Új hozzászólás Aktív témák
-
PROTRON
addikt
Nekem inkább a "befos"-tam jutott eszembe.
#8792 RandomName
Pesten próbálják ezt erőltetni a terv jóváhagyó osztály, de a szakma elég erős hogy elküldje őket melegebb éghajlatra...mit képzelnek amikor a Hensel 6-9 hónapos várólista után beközölte hogy bizonyos megrendeléseket inkább utólag lemond és visszafizeti a befizetett összeget.
Persze a Gyulai majd bírná a dömpinget? Ne röhögtessenek már, amikor a "nagy gyártók" által összerakott cuccok hemzsegnek a hibáktól...Amúgy nálatok még tervezés útján sem engedik az egyedi összeszerelését csoportosoknak? Mert pesten is az a szabály hogy terv esetén engedik, ha nem akarsz tervezői díjat fizetni, akkor a reg szerelő saját hatáskörben szerelheti a gyártó által legyártott tipizált megoldásokat.
BTW
A Hensel már azt is felajánlotta hogy a már rendszerengedélyezett típusok közül, amiket eddig összeszerelve árultak, inkább összeszerelés nélkül, legó csomagként akarják árulni a készleteket, csak ehhez új rendszerengedélyes számot adnának ki hogy "EGY"- egyedileg összerakott HB3000-U.Értem hogy sok a béne szerelő, de inkább akkor legyen extra megbizhatósági minősítés mint hogy a gyártókra várjunk...meg a mi arcunk égjen amikor az ügyfél megkérdezi hogy miért kell a korábbi 150k huf szabványosítás helyett 300k-t fizetni, miközben NULLA hozzáadott értékkel nem növekedett a műszaki megvalósítás...mert valjuk meg a 2020-ra összeállt rendszer műszakilag már pont megfelelő volt minden szempontból, amihez képest a mostani semmilyen +-t nem ad a régi rendszerhez képest, csak drágább lett.
Nem lett egyszerűbb, nem lett biztonságosabb a felhasználó számára (hisz már előtte ki volt maxolva ), nem lett kezelhetőbb, nem lett felhasználó barátabb (hisz ez amúgy sem volt igény). A távleolvasás meg távlekapcsolhatóság nem ér meg 150k-t....és persze mi ránk van hagyva hogy magyarázzuk el az ügyfeleknek...Jelenleg olcsóbb direkt HB3000-U val megcsinálni egymás melletti 4 db lakás szabványosítását, mint ha 1 nagy csoportosként építenénk ki. Nem vicc, tényleg olcsóbbra jön ki és melóban sem sokkal több idő, 4 lakás esetén nem lesz annyival gyorsabb az előszerelt csoportos mérő hogy megérje.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8798
PROTRON
addikt
RandomName
#8796
PROTRON
addikt
válasz
RandomName
#8796
üzenetére
Én azt keresem hogy hol melyik hsze-ben linkeltem olyan modult amiről írsz, amire reagáltál.
Mert nem látom hogy bárhol belinkeltem volna "modulokat" pl HB 3000-CS, vagy Mi 0201-CS , pvt 3045 Fm-CS, pvt 3060 Fo-CS tokozatokat. Szóval melyik írásomra reagáltál? Azt keresem.Családi házaknál persze hogy azt is lehet használni amit a mostani hsz-edbe belinkeltél, de ez a típus ugye csak szabadvezetékesre mehet, ami egy bullshit.
Jelenleg a "K" jelű kábeles változatnál a Hensel HB 3000-U - univerzális mérőhely olcsóbb, mely nem modul, hanem teljes értékű szekrény ugyanúgy mint a pvt 3075 Fm-Sz vagy Fm-K.
Csak mivel univerzális, nyugodtan telepíthető akár kábeles akár szabadvezetékes helyszínre, épület falba.Fura hogy a PVT-nek nem engedték hogy eltérjen a "külön tokozatba építendő csatlakozó főelosztó térrész"-től, míg a Henselnek megengedték.
De tény hogy társasházakban a pvt 3075 sorozat értelmetlen kialakítás, hisz legtöbbször úgy is a fővezetéki elágazástól kell hozni a földelést.Ott lenne értelme az emeleteken csatlakozó főelosztó térrésznek, ahol fizikailag nem tudod megoldani a védőcső cserét és emiatt éppen csak elfér a 3x10-es leágazó fővezeték. De védőcsőre meg pontos előírások vannak, megvan adva a minimális keresztmetszete, abba meg elfér a + vezeték szál a mérőóra nulla vezetéknek.
Az a helyzet hogy nincs elegendő lobbi erő arra hogy 4-6 emeletes társasházak emeletein a 3 db tarifánként 3 fázisú koncepciót elsodorja a népharag. Pedig az 1 fázisra kerülő 3 tarifa lenne a legcélszerűbb, amihez elegendő lenne 1 db háromfázisú mérőóra és 3x16-os méretlen leágazó vezetékezés. Majd mindenhova mehetne a 3060-as szekrény.
Mi még mindig azon üzletszabályzati könnyítés (nem joghézag, elosztói üzletszabályzat alapján lehetőség, sőt pesten tervjóváhagyó osztály is igazolja) alapján dolgozunk a főelosztók és a csoportos mérőhelyek esetén is, ameddig minden gyártói utasítás be van tartva nem érdekli a pesti ELMŰ-t hogy ki gyártotta le. De tényleg be kell tartani minden utasítást még akkor is ha bullshit.
Például 6 mérőhelyes csoportos kialakítás: minden gyártó ahelyett hogy az EON által kiadott műszaki specifikációt betartanák és felsőbb mérőhelyekhez a modulok mögött a tartószerkezetben vinnék el a a védőcsövezést majd kábel bevezetővel befordulnál, inkább keresztül viszik az alsóbb mérőmodulokon, a modulok között így faláttörést csinálnak.
Ez szembemegy a műszaki specifikáció azon pontjával, hogy a méréseknek önállóan ellenőrizhetőnek-bonthatónak kell lennie.
Továbbá azért is bullshit, mert így később nem tudod kicserélni a 3045-ös modult 6045 kombi modulra akkor sem, ha oldalra lenne hely. Erre kitaláltak azt a könnyítést, hogy későbbi pl "H" tarifás bővítéshez hozzá lehet csavarozni az adott lakás mérőmoduljához egy 3045Fm-CS mérőmodult, nem kell kombinált mérőmodulra átépíteni.
De előírás hogy ilyenkor közvetlenül kell összecsavarozni egymáshol a bővítés során.Na most 12 modulos egybe csoportoknál hogyan oldod meg?
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Nagyon jól látod hogy a szabványok megírói kikötik hogy a gyártó vállal minden felelősséget. A gyártó meg kiköti hogy "én szóltam hogy a felhasználó vállal minden felelősséget".
Te csak annyit tehetsz hogy megbízol az európai hivatalokban és szervekben a szabványok betartatásáért.A hensel és csatári tokozatokkal a tapasztalat hogy a plexi részekben tényleg nem voltak erősek mondjuk 20-30 éve, de azóta eltelt időben azért sikerült fejleszteniük hogy ne legyen olvashatatlan a mérőóra.
De a nem plexi elemek esetén tényleg benne volt már 20 éve is az erősítés, tehát védőcsövek, fehér tokozat elemek tényleg UV állóak.
Amit most felraksz filmréteget, az átlátszó? Mert ha nem, akkor következő szolgáltatói ellenőrzés alkalmával le fogják szedetni veled, akármit mondasz, mert NEM gyártói alkatrész, innentől kezdve nem szabad hozzáérnie. A tokozatokat csak gyártói alkatrészekkel, vagy gyártói opcionális alkatrész listában szereplő elemekkel szabad kiegészíteni, hozzácsatlakozni.
Nagyot röhögtem hogy emiatt van minden mérőhely elírásában beleírva hogy pontosan melyik típusú tömszelencével szabad beállni.
Pl hensel mérőhelynél AKM-xx típusúval szabad, más típusúval hivatalosan nem, mert nem szerepel a listában.
Agyrém.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8801
PROTRON
addikt
RandomName
#8800
PROTRON
addikt
válasz
RandomName
#8800
üzenetére
Nu én annyit írtam hogy a Hensel szerette volna bevezetni hogy "legózni" lehessen, mert így nem az Ő embereiknek kell összeszerelni és kinyomtatni a hozzátartozó papírt (tuti nem végzik el a vizsgálatokat egyesével minden darabon). De az EON egyelőre nem engedélyezte, mert pont az volt mindig kommunikálva a "béndsza maszek szerelők és tervezők felé" hogy az a jó ha a szekrény gyártó (Pl Hensel ) szereli össze, abban az EON megbízik, a "béndzsa maszek szerelő és tervező" meg bénák...
Ettől még maga az alap, Hensel által készített HB3000-U engedélyét nem vonták vissza, továbbra is országos. Ez nem csoportosba szánt modul, önálló szekrény.
De most már világos mire reagáltál, magára az egyéni legózásra.
BTW drága dolog csoportos mérőhelyet -U szekrényekből összerakni, tudom, mert csináltuk kényszer megoldásként.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
-
PROTRON
addikt
Igen, erről van is fent youtube-on pár videó, rendesen végig vezetve.
Szerintem az is elegendő, ha nagyon vékony falba süllyesztett csőben vannak az MCu vezetékek, nem feltétlen kell több eres kiskábel.
Ennek egyébként előfeltétele, hogy csak az egyik szál legyen szakítva a kapcsolók által, míg a másik szál, pl a nulla rendesen be van kötve megszakítás nélkül az elosztóig.
Így van lehetőség rendesen az elektron mozgásoknak.Elvileg ha 2 szálat szakító váltókapcsolók kerülnek be, akkor talán megoldódik.
Ha az adott váltókapcsoló pozícióból nem kell másik lámpakört is kapcsolni, akkor gyakorlatilag 2 áramkörös váltókapcsolónál(tehát amivel 2 külön folyosót kapcsolna az ember) csak összefúrásra kerül a két billentyű hogy egyszerre kapcsoljon és a nulla vezetéket ugyanúgy végig kötögetni, ahogy a fázissal teszi az ember, rendesen párhuzamosan...
Persze ehhez az is kell hogy a fázissal párhuzamosan minden kapcsolóhoz le lehessen vinni a nulla szálat is.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A videóban elég jól el van magyarázva, hogy az egész jelenséghez, tehát ahhoz hogy eléggé nagy mértékű legyen, jó ha a nulla vezetékezésen az elektronok tudnak mozogni előre-hátra.
Ehhez a nulla vezetékezésnek összeköttetésben kell állnia a lakás teljes hálózatán keresztül a főelosztóba beérkező nullával. Ha ezt a nulla vezetéket is leválasztod lekapcsoláskor, akkor elméletileg már nem lesz elegendő "lehetőség" a maradék vezetéken.Nem annyira a vezeték melegítés jelenti a gondot, hanem ez is fogyasztás, egyesek azt hitték hogy "ingyen áram és fény" pedig nem, sok kicsi sokra megy alapon, ilyenkor 24 órán át folyik az enerdzsi...ami dollár.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Zolabol
#8847
üzenetére
Sok minden beleszólhat, főként a vezeték keresztmetszetek és távolságok.
Elméletben elfogadható, de a biztos amenhez kellenek az adatok.
Fel lett újítva a mérőhely az elmúlt 5 évben és 10-es réz vezeték van a mérőórától a lakás
elosztóig?
Belül fel lett újítva a vezetékezés rézre, vagy még alu?
A falak mentén mekkora a tényleges nyomvonala a vezetéknek?
1,5-öst vagy 2,5-ös ?Pl 20 méternyi 1,5-ös esetén, ha a mérőóra is messze van a lakáselosztótól, simán megtörténhet.
A nulla probléma esetén sokkalta nagyobbat ugrana...valamint ha rátudsz kötni régi izzó típusú körtét, azon is meglátszik hogy mekkorát villan. Ha félelmetesen villódzik, akkor érdemes megvizsgálni...ha csak kicsikét akkor nincs gond.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Zolabol
#8850
üzenetére
Amikor terheletlenül mérsz, az csak tájékoztató adat.
Az a 17 m átlagos hossz.
A kérdés még hogy a mérőhelytől a lakáselosztóig milyen hosszú a régi betáp.
Ha van vagy 20 m simán elfogadható, pláne ha nem csak ez a kb 16A névleges terhelés volt rajta, hanem még egyebek is mentek a lakásban.A legtutibb mindig a régi legalább 24W-os izzóval történő tesztelés, hogy mennyire villódzik amikor ráadod a terhelést. A LED-es izzó erre nem jó.
Van olyan villanyász ismerősöm aki nem is hajlandó műszerrel mérni, még elosztókban is vezetékekre kötött izzóval matat.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Anno hoztak védőföldet a vezéreltnek is külön? Legtöbb helyen a spórolás ment, ezért lepődöm meg.
Nem tudod csak a bakelit sorkapcsot lecserélni és onnan vinni az új vezetéket? Akár átkötő vezetéket?
Sokáig engedték hogy csak 1 védőföld legyen amit a nappaliból húztak át a vezérelt mért elosztóba, de most megint az a főszabály hogy külön földelést kell behúzni a vezérelthez a méretlennel azonos nyomvonalon.
Mármint ha társasházi lakásról van szó.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8868
PROTRON
addikt
RandomName
#8866
PROTRON
addikt
válasz
RandomName
#8866
üzenetére
Sietségből én is van hogy azonos színt használok, de ugye ezt ugyanúgy kellene kezelni mint a vezeték színezést az utánad jövő, következő villanyász számára.
Ha valamit kék-el szigszalagozol, akkor elvileg arra számítanék hogy nulla kötések vannak alatta akkor is, ha egyébként látok benne fekete vezetékeket.
Ha kék vezetére zöldsárga szigcsó kerül, az ugye azt jelenti hogy "PEN" vezetővel van dolgom, tehát a kötést is úgy kell kezelni, hogy elképzelhető pen elágazást kell kezelnem.Ha meg piros vezetékre fekete szigcsót raksz, az jelentheti azt is hogy nem akartátok szétvésni a lakást, de valahogy + fázist kellett vinni valahova, ahol előtte csak extra földelő vezeték volt...
Ehelyett inkább azt mondja a szaki hogy "ba..a meg az előző szerelő, nem bízom benne, inkább felmérek, leellenőrzök mindent kétszer", ami időkiesést jelent a megrendelőnek, meg nem utolsó sorban saját magának, mert amíg lassan halad az ellenőrzéssel, nem végzi el az előre megállapodott díj szerinti szerelést.
Szal ezért lenne jó ha mindenki egységesen kezelné ezt, de mivel senki sem teszi, ezért senki sem feltételezi a jót, mindenki elcseszi a saját idejét.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8881
PROTRON
addikt
RandomName
#8879
PROTRON
addikt
válasz
RandomName
#8879
üzenetére
Mert a végpontokhoz hozzányúlhatott a mestereknek mestere és miután hozzányúlt, nem fog írkálni, meg doksit otthagyni.
Amúgy kapni kisebb vezeték összekötőkből is színjelöltet, meg kapni dobozban előszereltet 3 fázisra, külön a kék és zőld színezéssel, 10 alatti keresztmetszethez.
Ebbe most sajnos akkor is beleszaladtál, ha egyébként az elvek terén igazad van.
[link]
[link]
Meg van ez a 3 színű "elosztó" is: [link]
Ugyanígy kapni simán hátlapra ragasztható "elosztóblokkból" is mindenféle színűt 2,5-ös vezetékekhez, múltkor vettem kéket csak úgy poénból.
[link]#8880 csubuka
Régebben simán jók voltak, mostanra nem tudni mennyire süllyedtek le, de ha a régi színvonalat hozzák akkor vehető.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#8882
üzenetére
Pontosítanék:
Belvárosi lakásoknál nem nagyon számít.
Családi házaknál fontos hogy legyen túlfesz védelem kiépítve, akkor már csak alacsony a kockázata, de azért jobb ha 6kA-es van, mert árban nem szokott nagy különbség lenni.
Ha nincs túlfesz azért én mindig 6-ost rakok, biztosabbnak érzem.Ennyire jó áron tudsz szerezni, hogy megérződik a különbség más gyártók, szélesebb kínálatával szemben?
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
eldoble
#8885
üzenetére
De hogy került víz a "töltőfejbe"?
Egyébként tud olyan szerencsétlenül megjelenni a víz hogy igen is olyan helyen okozzon összekötést hogy leoldjon a Fi relé, de tényleg kevés az info a tényleges helyzetértékeléshez.
BTW nem írtad a "FI relé" típusát sem, pedig az sem mind1, lehet hogy kombi Fi relé, ami zárlatra is leold nem csak nulla-föld hibára.Ismerősnél a gáztűzhely szikráztatója 230V-ról üzemelt és 20 év alatt a konyha pult mögött leszivárgó pára épp annyira elkorrodálta a dugvilla fejet hogy a "zöld korrózió" összekötötte a földeléssel az egyik pólust, mire a Fi relé folyton leoldott amíg be volt dugva.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#8892
üzenetére
Annyira nem nagy tétel hogy ne lehetne 100as csomagot megvenni, aztán majd évtizedek alatt szépen elhasználni, de lehet tévedek.
Nálunk cégnél pikk pakk elszokott fogyni, pedig szinte soha nem kell mérőhely miatt használnunk, pesten azt a részt a mérőórás eon alvállalkozó maga intézi.Amúgy ja, ha kettőt egymás után rá fogózol, aztán levágod a felesleget jó vagy, elvileg meg kéne hogy fogja, bár jártam már úgy hogy a 10-es érvéghüvely rendes 4szög érvégfogóval megnyomva szabályosan leesett a vezetékről, pont a szélsőséges gyártási tűzérmezőket fogtam ki. A vezeték tényleges keresztmetszete pont a határ alsó részén volt, a haupa érvéghüvely belső átmérője meg pont a határ felső értékén.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#8899
üzenetére
Mindig úgy járok hogy kiszámolom kell mondjuk 20, megveszem a 100-as csomagot, erre nap végén nézem hogy hova tűnt a 2/3-a.
Hidd el nem fog (sok) elkavarodni, vagy biztos van haver akinek tovább tudod passzolni...Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Felette írja, az a "B" tarifás mért elosztó, szerintem óra után van a PEN szétválasztás.
De lehet tévedek.Az ezzel kapcsolatos kérdésére, nem muszáj 6-ossal tovább menni, ami matematikailag megfelelő, mivel mint írtad van az elmenő vezetékezésen túláramvédelem, ami a 6-os alu-t is megvédi.
Ha elvágják a kábelt akkor meg a lényeg hogy legyen lehetőleg mind a két végén kismegszakító ami a zárlatra leold és megvédi a többi áramkört.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8916
PROTRON
addikt
RandomName
#8914
PROTRON
addikt
válasz
RandomName
#8914
üzenetére
Nálam van olyan kollega akinek a szerelési minőségére az életemet simán rábíznám. De ha meghallja hogy valaki dímo-t keres, meg feliratozni akar olyan gyilkos tekintettel néz, hogy már attól a falnak préselődsz.
Ő ahhoz van szokva, hogy amit Ő megszerelt, az megvan szerelve, és Ő tudja mielyik vezeték hova megy, milyen szín mire való. Ha bárki más odamegy, akkor az oldja meg maga, Ő a saját szereléseit 20 évre visszamenőleg mindenhol emlékszik, így tudja hogy ha valamelyikhez hozzányúltak, akkor mennyit fog pótmunkában kiszámlázni...amíg cigizik és fejben megoldja a hibát.
Tényleg van hogy 40 áramkörös elosztónál fejből emlékszik mindegyikre, de amikor megkérem diktálja le mert felírnám az elosztóra megkérdi hogy nem akarok-e inkább hozni egy üdítőt, addig sem szúrom el az Ő munkáját.A boltok kínálatában egyébként tényleg sokszor keverik a MÜ-I -est a II-essel, mert anyag minőségre hasonlóan merev, csak aztán az ELMŰ falon kívül szereléskor van hogy elolvassa a rajta lévő feliratot és az egyébként tökéletes szerelésért is felírják 2 perc alatt hogy hibalista, felhasználói hiba, + kiszállási díj és elhúznak mint a vadlibák.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
kelna91
#8922
üzenetére
Ahogy a kollega írja, a foglalat megolvadhat a körték hőjétől, ha azok összesen 20W feletti teljesítményűek (inkább lefele kerekítek).
A 0.75-ös vezeték simán gyártói "pontatlanság" okán már a gyárból kijövet is lehet hogy csak 0.65-ös, aztán ha CsinCsung előző este nem kapta meg a szexet, akkor lehet hogy a bekötési pontnál bénán blankol, túl sokat vág, kivágja a réz felét és a kötési pontnál leszűkülhet a keresztmetszet akár 0.30-ra, ami a be-ki kapcsolások miatti folyamatos ingadozások miatt hol megduzzad, hol elernyed, amire még visszadolgozik a foglalat irányából a körte hője...végül kapsz egy 0.20-as tényleges állandó aktív keresztmetszetet.na ezért "biztosítják túl" a 0.75mm2-1440W képes vezetékkel, hogy biztosan elérjék a 0.20mm2 - 100W hőteljesítményű körte esetén a minimumot.
Köszönjük az aktivitásod és a visszajelzést.
#8920 csubuka
Olvadó betétből van "diazed", hengeres típusú, aminek a 16A-es változata kb akkora mint a kismegszakítók. Nem muszáj késes-t venni.
Ha van olvadóbetétes biztosítás a túlfesz leágazáson, akkor már nem kell a mégegyszer megbiztosítani kismegszakítóval.
Van "kapcsolható olvadó biztosítós szakaszoló berendezés" változat a fentiből, aminél ahogy kinyitod először kvázi lekapcsolod, majd utána kell még1 mozdulattal kiakasztani a például D01 (vagy 10.3x38 mm) méretű diazed tartó mechanikát, ami után tudod csak kivenni a betétet.
Persze ezek a biztosítók nem mindig olcsók.
PL STVD01, vagy Acti 9 STI széria...de a betétek elvileg 50[kA]-esek, ami magasabb mint a kmsz-ek értéke.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8925
PROTRON
addikt
csemberlen
#8918
PROTRON
addikt
válasz
csemberlen
#8918
üzenetére
Látom Te pontosat akarsz, íme, idézet a villanyszerelő forumról(lehet azóta frissítették a szabványt):
Kábelek, vezetékek jelölése, MSZ HD 60364-5-51:2010 ezt kérné:
"A kábel- és vezetékrendszereket úgy kell elhelyezni vagy megjelölni, hogy a villamos berendezés ellenőrzése, vizsgálata, javítása vagy átalakítása esetén könnyen azonosíthatóak legyenek."Aztán 1 sorral lejjebb le is írják a mesterek, hogy a "könnyen azonosíthatóak legyenek" nincs specifikált műszaki tartalommal ellátva, így a vita innentől meddő is, mert soha nem lehet megtalálni a közös nevezőt amíg nem felülről jön az ukász.
DE!
Te egy olyan írásomra reagáltál, amiben azt ecseteltem, hogy a kollega a 40 áramkörös elosztóból elinduló kábeleken és kmsz-eken(sem az egyes leágazásokon) SEM hajlandó semmilyen feliratozást sem tenni. Ez viszont az Ő részéről tényleg szembemegy az általános gyakorlattal.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Jól látod, az eltérő típus, "AC" vagy "A" nagyon nem mind1, nem "szarabb" hanem másra való. Az AC-nek is megvan a helye, csak az nem az a felhasználás ami Neked van.
A stiló a kínálat aljáról való, lehet hogy ez is érzékenyebb a kelleténél, tehát 30 helyett, mondjuk 20-nál már leold.
Egyetemi labor vizsgálaton is volt hogy 300 helyett 150-180-nál leoldott az olcsóbb típusú berendezés.Amúgy az a helyzet hogy ha sok áramkört akarsz 1 db-al védeni, akkor az áramkörönként egyébként egyesével megfelelő, 30mA alatti, mondjuk 6-10 mA-ek összeadódnak a Fi relénél, így olyankor is leold ha egyébként egyenként az áramkörökön nincs olyan hiba ami indokolná.
Ezért szoktuk szeparálni a hálózatot, pl a kútszivattyút direkt külön Fi relére rakjuk, mert az eleve egy olyan berendezés aminél valamennyi szivárgó áram mindenképp lesz a vízbe mártott szigetelt kábelanyagon keresztül is.
Ugyanígy a kapumotor is folyton kint van a viharban, annak is jobb lenne.Az alelosztókat ellátó hosszabb tápkábeleket inkább külön 100-assal is lehet védeni, mert ott a végponti elosztóba rakod a dugaljat védő 30mA-es, "A" típusú Fi relét. A kábelt ténylegesen csak a sérülések miatt kell védeni, pl felújítás közben megcsúszik a kalapács.
Régebbi szabványok a fix bekötésű egységeket mint amilyen egy alelosztó nem is rakták Fi relére egyáltalán.A Legrand Fi relé nem biztos hogy hibás, de "AC" típusként dugaljak védelmére nem alkalmas, tehát mindenképp venni kell új Fi relé-t, vagy reléket.
A hátulsó alelosztó betápkábelét érdemes párhuzamosan kötni a főelosztóval.
Tehát berakni egy sima főkapcsolót, amiről párhuzamosan megy a vezetékezés a 2-3 Fi relére, meg az alelosztó tápkábelére, amit ha a pénztárca engedi akkor 100-assal védeni.
Aztán megnézni hogy az alelosztóban ez a stiló mennyire használható, lehet ott is 2 db, mondjuk Schneider Resi 9 lenne jobb.UI.: azért jól nézd meg a jelölést, mert van amikor az "AC" nem az "AC" típusra utal, hanem arra hogy nem "DC", tehát nem egyenáramú áramkörre tervezték, hanem 230-as hálózatra való.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
luciferc
#8941
üzenetére
A profi megoldás (ha nincsenek útban vezetékek-csövek) ha pl flex-be kővágó korong, porelszívó kiegészítő (+30-50k huf) és szépen pontosan ki lehet vágni, de akár fel is darabolhatod a belső részt így szinte alig kell a szomszédokat megőrjítően vésni...
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#8951
PROTRON
addikt
szemmelver
#8950
PROTRON
addikt
válasz
szemmelver
#8950
üzenetére
Durva hogy 3 db kék vezeték jön fel a mérőórától, szal fontos lenne megszerelni, mert lehetnek ott durvább rejtett hibák. A klíma ha fűtésre van használva akkor is csak 1 kW körül terhel, de azt viszont olyan 24/7, mint állandó terhelés tud gondot okozni a régi kötési pontokban. A vezeték közepén nem, de a kötési pontok el tudnak öregedni(csavar fejek menete szétmehet, csavarok alatti vezeték darabka eltörhet, stb...), az alu erre érzékeny.
Kérdés hogy melyik város, melyik kerület?
Mert pl Budapesten ha nem szikrázik, akkor csak teljes szabványosítással engedik a vezeték cserét, ami amúgy tök jó dolog, csak ugye sokan drágállják.
Ha szikrázik, akkor először ki kell hívni a szolgáltatót, aki megállapítja hogy szikrázik és megengedi hogy csak vezeték csere, vagy ugyanúgy előírja a teljes szabványosítást.
Ha csak úgy jön egy regszerelő és plombabontást kér hibajavításra, csak akkor plombálják vissza ha fotókkal részletesen be van mutatva hogy vezeték hiba volt. Különben visszadobhatják a visszaplombálási kérést amíg nincs teljes szabványosítás.De ezt csak Budapestre tudom ennyire részletesen, más városok helyi kiskirályai másképp is eljárhatnak.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Bocs hogy bele szólok, de nagyon nem jó hogy a saját eseted alapján egyértelműsítesz.
Városonként, de még kerületenként is eltérő.
Ráadásul nálad van második tarifa, amiről a kollega nem mondott semmit, így nagyon nem reprezentatív az összeg amit írtál, lehet ennél sokkal kevesebb is, ha pl kis lakásszámú társasházi lakás.Te is az 5 különböző területi illetékes közül ugyanahhoz tartozol? Mert régiónként eltérő.
Oldalakon át beszélgettünk itt a topicban a démász-nál dolgozó forumkollegával, leírta, hogy vannak területek ahol a szolgáltató plombát bont, utána pedig akármilyen villanyszerelő megcsinálhatja a szerelést, nem csak regisztrált.
Majd megint jön a szolgáltató és visszaplombál, amikor is ellenőriz mindent hogy rendben legyen.
Ezért érdekes hogy melyik régióhoz tartozik, mert BP-Pest megyében meg a reg szerelő bontja a plombát és szerel mindent készre, csak visszaplombálni jönnek.Így régiónként eltér az összeg.
Aki volt itt korábban érdeklődő hogy 1,5M-et fizetett ki egy sima kombi földbeásott szekrény lerakásért, Őt pl szabályosan átverték, mert elhitte a Balatonnál ennyi és kész és rögtön kezet fogott, szavatartó ember.Közben megtaláltam egy tavalyi számlát cégnél, hogy Pestről a Balatonhoz leutazva a kollégák 650-ért csinálták a kombinált nap+vez földbeásott szekrény mérőhelyet...mégegyszer: tavalyi ár és csak a múlthéten találtam meg, mert amúgy nem szoktunk ilyen távolra menni, de főnök haverjánál volt az eset.
Budapesti társasházi lakásoknál meg simán bemegy 300k alá a kombi mérő és 200k alá a sima nappalis mérő, amennyiben olyan a helyszíni adottság.
Szóval nem mind1 a város, nem mind1 hogy mekkora a verseny a környéken. És hogy lakás, családi ház, 1 mérő, 2 mérő, 3 mérő...
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Azért nem egyenlő vele, mert az "1x"-el a fázis számot jelölöd.
Villamosságtanban nagyon nem mind1 hogy valami 1x32, 3x32, 3x1x32, vagy 3x1x10...
Az 1x32-ig csak kiszállási díjat kell fizetni (ez sem ingyen van), de ez azt jelentené hogy a második fázison akkor is fizetni kell, ha az elsőn csak 1x20-at kérsz.
Ezért fogalmaz úgy a MEKH rendelet hogy összesen 32A-ig.
Amúgy asszem 14k huf körül van idén a kiszállás, nekem még nem olyan jó az órabérem hogy ezt ingyen-nek hívjam.
Mindig leszúrom a kollegákat cégnél hogy ne azt mondja ingyen, mert akkor az emberek azthiszik tényleg ingyen.Amúgy tavaly még ki lehetett használni a központi rendszer kiskapuját, hogy fázisonként összegezve ellenőrizte a rendszer az eltérő tarifák esetén, így ha az L1-re írtad igénybejelentéskor a 1x32A-t, majd a "H" tarifát 1x16A-t L2-re, akkor nem kértek csatlakozási díjat 5k huf / amperért...idén sajnos már nem fázisonként, hanem összesen nézi a rendszer, ahogy a rendelet mondja.
Vidéken sokáig eleve fázisonként 32A-ig nem kellett extrát fizetni.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Reg szerelő kollega szerette volna pont a változások előtt még 2021 júniusban megcsinálni a 3x32A-re bővítését és akkor kapta vissza a választ, hogy épp előtte 1 héttel változott azon a területen ez a részlet szabály és már nem tudja olcsón megúszni, hanem ki kell fizetnie az ampereket...mondták neki hogy 1 hetet elkésett...
Ezért írtam hogy "vidéken sokáig" az nem egyenlő azzal hogy tegnapig, hanem hogy régen.
Villamosiparban ami tavalyi, az már régi, ami 10 éves, az már őskövület.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Lehet hogy korábban bizonyos esetekben tényleg Neked kellett kifizetned a csatlakozó vezetékezés költségét.
De jelenlegi állás szerint, amennyiben a nyomvonalat előre kialakítod és az 30-(bizonyos esetekben) 40 m alatti, akkor tuti a szolgáltató hozza a kábelt/légvezetéket és behúzzák, kivéve ha speckó kialakításra van szükséged (pl a Terveződ előírja az árnyékolt rézkábelt, azt a szolgáltató nem fog hozni, csak standard alu földkábel - légvezetéket hoznak).
Persze feltétel hogy előzetesen biztosítsd a munkavégzés feltételeit, pl légvezeték esetén ki van építve a tetőtartó, onnan a védőcsövezés belevezetve a mérőhelyig, fel van állványozva, stb...pl jelenleg a mérőhelyi munkát végző alvállalkozók egy részének ki van adva, hogy telken belül, 2 m magasság fölött csak állványon dolgozhatnak, vagy kosaras emelővel. Nem dolgozhatnak elvileg simán alu létráról, akkor sem ha reg szerelő gond nélkül megcsinálni, csak neki hivatalosan tilos.
Na most ezeket 1 mérőhely miatt nem fognak neked odahozni, neked kell biztosítani.Másik eshetőség hogy reggel 8-kor odajönnek, odaadják a légvezetéket a reg szerelődnek és mondják hogy délutánig építse ki, aztán visszajönnek bekötni.
Ez hivatalosan szabálysértés, de senkinek sem érdeke feljelenteni őket.Földkábel esetén Neked kötelességed a kerítés alatt áttörni és onnantól kezdve a telken belül a védőcsövezést kiépíttettni, hogy nekik csak behúzni kelljen.
Egységárban a szolgáltató esetén is ki kell fizetni, de jóval olcsóbban csinálja meg mint a versenypiaci villanyászok.
15 [m] teljes kábel hosszig ingyen, felette méterenként 5k huf. Ennyiért a földmunkát se csinálja meg neked senki, nem hogy anyaggal együtt a kábelt.De hihető hogy egy időben a kábel anyagot a tulajdonosnak kellett intéznie és fektetnie, mert rengeteg olyan családi házas helyszínünk van mostanság agglomerációban, hogy az ELMŰ tervezést kér 3x32A alatti összesített teljesítmény esetén is, mert adatbázisuk szerint a kábelt anno nem Ők telepítették.
Ilyenkor igazából csak a kábel nyomvonala érdekli őket, hogy az betartja-e a szabványokat, de csak mérnök kamarai tervező által aláírt doksi esetén adják meg az engedélyt a bővítésre, pl 1x16---> 1x32 esetén is.
Ez ilyenkor nálunk egységáras, mert a helyszíni bejárással együtt azért fél-1 nap is elmehet, amíg a tervező nem tud a nagyobb tervekkel foglalkozni.
Persze ilyenkor a tervbe bele kell írni hogy melyik mérőhely típus lett kiválasztva, meg a mért oldali vezetékezést is le kell írni.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
gurabli
#8980
üzenetére
Az XBS márkát jelenleg már meg is szüntették, mivel annyira rossz a híre.
Más gyártók termékei ha meghibásodnak, 99% az esélye hogy lekapcsolnak és egyáltalán nem adnak át, tehát nem lehet veszélyes feszültség állapot.
Az XBS esetén volt 5-10% esély, hogy pl hibás kmsz esetén továbbra is átadott, nem lehetett lekapcsolni, ami azt jelenti hogy ha épp akkor túlterheled az adott áramkört leéghet a vezetékezés. Azért nem hallasz annyi lakástűzről, mert kevés a valódi nagy fogyasztó a lakásokban ráadásul azokat is rövid ideig használják. De XBS esetén valós kockázata van MURPHY-nek hogy legrosszabb pillanatban romlik el és a fellépő hibaállapot okozhat lakástüzet.Schneider, Legrand, Eaton, Eti márkák azonos árkategóriában kb azonosan megbízhatóan teljeítenek, ahogy írták otthonra a Schneider Resi 9 kategóriája már megbízható.
Én a kismegszakítókat is cserélném lehetőleg a Fi relével azonos márkájúra.
Ugye lakás esetén a 4,5kA már elegendő ami darabonként bruttó 1500 huf vagy az alatti.
Családi házak esetén 6kA szoktunk javasolni, de nem kötelező, annak darabja br. 2600 huf.Neked kell mérlegelni, hogy a családod nyugodt alvása mennyit ér, de ne felejtsd el hogy van egy ingatlanod, ami biztos hogy több 10 milliót, ehhez képest az a +30-50-n spórolni...
jelzem, nem írtad hogy hány darab kmsz van, de ha spurkodni kell, meglehet gondolni hogy vannak-e összevonható áramkörök, amikor 1 db 10-es kmszból elindítod az 1,5-ös vezetéket pl világításnak, amit a következő kötésdobozban elágaztatsz a két hálószoba irányába. Ha nincs rajta dugalj, akkor simán 1 db 10A-C kmsz elég lehet jelenleg 10-20 db 9W LED körte táplálására...
Viszont fontos hogy összevonás során SOSE az összesített vezeték keresztmetszetet kell nézni, hanem hogy EGYENKÉNT az egyes, legvékonyabb vezetéknek mennyi a max terhelhetősége és olyan kmszt venni.
Tehát a kmsz-ből csak 1 vezeték indul el, egy következő kötésdobozban lévő elágazásig, az összevont áramkörök közül a legvékonyabbal azonos keresztmetszetű, aztán az elágazásból már megy amennyi akarod, max levág a kmsz.
Tehát ha összevonsz 5 db egyenként 2,5-ös áramkört, akkor nem rakhatsz fel az elejére 25A-es kmsz-t, ugyanúgy az egyenként 2,5-ös vezetékek terhelhetősége 16A, csak ekkora kmsz-t rakhatsz. Ugyanígy a 1,5-ös vezetékekre összesítettként is csak 1 db 10A-c.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
gurabli
#8986
üzenetére
Mivel lakás, így szerintem is elég a 4,5kA Schneiderek, persze a 6-osak még jobbak, szal az ilyen visszakérdés fura.
Ez a betáplálás irányából, a közcélú hálózat vagy szomszéd lakás irányából történő zárlati túlfeszültséggel szembeni védelmet takarja. Nem egyenlő azzal ha az épületbe villám belecsap, arra más típusú, célzott védelem kell.A fentiben a GE-k maradhatnak.
A fedél alatt remélhetőleg eredetileg villás sínnel húzta végig a fázist és nem barkácsolgatott átkötő vezeték darabokat. Ha jó oldalra rakod a Fi relét, akkor annak az elmenő fázis kapcsáról közvetlenül mehet tovább és akkor 1-el kevesebb kötés és átkötő vezeték darabka, tehát kevesebb hibalehetőség.
Ha már szerelitek(minden előírást betartva, leáramtalanítva), beraknék legalább +3 tartalékot, hogy ha később pl elektromos főzőlap jönne, akkor legyen hova kötni, meg 1-et esetleg jövőbeni klímának.De ha úgy érzed hogy nem lesznek ilyenek, akkor is beraknék 1 tartalékot, aztán ha épp bolond gombát eszel, lehetne venni bele túlfeszültség levezetőt.
A szünetmentes tápegységek topikban pár hete panaszkodott valaki, hogy a családi házától 1-2 km-re becsapott egy villám, amit a közcélú hálózat elhozott a házhoz.
Nem volt túlfeszültség levezetője, mert azt hitte hogy a szünetmentes tápegységben lévő elég erős.
Hát nem, a beépített védelem csak a legkisebb értékű, "finom" minősítésű zavarok ellen véd, a komolyabb, akár utcai hálózat irányából érkező túlfeszültségek már több kA-esek is lehetnek, oda már legalább "T2" osztályú védelem kell a lakás főelolsztóba.
Ő most rohangászik hogy a kb 1,5milla értékű elektromos berendezésekről összekeresse a számlákat a biztosító irányába, amiben benne van a homeoffice PC-je is, ami miatt egy időre még a munkából is kiesett.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
gurabli
#9000
üzenetére
Valahogy ki kéne deríteni hogy a társasház főelosztójában milyen márkájú van és abból a márkából választani.
Ha nem lehetséges kideríteni, akkor ez okés. Persze ez csak 1 db nagyobb teljesítményű hiba jelenséget tud kivédeni, utána egyben kell cserélni. Azért a villanyászt is kérdezd meg, van-e valami típus amit ajánl és ehhez hasonlóan kombinált egység, saját "leválasztással".
Ilyen elosztók esetében nem kell új kábel távolról mivel már ott a földelés az elosztódban a dugaljak miatt, ezen meglévő földelés irányába vezeti le a túlfeszültséget, csak az elosztón belül kell a fázis-nulla-földet belekötni a túlfeszbe.Akkor legyenek a 6kA-esek, az a biztosabb.
Az elosztód 12 modulos, jelenleg a túlfesz levezető mellett csak 1 db üres modulod marad.
De ha a csak "szárítógép" és a csak "mosógép" adatlapjára írt watt-os teljesítmény értékek összeadva 3500 alatt maradnak, akkor összevonhatóak.
Így akkor az egyik 16-os felszabadul, meg akkor bemehet még 1 db 16-os, aztán ha komolyabb főzőlap jön, akkor cserélhető 25A-esre, hogy 1 fázisra kötve, 3x6-os kábellel be lehessen biztonságban kapcsolni.
A maradék 1 db 16-os meg mint írtam későbbi klímához jó lehet, ha nyáron kellene + hűtés...Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#9021
üzenetére
Ez általános villanyszerelős topik, inkább hobbi határán mozog.
Nem vagyunk jártasak az összes gyártó összes termék kategóriájában, még az azonos elvek terén is vannak gyártónként gyártási különbségek, még akkor is ha megvette a másiktól a gyártási technikát...Ennek a megítéléséhez villámvédelmi tervezői / túlfeszültség védelmi szaktudás kellene, mert ahhoz a belső szerkezetéről készült szakmai anyagot teljesen át kell nézni.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
csubuka
#9025
üzenetére
Az a gond a villanyos szakmában, hogy attól mert valamit a fősodorban nem említenek, simán lehet hogy kiváló dolog.
Pl a Citel márkájú túlfeszültség levezetők idehaza az egyik legolcsóbbak. Külföldön a több 100 kilovoltos közcélú hálózatokon alkalmazzák alállomásokban.
Idehaza a hatóságok elkértek volna 5 millió forintot azért, hogy 1-el több plecsni kerüljön az adatlapra/minőségi tanúsításra (ami dokumentumokat egész európában mindenhol elfogadnak, csak idehaza még 1 plecsnit kérnek rá) és hivatalosan be lehessen szerelni társasházi főelosztókba, meg közcélú alállomásokba.
A DEHN és OBO cégek kifizették a nokiás dobozt, a Citel nem volt hajlandó...ugyanaz az EON anyacégnél németországban mindenhova lehet telepíteni, idehaza meg csak mért hálózatra.
Meg persze ahol ellenőrzéskor nem veszik észre, ott benne maradhat társasházi főelosztóban / közcélú alállomáson...de hivatalosan nem szabad, ezért csak nagyon kevés beszerzési forrás van, nem tudsz akármelyik villanyszerelő boltban vásárolni belőle, mert mesterségesen le van szűkítve a piac.A DEHN ugyanarra a feladatra 3-5x annyiért árulja a berendezéseit épp ezért mert anno kifizették a + nokiás dobozt. De az OBO is elkéri az árát ha méretlen oldalra kell valami.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
gurabli
#9027
üzenetére
Igen, azt kideríteni hogy 2,5-ösek a vezetékek, azt majd a kmsz cserekor a villanyász megtudja tenni az elosztó fedél felnyitásakor, valszeg amúgy van is a kocsijában egy doboznyi 10-es is, ha valamelyik áramkörre az kellene. Szinte minden villanyász tart a kocsijában a 4,5kA típusból tartalékban ha gyorsan kellene, csak ha valahova előre megveszi, akkor az a biztos.
Azt lehet még majd későbbiekben ha ennyire nagy meló lenne a teraszhoz meg a redőnyökhöz külön vezetékezést kiépíteni a főelosztótól, hogy ott a legutolsó kötési pontnál a dugaljnál kicsit átalakítani.
Arra gondolok, hogy kapni Fi relével egybeépített dugaljat, egyszerűen ott helyileg átalakítani hogy a kifelé menő kábelt kikanyarítani és így kívülről dugvillával belekötni.
Ez azért jó, mert ha beázik valami a teraszon a nagy viharban, akkor hátha csak azt a végponti Fi relét vágja le.
Kültéri dugaljba nincs értelme Fi reléset rakni, attól még belemászhat a víz.Vagy ugyanígy ami kifele megy kábel, lehetne a teraszon valahol eldugni hozzá egy 5 modulos kiselosztót és abba + védelem.
Szerk.:
Nagyon fontosnak tartom a villanyász még arra kérjétek meg, hogy ha már ott van, akkor húzza ki és ellenőrizze a sütő dugvilláját.
Nem ismerem a lakásotok elrendezését, de azért 10-20 év párás zsíros környezet tud vicces dolgokat okozni a sütő, meg főzőlap szikráztató dugvilláján, van hogy ennyi idő elteltével le kell takarítani.
Ismerősnél simán a pára miatt vízkő rakódott le a dugvillára és összeért a nulla a földdel, amire a Fi reléje folyton levágott.
Ugyanígy a sütő tér mögött zsír is tud vicceset produkálni.Na ezért is írom mindig hogy a hűtő kerüljön külön saját Fi relére, mert nekik szerencsére akkor vágta le amikor otthon voltak nem akkor amikor elutaztak 2 hétre...
#9022 bluemirage
A túl nagy C16-ok másik hátránya az, hogy nagy az esély, hogy zárlat esetén a szolgáltatói biztosíték megy le a villanyórában. Mondanám, hogy vicces úgy hazajönni, hogy a ház nagy részében nincs áram... de anyukám azt mondta, hogy a rossz dolgokkal nem szabad viccelődni.Zárlatkor az áram olyan gyorsan vonul végig, hogy sima lakossági kismegszakítókkal a rendes szelektivitást nem lehet elvégezni, már pedig anélkül esélyed sincs megakadályozni ezt. Jobban mondva 50-50% az esélyed, bármit is csinálsz.
Rengetegszer látom hogy a lakáson belül B10A-es áramkörön volt a zárlat kábel elvágás miatt, még is levágta a C20A szolgáltatói kmsz-et is.
De ha meg a "B"-nél is érzékenyebbet raknál, akkor az meg pl porszívó induláskori áramlöketénél is levágna...Nálam idehaza a 25A-es szolgáltatóit levágta a zárlatos LED körte a B16A-es szobai (dug+világítás volt még akkor) leágazáson.
Ipari környezetben is csak a műhelyek esetében lehet ezt jól kivitelezni, pl adott áramkörre méretezett motorvédő kapcsolókkal, de ahol iroda van akkor már ott sem.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
rappit4
#9039
üzenetére
Első gondolatom hogy maga a klíma kompresszora és a klíma kültéri gépháza olyan frekin rezonál, hogy még akkor is úgy tűnik hogy a füllhalgatóból jön a zaj, amikor valójában a helyiség fala vezeti be a hangot...tehát mint ha egy hangvillában lennél. Aztán lehet hogy a fejhallgatód tényleg rá tesz még 1 lapáttal, kvázi koncentrálja a hangvillás teljesítmény állapotot, mármint maga a fülhallgató belső kialakítása.
A lényeg, hogy első blikkre szerintem nem a 230V-os erősáramú hálózat hozza be a hangot, tehát nem mágneses interferenciából kell kiindulni.
De persze megoldást nem tudok, csak okoskodom.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
rappit4
#9042
üzenetére
Ha a biztosítéktábla katasztrofális, akkor lehet 1-2 szakaszon a falban vezetékezés is problémás, lehet pont annál a dugaljaknál amik a PC-hez vannak. Szóval ha a lakáselosztó cseréje után is fen áll a probléma, akkor érdemes tenni egy próbát hogy új hosszabbítót kihúzni a lakáselosztótól a PC-hez-erősítőhöz és hogy azzal is csinálja-e.
Ha megszűnik a jelenség, akkor a falban lévő vezetékek és kötések minősége a fő probléma.
Az olcsóbb megoldás hogy valamit be kell dugni a dugalj és az érzékeny készülékek közé, de hogy mit arról megoszlanak a vélemények. Van akinél már kettős konverziójú szünetmentes tápegység (tehát amelyik teljesen aksiból üzemelteti a kimeneti oldalt) típus elegendő, van ajkinél speciálisabb eszköz kell az erősítőhöz.
Van akinél meg a földelés hozza be az erősítőhöz a problémát, de az meg ugye létfontosságú.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Még szerencse hogy nem sikerült beletuszkolnod, mert nem lehettél volna biztos a tartós kötésben, nem érvéghüvelyes vezetékre találták ki a kisebb beudghatósat, hanem merev vezetékre. Nem csak névben térnek el.
Sodrott vezetékhez persze hogy csatosat kell használni, 25A állandó terhelést annak ki kell bírnia, ha rendesen vissza van nyomva a csatja. Persze azért jobb nem kísérteni az ördögöt, hiába szerepel rajta a 41A, azért jobb ha csak 16A-C kmszű áramkörre rakod.
Van az egyel drágább és nagyobb, amit 6-os vezetékhez gáyrtanak, azt már biztonsággal lehet 25A-hez is használni.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Kiegészítve a kolléga írását:
Ilyenkor ha nem akar a megrendelő szabványosítást, úgy szoktuk megoldani hogy a korábbi elosztót átnevezzük "főkapcsolónak" és onnan új rézvezeték az új elosztóhoz, ahol már nincs méretprobléma, akkora ráhagyással hogy később be lehessen fejezni a szabványosítást.
Persze a régi helyen lehet további leágazás a dugaljnak.Az eredeti kérdésedre a válasz:
azt a óra alátéttáblát nem fogják neked csak azért cserélni mert "kell a hely a mért elosztónak".
Ahogy írod, szabványosítást fognak kérni, beleértve a betápvezeték átvezetését is, hogy ha például légvezeték, akkor új tetőtartó, onnan új védőcső falba vésve benne az új vezeték vagy a légvezeték toldása.Én azt mondom hogy ere úgy is szükség lesz, tehát az éves infláció alapján most még olcsóbb mint jövőre...etc.
Viccesek a vízszintesen elhelyezett szolgáltatói kmsz-ek.A mért elosztónál nem érdemes 1-1 kmsz-en spórolni, azt az XBS-t nem szeretjük, nem számít megbízható márkának(attól mert tegnap még működött, nem biztos hogy holnap is fog), amiket kiválasztottál azok a legolcsóbb már megbízhatóak.
Az árban nem tudunk mit mondani, nem ismerjük a villanyászod hogy mennyiért hozza ő és hogy az utánajárással eltöltött idővel mennyit vesztesz a saját idődből, neked mennyit ér.
Én rábíznám akkor is ha "keres" rajta, mert jobb a békesség és nem azon a +10 ezer forinton fog múlni.
De ki kell kötni hogy ne xbs-t hozzon, hanem amiket Te is megtaláltál márkát. Mielőtt visszakérdezel, igen, rá kell szólni még akkor is ha egyébként profitál.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
insight
#9056
üzenetére
Jól értelmezed hogy az ott fázis, még szerencse hogy idejében (értsd: az előtt hogy megfogtatok volna valamit) leold a kmsz. Nehogy rákösd!
Rengetegszer van az hogy a 2 áramkörös kapcsolóhoz vagy nyomógombról történő indítójelhez 1 db 3 eres kábelt húznak, ahol a második áramkör, vagy a ventilátort indító jelhez a zöldsárgát használják, ami így 230V fázis alatt van.
Be lehetne húzni olyan kábelt is amiben csak fekete szálak vannak, de ezek drágák.
Ilyenkor a kötési pontoknál illik átszínezni fázis színre (ugye 3 van, fekete-barna-szürke), de azon túl a többi szakaszon csak a nagyon alaposak foglalkoznak ezzel.
Gondolom a két lámpa két külön billentyűvel kapcsolható, vagy eredetileg úgy volt.
Áramtalanítás után vissza kéne kötni.Az a kérdés hogy amit vettél lámpát mi van a bekötéséhez írva?
Csak mert létezik olyan érintésvédelmi osztály, hogy kívülről teljesen elvan szigetelve műanyag elemekkel, ilyenkor izzó cseréig nincs gond abból ha nincs bekötve a földelés, mert kívülről nincsenek érinthetően sem feszültség alatt álló, sem fém alkatrészek.
Izzó csere alkalmával meg kötelező áramtalanítani.
Tudod ágy melletti olvasó lámpák esetében sokszor csak két ágú kisvilla van, nincs is földelő érintkezője.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
De megmondta hogy pontosan milyen típust vegyél? Mert a "régi pvt-k" szekrény miatt megijesztettél, nehogy aztán visszaplombáláskor derüljön ki hogy lejárt rendszerengedélyű típus és megtagadják a visszaplombálást.
Az új típusok pontos azonosítójában benne van hogy "csp21".
Amúgy eléggé olcsón megúszod ha a szekrény "fele az ár"-nak pláne ha kedvezményesen szerzed be, bizonyos esetekben a vezetékezés+védőcsőhöz képest 3-4x annyi a szekrény.Amúgy van hogy már a régi pvt szekrény drágább, mert már ugye csak kis sorozatban gyártják, mivel október 15.-ével lejár az összes tervjóváhagyás ami még a régi típusokra vonatkozott. Csak azon társasházak kaphatnak hosszabbítást a régi tervükre, amelyek be tudják mutatni hogy már leszállításra kerültek a mérőhelyek, csak még folyamatban van a kivitelezés. Különben ha lejár már csak új dobozokkal dolgozhatnak.
#9066 draco31
Ez akkor a belső villanyszerelés teljes ára? Vagy csak az anyag költség?
Mert ha a teljes ár, ez az összeg kb csak vezetékezés, ahol kell ott kisebb védőcső szakasz cserék lokáliosan, meg a munkadíj.
Lehet hogy egy 6-10 modulos kiselosztó még belefér, de semmi komolyabb, mert a segédmunkások is elkérnek egy napra 25-öt zsebbe, 40-et ha rendesen le van katázva...
Talán egy olcsóbb Fi relé még az elosztóba, amihez képest 2-3 ezer huffal drágább ha Schneider márkát kérsz. A jobb kmsz-eknek is darabja ahogy látod 400 huffal drágább, szal még annyival több.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Biztos hogy a telekkönyvi kivonat szerint közterületre húznád ki a vezetéket és a lámpákat? Nem csak a telekhatárra?
Hivatalosan, pláne hogyha a közút felett keresztbe át kell húzni:
Az önkori építésügyi hatóságánál a "magaságyáshoz" beadott tervanyagban szerepeltetni kell a villamos berendezésekről is a helyszínrajzot, hogy hol futna, milyen típusú kábelezés, milyen lámpák, elosztó ha kell etc...
Ezután a jóváhagyással együtt kell beadni mérnök kamarai tagsággal rendelkező tervező általi tervet az e-kozmu honlapon keresztül, közmű egyeztetésre.
Ilyenkor az ország összes közmű szolgáltatója lenyilatkozza hogy van-e köze hozz, és ha van milyen feltételeket kér a jóváhagyáshoz. Nyilván akik nincsenek a területen, azok rögtön rányomnak hogy "nincs közöm hozzá". De az utcai elektromos szolgáltató, valamint a telekommunikációs cégek azért ülnek rajta.
Aki a közelben fut, a jóváhagyás után még lehet előírja szakfelügyeletet rendelését az elektromos nyomvonal telepítéséhez.Ha légvezeték, akkor még a területi elektromos szolgáltató lehet külön feltételekhez köti, vagy nem is engedi a telepítést, mert a tűzoltóságot megzavarhatják az összevissza húzott vezetékek.
BTW épp ezért a mért oldalról kihúzott légvezetékhez nem is mindig járul hozzá az elektromos szolgáltató.Épp ezért célszerű hogy az elektromos hálózat minden pontja a telekhatáron belül legyen, mert ha csak kivilágít a lámpa az úttestre, akkor csak az építésügy fog beleszólni a helyszínrajzod alapján, amennyiben belevilágítasz valamelyik szomszéd arcába az esti borozás alkalmával.
A lámpák köré megfelelő ernyőt rakva be tudod irányítani ahova kell, persze ezt látatlanban írom nem tudom mekkora terület.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#9077
PROTRON
addikt
astrojoe12
#9076
PROTRON
addikt
válasz
astrojoe12
#9076
üzenetére
Elvileg a negyedik az "PEN" nevű vezető, tehát közösítve van a PE védő és az N nulla vezeték, majd az elágazó csomópontot a mért elosztó betáplálási pontján alakítják ki.
Ahol egy fővezetéki sorkapocsba megérkezik a PEN vezető, majd innen indul el a nulla sínre 1 vezeték és 1 vezeték a PE sínre.
Ezutáni szakaszon már "szeparált" a rendszer, tehát a későbbiekben TILOS összekötni őket.
Na ebben az esetben az elágazás utáni nulla sínről hozod a túlfeszbe a nullát és a pe sínről a védőföldet.
Ez a biztos megoldás, a másik amit a kollega ír az már elvisz más mezőkre.Amúgy
Még alumínium a betáp vezetékek?
Családi ház?
Van földelő szonda? Mert ha van, akkor azt elvileg összekötötték a mérőóra előtt a PEN vezetővel és külön vitték a földelést a mért elosztóba, akkor meg ott megint csak TILOS összekötni a kettőt.
Ez esetben kicsit többet kell még beszélgetni...[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Ez esetben én a telek határra raknám a lámpákat, kicsit magasabb oszlopra(mondjuk 3 méteres oszlop, legalább 2,5m-en a fénypont), lámpák köré ernyő, hogy beirányítsam a nekem megfelelő pozícióba és akkor nem fog a szembe szomszéd ablakán bevilágítani.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#9080
PROTRON
addikt
astrojoe12
#9079
PROTRON
addikt
válasz
astrojoe12
#9079
üzenetére
Régebbi típusú földelés, szabványosítás előtt ez okés.
A "villanyoszlop" alatt az utcai oszlopot érted? Mert a közcélú oszlophálózaton nem kötelező minden oszlopot földelniük, valahol pár száz méterrel arrébb is lehet, de ez a te szempontodból mind1, mert az épület saját földelése az érdekes.Akkor a sorkapocs az a PEN potenciálrögzítése és onnan van szétválasztva a TN-S, 5 vezetős szeparált rendszer.
Tehát ahogy írtuk, ha már megvetted, akkor a PEN sorkapocsról elinduló nulla és földelő sínekről kell "vissza" hoznod a vezetékeket a TFL-hez.
A főkapcsoló a bejövő 3 fázisra kell kötni, ami után érdemes egy saját 3p kmsz-t rakni a túlfesz levezetőhöz, hogy ha cserélni kell le tudd választani.
Ha még nem vetted meg, akkor tudsz spórolni azzal, hogy eleve csak 3 fázis + PEN levezetőt veszel, ahol meg a PEN közös kapocsról hozod a TFL pen jelölésű kapcsára.
Ilyenkor nincs külön nulla, mert hogy olyan kicsi a távolság a két vezető között, hogy még nincs potenciálkülönbség.
Ha már messze kerülsz a szétválasztástól, akkor a vezeték hosszak miatt már ez a 3p+n+pe jelölésű kell, amit fentebb linkeltél.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
Tigerclaw
#9081
üzenetére
Milyen jellegű ez a gép?
Jól értem hogy 1 kompakt gép, amiben vannak fűtőpatronok?
Vagy a fűtő patronok külön tápkábelen vannak?
Lehetne őket egyesével bekötni? Mármint külön a vezetékezéseket?
Tudom egyenként teszteltetek, de a teszt közben minden be volt kötve...nem?#9082 csubuka
16-os vezetékre már fővez sorkapcsot szoktunk alkalmazni.
Ha már megvettétek, jobb lenne a gyártói bekötést alkalmazni, tehát TN-S rendszerű túlfesz levezetőnél a pe- a pe sínről, n- a nulla sínről.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Az igénybejelentés elindítása az ingyenes.
HA és Amikor érkezik rá egy "Műszaki-gazdasági Tájékoztató" levél abban leírják a feltételeket, amit ha aláírsz ÉS VISSZAKÜLDÖD EMAILEN(!), csak akkor válik "szerződéskötéses" folyamattá az ügy, csak akkor keletkezhet fizetési kötelezettség. Erre 3 hónapod van, ha megérkezik az MGT, ha nem írod alá és/vagy nem küldöd vissza 3 hónapon belül, akkor a 4. hónap során törlik a bejelentésed.A szolgáltató azt tudja ellenőrizni, hogy a kapualjban lévő társasházi betáp főkábelre mennyi az össz bekapcsolt teljesítmény és hogy a közcélú hálózaton van-e szabad kapacitás az utcában, ha nincs akkor mennyi idő múlva fejlesztik fel az utcai hálózatot a szükséges mértékben.
Van hogy Bp. 5. kerületében már az 1x32A-t sem adják meg, mert nem bírja el az utcai hálózat.Budapest melyik kerülete amúgy? Mennyire régi a ház?
Viszont az EON/ELMŰ hálózati kft. igénybejelentésekkel foglalkozó osztály nem mindig tudja hogy melyik társasházban a lépcsőházi hálózat milyen állapotban van.
Egyik osztály kezeli a társasházak saját kezelésében álló felújításokat és másik osztály a bővítési igénybejelentéseket.Ráadásul sok esetben az MGT-ben direkt kérik, hogy a közös képviselő nyilatkozza le hogy a bővítésedet a társasház lépcsőházi hálózata elbírja-e vagy sem. De persze jelenleg nincs is ilyen formanyomtatványa a Budapesti EON-nak.
Ilyenkor a közös képviselők visszadobják Neked a labdát, hogy a Te általad felkért Regisztrált szerelő számolja ki és ha megfelel írja alá a szükséges papírokat, tehát külön kiegészítő felelősség vállalási papírt.
Épp ezért fel kéne hívni a közös képviselőt "érdeklődve" hogy van-e tervben fővezeték felújítás, vagy fel lett-e újítva, van-e bármilyen papír...lehet nyugodtan levegőbe beszélni, nem tartozik rá hogy már eldöntötted a bővítési szándékot.Ezzel párhuzamosan keress Regisztrált szerelőt akivel konzultálsz a helyszínen, ragaszkodj hozzá hogy a fővezetéket is nézze meg, különösképpen az adott lakás elágazó tokozatát. Sokszor van hogy félbemarad a felújítás, így megtévesztő lehet egy felújított főelosztó vagy földszinti vezeték szakasz, miközben az emeletekre tartó vezetékek meg régiek.
Aztán ha szerinte elbírja a bővítést, mehet az igénybejelentés, max visszadobják ha épp nem akarnak 2 eltérő fázist bekapcsolni Neked.
Gondolom van főzőlap.#9096 csemberlen
Ezt konkrétan friss tapasztalatból írod, hogy valaki ismerősöd így járt és kifejezetten beleírták a válaszlevélbe hogy "nem akarunk csak 2 fázist bekapcsolni"?Mert ha csak visszadobták az igényt, de nem írták ezt bele kifejezetten, az sok mindent jelenthet, pl szar az utcai vezeték.
Tényleg érdeklődve kérdezem, mert asszimetrikus igénybejelentést már jópár hónapja nem intéztem, simán lehet hogy hetente váltogatnak.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
#9099
PROTRON
addikt
csemberlen
#9098
PROTRON
addikt
válasz
csemberlen
#9098
üzenetére
Naja, de ez az utóbbi 1 évben már nagyon nem érte meg nekik, gondolj bele az új szabály szerint a lakossági éves keret mérőóránként jár, nem tarifánként.
Amúgy tény hogy alapkiszerelésben a 3 fázisú mérőóra pirosan világít ha valamelyik fázis hiányzik, de technikailag attól még pontosan elvégzi a mérését a másik 2 fázison átfolyó áram mennyiségnek.De tény hogy ha már amúgy is megvan neki a 3 fázis, a mérőhelyek meg egységesen 3 fázisúra lettek kialaktva, tehát nincs külön 1 fázisú, sem 2 fázisú mérőhely(maga a befoglaló doboz), így talán a legegyszerűbb ha a jelenlegi 16-16-10--->32-16-20-ra vált. Csak ugye ez drágább, mert minden új amperért fizetnie kell, míg a 32-25 esetben nem kellene annyit.
(megjegyzés: tudom hogy van 1 fázisú új típusú mérőhely, de azt csak akkor lehet használni, ha egy tervező 3-4 oldalban bemutatja a helyszínt, befotózott mérőszalaggal hogy miért nem fér el a 3 fázisú mérőhely).De akkor is kíváncsi vagyok hogy visszadobják-e neki az igényét, mert én lehet idehaza ilyen 32-20-at szeretnék, legyen inkább Ő a kísérleti bárány.
[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
válasz
ramzess
#9100
üzenetére
Az hogy ketten laktok semmit nem számít.
Az az érdekes hogy van-e bojler?
Van-e elektromos sütő?
Van-e elektromos főzőlap?
Ezek teljesítménye nem érzékeli hányan lakják a lakást, a 120 literes bojler 1400W-os fűtőszála akkor is 1400W-al terhel ha 2-en lakjátok, meg akkor is 8-an.
A 2600W-os elektromos sütő pizza sütés előtti felmelegítés alatt akkor is 2600W-al terhel, ha 2-en laktok, meg akkor is ha egyedül van otthon a gyerek.Ezért kell hogy milyen nagyobb terhelésű berendezéseket használtok. Nyilván ha gáztűzhely gázsütővel akkor megint más a helyzet.
Én akkor is 20A-es kismegszakítót és 4-es kábelt használnék, ha egyébként nem szokott 16A fölé menni, nehogy aztán a gyártó ebbe kössön bele.
Tehát cserélni a 16-os kismegszakítót 20A-re az elosztóban.
A védelmeket nem kényünk kedvünk szerint választjuk, van mögötte mérnöki kalkuláció, valamint a vezeték keresztmetszetet védjük a túlmelegedéstől.Mielőtt még mások megkérdeznék: attól hogy 20-as a védelem nem lesz több a villanyszámla annál mint ha 16-os lenne, mert a villanyszámla a használat módjától függ, nem a kmsz értéktől.
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Zugló jó hely, van a közelben alállomás(az a neve hogy "Zúglói transzformátor alállomás"), szal az utcai hálózat valszeg nem lesz gond.
A mérőóra csere egyáltalán nem jelent vezetékcserét!!!
A mérőórát a szolgáltató cseréli, a vezeték viszont a lakás tulajdonos felelőssége!
A lépcsőházi elágazások és fővezeték pedig a társasház felelőssége.
2019-ben már előírás volt hogy felújítás, vagy egyéni szabványosítás alkalmával a mérőórát át kell rakni egy műanyag lángálló, ütésálló dobozba, általában ezzel egyidőben szokták cserélni a vezetéket is réz 10-es keresztmetszetűre.Ha nincs műanyag dobozban a mérőhely, akkor valszeg a lakás méretlen vezetékezése nem került cserélésre, tehát a jelenlegi bővítésedhez valószínűleg szabványosítás fog kelleni, helyszín függően ennek a külön díja 180-300k között mozoghat.
Ezt a helyszíni felméréskor tudja megmondani a regisztrált villanyszerelő.
Az jó ha van távhő, így fűtésre nem használjátok a klímát, tehát nem feltétlenül térülne meg ha "H" tarifás második mérőórát kérnétek.
Ugye a nappali mérőórán van évente 2523 keret, ami felett már kWh-ként már 70 forintba kerül, kérdés, hogy most előző augusztustól idén augusztusig mennyit fogyasztottatok.
Ha csak 3000-3500 akkor nincs értelme "H" tarifás bővítésnek.
Azért nincs értelme, mert ebből a klíma kb 400-600 lehetett.Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
Igen, a lépcsőházi elágazástól a mérőóráig, a mérőórától a lakáselosztóig 10-es , hajlékony, érvéghüvelyezett réz vezetéknek kéne lennie.
Ezt a lakáselosztónál könnyű kideríteni hogy milyen van, az "érvéghüvely", amit a vezeték végére rázömítettek, annak a gallérja fehér színű, ha 10-es vezeték.
Ha fekete a gallér akkor 6-os.Ha tényleg cserélték, akkor igazából elég hamar meg lehet a bővítés, de lehet a fentebb említett "tájékoztatóban" akkor is elvárják hogy egy regisztrált szerelő ismételten leigazolja hogy "megfelel".
De van hogy a tájékoztatóban egyből a bővítés időpontját adják meg.De azért biztos ami biztos alapon csak jobb lenne elkérni a közös képviselőtől a felújítás tervanyagát, mert abban nagyjából ki lehet olvasni hogy mennyi szabad kapacitás van.
Egyik hogy az adott lépcsőházi felszálló fővezetéken hány amper az egyidejű terhelés és hogy ahhoz képest az adott vezeték típus mennyit bír.
Ezen kívül még az is kérdés, hogy az adott legtávolabbi lakásnál mennyi a feszültség esés, a bővítésed után is kötelezően 1% alatt kell maradjon a számítás szerint.[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
-
PROTRON
addikt
A 3 kmsz, az nem 3 kör, hanem a 3, eltérő fázisod.
Fázisonként kell a 10-es vezeték ( fázisonkénti 32A vagy az alatti terhelés esetén jelenleg ez az előírás, 32A-63A között meg 16-os).
Tehát összesen bejön a mérőóráig az 5x1x10, majd onnan tovább a lakás elosztóig szintén 5x1x10.
3 db fázis vezeték (egymáshoz képest időben eltérően, színusz hullám szerinti negatív csúcs - 0 - pozitív csúcs) - feketék, mind a hárman
1 db nulla vezeték (mivel a 3 fázis eltérő, ha 1 fázis lenne akkor 3 db nulla kellene) - kék
1 db földelés vezeték - zöldsárga[ Szerkesztve ]
Elméletileg nincs hülye kérdés...az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs