Új hozzászólás Aktív témák

• #16048 thyeby őstag Sanyabá #16041

  Új Válasz 2012-10-04 15:37:38 #16048

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  válasz Sanyabá #16041 üzenetére

  Szinte pontosan azt írtad, amit gondoltam erről.

  Vannak hossz, és vannak keresztvágásra kihegyezett szerszámok, gépek. Ha megfordítva használjuk őket, kínlódássá válik a munka.
  Nehéz jól megválaszolni, hogy hosszába, vagy keresztbe könnyebb-e vágni a fát, mert elég soktényezős dolog.
  Ha nézünk egy másik megközelítést: Most vágjunk egy botot, vesszőt jó éles kacorkéssel hosszára, majd ugyanezt keresztbe, akkor megfordul a dolog. Hosszában könnyebben tudjuk faragni, mint keresztbe. Hosszára faragáskor inkább csak hasítunk, míg keresztvágáskor töményen nyírunk. De ez sem fogja megválaszolni a kérdésünket igazán korrektül. Gondoljunk a könnyen faragható fafajokra, mondjuk a hársra.

  Onnan indult ez a dolog, hogy szóba került a haránt gyalulás.
  A gyalugépek arra vannak berendezkedve, hogy szálirányban metsszék a fát.
  A haránt gyalulás - ha a rostok szépen párhuzamosan futnak a gyalukéssel - igen meg fogja fogni a gyalugépet. De változik a leányzó fekvése, ha a rostok rézsutosan esnek a kés alá, fafajonként is változó, hogy mennyire fogjuk vissza a gyalukést így, valamint a fa nedvességtartalma is beleszól a dologba.

  De nem szerencsés a haránt gyalulás "hatékonyságát" az alapján levezetni, hogy hosszára, vagy keresztbe könnyebb-e vágni a fát, ugyanis a keresztbe vágás megfelelője az lenne, amikor bütüt gyalulunk - amivel aztán végképp nehezen bírkózik meg egy mezei gyalugép.

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák