Új hozzászólás Aktív témák
-
#6
fatpingvin
őstag
hallador
#5
fatpingvin
őstag
az AMD PSP-je hasonló egy ARM maggal, bár ott a funkcionalitás még egész jól értelmezhető a rootkit funkcionalitás feltételezése nélkül is (memória inicializáció, device tree detection, satöbbi) mert pl önmagában nincs benne network stack.
x86 fronton talán a VIA és a Zhaoxin az egyedüli ahol nincs beágyazottt koprocesszor (nem tudom részletesen, ők ugye nem arról híresek hogy részletesen dokumentálnák ezeket), ott viszont számomra a VIA AIS (alternative instruction set) az ami kifejezetten aggasztó: egy megfelelő utasítással a processzor utasításdekódere átkapcsol egy másik utasításkészlet használatára, ráadásul a bytecode-ok között van átfedés. ha akarsz erről olvasni, [link]
[ Szerkesztve ]
A tipikus munkafolyamat legjobb tesztszimulációja a tipikus munkafolyamat. A "napi anti-corporate hsz"-ok felelőse :)
-
Lacccca87
őstag
Gond az van. Kicsit olvasgatsz visszamenőleg akkor te is rájössz.
Linuxnal lehet kevésbé gond de win alatt boven van problema (profi alkalmazasok, atlagfelhasznalas es jatekok eseteben is) , akadozasok, lassu teljesitnyem stb...
Ugy amugy jo koncepcio, mert energia takarekossag szintjen sokat jelenthet (laptopnal uzemido sporolas, vagy asztalinal kevesebb fogyasztas, es akkor a csokkeno hotermelesrol nem is beszeltunk)Tematol elterve, mar nem 1990-2000 es evekben vagyunk hogy itt neked kellene megvedeni az intel becsületét vagy hitteriteni. El kellene mar engedni ezt a "butt hurt" szintű fanboysagot.
-
#9
Petykemano
veterán
hallador
#2
Petykemano
veterán
Az M1-hez és a többiekhez szólnék hozzá. Szerintem az Apple koncepciója (lehetőségei?) egészen más, mint az Arm-é és amit látszólag most az Intel is követ.
különböztessünk meg három különböző architektúra designt/goalt.
(High) Performance: P
Efficiency: E
Low Power: LPA P magokat nem kell magyarázni: maximális teljesítmény elérése tranzisztor és energia nem számít alapon. (mármint: "nem számít", mert persze számít, csak hajlandóak vagyunk kissé elengedni azokat a fonalakat)
Az E magot az LP magtól az különbözteti meg, hogy az LP mag fogyasztása tényleg alacsony, cserébe nem baj ha lassú. A cél az, hogy ha csinálnia kell valamit is, akkor azt a lehető alacsony energia mellett végre tudja hajtani.
Az E magokat pedig nagy teljesítményre (főleg inkább MT) tervezik, de úgy, hogy az energia és/vagy tranzisztorhatékonyság fontos szempont. Tehát amikor azt látod egy designban, hogy skálázzák az "alacsonyabb fogyasztású" magokat, akkor azok biztosan nem LP magok, mert azt skálázni semmi értelme.Az Arm sokáig csak P és LP magokat használt.Aztán az X1 és A78 megjelenésével vált ketté és az X vonal lett a P típus és az A7__ vonal pedig az E mag.
(Bár előfordult olcsóbb csak LP magból álló lapka, de azokat célszerű volt inkább elkerülni.)Az Intel P és E magokat használ, jelenlegi designokban nincs valódi LP mag.
Az E magokat az Intel arra tervezi használni, hogy azzal nyújtsa meg a MT teljesítményt. Jelenleg leginkább a tranzisztorhatékonyság érvényesül.Az eddigi Apple designok a régi Arm utat követik: vagyis P és LP magokat használnak.
Ezt abból lehet tudni, hogy a nagyobb teljesítményű lapkák esetén nem a kis magokat skálázták, hanem a nagyokat.Az Intel koncepciója az ARM-ét követi, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez csak a kliens piacokon, vagyis desktop, mobil. Szerintem a heterogén felépítésnek a legnagyobb haszna az egyfelhasználós Workstation piacon lenne: olcsón le lehetne dobni nagy MT teljesítményt. De még erre sem látszódnak jelek.
Szerverek terén az Intel be fogja vetni az E magokat, de jelen információk szerint homogén architektúrában.
Az Arm szerverek esetén sem jelent még meg heterogén megközelítés.Az AMD elvileg nem fog teljesen különböző processzorcsaládba tartozó magokat összeépíteni. De ők is készítenek olyan változatokat, amelyek esetén a változtatások célja a MT teljesítmény növelése. A megközelítés és a felhasznált építőkockák lehet, hogy mások, de a végeredm mindenképpen az, hogy olyan lapkák fognak napvilágot látni, amelyeknél az egyes magok képességeiben a korábbiaknál nagyobb különbség lesz tapasztalható.
Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Az Apple M1 modellje más. Ott a két mag nagyon hasonlít egymásra, emiatt nem kell külön szoftveres háttér rá. Szóval az Apple ezt nagyon másképp csinálja, mint a többiek.
A szerverplatformok egyáltalán nem ilyenek. Jó okkal, ott ez annyira nem lenne hasznos, mert throughput optimalizáltak. A hibrid dizájn mobil szinten hasznos, és onnan beszivároghat az asztaliba.A szoftveres probléma abban nyilvánul meg, hogy Androidon is úgy működnek az alkalmazások, hogy kiválasztanak egy klasztert aztán a többi magot érintetlenül hagyják. Nagyon kevés program használja ténylegesen az összes magot. Túl bonyolult.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Írtam, hogy az AMD is ugyanezt csinálja, csak azzal a különbséggel, hogy ők nem akarják azt, hogy a programozóknak törődni kelljen az eltérő optimalizálásokkal a magtípusokra, így az AMD megoldás a programozók felé transzparens lesz.
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
-
#18
Petykemano
veterán
hallador
#10
Petykemano
veterán
"A Technológiának is is vannak előnyei, tegyük fel itt van a MacBook AIR amiről gépelek, simán kibír egy 1x órát, ellentétben a vadi új AMD-s EliteBook-al, ami meg hogy is mondjam, nagyon szép az AMD marketingje, de nem igaz, ha csak az üzemidőt nézem meg.
Magánvéleményem szerint az Intel ezt szeretné követni. De az AMD is rá lesz kényszerítve, mert a performance magok használatánál, az Intel kimaxolta a fogyasztási osztályokat a mobile fronton már évekkel ezelőtt, ott nem lesz túl sok újdonság a fejlesztésekben.
És én is érzem ezen az AIR-en adott feladatoknál semmi értelme nincs a Performance magokra, mert nincs, akkor miért ne üzemelhetne inkább tovább a notebook, az Apple ezt eltalálta nagyon. Még akkor is ha LP nem pedig E magokat használnak.
Az első lépéseket az Intel teszi meg x86-os vonalon."
Azért itt többminden áll a háttérben és többmindenről beszélünk.
Amikor arról van szó, hogy egy notebook mennyit bír, akkor is legalább három különböző felhasználási módot és hozzátartozó időt érdemes megkülönböztetni:
a) idle
amikor nem is használod a gépet, lecsukod, de bekapcsolva marad, stb. A legtöbb telefon és notebook ilyen. Ilyen méréseket nem tudom végeznek-e még. Mindenesetre a valódi LP mag ilyen üzemmód kezelésére alkalmas lehet. De megfelelő gondosság mellett jó alternatíva lehet a nagyon fejlett, nagyon részletes rész-lekapcsoló képesség. Vagy a fejlett gyártástechnológia.
b) könnyed használat
Böngészés, youtube-ozgatás, megkockáztatom olyan kódolás, ami nem abból áll, hogy az idő háromnegyedét kódforgatással töltöd.
Erre kifejezetten jó az Apple megközelítése, mert magas egyszálas teljesítménnyel rendelkezik. Ugyanazt az egyszálas teljesítményt az AMD és az Intel processzorok csak úgy érik el, hogy nagyon magasra hajtják a frekvenciát, ami persze magas fogyasztást eredményez.
c) erőteljes használat
Amikor olyasmiket futtatsz sokat, ami erős MT igénybevételt jelent. renderelés meg ilyesmi.
Ebben a felhasználási módban az AMD kínálata eléggé versenyképes, mert a magok frekvenciája ilyenkor már energiahatékony szintre szorul vissza.b) és c) esetben az LP mag nem fog segíteni.
Az E mag c) esetben hasznos lesz majd, ha elég sok lesz belőle.A nem kliens piacon nem nagyon van még értelme,
A cloudban sok esetben már most is párosával adják a magokat. (vCPU) Ennek szerintem biztonsági oka van. (valójában 1 fizikai mag két szálát adják.) De el tudnék képzelni egy olyan konstrukciót, hogy mondjuk idővel egy 6 vCPU-s konstrukciót érdemes lehet úgy kínálni, hogy az valójában 1db P magból (HT) és egy 4 magos E mag clusterből áll. És akkor végső megspóroltak kb 1 P magnyi területet.Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..
-
Nincs ezzel baj, ha működik. Egyébként konkrétan mi az 9x annyi fejlesztés, amit az AMD vett át az Inteltől? Mert nekem most ilyen komoly fejlesztésekből hirtelen az integrált memóriavezérlő (és északi híd), natív többmagos dizájn, jól skálázható chiplet dizájn jut eszembe, ezekben az AMD volt az első.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Kansas
addikt
Szerinted, vagy valami forrásod/bizonyítékod is van? A "biztos úgy van" az nem elég...
#59Gyok2: ezeknek kb. a fele: 64-bit, APU, Raja... AMD-től ment Intel irányba... az L3 cache nem épp nagy fejlesztés... csak egy újabb cache level L2 után.
Nincs olyan MI, ami képes lenne szimulálni az emberi hülyeséget... ha valaha lesz, annak tuti az emberi hülyeség lesz az oka... A Föld erőforrásai közül a legjobban az ész van elosztva - mindenki meg van róla győződve, hogy több jutott neki, mint másoknak.
-
Full offtopic, de azért: x64 az AMD-é, nem 5, hanem 15 éve; x86 integrált memóriavezérlő megvan? Mantle, amiből aztán elég sok egyéb grafikus alrendszer lett? Nem mellesleg azért érdemes lenne megjegyezned, hogy 2/3/486 - mindegyikből az AMD csinálta a leggyorsabbat.
Mindig jössz ezzel marhasággal, ami 1000x bebizonyosodott, hogy legjobb esetben kamu, legrosszabban bruttó hazugság.
https://www.coreinfinity.tech
-
"...Nagyon érdekes, hogy szerinted az AMD majdnem mindig rávert az intelre, ehhez képest minden esetben az AMD kullogott az intel után hogyan lehet ez szerinted, ha nem csak úgy, hogy az intel előrébb járt?
Egyedül az utolsó 5 évben nem így van..."Te nagyon okos, a fenti mondatok implikálják, hogy véleményed szerint az AMD az utóbbi 5 évben kezdett el fejleszteni, tehát ha nem akarod, hogy félreértsenek, húzd ki a fejed a német s.ggekből és tanulj meg újra magyarul, hardveres szaki.
https://www.coreinfinity.tech
Új hozzászólás Aktív témák
ph A Meteor Lake már három eltérő teljesítményű magot is bevet, de ez még csak a kezdet.
- Autós topik
- Gaming notebook topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Óra topik
- Samsung Galaxy Z Fold5 - toldozás-foldozás
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Milyen autót vegyek?
- Robotporszívók
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...