-
Fototrend
Ez a topic az Amatőr csillagászattal, csillagászati eszközökkel, és a velük kapcsolatos kérdésekkel, tapasztalatokkal foglalkozik, kizárólag hobbi szinten.
Új hozzászólás Aktív témák
-
.mf
veterán
Sziasztok!
Jé, hogy van ilyen topik is... akkor már beköszönök
Lassan tíz éve kezdtem a fotózással komolyabban foglalkozni, a nagyon-amatőr csillagászat is e mentén kapcsolódott be, előbb Perseidákkal, majd 2015 telén eljutottam Észak-Norvégiába a sarkkörön túlra, láttam és fotóztam Aurórát, és azóta is fotózok ilyen-olyan jelenségeket, pl. csillaghullásokat, időnként Tejutat, két hete a Jupiter-Szaturnusz együttállást, nyár eleji a C/2020/F3 + éjszakai világító felhős képem pedig a Meteorban hónap képe volt (ismerve pár hazai asztrofotós munkásságát, eléggé meglepett ez a megtiszteltetés).És akkor a kérdések:
Nyáron két hónapra külföldön, egy magashegyi hágó (2700 m) közelében fogok dolgozni. Remélem lesz pár tiszta éjszaka; kicsivel távolabb a fényszennyezéstől, és ritkább légkörrel a feltételek elég jónak ígérkeznek. Eddig csak fotós állvány + sima fotós gömbfej + fotós objektíveket használtam, mint látjátok, inkább az asztrofotó nagyon-widefield irányaiban (FF 14-től ~150 mm-ig). Nagyon motoszkál azonban bennem a mélyég fotózás is - néhány látványosabb köd, spirális galaxis. Egy kisebb, kompaktabb mechanikára és egy kompakt, fényerős, nem túl hosszú gyútávú távcsőre gondoltam - és jelenleg itt tart a tervHa az eddigi utánaolvasások alapján nem tévedek nagyot, ~400/600 mm gyútáv (APS-C/FF mellett) már elég lehet nagyobb mélyég-objektumokhoz (Androméda, Orion-köd, Pleiades, stb). Hordozhatóság és költség miatt nagyobb kitelepülés, auto-guide és hasonló bonyolultabb megoldások kilőve, inkább egy fényerős (f4~6) távcsövet preferálnék rövidebb expókkal. Refraktor, Newton? Több helyen olvastam, hogy refraktort ajánlanak asztrofotózáshoz, de részletesebb indoklás nélkül. Vagy: ha már refraktor, akkor vegyek egyszerűen csak egy akár manuális-fókuszú fotó-objektívet, mondjuk 300 f2.8 vagy f4?
Aztán kellene egy mechanika is, ami ezt elbírja; mivel csak egy pár csillagképet ismerek fel, ezen a szinten még egy go-to elég hasznosnak hangzik - vagy gyorsan bele lehet tanulni, hogy mit hol találok?
Köszi!Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
-
kuyarashi
őstag
Szia!
Nem egyszerű a helyzet.
A nagyobb kiterjedésű objektumokhoz tényleg megfelel a 400-600 mm fókusz. Említetted az Androméda galaxist. Ez például a fullframe szenzort is kitölti 450 mm körül, de vannak látszólag sokkal kisebb kiterjedésű galaxisok, ködök is. (Ilyenkor a fix fókuszt lehet meg kell támogatni barlow lencsével, de ennek határt szabhat a távcső leképezési minősége is.)
Ehhez hasonló, kisebb - legalábbis csillagász körökben kisebb - gyújtótávval lencsés távcsöveket találsz majd. Ezekkel 2 probléma adódhat. Az egyik a színezés (fotós körben kromatikus aberráció), a másik a torzítás. A kép szélein elképzelhető, hogy elhúznak a csillagok, "kómásodnak". Az előbbire megoldás lehet egy APO, de minimum egy kiváló minőségű Semi-APO távcső. Az APO távcsövekben (tripletekben) 3 lencsetag van, így mindhárom alapszínre korrigáltak, tehát nagyjából színi hiba mentesek. A Semi-APO tubusok (doubletek) már kompromisszumosabbak, de van egy-kettő, ami szinte hibátlan.
A kép torzulását képsík korrektorral (field flattener-el) lehet korrigálni jó eredménnyel, már ha az adott távcsőhöz készült ilyen. Fotóobjektívekhez szerintem nincs is, de javítsatok, ha tévedek!
Jó volna tudni, hogy mennyit szánnál az egészre, mert egy apokromatikus távcső elég húzós tud lenni árban. Mondjuk a fent említett méretben még megfizethetőbb. Ugyanakkor mechanikára mindenképpen szükséged lesz.Vehetsz Newton távcsövet is, de ott nagyobb lesz a fókusz, kisebb lesz a látószög, de ez nem feltétlenül baj. Ezeknél nincs színi hiba, nagy a fényerejük, nincs szükség képsíkkorrektorra, viszont van kómahiba (a központi kitakarás eredményeként), amit viszont kómakorrektorral abszolválni lehet.
Cserébe nehezebbek, terjedelmesebbek, ezért erősebb mechanikát és - a nagyobb fókusz miatt - komolyabb követést igényelnek. Ráadásul kollimálni kell őket, stb.
Nagyjából ugyanannyi az előnye mindkettőnek a másikkal szemben (refraktor - reflektor).Az, hogy mennyi és milyen hosszú expo fog kelleni a kívánt eredmény eléréséhez sok mindentől függ. Nyilván a fényerőtől, vagy az ISO értéktől is nagymértékben, de magától a fotóalanytól, vagy a fényképezőtől is, stb.
Sokan használnak manuális fotóobjektívet is erre a célra (pl.: Rokinon), de én még nem olvastam utánuk, ezért véleményt sem mondok. Az biztos, hogy több, ismertebb asztrofotós birtokol ilyet, mert árérték arányban elég jók, de olcsónak ezt sem mondanám.Minden mindennel összefüggésben van, mert ha kicsi, könnyű a felszerelésed, nagy a fényerőd és viszonylag zajmentes a géped hosszabb záridőknél is, akkor elég egy kisebb mechanika. Illetve mechanikafüggő, de a 2-3 percnél hosszabb felvételeket általában már muszáj vezetni (ismétlem, ez sok mindentől függ).
És így tovább.Találsz csillagatlaszokat, de ott az ingyenes Stellarium PC-re, a Stellarium Mobile ég alá, élesben, vagy a Sky Safari, Sky Map, stb. Nagyon hasznos programok.
Én sem ismerem az eget, de nem ártana.Azt hiszem kicsit csapongós és sok témát érintő az írásom, de az volt a célom, hogy feldobjak vele pár kérdést, amin el lehet indítani a beszélgetést. Később bele tudunk menni jobban a részletekbe.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
kuyarashi
őstag
Én is kérdezek.
Honnan tudom, hogy egy távcső, vagy objektív mekkora képet "vetít" a fókuszpontjába?
Tehát mekkora területre gyűjti a fényt? Ha úgy tetszik; a szenzornak mekkora területére rajzolja ki a képet, vagy egy okulár frontlencséjén mekkora képet alkot?iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
.mf
veterán
válasz kuyarashi #2553 üzenetére
"Nem egyszerű a helyzet."
Ha egyszerű volna, nem kérdezném
Még sok cikket, tesztet, videót átnézve úgy érzem mechanikánál kell kezdeni, mert egy valamirevaló mechanika már önmagában előrelépés (akár a fotós obikat is tudom használni, vagy hosszabb záridőket), míg ha egy gyengébb mechanikával és egy távcsővel kezdem, abból az eredmény valószínűleg rosszabb lesz.Egy Star Adventurerhez hasonló kompakt, egyszerű, nem túl nehéz, fotós állványra szerelhető motorizált mechanika tetszene (főleg, ha találnék használtan), csak az 5 kg névleges max. terhelhetősége nem tudom, elég-e.
A következő szint az EQ3, de annál meg azt írják, hogy inkább az EQ5 - na de itt már a tömeg és az ár is kezd elszabadulni.
Goto-ból még kevesebbet láttam, ami kompakt, könnyű, és fotós állványra szerelhető - nem pedig saját állványa van. SW Mini AZGTi ilyen pl., AZ ellenére EQ módja is van, de ez is 5 kg-ot bír csak, és review-k keresgélése-olvasgatása közben olyan megjegyzéseket is láttam, hogy a követését deep-sky esetében max fél perces expókra használná? Igaz az AZ módról szólt, EQ-val remélem jobb a helyzet, meg hát, netes fórumon a papír mindent elbír...Távcső: szép is lenne egy Apo, csak elég drágák, az már totál kereten túl van... Egy kisebb doublet-apo, használtan, talán; vagy maradnak az akromátok... Ezért is írtam a régi manuálos 300 f2.8 vagy f4-es fotó-objektíveket, ugyan rövidebb gyútávok, de jóval fényerősebbek is, és optikai minőségben (de minimum kontrasztban) valószínűleg jobbak, mint egy akromát. 300 vagy rövidebből is már sokat ki lehet hozni, pl 1, pl 2.
Mo-n vannak nagyobb csillagász / asztrofotós aprók?
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2554 üzenetére
Ezt az adott objektív szerkezeti elrendezése fogja meghatározni. Ha csak egy egyetlen lencséből álló egyszerű objektívet nézünk, az elvileg minden irányban átengedi magán a fényt. Ha ezt a lencsét beletesszük egy tubusba, akkor a tubus már bekorlátozza a keletkező képet. Több lencséből álló rendszer esetén aztán bonyolódik a helyzet, pl. egy fotóobjektívben, ami jellemzően tizenakárhány lencséből áll, az egyes lencsék és diafragmák tovább korlátozzák a látószöget. Ezért van pl. eltérés a Canon EF és EF-S objektívek között, ahol az EF-S objektívek csak kisebb területre gyűjtik a fényt, ezért csak crop-os gépeken használhatók, full frame-es gépeken vignettálni fognak a nagyobb szenzor szélein. Tükrös rendszereknél bejön még a segédtükör mérete és elrendezése is. Szerintem nincs egyszerű módszer a maximális vignettálatlan látómező kiszámítására.
-
vegyszer
addikt
Szervusz!
Esetleg tégy egy gondolatkísérletet a SkyWatcher Star Adventurer mechanika, vagy SkyWatcher Star Adventurer Mini mechanika fejjel.
Ha tejút fotó a cél, tökéletes relatíve olcsó megoldás is lehet.
Vannak testvérei. Egyesek kisebb apókkal, jobb teleobjektívekkel vezetetlenül is használták elég jó eredménnyel.Nem kell vezetni, kényelmes kis cucc. Néha bazárban is látni
[ Szerkesztve ]
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
vegyszer
addikt
válasz kuyarashi #2554 üzenetére
Azt, hogy egy adott égi objektum mekkora területre képződik le a szenzoron egy egyszerű képlettel lehet kiszámolni.
Pi/180*fókusz (mm) = egy foknyi égterület hossza az érzékelőn (mm-ben)
Ha 24x36mm (Full Frame) géped van, ha 4/3, ha APS-C, a 60mm-es obi ugyanakkora méretű képet rejzol ugyanarról.
De persze az eltérő méretű érzékelőre nem ugyannyi fér rá.
Minél hosszabb a fókusz, annál nagyobb a vetített kép mérete. Dupla hosszú fókusz négyszeres felületű képet eredményez, negyedakkora felületi fényesség mellett. Hisz az objektív átmérője ugyanakkora maradt."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kuyarashi
őstag
A fél perces exponálások mondjuk 300-as fókusznál (FF érzékelővel) szerintem simán megcélozhatóak a Star Adventurer-el és a többi, kompakttal is, de semmilyen tapasztalatom nincs velük. Az EQ3 a minősége miatt felejtős. Általánosságban nem csak amiatt jobb egy nagyobb mechanika, mert többet bír, hanem a pontossága, kivitelezése is precízebb (pl.: EQ1-EQ3, EQ3-EQ5, EQ5-EQ6, EQ6-EQ8).
Ha fotóállványról szeretnél fényképezni, akkor nagyon combos tripodot kell találnod. Az AZ módban való hosszú expós fotózást nem véletlenül nem ajánlják sehol. Célravezetőbb az EQ.
Tesztelni kellene ezeket a fotóobjektíveket. Nyilván van köztük sok jó. Ha manuális és még fix is, akkor tényleg lehet spórolni az áron. Sötétben úgysem automatán fogsz élességet állítani.
A link alatt van pár jó kép. Van, ami nem annyira tetszik, de ekkorában látványosak.
Egy 200-as is sok mindenre elég, vagy ott volt az általam tegnap linkelt Rokinon, amiből a 135 mm-est sűrűn használják asztrofotózáshoz.Belinkelem neked a két aprót, amit Astroboy említett.
Távcső.hu, Makszutov.hu
Érdemes folyamatosan figyelni mindkettőt. Néha fotóobik' is megfordulnak mindkettőn.
kovisoft #2558
Köszi, hasznos volt.
Azt meg tudod mondani, hogy mi az a minimum terület, amit általában minden távcső kirajzol? Például a fullframet.
Illetve, ha ilyen nagy a főtükör, vagy frontlencse által összegyűjtött fény fókuszált' területe, felmerül a kérdés, hogy például az 1.25"-os okulárokba bejut-e az összes hasznos fény.vegyszer #2560
Köszi, főleg a szürke részt. A többit meg bevésem.Ez a hozzászólásod felidéz egy néhány hónappal ezelőtti vitát. -Fényerő, kontra fénygyűjtő képesség. Akkor is figyeltem.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
vegyszer
addikt
válasz kuyarashi #2561 üzenetére
Igen, próbáltam akkor elmagyarázni, hogy a fényerős távcső, és a fenyerőtlen azonos átmérő mellett (pl 200/800 vs 200/1200) ugyanannyi fény gyűjt össze, hiszen az csak az átmérő függvénye (ha a központi kitartást elhanyagoljuk).
És próbáltam szemléltetni, hogy azonos átmérő és azonos nagyítás esetén a látott kép maximum az okulárok miatt mutathatnak fényességbelli különbséget.
Mégis megkaptam, hogy ezt én nem érthetem."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
vegyszer
addikt
A Hale-Boppkor üstökös érkezése kapcsán sokan (más lehetőség nem lévén) a Zenit/Praktika gépeket vették elő üstököst fotózni.
Számos 135/200/300 milis fókuszú optika képe mind a mai napig elérhető a neten. És sokan mondjuk M42 EOS adapter segedelmével mind a mai napig nagy megelégedéssel használnják ezeket a mára 40-50 éves üveg obikat. Pl Zeiss zebra sorozatból.Ekkor még nem volt kommersz autoguiding platform. 400 ASA-s filmet használtak, hisz ez is ritkán fordult meg a boltban, és előhívni is alig tudták, főleg nem automatikusan. Akár 2 percig is exponálva a pajtaajtó segedelmével szép eredmény születtek.
Ha nem voltál az oviban LEGOból felmentve, szerintem neked is menni fog egy ilyet kreálni. Olcsó, de kezdetnek akár jó is lehet
De létezik ebből már Arduino/málna PC hajtotta verzió is.
Az a kérdés, hogy mi a cél, amit még akarsz örökíteni.
Asztrotájkép (mondjuk 7-70mm objektív fókusszal)?
Asztofotó (mondjuk 700-2100 mm fókusszal)
Bolygó/Hold/Nap részletek?Mert teljesen más kellhet, bármelyik irányban is mész.
[ Szerkesztve ]
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2561 üzenetére
A full frame szenzorhoz kell legalább 43 mm-es átmérőjű vignettálatlan képmező, ehhez pedig legalább 2" méretű kihuzat kell, de attól még, hogy ekkora kihuzat van, egyáltalán nem biztos, hogy meg is lesz ekkora bevilágított képmező, ez pl. a fényerőtől is függ, hiszen nagyobb fényerő esetén nagyobb szögben látszik az objektív az okulár felől, amibe már bezavarhat az okulárkihuzat. Szerintem viszonylag kevés olyan távcső van, ami szélsötétedés nélkül bevilágít egy full frame szenzort. Az APS-C szenzor már esélyesebb, annak az átmérője belefér egy 1.25"-ös körbe is.
A "bejut-e az összes hasznos fény" kérdésében én úgy érzem, két különböző dolog keveredik. Egy dolog az, hogy mekkora égterületet képez le az objektív szélsötétedés-mentesen a fókuszsíkra, de egy teljesen más dolog az, hogy az okuláron benézve mekkora égterületet látunk. Egészen addig, amíg az okuláron benézve nem látunk szélsötétedést, addig az okulárba bejutott minden hasznos fény, hiszen a látómező minden pontja maximális megvilágítást kapott. Az, hogy az okulár mellé is képez le fénysugarakat az objektív, az ebből a szempontból nem veszteség, hiszen azok olyan irányból érkeznek, amiket az okulárba nézve amúgy sem látunk, mert kiesnek a látómezőnkből.
-
.mf
veterán
válasz vegyszer #2559 üzenetére
Szia!
A gondolatkísérlet megvolt, #2555-ben írtam is, hogy konkrétan az a kiszemelt (#2552-ben azt írtam körül), azt keresem használtan (csak épp jó ideje nem láttam), a kérdéses esetében az, hogy
a.) az 5 kg névleges teherbírása (amibe nem tudom, hogy az ellensúly is beletartozik-e) elég-e 400~600 mm gyútávú, 70~100 esetleg 120-as távcsőhöz? Elméleti szinten ha nettó 5 kg, még a SW 120/600-as akromátja is beleférne a maga 4.1 kg-jával
b.) ha már 4+ kilóval meg van terhelve, 400~500 gyútávon milyen pontosan követ mondjuk 30 s expókkal?
A másik kérdés persze, hogy van-e ennél jobb, ami lefedi az igényeket: kis méret, kis tömeg, 1/4" vagy 3/8" csatlakozás, saját akku, és hasonló árkategória - és nála pontosabban, finomabban működik?Kuyarashi: "Ha fotóállványról szeretnél fényképezni, akkor nagyon combos tripodot kell találnod. Az AZ módban való hosszú expós fotózást nem véletlenül nem ajánlják sehol. Célravezetőbb az EQ."
Vagy csak nem nyitom ki a lábakat - mivel úgyis csak fényképezőgép lesz rajta, nem feltétel a kényelmes szemmagasság
Akkor jó, hogy az AZGTi-nek már van béta EQ módja is...Samyangból nekem is van néhány (14 f2.8, 20 f1.8, 85 f1.4) - tudom, hogy a 135 f2 is elég népszerű élessége és apo-szintű korrekciója (na meg alacsony ára) miatt, vannak még más gyártóknál is kifejezetten apo objektívek (Zeiss, Voigtländer), igaz azok már sokkal drágábbak. Hosszabb telékből is széles a választék, egész olcsótól (szovjet Tair 3 300 f4.5); én a klasszikus manuál-fókuszos Nikon 300 f4.5 ED / f4 ED és Canon 300 f4L-re gondoltam, mivel azok elég élesek, ED lencsetag(ok)kal, MC bevonatokkal.
Közben pedig találtam itt Ph-n egy dedikált asztrofotós topikot is lassan át is megyek oda, mert oda jobban passzol, úgy látom páran használnak is ott Star Adventurert
Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/
-
popey37
addikt
szerintem max 400mm fokuszú objektív amit elvisz.
távcsövet szerintem már nem, ugyanis a 72/420-as is alap 3,5 kg, /ilyenem van/ hozzá rakod még a fényképezőt és máris túllépted a súlyhatárt. és persze a többi kiegészítőt: vezető tubus stb...
A star advent-nek nincs deklinációban motorja, csak rektában, nagyon pontos polusraállás kell, hogy ne csikozzon.
jobban jársz egy AZ-Goto-val aminek van EQ ékje. bár súlyban több, de lehet akár 5 perces expód is, és teherbiróbb, mint a star.Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
popey37
addikt
amit még elfelejtettem: egy objektívet és egy távcsövet nem szabad összehasonlítani:
objektivnél nagy fényerő: akár F1,8 is lehet, viszont az optika átmérője is számit.az asztrofotó.hu oldalon van fenn több ezer kép különböző objektivekkel, távcsövekkel, nagyon jó összehasonlítási alap. érdemes ott is körülnézni, mielőtt beleugrazs a költekezésbe.
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz kovisoft #2565 üzenetére
Köszi. Az első bekezdésed megadta a választ.
Viszont utolsó mondatodhoz kapcsolódóan.
"Az, hogy az okulár mellé is képez le fénysugarakat az objektív, az ebből a szempontból nem veszteség, hiszen azok olyan irányból érkeznek, amiket az okulárba nézve amúgy sem látunk, mert kiesnek a látómezőnkből."
Milyen szempontból veszteséges?iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
kovisoft
őstag
válasz kuyarashi #2569 üzenetére
Ahhoz képest lehet veszteségnek tekinteni, mintha nagyobb látómezőt (pl. nagyobb szenzort vagy nagyobb látószögű okulárt) használnánk. Persze az így pluszban begyűjtött fénymennyiségtől nem nőne a keletkező kép felületi fényessége, hanem ugyanolyan felületi fényesség mellett nagyobb méretű képet kapnánk (már amennyiben még mindig belül maradunk a vignettálatlan tartományban).
-
vegyszer
addikt
válasz kuyarashi #2569 üzenetére
Illetve az a fény, ami nem oda kerül, ahova szeretnék (a szemünkbe/érzékelőre) az mint zaj jelenik meg, ami ronthatja a látott élményt.
Pl ha a telihold közelében keresel egy kisbolygót, lehet olyan állapotba hozni a rendszert, hogy a hold nem élesen leképzett képe a tubus belső falára vetüljön. És ha ott tud szóródni, az nagyon nem jó.
Ezért lehet egy rakás minőségi/home tuningolt tubus belsejében velúr, meg késélblende, ami a szűkülő fenytölcsér haszontalan részeit veszi ki a képalkotásból a jobb kontraszt érdekében"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
popey37
addikt
hülye kérdés következik: miért kell ismerni az eget ahhoz, ha valaki aztrofotózni akar?
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz vegyszer #2571 üzenetére
Ez is jó, de logikus is. Köszi.
popey37 #2572
Szerintem nem feltétele, de ad egy jó kis előnyt. Nem kötelező ismerni a CSS-t sem weblap készítéshez, de olykor nagyon hasznos.Mi van a plexivel?
[ Szerkesztve ]
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
popey37
addikt
válasz kuyarashi #2573 üzenetére
azért a kettő nem ugyanaz. oda tudás kell, a fotozáshoz meg technika, a többit elvégzik az okos emberek álltal megirt programok.
nem azért kérdeztem, hanem azért, mert sok helyen azt olvasom, hogy valaki bele akar kezdeni az asztrofotózásba és a tanács: vegyél kistávcsövet és először ismerd meg az eget.
kérdezem én, akkor mire való a goto rendszer és mire való a sok asztroprogram?
ahhoz hogy fotozzak, nem az ég ismerete kell, hanem normális felszerelés. az eget ismeri a program és a goto rendszer, erre találták ki.
kell egy jó mechanika, egy jó tubus, meg egy jó dslr, plusz a többi kiegészítő: vezetés stb..
de hogy ehhez miért kell ismerni az eget az nem világos.ha megszerzed a jogsit, utána nem trabantba ülsz, hanem olyan autoba amilyenbe szeretnél és amit megenged a pénztárcád.
facén rendszeresen ilyen posztokat olvasok a kezdők kérdésére: elöször ismerd meg az eget.
én több mint 10 éve csillagászkodom és én sem ismerem az eget igazán. nincs is rá szükségem, amit fotozni akarok, megtervezem pl. stelláriumban, utána nekiesek.[ Szerkesztve ]
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz popey37 #2574 üzenetére
Ezért mondtam én is, hogy nem feltétele, de inkább előny, mint hátrány az égi objektumok ismerete.
Szóval meg is értem, hogy miért kérdezed. Nyilván költői kérdés.Annyit korrigálnék, hogy a minőségi, értékelhető képekhez sem csak technika kell, hanem nagy mértékű tudás. Illetve a tapasztalat és a kitartás is nagyon sokat segít.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
kovisoft
őstag
válasz popey37 #2574 üzenetére
Ha így nézzük, akkor a goto távcsövek világában miért is kellene ismerni az égboltot, hiszen a goto rendszer majd rááll a kiválasztott objektumra. Tovább menve: miért is kellene saját távcső és fotófelszerelés, hiszen vannak az interneten elérhető robottávcsövek, amik ráadásul általában jóval nagyobb teljesítményűek az átlagos amatőrtávcsöveknél. Még tovább menve: egyáltalán minek lefényképezni valamit, amiről mások korábban már sokkal jobb minőségű felvételeket készítettek. (Aztán már csak egy lépés az, hogy egyáltalán minek nézegetni is ilyen képeket, hiszen mindegyiken csak fénypontok meg ködfoltok vannak. ) Széles a skála, nyilván egyéni preferencia, hogy kinek meddig terjed az érdeklődési szintje.
Ezzel együtt csatlakozom kuyarashi fórumtárshoz: mindenképpen vannak előnyei annak, ha az érdeklődő először megismeri az égboltot, és nem kezdi rögtön azzal, hogy beruház egy drága felszerelésre. Pl. lehet, hogy valakinek csalódás lesz az, hogy meg sem fogja tudni közelíteni a Hubble (vagy akár csak a legismertebb hazai asztrofotósok) által készített felvételek minőségét. És sokszor már a célobjektum kiválasztása is igényelhet bizonyos előismereteket (minimum azt, hogy tudjam, egyáltalán létezik egy ilyen objektum ).
-
popey37
addikt
válasz kovisoft #2576 üzenetére
akkor kicsit más megvilágitásba teszem a dolgokat.
tervben van a nyaraláskor egy PADI buvárvizsga, DE nem kezdem el tanulni a tengerek és óceánok élővilágát, minek?
ugyan ez vonatkozik a csillagászatra is, aki hivatásszerüen foglalkozik vele, ismerje, de egy totál amatőr csillagásznak miért kellene ismernie az égboltot? a látható objektumokat ugyis a felszerelése fogja meghatározni.
vagy másik példa: sokan fotozunk, de nagyon kevés az olyan aki ebben a digitális világban ismeri vagy tudja a fényképkészítés fortélyait, és itt most a régi filmes korszakra gondolok.
szóval, eggyezzünk meg dönteltlenben: ha valaki ismeri az csak egy plusz valami, de nem feltétlenül szükséges.Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz popey37 #2577 üzenetére
Az utolsó mondaton ott a pont és mindenki részéről meg is van az egyetértés.
Én nem ismerem az égboltot, ezért tudom, hogy milyen szívás tud lenni néha a tájékozódás és néha belegondolok, hogy milyen jó lett volna, ha apám, vagy más idősebb családtag érdeklődik a csillagászat iránt és akár szabad szemmel, vagy binokulárral megtanít dolgokat'. Nagyon nagy előny lett volna így felnőni, ebben élni.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
vegyszer
addikt
válasz kuyarashi #2578 üzenetére
Én így nőttem fel. Apukámtól örököltem a csillagok szeretetét. Ő meg az anyukájától. Bár másképp szeretjük az eget.
Érdekes volt, mikor nagymamám egyszer mondott olyat, hogy Magyarkanizsán volt valamikor úgy napfogyatkozás, hogy ezt senki se tudta, és világvége riadalomként élte meg a dolgot. Elsőre hihetetlennek tűnt. De minden bizonnyal 1961. február 15-én nálunk csak 97%-os fogyatkozás lehetett az. Meglepő volt számomra, hogy tényleg volt ilyen, és az, hogy ezt akkor nem írták meg az újságok, mondta be rádió/tévé."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kovisoft
őstag
válasz vegyszer #2579 üzenetére
Nálam úgy kezdődött, hogy - talán általános iskolai ballagásra - megkaptam Kulin György: A távcső világa c. könyvét. Faltam a könyvet, ugyanakkor távcsövem még egyáltalán nem volt. Aztán gimnáziumban Márki-Zay Lajos csillagász szakkörébe jártam, ott szereztem be életem első refraktorát (mindössze 30 mm-es objektívátmérővel ). Óragépes mechanikája kezdetben még a szakkörnek sem volt. Világháló, goto, digitális fényképezők még nem léteztek, muszáj volt megismerni az égboltot, ha bármit meg akart nézni az ember.
-
kuyarashi
őstag
Nagyon komoly.
A két hozzászólásotokra nem is akarok reagálni (bár elég jó kölyökkorom volt).iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
Cray Tyler
Topikgazda
Hogy ON is legyek: nekem igényem volt, hogy ismerjem és megismerjem az eget, még pediglen azért, hogy (hamarabb) megtaláljam amit keresek. Popey búváros példájánál maradva: ha mondjuk roncsot merülök, akkor azért nem gond ám, ha alaposan megnézem előtte, hogy lent hol mi merre lesz.
De az nem érdekel feltétlen, hogy az adott messier-nek mondjuk mi a sztorija (köd vagy akármi). Csak nézem. Viszont észlelés után meg sokszor már érdekel, hogy amit láttam, arról mi többet lehet megtudni. Sokszor ez oda vezet, hogy megnézem egy következő észleléskor még egyszer. Vagy többször -
popey37
addikt
válasz Cray Tyler #2584 üzenetére
én, ha vizuzok a 120-al, minden alkalommal visszatérek a már máskor megnézett objektumokhoz és az a tapasztalatom, hogy minél többször nézed, annál több részletet látsz.
azért félreértés ne essék, én is ismerem az eget úgy nagyjából: csillagképek, szabad szemes látnivalók stb.., de ha fotozok akkor goto, gyorsabban megtalálja mint és és pontosan beállitja középre, pl vannak olyan célpontok is amiket szabad szemmel nem is lehet látni, pláne a 72mm-es tubusommal. hát erre való a goto meg a sok szoftver.
itt lényegében arról volt szó, hogy a facén egy tag bele akart kezdeni a fotozásba és megkérdezte, milyen felszerelést vegyen. na erre jött a válasz: először ismerd meg az eget.
erre irtam a kis szösszenetemet.amúgy a tarjáni táborban általában a messier katalógust végig szoktam észlelni: nagy kihivás mert van pár amit igen keresgélni kell, na ott nincs goto, csak szabadszem meg térkép.
általában a 101 objektumból 80 körül szoktam megtalálni, a többi mindig elbujik.Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz Cray Tyler #2583 üzenetére
Persze, jól.
Cray, félre ne érts!
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
popey37
addikt
ha esetleg valakit érdekel:
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
kuyarashi
őstag
válasz Cray Tyler #2588 üzenetére
Búvárszemüveg.
iNEO DSGN • (csillagászati maszkok, alkalmi faldekorációk, exkluzív termékek) • https://ineodsgn.hu/
-
popey37
addikt
válasz Cray Tyler #2588 üzenetére
semmi. marad a 72-es es jon melle egy mgen. es innentol nem kell semmi csak a tubus mechanika dslr.
Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
popey37
addikt
hát meglett az Mgen II 50-es vezetőtubussal. egy nagyon régi vágyam teljesült ezzel a vásárlással.
nem gondoltam volna, hogy egyszer még tulajdonosa leszek egynek.Teló: +36302105384 SW 100/900 ED strehl 0.986
-
vegyszer
addikt
Focus On Stars szűrő
Bár kicsit sokallom az árát, hátha van, akit érdekel."Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
tzimash
őstag
200/1200-as dobsonhoz mi a leghoszabb fókuszú okulár, amivel még nem fog vignettálni a látómező? Most 25mm-es a "leghosszabb" okim. 32mm gondolom még oké lenne, a 40mm-rel valakinek tapasztalat?
-
vegyszer
addikt
válasz tzimash #2595 üzenetére
Állítólag 20-25x-ön nagyítás körül latszódhat a segédtükör árnyéka. Én 2"-os 42mm-es reverz Kellner oklival, és 35mm-es Explore Scientific 70 fokos LM-jű oklikat használtam. Én a Holdon se láttam az árnyékot...
"Újságírás az, amit a hatalom nem akar nyomtatásban látni. Minden más csak propaganda." George Orwell
-
kovisoft
őstag
válasz tzimash #2595 üzenetére
Szerintem csak a kipróbálás segít, mert a vignettálás elég sokmindentől függhet egy tükrös távcsőben. Pl. a segédtükör méretétől és elhelyezkedésétől, a tubus tényleges hosszától és hogy mennyivel nagyobb az átmérője a tükör átmérőjénél, a fókuszáló kihuzatának hosszától és átmérőjétől. Ha kicsi a segétükör, akkor csak az optikai tengellyel kis szöget bezáró fénysugarakat veri vissza a teljes felületén. Ha alig vastagabb a tubus, mint a tükörátmérő, akkor a nagyobb szöget bezáró fénysugarak nem érik el a főtükör szélét. A keskeny és hosszú kihuzat is beárnyékolhat. Stb.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen