Új hozzászólás Aktív témák
-
alamuszi
senior tag
Na persze egyáltalán nem elterjedt. Énis dolgoztsm VMS-en, és az agyanúm hogy ezt figyelmenkívül hagytad, pont te linkelted be:
Hogy Igen a M.I.T. is volt diák, de mindegy is, szerinted a GPL, és eleve a GNU nem is elterjedt, na persze.... Ez Magyarország... Akettőnk közt csak annyi a különbség, hogy én nem csak magyarul tudok gondolkodni. Nem sajtóhír, hanem a Novell MS megegyezés része ami nem sajtóhír, hanem tény. De ez sem gond számomra, tudod mit neked van igazad, ebben a kis kedves jóüindulatú, és mindentudó, kis országban
-
ddekany
veterán
válasz
#06658560
#173
üzenetére
"egyetlen projekten vagyunk 14-en CAD-esek, nekünk fejenként 1920*1200*60 fps grafikai igényünk van, napi nyolc órában. És tényleg van ennyi igényünk folyamatosan. Vagyis nekünk, csak ennek a csoportnak kell ha 8bit színmélységgel számolok. Szóval csak ennek a csoportnak a sávszéligénye letöltési irányban 46448640000 bps~46,5Gbps."
Ez nem így működik normális terminálos használatra kifejlesztett rendszereknél, hogy az egész képet átküldöd. Csak a változást küldöd át, esetleg azt sem mint raszteres képcafatokat, hanem mint rajz műveleteket. Pl. a terminál csak magukat az OpenGL parancsokat kapja meg, amivel a CAD rajzol. Húzz ide egy vonatalt, rajzolj amoda egy négyzetet, stb.
-
#06658560
törölt tag
Attól függ, mint írtam is, milyen felhő. Amúgy meg nagyon mellélősz azzal a 0,1%-kal, mert nem kevés cég fejleszt CAD-ben, egyéb más hasonlóan adatigéenyes programban. Vagynézzük avideo vágást, konvertálást, egyéb 3D grafikai munkákat. EGy részüknél bizonyos munkaelemek megspórolhatóak, másoknál ugyanúgy ott az adatmennyiségi kérdés.
Ahol a valós idejű, 3D mozgatás precízen szükséeges, ott sosem lehet cloudolni-viszotn rengeteg ilyen folyamat van- ha pedig amúgy is kiépít egy Ford, egy Boeing,, stb. ki kell építse a maga rendszerét a CAd miatt, akkor bukta az adminisztrációra várni, hogy áttegyék cloudra-dupla munka, dupla pénz. A nagy pénz meg bennük van, a nagy cégekben. Akiket amúgyis rohadt nehéz meggyőzni, hogy bármilyen adatot kiengedjenek a kezükből.
-
lapa
veterán
válasz
#06658560
#173
üzenetére
nyilvánvalóan abba a 0,1%-ba tartozol, amit jobb munkaállomáson csinálni. de még az ilyen extrém esetekben is jól jöhet egy felhő ezerszeres cpu ideje. nem tudom te / ti vártok-e a gépre, de ha igen, akkor igenis reális lehet.
nem számolsz tömörítéssel, amire nehéz bármit is mondani. majd egy google sketchupot nyomok kíváncsiságból, de mostanában itthon vagyok.
az tök mindegy, hogy az excelt melyik managger mennyire görgeti. láttam már excelt tőlem 2000 km-re futni nem űber vonalon és működik.
a sokszáz mega adat tologatására vársz valami értelmes választ, vagy megegyezhetünk ott is egy "az esetek 99,9%-ban nem jellemző"-ben?
-
#06658560
törölt tag
Nem esem túlzásba a szorgalmat illetően, csak más léptékben mozgom a jelek szerint
Szerintem nem dolgoztál még olyan helyen, ahol tényleg dolgoznak is az emberek. Mostani cégnél, ahol vagyok, kis csoport tagja vagyok, egyetlen projekten vagyunk 14-en CAD-esek, nekünk fejenként 1920*1200*60 fps grafikai igényünk van, napi nyolc órában. És tényleg van ennyi igényünk folyamatosan. Vagyis nekünk, csak ennek a csoportnak kell ha 8bit színmélységgel számolok. Szóval csak ennek a csoportnak a sávszéligénye letöltési irányban 46448640000 bps~46,5Gbps. Nem egyedüli csoportról van szó, fut párhuzamosan pár másik projekt is. De a managereinknek az exceleket görgetni is min 1280*1024-ben kell, néha dual képernyő mellett, ahol előfordulnak nagyobb darabok is. Aztán előfordulnak olyan helyek, ahol ha csak softcloud van-adattárolás a fenében-az okoz gondot, mert tudok helyekről, hol GB-s adatokkal dolgoznak, amit megnyitnak, majd később elküldenek. Nekik a ping kevésbé gond, de a sávszél kritikus. Egyszer kellett 2mbites bérelt vonalon küldenem 400MB adatot, miközben a cég többi alkalmazottja nyugodtan dolgozott éscsinálta napi teendőit- így egy fél munkanapot vett igénybe a mutatvány. Szerinted ha egyszrrre több ember küldözget ekkora adatokat, akkor mennyire elég az átlagos netes sávszél asszemiterikusan? -
lapa
veterán
válasz
#06658560
#171
üzenetére
azért mond sokat, mert ha dolgoztál eleget ilyenen tudod, hogy nem a sávszél a lényeg, hanem a válaszidő. arra pedig kitűnő volt a tesztem.
ha lett volna még 10 ember rajtam kívül, azoknak is ugyanúgy ment volna míg a ping rövid. de ha szeretnéd legközelebb nyomok neked egy network traffic grafot is, hogy lásd semmi lényeges nem történik.
szerintem kicsit túlzásokba esel a munkatársak szorgalma kapcsán. a 10 emberből is jó ha van 2-3, akinél épp egyszerre változik a képernyő, a többi olvas. akkor hanyan férnek el egy átlag vonalon?
-
Ja, de ha valamit csak jog szabályoz, azt mindig át lehet hágni. És a kormányzatok nem szoktak ilyenen vacillálni, hogy a saját törvényeket megszeghetik-e... max. pár kisember megy a levesbe, kit zavar.
Tehát én nem érezném a cuccaim biztonságban, ha egy akárki szerverén lennének. Mondom ezt úgy, hogy végüls semmi különös nincs köztük. -
bambano
titán
válasz
alamuszi
#166
üzenetére
"Stallman diák volt a M.I.T.n akkor kezdett, tehát nem dolgozott, 77-ben kezdett és akkor ott is Unixok futottak, mint ezt az életrajzában le is írja.": rms a harvardon volt diák, mint a wikipedia cikkje is leírja, az mit-n programozó volt, tehát munkásember.
Az a gyanúm, hogy kettőnk között az egyik fő különbség az, hogy én dolgoztam vm/360-on, os/360-on, dos/360-on, pts/cms-en és vms-en is. vms-en egy kicsit többet...
A mondj egy nagy fejlesztő céget, amelyik gpl-t használ kérdésre nem jó válasz a gpl-től szóló sajtóhír bemásolása. Lehet, hogy rms csűrte-csavarta a gplv3-at, hogy rátukmálhassa másokra is, de ettől még a világ nagyobbik része nem gpl-ben utazik.
Az egy jelenleg futó szavazás, 436 gnome-os szavazat áll szemben 227 kde34 szavazattal. Már fel kellene tűnnie, hogy mennyire hiteles ez a statisztika, de ettől az "ország legnívósabb OpenSource web oldala" nagyon felröhögtem. Kösz, made my day.
Tyű, ki fognak vetetni egy programot az apple appstore-ból. Ez már igen, ez komoly hatás, Munka István bácsinak azóta is gyöngyözik a homloka meg izzad a tenyere tőle...
-
alamuszi
senior tag
ÁCSI Te nem olvastad el amit írtam figyelj már komolyan csak kötözködsz???? Mert kétlem hogy nem direkt csinálod ezt!!!!
(te komoly erőfeszítésekkel szeded össze ezt a sok ökörséget?
os/360 mint célrendszer rotfl... azt tették akkoriban a házi netmegosztó routerekbe?
)Ja figyu már szerinted egy router, vagy egy házi net megosztó. Ráadásul a 70 es években amikor még a Personal Computer sem nagyon létezett, csak a vége feé, értem, na akkor figyu, szerintem aludj tovább, és vigyázz a tudatmódosítókkal, mert károsak lehetnek.
Stallman diák volt a M.I.T.n akkor kezdett, tehát nem dolgozott, 77-ben kezdett és akkor ott is Unixok futottak, mint ezt az életrajzában le is írja.
"Nagy fejlesztő cégek gnu licenszet használnak? Mondj már legalább egyet. Mert a többség az nem gpl-t használ, még csak nem is lgpl-t."
Na látod erről beszéltem hülyének nézel és nem olvasol olvass ember ne hülyeségeket beszélj. Na mindegy.
"Version 3
Richard Stallman at the launch of the first draft of the GNU GPLv3. MIT, Cambridge, Massachusetts, USAIn late 2005, the Free Software Foundation (FSF) announced work on version 3 of the GPL (GPLv3). On January 16, 2006, the first "discussion draft" of GPLv3 was published, and the public consultation began. The public consultation was originally planned for nine to fifteen months but finally stretched to eighteen months with four drafts being published. The official GPLv3 was released by FSF on June 29, 2007. GPLv3 was written by Richard Stallman, with legal counsel from Eben Moglen and Software Freedom Law Center.[16]
According to Stallman, the most important changes are in relation to software patents, free software license compatibility, the definition of "source code", and hardware restrictions on software modification ("tivoization").[16][17] Other changes relate to internationalization, how license violations are handled, and how additional permissions can be granted by the copyright holder.
Other notable changes include allowing authors to add certain conditions or requirements to their contributions. One of those new optional requirements, sometimes referred to as the Affero clause, is intended to fulfill a request regarding software as a service; adding this clause produces the GNU Affero General Public License version 3.
The public consultation process was coordinated by the Free Software Foundation with assistance from Software Freedom Law Center, Free Software Foundation Europe,[18] and other free software groups. Comments were collected from the public via the gplv3.fsf.org web portal.[19] That portal runs purpose-written software called stet. These comments were passed to four committees comprising approximately 130 people, including supporters and detractors of FSF's goals. Those committees researched the comments submitted by the public and passed their summaries to Stallman for a decision on what the license would do.
During the public consultation process, 962 comments were submitted for the first draft.[20] By the end, a total of 2,636 comments had been submitted.[21][22][23]
The third draft was released on March 28, 2007.[24] This draft included language intended to prevent patent cross-licenses like the controversial Microsoft-Novell patent agreement and restricts the anti-tivoization clauses to a legal definition of a "User" or "consumer product". It also explicitly removed the section on "Geographical Limitations", whose probable removal had been announced at the launch of the public consultation.
The fourth discussion draft,[25] which was the last, was released on May 31, 2007. It introduced Apache License compatibility, clarified the role of outside contractors, and made an exception to avoid the perceived problems of a Microsoft–Novell style agreement, saying in section 11 paragraph 6 that
You may not convey a covered work if you are a party to an arrangement with a third party that is in the business of distributing software, under which you make payment to the third party based on the extent of your activity of conveying the work, and under which the third party grants, to any of the parties who would receive the covered work from you, a discriminatory patent license [...]
This aims to make future such deals ineffective. The license is also meant to cause Microsoft to extend the patent licenses it grants to Novell customers for the use of GPLv3 software to all users of that GPLv3 software; this is possible only if Microsoft is legally a "conveyor" of the GPLv3 software.[26][27]
Others, notably some high-profile developers of the Linux kernel, commented to the mass media and made public statements about their objections to parts of discussion drafts 1 and 2"
Nem baj majd kinövöd..
"A VMS eltűnt 2000-re? azóta is folyamatosan jönnek ki új verziók, portolták itaniumra, és fejlesztik. Mivel az amcsi hadsereg használja, anno 25 éves támogatást vettek rá, még egy darabig ez tartani fog."
Figyelj hagyjuk jó én nem ezt írtam. Te csak kötözködni jársz ide?
"A kde nem népszerű... ahha. ezt a zöldséget honnan vetted?"
Ugye azért a Gnome népszerűbb igaz? Vagy szerinted az ország legnívósabb OpenSource web oldala hülyeségeket ír mert Neked van véleményed?
"A híres neves gnu c fordító az nem gnu c fordító. Az egcs csoport forkolt, majd valahol 2.95 környékén a gnu feladta a saját c fordító fejlesztését és az egcs csoport fordítóit vették át. Ezek után mostanában ki fogják hajítani pl. a freebsd-ből is, a clang/llvm kedvéért. Hova is tette magát oda rms? írt egy grepet? Az egcs első kiadásait 1998-ban adták ki, tehát az általad emlegetett 20 évből 12-ben nem gnu c fordítót használtak."
Aha akkor elöbb beszéltél hülyeséget, mégsem ilyen néven terjedt el ugye.
"Az fsf milyen hatásokat gyakorolt mostanában kire is? Az sco orrát az ibm és a novell verte be, nem az fsf. Hol vannak az egyéb hatások?"
"Debianban aligha érthetsz velem egyet, nekem teljesen más a véleményem róla, mint neked. Nincs benne komoly kompatibilitás, mint a gentooban? itt röhögtem fel hangosan és itt zárom is a soraimat."
Ja ne is fecsérelj mert kb ami leírtál annak a nagy százaléka hülyeség és kötözködés ahelyett, hogy olvasnál. Hülyeségeket írsz csak dacból is.
-
bambano
titán
válasz
alamuszi
#164
üzenetére
te komoly erőfeszítésekkel szeded össze ezt a sok ökörséget?
os/360 mint célrendszer rotfl... azt tették akkoriban a házi netmegosztó routerekbe?Amikor rms az mit-hez került, 71-ben, unixot még aligha használtak, mert akkoriban még nem tartott ott a unix. A pdp saját eredeti oprendszerét használták leginkább.
A VMS eltűnt 2000-re? azóta is folyamatosan jönnek ki új verziók, portolták itaniumra, és fejlesztik. Mivel az amcsi hadsereg használja, anno 25 éves támogatást vettek rá, még egy darabig ez tartani fog.
A kde nem népszerű... ahha. ezt a zöldséget honnan vetted?
Nagy fejlesztő cégek gnu licenszet használnak? Mondj már legalább egyet. Mert a többség az nem gpl-t használ, még csak nem is lgpl-t.
Oké, lássuk a nagy cégek közül pl. a Sunt. Az opensolaris milyen licensz alatt futott? CDDL. Nem gpl, cddl. A jáva meg külön sunos bináris licensz alatt futott.
Apacs minimális licensz... ahha, tudtad hogy a világon jelenleg futó webszerverek többsége apacs? Meg az apacsék adnak ki egy halom jáva cuccot, szintén nem gpl alatt.
A híres neves gnu c fordító az nem gnu c fordító. Az egcs csoport forkolt, majd valahol 2.95 környékén a gnu feladta a saját c fordító fejlesztését és az egcs csoport fordítóit vették át. Ezek után mostanában ki fogják hajítani pl. a freebsd-ből is, a clang/llvm kedvéért. Hova is tette magát oda rms? írt egy grepet? Az egcs első kiadásait 1998-ban adták ki, tehát az általad emlegetett 20 évből 12-ben nem gnu c fordítót használtak.
Az fsf milyen hatásokat gyakorolt mostanában kire is? Az sco orrát az ibm és a novell verte be, nem az fsf. Hol vannak az egyéb hatások?
Nem mondtam, hogy stallmann nem szereti a linuxot. Csak az a tény, hogy az fsf 20 év alatt nem volt képes elkészülni a hurddel, így a hőn imádott gnu oprendszer linux kernellel kénytelen futni, az egy nagy pofáraesés és negatív hírnév rms-nek. ettől ő még szeretheti, mert egy linux kernel jobb, mint a nem nagyon létező hurd.
Debianban aligha érthetsz velem egyet, nekem teljesen más a véleményem róla, mint neked. Nincs benne komoly kompatibilitás, mint a gentooban? itt röhögtem fel hangosan és itt zárom is a soraimat.
szerintem ne erőlködj válasszal, a magam részéről nem fogok többet időt fecsérelni a cáfolatok előkotrására.
-
alamuszi
senior tag
Persze volt más is, hiszen nem csak a Unix volt csak éppen nem volt más amit másra is portoltak, szinte mindenre. Amiket Te felsoroltál, azok célrendszerek azaz az adott gépen kívül semmin nem futottak. Tehát nem is nagyon tudott volna szellemiségében mit adni egy IBM OS-hez, mert annak nem sok értelme lett volna. Ha már itt tartunk a M.I.T. nél mit használtak? Igen Unix-ot vagy annak valamelyik verziójat.
Valamint ha már itt tartunk nem véletlenül esett a népszerűsége a VMS-nek meg a többi általad említett rendszernek. Szinte eltűntek 2000-e. A VMS-t portolták ugyan de nem terjedt el, holott talán a legjobban felépített rendszer a VMS volt az összes között. (kivévve a z systems-nek na de az elég egyedi) Nagyon kevés helyen szerepelnek már. Abban igazad van hogy nem minden GNU, csak éppen ezzel az a baj hogy a KDE baromira nem népszerű, a Gnome -mal szemben nem nagyon nyerő, a számok alapján. Olyannyira nem hogy Linus is elpártolt attól. Ami sokat elmond a KDE 4.x-ről. Valamint a GNU mint licence-t ne a nagy fejlesztőcégekre értsd, mert a kis programfejlesztők nagyon nagy százalékban GNU licenc -et használnak. Arról meg ne is beszéljünk hogy az általad emlegetett rengeteg licenc közül valami felfoghatatlan oknál fogva még mindig a GNU a legelterjedtebb. Aztán azt is érdemes lenne megvizsgálni, hogy vajon valóban nagy cégek MS, IBM, SUN, ORACLE, HP, miért minden esetben GNU alatt adják ki a szabadbak ítélt szoftverfejlesztéseiket. (mielőtt valaki belémkötne értelmezési problémák miatt, nem nem azt mondtam, hogy az MS meg a többi az összed
szoftverét GNU alatt adja ki.)
Aztán vajon hol is lenne az Ubuntu, Fedora, meg a többi, ha a sok kis programozó nem adja ki ingyen a programjait GNU alatt. Mert OK, hogy van MIT, Apache stb licence, de ezek nag eséllyel igencsak minimális a GNU-hoz lépest.
Az meg hogy az előbbi hozzászólásodban elmondtad, hogy mennyi fajta cloud megoldás van, na ebben igazad van, csak nem kellene szélsőségesen gondolkodni, ugyanis nem azt mondtam, hogy nem hanem hogy a nagy része Linux alapon megy, a másik fele meg Unixon, és az MS féle cloud igen kis százalékban elterjedt.Stallman igencsak odatette magát ott a GNU, ott az EMACS ami komplett programozási kultúrát adott a Linux, Unix fejlesztőknek, ha már nem is annyira elterjedt, az emlegetett GNU C fordító meg nem kell annyira fikázni, mert azért 20 évig igen jól teljesített és még ma is. Az meg hogy nem voltak képesek jobbat csinálni ami el is terjedt volna na ez nem Stallman hibája. Arról meg ne is beszéljünk, hogy ha baj van, akkor az FSF ott van és képes hatást gyakorolni, bármelyik multira ha kell. Azért ez lehet hogy fontos, mikor ilyeneket leírsz.
Én ott voltam Stallman előadásán, és az egy baromság, hogy nem szereti a Linuxot, szereti, csak az Canonical, Red Hat, Novell és a többi Kereskedelni cég nem fedi a szellemiségét a Stallman igéjének, ha jobban megnézed, akkor a Debiant szereti. És támogatja. (Jelenleg is azon fut a site-ja).
A Debianban egyetértek veled, sajnos sokkal fagásósabb, mint más rendszer, és sokat kell szórakozni vele, nincs olyan komoly kompatibilitás mint a Gentoo-ban, vagy annyira nem könnyű kezelni, mint az Ubuntu-t, de ha beállítasz egy Debian-t jól. akkor az megy, és működik. Legalábbit én ezt tapasztaltam.
-
bambano
titán
válasz
alamuszi
#161
üzenetére
Amikor Stallmann hacker lett, nem volt más? Tényleg nem volt más, ha a VM/360-tól, az OS/360-tól meg a DOS/360-tól eltekintünk, emellett mellőzzük a VMS-t, az RSX-11M+-t, a cp/m-et. és még naaaagyooon hosszasan sorolhatnám.
A vms meg a vizes ibm-ek oprendszerei nem voltak egy kategória a unixszal, megkockáztatom, ma sem azok.
Az rms-ses bellabos legendával egy gond van, rms akkoriban nem dolgozott a bell labnál. Az mit ai labjában dolgozott, szóval nem mercedeseket osztogatnak, hanem moszkvicsokat fosztogatnak. idézet:
"When MIT's Laboratory for Computer Science (LCS) installed a password control system in 1977, Stallman found a way to decrypt the passwords and sent users messages containing their decoded password, with a suggestion to change it to the empty string (that is, no password) instead, to re-enable anonymous access to the systems. ""Vagy GNU ra ami nélkül a Linux most a WC-ben sem lenne." ez egy közkeletű tévedés. a legfontosabb rendszerek nem gnu rendszerek a linuxban, vagy van ekvivalens nem gnu helyettesítője (lehetne vitát nyitni, hogy a gnome desktop gnu, annyiból biztosan, hogy eléggé gnu szellemben fejlesztik, meg a licensze is olyan. de nem rms-ék fejlesztik, ők csak az eszmét adták hozzá. viszont a kde, de főleg a kde alapját képező qt az nagyon nem gnu). Az X nem gnu, hanem mit, egy csomó szoftvernek saját licensze van, apacs, postgres, mozilla, a gnu c fordítót mostanában tervezik kihajítani, a kezdeti linuxok emlékeim szerint bsd libc-vel működtek, shellből is van egy tonnányi, openoffice.org kettős licenszelésű, gondolom a beágyazhatóság miatt, szóval hol lenne a linux, ha nincs gnu? szerintem kicsit előrébb, mint most.
És ha nincs rms meg az alapítványa, akkor azok a tetű opensource nácik se gányolnának össze mindent pl. a debianban. Ideje lenne már egy makarenkó klónnak rodeózni arrafelé.
-
#161
alamuszi
senior tag
Sweet Lou 6
#159
alamuszi
senior tag
válasz
Sweet Lou 6
#159
üzenetére
Figyelj csak nem kell elmagyaráznod ezeket a dolgokat 4 Linux szerverem van, 1 HP UX gép amit kezelek, inkább tanuld meeg értelmezni a mondatokat. valamint 9 éve linuxozok. Repertoár Debian Ubuntu CenOS. Szóval ne nekem.
Valamint én Stallmannak adok igazat, de ezek szerint nem sikerült elolvasni csak az utolsó hozzászólást
(#160) bambano :
Valóban nem csak mikor Stallman hacker lett akkor nem volt Unix-on kívül más. Valamint pont az Ő nevéhez fűződik hogy 7x-ben a Unix megszületésekor mikor pár gép volt akkor a Bell Labs 1x Unix munkaállomáson (terminálon természetesen) jogokkal korlátozta a user-eket. És a sztori innen ismert, Ha picit nem akarna itt mindenki okosabb lenni mint a másik akkor még értelmes kommantek is születnének.
Ez a manus Stallman volt aki akkor már törögette azokat a jogosultságokat. Tehát De IGEN ott volt ő is még ha Ken Thompson, és Dennis M. Ritchie nevéhez fűződik is ez az egész Unix sztori, valamint Stallman egyedül többett tett a Unix környezet fejlesztésért, mint sokan mások, csak gondolt a felhasználói programokra.
Vagy GNU ra ami nélkül a Linux most a WC-ben sem lenne. -
#159
Sweet Lou 6
addikt
alamuszi
#158
Sweet Lou 6
addikt
válasz
alamuszi
#158
üzenetére
A Linuxot nem a cloud miatt fejlesztették. Azért, mert arra is fel lehet használni, nem jelenti azt, hogy pl. Torvalds egyetért a cloud alapú szolgáltatásokkal. Nézz utána kicsit az open-source ideológiának és meglátod, hogy a Chrome OS több helyen is felrúgja azt. Ez olyan, mint pl. a baltát favágás helyett gyilkolásra használod: nehogy már a balta kitalálója legyen a bűnös...
-
alamuszi
senior tag
Teljesen igazad van az a generáció teremtette meg a modern iformatika fogalmát. Amiből ez kifejlődött. Ráadásul a Cloud nagy százaléka Linux alapú, a góógle meg szerver szinten szinte 100 %-ban Linux, ami meg kezelhetőség, felépítés szinten a legközelebb áll a UNIX-hoz. Mit ők fejleszettek ki.
-
ddekany
veterán
válasz
alamuszi
#156
üzenetére
Csak az a vicces, hogy sokkal de sokkal többet tett munkásságával ezeknek a felhős dolgoknak a megvalósulásáért, mint amennyit keresztbe tesz nekik egy-két ilyen nyilatkozattal... Kicsit olyan, mint amikor tudósok kifejlesztik az atom/hidrogén/akármi bombát, aztán humánus kétségbeeséssel pislognak, mikor használják is őket.
-
alamuszi
senior tag
Stallman bácsi nagy arc, ért is hozzá, nem is szeretik a multik őt. Viszont ritka az ilyen elsőgenerációs hacker, érdemes meghallgatni mit mond, mindig van benne valami. Ez sem hülyeség. Sőt ha a személy függetlenségét nézzük, akkor egyenesen káros. Hiába tudja mit beszél ért hozzá.
-
lapa
veterán
most csak kíváncsiságból kipróbáltam, milyen a cirtix nx-en keresztül. egy harmadik helyről jelentkeztem be neatx-en (ami btw gugli rdp / nomachine klienssel) az otthoni ubuntus gépre. az otthoni gépen aztán ebben a neatx sessionban elindítottam a win 2003 citrixet, és dolgozni kezdtem. ez remélem érthető, hogy a citrix linuxos rdpn belül fut. outlookoztam, puttyoztam, exceleztem, pdf-et nézegettem stb.
van egy lag benne, mondjuk 1-2 tizedmásodperc. de sem szövegírásnál nem zavaró (mivel statikusan ennyi), sem más melónál. notepad látható ütemben frissült egy listán pagedown-t nyomva. nagy ügy. excel is élvezhető, puttyban is normálisan lehet munkát végezni nem gizike tempóban is.
most tudom hogy ennek így semmi értelme nincs. mindössze azt akartam demonstrálni (magamnak is), hogy normális lakossági internetvonalakon keresztül még a két ilyen rendszer egymás után kötésével is elviselhető válaszidő produkálható bármilyen képernyőtartalom reprodukálásához.
szóval technikailag már tök mindegy hol számol az akármi meg hogy hány bites a cpu meg hogy windows vagy unix. annyi lesz, hogy tényleg atomosítják a szolgáltatásokat és egyenként osztják a népnek, ugyanazt, akárhova. az ms-nek is csak egy jól összerakott ie kezdőoldal kell és már árulhatják is a portékát a gugli os-en. kénytelenek lesznek szerintem.
-
lapa
veterán
bizony mondom a valót ezzel a gugli óriási falatot vehet ki az ms szájából. látunk mi még olyat, hogy az ms küldi az ie9-et a ködből a gugli os alá. ha jól értem az új ms rdp protokollok úgyis tudnak alkalmazást sugározni. cachelhetne mondjuk a /home/Documents and Settings/lapa@mskod.com/Application Data/Microsoft/Internet Exploer 9/ mappába.
-
bambano
titán
válasz
ZsanKLÓD2
#142
üzenetére
nem, természetesen nem ezt hívják ma a számítástechnikában felhőnek.
a felhő nem fájldarabok tilitolizásáról szól, hanem alkalmazások futtatásáról. elvileg írtál egy alkalmazást, ami a cloud api-t használja alapvető funkciói kezelésére és a felhő megoldja, hogy az valahol lefusson. nem kell tudnod, hogy hol, sőt, azt sem kell tudnod, hány gépen fut le valójában. ha elindítasz 1 millió threadet és üres a felhő, lehet, hogy 200 gépen fog lefutni a programod.azt sem kell tudnod, hogy hol vannak a fájljaid, milyen fájlrendszereken, melyik földrészen. majd a felhő elintézi, ha meg akarod nyitni.
az meg, hogy hagyományos programok is futhatnak esetleg a felhőben, egy emulátor layer kérdése, egy-két emulátor konténerben elfutkoshat ott akár még dos program is, akinek volt türelme megírni. de az igazi felhős programok felhő programozási interfészt használnak eredetileg is, nem pedig emulált szolgáltatásokat.
el vagy maradva vagy 10 évvel az ipar mögött...
-
bobsys
veterán
Nemtudom mibajod a Citrixel. Jo az ha ertenek hozza az uzemeltetok. Angliaban peldaul egy penzszallitassal foglalkozo ceg 50 000 alkalmazottja hsznalja (a ceg egyebkent Magyarorszagon is elegge jelen van) vagy mondjuk a Philipsnek felvezetoket gyarto Holland ceg is elegge nagy Citrix farmal rendelkezik.
-
#149
Rickazoid
addikt
MikroTikker
#143
Rickazoid
addikt
válasz
MikroTikker
#143
üzenetére
"Olyan adatot meg, ami bűncselekményhez köthető, csak nem olyan hülyék az emberek, hogy feltöltsenek, ha meg igen, akkor úgy kell nekik. Azok a dolgok, amik meg nem kötődnek ahhoz, úgysem érnek semmit egy büntetőeljárásban."
Egyrészt az emberek idióták, ahogy dr. House szokta mondani.
Másrészt az attól függ, ki kezdeményezi azt a büntetőeljárást. Nemzetközileg nincsenek törvények, csak irányelvek és szabályok, amiket a legtöbb ország (lásd a miénket, Fr.o-t vagy az USA-t) előszeretettel hagy figyelmen kívül. Ami nálunk törvényes, lásd audió/videó letöltése, máshol illegális, nálunk 18 év a nagykorúság, de 14 felett már szabad a nemi élet, máshol 18 a nagykorúság és az alatt büntetendő ez is, megint máshol 21 a határ, van ahol tilos mindenféle drog, van ahol orvosi célokra engedélyezett.. stb. És ez 3 gyakori tényező, ami miatt ma nagy bajba lehet kerülni az interneten. Na meg a terrorizmus, de azzal talán nem kapcsolnak össze félreértés miatt. És ezek után jönnek az apróságok. Nem ismerhetsz minden törvényt és jogszabályt, főleg nem mert az USA-ban államonként hatalmas eltérések vannak.
Korábban már említettem, hogy nagyon sok feltételnek kéne teljesülnie ahhoz, hogy ez értelmesen kivitelezhető legyen, de többségét ma képtelenség biztosítani. A nemzetközileg elfogadott törvények és kötelezően betartandó irányelvek az egyik ilyen tényező, ezek nélkül irgalmatlan nagy baromság egy ilyen megoldással felváltani a mostanit.(#148) ZsanKLÓD2: A Google maga hívja felhőnek azt, amit épít. És igaza van, a számítási felhő definíciója szerint a rákapcsolódó gépek megosztják egymás közt az erőforrásaikat és a szoftvereiket, valamint ezekre kliensek kapcsolódhatnak egy böngészőn keresztül. Pont erről van szó, a Google szerverek egyként működnek és kliens gépekkel kapcsolódhatsz rájuk egy böngészőből.
Hardver meg persze, hogy kell, egy weboldalt se tudsz betölteni megfelelően erős processzor nélkül, streaming videózásról és egyéb multimédiáról már nem is beszélve. Ettől függetlenül a gépen csak a szükséges feladatok futnak, minden mást a szerver végez. -
ZsanKLÓD2
csendes tag
válasz
Rickazoid
#127
üzenetére
Nem akarok kötöszködni de szerintem inkább te érthettél félre valamit, a Googlenek nem az a perverziója, hogy 100 Gigaherces gépeket üzemeltessen azért hogy 2 milliárd júzer alkalmazásait egyidejűleg futtassa fél-terrabites hálózaton átküldve az adatokat... nem utolsó sorban azok az Atom procis netbookok amikre a Chrome OS készül igaz nem túl erősek mai viszonylatban, de az Atom proci és a 3D-s videókártya és az 1+ Giga RAM sem dísznek van bennük, még a Google szerint sem, főleg egy ilyen rommá csupaszított rendszerben.
Sokkal inkább arról van szó, hogy a Chrome OS kernel ha online van frissül , az adataid és néhány alklamazás és beállításai szintén online érhetőek el. A Chrome Extensions által letöltött alkalmazások pedig offline tárolodnak a gépeden, a beállításaik viszont megintcsak a szerverre (NEM NEM A FELHŐBE!
) kerül(het)nek. -
#147
ddekany
veterán
MikroTikker
#143
ddekany
veterán
válasz
MikroTikker
#143
üzenetére
"Azok a dolgok, amik meg nem kötődnek ahhoz, úgysem érnek semmit egy büntetőeljárásban."
Na ja... csak ki dönti el, hogy mi a bűn és mi nem...
-
ddekany
veterán
válasz
ZsanKLÓD2
#142
üzenetére
Az I2P tehát egy elosztott adat tárolási módszer. De amikor manapság felhősítésről beszélnek, nem erre gondolnak. Hanem, mint mondtam, arra, hogy a kliensről minél több minden máshova kerül (gyakorlatilag szerverekre), és nem csak adatok, hanem a programok futása is. Azaz jobbára decentralizálás helyett centralizálásról van szó, és a Chrome OS is ez a kategória. (Persze az egyszeri felhasználó szempontjából ez decentralizálás, mert az ő programjai az eddigi egy gép helyett most majd mondjuk 5 cégnél 20 szerveren lesznek szanaszéjjel a világban, ami ő ráadásul több gépről elérhet. De ha úgy nézzük, hogy egy cég kezében összpontosul az összes X alkalmazást felhasználó, tehát mondjuk egy cégnél 1000000 felhasználó... akkor világos, hogy ez végeredményben az centralizálás.)
-
ZsanKLÓD2
csendes tag
Hogy mi történik az adatokkal a Google Szerverein belül, hányszor kerülnek titkosításra, hogyan tömöríti a Google péppé az adataidat, 10 byte-ossá a 7 terrás winyódat, az az ő dolguk, de amint kikerül a hagyományos internetre, és te létesítesz vele egy szimpla TCP/HTTPS kapcsolatot, onnantól kezdve nem felhő - decentralizált alapú , hanem hagyományos kliens-szerver megoldásról beszélünk.
-
#143
MikroTikker
tag
MikroTikker
tag
Ez mondjuk tényleg aggasztó, ha minden adat idegen szervereken tárolódik, bár megvan az az előnye is, hogy nem kell bajlódni a biztonsági mentésekkel, mert nyilván a Google fejlettebb technológiával védi az adatvesztés ellen a szervereit, mint a hétköznapi felhasználó. Olyan adatot meg, ami bűncselekményhez köthető, csak nem olyan hülyék az emberek, hogy feltöltsenek, ha meg igen, akkor úgy kell nekik. Azok a dolgok, amik meg nem kötődnek ahhoz, úgysem érnek semmit egy büntetőeljárásban.
-
ZsanKLÓD2
csendes tag
I2P-nél nincs olyan hogy "a szerver" ... elmondom hogy hogyan működik az I2P: kb. úgy mint a torrent. Van egy oldal , amit feltöltesz, pl. joskapista.i2p az összes webszerverhez szükséesg cuccot te töltöd fel az i2p-n jelenlévő online bolyba.
Az I2P-re becsatlakozó tagok, akik részt szeretnének venni az I2P pszeudo-domain rendszerében, meg kell osztaniuk ~10x annyi tárhelyet, mint amekkorára a saját megosztásukhoz szükség van. (Később elmagyarázom miért van szükség 10x akkora tárhely megosztására) ... Ezután feltöltheted a bolyba a saját webszerveredet, melyet kizárólag csak TE MAGAD tudsz letörölni és megsemmisíteni az .I2P hálózatból, tehát addig lesz fent a jóskapista.i2p-n szereplő weboldal és amit feltöltöttél amíg te online az i2p hálózatban vagy és le nem törlöd onnan. Rajtad kívül senki már nem tudja letörölni a joskapista.i2p-t. A joskapista.i2p minden egyes file-darabkájának részletei 10x , 10 különböző helyre kerülnek feltöltésre, de mindnekihez (aki hozzád hasonlóan megosztott 10x akkora tárhelyet) titkosítva kerülnek a darabkák, tehát senki nem tudja hogy nála a joskapista.i2p egyes darabkái vannak, illetve senki nem tudja hogy kinek a micsodájának a darabkái vannak. Ha te lecsatlakozol a bolyból , egy idő után (a gyakorlatban fél-óra után) "széthullik" az oldalad, mivel nem lesz már többé kotroll-seed aki az elvesző , és a folyamatosan lecsatlakozó darabkákat újraseed-elje és felcsatlakoztassa új helyekre. Azért van szükség arra , hogy minden weboldal fájljainak részleteti egyszerre 10 helyen legyenen fent egyidejűleg, hogy a folyamatosan lecsatlakozó felhasználóktól kieső részleteket azonnal legyen idő egy másik , újonnan felcsatlakozott peer-hez feltölteni.
Amíg az adatok ebben a decentralizált felhőben keringenek egyrészt lehetetlen megállapítani, hogy ki az eredeti seed (értsd megállapítani az IP címét), másrészt pedig lehetetlen a rendszert cenzúrázni, mivel kizárólag a feltöltő tudja az általa feltöltött adatot, oldalt megsemmisíteni.
Ezt az eljárást nevezik felhőnek a számítástechnikában, ilyen volt már régebben a gnutella network is, az I2P egyik elődje. Viszont sem a Microsoft által használt SkyDrive sem pedig a Google által használt megoldások NEM tartoznak ide. Mindkét megoldás hagyományos Kliens-szerver megoldás és semmi köze a fentebb leírt módon működő felhőnek, melynek a lényege hogy nincsen szerver, csak szétszabdalt darabkák melyek titkosítva keringenek és tárolódnak sok különböző helyen egyidejűleg.
-
lapa
veterán
ha nem haragszol nem írom be a nevet, pláne nem egy ilyen se füle se farka posztra.
vagy ha arra gondolsz, hogy ez már xenapp vagy mittomén, akkor asszem xenapp win 2008 szerveren. de citrix + 2003 szerver volt eddig.
egyébként vállalható a citrix, csak annyira hülye, mint a win maga. pláne, hogy csak egy layer az ms terminál szervizen. de mondom, több mint 2 éve napi 8-10 órában használom, semmi kritikus nincs vele.
régebben néha eldobta a sessiont, de gyanús nekem, hogy ott a win hullot és restart kellett a szervernek, csak favágósan oldották meg. mostanában a reconnect is egész jó.
-
ddekany
veterán
Amazon EC2 és társai... az arányokról nem tudok persze, de pl. szokványos weboldalakat is futtatnak rajtuk dögivel, meg effélék, amiről kb senkinek nem jutna eszébe, hogy ez most cloud meg Web 3.0 meg mit tudom én mi. Egyszerűen nem akartak fizikailag létező szerverrel szenvedni, a shared hosting meg túl kötött volt nekik. Hasonló virtuális szerver szolgáltatás van már kismillió helyen... szóval ha ez cloud, akkor a cloud sikeres.
-
Integra
titán
jaja, életképes, neked, mint egyszemélyes júzernek, vagy egy kisvállalkozásnak.
szinte látom lelki szemeim előtt, hogy a bankok, autóipari cégek, olajvállalatok, vegyipari gigászok mind átállnak cloudra..
az meg hogy egy 50 fős cég cloud-dal szórakozik.. ebből nem fog a cloudos cég megélni, ez semmi, nem tétel. pont az általam felsorolt cégekre vadásznak, erre számitanak alapvetően. ezek meg nem mennek úgy sem. nem hülyék. biztonság és slo a legfontosabb, megcsinálják maguk, mint hogy mások piszkálják az adataikat. az ipari kémkedés és információ szerzés soha nem látott mértéket öltött, jobban védik az adatokat mint az ember életet, majd pont most fognak 3rd party cégeknél adatot tárolni.
-
Fecow
aktív tag
válasz
#06658560
#134
üzenetére
Oké, úgy látszik nemcsak én nem értem amit ti mondotok (by Integra), de ti sem akarjátok megérteni amit én mondok. Nem azt mondtam, hogy már ma mindenre használható, azt mondom, már ma vannak dolgok amire használható. Az elveket meg korábban leírtam.
Miért adná ki a cloud szolgáltató a te adataidat a piaci ellenfeleidnek? De úgy látom itt mindenki hosting cégnél tartott webszolgáltatásának adatait is folyamatosan lenyúlják.
Másrészt,ez miért nem cloud? Amazon EC2 miért nem cloud, talán nem vehetsz igénybe számítási kapacitást a szoftvereid számára? Gondolom megláttad, hogy google aztán eszedbe jutott, hogy milyen szarul megy ie8-on vagy régebbi böngészőn és az mondatja veled. Azért mert kell valamennyi számítás igény, ami legfőképp a megjelenítéshez kell, és az is legfőképp a javascript miatt? Komoly vas? Mi a komoly vas? Ismerjük a Moore törvényt ugye, ami komoly ma az holnap már fabatkát sem ér kis túlzással. Mellesleg mint írtam a javascripttel vannak, voltak teljesítmény gondok, amit egyesek szoftveresen is jócskán tudnak gyorsítani, és nem úgy néz ki, hogy a későbbiekben ne tudnának még gyorsítani.
De tényleg hagyjuk, szemlátomást egyikünk sem akarja megérteni a másikat, szerintetek használhatatlan marketing bullshit, szerintem meg egy jó ötlet, ami a gyakorlatban is lehet életképes, és bizonyos dolgokra már ma is az. -
lapa
veterán
ezt simán cáfolni tudom. nálunk mondjuk 1000 ember nyomja a citrixet 6 országból egyetlen adatközponttal, és még mindenféle szuboptimálisan megjeleníthető appok is normálisan mennek átlagos netkapcsolat mellett. az adatközpontnak úgyis brutál sávszélje van, a telephelyeknek meg mondjuk párszáz kbit / júzer elég. ez utóbbi csak nagyságrendi sacc részemről, nem valami konkrét adat. mindenesetre semmi szimmetrikus nincs benne, mert felfelé csak a klikkelés utazik, a nyomtatást meg lehet lefelé depriorizálni.
-
#06658560
törölt tag
Ezek még rohaadt messze vannak a vágyott cloudtól, mivel eleve egy komoly vasat is igénylenek maguk alá, hogy elérd őket. nem egy klienset. Pl. CATIÁ-t futtatni cloudban egy cégnek, mondjuk ne mondjak nagy számot, egy időben ezerötszáz alkalmazott részére biztos marha hatékony, a sávszélt abszolút nem igénylő foglalkozás, s a netes lag miatt a dolgozók munkáját is megkönnyíti pl. a precíz navigálás területén belül. Számolj felhasználónként 1920*1200 felbontással, 8 bit színmélységgel, 60 fps-sel, a szükséges sávszélhez. A memóriaigény júzerenként akár 12-15GiB is lehet. majd ezen emberek munkáját kezeld úgy, hogy millió eurós nagyságrendekkel dobálóznak a termékeket tekintve, s gondolj rá, vjh mennyien akarják megszerezni, konkurensek leginkább, hogy nulla fejlesztéssel jussanak hozzá.
-
Fecow
aktív tag
Jó akkor hagyjuk, nem akarom ezek szerint megérteni. Ti tudjátok, hogy mi életképes és mi nem. Te kijelentheted kerek-perec, hogy ez csak nekem éri meg, másnak vagy a vállalatoknak meg nem. Csak az a tény, hogy egyre több az Amazon EC2 előfizető , a Google apps előfizető, a Microsoft Azure előfizető stb stb, nem épp téged támasztanak alá. De örülök, hogy te így átlátod a piacot és ilyeneket kinyilatkoztathatsz, leidiotázhatsz egy iparágat.
-
Integra
titán
nem tudom hogy dolgoztál e már globális környezetben, de nem úgy tűnik. sávszélesség még ilyen cégeknek is problémás, mert akkora az adatforgalom, teljesen életképtelen a történet.
de hagyjuk, nem akarod megérteni, mi az alapvető probléma. a technikai kérdés, csak másodlagos..neked, mint Fecow, privát júzer működőképes, vállalatoknak meg nem. és nagyon sok privát júzernek sem az.
-
Rickazoid
addikt
válasz
ZsanKLÓD2
#120
üzenetére
Valamit iszonyatos mértékben, de nagyon nagyon durván sikerült félreértened.
Az egész lényege, hogy a szerveren fut minden létező program!! Nem adatok tárolódnak egyenrangú gépeken, hanem szervereken fut minden létező program és onnan éred el őket te, mint felhasználó. A gépeden csak egyetlen egy böngésző van, meg pár alapprogram, ami hardvereket kezel és amivel netre tudsz csatlakozni, semmi de semmi más. Ráadásul nem is egy virtuális gépet kapsz távoli eléréssel, hanem csak a programokhoz kapsz egyedi konfigurációs fájlokat és saját adatokat (szintén a szervereken), a programok aztán a szerver memóriájába töltődnek be minden felhasználónak a saját beállításai alapján. Erre jön egy offline mód, amivel a böngésző letöltheti a programot a szerverről és futtathatja, de csak amíg újra nem indítod a gépet, utána ismét szükséged van a szerverre. A Google ebből csinál egyet magának, amit a saját szerverei tartanak fent.
Segítek: Wikipedia: "A kizárólagosan a számítási felhőre alapuló operációs rendszeren minden alkalmazás távoli szerveren fut, nem magán az eszközön." És angolul: "the only application on the device will be a browser incorporating media player" - Kicsit pontosabban angolul: "All your apps, documents, and settings are stored safely in the cloud. So even if you lose your computer, you can just log into another Chrome notebook and get right back to work."A titkosításról pedig csak annyit, hogy minden, amivel hozzá lehet férni az adatokhoz szintén a szervereken van eltárolva. Más kérdés, hogy visszaélnek-e ezzel, tudnak-e ezzel visszaélni, attól még nem te titkosítod, ez egy automatikus folyamat. A te kezedben csak egy jelszó van, semmi más. Az emberek többsége pedig a feltörők számára irgalmatlanul egyszerű jelszót ad meg. Sőt sokan nem is veszik komolyan, hallottam már olyat buszon, hogy egy nő megadta telefonon valakinek az ETR-es felhasználónevét és jelszavát. 20-30 ember biztosan hallotta.
-
bambano
titán
A biztonság mindig több rétegű és ezért nem gond, ha a fizikai biztonságot külsős csinálja, a szerverek biztonságát meg egy belsős, a tűzfalakat meg egy másik külsős. Akikkel itthon összefutsz, azokban legalább hír szinten meg lehet bízni. De hogy a bánatba bízod az adataidat olyan cégre, amelyik nem magyar joghatóság (és mérete folytán presztízskérdést csinál abból, hogy tojik a világra) és már az újsághírek szintjén is lehet tudni, hogy nem ér egy hajítófát se a biztonsága?
Te sem bíznád olyan cégre az adataidat, amiről 5 perc guglizás után kilószám kerülnének elő a terhelő bizonyítékok...
-
Fecow
aktív tag
Kimondta, hogy szórják? Ha elolvastad a hszeim, akkor többek közt leírtam, hogy azért nyomják a cloudot, mert elvileg olcsóbban jönnek ki a felhasználók, és a cloud üzemeltetők is keresnek rajta. Most a kényelmi szempontokat meg sem említve.
Adatbiztonsággal már leírtam a véleményem. Többet nem tudok mondani csak máshogy, igen létezik a probléma, és igen kezelhető. És igen már ma is vannak olyan szolgáltatások ahol nagyon hasonló problémák vannak és vígan használjuk. [link][link]
A sávszélesség tipikusan a gyakorlati problémák egyike, többek között ezért is buktak el az eddigi próbálkozások. Azért abban megegyezhetünk, hogy vannak olyan területei a világnak és egyre nagyobb számban, ahol mai szemmel elég tisztességes sávszélességet tudnak nyújtani valahogy meglehetősen alacsony áron. Dél-Korea, nagy városok, stb.Ja még valami eszembe jutott, ha én külső biztonsági szolgálatra bízom a vállaltom őrzését akkor az blődli? Ha külső könyvelőcég vezeti a könyvelésem az is blődli? A belső emberekben miért kell sokkal jobban megbízzam? A cloudban sem a gépek lopják el az adatot, ha ellopják. Az elmúlt években bármilyen rendszerbiztonsággal kapcsolatos előadást hallottam, mindig arról volt szó, hogyan korlátozzuk a rendszergazdát, usereket, hogyan szeparáljuk a felelősséget, és korlátozzuk jogosultságot. OMG a saját rendszeremben meglop a saját emberem, hát hogy van ez, mégsem olyan szipiszupi biztonságos a saját rendszer?
-
Integra
titán
nem azért de nyugaton sincsen másképp a költségvetés, a tervezés, a projekt finanszírozás, és a németek és angolok sem szórják a lóvét és ugyanolyan fontos az adatbiztonság, ott is ugyanúgy blődli.
nyugodtan elhiheted, hogy nem a magyarországi bukta miatt fognak idővel bezérni, hanem mert a nagy piacokon sem veszik ezt komolyan. vizsgálódnak, keresik a lehetőségeket, költségcsökkentés etc. de az adatbiztonságon legkésőbb fennakad a történet.
ja, és nyugaton sem hajítják utánad ingyen meg félpénzért a kurva nagy szinkron sávszélességet, ami ehhez kell... nagy vakítás ez ahogy van. -
ddekany
veterán
válasz
ZsanKLÓD2
#119
üzenetére
"Rosszul gondolod, a Google Chrome, és az összes hozzá köthető szolgáltatás ingyenes."
Jó, hát hogy most a Goolge mit fog adni mennyiért, azt konkrétan nem tudom... semmi opcionális fizetős szolgáltatás sem lesz? App. shop, ilyesmi? De ha maaajd arról lesz szó egyszer, hogy az embereknek csak terminálja legyen, akkor már csak valahogy szerződéshez köthető lesz a felhős account-juk. Meg RS sem pont a Chrome OS-től riogat, hanem attól ahova ez az egész vezet.
"majd végül a nálad futó TrueCrypt bontja ki a CSAK nálad jelen lévő kulccsal"
Na de akkor meg nem a szerveren fut az alkalmazás, hanem az csak a fájljaidat tárolja... Itt meg arról van szó, hogy egyre inkább ott akarják futtatni, hogy jó vékony lehessen a kliens.
Az I2P meg ha jól látom csak a kommunikációt titkosítja, de hát a végén csak megérkeznek az adatok a cél szerverre, különben semmi értelme nem lenne...
-
#121
talpalavalo
aktív tag
talpalavalo
aktív tag
íg elolvasgatva a félelmeiteket sikerült engem is végleg eltántorítani tőle...
-
ZsanKLÓD2
csendes tag
"Nincsen benne szerver..."
Lásd ddekanynak írt hozzászólásomban említett I2P pszeudo-domain hálózatot. Na az az igazi klód, igen, nincsen benne szerver, mindenkinél az adataid csupán töredéke van jelen , és senki nem tudja hogy kinek a mijét tárolja amíg az I2P hálózatban van.
"Cloudba nem tudsz semmit titkosítva felrakni."
Mitől ne tudnék, így megy ez ma is és már régóta, én speciel mindent titkosítva tárolok és küldök, és ha nincs külön titkosítva a vonal akkor én rakok rá (TOR) és ha pedig a szerver nincse titkosítva akkor majd én szépen kézzel eltitkosítom MIELŐTT feltöltöm, pl. truecrypt állományba pakolba vagy egyszerűen csak egy .rar-ba , amire megadtam 30 karakter hosszúságú kódot. Úgyhogy ennyi.
"Az, hogy valami nyílt forrású, mióta számít? Éppen most bukott be az egyik, úgy igazából nagyon nyílt forrású projekt titkosítás szempontjából..."
Valami konkrétumot is írhatnál erről az esetről.
Te lennél a P.H. nagyúr ???
-
ZsanKLÓD2
csendes tag
1. "Gondolom nem ingyen adja a szolgáltató (pl. a Google) a szolgáltatását..."
Rosszul gondolod, a Google Chrome, és az összes hozzá köthető szolgáltatás ingyenes.
2. "...Tehát a szerveren kéne futtatnod a Truecrypt-et..."
Nem igaz. Az adatok csontra titkosítva tárolódnak a szerveren, (ami nem cloud, mert a cloud az pl. az I2P na EZ a klód amiről itt beszélünk az egy szimpla kliens-szerver megoldás.) titkosított formában is utaznak a neten és érkeznek hozzád (esetleg újabb titkosításhalmazon keresztül > TOR) majd végül a nálad futó TrueCrypt bontja ki a CSAK nálad jelen lévő kulccsal.
3...
4... -
bambano
titán
kétségeim vannak afelől is, hogy a felhő olcsóbb-e, mint a helyi cucc. De afelől nincs kétségem, hogy a felhő+a megnövekedett távközlési költségek együtt drágábbak, mint a helyi cucc.
Meg a felhő biztos jó, amikor sztenderdizált cuccokat akarsz használni, mert azt belerittyentik. De elképzeltem, ahogy az amazon cloud üzemeltetők vakarják a fejüket az abevjava meg a nyomtató kérdéskörén...
Emellett a felhős környezethez újra kell írni vagy legalábbis módosítani kell a szoftvereket. Ennek a költségét ki állja? Mikor véreskörömmel ragaszkodnak a 15 évvel ezelőtt már akkor is elavult clipper87-ben faragott alkalmazásaikhoz, se forrás, se hozzáértés nincs már... dos ablakban elmegy, cloudban? ahha...
-
lapa
veterán
nem tudom jól értelek-e, de azért a köd csak olcsóbb kéne legyen. vagy nem ugyanazt a helyi rendelkezésre állást hasonlítod össze a köddel.
btw: szerintem a feltöltési sávszélt messze túlsaccolod. ha sok fotót töltesz fel, akkor oké, de mondjuk nekem 768k-n felfelé 20 mp egy nagy fotó. addig csinálsz valami mást, abba az irányba csak a klikkolgatás utazik azon kívül. a citrix lefele is tömöríti a képeket, már mobilneten is lokális közeli teljesítményt csinál. napi 8 órában hekkelem, még a képernyőnyi képek nézegetése is tök normális. nem tudsz pörgetni, de dolgozni oké. lefelé valami 6 megabitem van. de erről szerintem már dumáltunk, világos, hogy nincs mindenhol ilyen net.
-
bambano
titán
"Semmi nem bizonyítja, hogy a cloud szolgáltató által rád hárított hardver, szoftver, munkaerő költségek és a profitja magasabb, mint a te általad kiépített IT rendszer TCO-ja. Sőt, az elmélet a cloudosnak kedvez": ja, azon kívül, hogy látom a saját cégeim, munkahelyeim költségvetését meg pár cloud árait, azon kívül tényleg semmi.
-
Fecow
aktív tag
Értem, szóval azért mert Magyarországon("vidéken") olyan állapotok vannak amilyenek, ezért életképtelen már maga az ötlet. Továbbra is mondom,hanyagoljuk a magyar vidéki net ellátottságot.
Rendelkezésre állásról az internet hozzáférés rendelkezésre állásról beszéltem nem a cloud szerveréről, ami érdekes az igazából a kettő együttes rendelkezésre állása. T-atyánk is közel 99,9%-os rendelkezésre állással árulja még a lakossági internetet is ami évenként, csak 8,7 óra sok vállalkozás simán megengedhet ilyen kiesést, sőt adott esetben akár most is rosszabb lehet az éves rendelkezésre állásuk egyéb tényező miatt.30MB-os ppt nem tudom minek az etalonja, de 10 Mbites sávszéllel már 30 sec alatt fent van a szerveren, ez már elfogadható kategória mind sávszél mind várakozási idő szempontjából, de nem hiszem, hogy a 30 MB-os ppt lenne az átlag.
Már bocs, de a példád elég légből kapott, én szándékosan nem írtam számokat, mert nincs kedvem most költségbecslést csinálni, pláne az időmbe se férne bele. De honnan veszed, hogy ezek az arányok? Mi van ha a nekem 100 pénzbe kerülő költségű IT, a cloudosnak csak 50, és akkor még mindig röhögve rá teheti a 30 hasznát, és én meg így is jobban jártam 20-szal. De szerintem hanyagoljuk a konkrét számokat, mivel ilyet egyikünk sem tud felmutatni, pláne nem az összes lehetséges esetben. De visszakérdezek, neked talán nem kell visszahoznod a beruházási költségeid? Csak a "mocskoskapitalistaimperialista" cloudosnak?
Te magadnak csinálod a kenyeret is, meg a cipőidet, ruháidat mert az "olcsóbb"? Hiszen megspórolod a pék, cipész, varrónő, ruhatervező profitját...
Ne legyünk már ennyire demagógok."Miért érné meg olyan szoftvereket megvenni, amik az üzlet szempontjából nem fontosak? megmondom, mit csinálnak ilyenkor: nem veszik meg. ennyi." Igen Cloud esetében nem is teszik. De saját IT-nál muszáj megvenni a tevékenységi körhöz szorosan nem kapcsolódó szoftvereket is, mondjuk operációs rendszer, és egyéb működtetéshez szükséges szoftver.
A vidéki "valóságot" megint ugranám.
"Miért éri meg saját pc-t venni? mert a cloud szolgáltató is rádhárítja a hardver költségeit, mivel ő sem terézanyu bt, tehát ami költsége van, azt rádvési. meg ráteszi a profitmarginját erre is." Erre már részben itt is reagáltam, meg az előző hozzászólásomban is írtam, de a kedvedért még egyszer:
Semmi nem bizonyítja, hogy a cloud szolgáltató által rád hárított hardver, szoftver, munkaerő költségek és a profitja magasabb, mint a te általad kiépített IT rendszer TCO-ja. Sőt, az elmélet a cloudosnak kedvez.
Kulcsszavak méretgazdaságosság, specializáció. -
lapa
veterán
amelyik adat nincs a birtokodban, az nem létezik.
vagy egy lényeges pontosítással:
amelyik szolgáltatás igénybevételéhez nem birtokolod az összes szükséges hw / sw komponenst (működőképesen), az nem létezik.
természetesen a helyi infrastruktúra nem a legköltséghatékonyabb megoldás, pláne redundánsan nem. ezért fogja gizike a guglit választani.
gizike az első komoly nemzetközi konfliktusnál vagy komoly baj esetén minden családi fotóját, minden iratát, minden ismerősét elveszti. lehet, hogy csak időszakosan, lehet hogy végleg. de hát kinek van szüksége arra a sok marhaságra, amikor ott van helyette a semmi?
nekem csak a gép kell. ha lesz rá ubuntu, ssd meg gpu acc.
-
ddekany
veterán
"Te mennyit vagy hajlandó várni, hogy a 30 megás ppt-det elmentse a gép?"
Egyébként az "igazi"(?) cloud(??) esetén, na szóval keményen terminál-szerver felállás esetén az nem töltődik át hozzád soha, így visszafelé sem kell tölteni. Persze hogy a mostani Office live-ban meg hasonlólban ez hogy van, azt nem tudom. Itt a dolog végső rákfenéje sokkal inkább a hálózat rendelkezésre állása (és késleltetése), nem a szávszélesség. Ha meg van offline mód, akkor meg mégsem lehet kis csoffadt filléres vas a terminálod [*], csak nagyon egyszerű feladatokra, pedig pont ez lenne az egyik lényeges előny. Épp ezért nem is lesz ez egyhamar divat PC helyett... ez nálam ilyen "térjünk rá vissza 50 év múlva" kategória.
*: El tudom képzelni, hogy az, ami már rendes natív x86/Win32-n lassú, mit fog alkotni, ha JavaScript-ből és HTML5-ből rakják össze...
Mert ha még Dalvik lenne... majd úgy is az lesz persze. -
#109
bambano
titán
attila9988
#94
bambano
titán
válasz
attila9988
#94
üzenetére
van már projekt a gcc eliminálására... a freebsd kernel már nagyjából lefordul vele.
#99: nekem az az egy bajom van rms.sel, hogy úgy viselkedik, mintha rajta kívül nem lehetne senki más ápolatlan hippi...
-
ddekany
veterán
válasz
ZsanKLÓD2
#85
üzenetére
"1. [...] szépen elé lehet pakolni egy TOR hálózatot proxynak"
Gondolom nem ingyen adja a szolgáltató (pl. a Google) a szolgáltatását, szóval valahogy mégis csak azonosítani kell magadat, különben honnan tudják fizettél-e. Plusz ha csak ilyen gépek lesznek, akkor szükségszerűen ott tárolod a hivatalos ügyekkel kapcsolatos dolgaidat, szóval nem nehéz kitalálni, hogy ki vagy.
"2. Eleve titkosítva pakolunk fel mindent a klódba és akkor jöhet a nagyszakállú is fejtegetni. (pl. truecrypt"
De a (nagyon-)cloud lényege az, hogy az alkalmazás a szerveren fut, neked csak egy okos terminálod van. Azaz valamikor a szerven is el kell érine az adataidat, nálad max. cache-elve vannak. Tehát a szerveren kéne futtatnod a Truecrypt-et... amit pl. ha teljes értékű virtuális gépet kapsz (de nem kapsz) megtehetsz, csak épp mikor fut a virtuális géped, simán megnézheti az üzemeltető, hogy mi a titkosító kulcs, hiszen az ő gépén fut a Truecrypt. Ugyan ez van minden más titkosítási megoldással is. Az egyetlen valós védelmed itt a törvény, pl. hogy bár meghackelhetné a virtuális gépedet az üzemeltető, megfelelő papír nélük (bíróságtól pl.) nem teszi. Persze a rendes PC-det is elkobozhatja a rendőrség, csak azért érződik, hogy az nehezebb ügy mind fizikai mind politikai okokból.
"3 [...] A Google Chrome OS especiell teljesen nyílt forráskódú"
Nem releváns... látod, hogy szépen küldi át az adataidat a szerverre, mert közismerten az a dolga. Ez nem segít rajtad.
"4 [...] nem kötelező a Chrome OS-t a legféltetteb titkaink tárolására használni"
Mint ahogy e-mailt és mobiltelefont sem kötelező. De használjuk! Mert... a mindennapokban praktikus. A technikának nem lehet ellenállni, csak elvben... A valóság ilyen szempontból rosszabb, mint valami Skynet, mert nincs mit szétlőni. Kb. vissza lehet menni a dzsungelbe, vagy mész a falanszterbe. Aki IT-s az utóbbit választotta... mert gononsz...
Ja nem. Valójában azért, mert a falanszterbe még nem voltunk, a dzsungelbe meg már igen, tehát az nem érdekes... ![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
bambano
titán
Ahhoz, hogy egy cloud alkalmazás működjön, semekkora sávszélesség sem kell, az elfutkorászik magának. Ahhoz, hogy hozzáférj a cloudhoz, na ahhoz már kell drót. Hogy mekkora sávszélesség? Te mennyit vagy hajlandó várni, hogy a 30 megás ppt-det elmentse a gép? Megveszed a pár megabites feltöltési iránnyal a kábelnetet és akkor malmozol két megabites sávszélen két és fél percig, hogy lementse? vagy szöszölsz 15 másodpercig, mire lapot vált egy grafikákkal teletömött ppt-ben? Vársz egy percet, mire feltölti a fotót, hogy be tudd illeszteni?
rotfl, hülye, aki ezt akarja. Userenként 40-50 megabit/sec szimmetrikus sávszélességre minimum szükség van szerintem.
Az meg, hogy a magyar viszonyok hogy jönnek ide, egyszerű: Magyarországon vagyunk, az itteni üzleti dolgokról beszélünk. És Magyarországnak területileg elenyésző része Budapest, csak ezt ott szeretik elfelejteni. A vidék pedig nagyon le van maradva. Hiába tudnál viszonylag egyszerűen Pesten rendes hálózati kapcsolatot venni, ha az ország nagy része nem ott van.
Rendelkezésre állás: maga a cloud az elég üzembiztos lesz/lehet, szerintem 5 kilencet simán hozhat, de akár még többet is, ezzel semmi baj sincs. Na de a drót, amíg eljutsz a cloudig... 99%-os sla-nál már évi 4 nap kiesésed lehet... és ma Magyarország területének elsöprő többségén nemhogy 99%-ot, de 95-öt se nagyon tudsz teljesíteni, ami 18 nap kiesés!!! szűk egy havi munkádat kockáztatod a távközlés miatt. Ennyire egy cég sem idióta.
Nekem olyan inviteles vonalam van, amit nyugodtan vagdalhatnak, elbírja. Volt már rá példa, ki lett próbálva. Más kérdés, hogyha a cuccaid nagy része helyi szerveren van, akkor gyakorlatilag a levelezés az, amire égető szükséged van, az pedig elgurul vészhelyzetben mobilon is, vagy a levelezés tartalékolására vehetsz mástól viszonylag kis kapacitású internetet, az még belefér a költségvetésbe.
Miért drágább a szolgáltatás alapú informatika? Igen egyszerű: beleölnek egy csomó pénzt. Ezt hívják tőkének. Annak költsége van, a tőkeköltség. Falusiasan profit. Ezt is ki kell termelni... pl. te elő tudod állítani az informatikádat 100 pénzből, a cloudos 80-ból, de neki még 30 pénz profitot is ki kell termelni. Melyik lesz a drágább? Miért fizessek a cloudban olyan dolgokért, amit magam is meg tudok csinálni költségmentesen?
Amikor nem Pestben gondolkodik valaki, akkor tudhatja, hogy ezt úgy szokás megoldani, hogy van egy faluban vagy kistérségben 1-2 ember, aki ért hozzá, azok részmunkaidőben dolgoznak több vállalatnak, relatíve kevés pénzért. Így mindenki jól jár. A mérethatékonysági dolgokat így is meg lehet oldani, a szakember ellátást is, csak közben elmarad a marketing hype.
Miért érné meg olyan szoftvereket megvenni, amik az üzlet szempontjából nem fontosak? megmondom, mit csinálnak ilyenkor: nem veszik meg. ennyi.
Miért éri meg saját pc-t venni? mert a cloud szolgáltató is rádhárítja a hardver költségeit, mivel ő sem terézanyu bt, tehát ami költsége van, azt rádvési. meg ráteszi a profitmarginját erre is.
A cloud szolgáltató elvileg biztosan nem jár rosszul, mert ezeknél a fránya kapitalistáknál az a szokás, hogyha egy üzlet nem profitábilis, bezárják. Csak annyiból fog rosszul járni, hogy az üzleti elképzelései nem fognak bejönni. És majd bezárják.
Azt nem mondtam, hogy soha semmilyen körülmények között nem éri meg. De a többségnek nem éri meg, mint ahogy eddig sem érte meg. A cloud egyébként pont ugyanolyan marketing marhaság, mint a web2. Egyik sincs és mégis mind a kettő létezik. Nincs web2, az régi, jól bejáratott technológiák új marketing bullshit neve. csak egy rename parancs. Ebből a szemszögből nézve cloud sincs, hiszen szolgáltatás-outsourcing már évek óta van, Magyarországon is, tehát valójában olyan nagyon új dolgot nem hoz a cloud. Eddig sem kellett a tömegeknek a szolgáltatás outsourcing (sőt, mostanában indul a vissza-sourcing is), ezután sem fog kelleni, akkor sem, ha a szolgáltatás alapú outsourcingot ezentúl cloudnak hívjuk. Üres marketingduma az egész.
Én voltam az IBM Hungary szolgáltatási szervertermében, nem mai darab. Ha lecserélnék a táblát az ajtón, hogy cloud, akkor marketing szempontból az cloud lenne. De szakmailag az még mindig csak szerverszoba szerverekkel.
-
#106
bambano
titán
remington2
#91
bambano
titán
válasz
remington2
#91
üzenetére
A linuxhoz minimális köze van, és a szabad szoftverekből is csak egy egyre szűkülő részhalmazhoz van valójában köze. RMS-nek egyre inkább nagyobb a füstje, mint a lángja, noha el kell ismerni, hogy anno igen sokat tett az informatikáért. Mondom: ANNO.
-
bambano
titán
válasz
ZsanKLÓD2
#85
üzenetére
Nincsen benne szerver... ahha... sok-sok aranyos kis mókus pörgeti a mókuskereket, azok tilitolizzák a biteket...
Cloudba nem tudsz semmit titkosítva felrakni. Mert hiába is magyarázod, hogy a diszkre titkosítva írja ki, ha egyszer az életben is használni akarod azt az adatot, akkor vissza kell fejteni, az pedig az általuk kezelt memóriába kerül, amivel azt csinálnak, amit te nem tudsz.
Az, hogy valami nyílt forrású, mióta számít? Éppen most bukott be az egyik, úgy igazából nagyon nyílt forrású projekt titkosítás szempontjából...
Így van, nem kötelező használni a cloudot, ezért fognak bebukni a szolgáltatók záros határidőn belül.
-
Benőke
őstag
Csak részben van igaza. Akik eddig is messzire kerülték a gúglit azok ezután is kerülni fogják, de akinek van pl gmail, vagy blog vagy kép a gugli felhőjében annak már most is a neten tárolódik az adatok egy része, ezeknél a felhasználóknál már nincs értelme ilyen problémákról beszélni. Ha csak nem ott akarja hagyni a gugli felhőjét egy másik felhőért... Szóval jogos is a probléma feltevése meg nem is... Persze egy cégre bízni az adatokat nem tetszene nekem sem, na de már most is felhasználók milliói teszik, most még nem Chrome OS -el hanem Win / Mac / Linux / BSD vagy akármi más alól.
-
#103
zoltanz
nagyúr
Brutális eb
#100
zoltanz
nagyúr
válasz
Brutális eb
#100
üzenetére
Ránézek és elkap az alkoholundor.
Aúmgy valamelyik felmenője nem orosz? -
Integra
titán
jaja, ennyi.
a nagyon nagy cégek pedig, akik ilyen szolgáltatást igénybe tudnának venni, azért nem fogják, mert az adat sokkal értékesebb, mint, hogy egy külsős cégnél tárolják, inkább megépiti saját szerverparkját az adattárolásra.
biztos lesz pár júzer meg kisebb cégek, de aki az adatbiztonságot egy picit is komolyan veszi, az ilyen szolgáltatást nem vesz igénybe. -
Integra
titán
++++++++++++++++++++++++++++++++++++
"Éppen e terminál típusú megoldást kárhoztatja Stallman, aki szerint akkor, ha nem a felhasználó gépén tárolódik a számára fontos adat, az adott személy a szolgáltatást biztosító cég kiszolgáltatottjává válik."
++++++++++++++++++++++++++++++++++++ennyi, kihúzzák a dugót és megszoptad. működő hardvered nincsen, de legalább minden adatod is az övék.
és az ijesztő az, hogy az emberek önként használnák mindenre.. semmi más nem vezérli a cloud mögött húzódó alapfilozófiát, mint, hogy mit lehetne a zembereknek eladni. ugyanaz a sztori mint a netbook, igaz, hogy szar, egy hulladék, de eladtak belőle egy kisebb banánköztársaságnyit. ugyanigy szórják majd a cloud hardvereket, aztán csak rájön a sok júzer, hogy igazából sokra nem jó. de legalább ráfizettek és kigolyózták az információit is... -
#100
Brutális eb
addikt
Brutális eb
addikt
Tökéletesen igaza van a bepipázott faszinak.
-
válasz
ZsanKLÓD2
#85
üzenetére
"A felhő azért felhő, mert decentralizált, és nincsen semmiféle szerver"
Szerintem valaki csunyan felrevezetett teged: a "felho" nem azt jelenti, hogy csak ugy vandorolnak a bitek az interneten: a felho egy csomo szerverbol all. Ha nincs szerver, nincs felho.
"Eleve titkosítva pakolunk fel mindent a klódba"
A Google Chrome OS-es cuccai kozul melyik csinalja ezt? Egyik sem?
"A Google Chrome OS especiell teljesen nyílt forráskódú"
Amit te linkeltel, az a Chromium, nem a Chrome. A Chrome meg nem jelent meg, de egyreszt nem lepne meg, ha lennenek benne zart reszek is, masreszt meg a Chrome OS nyiltsaganak semmi koze ahhoz, amirol RMS beszelt.
"nem kötelező a Chrome OS-t a legféltetteb titkaink tárolására használni"
Ez hogy jon ide? RMS nem azt mondta, hogy kotelezo, hanem hogy baromi rossz otlet.
-
#97
dabadab
titán
remington2
#91
válasz
remington2
#91
üzenetére
A Linuxnak pont nem, annak Linus Torvalds az avatarja.
Azt mondjuk orom latni, hogy Moonman ex cathedra leidiotazza
-
#96
moonman
titán
attila9988
#94
moonman
titán
válasz
attila9988
#94
üzenetére
nem igazán foglalkozom vele, de mér kéne, hogy bajom legyen vele?
-
kenguroo
tag
most itt beszélgetünk erről hogy hiba a chrome os, meg így meg úgy személyes adatok védelme...stb.
le merném fogadni, hogy az egész prohardver/itcafe-s közösség maximum 2%-nak lesz majd chrome OS-e pusztán azért, mert nagyon sok mindenre nem lehet használni. (amire meg lehet azt most is használjuk. ) -
Fecow
aktív tag
Bocs, de ez így eléggé elnagyolt. Mi a vaskos drót fogalma? 15 éve kb 56kbit volt, ma ez mennyi néhány Mbit? néhány tíz? néhány száz? Milyen sávszélesség kell, hogy egy cloud alkalmazás működjön? A válasz az, hogy attól függ, milyen alkalmazást akarunk használni. Akkor mi marad még a rendelkezésre állás, ma már egy három kilences rendelkezésre állás nagyon nem álom kategória, akinek ennél több kell az olyat vesz borsos áron. Ide kapcsolódóan, ne csináljunk úgy, mintha ma nem létezne az a probléma, hogy elkapálják a tisztelt "T" egyik fővezetékét, és az ország egy része nem tud dolgozni,bevételtől esik el, mert már az internet a munkaeszközük vagy abból élnek. Ismét kénytelen vagyok azt mondani, a probléma már létezik, és egyre jobban hozzászokunk. Ugyanakkor mivel ilyen kritikus elem kezd lenni, növekednek a minőségi mutatók is.
Igazából a Magyarországi viszonyok abszolút nem tudom, hogy jönnek ide, főleg az a része, hogy Pesten kívülre is kell szolgáltatni. Ez elég messze vinné el a témát, úgyhogy szerintem én erre nem reagálnék, komolyabban.Szolgáltatás alapú informatika mindig drágább? Mindig? Ezt levezethetnéd nekem, egy nem IT központú cégnek, miért is éri meg jobban IT részleget fenntartani? Akiknek a szaktudása kétséges, a motivációjuk sem feltétlen a legjobb. Miért éri meg jobban komoly gépparkba beruházni, amit karban kell tartani, menedzselni kell, ami amortizálódik, áramot fogyaszt, helyet foglal, amire van egy minimális beruházási költség ami alá nem mehetünk, ha nincs is rá szükségünk és fejleszteni is csak ugrásokkal lehet, tehát felesleges költségeink vannak. Miért éri meg olyan szoftvereket is megvenni ami üzleti szempontból a cégnek nem fontos?
Ezzel szemben bemegy a cloud szolgáltatóhoz "Csókolom x szoftver licenszt kérnék, ilyen SLA-val, - deal". Ennyi, a cloud szolgáltató, jobban tudja skálázni a kínálatot, érdekelt, hogy betartsa az SLA-t mert különben irgumburgum (Egy belső IT-nál mit csinálsz, ha valami hiba van, elküldöd az egészet a fenébe? És utána ki viszi az IT részleget?), olcsóbban tudja kihozni az egységre jutó költségeket, a méretgazdaságosság miatt. Nem mellesleg nekik ez az elsődleges profiljuk ebben érdekeltek, ebben a legjobbak, ha nem akkor majd mindenki megy a másik szolgáltatóhoz, megy de a belső IT-vel megint nem tudsz mit csinálni. Ja és ugye most csak felsorolás szinten vannak megemlítve a költségek, azok mértéke nem, ami korántsem mindegy.Arról most ne beszéljünk, hogy amikor "magadnak" csinálod az IT-t akkor elég körülményes kiszámolni a valós Total Cost of Ownershipet, így könnyen váratlan költségekbe verheti magát a cég, míg cloudnál elég egyszerű a havidíj, és az igénybevett hónapok számából kijön.
Nem állítom azt, hogy a cloud szolgáltató ezzel rosszul jár, vagy szeretet szolgálatot játszik és non-profit módon üzemel. De biztos, hogy soha semmilyen körülmények között nem éri meg soha senkinek? Szerintem az elvek nagyon nem ezt mutatják.
-
#92
moonman
titán
attila9988
#88
moonman
titán
válasz
attila9988
#88
üzenetére
az a baj, hogy Stallman egy idióta, viszont most egyetértek vele, de csak félig. az ópenszósszal meg semmi bajom.
-
#91
remington2
senior tag
remington2
senior tag
Ez az ember a fizikai és szellemi megtestesülése a "szabad szoftvernek" és a Linuxnak is.
-
-
ZsanKLÓD2
csendes tag
Csupán 4 kritikus ponton nincs igaza az öregnek:
1, A felhő azért felhő, mert decentralizált, és nincsen semmiféle szerver, ha pedig mégis van (akkor az nem felhő
), mint jelen esetben a Gógle akkor szépen elé lehet pakolni egy TOR hálózatot proxynak, ami mögött teljesen anonimek vagyunk jóskapista néven, a feltöltött adatokhoz, még ha nincsenek is titkoítva (lásd 2.-es pont) akkor sem tudnak konkrét nevet és párhuzamot vonni. A TOR pedig full nyílt forráskódú, úgyhogy az öreg is örülhet neki.2. Eleve titkosítva pakolunk fel mindent a klódba és akkor jöhet a nagyszakállú is fejtegetni. (pl. truecrypt, hogy legyen szintén nyílt forráskódú, hogy az öreg is örüljön neki)
3. A Google Chrome OS especiell teljesen nyílt forráskódú (hogy az öreg is örüljön neki), aki bármilyen kémtevénységet sejt mögötte bármikor végignézheti a teljes forráskódját az utolsó sorig.
4.Végül, de nem utolsósorban, ha még ez a fenti három , egyenként is elég nyomós (hátmég ötvözve) érv sem volna elég valami ultraparanoidnak, akkor ahogy már előttem is kifejtették, nem kötelező a Chrome OS-t a legféltetteb titkaink tárolására használni.
Csak ennyi...
Ezenkívül amúgy igaza van az öregnek !
-
#84
moonman
titán
fordfairlane
#83
moonman
titán
válasz
fordfairlane
#83
üzenetére
az egy tárhely. igen...?
-
bambano
titán
válasz
Rickazoid
#74
üzenetére
a bankkártyákat nem befagyasztani szokás, mert az egy bonyolult jogi folyamat, hanem rápakolnak egy inkasszót oszt jónapot. Nincs befagyasztva, csak pénz nem marad rajta.Nem szőröznek ezzel, pikkpakk megoldják.
#77: külső támadó miatt veszély: mostanában többször is volt olyan, hogy kici ócó rúterben nem jól konfigurálta a kicicárga a bgp-t és az összes adatod megjárta a nagy baráti népi tartalomszűrőt. addig, amíg ilyenek vannak, a cloud használatára egy szót tudok mondani: ostobaság.
-
bambano
titán
Én pl. elég gyakran mondom...
A különböző felhőket azzal szokták reklámozni, hogy akkor nem kell hardvert fejleszteni, stb. stb. stb. Azt nagyvonalúan elhallgatják, hogy oké, nem kell szervert vennem, csak helyette vennem kell vaskos drótot, amin elérem a felhőt és ezen a ponton (nálunk legalábbis biztosan) meg is bukik az egész dolog.Hány cég tud ma Magyarországon normális sla-val rendelkező, normális kapacitású drótot venni elfogadható áron? És mielőtt még válaszolna erre valaki, gyorsan szakadjunk ki abból a jellemző tudatból, hogy az ország pest határáig tart....
Szóval? Bukta ez rendesen. Másrészt meg a szolgáltatás alapú informatika mindig drágább, mint ha megcsinálod magadnak. Nem véletlenül, ha nem lenne drágább, nem érné meg a szolgáltatónak. Neked nem éri meg, de egy menedzsment meetingen, ha 3. percben megnyerted a bullshit bingót, akkor már úgysem törődnek az észérvekkel.
egyébként semmi baj nincs ezzel, most beleölnek egy halom pénzt, majd a nagy része nyom nélkül eltűnik a süllyesztőben.
-
#80
Quentin Ruby
senior tag
Quentin Ruby
senior tag
Itt igazából inkább az a kérdés, hogy az adott "felhő szolgáltatást végző cég miért szolgáltat neked ingyen. Mert hát lehet hogy baró, hogy úgy tűnik, hogy milyen jó fejek, de az okok, hogy ingyen adja, nem ennyire egyértelműek. Maga a szolgáltatás szerintem ok, de a mögöttes szándékok már nem igazán azok....
-
Rickazoid
addikt
"Nagyon nem akarjátok látni, hogy bizony a mostani világ sem tökéletes."
Ezt nem vitatta senki. Azonban nem jótékonysági szervezetekről beszélünk, hanem dollár milliárdos vagyonokkal rendelkező cégekről, akiknek csak egy adathalmaz vagy, valamint egy potenciális vásárló, pénzforrás. És amihez nem kell sem statisztika, sem semmi bizonyíték az az, hogy a pénz a mozgatórugója mindennek, illetve minél több van belőle egy ember kezében, annál többre hajlandó még többért. Ilyen a teljes emberiség felfogása. Mint írtam, ahol potenciális vásárlóként, pénzforrásként kezelnek, ott ki fognak használni mindent annak érdekében, hogy elérjék a célt, vagyis a tőkéjük gyarapítását. Ráadásul megfelelő kapcsolatokkal mindenhez hozzá lehet férni, nem kellenek sem hackerek, sem crackerek hozzá, elég két tőke találkozása.
Attól, hogy most nem tökéletes, amit használunk, még nem kell lecserélni valami másra, ami sok esetben rosszabb. A totális cloud nem csak nyomon követné az interneten való mozgásod, de tudna mindent rólad, komplett pszichológiai profilt lehetne rólad készíteni a számítógéped helyett a felhőben tárolt adataid alapján. És ehhez elég lenne egyetlen, már ma megírható program. Mint írtam, nem jótékonysági szervezetekről van szó, hanem cégekről, akinek semmi más nem vagy, mint potenciális vásárló.
A többit egy hsz-emmel korábban fejtettem ki. -
Fecow
aktív tag
válasz
#06658560
#75
üzenetére
A józan paraszti ész sokat segít, csak épp nem bizonyít semmit. Az egy dolog, hogy a cloud szolgáltatót többen támadják, de nagyságrendekkel jobb védelme is van mint az átlag pc usernek, így annak hiába kisebb a támadási valószínűsége, ami számít az a sikeres támadási valószínűség. Írtam, hogy sokféle módszerrel támadhatóak a PC-k, és bizony itt a user hülyeség is jóval vaskosabban benne van, így már akár az sem biztos, hogy a támadási valószínűsége kisebb mint a cloud hostoknak. Szóval majd, ha látok megbízható adatokat arról, hogy a cloudban külső támadó miatt jelentősen nagyobb veszélyben van az adat, akkor elfogadom, addig nem, ha nem haragszotok, legalábbis nem kezelem tényként.
Visszakérdezek, honnan tudod, hogy nem teszik meg?
Bár én az egyéb szolgáltatások általi kiszolgáltatottságáról beszéltem, nem az otthoni pc-n tárolt adatok kiszolgáltatottságáról, azért erre is tudok mondani valamit. Ki vagy szolgáltatva a saját informatikai tudásodnak, bár tudom ez itt a legkevésbé probléma, de az átlag felhasználónak nagyon nem az, de gondolom ti is hallottatok már elveszett családi képekről, fontos dokumentumok véletlen letörlés felülírása, több felhasználós gép esetén illetéktelen félhez került adatok, ellopot notebook, elhagyott CD, HDD, stb. stb, pusztán a tudatlanság, figyelmetlenség miatt. Illetve ki vagy szolgáltatva az általad megfizethető eszközöknek. Egy cloud rendszer pusztán a méret gazdaságosság miatt, jóval komolyabb eszközöket biztosíthat ugyanazért az árért. Nagyon nem akarjátok látni, hogy bizony a mostani világ sem tökéletes.
-
#76
attila9988
őstag
Fecow
#67
attila9988
őstag
A bankok csődbe is mehetnek tehát nem minden esetben kapod vissza a náluk hagyott pénzed.
Ez is teljesen más téma. A pénz, mint a vagyon egységes mértékegysége, pontosan mérhető, követhető, mindig ugyanaz marad, egyik bankszámla sem lesz különlegesebb a többinél, és mindegyik csupán egy szám marad mindaddig, amíg nem cseréljük "fizikai" pénzre.. Ha a bankhoz utalunk akkor több lesz, ha költünk akkor kevesebb...
A file -ok viszont nem olyanok mint a pénz. A file -ok egyedi adatokat tartalmaznak, melyeket mi hozunk létre, és számunkra fontos adatokat hordoznak, melyeket nem feltétlenül akarunk mások rendelkezésére bocsátani.A bankos példa ugyanolyan rossz, mint a közműves.
-
#06658560
törölt tag
Betörés, adatlopás- józan paraszti ész, nem statisztika. Illetve vannak rá példák, hogy miket törnek fel előszeretettel, s miket kevésbé. Jellemzően a fő célpontok a nagy adatmennyiséget tároló szerverek.
Adatbiztonság egyik alapvető eleme, hogy amit egyszer feltettünk a rendszerbe, azt ne lehessen már elveszíteni.
Adatok törlése- amit egyszer letöröltetnél, azt honnan tudod, hogy megteszik?
Hol vagy kiszolgáltatva bárkinek is, ha az adataid a saját gépeden, otthon pihennek? Azon adataid, amiket nem akarsz megosztani senki mással. Ez hol megegyező kiszolgáltatottság a cloudba feltolt összes adatoddal? -
Rickazoid
addikt
Arról írtam, hogy nem lenne baj a teljes felhő, de ahhoz sokkal több feltételt kellene biztosítani, mint amennyit most egyáltalán lehetséges.
És attól még, hogy van olyan terület, ahol kihasználható és jó ötlet is lehet akár, még nem kell minden adatot odatenni, mert annak már nincs értelme. A megsemmisítésről pedig annyit csak, hogy nem tudod ellenőrizni, és sok esetben úgyis van egy biztonsági mentés egy tükörszerveren, aminek szintén van valahol egy mentése ki tudja hány példányban, stb.
Igen, mehet csődbe bank, de mint mondtam, ez már a társadalmunk szerves része. De a bankszámládat elvileg nem fagyaszthatják be, amíg nincs rád bizonyítva, hogy bűnös vagy, hisz az ártatlanság vélelme értelmében ártatlan vagy még akkor is, ha börtönben ülsz már 3 éve, mert tetten értek egy kettős gyilkosságnál, de még nincs lezárva az ügy, nincs ítélet. Ez durva példa, de tükrözi az emberi jogokat. És az, hogy ennek hiányában is pusztán egy gyanú miatt, bizonyíték nélkül is fagyasztanak be bankszámlákat hűen tükrözi a problémákat, hogy emberi jogok ütköznek törvényekkel és néha a törvény kerül ki győztesen. És hosszan lehetne még erről társalogni, de mint mondtam, ez, vagyis a bank a társadalmunk szerves és meghatározó része, mindenünk erre épül, emiatt van internet, emiatt van munkalehetőség, emiatt van telefon, emiatt van pillanatnyilag emberi élet a Földön a ma ismert formában. Enélkül is lenne, csak épp totálisan más formában.
Eljöhet majd az, hogy a felhő is szerves része lesz a társadalomnak, de most erre csak azt tudom mondani, amivel kezdtem is a hsz-t, hogy ehhez sokkal több feltételnek kéne teljesülnie, mint amennyi most lehetséges. A Google ezt erőlteti, pedig az emberek erre nincsenek felkészülve. Sok mindenre nem voltak, ami megtörtént, meg is van az eredménye. Lehet összejön neki, de akkor érdekes világ köszönt ránk, ahol már az alapján is el tudják majd utasítani egy munkahelyen a jelentkezésed, mert mondjuk tudják rólad a felhőből, hogy te egyik párttal szimpatizálsz, de a cég egy másikat támogat, vagy esetleg homoszexuális vagy (ne értsd félre, csak egy példa), esetleg szimplán nem szereted a macskákat, de aki felvenne, macskamániás, stb.
Ez a felhő ma nagyon könnyen visszaélést eredményezne hosszú távon, szabályozás ide vagy oda. Itt nem arról van szó, hogy csepegtetsz információ morzsákat, hanem hogy mindent eltárolnak rólad, amit számítógépen teszel és nem is fogsz szabadulni ettől, mert nem lenne alternatíva, csak egy másik felhő. -
#73
attila9988
őstag
fordfairlane
#72
attila9988
őstag
válasz
fordfairlane
#72
üzenetére
és ha van annyi bizalmad pl. a kártyakezelőkben, hogy rájuk mered bízni a bankkártyád adatait, akkor nincs messze az, hogy mondjuk a fájljaidat rábízd egy online tárhelyre.
A kettő nagyon más terület... és nem is értem miért érzel késztetést arra, hogy mindened odaadd valaki másnak. A lakáskulcsodat miért nem osztogatod? Ja hogy senkinek semmi köze hozzá? Na látod a file -ok is ilyenek. Az enyémek, és amelyiket meg akarom osztani, azzal meg is teszem. De ez had maradjon a felhasználó egyéni döntése....
A cloud nem más, mint a modern adatlopás. Jóval egyszerűbb a dolog azáltal, hogy "elkérjük" az adatokat, és marketing -et építünk a dolog köré.. -
#72
fordfairlane
veterán
Fecow
#64
fordfairlane
veterán
Tökéletesen egyetértek, nagyon jól leírtad, mi is a probléma az elég egyszerű kaptafára épülő paranoiás véleményekkel. Nem biztos, hogy most fog megtörténni az, hogy a privát szféra, és az adatok fizikai szeparálása lényegében szét fog válni, de úgy gondolom, hogy nincs már nagyon messze ez a korszak. Lényegében már most megoldott különféle részterületeken, hogy szenzitív információkat adj át szolgáltatóknak, és ha van annyi bizalmad pl. a kártyakezelőkben, hogy rájuk mered bízni a bankkártyád adatait, akkor nincs messze az, hogy mondjuk a fájljaidat rábízd egy online tárhelyre. A szolgáltatások eddig is dinamikusan költöztek ki a webre, ez egy újabb állomása lenne ennek a folyamatnak.
-
Fecow
aktív tag
Ez valóban igaz, de kimondta, hogy nem a szolgáltatás felé mozdul(t) a világ. Ki mondta, hogy az ő szolgáltatásaikra nincs vagy nem lesz igény? Ki mondja, hogy akik igénybe veszik azok mind rosszul járnak?
Az is igaz, hogy nem az első próbálkozás. Bár ez ugye egy érdekes dolog, mit hívunk a cloud korábbi próbálkozásának, a mainframe-eket? A network Pc-t? A cloud egy elméleti architektúra, soha sehol nem hallottam még, hogy ez elméletileg rossz, és az eddigi próbálkozások, ha nevezhetőek annak, nem a gyakorlati, technológia problémák miatt buktak volna meg. Arra viszont nem emlékszem, hogy valaha is ilyen jól állt volna a szénája (most minden szempontból, szoftver, hardver,hálózat, ipari támogatottság, marketing hype, stb, stb). Ha valahova nagyon el akar az ember érkezni, és nem ütközik valami alapvető törvényszerűségbe, akkor oda előbb utóbb el is érkezik.
-
bambano
titán
-
Fecow
aktív tag
válasz
Rickazoid
#65
üzenetére
Nem igazán értem a hozzászólásod, azt mondod, hogy telefon, sms, email, bank, aztért oké mert hasznos. Akkor a Cloud egyáltalán nem hasznos? Én azt hittem, vannak esetek amikor hasznos. Nem szeretnék részletekbe belemenni, de mivel a bankoknál elég mélyen belementél kénytelen vagyok a készpénz hívők egyik fő érvét mondani, a bankkártya, illetve a számlán tárolt pénz ellen. Mi van akkor, ha valamilyen oknál fogva zárolják a bankkártyád, mert mondjuk gyanúba keveredtél. Miből élsz amíg fel nem oldódik a zárlat? Kvázi nem tudsz élni pénz nélkül, társadalmon kívüli leszel, mégis afelé megyünk, hogy egyre jobban a bankok kezeljék a pénzügyeinket. Vagy, hogy a mostani "átmeneti" korszakról beszéljek, mit csinálsz ha nem tudsz valahol kártyával fizetni, de nincs nálad készpénz, automata meg sehol. A bankok csődbe is mehetnek tehát nem minden esetben kapod vissza a náluk hagyott pénzed.
Házi Pc-re kisebb eséllyel törnek be mint cloudra? Honnan a statisztika? Vírusok, férgek, botnetek malware-ek, keyloggerek? Ismerős?
Miért veszi el a cloud az adatmegsemmisítés lehetőségét? Hol van az leírva, hogy már pedig te belepusztulhatsz mi akkor is megtartjuk, az adataid? (Nem, nem azt mondom, hogy ki van zárva a visszaélés lehetősége, de a másik oldal sincs törvényszerűen benne.)
Ismét csak azt akarom jelezni, a kiszolgáltatottság már létező probléma, és kezelve van így vagy úgy. Problémák mindig is vannak és mindig is lesznek. Azt kell megnézni, hogy az előnyök és a hátrányok milyen arányban állnak. Biztos vagyok benne, hogy a Cloud esetében is kezelve lesznek előbb, vagy utóbb.szerk: privátszféra: Én úgy látom ez a bűntethetőség egyre kevesebbeket zavar, hogy csak egy aktuálisat mutassak [link], de lehet, hogy hallottál a Hősök terés esetről, ahol konkrétan ott voltak a rendőrök és nem csináltak semmit.
-
DJS
tag
"Amugy ki szerint mit jelent pontosan, ha a gugli hozzafer az adataimhoz, es mi az, amit nem egeszseges a felhoben tarolni? A gmail jelenlegi formajaban is atnezi a levelezesemet kulcsszavakat keresve, de az a par reklam baromira hidegen hagy, es tovabbra sem ugy kell elkepzelni, hogy valaki ul a gep elott, es egyesevel atbongeszi, hogy mirol kinek mit irtam."
Ezek egyelőre inkább elvi kérdések. Elvileg lehetséges olyan programot létrehozni, amelyik kimásolja az "érdekes" leveleket egy mappába, és a Google alkalmazottjai azokat személyesen is megvizsgálják. Most ilyet nem feltétlenül van értelme csinálni, de technikailag simán lehetséges. Akkor meg a szabályokat úgy kell alakítani, hogy ez soha ne legyen igazi alternatíva: ne legyen szabad, ne legyen lehetséges, vagy ne érje meg.
-
Rickazoid
addikt
Az általad említett példáknak van gyakorlati haszna. Az e-mail hasznos, majdnem azonnali üzenetküldést tesz lehetővé, akárcsak az sms (igaz gyorsabb, de korlátozott). Nélkülük a kommunikáció e formája csak személyesen vagy a postán keresztül történhetne, ami a felgyorsult életmódnak köszönhetően elfogadhatatlanul lassú.
A bankban tárolt pénznek is van haszna, sokkal több is. A bank sokkal jobban meg tudja védeni azt, hisz neki az üzlet, védi páncélszekrénnyel, fegyveres őrökkel, de a legjobb védelem, hogy fizikailag nem is létezik pénzed náluk, még ha ki is rabolják a bankot, attól még téged ki fognak fizetni, ha bemész érte. Cserébe felhasználhatja az ott tárolt pénzt, hiteleket adhat belőle például, hisz fizikailag nem ugyan azokat a bankjegyeket kell visszaadnia. Az egész civilizációnk erre épül már, bőven nincs annyi fedezet, mint amennyi pénz forgalomban van. Ha pedig ellopják a pénztárcád, de a pénzed a bankban tartod, akkor kapnak egy használhatatlan bank- vagy hitelkártyát, amivel max. ATM-hez vezető ajtókat tudnak kinyitni. Ráadásul ezt le is tiltathatod, így még akkor sem férnek a pénzedhez, ha valami módon idő közben megszerzik a PIN kódod, amire azért nincs túl nagy esély, ha nem írod fel a pénztárcádban valamire.Itt arról van szó, hogy a maradék személyes adatot is a felhőbe rakatnak, amire nincs indok. Nem érv, hogy ott meglesz, mert biztonsági mentések készülnek róla. Hála ennek több szerveren is ott lesz, titkosítatlanul, vagy titkosítás esetében feltörhetően. A házi PC-dre sokkal kisebb eséllyel törnek be, mint a szerverre, ahol sok ember tárol adatokat. És akkor onnan mindenkiét viszik.
Nem véletlenül léteznek olyan biztonsági megoldások, hogy telefonokról ellopásuk esetén távolról minden adatot törölhetsz. A személyes adatok védelmének legmagasabb foka a megsemmíthetőség. Ezt gyakorlatilag elveszik a felhők.
Igaz, az idők változnak. Lehet idővel más lesz a világ és az emberek mindenüket a felhőben tárolják majd, nem lesz többé PC, notebook, offline állapot, és elérhetsz majd korlátozás nélkül bármilyen információt a bolygón, legyen szó tudományos, kulturális, jogi vagy politikai témáról. De ma itt nem tartunk, és egy ilyen világban a felhő bizonyos felhasználási módja még veszélyforrás. Így is túl sokat tudnak rólunk olyan emberek, akiknek semmi köze az egészhez, nem kell ezt tovább fokozni, ha abszolút indokolatlan.Majd ha eljutunk oda, hogy senki nem akar kémkedni, vagy visszaélni adatokkal, vagyis nem csak szabályozni fogják törvényekkel, hanem érdeklődés sem lesz ilyen tevékenységre, akkor jön el a felhők kora, illetve akkor már csak egyetlen felhő lesz. Lehetséges jövő, de pillanatnyilag nem errefelé tartunk sajnos.
Visszautalva a privát szférás példára: 40-50 éve megbotránkoztak volna az emberek csókolózást látva, sőt meg is büntették volna az embert emiatt, ha nem is 50 éve, de 100-200 éve biztosan, ma már viszont elfogadott és általában az emberek ezt észre se veszik. A nyilvános aktus viszont most törvénysértés, sok helyen máig rendkívül súlyos büntetést szabhatnak ki érte, pedig az ókorban akár még hétköznapi is lehetett, az őskorban meg pláne az volt. -
Fecow
aktív tag
válasz
Rickazoid
#63
üzenetére
Pont itt van a lényeg, a privát szféra egy egyénenként és koronként változó fogalom, nincs egzakt definíciója. Hogy a példádnál maradjak, a szexuális forradalom előtt (kb 40-50 évvel ezelőtt) bizony a nyilvános helyen való csókolózás sem volt olyan természetes, mint ma. És akkor most a másik végletet nem is említeném.
Az e-mailt miért ne keverjük ide? Vagy a postát? Vagy a telefont? Mind 3 szolgáltatás esetében kiszolgáltatod magad a szolgáltatónak (ugye milyen érdekes a nyelv ).Vagy mi van a banknak adott pénzzel, az állami, egészségügyi adatokkal, az internetes szolgáltatók által eltárolt forgalom naplózással? Vagy bármilyen egyéb érzékeny adatokat kezelő vállalattal? Simán visszaélhetnének adataiddal, információiddal, pénzeddel legtöbbször még sem teszik, mert vannak törvények, szabályzások, hogy ezt jól meggondolják, hogy visszaéljenek-e a hatalmukkal. Nem azt mondom, hogy nincsenek problémák a cloud felhasználással, azt mondom, a problémák egy része már eddig is létezett, és kezelték valahogy, és ezután is lesznek és kezelni fogják valahogy. -
Rickazoid
addikt
"S mondja ezt úgy, hogy a Chrome OS éppen a GNU/Linux egy változatára épül."
Már hogy mi van? Mi köze ennek ahhoz, hogy ellenzi a dolgot? Ezeket bárki szabadon felhasználhatja, se Stallmannek, se Torvalds-nak nincs közvetlen köze a Chrome OS-hez.Viszont igen, alapvetően orbitális baromság ha minden kizárólag a felhőben történik. Van létjogosultsága a felhőnek, elképzelhető olyan eszközökön, amiken csak netezel, e-mailezel, online játékkal játszol, esetleg streaming videókat nézel. Ehhez ideális, kis erőforrás-igényű gép képes elérni nagy erőforrásokat. De a hagyományos értelemben vett otthoni használatra csak az offline adattárolásnak és programfuttatásnak van létjogosultsága. Olyan ez, mint a privát szféra. Megcsókolhatod a Barátnődet az utcán, de lefeküdni nem fogsz vele ott, még akkor sem, ha senki se jár arra, ideális esetben legalábbis.
Tudatosítani kéne ezt az emberekben, most is azt mondom, hogy normális informatika és alapvető jogi ismeretek, valamint politikai oktatást az iskolákba!
Az e-mailt ne keverjük ide, az a kezdetek óta arról szól, hogy a leveleket egy távoli szerver tárolja el, főleg az IMAP. Persze lehet titkosítottan küldözgetni ebben az esetben is, és akkor ami a szerveren van, az csak értelmezhetetlen adathalmaz, de ilyet az átlagember 99,9%-a nem használ. -
ddekany
veterán
válasz
#95590400
#13
üzenetére
"mennyi életképes vagy elképzelhető a cloudban lévő adatokat valamilyen kriptográfiai módszerrel titkosítani (pl. aes), és az csak ennek a kulcsnak a birtokában válik hozzáférhetővé?"
Mivel lényegében minden a szerveren fut, így maga a titkosító is... biztonságosan ez tehát nem megy. Annyi biztonságot adhat ez, hogy ha épp nem vagy belépve, és a szolgáltató alapvetően nem aljas így nem nyúlta le a kulcsokat mikor be voltál, és beállít a hatóságok hogy szeretnék látni a fájlaidat, akkor széttárhatják a kezüket, hogy ők azt így most nem tudják megtenni.
-
#59
Fire/SOUL/CD
félisten
Én sem vagyok híve a Felhő alapú technológiáknak, még akkor sem, ha én dönthetem el, hogy feltöltök valamit a "felhőbe" avagy sem. Általában sűrű köd fedi azokat a dolgokat, hogy ott mi történik az állományokkal, ki vagy mi férhet hozzá, milyen biztonságos, mennyi ideig tárolódik, és mikor törlik(ha törlik). A teljes kontrol kiesik a user kezéből, még ha önszántából is töltött fel valamit. Sajnos saját tapasztalatból már szívtam meg (majdnem) ilyen felhő technológiát használó szoftverrel, természetesen ez nem a Chrome OS-hez kapcsolódik, de az elv, a technológia "ugyanaz". [link]
(A Hitman Pro egy felhő alapú víruskereső, ami a gyanús fájlokat feltölti a "felhőbe" és ott elemzi, csak azt felejtették leírni, hogy mindezt kérdés nélkül teszi...
) -
#56
WonderCSabo
félisten
talpalavalo
#55
WonderCSabo
félisten
válasz
talpalavalo
#55
üzenetére
Az összes e-mailedet is a Googlenél tárolod.
-
#55
talpalavalo
aktív tag
talpalavalo
aktív tag
Már nem azért de valóban ez így tutira nem menne, milyen már az hogy a file-jaimat más nál tároljam akkor tényleg zéró lenne a biztonság és a googli annyi adathoz személyes adathoz férne hozzá amivel Ő lenen a világ ura...
-
Penge_4
veterán
"Amiket cloudosit, azok jó ha nem sértik a magánszféráját."
És a szerzői jogokat sem. Tehát ilyen alapon egy átlagember max a HTML fájljait cloudosíthatja, mert egy családi videón is lehetnek később kompromittáló képsorok, tehát a cloud őse az FTP szerver.
(#13) avman: Olvass utána a sidekick nevű cuccnak (amely ráadásul a Microsofthoz köthető, nem pedig egy garázscéghez).
(#51) WonderCSabo:
1: Lejjebb nincs kamera. Lehet, hogy a lába takarásában van egy zacskó popcorn.
2: Hippi. Attól, hogy ilyeneket csinál, még lehet isten.
3: Nélküle ma ez lenne a jövő és mindenki fizetős szoftvereket kényszerülne használni, nem csak a Windowst, meg az MS Office-t, amit bizonyos esetekben nem lehet megkerülni. -
#53
bigz
tag
WonderCSabo
#51
bigz
tag
válasz
WonderCSabo
#51
üzenetére
****... eppen eszem, egy figyelmeztetes azert jol jott volna...
-
#52
bigz
tag
attila9988
#46
bigz
tag
válasz
attila9988
#46
üzenetére
Ez azert nem teljesen igaz. Egyik sem ugy hirdeti a dolgot, hogy tarold itt az adataidat, mert mi mar unjuk azt, ami nekunk van. Az alap koncepcio az, hogy te az o termekuket hasznalod tarolasra, ugyanugy, ahogy ez fizikailag is megvalosithato az un. self storage raktarakban. A vevo te vagy, tehat te dontod el, hogy mit szeretnel a penzedert (a reklamokert) cserebe (cserebe - csereben?
). Ha titkositva akarod tarolni a cuccaidat, akkor lesz olyan megoldas, amivel azt kapod, mert arra generalsz keresletet. Jollehet, az fizetos lesz, de a kinalat tukrozni fogja az igenyeket.
Amugy ki szerint mit jelent pontosan, ha a gugli hozzafer az adataimhoz, es mi az, amit nem egeszseges a felhoben tarolni? A gmail jelenlegi formajaban is atnezi a levelezesemet kulcsszavakat keresve, de az a par reklam baromira hidegen hagy, es tovabbra sem ugy kell elkepzelni, hogy valaki ul a gep elott, es egyesevel atbongeszi, hogy mirol kinek mit irtam. Jogvedett es illegalisan (ujabb kerdojel, nyilvan orszagonkent mas) szerzett tartalmat pedig gondolom senki nem nyilvanos helyen tarol. Sokak szamara nem mond semmit az egesz, es vagy nem fogjak fel, vagy tullihegik, szerintem ezt is rendbe kellene tenni a fejekben. -
#51
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#50
WonderCSabo
félisten
-
Penge_4
veterán
Eddig is egyetértettem a nézeteivel, de ez az ember egy isten!
(#5) BiP: Eltorzult értékrendünkben nem, mivel a szerzői jogvédett fájlok letöltése bűn, ha viszont bejelentesz például pedofil tartalmat és ezáltal kalóz Windows képében bizonyítják rajtad a bűnt, akkor hibáztál.
Vagy a Wikileaks esete bűn, ellenben a kiszivárogtató
árulókatona tette hiba, hogy a jófejkedő "rendszer ellenségéhez" fordult segítségért. -
#49
Parson
addikt
attila9988
#48
Parson
addikt
válasz
attila9988
#48
üzenetére
Már bocs, de még igencsak van hova fejlődnöd, ha még a poént se érted...
-
#48
attila9988
őstag
#95590400
#38
-
#47
attila9988
őstag
Angel1981
#44
attila9988
őstag
-
#46
attila9988
őstag
bigz
#34
attila9988
őstag
A kodlas viszont engem is erdekelne, amennyiben teljesen online tortenik minden, lehet ugy titkositani, hogy a kulcsot ne tarolja a szerver, vagy legalabb ne (illetektelenek szamara) azonosithato helyen?
Az a gond, hogy a guglinak, és a többi cloud huszárnak az nem jó, ha te szénné titkosított adatokat raksz fel a szervereikre. Amikor pedig a programokat is ők adják, amivel a tartalmat létrehozod, akkor SEMMI beleszólásod nincs a tárolás módjába. (és nem csak abba..) Ilyen körülmények között nem tudod titkosítani az adatokat.. Ez csak olyankor lehetséges, ha maga a kliens program végzi ezt, a helyi gépen. Pl egy email kliens esetében is így történik a dolog.
-
#43
stribika
csendes tag
attila9988
#31
stribika
csendes tag
válasz
attila9988
#31
üzenetére
Igaz, de mennyivel jobb érzés azt mondani, hogy "a gyökerek a google-nál elvesztették az adataimat", mint azt, hogy "akkora állat vagyok, már megint nem csináltam rendes backupot".
-
#38
#95590400
törölt tag
attila9988
#20
#95590400
törölt tag
válasz
attila9988
#20
üzenetére
sőt, szerintem a gúgle az apokalipszis egyik lovasa, a vég hírnöke, a végső pusztulás elhozója.
-
tobal
tag
válasz
#20678144
#10
üzenetére
Erre eddig is volt lehetőségük, pl én is tárolok adatokat cloud-ban, mivel száz helyről netezek, és így könnyebb. RMS-nek azzal van gondja amivel nekem is: hogyha ez trend lesz, és erre halad a számítástechnika, akkor egy idő után teljesen kiveszik a felhasználók kezéből a kontrollt, akár akarják, akár nem.
-
#36
gombsadi
aktív tag
attila9988
#32
gombsadi
aktív tag
válasz
attila9988
#32
üzenetére
Pedig a legjobb az lenne, a titkosítást konkrétan hányan használják? Valami statisztika jó lenne.
A titkosítást ugyanúgy lehetne használni a cloud computing-nál. -
#34
bigz
tag
attila9988
#14
bigz
tag
válasz
attila9988
#14
üzenetére
Szemantikai kerdes, de a 3 eves gyerek nem hulye. Budos meg ronda meg idegesito, de nem feltetlenul hulye. A fogalom, amit keresunk, az a tapasztalatlan, illetve tudatlan. Ha ennyi embernek erdeke, vagy csak szive csucske, hogy a sok luzer ne legyen kiszolgaltatva, akkor miert nem epit valaki egy olyan globalis tudastarat, ami BARKI szamara ertheto modon leirja azokat a biztonsagi lepeseket, amiket meg kell tenni, illetve ha epitett, akkor miert nem kovet el mindent annak erdekeben, hogy MINDENKI tudjon rola? A Wikileaks publicitasa hatalmas, pedig az szemelyesen nem erint mindenkit kozvetlenul, az viszont alacsonyabb muveltsegi foku emberek eseteben is relevansabb, hogy ki mikor kukkant bele a szemelyes irataikba. Amugy egyetertek azzal, hogy ez nem technologiai problema, hanem a jogalkotasra felhatalmazott szervezetek keresztje, ami viszont az eddigi kiszolgaltatottsag mezsgyeirol (illegalis modszerek, fergek, ransomware-ek es hasonlok) az osszeeskuves-elmeletek fele tereli a kerdest - persze csupan ott, ahol a torvenyhozasnak barmi koze van az eppen aktualis politikai es az azok mogott huzodo gazdasagi hatalmakhoz, az osszes tobbi orszag tehat biztonsagban erezheti magat. Ha van, amin pozitivan valtoztat az cloud, az viszont a hivatalosan illetektelennek minositett hozzaferes talan, elvegre lehet, hogy egy-egy ilyen multi kepes a tamadasok nagy reszet kikuszobolni, vagy legalabbis nagyobb hatasfokkal dolgozik, mint egy ingyenes virusirto + jelszoval vedett wireless router kombo, amit az emberek nagy szazaleka hasznal.
A kodlas viszont engem is erdekelne, amennyiben teljesen online tortenik minden, lehet ugy titkositani, hogy a kulcsot ne tarolja a szerver, vagy legalabb ne (illetektelenek szamara) azonosithato helyen? -
#33
Parson
addikt
attila9988
#30
Parson
addikt
válasz
attila9988
#30
üzenetére
Látom nem tudsz olvasni. Sok eszköz, sok adat. SOK eszköz, SOK adat. Remélem igy már érthető voltam. Köztük pedig automatizált szinkronizálás. AUTOMATIZÁLT... Olvassunk már figyelmesebben pls. Thx.
-
#31
attila9988
őstag
stribika
#28
-
#30
attila9988
őstag
Parson
#26
-
gombsadi
aktív tag
Hogy én mennyire utálom a cloud computing baromságot(igen, szerintem is az), de manapság semmit sem tudunk már nélküle csinálni, hány ember üzemeltet otthon mail szervert(gondolkodom rajta erősen)? A többi dologról nem is beszélek, a web2 beszippant ha használod. A cégek is erre mennek, a Dell a hévégén vásárolta be magát 1milliárd dollárért a cloud computing világába. Ez egyszerűsíti a felhasználó komplett net élményét, ezt használják ki a gyártók(én a web2-t is utálom).
-
#26
Parson
addikt
attila9988
#20
Parson
addikt
válasz
attila9988
#20
üzenetére
Na látod pont ez a naiv ozzászólás... nem 2 percről van szó... hanem sok sok egyeztetésről, ha sok eszköz van és sok adat... ez az amit végezzen automatice a rendszer és hagyjon engem fokuszálni az igazi problémákra, amik nem automatizálhatóak.
-
#25
Badman 4ever
őstag
Badman 4ever
őstag
Én max. úgy használnám a cloudot, ha feltöltés előtt mindent titkosítok, mondjuk 1024 bitre, aztán nyugodtan nyúlhatják az adataimat.
-
#24
Parson
addikt
attila9988
#19
Parson
addikt
válasz
attila9988
#19
üzenetére
Pont ezt irtam le korábban... nem kell minden adatot megosztani.
-
zsigus
őstag
Én sem azt mondom, hogy ez nem jó dolog, mert valóban valahol előny.
De azt, hogy magánembereknek ilyen szolgáltatást szeretnének nyújtani azt nem díjazom (mintha ez sokat számítana).
Már a jelenlegi internet is arról szól, hogy hogyan figyeljük meg az embereket gondolok itt a google-re vagy a facebook-ra.
Lassan tényleg eljutunk arra a szintre ahol már a Máv menetrendnél is lesz Like gomb és lehet "lájkolni" a 16:30-as pesti gyorsot.És persze a facebook és a google mindent megtesz azért, hogy minél jobban kövesse az "állítólag extra szolgáltatásokkal" az interneten fenn lévő embereket.
Persze ez sem elég nekik mindent akarnak, a felhasználó minden adatát.Nem lepődnék meg azon, hogyha az USA-ban a közeljövőben nem a gyanúsítottak számítógépeit vizsgálnák hanem elmennének a google-hoz és egyszerűen elkérnének mindent róla.
Persze ez az USA-nak jó mert nem csak az USA-ban élőket hanem lényegében a világon mindenkit nyomon követhetnének (vagy lehet, hogy teszik is már most).
Nincs üldözési mániám sőt még hasonló sem de ez már tényleg egy kicsit sok és nem hinném, hogy ez valamikor is változni fog, ennél már csak rosszabb lehet.
-
-
#19
attila9988
őstag
Parson
#12
attila9988
őstag
A cikkben is arról van szó, hogy nem az a gond hogy igénybe vehetsz "cloud" alapú szolgáltatásokat, hanem az ha ezekre rá vagy kényszerítve, mint ahogyan a chrome os -nél is megfigyelhető ez a jelenség. (Ráadásul a chrome os még csak nem is igazi cloud rendszer, hiszen a másik topic -ban is tárgyaltuk, hogy pl a docs is tonnányi js -t tölt le, és kínozza vele a gépet) Ha MINDEN adatodat rá kell bíznod egy vállalatra.... az az őrültség, és a vég kezdete, legalábbis ami a digitális szabadságot illeti. SŐT. A magánélet végét is jelentheti. Magánélete majd csak annak lehet, akinek lesz pénze rá... De még nincs veszve semmi. Megbukhat a koncepció, ahogy annó a terminálos világ is bedőlt, majd évekkel később a netpc is ilyen sorsra jutott...
-
#17
Parson
addikt
attila9988
#14
Parson
addikt
válasz
attila9988
#14
üzenetére
Nekem meg pont attól van tele a tököm, h állandóan szinkronizálnom kell jobbra balra, a számitógépek a telefonok és egyéb kütyük között...
-
#16
Sweet Lou 6
addikt
Sweet Lou 6
addikt
igaza van. csak az a szomorú, hogy az emberek hülyék, tehát a chrome os valószínű sikeres lesz.
-
#14
attila9988
őstag
#20678144
#10
attila9988
őstag
válasz
#20678144
#10
üzenetére
ha a felhasználók felhőben, ezzel együtt bárhol elérhetően akarják tartani az adataikat
Már hányingerem van ettől a "bárhol elérhető" dumától... Hány helyen akarod elérni az adataidat? Ha el akarod vinni valahova, megteheted. Ha el akarod juttatni valakinek akár interneten, megteheted.. Nehogy már azért kelljen a felhő hogy akárki bejelentkezhessen, és megnézhesse a cuccokat akár Afrikából is.....
és ezért hajlandóak lemondani a személyes adataik egy része feletti kontrollról?
Az egyik pillanatban azt akarják nekem megmagyarázni hogy az emberek annyira hülyék, mint egy 3 éves gyerek, a másikban meg azt, hogy felelősen végiggondolva elhatározzák hogy egy amcsi mamut+kormány+reklámcégek+ki tudja még ki használhassa az adataikat... Na ne viccelj.
-
#95590400
törölt tag
Az amerikai szoftvermérnök példaként azt említi meg többek között, hogy az USA-ban a rendőrség csak bírósági határozat birtokában kutathatja át egy polgár számítógépét, ám ha az illető a „felhőben” tárolja fájljait, akkor azt már nem védi ilyen jog, a nyomozók akkor is megnézhetik őket, ha személyre szóló házkutatási parancsuk nincs, elegendő a szervereket biztosító cégre szóló engedély, esetleg még az sem elvárás.
ez biztos? szoffermérnök, nem jogász.
mert egyelőre az egész cloud és adatok felhasználása, velük történő visszaélés még elég hipotetikus szinten jár, lévén nem folyt tudtommal ez ügyben semmilyen eljárás, nincs bevett gyakorlata, illetve a kúglit még senki nem vádolta meg személyes adatokkal történő visszaéléssel sem. tudtommal.
másrészt meg mint laikus kérdezném, mennyi életképes vagy elképzelhető a cloudban lévő adatokat valamilyen kriptográfiai módszerrel titkosítani (pl. aes), és az csak ennek a kulcsnak a birtokában válik hozzáférhetővé? meg lehet ezt oldani úgy, h a server oldalon nem tárolódik el, nem válik semmilyen módon hozzáférhetővé a jelszó?
nem mintha szükségem lenne valaha is a cloudra, vagy ingerenciám támadna rá, ugyanolyan semmitmondó lufi és gumicsont mint a webkettő, amit a marketingesek tűznek a zászlajukra. -
Parson
addikt
Nagyon egyszerű a megoldás:
1. Csak azokat az anyagokat szabad cloudositani, amiket máshonnan is el kar érni az ember.
2. Amiket cloudosit, azok jó ha nem sértik a magánszféráját.
3. 1. és 2. pontból fakadóan plusz pedig abból, hogy vannak számitásigényes szoftverek, amiknek müködését nem lehet majd ezzel megoldani, megmarad a lokális adattárolás is.Én vhogy igy tudom csak elképzelni a biztonságos rendszert nagy vonalakban... bár full biztonság ugy se lesz...
-
Fecow
aktív tag
Hát pedig az összes nagyobb IT cég cloudosít, sőt bizonyos vélemények szerint az IT evolúció következő lépcsője (IT közmű).
Egy dolgot felejt el Stallman, bár kétségtelen, félelmei nem alaptalanok, hogy a Privacy az jogi kategória. Azt technológiailag csak segíteni lehet, de szabályozni jogilag kell.
Az sem új probléma, hogy az adatok kiszolgáltatottak másik félnek, és hogy ne tehessenek meg bármit, nyom nélkül, kitalálták az auditálást. -
toldy
őstag
Ez a cloud dolog vegyes "érzelmeket" vált ki belőlem. Az biztos hogy magát a rendszert magamtól nem fogom cloud alapon működtetni, szeretem ha egy gépet tudok offline is használni. De viszont vannak keretek melyek közt jó ötletnek vélem, mégpedig a játékok tekintetében. Hiszen megfelelő minőségű szolgáltatás esetenén egy monitor hátuljára szerelt dobozka méretű gépen is lehet full beállításokon játszani, és ezzel rengeteg anyagot,energiát lehet spórolni.
-
zsigus
őstag
Szerintem is igaza van (és BiP-nek is legyen inkább: több mint hiba= bűn)
Egyetlen egy előnye van ennek a "felhőnek" az, hogy elvileg nem veszhetnek el az adatok, nem úgy mint a saját gépen ahol esetleg elszállhat a vinyó.
De ettől függetlenül inkább vesszen el akár 2TB adatom akkor sem fogom "nyilvánosságra hozni" a magán célú dolgaimat.
Cégeknél még talán működhet a cloud mert ott zárt rendszer van de az más tészta. -
#3
attila9988
őstag
attila9988
őstag
Annyira igaza van...... erről papolok itt is mióta. (többek között.
)
)
) kerül(het)nek.
Mert ha még Dalvik lenne... majd úgy is az lesz persze.
Ja nem. Valójában azért, mert a falanszterbe még nem voltunk, a dzsungelbe meg már igen, tehát az nem érdekes... ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 4
- A Temu diktál Magyarországon, a hazai e-kereskedők fulladoznak
- Windows 7
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Lexus, Toyota topik
- MOBILTELEFON / TARTOZÉK / OKOSÓRA / OKOS KIEGÉSZÍTŐ beárazás
- Huawei Watch GT 6 és GT 6 Pro duplateszt
- Blu-ray lejátszók
- AMD Navi Radeon™ RX 9xxx sorozat
- Sorozatok
- További aktív témák...
- Játékkulcsok olcsón: Steam, Uplay, GoG, Origin, Xbox, PS stb.
- Kaspersky, BitDefender, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Game Pass Ultimate előfizetések 4 - 19 hónapig azonnali kézbesítéssel a LEGOLCSÓBBAN! AKCIÓ!
- Apple iPhone 16 Plus 256GB,Újszerű,Kábel, 12 hónap garanciával
- HP EliteOne 800 G5 All-in-One 16GB 512GB 23.8" Érintőkijelző!! 1 év garancia
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Pink -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3285
- Designer 4K Monitor - BenQ PD-3200-U
- LG 25GR75FG - E-Sport Monitor - FHD 360Hz 1ms - NVIDIA Reflex + G-sync - AMD FreeSync - HDR 400
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest