2. Fórumok
  3. Technika, hobbi, otthon
  4. Napelem
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 03:32

    Fototrend

    Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
    Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
    Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
    Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól! ;)

Új hozzászólás Aktív témák

  • #14523 tbc2 tag
    Új Válasz #14523
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    tbc2

    tag

    Egy kis szakmai deepdive, bocsi, ha tldr lenne:

    Van egy két stringes Fronius inverterem, az egyiken 7 panel, a másikon 4+4 panel (azért 4+4, mert ebből 4 db mindössze 7 fokos, 4 db pedig 15 fokos meredekségű). A konkrét ügy szempontjából lényegtelen, de 330-as SHARP félcellás panelek, Voc 41V, Vmpp 34V.

    Ezen a képen a 4+4 panel (MPPT2) teljesítménygrafikonja látszik. Látható, hogy 9:15-től 10:40-ig picit alacsonyabb a meredeksége, mint ha összekötnénk ezt a két pontot. Ennek mentem ma utána, hogy mi lehet az oka. Az ok pedig az, hogy az inverter 10:40-kor "döbben rá" arra (függőleges szakasz), hogy egy másik feszültség-áramerősség pont magasabb összteljesítményhez vezet, mint az, amin addig dolgozott.

    Gondolom ez az állapot a kétféle, picit különböző dőlésszög miatt alakulhatott ki, mert árnyék nincs. Ilyenkor a feszültség-áramerősség görbén van egy lokális maximum és egy globális maximum.

    Az inverter megy azon a görbén, amin egy órával előtte elindult, és csak 10:40-kor ugrik át az addig követett lokális maximumról a globálisra. Élnék a feltételezéssel, hogy ha a megfelelő munkapontot követné az inverter, akkor már 9:30 és 10:40 között is magasabb teljesítményt tudna kiszedni a panelekből, de valami miatt csak 10:40-kor döbben erre rá. Két kérdésem lenne:

    1. pontosan hogyan történik az, amikor "rádöbben" az inverter? Jókora különbség van a lokális és a globális maximum között 10:40-kor már, látszik a feszültség-áramerősség görbén, hogy 9:15-től 10:30-ig a 190 voltos feszültségszinten szed ki folyamatosan egyre több és több ampert, majd 10:40 körül 190 voltról viszonylag gyorsan felugrik 250 voltra, közben az áramerősség alig csökken. Érti itt valaki annyira az MPPT lelkivilágát, hogy el tudja nekem magyarázni, hogy miért így történik mindez? 10:40-kor milyen indíttatásból "próbálkozik" meg egy 60 volttal magasabb feszültségen? Honnan "jön rá", hogy van egy jobb munkapont? Addig meg miért nem? Miért nem növeli a 190 voltot már korábban?

    2. van-e annyi intelligencia egy mai Fronius technológiában, hogy "tanul" a tegnapi, tegnapelőtti napjárásból, termelési adatokból, vagy kizárólag a mának él, és ereszdelahajamat, ami a csövön kifér? Mert én arra jutottam, hogy nem nagyon tanul a múltbeli teljesítményből, íme, itt a 04.09-i görbe, ahol ugyanúgy ott van ez a "rádöbbenés".

    Érdemes megfigyelni, hogy 7:10-kor megvolt a "helyes" 280V feszültségszint, csak 8:00-kor úgy dönt, hogy egy alacsonyabb, 210V körüli feszültséggel jobban jár, és 10:25-kor folytatja újra 290V-on. Érdekesség, hogy 17:25-kor pedig pont ezzel a trükkel nyer még néhány wattot (alacsonyabb feszkó, több amper). Ez a jelenség a fenti, mai grafikonon is ugyanúgy megfigyelhető, itt is 7:45-kor esik le a feszültség 290V-ról egy rövid időre 110V-ra, majd ezen a 190V körüli feszültségen állandósul.

    Más: a 7 paneles stringen 15:30-tól szépen folyamatosan egyre több panelbe beárnyékol a szomszéd kéménye.

    Látszik is a grafikonon, hogy a bypass diódák hogy kapcsolgatják le folyamatosan a szegmenseket/félcellacsoportokat. Nekem ez alapján a grafikon alapján úgy tűnik, hogy az SE-hez és a panelenkénti optimalizációhoz képest a Froniussal minimális teljesítményt veszítek csak, mindössze a kis lefelé tüskék görbe alatti területét vs. a burkológörbe.

Új hozzászólás Aktív témák