Aktív témák

• #314 Csemike csendes tag

  2010-12-31 22:05:42 #314

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csemike

  csendes tag

  Szép gyermekeim az Úrban

  Mint annyi fórumtársunk, én is megtartom évértékelőmet, megihletett a fenyvesillatú habfürdős fürdő. Legelső, ami eszembe jutott az a zeneileg igen aktív ősz volt. Gyorsan kétségbe is estem, hogy hát más nem is történt velem, de aztán szépen összeszedegettem agyamban a kis szétgurult gondolatgolyókat.

  Tavaly szilveszterkor már elég határozottan gondoltam úgy, hogy miután elcs*sztem ott egy államilag támogatott félévet (Pécs közelébe se mentem), otthagyom a Pécsi Egyetemet s átnyergelek Budapestre. Valamiért (én hülye) úgy gondoltam, hogy hasznomra válhat ha megpróbálok egy MA diplomát szerezni.
  Így hát február 15-én, gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatban beadtam a jelentkezésem, s májusban már a felvételi bizottság előtt beszéltem a hajléktalanságról, az állami bürokráciáról és a szociális munka dilemmáiról.

  A nyár munkával és velencei-tavi kiruccanásokkal telt. Párszor voltam Kaposváron (munka), életemben először átkeltem a völgyhídon és rácsodálkoztam a 67-es útra. Már értem, miért ihlette meg a Republicot. Egyszer pedig Siófokon a Balatonban is megmártottam a hab testem.
  Tényleg sokszor mentem le Gárdonyba, volt, hogy egyedül, volt, hogy nem egyedül. Aztán az utolsó látogatásomkor, amikor már nem volt kánikula és fújt a szél, szomorkás arccal úsztam körbe a tó közepi nádast, s nagy bánatomban még egy szörfös is majdnem keresztülhajtott rajtam. Szeretem a nyarat, sajnáltam, hogy vége.

  Még júliusban kiderült, hogy hát oké, felvettek, szeptemberben beiratkoztam, s belevágtam a fejszémet a felsőoktatás kemény fájába. A szakigazgatói tájékoztatón elhangzott a "Tessék sokat olvasni!" instrukció egy igen határozott, nagyhangú tanártól, akiről kiderült, hogy remekül érti a dolgát. Az óráján mindig tele volt az előadó, élvezet volt hallgatni. Az utolsó előadáson mi produkáltuk magunkat.

  Ősszel voltam Jon Lord koncerten, aztán egy blueskocsmában, a tömeg miatt egy padkán ülve hallgattam egy gitár-herfli párost, majd következett Ozzy Osbourne. Mindegyiken nagyon jól éreztem magam.

  Amit kívánok magamnak ez új esztendőben, hogy megnézhessem a Jézus Krisztus Szupersztárt színházban, (mert utoljára 1986-ban láttam a szegedi szabadtérin) és hogy egy év múlva azt mondhassam, megtanultam táncolni.

  Ennyi, köszönöm a figyelmet. Biztos, hogy kihagytam csomó lényeges dolgot.

  [ Szerkesztve ]

Aktív témák