Új hozzászólás Aktív témák

  • Kernel

    nagyúr

    válasz Batman2 #51633 üzenetére

    A világítás bekapcsolásának érzékelése úgy semmiképp sem jó, mert nincs szintbeli kötődés (közös viszonyítási pont) a hálózat és az elektronika között, de maga a bevitel módja is szinte követhetetlen.

    Vagy úgy kell csinálni, hogy az elektronika GND-szintje legyen közös a hálózati nullával (természetesen szigetelve az egész áramkör).

    Vagy lehet trafóval galvanikusan leválasztott az elektronika, de akkor az információt is valamilyen leválasztott módon kell bevinni. Optocsatoló, áramszenzor (ACS712), vagy ha tudsz keríteni 230 V behúzótekercsű relét, vagy esetleg külön kis trafóval (telefontöltővel) lehozni az izzóról a feszültséget.

    Elképzelhető egyébként trafómentes megoldás is, bizonyára ismerős a konnektorba dugható timer. Azokban is van egy relé (24 V, esetleg 12 V-os tekerccsel) és van elektronika. Egyszerű kapacitív előtét biztosítja a feszültség csökkentését, illetve a kellő áramot is, a relé meghúzásához.

    A hálózati egyenirányító általában úgy van megoldva, mint a GLE2 lépcsőházi automatánál is:

    Ennek az a trükkje, hogy a Graetz-hídban két dióda helyett Zener van. 470 nF a kapacitív előtét és van még két 180 ohmos ellenállás is, ami egyébként más reléhez túl sok lenne, de itt az átlagtól érzékenyebb relé van.

    Közben láttam egy másik rajzot, ez is lépcsőházi automata:

    Ezeket csak ötletadásként mutattam, nyilván nálad más az igény, de nem is nagyon érthető:

    A lényeg, hogy ha a késleltetési idő alatt lekapcsolom a villanyt, akkor reszetel az időzítés is, nem kapcsol fel a ventilátor. Ha viszont a bekapcsolási késleltetés lejár, lekapcsolom a lámpát, a ventilátor forog tovább*, míg a kikapcsolasi késleltetés le nem jár.

    *Hogyan forog tovább, ha be sem kapcsolt? Vagy mikor kapcsol be?

    [ Szerkesztve ]

    Ahol trollok hangja többet ér, ahol a kiskirály, mint kutyával beszél? A fórum szakmai támogatását befejeztem.

Új hozzászólás Aktív témák