Új hozzászólás Aktív témák

• #77091 Bad Pritt nagyúr

  Új Válasz 2015-12-03 20:26:29 #77091

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bad Pritt

  nagyúr

  The Good Dinosaur

  Ha az Agymanók után nem volt mindenkinek nyilvánvaló, hogy a Pixar végre visszatért a régi ösvényre, akkor a Dínó Tesó eloszlatja a maradék kétségeket is, még úgy is, hogy közel sem olyan tökéletes, mint a nyári Pixar agymenés (pun intended), de a rajzfilmek elmúlt pár éves mezőnyéből még így is kiemelkedik.
  Köszönheti mindezt a témájának, vagy inkább témáinak, a gyönyörű animációinak és annak az általam Pixar-faktornak nevezett jelenségnek, ami itt is nagy mennyiségben tetten érhető volt. A Pixar-faktor az, aminek segítségével nem kell a néző szájába rágni, hogy az ogre olyan, mint a hagyma, hanem minél egyszerűbb, látványosabb, de még kicsik számára is érthető, mégsem banális képi eszközökkel bemutatni egyszerűnek tűnő dolgokat, mint jelen esetben szeretteink elvesztése, vagy a család fontossága. Nem akart ez a rajzfilm mindent elmondani, egyszerűen az Oroszlánkirály által letaposott nyomvonalon haladva (néhol túlságosan is szorosan) elmesélni egy egyszerű fejlődéstörténetet, szerethető karakterekkel, ezúttal értelmes fordulópontokkal és motivációkkal és egy kissé keserédes, de mégis remek befejezéssel.
  Ami furcsa volt számomra és kissé érthetetlen, hogy a film első fele inkább egy olyan sztorit sejtetett, ami egy testi fogyatékossággal élő gyermek fejlődését mutatná be, félelmeinek leküzdését egy társ segítségével (kutya párhuzam), de ez valahol félúton érthető módon elveszett. Ami viszont végig megmaradt, az a néhol finom (indián kultúrák természeti vallás motívum), néhol kínosan bárgyú vadnyugati párhuzam (galoppozó T-rex cowboy-ok?!), ami talán sokaknak érthetetlen lehet az ősemberes, dínós közeggel, mégsem éreztem inkoherensnek, egyrészt a fantasztikus látványvilág, másrészt a korrekt zenei aláfestés miatt.
  A dizájn egy érdekes kérdés a Dínó Tesó esetében, de érthető szerintem, miért lett olyan, amilyen: voltak korábban dínós és ősemberes/őslényes animációs, valamint rajzfilmek is, ezektől teljesen eltérő koncepciót kellett a Pixar dizájnereinek kialakítani ahhoz, hogy egyediek maradhassanak, ez szerintem ha nem is maradéktalanul, de sikerült. Leginkább amúgy a Croodék és a Jégkorszak 3 elnagyolt modelljei állnak közel a Dínó Tesó stílusához, de szerencsére még azoktól is jól megkülönböztethetőek a karakterek.
  Habár élveztem szinte minden percét, amellett nem tudok elmenni szó nélkül, hogy volt nem is egy olyan jelenete a mesének, ami gyerekek számára furcsa lehet, gondolok itt szerencsétlen cuki állat felfalására, az óriásbogaras részre, vagy a drog tripre. Ezeket nyugodtan ki lehetett volna hagyni, ahogy az Oroszlánkirály áthallások is valahogy sokszor és sok helyen tetten érhetőek voltak, bár a legjobbtól lopni nem bűn, jól implementálva még élvezetes végeredmény is születhet, mint ahogy az jelen esetben meg is történt.
  Összességében remek szórakozás volt a Dínó Tesó, az előtte lévő kisfilm szintén kellemesre sikeredett, mint szinte mindig, jó érzés volt az évben kétszer is elégedetten felállni Pixar vetítés után.

  Some motherf*ckers are always tryna ice skate uphill.

Új hozzászólás Aktív témák