Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • atesss

    addikt

    válasz And #9584 üzenetére

    Közben az elmúlt napokban inkább a programozást tanultam (kb. majdnem az egész hosszú hétvégém ráment... de aztán én is lettem elsőnek kész a laborcsoportban a mai ZH-val :) ) , de azért utánanéztem ennek az elektronikai részének is.
    Most már világos hogyan is működik ebben a kapcsolásban a mosfet, magamtól rátaláltam a BS270-re (így: link) , majd ez alapján a BS170-re - ami nagyon minimális eltérésekkel ugyanez.
    Csak sajnos a Lomexben nem lehet kapni, csak a HEStore-nál: link
    Lomexben csak TO-220 vagy hasonló tokozású "N-PowerFET-LOGIC" van, egy 7 szegmenseshez meg felesleges a Power. Ráadásul a TO-220 elég sok helyet is foglal, meg vigyázni kell hogy ne érjen más a hátlapjához, vagy le kell szigetelni. A TO92-nél nincs ilyen probléma. Meg drágább is (Lomexben legolcsóbban BUK553-100A van 86 ft nagyker nettóért).

    Az ár még azért is kérdéses, mert még az jutott eszembe, hogy mind a 6-7 szegmens (egyidejű) meghajtása közvetlenül az MCU-ról egy nagyobb fogyasztású 7 szegmensesnél szintén nem a legjobb.
    "A portkimenetek amúgy is belső ellenállással rendelkeznek, az adatlap szerint a tesztelési feltételek között megadott 20mA-es kimenő- (sink / source) áram mellett 5V-os tápnál kb. 0,8V marad a 'tokon belül'. Ráadásul összesített portáram-limit is van, ami legfeljebb 400mA, ill. az egyes 8-bites csoportokra (pl. A0-A7 vagy B0-B7) külön van limit, ami 100mA az adott nyolc portra összesen."
    Jó mondjuk 10mA-esnél nem hinném hogy több lenne egy szegmens + az időmultiplex miatt még kevesebb, de az lenne a szép megoldás, ha az anódokat is mosfettel kapcsolnám, nem ?

    Meg arra is gondoltam, hogy az időmultiplex miatti fényerőkiesést esetleg lehetne azzal "pótolni", ha akkora ellenállást rakok be a szegmensek elé, amivel az effektív áramot megemelem akár az eredeti közelébe. Csak ezzel meg az a gond, ha valami miatt leáll a számjegy-léptetés, vagy amikor még írom hozzá a programot, akkor megpusztulhat a kijelző...
    Esetleg potmétereket rakok be a későbbi szabályozhatóság miatt, de az már megint plusz költség + forrasztás.
    Még gondolkoztam dip ellenállás hálón is, mert azzal megint könnyebb lenne az összerakás, csak lehet nem bírna ekkora terhelést (majd számolok), vagy drága, vagy nincs is a Lomexben.
    "Nem. Soros ellenállásból csak 7 darab kell, mivel a szegmensek minden digitnél közösítettek." Ja igen, akkor végképp.

    Néztem az FND317-et is, de a jobb inkább zöld lenne. De lehet mégis ez lesz, mert olcsó.
    Van akcióban egy zöld is, az 14mm-es, csak az asszem közös anódos volt.

    "Nem feltétlenül. Én úgy oldottam meg (PIC-kel ugyan, nem Atmel-kontrollerrel, de ez tényleg ízlés kérdése), hogy egy belső, iduláskor felparaméterezett időzítő adott időközönként bekövetkező túlcsordulása - másodpercenként kb. 60-szor - megszakítást váltott ki, és az interruptot kiszolgáló rutin (ISR) teljes egészében lekezelte a két digitből álló hétszegmenses kijelzőt."
    Igen, ezért írtam, hogy viszont ha majd tanuljuk, akkor ez már nem lesz gond.
    Akkor még csak sejtettem hogy amit írtál, ezt valahogy lehet.
    Pont legutóbbi előadáson volt szó az Interruptokról, de még inkább csak érintőlegesen, és a mai laboron is csak futólag néztük meg a használatát, inkább csak a meghívást. De ha nem menne magamtól, akkor megkérdezem a tanárt.

    "hogy a két kijelzett digit értékét tartalmazó két változóban a megfelelő értékek legyenek"
    Most épp ezen a programrészen dolgozok.
    Először decimálisan külön a 3 számjegy, aztán majd ezt a 7 szegmens binárisára át kell alakítani, de az már gondolom elég az ISR részben.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz And #9584 üzenetére

    Ma bevásároltam a Lomexben alkatrészekből, úgyhogy elvileg már minden megvan a kijelzőhöz. Illetve a program még csak részben.
    Mondtam az eladónak, hogy Logikai szinttel vezérelhető N-csatornás MOSFET-ből csak olyat láttam a netes adatbázisukban, ami feleslegesen baromi erős, és TO-220-as. De hát ha csak ez van, akkor ebből a leggyengébbet / legolcsóbbat adja (nem néztem ki előre pontosan). Mondja hogy van kicsi TO-92-es is, és adott egy SS98-at. Ami viszont mint kiderült nem FET, hanem tranzisztor...
    Na mind1, kell egy plusz ellenállás (vagy itt is a logic levelhez mégsem ?), és akkor ez is jó.
    De vettem 2N3904-et, és a BC238 helyettesítőjeként meg BC547C-t - mind3 típusból 4db-ot.
    A BC238-at innen néztem ki:
    link
    Itt pont ilyen multiplex vezérlés van, ami nekem is kell.

    Gate ellenállásnak meg van 4,7k-m (eredetileg a BC238-hoz), és 2,5k-m (2N3904-hez, valamelyik netes kapcsolásban láttam ezt az értéket).
    Meg a te ventivezérlő kapcsolásodból kinéztem a Gate-Föld ellenállás 100k-s értékét, és vettem azt is. Ez amúgy mire is kell pontosan ?
    Az ellenállásokból is mindegyikből 4db van.
    Te melyik kombinációt ajánlod ?
    (Esetleg találhatok itthon más ellenállást is, ha ezek nagyon nem lennének jók)

    Soros ellenállásom is van egy jó pár, 270 és 100 Ohm között, majd kipróbálom melyik a legjobb.
    Van FND317 és SC52-116GWA (ez zöld, 13mm-es) kijelzőm is.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz PHM #9653 üzenetére

    Tényleg az, igazatok van.
    Én vagyok a hülye, mert nem olvastam el rendesen, hanem csak ránéztem a címre, hogy benne van a tranzisztor szó. :W
    Pedig a MOSFET is tranzisztor...

    És benne is van az álltalam használt Micro-Cap modellezőbe.
    Összerakok benne mindjárt egy kapcsrajzot, csak rég használtam, ezért újra rá kell jönnöm mit hogyan kell.

    Az And álltal készített ventivezérlőben [link] (legvégén) a 100k-s Gate - Föld ellenállás mihez kell ?

  • atesss

    addikt

    válasz turbolali #9656 üzenetére

    Hát ilyen komplex működést szerintem csak mikrokontrollerrel tudsz megcsinálni.
    Én épp ezt tanulom (egy Atmega 128-on keresztül), most csinálok hozzá 7 szegmenses kijelzőt (erre kérdeztem az előző hsz-emben is).
    A félév végére megcsinálandó nagyfeladat (ami kiváltja a ZH megírását, legalábbis a leggyorsabb 20 embernek) pont egy digitális óra, ébresztővel, esetleg stopperrel.
    Ez alapján valószinűleg a te problémádat is le tudnám programozni - és még esetleg érdekelhet is majd a dolog gyakorlásnak :)
    Az elektronikai rész meg még egy külön kérdés, de itt az nem tűnik túl bonyolultnak.

    jó lenne valami kimenet, amivel a 7 és 3 másodperces számlálás jelzését továbbítani lehet valami külső hang és fényforrás felé
    Itt mire gondolsz ?
    A "6 sorozatban leadott 5 lövés" befejezése után jelezzen ?
    Egy sorozat gondolom egyben, jelzés nélkül megy, és akkor minden sorozat kezdésénél; és az összes(6) sorozat befejezése után kellene jelzés ? És a sorozatok közti, és a befejező másmilyen hang legyen ?

    A figyelmeztetést Piros és Zöld LEDdel gondoltam
    Mennyire van sötét a lövészet helyén ? Mert ha világos(akár pl. szabad tér), akkor lehethogy elég nagy fényerejű led kell. Illetve ha csak egy meghatározott irányból kell láthatónak lennie, akkor simán kis sugárzási szögű is elég lehet.
    Illetve ezt milyen távolságból kell látni ?

  • atesss

    addikt

    Elkezdtem összerakni a kijelzőt, SS98-al, gate ellenállás nélkül.
    De csak a két kijelző két szegmensének a bekábelezése is elég körülményes a próbanyákon.
    Kellene nyákot csinálnom hozzá. A tervezéséhez már régóta meg akarom tanulni az Eagle használatát. Csak ez elég sok időbe telik, ami most túlságosan nincs rá.
    Van más javaslatotok, amiben van valamilyen szintű autoroute ?
    Vagy esetleg a másik végletre, ha már úgyis megtanulom (bár akkor ezt lehet majd csak pár hét múlva), akkor valami még komolyabb, pl. amiben szimuláció is van ?

    Kellene majd jó pár felszerelést is vennem még a nyák-készítéshez, forrasztáshoz.
    A linkeket csak példaként írom a HeStore-ból, hirtelen ezt találtam a minimálisnál azért kicsit nagyobb választékkal.
    Elsőnek egy kézifúró kellene, mert a jelenleginek elveszett a tokmánya + egyébként is nagyon alap modell + kezd rossz lenni. [link]
    Itt azon is gondolkoztam, hogy egy olyat veszek, ami kicsit komolyabb, erősebb, így lehetne csiszolásra, marásra, polírozásra, kisebb vágásokra, ilyesmire használni.
    Itt mire kellene odafigyelni, milyen típusút lenne érdemes venni.
    Árat egyenlőre nem írok rá, mert attól függ mit tud, de 10e fölött nem igazán akarnék venni.

    Egy állvány is jó lenne hozzá (amivel csak lenyomok egy kart, és fúrja ott a panelt azonnal, gyorsan - a gyors ki-be kapcsolásához meg szerintem csinálnék egy láb-gombot).
    De pl. ez [link] miért kerül 8500-ba ?

    Ugyan van egy kicsi fogó készletem, de esetleg azt is veszek 1-2 újat (van amire gyenge a mostani + kezd is már kopni -bár ezt talán meg tudom élezni): [link]

    Egy ilyen "harmadik kéz" állvány is jó lenne: [link] , vagy akár paneltartó + külön nagyító. De esetleg lehetne lámpás is.

    Az alkatrészek megfogásához egy csipesz lenne jó még: [link] , ha meg akarok SMD-vel is dolgozni, akkor végképp.

    Forraszanyagok kellenének még, csak ebből nem nagyon vagyok képben.[link]
    Jelenleg egy Weller TCP-24 pákám van, kétféle heggyel (az egyik elég kicsi, elvileg SMD-hez is használható).
    Először is kéne egy normál méretű (azaz több száz g-os) forrasztóónt vennem végre, valószinűleg 1mm-es kellene, vagy szerintetek ?
    Persze speciális esetekre kellene külön kis adag vékonyabb és vastagabb is.
    Mire jó a külön folyasztószer, forrasztó gyanta, forrasztó olaj, forrasztó krém, stb. ?
    Az ónszívó szalag mikor, és hogyan használható ?

  • atesss

    addikt

    A lehető legminimálisabb (Idle) fogyasztást akarom kihozni egy Intel P3x/G3x vagy P4x/G4x-es alaplapból, egy E3000-s prociból, és egy HD4670 GDDR3 VGA-ból.
    Nem állandó üzemre tervezem, és nem is az árammegtakarítás miatt, csak egy tesztnek, hogy milyen min. fogyasztást lehet belőle kihozni.
    Persze ha olyan jó az eredmény, lehet megcsinálnám kapcsolhatóra is akár - pl. letöltéshez.

    Természetesen a proci amennyire csak lehetséges le lenne húzva, akár 0,5V fesszel (pl. a Gigabyte alaplapok állt. ennyit engednek minimumnak).
    A következő kérdés az alaplap, amiből az ebben a teljesítmény-tartományban a legkevesebbet fogyasztó + legjobb VRM hatásfokkal műkődő darabot kellene megtalálnom.
    Erről amilyen teszteket eddig találtam: link

    A következő az északi és déli híd feszültségcsökkentése. Csak eddig nem találtam alaplapot, ahol ezt meg lehetne tenni Biosból.
    Hogy működhet vajon a feszültség beállítása az északi és a déli hídnak ?
    A procihoz hasonlóan VID lábakkal ?
    Csak itt ugye be van forrasztva a chip, ezért ez problémás...
    Mérni hol tudnám a NB és SB álltal felvett áramot ?
    Gondolom meg kellene találni a tápellátó MosFET-jének a bementét.
    De pontosan hogyan is működik ez ?
    És ha több fázisú ?

    Jó lenne hozzá egy kis teljesítményű 80+ Gold táp is.
    De még 12V adapter + "PicoPSU"-n is gondolkodok. Csak itt ugye a tápnak a játék alatti teljesítményfelvételt is el kellene bírnia. Vagy esetleg két tápot "közösítve", de azt sem lehet túl egyszerűen megoldani.
    A legjobb 12V-os adaptereknek mekkora a hatásfoka ?

  • atesss

    addikt

    válasz Batman2 #9900 üzenetére

    Igen, ebben igazad lehet, ez logikusnak tűnik.
    Bár akkor meg furcsa, hogy az Intel hivatalosan is engedi a 0,5V-ot, vagyis a VID lábakkal beállítható ekkora feszültség.
    Datasheet: [link], 15.oldal
    Az alaplapgyártók álltalában nem használják ki, csak a GB-nál láttam eddig 0,8V alatti adható feszt (ott mint kiderült a pontos érték egyébként nem 0,5V, hanem 0.51250V).

    Táp hatásfokról:
    A 80+ Gold-os tápok már 90%-nál járnak.
    Ráadásul itt 110V-on mérik, 230-on úgy tudom kb. 1%-al jobb hatásfokkal megy.
    Itt egy lista, amik közül kellene egyet beszereznem:
    [link]
    (Sajnos a linkek egyenlőre nem mennek, valamiért lecseléri a linkben lévő szóközöket "+"-ra (a próba topic alapján ez derült ki). A sok adat miatt a cserét is excelből kell megoldanom majd.)

    Sőt már létezik Platinum minősítésű is, de abból összesen is 10-nél kevesebb van, 400W alatt még nincs.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz And #9702 üzenetére

    Így már értem a dolgot, köszi. :R

    Egyenlőre bevált az SS98 erre a célra, pedig még mindig csak elkezdtem kipróbálni a dolgot, vagyis csak egy része van összerakva a kijelzőnek.
    Meg a hardver interrupt se megy még túl jól.

    Mit jelentenek a multiplexre felkészített hétszegmenses kijelzők ?
    A Lomexben ilyen csak közös anódosban volt. Ezek szerint inkább azt használják mikrokontrolleres célra is, miért ?
    Esetemben át lehetne alakítani a kapcsolást úgy, hogy közös anódos kijelzőt használjak, de programozási okok miatt a mikrokontroller kimenetén lévő magas szintre kapcsoljon be az adott szegmens ?
    Elméletben egy inverter elég lehet a szint-váltásra, de hogyan szokták az ilyesmit a gyakorlatban megcsinálni ?

  • atesss

    addikt

    Üdv !
    Találtam egy tesztet [link] , ahol a videókártyák saját fogyasztását mérik le, tehát a DC-n felvett fogyasztást.
    Én egy hasonló mérést szeretnék csinálni otthon.
    Szerintetek mi lehet a gyakorlati megvalósítása ennek a mérésnek ?
    Egyenlőre csak egy HD4670-hez kellene, vagyis a PCI-E portot mérném "csak" - mondjuk pont az a nehéz.
    Láttam ilyen szalagkábeles PCI-E "hosszabbítót" már, csak baromi drágán árulják, azzal elvileg viszonylag egyszerű lenne, csak az 5db 12V-os ágat, és a 4db 3,3V-os ágat kell megszakítani [link] .
    Van ötletetek, hogy honnan tudnék olcsón beszerezni ilyen PCI-E hosszabbítót ?
    Vagy valami egyéb módszer a mérésre ?

    Illetve még az lenne a kérdésem, hogy a többi csatlakozó úgy tűnik mind csak singnal, vagyis azokon néhány mA-nél nagyobb áram biztos nem folyik át ?

  • atesss

    addikt

    válasz Batman2 #9914 üzenetére

    Hát én találtam a fórumon olyat, aki egy Phenom II X4-nek elvileg (CPU-Z mérés) 0,65V-ot adott : [link] - a végén van a CPU-Z-kép linkje, és [link]
    Mondjuk 200 Mhz-es FSB-vel, 0,5-ös szorzóval, azaz 100MHz-en. :U
    Rá is kérdeztem priviben, eddig még nem kaptam választ.

    A 0,85V-ot erre a procira (vagyis a Penry-re) hol olvastad ?

    Az biztos, hogy a PFC (aktív) hatékonyabban tud dolgozni 220V-ról, mint 110-ről.
    De asszem nem csak ez az oka a magasabb hatásfoknak, olvastam róla korábban, biztos logikus is, de most hirtelen nem jut eszembe.

    No, hát akkor ilyen gold tápegységet vegyél !
    Vennék is, ha találnék.
    Itthon biztos nem lesz, de még külföldről (nővérem tudna hozni Londonból) is bajos lesz, főleg a 300W alattiakat.
    400W-osat (ráadásul passzívat) már találtam: [link]
    Csak az ára elég sokk...

    Viszont azt is vedd figyelembe, hogy a hatásfoka terhelés függő, tehát csak akkor a maximum, ha az ideális terhelésen hajtod !
    Persze, többek közt ezért is akarok kis teljesítményűt (pl. 250W), bár annak a 20%-os terhelése (azon is tudnia kell 87%-ot a 80+ Gold-nak a szabvány szerint) is még 50W leadott.
    A 80+ Platinum viszont 20%-os terhelésen is min. 90%-os hatásfokú.

    115V Internal Non-Redundant
    % of Rated Load 20% 50% 100%
    80 PLUS 80% 80% 80%
    80 PLUS Bronze 82% 85% 82%
    80 PLUS Silver 85% 88% 85%
    80 PLUS Gold 87% 90% 87%
    80 PLUS Platinum 90% 92% 89%

  • atesss

    addikt

    válasz KeNTaGoN #9922 üzenetére

    Ez nem az útfelújítás-jelző sárga villogók eleme ?
    Asszem van egy ilyen itthon (a szomszédom csórta még évekkel ezelőtt : ) ), ha megtalálom megirom. Talán 9V rémlik.

  • atesss

    addikt

    Üdv ismét
    Zárlatos lett a ceruzaakksi-töltőm.
    Erről lenne szó:


    A gyári tápja már évekkel ezelőtt elromlott, azóta vagy szivargyújtó-csatlakozóval, vagy Molex-el (PC-tápról) üzemeltetetem, de az elmúlt 2 évben (mióta nincs fényképezőgépem) szinte csak az egérbe való AAA-s akksikat töltöm vele.
    Multiméterrel üresen rámérve nem mutatja, hogy zárlat lenne. Gondolom csak akkor ha a dióda kinyit (asszem az eredeti tápja AC volt).
    Hol / hogyan próbáljam keresni a hibát elsőre ?

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #9951 üzenetére

    Hülye vagyok. :W
    Kiderült hogy semmi probléma nincs vele, csak forditva akartam rádugni (12V-ra föld, földre 12V)...
    Ugyanis a Molex csatlakozóból épp kijött az érintkező (utána kiszedtem megint / mégjobban - talán látszik a képen - , amikor rámértem, hogy mi lehet a hiba), és visszadugtam.
    Sárgát (ami késöbb a vékony pirosba megy) a 12V-ra, feketét a földre.
    Csak mint kiderült, valahogy sikerült ezt anno úgy beforrasztanom, hogy a fekete a + ...
    Azaz ezálltal megcserélődött, nekem meg nem jutott eszembe, hogy tényleg már régóta így van (mármint hogy meg van cserélve a szín), időnként furcsállom is, de neki nem álltam semmit se csinálni vele - mivel működött - , eddig nem jött ki a Molexből az érintkező.
    Amint ránéztem jobban a bemenetre, hogy a piros kábel megy a bemeneti elko minuszára, rögtön rájöttem mi a gond.
    A táp meg persze hogy DC, mivel rá is van írva az aljára (a fotón is rajta van). Összekevertem mással, aminek AC-s tápja van (szintén valami ilyen kis-elektronikai cucc).

    Szóval legközelebb először kicsit körbenézek, utána teszem fel csak a kérdést... :B

    Középen az kapcsoló igen, NiMh - NiCd váltó.

    Most megy már jól, tölt, azaz szerencsére lesz elem nemsokára megint az egérbe.
    (Csak egy szintén erősen lemerültet találtam itthon, ezzel is akadozik most.)
    Azért köszönöm hogy foglalkoztál a problémával. :R

    Egyébként bal oldalt van két nagyobb méretű dióda, azok akkor mit csinálhatnak ?

  • atesss

    addikt

    Ha még itt vagy esetleg, akkor még egy kérdés (de a többiektől is):

    Szeretnék venni egy komolyabb multimétert is nemsokára.
    A fő cél az lenne (a mostanihoz képest), hogy PC-re köthető legyen.
    Laptopom egyenlőre nincs, de ha lesz, akkor is lehetőleg olyan, amin van soros port, vagyis elég a soros portos, nem kell USB-s, mivel az drágább is.
    AC V fontos, jobb lenne, ha 20A-ig tudná, meg frekvenciamérés ami kellene még, és extrább lehet (bár ahogy néztem, ebben az árkategóriában ez elég alap). Bár hogy minnél tovább (1Mhz felett is), az már nem annyira.
    Hőmérséklet kellene mindenképp, és kitöltési tényező ami még jól jönne.
    Maxwell-eket néztem eddig, ott kb. ez ami megfelelne nagyjából: Maxwell 25506
    A 25507-es még egy 6-7e-el drágább, és ugyan USB-s, de pl. frekit csak 100kHz-ig tud : Maxwell 25507
    Itt van egy termékválasztójuk:
    link

    Mi a tapasztalatotok a márkával ?

    Árban ennél a 20e ft-nál sokkal többem nem nagyon lenne rá.

    A többi dolgot amit néztem majd holnap írom, most mennem kell havat/vizet lapátolni a padlásra, mert beáztunk. :F

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #9955 üzenetére

    Megnéztem ezt a Protec 506-ot. Nem tűnik rossznak, csak hát az ára. :(
    Meg nem is nagyon lehet már kapni, kifutott modell. És használtan se nagyon találtam.

    Viszont így rájöttem, hogy az, hogy milyen szoftvert adnak hozzá / milyen alternatívval tudom még használni, az szintén nagyon nem mindegy.
    A Maxwellekhez adott szoftver ez: [link] - hát nem tűnik hogy túl sokat tudna...
    Mondjuk Excelbe ki lehet exportálni, és onnan feldolgozni, de azért az már körülményes.
    A Protec gyári szoftvere is jobbnak tűnt, és ahogy látom léteznek hozzá alternatív programok is (mindjárt belinkelek egyet, ha megtalálom).

    Kb. 2-3 éve a Maxwellről is találtam egy leírást, hogy a soros porton küldött adatnak mi a szerkezete (asszem nem volt túl bonyolult), és ez alapján hogyan tudod magad feldolgozni.
    Asszem egy középiskolai fizikatanár (persze valami nevesebb suliból) írta.
    De most hiába próbálkoztam, nem sikerült megtalálnom. De azért még próbálkozok...
    Vagy van valami ötletetek, hogyan / milyen keresőszóval próbáljam ?
    Úgy tűnik az "szerkezet" (mint pl. adatszerkezet) szó nem jött be. Mondjuk hogy azóta tanultam programozást, már más a megfogalmazásom erre is...
    Ha tényleg nem lenne túl bonyolult, akár még egy mikrokontrolleres adatfeldolgozót / tárolót is csinálnék hozzá.

    Főleg hogy úgy néz ki, hogy a 25507-es tud olyat, hogy eltárolja a mérés adatait:
    "Different measuring types and memory function"
    A 25506-nál viszont nem írják ezt. Akkor ez csak az aktuális mért adatot tudja "real-time" kiküldeni a soros porton ?

  • atesss

    addikt

    válasz CPT.Pirk #10080 üzenetére

    Ha már Eagle:
    Van egy jó kis leírásom hozzá, ráadásul magyar nyelven.
    Nekem úgy tűnt, hogy abból nagyon jól meg lehet tanulni. Persze gyorsan biztos nem, ámde annál jobban. Én is már régóta neki akarok állni, de vagy nem volt időm, vagy nem volt energiám hozzá. De asszem most már tényleg kelleni fog lassan.

    Be is szkennelem szívesen, és feltöltöm.
    Csak egy jó szkennelési "módszert" (már ha lehet valamit máshogy csinálni...), meg egy jó (de azért lehetőleg nem túlzottan bonyolult) OCR programot tudnátok hozzá ajánlani ?
    Kb. 2-2,5 éve kaptam egy ismerőstől, és ez egy már többször másolt verzió, ezért az olvashatósága már így sem tökéletes. Ezért kellene a lehető legjobban beszkennelni...

    MOD:
    Ja látom Sucuka már írt erről a magyar leírásról.
    Akkor nem kell szkennelnem, várjuk a linket. :R

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Geryson #10092 üzenetére

    Ezzel a típussal én is szemeztem már.
    Bár inkább a nem rádióssal, mert az jóval olcsóbb.
    Te milyen típusú / korú kazánhoz, mikori építésű rendszerhez szerelted ezt be ?
    Majd tudnál írni tapasztalatokat, hogy milyen lett vele a változás a temperálásban ?

    Anyámnak is ilyen van egyébként, de az egy új építésű (1,5 éves) lakás, új kazánnal, tehát az nem jó viszonyítási alapnak, hogy mi változott.
    Nekünk meg egy 19 éves Vaillant van, ami eleve már kezd kicsit "köhögni".

    Írhatsz ebbe a topicba is: link , itt vannak a fűtési szakértők. ;)

  • atesss

    addikt

    válasz sörösló #10098 üzenetére

    No akkor ez komoly teszt volt. :R
    Én is gondolkozok egy kis megfigyelésen, de én akkor már automatizálnám a dolgot.
    Ponthogy jó gyakorlatnak, villamosmérnöknek tanulok.
    És Atmega mikrokontrollerrel is megoldható akár...
    Csak az érzékelőkkel van probléma, hogy azokat megvenni is befektetés...
    Márpedig most egyáltalán nincs befektethető pénzünk.
    Pedig a kazánt is megérné lecserélni, de az ugye a még sokkal komolyabb árkategória, fél milla alatt biztosan állna meg (amit érdemes lenne), ami nagyon sokk.
    Nem tudom pontosan ilyenre állami támogatást mennyit és hogyan lehet igénybevenni, de biztos hogy ha sikerülne is, sokat nem.

    Ja meg pl. a külső hőmérséklet mellett a szelet is jó lenne figyelni - főleg mi azért szelesnek mondható környéken lakunk.
    Meg ha hó van a tetőn, az is szigetel valamelyest.
    A kontroller programját sem kis munka megírni, de az nem baj végülis.

    Hát nálunk problémás az ilyen fűtésbeállítás - vagyis napközben leállítás, mert apám elég sokat dolgozik itthon.
    Nekem meg az órarendem függvényében szintén változó mikor vagyok itthon.
    Meg pl. januárban, a vizsgaidőszakban elég sokat.

    A rendszert le tudnád még írni ?
    Mekkora, milyen, mikori építésű lakás/ház, milyen fekvéssel (szél, nap, ha társasház milyen irányba "nem kell fűteni"), milyen kazánnal, stb. ?
    Az egyértelmű, hogy nagyon letekerni nem éri meg napközbenre, mert egy bizonyos hőmérséklet után már a falak visszafűtése túl nagy energia.
    De ez erősen függ a ház falszerkezetétől, de szerintem a külső hőmérséklettől is.
    Bár pl. 5 C-ban ha jó szigetelés van, lehet nem is hül a lakás a beállított 18 C alá, ha egyáltalán nem is megy a kazán napközben.
    Meg a nap hőenergiáját sem árt hasznosítani a fűtésben, ha van, bár dec-januárban ez nem sok.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz sihu #10153 üzenetére

    No az Atmega-s dolgok engem is érdekelnek, mivel ugye most tanulom-tanultam a Kandón.
    Elég jól is megy, ezt mutatja az is, hogy 5-ös is lett belőle a labor és az EA tárgyam is
    Tulajdonképpen mit is tud ez Az Arduino ?
    "A mikrokontrollert Arduino nyelven lehet programozni ami a Wiring nyelvén alapszik" link ??

    Mert ahogy moha21 is mondta, alapvetően assemblyben és C-ben lehet programozni az AVR-eket.
    Az utasításkészletben (mármint asm-ben) csak apróbb eltérések vannak attól függően, hogy melyik AtTiny/AtMega/AtXMega : link

    moha21
    Hmm, pont Atmega 88 soros porttal, mint nálunk tavalyelőttig.
    Nem véletlenül Kandós voltál ?

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Sucuka #10161 üzenetére

    Na akkor ez nekem nem fog kelleni.
    Az furcsa, hogy a C-t hogy "butitják" le. Majd utánanézek részletesebben.
    Mondjuk ha van egy csomó beépített függvény + egy adott boardra fordítasz, úgy sokkal egyszerűbb tud lenni kapásból.
    Találtam egy jó kis oldalt Arduino-s robotépítésről: [link]

    Mi elég részletesen vettük az MCU-t is, bár laboron sajnos pl. megszakítások egyáltalán nem voltak - ezt magamnak kell kitalálni a gyakorlatban. Előadásból meg a watchdog csak érintőlegesen, csak hogy mire való, konkrét megvalósításról nem volt szó.
    "Én személy szerint PIC-ekkel kezdtem" Mármint a Kandón ?

    Azon lepődtem meg a doksiban a fogyasztási adatokat nézegetve, hogy a watchdog azért jó "sokat" fogyaszt (legalábbis az alap power down fogy.-hoz képest). Power Down módban 1uA vs. 22uA ha ki és ha be van kapcsolva a watchdog.

  • atesss

    addikt

    válasz mezis #10122 üzenetére

    Nem a fűtés vezérléséhez gondoltam igazából ezeket figyelembevenni.
    Hanem ahhoz, hogy pl. adott hőmérséklet-beállítás mellett mennyit is fogyasztott a fűtés.
    Meg pl. milyen a gyakorlatban a kazánod, a hőszigetelésed, az egész lakásod energetikai hatásfoka (bár ezt a modern rendszereknél eléggé pontosan lehet már számolni).
    Mivel ugye a külső körülmények nem állandóak, így ez meghamisíthatja a mérést.
    Persze elöször egy függvényt kell felírni, hogy pl. hogyan változik (fix belső hőmérséklet-beállítás mellett) a fogyasztás 1C külső hőmérséklet csökkenésre.
    Vagy szélnél ugyanígy.

    Bár amúgy az időjáráskövető vezérlők is kezdenek terjedni, valószinűleg nem véletlenül. De ez gondolom csak hőmérsékletet figyel álltalában.

  • atesss

    addikt

    válasz And #9911 üzenetére

    Elég 'hülyén' néz ki egy kontroller mellet egy rakás olyan logika, amelyek feladata egyébként a szoftverben is megoldható volna.
    Igen, teljesen igazad van, most már jobban átlátom a dolgot, úgyhogy mindegy, hogy közös anódos, vagy közös katódos kijelzőt használok.

    Azóta aztán megcsináltam a 7 szegmenses kijelzős modulomat az Atmegához.
    4 db Lomexes leértékelt "SC52-11GWA (KIN) 7 SEG GRE 13mm 5.6mcd (N3;N4) 12.4x17.55mm" kijelző, SS98-as Mosfetekkel vezérelve, és asszem 180Ω-os szegmens-előtétellenállások.
    De próbanyákon raktam össze, hát a szegmensek összekötése kis vezetékekkel baromi nagy munka volt. Úgyhogy következőnek multiplexes kijelzőt használok, vagy esetleg előhívott nyákon még összeköthetem, de azt is próbálom inkább kikerülni.

    Ez most működik szépen, a digitális órához viszont a megszakítás működését még tanulmányozom. Meg ugye ahhoz majd a pontosság miatt időalapnak 16 bites timer kell, nem elég a 8-as, stb.
    Viszont ha ezzel meglennék, szeretném megépíteni is az órát valami pofásabb kinézetben.
    (Akár még ajándékba is mehetne karácsonyra, ha addig össze tudom hozni.)

    Itt lehet nagyobb kijelzőt is használnék, ezért is úgy akarom megoldani, hogy az anódot és a katódot is tranzisztorral/mosfettel kapcsolom, nem közvetlen az MCU lábról menne.
    Akkor végülis mit ajánlanál az anódok és a katódok vezérlésére ?
    Az ULN2803 IC-nek [link] most jobban is utánanézek, de nem értettem teljesen a működését.

    Illetve azon gondolkoztam, hogy egy fényerő-szabályzást meg lehetne úgy oldani, hogy a kijelző-táp rész előtt van egy változtatható fesz.-stabilizátorom (pl. LM317).
    Beraknék a fesz-stab beállító potijával sorban egy ellenállást, amivel beállítom max. effektív kijelzőáramot (ami pl. ennél a típusnál 20mA). A potival ezt csak csökkenteni lehetne.
    Természetesen a szegmens-előtétellenállások megmaradnának, de azt is beállítanám egy ennek megfelelő értékre.

    Ami még kellene:
    Egyenlőre asszem csak külső tápról (pl. 12V-os, bár a hatásfok miatt, ha stabil, lehetne 5V-os is) működő elég lenne, viszont az időbeállítás megtartásához, vagyis az MCU-hoz kellene egy (pl. 9V-os) elem.
    Az külső/elem MCU-táplálás közti átváltást hogyan lenne jó megoldani ?
    Klasszikus esetben relével, de az nagy, drága, sokat fogyaszt.
    Mosfettel lehetne ezt is ?
    Az átváltási idő alatti stabil tápellátáshoz (bár ez inkább csak a relénél kellhet) meg ha berakok egy elko-t az MCU VCC-je elé, az ok ?

    Kellene egy pofásabb múszerdoboz is.
    De sem a Lomexnél, sem a RET-él nem nagyon látok olyat, aminek átlátszó előlapja lenne. Átlátszó fedlapú (fekvő) még van a Lomexben (pl: "P16C MŰSZERDOBOZ 171x121x 80 G223C (GAI) MÜA. POLIKARBONÁT IP65 NEOPRÉN TÖMÍTÉS, V.SZÜRKE+ÁTLÁTSZÓ FEDÉL, -40°C+120°C" - 2170.00 Ft netto), bár az is nagyon drágán.
    De olyan fekvőt, aminek az előlapja lenne átlátszó, hol találhatok ?

  • atesss

    addikt

    válasz And #10167 üzenetére

    (Most csak gyorsan az egyik témakörre, a többit este nézem) :
    "A legegyszerűbben egy-egy diódával, amelyeket a külön tápokkal sorban kötsz be. Nem kell ezt bonyolítani: ha csak az elem van a körben, akkor az áramkör azt terheli, ha viszont külső tápról megy, akkor azt. Ennek feltétele, hogy a külső táp feszültsége mindenképp nagyobb legyen, mint az elemé, ellenkező esetben bekapcsolt tápnál is terhelődik az elem."
    Az eredeti elgondolásom alapján a külső táp feszültsége lehethogy alacsonyabb lenne.
    De persze ezt akkor, ha a szegmenseket külön meghajtókról járatom.
    Ekkor erre a részre egy 5V-os táp elég lehetne, azzal elmegy a 16MHz-es Atmega is (4,5V-5,5V).
    Elemnek meg szerintem egy 9V-os lenne jó, azaz ez magasabb fesz. Hacsak nem ide is berakok egy stabot, de az már tényleg körülményes.

    A fényerő változtatás jól jönne, úgyhogy - hacsak nem nagyon bonyolult, de annyira kétlem - azt szereném megoldani.

    Ja és még Atmega-t kéne olcsón találnom.
    Az egyik tanár azt mondta, az Elektrokonthában lehet kapni ~600ft-ért az Atmega 128 (asszem 64 lábas) SMD tokjához átalakítót, amivel furatos, konkrétabban tüskesor ajlzatba berakható kivezetésűvé tudom tenni.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10171 üzenetére

    And
    Hát, akkor elemet leválasztó kontaktussal rendelkező tápfesz-aljzat és egy 'nagyobb' pufferkondi is elmegy, amellyel áthidalható az a pár tizedmásodperc.
    Itt ugye olyanra gondolsz, ami a jack aljzatoknál szokott lenni pl. (belső hangszóró lekapcsolása, ha a fülhallgató be van dugva) ?
    Nem is gondoltam volna, hogy ilyen létezik tápfesz-aljzatban is, de tényleg logikus.

    Multiplexelni párszáz Hz bőven elég szerinem, a PWM pedig lehet akár 2 nagyságrendel nagyobb frekvenciájú is.
    Eredetileg nem akartam a kontroller programját még ezzel is megbonyolítani, de aztán eszembe jutott egy ötlet:
    Mi lenne, ha a multiplexelés frekvenciáját felrakom inkább a pár kHz-es frekvenciába, és a PWN-nek nincs még egy külön rutin, hanem annyit csinálok, hogy a fényerő csökkentésekor a közös katódokat/anódokat egy ideig lekapcsolom.
    Tehát pl. fél fényerőnél 4 kijelzőnél: 1ms 1. ; 1ms 2. ; 1ms 3.; 1ms 4. ; 4ms semmelyik.

    Ehhez felesleges Atmega128, de még általánosságban Atmega is, egy Tiny bőven elég.
    A gyakorlópanelünk, a T-Bird csak a JTAG-al programozható AVR-eket tudja programozni.
    Illetve az sem biztos, hogy működik is egy külsőleg rádugott AVR-el a felprogramozás, meg tudnád nézni ez alapján : [link] ?
    Illetve úgy tudom, hogy a boltban "1db-ként" megkapható AVR-eknek csak az egy részében van bootloader, hogy fel is tudjam így otthon programozni (és ne kelljen egy 20+e ft-os bootloadert is programozni tudó programozó), erről mit tudsz ?

    Az AtTiny-k, és a 32 pin-es tokozású AtMegax8 család a JTAG hiánya alapján (azoknál debugWIRE van) kiesik ha jól gondolom.
    Hacsak nem veszek egy másik programozót, de ha a T-Bird-el működne ez, akkor egyenlőre nem akarok.
    Vaterán amúgy egész olcsón lehet találni:
    2800ft: [link]
    4000ft: [link]
    AVR JTAG ICE - 3500Ft: [link]
    Ha van még valami kérdés a T-Birdről, mert ez nem elég eldönteni, akkor megpróbálom megválaszolni.

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10175 üzenetére

    No így a kapcsrajz alapján már értem mire gondolsz a PWM-nél.
    De az én ötletem is megfelelő a célra, nem ?
    És nem kell plusz elektronika, és a kontroller programja is talán egyszerűbb (bár ez nem biztos, ugyan nem kell egy plusz időzítés a PWM-nek, de a "nemvilagit" idejét ugyanúgy állítanom kell a gomblenyomás függvényében).

    Hát még az is lehet beruházok egy ilyen programozóra, végülis 2800 nem olyan sok. De még a 4000 is elmegy.
    De a T-Bird akkor szerinted nem jó programozónak ?
    A párhuzamos portos azért nem a legjobb. Ahhoz USB átalakítót nem nagyon lehet csinálni, meg párhuzamos port még kevesebb gépen van mint soros (az asztali gépemen is csak max. kivezetéssel van, de lehet úgysem nemtom hirtelen).
    Ja és az az egyik, hogy felprogramozni tudom, de debuggolni mivel lehet / mivel nem ?

    Bootloader felesleges szerintem, elvégre ott van a programozó, annak akkor lenne értelme, ha pl soros porton keresztül akarnád a későbbiekben frissíteni a programot.
    Pontosan, a frissítés lehetőségét mindenképp meg akarom tartani. Lenne egy csatlakozó aljzat a nyákon erre a célra, és arra szalagkábellel rádugnám a programozót ha kell.
    De az is kell, hogy a boltból megvett chipet tudjam ezekkel a programozókkal felprogramozni rögtön.
    Úgy tudom, ehhez kell valamilyen alap programnak lennie a kontrollerben (nem ez a boot-loader ?), ami a boot elején ellenőrzi, hogy nem-e jön adat a programozó interfészről (az ISP nem tudom egyenlőre mit jelent, utánanézek). Ha jön adat onnan, akkor - az asszem org 0x00-s - megszakítással programozási "üzemmódba" lép.
    Az "üres" kontroller nem tudja ezt, azt máshogy lehet csak felprogramozni.
    Legalábbis én erről hallottam, vagy ez hülyeség ?
    Persze az is lehet, a boltban db-ra kaphatókon mind van "alapprogram", és emiatt nem kell foglalkoznom ezzel ?

    Köszi hogy csináltál róla kapcsrajzot. :R
    Milyen programmal készült ?
    Mert kellene valami jobb "szimulátor" program is, a MicroCap nem igazán használható szimulációs (vizuálisan jól láthatóan - pl. világít-e a led vagy sem) célra.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10182 üzenetére

    A T-Bird-öt, hogy használható-e erre a célra, megpróbálom megkérdezni ma bent a tanártól.
    Viszont azt még nem mondtam, hogy a kapcs rajzodban meg belezavarodok a sok tranzisztorba.
    Minek ide ennyi ?
    Ennyit beszerelni sem kevés (panelfúrás, forrasztás), meg a nyákot megtervezni hozzá is nehezebb.
    Nekem csak annyi kellene, hogy a kijelző rész külön helyről kapja a tápot, és azt kapcsolja az AVR.
    A közös anódos / közös katódosban meg akár rugalmas vagyok, amelyikkel egyszerűbb megtervezni és kivitelezni a nyákot, lehet az benne akár.
    Mivel úgysem zöld lesz, hanem piros, ezért a Lomexes akciós kijelző nem jó hozzá, és kétlem hogy komolyabb különbség lenne árban a közös anódos és közös katódosak közt.
    Meg sajnos amúgy sem a kijelző lesz a drága dolog az egészben, hanem a doboz (meg először is próbálok keresni még plexi előlaposat...), a gombok (még ezt sem tudom hogyan valósítom meg, ötlet ?), az AVR, a külső táp, stb.

    Illetve N csatornás Mosfet-el (pl. BS270, SS98) ugyanúgy kiválthatom a tranzisztor + bázis áram korlátozó ellenállásokat. Vagyis a PNP-ket nem, mert oda P csatornás mosfet kellene gondolom.
    De a "Select"-ekhez miért kell egy NPN és egy PNP is ?
    A PWM-nél szintén ?

    Akkor ez most ahogy látom közös anódos kijelzővel van. Vagy mégsem ?
    Mivel ugyan az 5V-os táp felül van (a kijelző közös pont felé), de a szegmens mégis magas szintre kapcsol be. :F

    Kipróbáltam a Tina-t is, egész jónak tűnik elsőre, csak majd "beszerzem" a nem demót, mert ebben még menteni sem lehet...
    Viszont asszem az sem írta, amikor leraktam egy 7 szegmensest, hogy az most közös anódos vagy közös katódos lett-e.

    "Sorosportnak az esetek többségében megteszi egy USB soros illesztő is, sok "gyári" progrmaozóban is olyan van."
    Persze, ezt tudom. És sok esetben az is egy Atmega. :)

    "Debugolni úgy tudod, hogy megnézed a kijelzőt, ha az van rajta amit látni szeretnél akkor örömbódottá, ha nem akkor megpróbálsz rájönni hol a bibi."
    Hát így is lehet végülis, de azért ez nem a leg kifinomultabb megoldás. :U
    Én most eléggé hozzászoktam a debuggoláshoz a T-Bird-el a laborokon.

    "De néhány mikrokntrollerben van debugWIRE On-chip Debugging, amiről fogalmam, hogy működik."
    Na akkor ezt is megpróbálom megkérdezni.

    Az ISP alatt azt hittem az SPI-t értetted.
    De aztán kiderült hogy tényleg létezik ISP is google ,csak az egyenlőre nem tudom mi.
    Találtam arról is egy részletes építési leírást: link

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10211 üzenetére

    A többi tantárgyam tanulása (meg betegség) miatt eddig most nem nagyon foglalkoztam a mikrokontrolleres projektekkel.
    Most viszont meg kell írnom az órának az alapszoftverét - ennek a hétnek a végére kellene - mivel ezt ígértem a tanárnak.
    Úgyhogy elöször a szoftveres megvalósítás jön, a hardver megépítésével már csak februárban tudok foglalkozni majd tovább.

    Viszont ami még eszembe jutott, hogy milyen jó lenne 7-szegmenses, vagy akár karakteres LCD kijelzőt használni a LED helyett.
    Pl. a fogyasztása is sokkal kissebb (persze ha nincs aktív háttérvilágítás).
    De az LCD kijelzők vezérlése elektronikailag hogyan is működik pontosan ?
    Gondolom, hogy önmagában egy "átlagos" Atmega nem is lenne elég hozzá - megfelelő külső alkatrész nélkül - mivel léteznek beépített LCD vezérlős AVR-ek is.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    Üdv !
    Az MP3 lejátszómat (Meizu M6) diktafonként használom, napi szinten, több órára.
    Már több mint 4 éves, így az akksija nem bírja túl sokáig - új akksit pedig nem lehet kapni hozzá sajnos, utánanéztem.
    Viszont lesz, hogy egyben 4-5 órát kellene felvennem vele, és nincsen lehetőségem közben konnektorhoz jutni.
    Ezért egy töltőt csinálnék hozzá, a miniUSB csatlakozója (5V) egyben adat és töltő is.
    Az eredeti elképzelésem 4db NiMH ceruzaakksi + egy low drop / ultra low drop stabilizátor lett volna.
    De ha az akksik már akár 1,3V-ra lemerülnek (nem is töltődnek nagyon a fölé...), akkor az is csak 5,2V - 0,2V-os min. droppal meg olyan stabot nem találnék, ami 500mA-t bír (gyári adat alapján max. 450mA-t fogyaszt - de ezt mondjuk le kéne mérni, mert ez az elhasználódott akksi biztos hogy nem töltődik max "sebességen").
    Így tehát valószínűleg 6 db akksi kellene sorban, viszont ez az otthoni töltés (napi szinten kell), a különböző akksik sorba kötése, stb. miatt sem lenne kényelmes megoldás.
    Vagy vennem kéne egy 6-os / 8-as töltőt, de az azért nem lenne olcsó megoldás. Meg 8-as töltő nem is gyakori - főleg nem az olcsó kategóriában.

    Milyen ötletetek van ?
    Egy kapcsüzemű tápot / DC-DC átalakítót (a feszültség felnövelése céljából) meg nem szívesen építenék bele, a bonyolultsága / ára miatt.

  • atesss

    addikt

    válasz PHM #10747 üzenetére

    Ez egy jó ötlet !
    De a többieknek is köszi, még azért azokon is gondolkozom, de ez tűnik a legjobbnak elsőre.
    Csak valamiért elég változó, hogy mekkora kapacitású az 18650-es akksi.
    Van amelyik 1800mAh, van amelyik 3000mAh [link]
    De pl. ez az első, 3000mAh-s elég jónak tűnik: [link]
    Mérete: 66mm x 18mm
    Kapacitás: 3000 mAh
    Feszültség: 3.7V

    És csak 1800 Ft.

    Ebben most akkor van töltőelektronika is ? Vagy csak valami védelem ?
    Egy másiknál: [link]
    3,7V; 2200mAh
    M20 Warrior, M30 Triton, Jetbeam, EagleTac, ITP stb. lámák energiaellátásáról gondoskodik.
    Az akkumulátorba épített elektronika megakadályozza a túltöltődést illetve a túlzott lemerülést, emellett a lámpa elektronikájától függően, megvéd a kisüléstől, amennyiben fordított polaritással kerülne behelyezésre

    De a Li-ion akksik töltése nem túl egyszerű ám, úgyhogy az a kérdés az mennyibe kerülne még hozzá.
    És fel kéne tudnia töltenie olyan max. 5 óra alatt. De az igazi 1-2 óra lenne (pl. olyan régi 1800mAh-s ceruzaakksi töltőm van, ami 1 óra alatt tölt - ami azért elég jól jön sokszor.)

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10758 üzenetére

    Köszönöm a rengeteg ötletet mindenkitől. :R
    Csak már olyan sok van, hogy nem tudok választani. :U

    Az USB-s Li-Ion töltő tetszik.
    De itt főleg az lenne az érdekes, hogy mennyibe kerülne a 2db akksi hozzá.
    Az 1 db + step-up sem rossz ötlet, de lehet hogy az már tényleg túlbonyolítás.
    Legalábbis érdekelne megcsinálni, de most első körben az lenen a lényeg, hogy jövő hét közepére már működjön a töltőm. Aztán esetleg még tökéletesítem - pl. így a hatásfokot növelem. Csak ugye a lényeg az lenne, hogy a tökéletesítés közben ne legyen olyan drága alkatrész, ami fölösleges lesz. Magyarul az akksit elsőre ki kell választanom.

    Pl. mi lenne, ha elsőre 2 db Li-Ion akksit sorba kötöm, és hozzá egy stab.
    Aztán ha lesz időm / energiám hozzá, késöbb majd rakok hozzá egy step-up-ot.

    Csak az akksi kapacitása a kérdés még. A töltő mérete / súlya nem igazán érdekes. És ha már így megcsinálom, szeretném olyanra, hogy pl. telefont, egyebeket (ami 5V-os, de még akár több feszültségű kimenettel is lehetne) is tudjak vele tölteni.
    Szerintem mondjuk min. 1500mAh körül jó lenne - az 5V-os kiemeneten leadható "töltésmennyiség". Erre milyen akksit tudtok ajánlani ?
    Töltőnek meg szerintem a MAX1811 jó lenne, csak meg kell nézni azzal max. mekkora akksit, mekkora töltőárammal (és így össz. mennyi idő alatt) lehet vele tölteni.
    Ennek este, vagy holnap de. utánanézek.
    De az is lehet ha két akksi lesz, két MAX1811 kell.

    Ja és mélykisülés védelem mindenképp kell, nem tudom ez Li-Ion-nál hogyan megoldható.
    Bár hirtelen NiMh-nél sincs ötletem.

    Negyedik lehetőség, hogy szétszeded a lejátszót, leméred benne az akksit, és rendelsz hozzá egyet valahonnan. Lehet, hogy komplett akksit nem találsz csak cellát, ezesetben az elektroniát át kell rá forrasztani. Ha nincs pont akkora méretű akkor mehet bele egy kisebb is, pl a gyári 400mAh helyett 300mAh-s talán még azzal is meglenne az 5 órás felvételi idő.
    Ez se lenne rossz ötlet, sőt !
    Csak azért körülményes.
    Amelyik fórumban néztem, hogy lehet-e kapni pótakksit hozzá (pl. a gyártótól, azaz a Meizu-tól, de akár máshonnan), ott valaki mondott egy régebbi Nokia Li-Ion akksit, ami méretben passzolna épp a lejátszóba. Csak akkor nekem ahhoz kell külön töltőelektronika, az meg hol férne el ? :F

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz mezis #10755 üzenetére

    Ez 9e körül van, csak a töltő. :Y
    Úgyhogy ez felejtős...
    Ha mindennap töltöd, ez nem probléma
    Minden, vagy majdnem minden nap fogom tölteni.

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #10766 üzenetére

    Az elvileg meglévő régi 4 db NiMh 1800mAh akksimból csak kettőt találtam meg egyenlőre.
    Ráadásul az egyik más típusú, mint a másik...

    No de feltöltöttem, és 1,45V-ra ment fel a (terheletlen) fesz az egyik akksin.
    Ebből 4 db sorbakötve 5,8V, ami lehet már sok lenne a lejátszónak.
    Azt lehetne esetleg csinálni, hogy egy elektronika figyelné, hogy ha mondjuk 5,3V felett van a fesz, akkor a stabon keresztül menjen. Ha meg leesik 5,3V alá, akkor közvetlenül (vagyis az így nem megy, de mondjuk max. 100mA-es csökkenéssel) legyen rajta a 4 akksi.

    De a Li-Ion-os megoldás sokkal komolyabb lenne. Csak nem tudom mennyi idő lesz összerakni, hét közepén már használni akarok valamit.

    Átnéztem a MAX1811-es USB-ről Li-Ion töltőt, nagyon tetszik.
    Ami probléma lehet, hogy vagy 100mA-el tud tölteni, vagy 500mA-el.
    Előbbi nagyon lassú, utóbbit meg nem tudom bírják-e ezek az akksik, amiket linkeltetek.
    Bár 3000mA-nál már az is 6 órás töltési idő - és a gyakorlatban szerintem még 1-et lehet hogy rá lehet számolni, ha már nem teljesen új az akksi.

    Jancsi
    A belső akksi töltése sem rossz ötlet.
    "zacskósnak" rémlik, de megnézem. Meg utánanézek (ismét) neten, belinkelem holnap amit olvastam róla, hogy mit tudnak a gyári akksijáról, és mire akarták cserélni.

  • atesss

    addikt

    válasz mezis #10770 üzenetére

    Csak a Meizu meg egy pillanat alatt el tud romlani, ha túlfeszt kap...

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10763 üzenetére

    3000mAh-s RC-18650 akksit találtam 1800 Ft-ért ! : [link]
    Ez az amire gondoltál ?
    Illetve ugyanannak tűnik, mint amit te linkeltél a Dealextreme-ről ([link]) csak innen olcsóbb, bár nem olyan sokkal, 13,75 $, azaz 1db ~1340Ft.
    A Dealextreme-en írják, hogy "Protected".
    De vajon ez a magyar is az ?
    (A Honlapon annyit írnak csak, hogy "Túltöltés védelemmel ellátva".)

    De a mélykisülés védelem az ami mindenképp kellene.
    Amúgy ez hogyan működik pontosan, ha lecsökken a fesz egy adott határ alá, akkor gyakorlatilag lekapcsolja a terhelést a kimenetről ? Ez azért elég dúrva lenne, ha ezt így meg tudja csinálni minden további nélkül max. terhelésen.

    Ja és a max. töltőáramot sem írják. :F

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10776 üzenetére

    Hát akkor ez így nem lesz az igazi...
    Ugyan ideiglenesen jó lehet, de nem tudtok olyan töltő IC-t, amivel min. 1A-el tudnék tölteni ?
    Ja és alapból jobb lenne nem SMD tokozásban, de egy 1A-es gondolom már a tok disszipációs képessége miatt se nagyon van SMD-ben.

    Vagy esetleg megoldás még egy kisebb akksi, de már ez is kevés lehet, úgyhogy akkor mindenképp kettőt kéne párhuzamosan kötnöm.
    Akkor meg vagy elektronika kell figyelni a soros töltést; vagy úgy kell töltenem, hogy a két cella külön legyen, párhuzamosan, 1-1 töltő IC-vel.
    És az egészet inkább úgy akarom megoldani, hogy egyben legyen a töltő és az akksi-ról USB táp, egy dobozban. Az AC-DC adapter meg egy külső.

    "Úgy kell jumper-elni az alaplapot, hogy az USB ponton Standby táp legyen, így este töltődhet kedvére."
    Nem gépről akarom tölteni, direkt úgy akarom, hogy mobilis legyen.
    De ezt megoldom egy külső táppal, pl. valamelyik régebbi mobiltöltőét felhasználom (amelyik ~5V-os), vagy veszek egy olcsó USB-s DC adaptert.

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #10778 üzenetére

    Van egy sejtésem, hogy miért mondod ezt, de el tudod részletesebben magyarázni ?

    Természetesen az akksik feltöltéskor külön lennének használva, egy-egy külön töltő IC jutna rájuk.
    Csak kisütéskor akarnám kötni párhuzamosan.
    És ha egy-egy low-drop stabilizátoron keresztül használnám őket, és utána kötném sorba ?
    Persze veszteség lenne így.

    És más ötleted nincsen akkor ? :F
    Csak egy 500mA-esnél erősebb töltő IC lenne a megoldás ?

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #10784 üzenetére

    Igen, valami ilyesmi rémlett még villanytanból, csak nem gondoltam jobban át, pedig nem lett volna bonyolult.

    A kisütés nem a Meizu táplálását jelenti?
    De-de.
    És utána egy step-up, pl MC34063-al: [link]
    Vagy esetleg két Li akku sorban, és egy 5V-os stab - de ez jelentősen rosszabb hatásfokú.

    Az ne aggasszon, hogy nem találsz 1A-es SMD töltő IC-t. Ha ez az egyedüli gond, erre lehet megoldást találni.
    Akkor van ötleted ? Mármint egy konkrét IC-típust lenne jó tudni.

    Nem fúrja az oldaladat kipróbálni minden elektronika nélkül 4 NiCd vagy NiMH akkuval (ahogy már 2x próbáltam szuggerálni), elővigyázatból egy sorbakötött diódával, szimulálva előbb a Meizu fogyasztását ellenállással és pontosan megmérve a feszültséget?
    De, csak nem találtam meg otthon a 4 akksiból csak 2-t. :U
    Bár az is lehet, megpróbálok kölcsönkérni, csak még nem tudom kitől.

    Mire gondolsz pontosan az "ellenállással szimulálva"-n ?
    Hogy mérjem meg hogy 5V-ról (PC USB / külső DC táp) hány mA-t vesz fel, és vegyek egy akkora ellenállást, és először arra kössem rá a 4 akksit ?
    Csak itt még attól félek, hogy hiába fogyaszt komolyabban a Meizu töltés közben, abban a pillanatban, amikor rádugom erre az akksi-tápra, akkor még nem kezd el tölteni, stb., és így akár csak pár ms-ig megkapja az akár ~5,8V-ot. Ettől pedig az alatt a pár ms alatt is tönkremehet esetleg.

    elővigyázatból egy sorbakötött diódával
    Csak akkor azon még esik fesz. Bár a fenti okfejtés alapján az még jól is jöhet - de csak amíg még egészen fel vannak töltődve az akksik, utána pont hogy nem.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Lompos48 #10787 üzenetére

    Közben én is elkezdtem körbenézni másik töltő IC-ét, ami 500mA-nél többet tud.
    Egyenlőre itt nézem: [link]
    Van választék, csak sajnos a katalógusban nem nagyon van benne a töltőáram (sokszor más sem...), így meg kell néznem külön a PDF-eket.
    Amit eddig láttam, ott az 500mA-nél "erősebbek" már mind 2, 3, vagy 4 cellásak..
    Bár az még akár lehet hogy ponthogy jól is jön.
    Pl.: LT3650 [link] és pdf
    Vagy LTC4001EUF, pdf
    Csak ezek eddig mind csak rendelésre vannak. :F

  • atesss

    addikt

    válasz atesss #10793 üzenetére

    Az LT3650-ről: [link]
    Farnelnél is kapható: [link] és [link]

    Második a Farnelnél: [link]

    Most már csak az a kérdés, mi az ami hamar rendelhető, és mondjuk 2500ft-nál lehetőleg nem drágább.

    De ahogy nézem a Farnelnek jobb keresője van, megnézem itt is: [link] , vagy már részben beállítva: [link], vagy töltőáram szerint rendezve: [link]
    Csak 1400 Ft náluk a szállítás. [link] :F

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10807 üzenetére

    Miért kell 1A felett kapcsüzemű töltő (IC?) ?

    Hát ha tényleg jó, akkor akár nem gond ha 2k lenne.
    Csak akkor ne legyen szállítási költség még arra rá...
    Ha stabil a tápfesz akkor tökéletes az MC34063 a feladatra
    Mármint hol stabil a tápfesz ?
    A step-up-ot a li-ion celláról (ha van egy min. 1A-es töltőm, akkor elég az 1db 3000mAh-s) 5V-ra konvertáláshoz használnám. A tápfesz abból a szempontból stabil, hogy nem hullámos, csak ugye hosszabb távon, az akksi merülésével már nem állandó.

    Néztem ezt a kalkulátort is, de nem teljesen értem mik a megadandó adatok.
    Az Fmin és a Vripple mit jelentenek jelen esetben ? Utóbbi gondolom a bejövő fesz hullámosságát, de milyen tartományban, gondolom nem a több órás "hullámosságot", ami az akksi merülésével jár.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz plömplöm #10798 üzenetére

    Ez tetszik, mivel a ChipCAD-nál van, ott meg jó esetben azonnal elérhető. És még viszonylag jó helyen is van a bolt (/iroda).
    De hogy épp elérhető-e azt sajnos nem látni a listájukból, asszem holnap meg is kérdezem.
    Vagy ha 500ft-nál nem több, lehet meg is veszem. De azért előtte átfutom a doksiját.

    MOD: Közben most látom, hogy elköltöztek a Lurdy házba. Na mind1, végül is az sincs annyira rossz helyen.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10807 üzenetére

    Hát a Meizu belső gyári akksijának lecserélése sem rossz ötlet, csak tényleg kérdés találok-e megfelelőt bele.
    Illetve ha az adataiban azonos is, nem-e lehet valami gond vele ?

    De itt van pár link, ahol írnak a cserélés lehetőségéről, pl. van aki egy Nokia BL-5X, pl. Nokia 8800-ban használt akksira gondolt mint lehetséges: [link]
    "The battery specifications are 3,7 Volt / 700mAh / Li-Ion - Same as for the original Meizu battery!"
    Google keresés: [link]
    Itt [link] állítólag lehet kapni elég sok féle akksit - csak érteni kéne :P Na jó berakom Google Translate-be. Csak eleve mire innen megjönne...
    Meizu Battery Pack (azaz kb. amit én is akarok): [link] és [link]

    Este, vagy holnap du. felnyitom az enyémet is (csináltam már korábban, és sajnos már könnyű, mert a rögzítőfülek nagyobb része el van törve), és megnézem milyen is.
    De nekem "zacskósnak" rémlik inkább, és akkor meg Li-Po lenne.
    Bár az is lehet, hogy más a két verzió, mert létezik egy SP és egy SL is (amiről eddig tudtam, hogy más a két verzióban, az a kijelző, és a FW)

    MOD:
    Beraktam translate-be a kínai oldalt: [link]
    És úgy néz ki lehet is kapni bele való akksit. !
    De először utána nézek, innen szállítanának-e egyáltalán magyarországra, meg a yuan árfolyamának, hogy mennyibe is kerülnek ezek.

    [ Szerkesztve ]

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #10818 üzenetére

    Ha az akku nagyon le van merülve (pl. 2,5V-ra), akkor szerintem először nem max. töltőárammal tölti, hanem "óvatosan". Legalábbis az 500mA-es USB-ról töltő Maxim doksijából ez derült ki, szerintem ezt más is (pl. amit linkeltek MicroChip-est az tetszik a legjobban egyenlőre) tudja.
    De ami a legjobban zavar, hogy miért mindegyik SMD tokos.
    Kéne találni nem SMD-t.
    Forrasztanom is sokkal könnyebb lenne egy normális méretű tokot + hűtőbordát is rá lehet rakni könnyen. Egy kis hűtőzászló meg simán elférne.
    De egy apró SMD tokra már bajos rászerelni.

    Pl van egy stabilizált 12V-os tápod, akkor az MC34063-al csinálsz egy step-down kapcsolást ( a nagyobb áram miatt külső FET-el vagy tranzisztorral ). Nem les ideális töltő, mert az akku feszültségének változásval fog változni kis mértékben a tölrőáram ( mivel a bemeneti oldalon van az áramlimit ) de ez 3,8V és 4,2V között +-5%.

    De mondom, az akksi töltésére veszek egy megfelelő IC-t, az tud mindent, és annyira nem vészes az ára.
    Az MC34063 arra fog kelleni, hogy a ~3,8-4,2V-ból legyen 5V, amivel táplálom a külső eszközt (a Meizu-t, de pl. egy telefont is tudnák tölteni ha univerzális fejet rakok rá).
    Ja és ha változtatni akarnám a kimenő feszt egy kicsit - pl. mást igénylő (4V-6V) telefon töltésére, akkor ezt hogyan tudom megoldani a MC34063-al ?

    Az BL-5X egy sima Li-ion akksi, az igazat megvallva szeritnem a li-ion és a li-po, csereszabatos, lényegében egymással, csak a tölő és kisütő áramokra kell figyelni cserénél.
    De ez a Meizu-ban lévő nem biztos, hogy Li-Po ám. Megnézem este, és megírom.

  • atesss

    addikt

    válasz atesss #10822 üzenetére

    Utánanéztem a Nokia BL-5X akksinak, és úgy tűnik még sem 700mAh-s (a Meizu-s fórumon [link], ahol valaki arre gondolt, hogy talán cserélhető erre), hanem van ahol 500mAh-at írnak, van ahol 550-et, van ahol 600-at. Bár lehet az 500 és az 550 az mind utángyártott, de a Nokia oldalán sem 700 van, hanem 600:
    [link]
    Google keresés: [link]
    2 990 Ft. *
    Feszültség: 3,7V Teljesítmény: 550mAh/2,0Wh Típus: Li-Ion Szín: fekete Méret: 32,7mm x 37,5mm x 5,7mm

    Itt csak 500mAh: [link] és [link]
    Itt meg pl. 600: [link]

    De tegnap szét is szedtem, amit írnak ebben a fórumban, azt sajnos meg tudom erősíteni:
    I opened up my M6 and measured.
    The battery is 43x43 mm, the thickness I couldn't measure since the battery is stuck to something (the display?), and I only have a big plastic ruler to measure with. However, I estimate it to be around 4-5 mm.

    One battery option would be to use the Nokia BL-5X, used in Nokia 8800. It is replacable and can be bought separately for around $25 (probably less at the right place).
    The Nokia BL-5X battery measures 33 x 37,5 x 5,3mm and might be possible to fit into the Meizu M6. The battery specifications are 3,7 Volt / 700mAh / Li-Ion - Same as for the original Meizu battery!

    The big question (aside from if it would fit) is if the charging would still work if you replace the original battery with this one. Anyone with further battery knowledge/experience that could answer that question?

    Az alsó részét tényleg nem lehet fényképezni, mert be van ragasztva.
    Egy kicsit próbáltam feszíteni, egész kicsit jött is szét a ragasztás, de többet nem mertem.
    Képek: [link]

    Amit írtál korábban a Li-Ion / Li-Po különbségről: [link] ( a li-ion-nak kemény fém burkolata van, a li-po olyan mint ha csak egy kis zacskó lenne. ( li-po li-ion ) az alapján ez elvileg Li-Po lenne.
    Bár pl. ennek a Nokia BL-5X akksinak van egy burkolata, de attól még így nem lenne egyértelmű, hogy Li-Ion. Vagy műanyag házas akksik már nem nagyon vannak mostanában ?

  • atesss

    addikt

    Panasonic vezetéknélküli telefonunkban (KX-TG7120 a pontos típus, maga a kézibeszélő pedig KX-TGA711FX) kellene az akksit cserélni. Mivel 2 db 1,2V NiMH "AAA" akksi, így elvileg elég egyszerű a csere, csak az a kérdés pontosan mi történik, ha a gyárinál nagyobb kapacitásút teszek bele ?
    Még a gyári akksi van benne, 2007 szeptemberben vettük (azaz 3,5 éves).
    Lomexben csak 850 (AKKU MIKRO 1.2V 850mAh ReCyko+ 850mAh ˝AAA˝), 920 (GP95AAAHC), 970 mAh-sakat (GP100AAAHC) találok - meg egy 1100-asat (GP110AAAHC), amit úgy néz ki épp nem lehet kapni - árban kb. mind 300-350 Ft/db-hoz közeli.
    De máshol találtam egy 600mAh-s GP-t is (GP60AAAH), hasonló árban, és pont a Lomextől nem messze van az a bolt.

    De a nagyobb akksival hogyan működne, csak annyi, hogy nem töltené föl teljesen ?
    Vagy esetleg a töltettség kijelzése nem lenne annyira pontos / megbízható vele ?
    (A hosszabb töltésidő teljesen mindegy.)
    Vagy más, komolyabb probléma előfordulhat ? (Vagy esetleg ami az élettartamára káros lenne)

    A leírásban természetesen azt írják, hogy Panasonic akkut javasolnak...
    750mAh-sat, típus: P03P.
    A gyárilag hozzá adott, most bennelévőre egyébként csak az van írva, hogy "Min. 550mAh" (a pontos típusa HHR-55AAAB). Na de maximum mennyi ? :P

    Ja és még egy kérdés: Mit is jelent a gyakorlatban a GP ReCyko technológiája ?
    Elvileg kb. csak annyi, hogy kisebb az önkisülése [link], bár ez a leírás nem mondható túl részletesnek.

  • atesss

    addikt

    Közben tovább gondoltam a Li-Ion belső akksis készülék töltőm tervezését:

    Az egyik probléma a töltő IC (MCP73861) melegedése, mivel 1200mA-es töltőáram mellett kb. 3W lenne a disszipáció maximum (a töltés elején).
    És ez egy SIOC-16 tokozás (elvileg létezik QFN-16-ban is, de az nincs most a MicroChip-nél), amire a hűtőborda felszerelés nem olyan egyszerű.
    Elsőnek gondoltam kipróbálnám hogy mégis mennyi is ez a 3W, hogyan tudnám lehűteni.
    Ehhez egy olyan IC / alkatrész kellene, amivel tudom a helyzetet "szimulálni", vagyis egy ugyanilyen tokozású, egyszerűen használható IC, aminél a ki és bemeneti feszt és áramot könnyen "be tudom állítani" és könnyen tudom mérni.
    Beállítanám, hogy 3W-ot disszipáljon, és megpróbálnám lehűteni megfelelően, közben mérném a hőmérsékletét.
    Mi lehet az, amit találnék SOIC-16-os tokozásban, és tudna 3W-os disszipációt is.
    Ja és lehetőleg 200-300Ft-nál ne legyen több, különben kb. nincs értelme (650Ft körül van a töltő IC).
    Ja és jól gondolom, hogy a SOIC-16 tokozás azonos az SO16-al ?

    Néztem műveleti erősítőt, találtam is néhány SO16-ost, de azoknál max. 1W-os disszipációt írnak.
    Vagy ezt csak arra értik, hogy hűtés nélkül maga a tok (adott környezeti hőmérséklet mellett, ami jellemzően 25C, de van ahol 70C-ra adják meg) ennyit bír leadni, de ha van hűtésem, mehet akár többszörös disszipáció is ?
    Ha ez utóbbi működne, akkor lenne még egyszerűbb megoldás, egy SO16-os ellenállás háló - RET-nél van. Na azt tényleg könnyű lenne beállítani.
    Csak annál ugye 0,1W-os max. teljes disszipációt (a 8 ellenállásra együtt) írnak, a 3W ennek 30x-osa lenne...

    A másik probléma az MC34063-as Step-Up, ugyanis ennek a min. bemenő feszültsége 3V. Így az akksim max. 3V-ig tudna merülni, tovább nem tudom kihasználni.
    Mondjuk a 3V és a 2,7V (ugye addig szabad meríteni kb. a Li-Ion cellákat) között már nincs nagy különbség, de akkor is jól jöhetne esetleg.
    Van más ötletetek helyette, ami elmegy 3V alatti bemenő feszről is ?
    Illetve mit csinál pontosan az MC34063, ha 3V alá csökken a bemenő fesz ? Simán csak lekapcsol, vagy valami problémásabb dolgot ?

    Ja és kellene még mélykisülés elleni védelem is. Ezt mivel tudnám megvalósítani ?
    Ha az MC34063 lekapcsol 3V alatt, akkor azzal meg is van oldva (vagy annak túl nagy lenne a maradék áramfelvétele ?), de ha nem, akkor külön kell hozzá.

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #11038 üzenetére

    Ez az MCP73843 nagyon hasonlónak tűnik, ez szerencse, mert ezt a doksit már elég jól átnéztem, de akkor a nagy részét tudom használni.
    Hát ha már ezzel csinálom, akkor már biztosan ne legyen gond a hűtéssel, azaz akkor legyen egy TO-220-as FET.
    De abból pontosan milyen kellene ?
    Ami még előnye ennek, hogy így akár még nagyobb töltőáramot is tudnék adni, mivel egy 3000mAh-s akksi lesz benne, jó lenne akár ilyen 2500mA körül - ha máshol meg tudom oldani egyszerűen az ilyen nagy áram elvezetését.
    De pontosan mekkora töltőáramot is lehet ezzel ? Mert elsőre átnézve nem találtam az "I reg" értékét a táblázatban, csak a beállításáról (bár abból elvileg számítható, de úgy akár ~végtelen áram is kihozható lenne), meg egyéb dolgokat.

    Olyan akkut kell venni ami rendelkezik védőelektornikával, csak minimális a többletköltsége, de nem kell már ezzel sem folgalkozni és lényegében nem foglal helyet.
    Az egyik anyagban amit olvastam (korábban linkeltétek), az alapján 2,5V-nál kapcsolja le a terhelést álltalában az akksi belső védelme. De inkább jobb lenne 2,7-3V-ig hagyni csak lemerülni - főleg ha azt mondod hogy úgy sem tudok már sok energiát kiszedni 3V alatt.

    Step-Up-ra tudsz mondani valami ötletet ?
    Akár egy másik step-up IC, ami elmegy 3V alatti feszről is ? - már ha létezik ilyen Lompos48 hsz-e alapján...

    Ezeknél a Maxim töltő IC-knél (én eddig a MCP73861-t néztem, de a másik is ugyanannak tűnik ebből a szempontból) van még 2 dolog, amit nem annyira értettem:
    - Pontosan hogyan kellene használnom a cella hőérzékelőt (NTC/PTC-vel), illetve mennyire kell ez, ha protected akkut veszek úgyis ?
    - Miért kell ez a Timer beállítás, kell-e ezt használnom ? Ha igen, mennyi időre állítsam be ? Ha cserélném benne az akksit, akkor ezt is változtatni kellene ? Ha változtatom a töltőáramot, akkor szintén ?
    Mivel a töltőáramot változtathatóra akarom mindenképp, legyen egy gyors, és egy lassú üzemmódja. És lehetőleg mindkettő utólag állítható maradjon azért, pl. egy-egy nyákon lévő trimerrel. A köztük lévő átkapcsolás pedig ki lenne vezetve egy kapcsolóra, amit a dobozon kívülről bármikor kapcsolhatok - vagyis "User Switchable" legyen.

  • atesss

    addikt

    válasz Jancsi #11042 üzenetére

    Elektronikából pont most vettük a FET-eket, csak még nem túl tiszta a dolog, hétvégén még tanulom otthon, és utána átnézem ezt a dolgot, mert az alapján ezt ki kéne tudnom számolnom magam is ugyanígy.

    Ezt a 3V-os dolgot kicsit túl komolyan veszed, kb 50mAh kapacitást nyernél ha 2,7V-ig sütnéd ki az akksit.
    Ok, akkor elég nekem a 3V-ig merítés.
    Viszont valahogy el kellene érni, hogy ha 3V alá csökken az akksi, akkor kapcsolja le róla a terhelést - vagyis egy mélykisülés védelmet is kellene csinálni.
    Legalábbis ha igaz az, amit Lompos48 írt, akkor kerülni kellene hogy az MC34063-as 3V-nál kevesebbet kapjon - mert megbízhatatlan mi történik akkor.
    Elvileg ugye lehetne pl. egy komparátorral feszültséget összehasonlítani, csak honnan veszem én a referencia 3V-ot, ha nincs más táplálásom, csak a - már könnyen lehet hogy akár több 10-ed volttal a 3V alá csökkent - akksi feszültség ?

    Az akksi feszültségének indikálására már kerestem is egy kapcsolást amit beépítenék, csak most hirtelen nem találom, otthon megvan. Egy IC, ami 10 ledet tud meghajtani, talán az LM3914 volt: [link]. Ha a hely nem elég, lehet hogy nem mind a 10 led lesz bekötve.
    Azon gondolkozom nem-e lehetne közvetlenül ezt felhasználni - ha már úgy is van.
    Ha BAR módban működtetem (inkább úgy lenne, az szemléletesebb, csak mondjuk ha fel van töltve az akksi, akkor világítana mind a 10 LED, aminek már van fogyasztása is...), akkor a 3V-ot jelző LED elalvásakor már egyből le is lehetne kapcsolni a terhelést.

    NTC/PTC: Ok, akkor az adatlap alapján kiszámolom azt a részt is, hogy milyen értékek kellenének.
    Bár asszem hogy pont az MCP73843-ban már nincs is ez a funkció, csak a 73841-ben lenne.

    A nyakam nem tenném rá, de aszem Ctimer-el azt az időt adhatod meg ameddig a feszültség generátoros töltés tartson,
    Hát jó hogy nem tetted rá a nyakad. :) A beállítási időt jól gondoltad, de hogy ez mit is csinál, azt már nem. Ez nem alapvető meghatározó idő, csak megint egy biztonsági időzítő.
    Ezzel a MAXIMÁLIS időtartamot adhatod meg, amíg a töltés bizonyos szakaszai tarthatnak (asszem az áramgen-es és a feszgenes időtartamra is külön meghatározhatod, a kettő közti arányt talán egy ellenállással). Vagyis ha ennyi idő után nem nő a feszültség egy bizonyos küszöbig (áramgen), ill. nem csökkent le az áram egy bizonyos küszöb alá (feszgen), akkor lekapcsolja a töltést.
    Azaz ez csak egy "tartalék" időzítés.
    Csak a probléma azzal van, ha az akksi már nem új, akkor a töltési jellemzők is változnak (több idő kellhet).
    Meg azzal, hogy ha egy nagyobb akksit rakok be (lehet hogy cserélném - és nem lenne jó ha akkor a kondit is cserélnem kellene), akkor azt feltölteni értelemszerűen tovább tart, azaz a C timert is át kellene állítanom. Szóval ez így nem igazán használható számomra jól.
    De egyáltalán miért kellene az időt limitálni, mi ellen is védene ez ?

    A töltőáram állítást több sönt sorba vagy párhuzamosan kapcsolsával lehet a legegyszerűbben megoldani.
    Ez így azért nem jó, mert akkor nem tudom fokozatmentesen, csak bizonyos értékeket.
    De a söntön túl nagy áram megy át, hogy potit rakjak be ? (átnézem ezt is az adatlapban)

  • atesss

    addikt

    Az oszcilloszkopomat kellene használható állapotba hoznom.
    Egy Hitachi V1050F, több mint 20 éves...
    Ennek megfelelően (meg hogy szerintem nem is lehetett valami jól tárolva) elég rossz állapotban van.
    Úgy tűnik nagyjából pontosan mér - legalábbis a kalibrálójelet, egyenlőre még csak azzal tudtam tesztelni.
    De a kapcsolók, potik eléggé kontaktosak.
    Van amelyik nagyon rossz állapotú, pl. a CH1 és a CH2 AC-DC-GND kapcsolója (ez viszonylag egyszerűbben helyettesíthető, úgyhogy ezt lehet ki is cserélném). Meg a CH2 Volt/Div "Course" forgókapcsolója, nagyon nehezen forgatható és nem nagyon kattan be a helyére - és ez sajnos elég nehezen pótolható lehet.
    De a többi kapcsoló/poti sem a legjobb.
    Mivel tudnám őket "jobb állapotba hozni", konktaktspray ?
    Vagy valami más tisztítószert ajánlotok ?
    (pl. alkohol ?)
    Nem baj ha valami hosszadalmas tisztítási módszer, vagy kéne vennem akár több féle tisztítót / kontaktspray-t, beruháznék rá - megéri ha után tényleg jó lesz a szkóp.

    Jó lenne akár már holnap megvennem ami kell a tisztításhoz / javításhoz, mert akkor hétvégén megcsinálnám.

Új hozzászólás Aktív témák