben Ő is beért a mi bázisunkra. Elkezdik lövöldözni egymást, pedig írom is a csapattársnak, hogy menyjen a sziget takarásába, mert akkor nyerő van. De nem, lövöldözi tovább a másikat. Mindkét oldalon volt találat, de a másik pontosabban lőtt. Már előnyben volt, erre a csapattársunk elbújik a sziget mögött. Taktikai érzék odaver. Kb 2-3 s előnye volt a másiknak a végére, miközben már félig el volt foglalva a bázisuk, mikor egyáltalán feltűnt a látómezőben, és még hozzá sem kezdett a mi bázisunk foglalásához.
-
#14037
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#14036
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#14036
üzenetére
Lehet vele összeakadtam korábban én is. Neve mi volt?
-
#14039
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#14038
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#14038
üzenetére
Akkor az egy másik volt. Nem emlékszem a pontos nevére, csak annyira, hogy C-vel kezdődött. De ha összefutnék a névvel biztosan felismerném.
Kb Ő volt az első, akit kilőttek a vérbe. Utána meg elkezdett parancsolgatni mindenkinek. Mikor rákérdeztem, hogy milyen alapon, azt írta, hogy "six month DD expert".
-
#14043
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#14040
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#14040
üzenetére
Nem mondhatom el ugyanezt magamról, legalábbis a játékban. Mert nem játszottam, lévén dolgoztam péntek óta 6-18-ig.
-
#65675776
törölt tag
Leírom akkor az én mai élményem:
New Mexicoval mentem, és összefutottam egy Aoba-val. Első HE találatával felgyújtott 4000 HP sebzés kíséretében, ezt a tüzet ugye pillanat alatt eloltottam. A második HE találatával Critical Damage-et lőtt rajtam, amivel legépelte a HP-m ~70%-át. A harmadik HE találattal újra kigyújtott ~6000 HP-nyi sebzéssel, és ez ugye már a hajó halál lett. Összesen ennyi találata volt (három egész HE lövedék), semmilyen más találat nem érte a hajómat! Mindeközben az első broadside-om hat AP lövedéke eltalálta, mindegyik ricochet volt, nulla sebzéssel.
Szóval legyalultam a véresbe ezt a hányadékhalmot. Ennél még a Serious Sam-nek is több köze van a valósághoz. A WG-nek ezt is sikerült szánalmasra összehoznia, ahogy az összes többi játékát.
-
#14130
#65675776
törölt tag
Razermazer
#14124
#65675776
törölt tag
válasz
Razermazer
#14124
üzenetére
A játékban nincsenek anyahajók.
-
#14194
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#14193
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#14193
üzenetére
Ami azt jelenti, hogy tényleg komoly bajok vannak.
-
#15377
#65675776
törölt tag
Razermazer
#15371
#65675776
törölt tag
válasz
Razermazer
#15371
üzenetére
Gondolom szokás szerint az lenne a legjobb vadász a játékban. Kár, hogy valójában egy hurka valami volt. Már '40-ben sem volt versenyképes egyetlen akkor rendszerben levő hajófedélzeti vadásszal sem.
-
#65675776
törölt tag
válasz
redzsi
#15379
üzenetére
A Graf Zeppelin ha az eredeti ütemterv szerint építik, 1940 közepére készült volna el. Utána még legalább fél év lett volna a teljes felszerelése és beüzemelése. Optimális esetben '41 elején állhatott volna szolgálatba. Feltéve ha addigra elkészültek volna a repülőgépek. De azok leginkább '41 április-május környékén váltak bevethetővé. A SeaHurricane IB '41 júliusában már éles bevetéseket repült. Szóval sokat nem kellett volna foglalkozni a Fulmar gyengeségeivel. Év végére már használatba vették a Martleteket is (amiket átdobtak a távolkeletre, mert ott szükség volt komoly vadászokra, Európában nem). A németeknek nem is volt tervük váltótípusra egészen '42 végéig. Onnan még ki is kellett volna fejleszteniük a Me 155-öt. Mire az sorozatgyártásba került volna, akkor már Hellcatekkel, Corsairekkel kellett volna megküzdenie. Sőt, lehet Bearcat-ekkel. A németek maguk is tisztában voltak vele, hogy mire valóban bevethetővé vált volna a hajó a repülőgépeivel együtt, addigra kb semmit sem ért volna a repülőalakulat.
-
#15389
#65675776
törölt tag
Razermazer
#15388
#65675776
törölt tag
válasz
Razermazer
#15388
üzenetére
Anyahajó... Ezzel a cikk hitelessége már alapból megkérdőjelezhető.
-
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#15390
üzenetére
Szóval akkor ezekszerint teljesen helyes az AK-t géppisztolynak nevezni. Évtizedeken keresztül így szerepelt a Katonai Értelmező Szótárban az is, pedig mindenki tudta, hogy teljesen szakmaiatlan.
A másik probléma, hogy az a szó és kiadvány, amire hivatkozik még nem különböztette meg az Argus-féle és a korábbi vizirepülőgépeket szállító hajókat. Márpedig a kettő teljesen eltérő kategória (ahogy a géppisztoly és a gépkarabély is). Jópár évtizedbe tellett, mire a repülőgép hordozó megkapta a saját nevét, mint kategória. Egy teljesen elavult könyvre hivatkozik. De ha tényleg az az elfogadható és követendő, akkor az üzemanyagmennyiséget nevezzük kiszabatnak, a pedált pedig lábítónak.
Attól, hogy valami meghonosodott a köznyelvben még nem lesz helyes. Lásd a fent említett géppisztoly az AK-ra, a gépsorozó a géppuskákra, a cirkálórakéta a manőverező robotrepülőgépre. Vagy hogy elszakadjunk a haditechnikától: a bakelit a vinillemezre.
-
#15430
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#15428
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#15428
üzenetére
Ha meg akarsz jelenni szakmai körökben, akkor elvárt, hogy szabatosan írj. Ha nem teszed meg, akkor nem fognak elfogadni, mint hiteles írót. Ha rád hivatkozna esetleg valaki, akkor magát tenné hiteltelenné vele. A probléma az, hogy ebben az országban szinte teljesen kihalt a szakmai igényesség. Folyóiratokban ilyet nem találsz, a legtöbb magyar szakmainak csúfolt sajtótermék szerkesztői maguk jelentették ki 5-6 éve, hogy nem fognak a továbbiakban szakmailag helyesen írni, hanem köznyelvileg. Pár magyar hadtörténeti író van csak, aki szabatosan ír, pl Számvéber Norbert és Ungvári Krisztián. És nagyjából ezzel véget is ért a sor. Biztos vannak még többen is, csak az ő műveik tipikusan nem hozzáférhetőek.
A másik probléma az, amikor szakmainak gondolt hülyeség alapján módosítanak dolgokat. Wikin jártam úgy, hogy a szegényített uránt kijavította egyszócikkben egy szerkesztő zömített uránra, merthogy ő így olvasta egy ZMNE-s hallgató egy írásában. Apróság, hogy a jelek szerint se ő sem az író nem volt tisztában vele, hogy mi a jelentése annak a kifejezésnek, amit kijavított, és mi annak, amire kijavította. A végeredmény az lett, hogy kiment kiemelt szócikként, szakmailag helytelenül. És csodálkoztak, hogy egyre több szerkesztő hagyta ott a wikit, mert elegük lett az ilyen hülyeségekből, és a szakmai érvek semmibevételéből.
A nerd-öket és a szakembereket ne keverjük össze. A hivatkozott írásban is egyszerűbb lett volna ha azt írja a végére, hogy "Anyahajó, mert én így szeretem, nekem így tetszik." Nem kellett volna belemennie elméletgyártásba, főleg, hogy az elmélete hibás.
-
#15432
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#15431
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#15431
üzenetére
Folyóiratokat nem is érdemes, mert azok kritikán aluli szintet ütnek meg szépen lassan. Azokban is már simán anyahajónak nevezik a kategóriát. A követ pedig nem rátok vetettem, hanem a linkelt cikk szerzőjére.
-
#15435
#65675776
törölt tag
77.PX_Drebil
#15434
#65675776
törölt tag
válasz
77.PX_Drebil
#15434
üzenetére
A legjobb az egészben, hopgy pont fordítva lenne logikus az elnevezés. Mert a vizirepülőgép anyahajó az, amely valójában csak hordozta a gépeket, az indítás és a visszatérés is tipikusan vízre történt. Bár többnyire lehetőség volt pár példányt katapultról indítani a későbbi hajóknál. Amit hordozónak hívunk, az meg mindent a fedélzetéről intéz, szóval nem csak hordozza a repülőgépeit, de mindent meg is ad nekik.
-
-
#65675776
törölt tag
-
#65675776
törölt tag
válasz
olivera88
#15534
üzenetére
Ahhoz, hogy gyújtson nem is kell átütnie semmit. Egyébként lehet csak az én hajóim vannak papírból és fából, de minden 2-3. HE találat kigyújtja őket. Mondjuk mióta megint belekezdtem (tudom egy nap nem jelent sokat) azóta egyszer sem égett le egy hajóm sem. És meglepően magas az átlag sebzésem is. Ilyen magas még rövid időre sem volt soha korábban. (50k körül van a New Mexico-val. 29k és 84k közöttiek voltak, tipikusan 50-60k között.) A találati arányom viszont továbbra is csapnivaló (25% alatt van). Hiába célzok jól, ha a lövedékeket szétszórja a cél körül. (Pl ezt tartom elég durva játékmeneti hibának.)
Persze vannak dolgok, amik nem változtak, de ez nem maga a játék miatt van. Pl a lassú hajót nagyon szívesen otthagyja mindenki továbbra is, hadd szívjon egyedül.
De ha már ennyi szó volt a két Scharnhorst osztályú BB-ről: korábbról az rémlik, hogy nem lehetett ekkorákat sebezni rajtuk a NM-val. Ha összefutottam velük közelről (<8-10 km), akkor kb borítékolható volt, hogy rövid idő alatt szétszednek. Sokkal kiegyenlítettebb lett most. Tegnap simán kiszedtem volna egyet nyolc találattal, ha nem jár le az idő. Az első kettő találatból az egyik citadella volt, azzal lement róla 35k HP. A második sorozat már láthatóan éppen hozzáért a páncéljához, amikor vége lett a csatának. Értelemszerűen már nem lett belőle semmi, pedig hat lövedékből öt találat lett volna. Sajnos be volt kapcsolva az automatikus terepelkerülés, így az első sorozatból csak két toronnyal tudtam rálőni, mert kifordított a játék. Neki meg sikerült eltünnie egy sziget mögött pár másodpercre. Négy egész ponttal nyert. (Tudom, senkit sem érdekel.)
ricinus13: Nyilván van benne torzítás (mondjuk értelmét ennek sem látom). De maga a játék is élesítési távolságnál kisebbet írt ki.
[ Szerkesztve ]
-
#65675776
törölt tag
válasz
sh4d0w
#15537
üzenetére
Az Omaha a jelek szerint erre teljesen alkalmatlan. Most pl egy Königen 24 HE találatból egy sem gyújtott. Kettő viszont kiiktatott egy-egy másodlagos és légvédelmi ágyút (legalábbis a König felett ez megjelent, de nem írt be Incapacitationt nekem). De alapból érdekes volt, mert ugye sikeresen felütköztem egy szigeten, a König 5 km körül volt. Ráküldtem az azon az oldalon levő összes torpedót. Kettő talált. Ami igazán érdekes, hogy 11k-t sebzett a kettő együtt, és ettől a 30k HP-os König elsüllyedt azonnal. Közel, s távol nem volt semmi más hajó, ami eltalálhata volna, nekem jegyezte be a süllyesztést is.
[ Szerkesztve ]
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
dokee78
#15547
üzenetére
Mivel kilőttek nemsokkal később ki is léptem a csatából. Ergo nem láttam ha bírmit is írtál. De nem is kell tőlem bocsánatot kérned.
egyeneskifli
A statjaink egyébként hasonlóak. Mondjuk ma egyelőre aránylag jól megy. Pár gányabb csatám volt, a többi azért nem volt rossz*. Az meg, hogy nyerünk-e vagy sem már nem csak rajtam múlik. Most jó csapat volt legutóbb, szóval nyertünk is. Bár éppencsak túléltem, mert egy romboló nagyon közel került hozzám. Volt a végére 8700 HP-m. Egy Königgel lövöldöztük egymást a végjátékban. Szerencsére befutott a segítség is egy NY és egy König személyében, Leginkább csak próbáltam menekülni a túlélésért. A másik két hajó elvonta a tüzét szerencsére, szóval bevittem neki én is 17 dmg-et. Az utolsó találatom ~1000 HP-val hagyta ott...
Az ellennél az Emerald legalább három saját hajójának nekiment. Eggyel korábbi csatában meg egy saját Bismarck kezdett menekülni ész nélkül egy Tirpitz elől, és szépen elémmászott. A Tirpitz és egy Gneisenau hirtelenjében belémnyomott három citet.
* - Az Independence-szel pl nem igazán tudok mit kezdeni. A Langley és meglepő módon a Bogue is egészen jól muzsikált, de ezzel még egy értelmes csatát sem tudtam vívni. Az is érdekes, amikor a hat Hellcat-et leszedi az égről négy Zero a saját hajóink felett... Persze pl a Ryujo nem három hanem öt rajt tud a levegőbe emelni. Lehet, hogy egyenkénk kisebb létszámúak, de taktikailag jóval előnyösebb. Nem is értem az amerikaiaknál miért erőltetik a hatgépes rajt. Eleve hülyeség, egy raj vagy három gépből állt (vic vagy Kette, eredeti angolszász módszer) vagy négyből (Schwarm, másnéven négyujj, vagy méginkább Mölders taktika. A briteket leszámítva szinte mindenki azonnal adaptálta). Ez a hatgépes korcs valami sehogy sem illik a képbe.
[ Szerkesztve ]
-
#15551
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#15550
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#15550
üzenetére
Pont most jártam így egy Fusoval. Csak előtte még begyűjtöttem négy torpedót is repülőgépekről. Úgy, hogy a négy zubót lelőttem, meg még három torpedóbombázót is. Meglepően sokat kibírt a NM.
-
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#15570
üzenetére
Ez részben megközelítés kérdése is. Azonos felépítés esetén (azaz ha dupla tornyot duplával, triplát triplával hasonlítunk össze, természetesen a konstrukciót is figyelembe véve) valóban nem. Amit befolyásol, az az első sorozat találati valószínűsége. FoxiestFox erre utalt.
Más szempontból vizsgálva viszont múlik rajta. De ez inkább konstrukciós kérdés, nem játékmechanikai. Nem véletlen, hogy sokáig a legtöbb haditengerészet idegenkedett a tripla tornyoktól. A németek is vizsgálták a lehetőségét az I. vh-ban, de a K. u. K. Tegetthoff osztályának tapasztalatai miatt letettek róla. Egyrészt megbízhatatlanabb volt, másrészt a tüzeléskori nagyobb mechanikai terhelések miatt a szórás is nagyobb volt. Plusz ekkora hajítótöltetek esetén a csőtorkolat körüli áramlási viszonyok is máshogy hatnak a lövedékekre a csövek számának függvényében. A Nevada alsó tripla tornyai nagyobb szórást produkáltak, mint a felül levő duplái (márcsak azért is, mert jóval közelebb voltak egymáshoz a csövek), de ugyan ez volt a helyzet a KGV négyes és dupla tornyainak viszonylatában is.
-
#65675776
törölt tag
válasz
ddt500hu
#15577
üzenetére
Írtam is, hogy nem tekintem játékmechanikainak. Meg is lepett volna ha a WG ilyesmit beleír.
Ilyen találati arányról én leginkább csak álmodhatok. A NM-val 21% körül van. Bár mióta újra játszok sokkal jobb, most 27-28% körüli. A legutóbbi csatában 120 lövedékből 40 talált.
-
-
#65675776
törölt tag
Próbaképpen beállítottam a VSR-t, és 1920x1200 helyett 2560x1600-ban játszottam (max ennyit enged). Az égvilágon semmi sem változott. Ugyanúgy tipikusan 40-55 fps között ingadozik. Annyi, hogy VSR-rel magasabb a max kiugró fps. 1920x1200-ban kb 65-ig ugrik fel néha, VSR-rel 70-72-ig. (Nyilván procilimitem van, amin segít ha átcsoportosítom a terhelést a VGA-ra.)
Annyi, hogy medium-ra van állítva minden, AA ki van kapcsolva.
[ Szerkesztve ]
-
#15640
#65675776
törölt tag
FoxiestFox
#15639
#65675776
törölt tag
válasz
FoxiestFox
#15639
üzenetére
Ennyire durvával még nem találkoztam. Egyébként meg a két Bismarck és a Tirpitz társaságában indultam el. És természetesen belefutottunk a két NC-ba és a Bismarck-ba (plusz az apró). Az egyik NC volt a legközelebb hozzám (14-15 km között), azt kezdtem el lőni. Az egyik Bismarck-unk elszaladt (közben azért nekemjött és állóra fékezett), a másik tartotta a 20 km távolságot az ellentől. Nekem nyilván nem volt esélyem növelni a távolságot, jelentős sebességhátrányban voltam. Aztán még feltünt az ellen egyik Bayern-je is. Ehhez képest meglepő módon túléltem a csatát. De tokkal vonóval 18k dmg-et sikerült csak összelőnöm, 62k-t gyűjtöttem be. Természetesen utolsó helyen végeztem.
A csatát egyébként megnyertük, mert ez az egységünk lekötötte az ellen összesen nyolc hajóját. Mi összesen öten voltunk ott, a többiek közben foglaltak.
[ Szerkesztve ]
