Új hozzászólás Aktív témák

  • Abu85

    HÁZIGAZDA

    válasz b. #25594 üzenetére

    A netem sok dolog megjelenik, az is például, hogy a védőoltások károsak. Elmondom, hogy mi a sugárkövetés problémája. Ugye a sugárkövetés és a raszterizáció is egy mintavétel. A különbség annyi, hogy amikor kilövöd a sugarakat a raszterizációnál, akkor azok eltalálják valahol a felületet és meg is van a minta. A dolognak a pokoli előnye itt az, hogy az egymás melletti pixelek, az egymás melletti felületeket találják el, vagyis ha egy texelcsoportból kell egy szűrt minta, akkor okkal lehet arra számítani, hogy hamarosan a mellette lévő texelcsoportból is kell ugyanez, így pedig egy elég jól cache-elhető modell áll össze, vagyis az esetek többségében a textúrázóhoz tartozó cache-ben ott az adat, ami kell a mintához. A sugárkövetésnél nincs így, ugyanis a sugár visszaverődik a felületről, így két egymás melletti pixel lehet, hogy a valós térben igen messze lévő textúrák texeljeikből származó mintát igényelnek. No ez már marha nehezen cache-elhető, leginkább sehogy, vagyis hiába kell mondjuk nagyjából hasonló mennyiségű szűrt minta raszterizálás és sugárkövetés mellett, utóbbinál sokkal több a véletlen memóriaelérés, vagyis nagyságrendekkel jobban terheli a memória-sávszélességet. Pedig adatmennyiségben nagyjából ugyanott vagy, ez az izgalmas ebben. Na most ezen a problémán két "RT mag" nem segít, mert így is a memória-sávszélesség a limit, tehát építhetsz akár egymillió magot is be, akkor is ugyanaz lesz a sebesség. Még a dupla gyorsítótár is mindegy, teleszemetei az egészet a feldolgozás. Ami ezen segít az a gyorsabb memória, vagy egy koherenciamotor. Utóbbi azt csinálja, hogy megpróbálja előre meghatározni, hogy mely sugarak fogják nagyjából ugyanazt a texelcsoportot eltalálni, így pedig egy sugárcsoportra megteremti a cache-elhetőséget.

    Szóval persze a neten valószínűleg vannak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy két RT magtól majd gyorsabb lesz, de ugye nem itt van az egész limitje. A legjobb itt megnézni a Microsoftnak a shadow mintaprogramját. Ott a legkisebb és a legnagyobb GeForce RTX között alig van különbség, mert tulajdonképpen mindegy, hogy utóbbiban erősebb az RT mag.

    Sajnos nem annyira rózsás ám a 10 nm-es full node-ra épített node-ok működése. Nem véletlen, hogy egy GPU-t sem vittek át rá 16/14/12 nm-ről. Egyszerűen nem ad igazán lényeges előnyt, miközben drágább. Ha már drágább a dolog, akkor az igazi előnyre kell menni, ezt pedig a 7 nm adja.

    [ Szerkesztve ]

    Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák