-
Fototrend
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18834 üzenetére
Bőségesen elég elolvasni a Wikipedia szócikkét a Hall-effektusról.
A lényeg, hogy az eredményezett Hall-feszültség egyenesen arányos a mágneses indukció értékével. Ha az váltakozik, akkor ez is. Ha állandó, akkor ez is. Tehát állandó indukcióérték ("egyenindukció" ) és állandó áram esetén ugyancsak állandó lesz, azaz egyenfeszültség.
Ha rákeresel a Hall-effect-re gugliban nagyon szemléletes animációkat is fogsz találni.
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18839 üzenetére
Én a Pt100 érzékelős termosztátokat tartom erre a legmegfelelőbbnek. Maga a termosztát megépíthető, de ha nem akarsz néha egy hétig főtt kotlós tojást fogyasztani, nem ártana egy gyári, pl. Eurotherm. Ez nem reklám, de ilyenem van és ilyenekkel dolgoztam (nem tojásokkal) régen. Nem is tudom léteznek-e még (németek).
-
Lompos48
nagyúr
válasz moha21 #18843 üzenetére
És még a termosztát ára sem tűnik túlzottnak. Mindenképp, ha én csinálnám, kötelező módon tennék egy - mondjuk - 2 fokkal nagyobb értékre állított biztonsási szabályozót is, ami lelőné baj esetén az egész hóbelevancot. Ezt csak azért, mert haver pár alkalommal ezrével tett tönkre tojásokat ilyen okból.
-
Lompos48
nagyúr
válasz DarkByte #18848 üzenetére
Én erre a konnektorfamíliára még a múlt évezredből emlékszem , mintha 4mm lenne a léptéke, nem 3.98 (ami furcsa lenne, ment sem metrikus sem collos standardok alapján nem nagyon talál). 20 és 32 érintkezős járt a kezemben. Nem tudom valahonnan elő tudok-e kaparni egyet, de hosszabból le lehetne vágni és az egyik felén még a rögzítés is megmaradna. De itt van a távolság is, ha egyáltalán találnék is. Gondolom nem lenne értelmetlen valami bontóban keresgélni a párjával, vagy annak egy pontos méretű rajzával a kezedben.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18872 üzenetére
Nem eszik olyan forrón a kását!
10-12kV vagy 400kV-os távvezeték vagy trafó egyremegy, csak a gond, hogy ezek háromfázisú rendszerek és a szolgáltató érdeke, hogy a fázisok aránylag egyformán legyenek terhelve. Ennek pedig következménye, hogy az áramok meg persze a szórt terek vektoriális összege így nagyjából nulla.
Adóállomások esetén már jobb a helyzet. Hosszú és középhullámon MW vagy sokszáz kW a kisugárzott teljesítmény. Ebból már lehet begyűjteni. A hatásfok hangolt antenna esetén a legjobb, ez pedig megvalósítási problémákat okok, mert - ugye - a hosszúhullámú adók hullámhossza km, a kőzépé pedig párszáz méter nagyságrendű (lásd Kossuth 555m körül).
Manapság az UHF adók max. párszáz Wattal adnak, abból pedig már nem jut ilyesmire.
Egy fólia kondinak mennyi az élettartama,
Ha nem célozod meg a névleges feszültséget, akkor elméletben végtelen. Nincs mi elromoljon benne.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18875 üzenetére
Akkor vegyük sorban:
...ártalamas lehet hoszabb távon a közelükben tartózkodni, ugyanígy pl. egy trafóház fölött lakni, sok történet kering és sok kérdés vetődött fel már e témában (főként megszaporodott rákos-daganatos megbetegedések, stb.) !
Természetesen a 3 vektor a vonalak között oltja ki egymás, a fázisonként különböző fogyasztóktól származó "szemét" pedig nem semlegesül. Tehát elektromágneses tér van. A megbetegedések nem bizonyítottak, csak feltételezettek, évtizedek vizsgálatai nyomán is.
...szabadba kitett fénycső talán már önmagában is világított...
Igaz. De annak az oka az volt, hogy nem a betáplált feszültség okozta kisülés, hanem az EM tér gerjesztette a fénycső belső "luminoforos" bevonatát. 100W-os amatőr rádióadónál is bevett szokás volt az antennakimenet mellé csak odatenni egy kis fénycsövet, amin "csak úgy magától" látszott akár telegráf vagy fónia üzemmódban a kimenő adás.
illetve egy kifeszített drótról (mondjuk ruhaszárító) már működött a vasaló
Ez inkább legenda. Mekkora drótot húztál ki, hogy meglegyen a 220V fesz, de az 500-1000W teljesítmény egy vasalónak?
Egy kis szeblámpa izzóra való áramot ezért lehet, hogy lehetne mindkét esetben csapolni
Egy régi skálaizzónak 6.3V és .3A, azaz 1.9W kellett. Egy bicikli- vagy zseblámpaégő pedig mondjuk 4V és .1A-t igényelt, azaz .4W-ot. Most gondolj bele, hogy egy átjátszó omnidirekcionális, azaz minden irányban egyformán sugároz. Mekkora szögben tudnád befogni az általa sugárzott teljesítményt (egy mobilátjátszó csak 10-25W-os, egy URH adó pedig 100W) akár néhány méter távolságról is? Ugye hogy nem stimmel valami?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz Latency #18878 üzenetére
Alaposabban megvizsgálva az IC egy nagyon jó audió- de nem a tipikus fejhallgatóerősítő. Kérdés elég áramot képes-e leadni a fejhallgatóra. Nézz körül más rajzok között is.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Latency #18882 üzenetére
Az IC-t csak megkérdőjeleztem, mert az adatlapja szerint ±35mA-t képes leadni, ami nem tudom elég-e a fejhallgatódnak. Ha a leírást veszem alapul és a szerző(ke)t meghitelezem, akkor lehet OK. De a táp akkor sem az. A leírásban van egy megoldás 18V (9+9) bemeneti feszültséggel. Ha annál maradtál volna nem szóltam volna bele. Kérdés, hogy az X1-1 és X1-2 közötti feszültség, ami rendelkezésedre áll mekkora. De így nemcsak, hogy nem működne, de a fordított feszültség (talán) még ki is nyírná azt a 7912-t.
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18887 üzenetére
Az kisebb izzókhoz biztosan elég lenne szerintem.
Nem biztos.
Majd egyszer kipróbálom, hogy beállok egy nagyfesz. távvezeték, vagy vasúti felsővezeték alá egy kis tekerccsel, meg egy multiméterrel és megmérem, hogy indukálódik e benne valami...
Távvezeték esetén nem biztos, hogy sokat fogsz mérni. Elleneben vasútnál elképzelhető, mert ott a sínek felett csak egy fázis cirkulál. Annál evidensebb, minél inkább közlekedik.e valami a vonalon, nert akkor nagyobb áram folyik ott. Nem szabad elfelejteni, hogy a felső vezeték elég sűrűn van betáplálva (max. nénány tíz km-enként!
Nagyon szépen gerjeszti az UV a foszforukat, olyan színhőmérséklettel nagyjából, amilyet normál módon is világít a LED !
Ez természetes, mert ugyanaz a fluoreszkákó bevonat világít, mintha a LED gerjesztené. A fény hullámhosszát pedig az adja meg. Ha egy mezei piros vagy sárga vagy zöld LEDet teszel oda semmit se fogsz látni!
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18889 üzenetére
Év(tized)eken keresztül csak a vörös-sárga-zöld LEDek léteztek. A színt a használt félvezetőtípus határozza meg, pontos energiaszintek közötti tranzíciók diktálják a kibocsájtott hullámhosszt.
Az első kék LEDek SiC, majd az erősebb fényre is képes epitaxiálisan növesztett Indium-Gallium-Nitride (InGaN) kristályból készültek. Ezek 450-470nm hullámhosszúak.
Valós fehér LEDek nem léteznek. A fehér fény egy széles spektrumot jelent (lásd szivárvány, mint a fehér fény felbontása). Minden LED, színétől függetlenül csak egy hullámhosszt "tud". A használt trükk a kék fényre gyártott kristály bevonása egy olyan konverter-anyaggal, ami a kék fény által gerjesztve sárga fényt bocsájt ki. Az eredmény egy kék-sárga keverék, amit a "becsapott" szem fehérnek lát. Az arányok változtatásával ez hidegebb (kékesebb) vagy melegebb (sárgásabb) lehet.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz cashback #18891 üzenetére
Nagyképűnek tűnhetek egyeseknek, de őszintén mondom, hogy nagyon sok év tanulás és még sokkal-sokkal több gyakorlat mondatja velem, hogy:
- Minden információ hasznos, de lehet unalmas, ha olyat mondanak, amit tudunk. Ha pedig tanulásról van szó, akkor nem arról szól a dolog, hogy tétel vagy nem tétel, vagy kiciglizni egy tanárt, hanem tudni vagy nem tudni valamit.
- Amiket felsorolsz nem egyebek, mint a középiskolai fizikai ismeretek felfrissítései. Ha visszaolvasgatsz alaposabban akár a Hobbi elektronika, Azonnali kérdések, Modding, Hi-Fi stb. topikokban meglátod milyen mindennapi problémákkal szembesülnek a kollégák, hogy bizony van értelme mérésekről, trafókról, alkatrészekről, mágneses térről - és ne soroljam - tanulni. Mint számítógépszerelő is fogsz egyéb készülékekbe ütközni kötelezettségi vagy - adja az elektronika Istene - hobbis indíttatásból. Egy megoldott javítás hatalmas sikerélménnyel jár és ha új dolgokról van szó, ez csak fokozódik (ha már elkapott a "gépszíj").
- Nem azért mentél tanfolyamra, hogy diplomát kapj, hanem megtanulni a mesterséget. Ennek alapján mérlegelj!Hogy vigasztaló szó is legyen: lehet a forgatónyomaték nem olyan fontos, vagy soha nem fogsz talákozni vele (bár ebben nem vagyok biztos), de a tantervet összeállító tanár is egy ember kvalitásokkal, hibákkal, kedvenc témákkal. Lehet ez fontos neki. Ennyit engedj meg!
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18928 üzenetére
Mondtam én, hogy öreg akku kell oda.
Egyébként most is a hátam mögött telik egy ilyesmi, mint bármikor bevethető stratégiai nagyáramú 12V-os forrás.
Ja és ha pl. cellazárlatos, azt miről lehet felismerni ?
Kisebb a feszültsége és megtöltve is egy-két-... cellányival kevesebb marad.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz Batman2 #18942 üzenetére
Nem ismerem a szöveg forrását sem a kontextust. Amit írtam korábban két egyidejű de különböző mechanizmus/jelenség. Maga a LED, amiben az áram hatására keletkezik fény, a másikban pedig a fény gerjeszt egy más "színű" fényt, majd az eredő a kettő keveréke. Ezekben a mondatokban is 2-2 kompozícióról írnak, bár a második érdekes, mert az első (alsó) struktúra már kapásból fehérként indul.
A második réteg nem feltétlenül festék, hanem egy réteg, aminek ilyen gerjeszthető tulajdonsága van. Talán lehet az is félvezető is....kristály is teljesen átlátszó...
Ezt majd csak akkor hiszem el, ha látom. Egyik intermetallikus félvezető (Ga, In, As, P "keveréke") sem alkot átlátszó kristályt. Ellenben lehet rettenetesen vékonyra csinálni. Legtöbb esetben egy chip vastagsága csak azért pár tized milliméter, hogy a gyártási folyamatban kezelhető/manipulálható legyen.
Az átlátszóságról pedig még annyit, hogy azt (ellenben) nem tudom hogyan készül vagy néz ki az AMOLED technológiával gyártott organikus LED.hogy "B12", nagy mérettel és kisebb méretben pedig még "04"
2 változat van: 1200V/0.4A vagy 1.2A/400V...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18964 üzenetére
A másik, hogy most már kezd soknak tűnni nekem ennyi töltés.
Kb. 11 óra + 13 órát volt töltőn, vagyis össz kb. 24 órát.Ha jól emlékszem 45Ah-s akkuról van szó. Az általad leírt töltőáramok mind 2A alatt vannak. Egy "klasszikus" töltés a 45Ah-s akku esetében 15 óra 4.5A-es árammal (ergo 30 óra 2.25-tel és számítsd tovább egyszerű hármasszabállyal ).Valahogy úgy tűnik, hogy még ha zsír új lenne is az akku, akkor se toltál volna bele eleget.
Mi annak az ábrának a pontos neve ?
Gondolom egyszerűen spektrum (spectral distribution ). A kép amit betettem kizárólag a krorofil fényelnyelésére meg a fotószintézis hullámhossz dependenciájára utal.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18968 üzenetére
Én hagynám éjjelre is, de nem az ágyam mellett. Kicsi az a töltőáram, ahhoz hogy bajt okozzon.
Ebben az esetben a töltés vége felé már "nem vesz fel áramot" annyira az akksi (megnő a belső ellenállása), megnő a töltőfesz, és így eléri a töltési végfeszültséget (14,4V kellene legyen, ugye ?) ?
A gyakorlati probléma csak azzal van, hogy túl nagy lesz ez a végfeszültség, 16V feletti is akár...Áramot addig vesz fel, amíg a töltő és akku közti fesz. különbség áramot tud generálni, azaz generál is. A 14,4V igaz, de utána se nő meg nagyon.
Hagyományos, izzószálas fényforrás spektrumát egyébként hogyan tudják állítani ?
Nem nagyon, azaz, csak a hőmérséklettel, de az már a fűtőszál életét befolyásolja.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #18971 üzenetére
Ez így érdekes. Egy kerítést általában a földben rögzítenek. A másik: nagy teljesítmények csak az MW és LW adóknál van (akár MW nagyságrendű). Ha pedig azt is figyeleme vesszük, hogy a kerítés magassága legfeljebb pár méter, akkor pl. a Kossuth esetében (Lakihegy) a kb 555m-es hullámhossznál nagyon nehéz nagy feszültséhgez jutni a kerítéssel, mint antennával, mert ugye a λ/4, ahol a maximum lenne az 140 méternél lenne.
UKW esetén a pár méteres hullámhossznál már lehetséges lenne, de ott a kisugárzott teljesítmény általában legtöbb pár kW (ha van annyi), tehát a térerő sok nagyságrenddel kisebb.De ha mondjuk mégis lehetséges, a szikrázás "hangja" már talán magyarázható lenne AM esetén (LW, MW, KW) de kevésbé FM (UKW) esetén.
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18972 üzenetére
A fénymérők fényintenzitást mérnek spektrumtól függetlenül (természetesen a látható sávban). Érzékenységüket a linkelt kézikönyvben grafikon mutatja a hullámhossz függvényében. Ezenkívül még a fényforrástól függően korrekciókat kell alkalmazni a mérési eredményekre. Ezek hasonlóak, vagy olyanok, mint amiket a fotózásban is használnak.
A pirométerek már nem fényerőt, hanem hullámhosszt (vagy színhőmérsekleteket) mér(het)nek. Járt kezemben olyan műszer, amibe belekukkantottál, láttad a mérendő izzó céltárgyat, arra pedig rávetítve egy kis izzószálat. Gombbal szabályozva az izzószál áramát (hevítetted/vagy csökkentetted), amíg a fűtőszál "eltűnt" (beleolvadt) a tárgy képében. Ekkor leolvastad az erre kalibrált műszeren a megfelelő hőmérsékletet. Csak szemléltetésként: az említett esetben a folyamat 1200˚C körüli volt, a mérés pontossága pedig ±2˚C. -
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #18976 üzenetére
Nem tudom, de nem bízok túlságosan az olcsó cuccokban. Eddig még soha nem jártam jól velük. A felbontás az egy, a pontosság egy másik ügy. Egy profi műszernél a pontosságot xx.xx%FS ± x count formában adják meg. Azaz a teljes skála százaléka ± a digitális rész bizonytalansága (az utolsó szám esetleg ide-oda ugrál).
-
Lompos48
nagyúr
válasz johniee #19007 üzenetére
Mér nem emlékszem hány LEDet villogtatsz. Ha kisebb áramod van (kevés LED), akkor megszakítod a T1 kollektor - LEDek katódja kapcsolatot és a felső szálat kapcsolgatod a kollektor (villog) és a 0V (világít) között. Ha az áram nagyobb, egy szimpla kapcsolót köthetsz a T1 bázisára és azt egy másik 1k-s ellenálláson kereszül kapcsolod vagy nem a 12V-ra.
-
Lompos48
nagyúr
válasz johniee #19012 üzenetére
Gyakorlatilag a kapcsolók java simán tud kapcsolni 1A fölött. Ráadásul semmi olyan nincs az áramkörnek abban a részében (induktív vagy kapacitív), amire különösen figyelemmel kellene lenni. Ezt a választott kapcsoló függvényében magad kell eldöntsed. A másik változatnak ugyanaz az eredménye, csak a tranzisztor (igen, az 1-es láb az) vezérlésével oldja meg.
-
Lompos48
nagyúr
válasz PH-User #19035 üzenetére
Tényleg az IC tűnik a leggyanúsabbnak. Mindemellett, mint utolsó próbálkozás, bekapcsolva megmérném a Standby, Mute és On Time bemeneteken az egyenszinteket. Hatalmas májzli esetén lehet valamelyik egy tiltott (határozatlan) szinten áll a rájuk kötött valamelyik elkó miatt. Csak spekulálok, mert nem tudom mi történik/történhet ilyen esetben, de gondolom 3 mérést megér egy ilyen kis esély is.
-
Lompos48
nagyúr
válasz CPT.Pirk #19064 üzenetére
Szétszedni én se szedtem szét egyet sem, de annál többet raktam össze.
Az egyszerű rezisztív splitter konstrukciója a következő (hármas és kettős osztó):
A lényeg a "karakterisztikus" vonalimpedancia betartása az illesztés helyessége miatt. Természetesen minél többfelé osztom, annál kisebb jeleket kapok, de az illesztés biztosítva van. Fogalmam nincs ez hogy sikerülhet ( ) a ferritgyűrűs konstrukcióval.
Az üresen maradt kimenetet kötelező lezárni a Z értékű terminállal, ellenkező esetben a többi vonal illesztését is elcseszi.
Bonyolultabb a helyzet ott, ahol különboző csillapításúak a kimenetek. Azt nem tudom hogy csinálják.A rezisztív változatot használtuk a kábeltévézés hőskorában, amikor egy kábelen közlekedett több csatorna az ~50-300MHz-es sávban.
Amikor a parabolaantenna jelét kellett osztani, ott már a microstrip-es konstrukciót használtuk, csak ott minden az 1GHz körül mozgott és a df/f arány kicsi volt. Ez a konstrukció egyszerű rajz volt, kizárólag a NYÁKvonalak hosszából/szélességéből hangolva. Esetleg majd előkaparok valahonnan egy rajzot kiváncsibbak számára. -
Lompos48
nagyúr
válasz totya694 #19068 üzenetére
Sajnos nem. Ha tudtam volna valamit nem maradt volna el a dicsekvés.
Pluszban: felénk nem nagyon tévelyegtek magyar műszerek egy-egy Orion vagy hasonló készülék kivételével. Én meg a sors kegyeltjeként Tektronix-HP-RohdeSchwarz-Philips-Keitley-Marconi-stb "parkban" lubickoltam hosszú időn keresztük. Vicc nélkül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #19079 üzenetére
Csatolok egy angol nyelvű cikket a lítium akkukról. Kiderül belőle, hogy max. 1-2C áramig terhelhetők, milyen a cellafeszültség értéke töltöttség függvényében, de az is mennyire érzékenyek túltöltésre és ebből kifolyólag mennyire tűzveszélyesek is akár. Egy "becsületes" töltő/felvigyázó/védő-elektronika nélkül a használatuk olyan kötéltánc szerű dolog.
-
Lompos48
nagyúr
válasz atesss #19082 üzenetére
Tudtok ajánlani olyan , IC alapú (kevés külső alkatrész) Step-Up konvertert, ami 4,2-3,0V közti bemenő feszből (egy darab Li-Ion cella) állít elő 12V-on 1A-t vagy akár 2A-t ?
100%-os hatásfok esetén is az 1A 12V-on 3-4A-t jelent az akkuból, a 2A pedig 6-8A-t. Ebbe még bele kell kalkulálni a hatásfokot is. Talán kicsit megerőltető lehet szegény akkunak.
Továbbra is hajlanék az ólomakku használata felé. Nagy trafóállomásokon megy évekig minden az akkutelepekről különösebb karbantartás nélkül, tamponba kötve egy (azaz két) töltővel. A töltő elektronikája, vagy egyszerű felvigyázóáramkör vigyáz a feszültség értékére. És az ólomakku meg sem közelíti kényességben a lítiumokat.
Új hozzászólás Aktív témák
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Ghost of Tsushima technikai teszt
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- kissgábor007 károsultjai
- Politika
- Galax GeForce RTX kártyák jönnek a szűkösebb házakba
- Az LG elengedi a feltekerhető tévéket
- Xbox tulajok OFF topicja
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen