Új hozzászólás Aktív témák
-
Winner_hun
félisten
Ha csak viaszozod az szerintem nem színezi el az anyagot, viszont azt nem árt tudni hogy az anyag érni, sötétedni fog az évek során.
[ Szerkesztve ]
► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ
-
Soká
senior tag
Majd a szakértők is válaszolnak, de számomra kérdés, hogy egy ilyen nyílt pórusú fa a legalkalmasabb-e konyhai felhasználásra?
Ami a színét illeti, a fa már csak olyan, hogy érik a színe. Ha tuti RAL szín kell Neked, akkor egyszerűbb műanyagot venni. A fa barátságos, meleg, de rusztikusabb megoldás, mint egy műanyag, netán gránit pult. Az olajoktól pedig szebb, mélyebb színe lesz, szerintem nem kell félni tőle.
A fa konyhapultokat időnként át kell csiszolni, újra kenni, viaszolni, ezt is tervezd be. És nem hálálja meg, ha túl sokat víz áll rajta. -
thyeby
őstag
A húgomnak tömör bükk munkalapja van. IKEA-ban vásárolt viaszos olajjal lett kezelve. Ha jól emlékszem, valami Behandla, vagy ilyesmi a neve. Gyönyörű matt felületet ad, és finom, selymes tapintása van. Tartósnak ígérkezik. Egy doboz (talán 750 ml) úgy 3-4 ezer pénzt kóstálhat. Meghagyja a fa természetes színét, erezetét, icipicit sárgít. Nagyon egyszerű felhordani. 2-3 réteg ajánlott.
A kőrist egyebek között a karakteres futású kontrasztos erezete teszi sajátosan széppé és értékessé. Kár ezt szándékosan tompítani szerintem.
Madmax81 kolléga készítette tavaly kőrisből valamelyik nagyobb pesti vendéglátó teljes bútorzatát. Bizonyára megüzeni, hogy mivel kezelte, hol a fogadó, és el lehet menni személyesen megnézni, megtaperolni a végeredményt, hátha az is bejön nektek.
A viaszos tapintástól nem kell félnie a barátnődnek - igazán kellemes megérinteni. Ráadásul az idő haladtával érik az is, és egyre természetesebb a tapintása.
Több fa van, mint asztalos!
-
ferkoboy
aktív tag
-
Soká
senior tag
Nem mondom, hogy minden csínját-bínját ismerem a fa munkalapoknak de az én tapasztalatom a következő:
kb. 12 éve nyúzunk egy Ikeás bükk lapot, ami még mindig jól szolgál. Ugyanakkor más ismerősnél az ikeás bükk lap megrepedezett. Leszámítva az esetleges használatbeli különbségeket nyilvánvaló, hogy fája és gyártója válogatja, milyen a minőségük. Annyit tudok, hogy az én lapomat Lengyelországban készítették és 20mm széles (tehát igen sűrű) hossztoldott lécekből tömbösítették.
Valószínűleg a legkritikusabb pontja egy táblásított anyagnak a ragasztó típusa és a ragasztás módja. A hat éve vásárolt és szintén ikeás bükk étkezőasztalunk lapja például silányabb minőség, hiába éri jóval kevesebb víz, a ragasztás vonala megsötétedett és itt-ott elengedett.Nem tudom, a Te kőris lapodat ki és hol gyártotta, milyen minőségben. Hiába a kőris szép erezete, a táblásított anyagnál ez inkább hátrány, mert csal torzókat látni belőle és nem biztos, hogy előnyös az összképe. Ha meg széles anyagokból tömbösítették, akkor kétséges, miként viselkedik majd.
Az ásványi olaj nem tudom nálad mit takar, de nekem rosszul hangzik. A konyhapult mégiscsak egy élelmiszerekkel találkozó felület, akármilyen hígítós izékét nem szerencsés odakenni. Még a hátlapra sem... Egyébiránt az én ikeás lapomnak majdnem egyenértékű volt a két oldala, olyannyira, hogy évekig a hátlapot használtam front gyanánt, mert tetszett a zöld tintával rápecsételt Made in Poland felirat
Konyhai fa felületeket parafinolajjal célszerű lekezelni és utána viaszolni.
A viasz tapintásáról meg csak annyit, hogy amikor szépen megcsiszolja az ember az anyagot, olajozza, viaszolja, akkor egy nagyon kellemes, bársonyos tapintást ad. De ez a pillanat öröme, mert néhány hét alatt a folyamatos tisztogatástól a viaszréteg gyakorlatilag elfogy és egy normál tapintású fa felületet kapsz. Ez így természetes. Én 1-2 évente átcsiszolom az egészet, amikor éppen nincsen itthon a család és újra felületkezelem.
Tehát annak érdemes fa pultot választania, aki erre képes és hajlandó is. No, meg még egy dologra, hogy igyekezzen szárazon tartani a pultot. Az én feleségem például pocsolós típus, és erről képtelen vagyok leszoktatniszerk: az akác lapok szépek, főleg a sötét színük miatt, de én mindig azt látom a boltban, hogy sok közöttük a repedezett.
[ Szerkesztve ]
-
thyeby
őstag
"Az ásványi olaj olyan cucc, amivel pl. vágódeszkákat szoktak kezelni, IKEA-s, és elvileg élelmiszerhigéniailag rendben van."
Ez érdekel. Pláne úgy, hogy a papád élelmiszerhigéniával törődött. Taníts ki minket kérlek! Pontosan mi a neve ennek az ásványi olajnak és hol lehet beszerezni, használni?
Gyúródeszkát, vágódeszkát paraffinolajjal szoktunk kezelni, ahogyan az eperfa hordót is. Patikában kapható a legjobb minőségű akár féldecinként is. Érdemes vele megismerkedned - már ha a faterod nem barátkoztatott vele össze. Egyszerű, nagyszerű, tartós, mindenféle hókuszpókusz nélkül bármikor újrakenhető, bár erre nem nagyon szokott szükség lenni.
És szólnék a méhviaszról is, ami drága ugyan, de abszolút. Egy azzal rendesen kezelt fát akár kedvedre áztathatsz vízben is. És élelmiszerhigéniailag tudomásom szerint teljesen rendben van.Több fa van, mint asztalos!
-
Soká
senior tag
"Én a táblásított kőrist a Salix lignum Kft-től vettem Érden."
A fő kérdés az, hogy mivel ragasztották össze? Remélhetőleg minimum 3D ragasztóval.
A hígitós dologhoz annyit, hogy én ugyan nem vagyok nagyon finnyás, mert ezeregy műanyagot megeszünk, tehát valószínűleg semmi nem múlik azon, hogy mivel kezeled le a munkapultot, de csak az elv szintjén, úgy gondolom, ezek a hígítók nem labortisztaságú, maradéktalanul párolgó valamik, mindig van benne egy rakás "ottmaradó" ezmegaz...
Ami pedig a bükk alkalmatlanságát illeti: kültérre tényleg nem való, beltérben azért más a helyzet. Mindig hangsúlyozom, hogy a fa munkalap az nem vágódeszka, tehát nem kell tocsognia sem a húsos, sem a sós lében.
Tudod mire érdemes vigyázni egyébként viaszolt fa munkalapnál? Ne tegyél rá vizesen vas alapú akármiket, mert - csak sejtem, hogy a rozsda - igen mélyen képes megfesteni a fát feketére. Nálunk időnként előfordul, de még nem azonosítottam be pontosan, hogy mi, talán fém konzerves dobozok hagynak nyomot a fán. (kis kerek fekete csíkok) -
thyeby
őstag
"Mennyibe kerül patikában ez a paraffinolaj?"
Nagyságrendileg egy kétliteres flakonnal úgy 3500-4000 Ft-ért szoktam venni.
Valószínűleg akkor az IKEA-s is paraffinolaj lesz, mert az is színtelen, szagtalan. Azért esküszök a patikaira, mert hígítatlan, tiszta, s nem pancsolt. Sűrűsége olyasmi, mint a napraforgó olajé - talán picit sűrűbb.
Kiadóssága?
Nagyon kiadós. Fafaj függő. Szivaccsal érdemes felhordani. Egy konyhai munkalapra szerintem egy deci még sok is. Lehet persze többször kenni néhány órás várakozásokkal, amíg csak beissza a fa - de én általában egyszer kenem, és teljesen elég. (A vitorlás persze más eset lesz.)Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"bármelyik patikában"
Bármelyikben. Hogy mennyi van készleten, azt nem lehet előre tudni, de annyit kérnek számodra, amennyit rendelsz, és rövid időn belül megkapod. Ahogy nézegettem az IKEA-s linkedet, szerintem az nem egyéb, mint hígított paraffinolaj - dufla pénzért (tripláért?). Hígítva bizonyára mélyebbre beivódik, de szerintem felesleges, mert töményen is kitűnően működik.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"nem tudom rábeszélni a barátnőmet a viaszra,"
Eszembe jutott egy dolog, ami nem csak ezzel kapcsolatos:
Bizonyára megvan még a munkalapodból a mosogatótálcának kiejtett darabod még. Ez príma mindenféle próbafestéshez, kezeléshez, hiszen teljesen ugyanaz az anyaga. Ha erre próbálsz pl méhviaszt olvasztani, és a barátnőd kezébe nyomod véleményezésre, lehet, hogy átalakul az idegenkedése vonzódássá.
A méhviaszos kezelés egy ősrégi felületkezelés, amit a vegyipar semmivel sem tudott utolérni ezeddig. És vannak olyan kényes emberek, akik nagy felárat hajlandók fizetni, hogy megrendelt fa dolgukat méhviasszal kezeljék. De sok más eljárás is kipróbálható ezen a próbadarabon, az eredmény pedig élesben mutatja magát.Több fa van, mint asztalos!
-
ferkoboy
aktív tag
Jómagam hőlégfúvóval próbálkoztam. Sikerült is.
Annyi negatívumot ellenben tapasztaltam az így felvitt viasszal kapcsolatban, hogy ahol víz érte, ott idővel "kifehéredett". Nem volt utána szép átlátszó. Újabb hőlégfúvózással ez eltüntethető volt.
Lehet ettől még jól védi a fát.Jómagam méhésztől kaptam méhviaszt, azzal próbálkoztam. (Aztán az is lehet, hogy én nem csináltam jól valamit.)
Üdv: Ferkó
Tudd ki vagy, hová tartasz, s ne feledd honnan jöttél!
-
ferkoboy
aktív tag
Itt is szépen összeáll a csepp, de alatta bemattul a viasz. (Pedig igyekszem gyorsan letörölni - de ez nem mindig jön össze.)
Méhésztől hallottam, hogy kaptárakat felületkezelni olajban oldott méhviasszal szokták. Nem tudom már milyen olajat és arányokat mondott, annyi maradt meg a fejemben, hogy lényegesen több olajban oldanak fel egy egységnyi viaszt. (Hátha segít ez rajtad....)
Terpentinben is próbáltam oldani a viaszt, ami elvileg az "oldószere". Nem volt rossz, de valahogy abban sem oldódott olyan könnyen. (bár rendes terpentint sem lehet már kapni)Remélem segítettem valamelyest.
Üdv: Ferkó
Tudd ki vagy, hová tartasz, s ne feledd honnan jöttél!
-
thyeby
őstag
"A méhviaszt hogy kell ráolvasztani? Hőlégfúvó, hajszárító, egyéb?"
Jó a hőlégfúvó is, benzinlámpa, gázlámpa is. Az is járható út, hogy egy edényben felolvasztod, és ecsettel kikened.
Én hogyan csinálnám?
Megolvasztanám kettősfalú edényben. A fa felületét hőlégfúvóval átmelegíteném, hogy ne dermedjen azonnal. Felkenném, és egy flexre applikált merinói filccel rápolíroznám. Egyrészt ez a polírozás is jelentős hőtermeléssel jár, másrészt pedig jól el lehet vele véknyítani a viaszréteget.A vízcsepp pedig meglátszik mindenen. A rozsdamentes mosogatón is, és a műanyag munkalapokon is, de még a csepegtetőben nem jól letett poharakon, kanalakon is. Ha a papád vegyésztudor, akkor ezt most nem részletezném, hogy miért?
Egy biztos: Elég sajátos felületet ad a méhviasz. Van, akinek bejön, és van, akinek nem. A fa tartósítása szempontjából mindenkinek bejön, az esztétika pedig nem egzakt dolog.Egyébként a húgom bükk munkalapja nem kapott se alapozót, se méhviaszt, csak ment egyből rá az említett IKEA-s Behandla olajos, viaszos , egyveleg. De a hugi nagyon tud vigyázni rá, hogy ne csurgassa rá a mosogatóvizet. Én a számítógépem asztalát ezzel kentem be vagy öt éve. Sose kentem át, a gyerek ezen eszik. Sose takarítom, a kosz a kecsup, a rántotta mindig úgy apránként lekopik róla, és jól viselhető számomra ez a viseltes látvány, mert tudom, hogy kijavul magától.
A méhviaszt méhészektől legolcsóbb beszerezni, mert úgy nincs köztes fölöző láncszem a dologban. Valahol (én amerikai honlapon láttam, de hogy még hol, azt nem tudom, csak azt, hogy létező dolog ez) árulnak méhviaszt hígítva is, ami mindenféle olvasztgatás nélkül azonnal és közvetlenül felhordható. Olyasmi állagú, mint egy kézkrém - vagyis picit azért sűrűbb.
Több fa van, mint asztalos!
-
pali923
tag
Néhány hónapja vettem egy kis doboz viaszt egy festékboltban. Kísérletezni akartam vele, de még nem próbáltam ki. Annyit beszéltetek róla, hogy elővettem megnézni. Kiderült, hogy ez is Auro, méhviasz, meg mindenféle más van benne. Egy decis a doboz, elvileg 10m2-re elég. Ilyenek vannak rajta, hogy nem kell melegíteni, mert dörzsölésre olvad. Polírozni mindenképpen kell, de 60 perc száradás után már nem szabad, és a teljes keményedési idő 2-4 hét, addig kímélni kell, főleg víztől.
Lehet, hogy ezek érvényesek a sima méhviaszra, meg a többi ilyen készítményre is?A helyzet reménytelen, de nem komoly.
-
thyeby
őstag
Ahogy felkened a keményviaszt, ne késlekedj a polírozással. És számolj majd be a végeredményről, meg az elégedettségi modulusról, mert érdekel.
"nekem a legjobban a gombásodás elleni hintőpor jött be"
Bizonyára van fórumlakó, aki már húzgálja az orrát, hogy mit keres itt a Tibi zoknija, meg a büdös lába? (Nem büdös egyébként.)
Mégis, megállok most egy nagyobb lélegzetű történetemmel - remélve, hogy nem az én lábamról szól majd a dal, mint inkább az esetem okulásáról mások javára.
Úgy kezdődött ez a dolog, hogy a mycosid hintőporra rá volt írva: a lábgombásodás megelőzésére is szolgál. Húsz esztendősen szépen rá is szoktam erre a csodaszerre, mert a lábam se nem izzadt, se nem gombásodott. A kimosott zoknikat kifordítva beszórtam, visszafordítva pedig kiteregettem, így még a cipővel sem kellett porolni, és nem húztam fehér csíkot magam után, ha zokniban kellett lennem vendégségben például. Prímán működött is így a dolog bő tíz éven át, mígnem egyszer úgy adódott, hogy elhagytam ezt a mycosid-ot. Talán, mert pörgés volt, s nem volt idő se, energia rá.
És ekkor kezdődött a baj - nem is kicsi. Hamarosan gombás lett a lábam. Ám hiába kezeltem már mycosiddal, annyi volt neki, mint halottnak a csók. És méregdrágán fizetett maszek bőrgyógyász sem tudta megoldani, meggyógyítani. A lábam véres és eleven volt több, mint egy éven át. Kínomban kipróbáltam én már mindenféle kuruzslást is, sőt, kentem sósavval is. De semmi nem használt. Emlékszem, tél volt, térdig érő hó, és én papucsban mentem Nyíregyházáról Bécsbe, mert a lábam tíz percre sem bírta elviselni a cipőt. És azóta gyakorlatilag most is papucsban mászkálok a hóban telente. A télen nevettek is rajtam a szerszámboltomban, hogy jövök egy köteg pénzzel papucsban, mikor ők bakancsban is fáznak - miért nem veszek egy pár meleg cipőt? Már nem gombás a lábam hosszú ideje, ez csupán egy kényszerű óvatosság, mert tudom, hogy könnyen az lehet.
Mi is történt?
Ominózus hajdani megelőző tevékenységemmel a lábam elveszítette a természetes védekezőképességét, mert ezt megtette helyette a mycosid. A gombák pedig túlélték ezt a mycosydos kúrát olyan módon, hogy egy arra rezisztens populáció vert gyökeret a lábfejemen. Orvos nem tudta nekem meggyógyítani, magam vettem kezelésbe egy ősi biztos és ingyenes kezeléssel: mezítláb napsütésben. Próbáljon valaki mezítláb a piacon egy teljes nyáron át árulni, az fogja tudni, hogy mit jelent ez az occó kezelés.
És azóta nem használom a mycosid hintőport megelőzésre.
Másik esetem hasonló, ezt rövidebben le tudom írni.
Megfájdult a fogam. Befújtam lidocain spray-vel. Megszűnt a fájdalom. Másnap ismét fájni kezdett. Ismét lidocain, ismét egy napig jó volt. Aztán emelni kellett a tétet. Egyre több lidocain kellett, míg végül hiába fújkáltam, fájt tovább. Nem volt mese, fogászat. Ott aztán adtak lidocain injekciót, kiküldtek, hogy hasson. Nem hatott. Ezt mondtam is. Adtak még egyet, visszaküldtek várakozni. Az sem hatott. Ezt is jeleztem. Nem hitték el. Elevenen húzták ki a fogamat - gyakorlatilag érzéstelenítés nélkül. Nem haltam bele, de valami ilyesmi fájdalomnak képzeltem gyerekkoromban az emlékkönyvekben untig ismételgetett átkot arra az esetre, hogy aki ezt a titkot megszegi, zsilletpengén/szálkás deszkán csússzon a pokolba.[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
Sanyabá
senior tag
Ez csak nekem nem világos: "gyártó csak függetlenül nyíló ajtót tudott tenni, mi pedig szeretnénk együtt nyílóra megcsinálni.?
Tehát adott egy sarokszekrény ,melyik a kettő közül? . Na most akkor, az a gond hogy nem elég nagy szögben nyílik ki az ajtó, vagy hogy a fix is nyíljon?
A tanulás gyökere keserű,de a gyümölcse édes.
-
Speciali
tag
Kell a 170 fokos ráütödö, ez van a korpuszon és kell a másik, ami a két ajtot köti össze. Most nem tudok katalogust nézni, de ha jol emlékszem, a közézárodo pillér pánt az.
Gondolom van már fogantyu az ajtokon.A furatokat el kell tüntetned. Gondolom a sarokszekrényen van egy jobbos és balos ajto, nincs középen a 90 foknál egy léc. Másik dolog, az ajtok mérete, hogyan fog passzolni ehhez a megoldáshoz. Ha az ajtok méretén is igazitani kellene, akkor legjobb lenne két uj ajto.
[ Szerkesztve ]
-
Sanyabá
senior tag
-
epmd
tag
-
Vikusz77
tag
Forgácslapba simán tudsz kézből fúrni (persze a fúrótól, meg ügyességtől is függ, de átlagos esetben nem gond), fába viszont jó eséllyel nem, mert elmászhat a fúró. Ilyenkor fogsz egy forgácslap darabot, fúrsz bele egy lyukat és utána ezt használod megvezetőnek mikor fába fúrsz (rászorítózod a munkalapra).
-
mdk01
addikt
Bedagad és ütközik az ajtó azért nem lehet becsukni vagy azért mert olyan erős az elvetemedés hogy nem bírod vissza nyomni sík állapotba a becsukáshoz?
Gőzölés felejtős egyéb megoldások vannak az új ajtón kívül.Második: Felületkezelés nélkül egy éppen ráérő, lelkes, közellakó asztalos talán megcsinálja neked ennyiért de felületkezelve házhoz szállítva kb. a duplája....sajnos.
-
hali.papa
csendes tag
Én a második kérdésedre válaszolnék...én úgy gondolom ha asztalossal készítetted el nem jössz ki olcsóbban! Sajnos felgyorsult világunkban már nem éri meg asztalostól bútort vásárolni (tömör fából), hacsak nem keményfából kell valami bútordarab. Sokszor szoktam számolgatni mikor meglátok egy szép bútort egy nagykerben mint ahogy te kiszemelted az ikeában, hogy a fenébe képesek pl: 65.000 Ft-ból ezt legyártani, anyag, munkadíj, felületkezelés logisztika, adók, vámok, kereskedelmi jutalékok stb... NA... a végére mindig oda lyukadok ki, hogy valamit lopnak
Konklúzió, egy valamire "való" igazi asztalost akkor érdemes felkeresni ha egyedi igényed támad ahogy ezt te is felvázoltad. Egyébként ma már nem is akkora a kereslet a tömör fa bútorokra ugyebár, mivel az előre legyártott különböző mdf, pozdorja stb.... táblákból gyorsan és szép dolgokat lehet készíteni....mondjuk a tartósság már más téma...de árban is sok a különbség.[ Szerkesztve ]
-
unreg1
tag
Meg lehet csinálni, de a szélesebbik ajtót vissza kell vágni annyival, hogy ne takarjon rá a másikra.
A 2. ajtón a pánt helyét is újra kell fúrni, a fényképen látszik, hogy a furat kikerül a szélére.Szerk: most látom, hogy az após féle pánthelyet nem is kell arrébb fúrni.
[ Szerkesztve ]
-
-
jeriko2
tag
A képet nem tudtam megnézni (melóhelyről sok minden blokkolva van), de ha koptatott kinézetet szeretnél, próbálj szerezni régi házak bontásából gerendát - egyrészt alaposan ki lesz száradva, másrészt van egy régies színezete az egésznek. (Régi házak tetejét gyakran úgy csinálták, hogy félbe/harmadba vágott fatörzseket fektettek egymás mellé szorosan, majd kitapasztották agyaggal a közöket.)
Persze ezt még valahol szépen fel is kellene vágatni, szóval van vele macera, de láttam már ilyen anyagot, és nekem nagyon bejön.
https://www.jofogas.hu/pest/Bontott_gerenda_fa_gerenda_76312085.htm
https://www.jofogas.hu/budapest/Bontott_Gerenda_borowi_fenyo_tiplifa_bardolt_faanyag_79577955.htmEsetleg vasúti talpfa: https://www.jofogas.hu/pest/Vasuti_talpfa_79862350.htm
https://www.youtube.com/watch?v=bflfAJnILzs[ Szerkesztve ]
-
mdk01
addikt
Tölgy svartnival az a gond, hogy elég rideg, és a 2mm hámozás nem tesz jót neki. Apró repedések lesznek benne, ahogy megtörik és nem olyan szép mint egy normál 0,6mm-es. A felületkezelés sem segít rajta. Nézd meg élőben.Nem feltétlen kötelező lépcsőre a vastag furnér csak kell rá egy kemény lakk amit idővel kezelni kell ha elkezd megkopni. Ha a furnér kopik az már rég késő és mindegy hogy 0,6mm vagy 2mm vastag. Ha meg cipővel járkálnak rajta akkor meg mindegy lakkon keresztül is sérül a furnér.
[ Szerkesztve ]
-
mdk01
addikt
Ha meghomokolod akkor már nem olyan zavaróak az apró repedések, mert nem sík a felület , jobban elveszik.
Csináltunk ilyet próbaképpen jól néz ki, de azért gondold át mennyire jó egy érdes felület lépcsőnek/padlónak.
A tömör tölgynél pedig a lépcsőlapokat is táblásítani kell, de az tény, hogy egy forduló rendesen nyeli az anyagot. Nem mellesleg rettenetesen felment a tölgy ára az elmúlt egy évben. -
MrChris
nagyúr
Ok értem. Egyáltalán nem használtam merülőfűrészt, csak húszon éve gyerek koromban. Nemtom mennyire akar elmászni ha csak egy oldalról van támasztva. De valszeg akkor körfűrészhez jó. Marózni néha szoktam ~6-16mm-es szárral az nekem hajlamos elmenni, mikor egy pillanatra nem jó helyre figyelek. Szeretem ha jól meg van vezetve. Pl zongora rezonáns repedéseinek javításához muszáj volt építetnem egy ilyet. Ezeket otthonra venném.
-
Armahun
addikt
Három rétegű fa parkettának szoktunk saját anyagából szegélylécet csinálni. Felszeleteled olyan szélesre amilyen magas szegély szeretnél, a tetejére meg vasalsz élfóliát.
Ha szerinted egy tárgy lehet Ő, akkor te is az vagy. Jó étvágyat evés előtt illik kívánni. A már evő embert ezzel étkezévében megszakítani igen nagy illetlenség.
-
-
thyeby
őstag
Vannak fafajok, amik kidöntés után nagyon hamar befüllednek. Ilyen pl a bükk is.
A mielőbbi lehántás mindenképp áldásos, több aspektusból is.
Nem fülled a fa be, ha fagyban döntik, és olvadás előtt gatterolják, majd szellőző lécek közé rakatolják.
A rakatolás egyszerű tudomány, de el lehet rontani vele kevéske tudás híján sok köbméter értékes fát.
A helytelen szellőztetés szintén eredményezhet fülledést. Ha túl vastag a szellőzőléc, nem fülled, de túl gyorsan szárad. Ennek eredménye vetemedés és repedések. A szellőző léc vastagságával szabályozhatjuk a száradási időt. Ha túl kicsi a rés, lassan szárad, és fülledhet. Fafajfüggő az optimális szellőzőrés, no, meg széljárás függvénye is, ha szabadban szárad a rakat.
Jómagam zárt helyen szeretem szárítani az értékesebb fáimat. Így lassú a száradás. A helyiség illata árulkodik a száradás intenzitásáról. Ha erős szag van, javallot egy szellőztetés. Eleinte. Később már nem lesz erős szag.A diót is, mint minden mást, a fagy beálltával érdemes kivágni. A tönköt ilyenkor nehéz kiszedni. Ezt érdemes olvadás után azonnal megtenni. Ezért jellemzően februárban a legideálisabb az idő a fakitermeléshez. Mert már közel a tavasz, de még fagy van. Erős napsütéstől érdemes védeni a száradó fát.
És a vastagabb ágakat is prímán lehet hasznosítani. De ezt meglátod, miben látsz még valamit. Ráérsz akkor kidobni pószpász kisebb fákat, amikor kiderül, hogy már nem tudod hasznosítani. Ez nyilván több macera, de én szívesen macerázok dióval.
Olvastam egy olasz gyártóról, aki diófából készít eztaztamazt, hogy gyufásdoboznál nagyobb maradék náluk még alapanyagnak minősül.
Azzal nem rontod el a diódat, ha mielőbb szélezel. Nyilván, így felgyorsul a száradás. A túl gyors száradás repedést, vetemedést eredményezhet. Vetemedés ellen a sűrűbb lécezés, és a súllyal egyenesbe kényszerítés a gyógyír. Nem véletlenül látni 3+ méter magos rakatokat. Repedés ellenszere lehet a bütük zárása. Több módszer is létezik. Befested, viaszolod, vas éket ütsz bele, ami hullámos, és megfogja a fát zsugorodáskor. Ezt akkor kell beleütni, amikor kezdődik a repedés. Mert akkor már látod, hova üss vasat. A dió nem annyira repedékeny, mint a bükk, vagy a tölgy. (És meseszép bütüje van.) Kitűnő alapanyag faragáshoz még a hazai dió is.Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
Petra még olvasva, fotókon is tele van ámulnivalókkal, hát akkor élőben? Ne is csorgasd a nyálam.
Kell a jó élethez az álmodozás, az ábrándozás, de én ezt lassan olyan szintre emelem, hogy egy pszichiáter összevonná a szemöldökét, hogy vajon mely therápia lehet erre a megoldás?Több fa van, mint asztalos!
-
mdk01
addikt
Fenyőhöz illik használni spec. alapozót leginkább lazúr és zománc festék alá pont azért amit írsz hogy a csomóknál el fog sárgulni időbvel. Tölgyhöz is szokás a csersav miatt, a trópusi fákhoz meg az olaj miatt. Sokszor egy fajta spec. alapozó van ezekhez a fákhoz. Valami komolyabb festékbolttal kellene beszélni, de lehet jobb lenne a milesit felhívni nekik tudom hogy van ilyen.
-
thyeby
őstag
Leghamarabb is különböztessük meg a lazúrt, és a köznapi értelemben vett festékeket - felhasználói szemmel:
- a lazúrok áttetsző felületet adnak
Most csak kétféleképpen különböztessük meg a lazúrokat, úgymint
- vékonylazúr, inkább kültéri, mert többnyire mérgező a bogarakat távoltartandó
- vastaglazúr, ami inkább beltéri - neve is jelzi, hogy vastagabb, húsosabb felülettel vonja be a fát.
A vékonylazúrok áttetszőbbek, a vastagok pedig kevésbé. Ez alatt azt kell értened, hogy mennyire lesz látható felületkezelés után a fa eredeti textúrája.Különböztessük meg a festékeket, általános szóhasználattal a zománcfestékeket is. (Van még az olajfesték, ami szerintem már eléggé idejétmúlt, ezért most nem keverem ide.)
- vízbázisú
- oldószeres
festékek. Ezek nem áttetszők semennyire. Több rétegben szoktuk alapozás után felhordani, hogy egyenletesebb felületet kapjunk.
Nekem személy szerint a vízbázisúak sokkal szimpatikusabbak. Modernebbek, jobb bevonatot képeznek, könnyebb őket felhordani, jobban fednek, (hülyeséget írtál Tibi, az oldószeresek fednek jobban) és ami még nagyon fontos: szagtalanok - az oldószeresekhez mérve mindenképpen nagy léptékkel szagmentesebbek.Térjünk át a gyantára, ami a fenyő sajátossága. Minél jobb fenyő, az annál gyantásabb. Kivált a göcsöknél.
Bútort fenyőből azért is szoktunk műszárított anyagból megépíteni, mert abba beleégették a szárítókamrában a gyantát javarészt. Ez a gyanta fogja aztán a festéket beszínezni, megsárgítani. (Van, akinek tetszik is, hogy így rusztikusabb.) Hiába légszáraz egy természetes úton száradt fenyőféle, és te letisztítod a felületet a gyantától, a későbbiekben ismét gyantát könnyezhet. A műszárított kevésbé, a vízbázisú zománcfestékkel méginkább elébe lehet menni a foltosodásnak. Logikus, hogy az oldószeres festék érzékenyebb a gyantára - hiszen már festéskor magához vonzza a gyantát, így nem ritkán már száradás előtt be van kódolva a sárgulás, noha még nem is látszik (de már ott koncentrálódik a festékfilmedben).A gyantát kiválóan oldja a spirkó. Ezzel is elébe lehet menni (valamennyire), de vissza kell törölni hamar, mert a felületen gyakorlatilag szétkenjük a meghígított gyantát. Ha ezután a zománcfesték saját alapozójával kezdünk, gyakorlatilag nagyon sokat tettünk a foltosodás/sárgulás megelőzésére. Még többet, ha a második, azaz fedőréteget (két rétegben megy az alapozóra a zománc) alaposabb száradás után hordjuk fel.
Hogy fokozzam az örömödet, megsúgom, hogy épp a fehér szín legérzékenyebb ominózus foltosodásra, ergo ez igényel legtöbb törődést.Jómagam nagyon preferálom hasonló feladatokhoz a Trilaknak a trinát unitop festékjét, aminek itt a műszaki adatlapja.
Táblásított borovifenyőre hordtam fel szivacshengerrel két rétegben. Nem fehéret, de majdnem azt - nagyonnagyon világos barnát. Sem nem kenegettem denszesszel előtte, sem nem használtam semmilyen alapozót, a felület (kültéren!) pedig homogén, matt, tetszetős, kellemes tapintású, évek óta újszerű. (teraszomon a villanyóra szekrény) Ez vízbázisú kotyvasz. Ráadásul (fajáték készítő vagyok, kenhetem a fajátékaimra, megfelel az EN 71 szabványnak - ami annyit tesz, hogy nem mérgező, nyál izzadtság, hugy nem oldja) nem csupán szagtalan.Azzal fejezem be, amivel kezdenem kellett volna: Nem vagyok festékguru, fent írtak csak a saját szubjektív kialakult tapasztalataim és véleményem.
(Nincs most időm a helyesírást ellenőrizni, elküldöm így.)[ Szerkesztve ]
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
A toldásmentes tölgy lépcső egy vagyon. A hossztoldott egy kisebb vagyon.
AZ esztétika eléggé szubjektív dolog. Nekem valószínűleg semmi bajom nem lenne vele, hogy toldott. Már csak azért is, mert a toldott, táblásított fa stabilabb. Egy darabban a lépcső méret már teknősödik - kivéve, ha qrvavastag - mondjuk 70mm-es.A homokkal mindenképp csinálj próbát nem nagyon látszó helyen. Van az a gép, és van az a kvarc, ami megeszi a fát.
Több fa van, mint asztalos!
-
thyeby
őstag
"A neuronok meg a cellulóz sokmindent elbír, a gyakorlat meg lehet éltető"
Felüdített ez a mondatod. Királyságos.
Próbáld meg flex-gumitárcsa-fíber60-as kombóval homok helyett szerintem. Occó, hatékony, eccerű - a pormaszk a legdrágább kellék hozzá. Ha nem megy, még mindig jöhet a homok.
Több fa van, mint asztalos!