Új hozzászólás Aktív témák
-
ubyegon2
nagyúr
Boldog Karácsonyt! (amíg Apetor és nézői léteznek, a boldogság adott)
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Nem volt elég. Az általad adott leírás ** megadását javasolja. Azt tudom, hogy a 9999 végűek a git-esek, de nekem nem ajánl fel olyat. Igaz ezen a rendszeren még nem állítottam be a ACCEPT_KEYWORDS-t, azt még csak a virtuális gépen próbáltam.
Amúgy fent van a Gentoo a laptopon. Egyelőre még csak az alaprendszer, de bootol. Még egyáltalán nincs belakva, az a jövő zenéje. Egy kis szopó volt vele itt-ott, kézzel forgatott vanilla kernel behányta a make után, hogy libelf kell neki. Telepítettem, nem volt elég. Erre kiderült, hogy az elfutils hiányzik neki, meg a bc. Utána lefordult. Ilyen problémája nem volt virtuális gépen. Biztos érezte, hogy túl simán megy a telepítés, és kellett egy kicsit szivatnia. Meg az EFI stub bootnál nem találta az UEFI a kernelt, mivel rossz EFI partíción kereste, az első lemezen, az Arch EFI partícióján, közben ez egy másik meghajtó. De a telepítés nem volt vészes, még az Intel Wi-Fi is ment elsőre, csak a wpa_supplicant-tal kellett csatlakozni az SSID-hez.
-
F34R
nagyúr
válasz Frawly #16853 üzenetére
Mert virtualon a gentoo-source-st raktad fel, ez meg huzza magaval fuggosegkent...
Vanilla kernelen ez nincs, matekozd ki mi kell.
Amugy, helyesen:pl:
media-libs/mesa-9999 **
Ez kell a package.accept_keywords fajlba... ide tehetel meg.
eix kell neked a portage-toolbol.. [link]
Ezzel ki lehet listazni a 9999-es csomagokat. -
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #16846 üzenetére
Nem most vettem ezt az mSATA 860 EVO-t, már több mint egy éves. Volt egy szabad mSATA hely a notiban, és eredetileg Windows 10 alá vettem, mert azt előtte külső SSD-ről használtam, és úgy kényelmetlen volt. De az nem sokat ment róla amúgy sem, főleg mióta az asztali gépemen is van Win10, és úgyis az alól játszok és filmezek. Ez a telepítés csak porosodott, legalább lesz használva valami értelmesre ez az SSD is. A haldokló MX300-at még nem cseréltem le, nem találtam olyat, ami 1 terás, jó áron, kellő garival (ez jön össze legnehezebben itt külföldön), és amiatt is várok vele, mert még nem tudni mi lesz a fő gépem, és annak a csatolófelületét még nem tudom előre. Most hiába is veszek egy SATA3-asat, ha mégis veszek egy laptopot, amibe csak M.2 megy bele, akkor a hajamra kenhetem és vehetek még egyszer.
Az Arch teljesen elvan, ha 2-4 hetente frissíted. Csak ne az legyen, hogy 6-12-24 hónapig nincs hozzányúlva. De talán még azt is túlélné, főleg olyan minimáltelepítésben, pár száz csomaggal, ahogy nálam van használva, legfeljebb 1-2 csomag kézi beavatkozást igényelne.
Egyébként a játszós asztali gépemen még mindig nincs Linux sem. Amikor van időm elé ülni, filmezés és játék megy, amikor meg lenne időm rá, inkább a laptopon berhelem a Linuxot. Pedig gondoltam rá, hogy felhúzok az asztali gépre is egy Artixot, Archot vagy Gentoo-t.
(#16850) Aweriot: de, van értelme a Cubuntunak. Több csomag van rá, mint Mintre, és Ubuntuból vannak nem LTS-ses kiadások is, ergo kicsit frissebb lehet, meg talán sallang is kevesebb van fent rajta. Ennek ellenére annyiban igazad van, hogy aki Ubuntu-vonalon mozog, és Cinnamont akar, az úgyis javarészt Mintet használ már, ennek a Cubinak nem lehet túl nagy felhasználói tábora. De végül is miért ne, ezt is használják biztos páran, meg legalább egy +1. alternatíva, ha történik a Minttel valami, vagy a Mint meg merne húzni valami elriasztó dolgot a felhasználóival, karban lesz tartva egy menekülőút sok embernek. Attól, hogy nem használok már ilyen mainstream disztrókat, tőlem elfér, amíg valaki kedvet érez arra, hogy karban tartsa.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Na, végül kiderült, hogy kell mindkettő a /etc/portage/make.conf fájlba:
ACCEPT_KEYWORDS="~amd64 **"Meg is találja a 9999-es csomagokat már, azokat is ajánlja telepítésre, de pl. a vim-9999 nem akart települni, mert git-9999-rc3 körkörös függőség. Próbáltam a git-9999-rc3-at telepíteni emerge --nodeps kapcsolóval, neki is áll, de fordítás közben valami hibaüzenet van a logban, amit nem tudok megfejteni, majd később becsatolom.
Közben a működő alaprendszert is elkiabáltam. Rossz /boot és /home volt felcsatolva, a blkid kimenetéből véletlenül az sda eszköz UUID-it másoltam bele a /etc/fstab fájlba, ezek az Arch-telepítéshez tartoznak, ezt javítani kellett. Korábban nem vettem észre, mert a telepített rendszer rossz csatolásokkal is működött
Meg a Wi-Fi sem akart menni, így újra kellett forgatni a kernel iwlwifi támogatással. Plusz még a linux-firmware csomagot is telepíteni kellett, amit ugyan meg is csináltam, de figyelmetlen voltam, mert csak ilyen autounmask-ot dobott rá, azt hittem fent van, közben meg a dispach configot kellett futtatni, utána újra az emerge linux-firmware parancsot, és csak UTÁNA tette fel ténylegesen. De most már jó, automatikusan kapcsolódik a Wi-Fi-hez boot után, meg be van kapcsolva az OpenRC-ben is a párhuzamos service-indítás.
Tehát csak most jelenthetem ki, hogy van egy TÉNYLEGESEN működő alaptelepítésem.
[ Szerkesztve ]
-
F34R
nagyúr
válasz Frawly #16860 üzenetére
make.conf-ban nem kell beallitani a **-t.... oda eleg lesz az ~amd64 es kulon a package.accept_keywords-be rakd bele a vim-9999 **
igy mar mukodni fog... az a baj ha a make.confba rakod be akkor globalisan amibol letezik git csomag azt akarja lehuzni... itt ezt kellene elkerulni, es mindent kezzel telepiteni.
-
F34R
nagyúr
válasz Frawly #16862 üzenetére
persze, mert a mar meglevo csomaggal conflictol a base rendszerbol. Mindent gitrol szedni amugy is butasag lenne, mert:
1, nem te fogod a bugokat javitani.
2, source-based distron a maradek eletkedved is el fog menni.
3, a gites forras olykor nagyobb mint a stabil kiadas, ami pluszban forditasi ido.
4, egy stabil rendszert instabilla varazsolni, szerintem senkinek nem volna jo.
5, itt van pelsanak a KISS linux dylan masodmagaval tartja karban, nem a legjobb omen hasznalhatosag szempontjabol... minden idejet elveszi...
Eleg aktiv a githubjon.[ Szerkesztve ]
-
zoltanz
nagyúr
Megnéztem a stock Debian-on is kihagyták a Trim-ezést SSD -nél. Se cron-ok között egy ütemezett feladat sem az fstab-ban a discard.
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #16864 üzenetére
Gondolom mert a Debian nem teljesen kezdőknek lett szánva, és a felhasználóra bízzák, hogy milyen TRIM-elős megoldást használ. Eleve ott elkezdve, hogy NVMe SSD nem kell egyáltalán ilyet eljátszogatni. PATA/SATA/AHCI SSD-n kell csak.
A cron-ok között nem is fog szerepelni, mert a Debian systemd-s, és systemd service-szel oldják meg:
systemctl statusHa itt nem szerepelne az fstrim.timer service, akkor:
sudo systemctl enable fstrim.timer
sudo systemctl start fstrim.timerDe ehelyett azt a megoldást is választhatod, hogy te magad szerkeszted bele a /etc/fstab-ba az SSD partíciókhoz a discard (és esetleg a noatime) opciót. De ezzel is vigyázni kell, mert egyes speciális fájlrendszereken, pl. f2fs, máshogy kell engedélyezni, ott másik paraméter van rá, nem discard, persze ugyanazt csinálja, csak a neve más. Illetve vannak fájlrendszerek, amiken a discard egyáltalán nem támogatott, csak az fstrim, vagy fordítva. A két megoldás vagylagos, vagy egyiket, vagy másikat használd, mindkettőt használni felesleges.
Attól is függhet, hogy használsz-e ezekből valamit: RAID, LVM, LUKS, USB-UASP-SCSI.
Én egyébként rendszeresen, de kézzel futtatom a sudo fstrim -a -v parancsot, kb. 1-2 hetente, mikor kedvem szottyan rá. Vagyis egy saját scriptet hívok meg gyorsbillentyűre, ez lekérdezi smartctl-lel az összes SSD adatait, statisztikáit (hány napja szereltem be, ezt én számoltatom vele ki a beszerelési dátum és a mai dátum különbözetéből, mennyi írás van rajta, mennyi a kondíció, mennyi van hátra az íráslimitből, ilyen átlagos írási ütemmel mikor érem el az íráslimitet), és utolsó lépcsőben meg is fstrim-ezik minden felcsatolt partíciót.
Az, hogy mennyi időnként kell fstrim-ezni, ez függ az SSD tárterületétől, rajta lévő szabad helytől, és hogy mennyit írsz rá naponta. Ha egy nagy SSD-d van, pl. min 240-500 gigás, és még bőven van rajta min. 20-30% szabad hely, és naponta ilyen 10 GB alatt írsz rá, akkor elég ritkán TRIM-ezni, pár hetente.
Ha viszont ilyen kis szüttyőnyi sz4r, 32-128 gigás, szabad is alig van rajta, és csapatod fel az írást rá napi 20 GB fölött, akkor viszont érdemes lehet majdnem naponta TRIM-ezni. Illetve a két említett véglet között ott vannak az átmenetek.
A discard azonnal TRIM-ezik, fájl/mappatörlés utána közvetlenül egyenként, ott nem értelmezhető, hogy milyen gyakran fut le, nem ütemezés függvénye.
-
zoltanz
nagyúr
F34R
Negatív, nem végzi automatice.Frawly
Egyikben sem találtam trim-re utalót.
Ext4 partícióra beállítottam a discard-ot. Van még egy Linux swap és egy ntfs (na meg még egy ilyen a rendszerindító)
Nem használok RAID, LVM, LUKS, USB-UASP-SCSI-t és hasonlókat.
Átlagos adat mennyiséget mozgatok, tehát nem sokat. Wint nagy ritkán indítom.Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
ubyegon2
nagyúr
válasz zoltanz #16864 üzenetére
Ez már 13-án is nyilvánvaló volt, de Debiannál mindig is választható opció volt ez.
-
ubyegon2
nagyúr
válasz Frawly #16859 üzenetére
Nem egyszerű lekövetni, mikor mennyi géped van és mennyi Arch, Gentoo, Windows-hegyek vannak rajta. legutóbb valami notebook-od helikoptert játszott, arra emlékszem. Meg arra, hogy fél évtizede láttál utoljára Mint-et.
ennek ellenére leírod ezt az ólajtónyi nagy baromságot!
Aweriot: de, van értelme a Cubuntunak. Több csomag van rá, mint Mintre, és Ubuntuból vannak nem LTS-ses kiadások is, ergo kicsit frissebb lehet, meg talán sallang is kevesebb van fent rajta.
5 éve volt Cubuntu, az akkorira igaz lehet, amit írsz, de most a világ legértelmetlenebb dolgának tűnik számomra is egy Ubuntu Cinnamonnal. Gyakorlatilag ebben az említett 5 évben a Mint, Nemo, Cinnamon trió együtt lett érlelve, csiszolva, elég egyedülálló, hogy a disztró fejlesztőcsapata készíti magát a fő DE-t is, ami neked sallang meg bloat, az pont a tökéletes működést biztosító nagyszerűség!
(#16865) PELLE
Ezt jól megrágtad 2 hónap alatt!
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #16870 üzenetére
Igen, az egy refurb gamer noti volt, amit visszaküldtem, az váltotta volna a laptopomat, ami a fő gépem. Asztali gép csak másodlagos egyelőre, ritkán használom, mivel nem szeretek fölötte görnyedni, míg laptoppal ágyban tudok pihenni.
Egyiken sincsenek hegyek, Win10 volt mindkettőn, meg Linux van szánva mindkettőre, de most csak a laptopon van, egy Arch és egy Gentoo. Azért kettő, mert egyelőre nincs akkora bizadalmam a Gentoo-ban, hogy merjem törölni az amúgy teljesen jól bejáratott Archot.
Mintet valóban rég használtam. De a Cubuntunak van értelme. Tudom hogy nem így hívják már, Ubuntu Cinnamon a neve. Pl. a Mint vezetősége be akar vezetni valami ócska változást, amit a felhasználók ki nem állhatnak, nem baj, ha van helyette valami. A sok Arch klónra is orrolt mindenki, de mikor megszűnt 1-2 belőle, volt a népeknek mire váltani, tehát nem volt felesleges.
Igazából a disztrók 98%-a felesleges, elég lenne egy forráskódból forgatós, egy bináris, meg ezeknek a rollingos variánsai. Ezeken kívül már csak a systemd-nélküli változatoknak lenne értelme.
Főleg a remasteres, meg flavor-ös disztrók feleslegesek. De alternatíva mindig jól jön, persze jó lenne, ha több-ben különböznének. Pl. nem ártana Ubuntu vonalban egy olyan rugalmas disztró, ami nem systemd-s. Ehhez elvileg az MX Linux áll a legközelebb, de nem teljesen. Debianból van systemd-mentes, a Devuan, Arch-vonalon az Artix. Fedora vonalon nem is tudok systemd nélkülit, talán a régi CentOS kiadások.
-
ubyegon2
nagyúr
válasz Frawly #16871 üzenetére
Alapvetően akkor lusta vagy, ha ágyban laptopozol.
Szomorúan olvasom, hogy nem érted a különbséget a Mint Cinnamon és egy disztrtóalap+Cinnamom között, de miért is egy minimalistától várnánk el ezt? Azért a Mint meg a sok Archklón szerintem nem egy szinten van.
Azért kettő, mert egyelőre nincs akkora bizadalmam a Gentoo-ban, hogy merjem törölni az amúgy teljesen jól bejáratott Archot.
Jaj ne, ezt mintha egy kezdő írta volna!
A desktop disztró vonalon meg szerintem nincs igény systemd mentességre, a felhasználók 99%-a azt sem tudja, milyen initrendszer fut a kedvence alatt.
MX amúgy nem Ubuntu vonal, hanem közvetlen Debian.
[ Szerkesztve ]
-
zoltanz
nagyúr
válasz ubyegon2 #16872 üzenetére
"Szomorúan olvasom, hogy nem érted a különbséget a Mint Cinnamon és egy disztrtóalap+Cinnamom között"
Nemtudom, de Debian+Cinnamon valahogy kevésbé erőforrás igényes mint a végletekig csiszolt LMDE pl.Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
ubyegon2
nagyúr
válasz zoltanz #16873 üzenetére
Nemtudom, de Debian+Cinnamon valahogy kevésbé erőforrás igényes mint a végletekig csiszolt LMDE pl.
Lehet, de vajon ez az összecsiszolás az erőforrás megtakarítás irányába történik? Gyanítom, hogy nem, de nem is baj, mert akinek csak 16GB memóriája van, úgyis pálcikaWM-et használ!
LMDE3-at nem ismerem, de a Mint Cinnamon tuti kevesebbet eszik, mint egy Debian+Cinnamon. Legutóbb Debian még Cinnamon 4.x.x előtti verziót használt, márpedig a 4-től sokat változott a Cinnamon+Nemo+WM trió a Mint-nél.
-
Rimuru
veterán
#gentooblog
Ugy indultam a delutannak, hogy par ora alatt vegez.. Holnap ilyenkorra talan tenyleg.
current merge time: 10 hours, 58 minutes and 2 seconds.
ETA: unknown.[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
zoltanz
nagyúr
válasz ubyegon2 #16874 üzenetére
Nem is a Ram-ra gondoltam, mert amúgy az mindegyiken barátságos. Inkább netezés közbeni CPU használatra, bár nem mértem ki, csak érzésre. Amúgy 580 MB -ot foglal a rendszer.
Kellemes Karácsonyt Mindenkinek![ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #16872 üzenetére
Raktárban dolgozom, és kifáradok a nap végére a rohadt nehéz fizikai melótól, meg a sok óra ingázástól. Ilyenkor, mikor a lábamon alig tudok megállni, a f4xomnak sincs kedve asztali gépnél görnyedni. Csak ennyi a prózai oka. Egyébként ki nem állhatom a laposokat, mind egy kompromisszumos papírnehezék. Nehezen bővíthetők, hűtésproblémásak, drágák, gyorsan avulnak, stb.. Annak muszáj, aki tényleg a munkájához hordozza, de nekem nem lenne az.
systemd mentességre van igény. Neked is, csak még nem tudsz róla. Eleinte én is így indultam a systemd-vel, semmi bajom nem volt vele, jó, a sysvinit-es megoldásokhoz képest a bináris naplózás, meg stb. kicsit furcsa volt, de megvoltam vele. Aztán ahogy telt az idő, úgy lett belőle egyre jobban elegem. Plusz fontos, hogy fent legyen tartva az alternatívák szabadsága, ugyanis a Linux nem csak GNU free, meg free of charge (ingyenes), hanem free of choice. Tehát te választod meg, hogy mi legyen a rendszeredben, ezt az elvet meg a systemd sérti. Ha ezen a systemd, pulseaudio, stb. vonalon megy előre a Linux, akkor a végén Windows lesz belőle, egy mindenben egybeintegrált, egy megoldás mindenek felett típusú bloat, ahol más dönti el helyetted, hogy milyen lehet a rendszered.
Az MX-ben igazad van, én emlékeztem rosszul. Nem Uborka-alapú, hanem Debillány. A lényeg, hogy én minden systemd-mentes törekvést támogatok. Meg majd eljön az idő, mikor te is azt fogod tenni.
Meg igazából nagyon régi gépeseknek sem mindegy a systemd. egy Core i HP laptopon ezt még nem annyira érzed, de ha egy C2D-nál gyengébb gép kerül eléd, akkor annak rohadtul nem mindegy, hogy fut-e rajta pár száz megányi bloat vagy nem, ilyen gépen ég és föld különbséget jelent.
-
Frawly
veterán
válasz Rimuru #16875 üzenetére
Wow, az sem piskóta. Bár nem is egy nagy szám, ilyenkor éjszakára bekapcsolva hagyod, aztán megy, míg alszol, meg utána reggelizel, előkészülsz a napra. Vagy itt jöhet képbe egy másodlagos gép, azt hiszem neked is van Ryzen-ed.
Mondjuk ezek a gyenge mobilgépek, amilyen nekem és neked is van, nem valók gentoo-zni. Lehet rajtuk működtetni, de rohadtul szuboptimális, mintha kispolkával menne valaki rally-zni.
Egyébként ezt beletehetnék a Gentoo-ba. Mármint egy olyan funkciót, hogy emerge előtt kiírná, hogy az összes érintett csomag kb. mennyi ideig fog tartani. Valami képlet alapján közelítően kiszámolná, pl. szál × bogomips × órajel × cache × GB memo ÷ stb., ez alapján kijönne egy nagyon durván számított érték, ami legalább fél-egy óra pontossággal megadná azt a fordítási időt, amire számítani lehet abban az esetben, ha minden flag be van kapcsolva fordításkor.
[ Szerkesztve ]
-
zoltanz
nagyúr
válasz Frawly #16878 üzenetére
"Egyébként ki nem állhatom a laposokat, mind egy kompromisszumos papírnehezék. Nehezen bővíthetők, hűtésproblémásak, drágák, gyorsan avulnak, stb.."
Asztaliaknál is macerás a hűtés, (alapból gyengék a gyári megoldások, +sok felhasználó nem foglalkozik vele. Takarítás az mi? Notit ágyban használom, ha alul így szellőzőt lezárja akkor is...) persze itt könnyebben van esélyed javítani rajta.
[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Frawly
veterán
válasz zoltanz #16881 üzenetére
Asztaliaknál már csak volt problémás a hűtés. Asztali gépemben csak gyári hűtés van. A procin a gyártó által a proci mellé csomagolt AMD Wraith Stealth hűtő (gyártó által rákent pasztával), a GPU-n szintén a gyári hűtés (két ventis Gigabyte), és a házon is gyári hűtés (3 darab 12 centis venti). Ugyan nem a legcsendesebbek, meg nem domborítanak hűtési rekordot, de mind zajra, mind hűtési teljesítményre korrektek, messze-messze a throttling pont alatt tartanak minden hardvert, sose melegedett túl, kapcsolt ki semmi, maximális terhelésen sem.
A notim meg olyan, hogy oldalról is húz be szellőt, hiába is van az ágyon, meg ha fekvés közben használom, akkor a hasamon van, és döntve van egy bizonyos síkban, így alulról is húz be levegőt. Hűtésével nincs is gond, bár ha nincs frissen pucolva, a proci full terhelésen azért elmegy 90 fok fölé, de még épp hogy nem throttlingol. De ez csak gémelésnél és tartós forráskódpörgetés közben érint csak.
Egyébként a mobil gépek rákfenéje nem csak a hűtés, hanem amit még nem írtam: power limit. Meghatározott alacsony Watt-számba kell beleférnie az összfogyasztásnak, ami eszközönként és egész gépre is be van korlátozva, és sokszor ez nagyon benyomorítja a hardverek teljesítményét. Ez főleg a legújabb U-s mobilprocikon (és a bennük lévő integrált GPU-n) jön ki, amik tudnának sokkal nagyobb számítási erőt, de még a legtökéletesebb hűtés ellenére is gyorsan elérik a power limitet (kb. 15-25W), onnantól meg leszabályozzák az órajelet, hogy hosszú távon beleférjenek. Rövid távon át tudják lépni ezt, de csak néhány mp-ig. Így meg a teljesítményük elég kaka, főleg játék alatt, mivel ha azonos energiakeretből az összes procimag meg a GPU is maxon pörög, akkor sokkal több dolog osztozik az adott energiakereten, órajel bezuhan sárga földig, és semmit nem tudsz ellene tenni. Szándékosan így van tervezve, hogy bírja a hűtés, táp, töltő, stb.. Nem csak a papírvékony gépeknél van így, hanem a legcombosabb, asztali elemekből felépített, milkás (nem lila tehenes, hanem újonnan 1 millió forint környéki árkategóriás) behemót laptopoknál is előjön, csak ott ~150-190W a limit, ami mégse ilyen 15-90, de azért normális asztali géphez képest továbbra is nagyon vérszegény, és a hardverek teljesítményét nagyon bekorlátozza, adott esetben hiába erősek a hardverek, hiába bírná a hűtés, hiába is tudod sikerrel tuningolni, nem lesz gyorsabb.
-
Rimuru
veterán
válasz Frawly #16879 üzenetére
Nem fajt mert alapvetoen nem kockultam, de a gep gyengesegeit nezve is meglepodtem.
Ez 1 csomag volt, ennyi ido alatt kb az egesz rendszert ujra tudna foditani.merge time: 12 hours, 58 minutes and 49 seconds.
Genlop tud ilyet, az elozo forditasokbol becsul es van online adatbazis is - ami olyan amilyen.. (ahogy te szeretned a becslest az nem nagyon kivitelezheto).
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
válasz Rimuru #16883 üzenetére
Úristen, melyik csomag volt ez? Firefox vagy micsoda? Csak hogy elkerüljem a jövőben. Nálam eddig Gentoo-n a legdurvább fordítást is le tudtam szorítani kb. 60 percre. A sokat rettegett LLVM pl. a végén, csak két targettel (x86 / AMD GPU) már csak ~25 perc körül van. Igaz nagyon bloat dolgokat nem használok, Firefox, Wine, Steam a legbloatabb (de a Steam nem fordítható kódból), LiberOffice meg hasonló nincs használatban.
Igaz még egyik Gentoo rendszerem sem laktam be rendesen, de amik nálam sokáig fordultak: kernel, glibc, LLVM, mesa. Kb. csak ennyi.
-
Rimuru
veterán
Igen, bongeszo: qtwebengine.
Anno masik notin megvolt 3 oran belul.
[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
ubyegon2
nagyúr
válasz Frawly #16878 üzenetére
Raktárban dolgozom, és kifáradok a nap végére a rohadt nehéz fizikai melótól, meg a sok óra ingázástól.
Na mondjuk az elég szopacs, főleg a rengeteg utazás még előtte, utána. Így már érthető, ha lustizol, ha teheted.
systemd mentességre van igény. Neked is, csak még nem tudsz róla.
Ebben igazad lehet, mert tényleg nem tudok róla! És a kezdőknek készülő modern desktop disztrók felhasználói egyébként valóban örülnek a windózosított Linuxoknak. Ennek tényleg az a hátránya, hogy a legapróbb probléma megfekteti a felhasználót, pedig pár perc alatt el tudná hárítani. Ebből a szempontból nem is bánom, hogy 6. éve kezdtem, mert akkoriban azért voltak apró nehézségek még.
Ez a home user réteg nem is bánja, hogy a segge alá raknak egy működő rendszert, nem hogy nem akar ú maga dönteni, de nem is képes erre. Ezeknek jó a systemd, akiknek nem jó, azok képesek választani maguknak mást, még konyhakész változatban is akár. Ott az MX, aminél az a poen, hogy a felhasználók többsége nem azért választotta, mert systemd-mentes.
C2D gépnél meg már nem a systemd miatt nyeklik a rendszer, hanem a böngészés okozza a gondot.Ha már a választás szabadságát emlegetjük, hadd legyen már systemd is, mert ugye sokan ezen zászló alatt menetelve kinyírnátok, ha tehetnétek. Ez meg már olyan orbanista módszerre emlékeztetne! O1G
-
Rimuru
veterán
Yep mivel ez egy bengoszo fole huzott valamit (kb mint egy electronos app).
Amugy azt hittem okosabb lesz, de dbuson kivul nem ad sokkal tobbet a Firefoxos elmenyhez kepest.
titkon remeltem hogy importalni tudom majd a spotifyrol kiszedett eloadokat, de egy bash scripttel megoldom ezt is a hetvegen.
nem volt olyan sok:$ cat spotify-followed | wc -l
429[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
zoltanz
nagyúr
válasz Frawly #16882 üzenetére
"de még a legtökéletesebb hűtés ellenére is gyorsan elérik a power limitet (kb. 15-25W), onnantól meg leszabályozzák az órajelet, hogy hosszú távon beleférjenek. Rövid távon át tudják lépni ezt, de csak néhány mp-ig. Így meg a teljesítményük elég kaka, főleg játék alatt, mivel ha azonos energiakeretből az összes procimag meg a GPU is maxon pörög, akkor sokkal több dolog osztozik az adott energiakereten, órajel bezuhan sárga földig, "
Köszi az infót, amúgy nekem is gyanúsak voltak az irreálisan magas órajelek a specifikációkban..
Notiknál előszeretettel alkalmaznak APU-kat, nem csak játékoknál, pl videó encode-olásnál is megy a Gpu és a proci is maxon tartósan.[ Szerkesztve ]
Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
Rimuru
veterán
En most a melloplayerrol beszelek, masik 3rd party nem erdekel
amugy playlist a legkevesebb abbol csak 2 van.Nem, deezer az elso. Marcius vegeig ezt fogom elvezni (hacsak nem jon valami blocker dolog).
Az elso nap eddig pozitiv, tud zenet lejatszani. az mas kerdes hogy van a "flow" lista, ramentem jo lesz "daily mix" helyett az alapjan a 8 eloado alapjan akiket eddig hozzaadtam, erre random (koze sincs a metalhoz) karacsonyi zeneket is berakott.[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #16886 üzenetére
Nem csak azért lustizok, egyébként is lusta vagyok.
A systemd-t nem kell kinyírni. Meg Poetteringet se. Bár szívünk szerint egyiknek az elvesztése sem fájna. Hanem a dominanciájukat kéne megszüntetni. Ez kb. olyan, mint régen az Internet Explorer volt. A MS úgy intézte, hogy az övék legyen a szabvány, meg sok weboldal csak az ő x4rjukat jelent meg rendesen, kiszorítva más alternatívákat. Kb. ugyanez a baj a systemtré-vel. Tőlem pedig elférne, ha tényleg megmaradt volna egy init-rendszernek, és csak egy lenne több választható alternatíva között.
Az, hogy ennyire egyeduralkodó, még csak nem is Poettering hibája. Ő sehol sem mondta, hogy ezt mindenkinek, minden disztrón használni kell, és minden fejlesztőnek erre kell dependelnie minden csomagot. Ez csak így alakult, hogy elterjedt. Közrejátszott benne a fejlesztők lustasága is. Mert ugye fejlesztők között dívik szintén a lustaság, ha kell egy funkció a szoftverükbe, akkor azt nem akarják megírni, hanem keresnek rá egy kész megoldást, library-t, és azt építik be a programba, ahelyett, hogy feltalálnák újra a kereket. És sok olyan rendszervezérlő összetevő van, amiről a systemd gondoskodni tud, így a fejlesztő a kisebb ellenállás irányában haladva rábíz így egy csomó mindent a systemd-re, az úgyis ott lesz a futtatókörnyezetben, ha más nem azért, mert függőségként be van hozva. Csak az a baj, hogy mélyebben nem gondolnak bele, hogy egyrészt a túl sok függőség se jó, meg ezzel ellehetetlenítik azokat, akik mást akarnak használni.
De ugyanez van a mostani electronos, böngészőre húzott appokkal, ahogy Kékluficet példája is mutatja. Mivel a böngészőt sokan csak egy általános, leírónyelv alapú renderelőmotornak használják, dokumentummegjelenítő és -kereső rendszerekben, arra építik rá a megoldásaikat. Ez így kényelmes is, meg kisebb munka, és jobb valószínűséggel és kevesebb buggal fog működni a célrendszeren. De! Ezzel hozzákötötték magukat egy foshoz, ami egy bloat valami, ahogy a példa is mutatja, jobb gépeken is 3 órán át fordul, kevésbé jobbakon meg 12 órától felfelé, egész az örökkévalóságig. Erre egyébként az lenne a megoldás, hogy az ilyen alkotásokat kitenni a webre, hogy böngészővel lehessen használni, és kérdéskor megoldva. Így pl. Kéklufinak sem kellett volna semmi extrán forgatnia, a már leforgatott böngészőjén megnyitotta volna weboldalként, egyel kevesebb bloat lenne a gépen.
De ugyanez systemd-vel. Teljesen megfelelő lenne, ha írnának belőle az initd nevű, csak, tisztán initrendszer megoldást, a többi részét meg systemd-lite néven úgy implementálnák, hogy adott alkalmazáshoz szerverként lehessen indítani, és csak addig fusson, amíg szükség van rá, a szükséges szoftverből kilépés után pedig ki lehetne lőni automatikusan, és az egésznek nem lenne köze a fent lévő initrendszerhez, egyfajta d-bus-os megoldást csinálni belőle. Ez így kompromisszumos megoldás lenne mind a fejlesztőknek, mind a felhasználóknak.
-
Frawly
veterán
válasz Rimuru #16888 üzenetére
De gáz. Az ilyen streamszolgáltatóknak nem is kéne egyébként saját klienst írni, ha jól csinálnák. Elég lenne a webkliensen kívül csak egy API-t csinálniuk, meg arra egy framework-öt kiadniuk, a fejlesztők maguktól implementálnának ez alapján natív klienseket, pl. beemelnének Deezer-támogatást a meglévő lejátszószoftverekbe, ha más nem, csak egy opcionális plugin formájában. Ezzel járna a legjobban mindenki, és sokkal kevesebb munka lenne.
Kivéve a genyább streamszolgáltatók nem szeretnék, akik szándékosan eldöntik, hogy mit milyen platformon ki nézhet meg. Ha nyílt API alapján dolgoznának, akkor mindenki tudna nézni mindent egy független, natív lejátszóval. Így meg csak a szolgáltató saját lejátszójával megy, lásd Netflix, aki még azt is eldönti, hogy Linuxon max. 720p-ben nézheted. Majd hülye lenne nyílt API-k alapján bárkinek megengedni, hogy 1080p-ben meg 4K-ban csapassa, mikor az exkluzív/prémium ügyfeleknek jár, pár okostelefon/okostévé gyártó termékeinek, és a MS, Apple felhasználóinak, mert ott a gyártó/fejlesztő tejelt óriási pénzeket az exkluzivitásért a Netflixnek, a többiek meg proletárok és dögöljenek meg az igénytelen ‘cik, örüljenek ha low resben nézhetik egyáltalán, még akkor is, ha ügyfélként ugyanannyi pénz fizetnek, pl. egységesen Netflix HD csomagot. Én pl. konkrétan havonta több pénzt fizetek a Netflix HD-ért, mint egy Windowst vagy MacOS-t, vagy prémium telefont használó amerikai, mégis sokkal kevesebb műsort nézhetek rajta, és csak max. 720p-ben (telefonon sokszor csak 480p-ben), mert Androidot meg Linuxot használok, meg nem az USA-ban élek. Dögölhetnének megfelé.
[ Szerkesztve ]
-
zoltanz
nagyúr
válasz Rimuru #16893 üzenetére
Én is zenézek most a szabimon. Kaptam egy valag house-hip-pop-funky zenéket sok egzotikus maxi, jó minőségű mp3-ban.
Ismerősnél hagyok mostanában kisebb összegeket, kiárusítja a bakelit gyűjteményét (2000 db) mindenféle stílus maxi, kis-nagylemez, jó állapot, nyugatiak főleg.Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek
-
ubyegon2
nagyúr
válasz Frawly #16895 üzenetére
Úgy látszik megy itt is minden a kisebb ellenállás irányába, naná, hogy mindenki azt csinálja, amit neki egyszerűbb és szerintük még a végfelhasználónak is egyszerűbb lesz, az már kit érdekel, hogy egy marginális mikrocsoport fél napokat forgat forrásból, mert azt élvezi.
| wc -le
No de látod, vannak könnyű megoldások is, megunjuk a Spotify-t, egy parancs és lehúzza a wc-n, ami nem kell. Tetszik ez a wc -le parancs. Mondjuk kéklufi lehagyta a végéről az e betűt, de biztosan így is müxik.
Így pl. Kéklufinak sem kellett volna semmi extrán forgatnia
Kellett? A ragyaf*szát kellett, ő akarta. Nincs kényszer semmilyen irányból, szabadság van.
-
Frawly
veterán
válasz ubyegon2 #16898 üzenetére
Ez a kisebb ellenállás irányába megy mindenki csak addig olyan kényelmes, amíg válságba meg használhatatlanul bloat rendszerbe nem taszít.
Félre ne érts, szükség van a bloat megoldásokra is. Pl. azok a szoftverek, amikbe sok funkció van implementálva, azoknál mindegy, hogy a fejlesztő írja meg a funkciót, vagy valaki másnak a bloat megoldását emeli be, úgyis bloat lesz, meg előre tudja a felhasználó is, hogy kazal függőségre számíthat. Bár azért még ilyenkor sem mindegy, hogy egy eleve bloat megoldást soványan próbálnak tartani, életszerűbbre húzva az erőforrásigényét.
De pl. egyszerűbb progiknál, mint a Goldendict, Skype, Deezer-kliens, stb., azoknál szükségtelen eleve alájuk egy hardveresen gyorsított, 3-12 órán át forduló megabloat megoldás. Kicsit olyasmi overkill, mintha Mariska néni szuperszámítógéppel böngészgetne vagy gyémántvágóval, esetleg orvosi lézerszikével aprítaná a hagymát, vagy Lamborghinival vinné ki a muskátlikat a piacra. Lehetni lehet, csak minek.
Ezekbe az egyszerűbb programokba célszerűbb lenne egy egyszerűbb, lightweight renderelőmotort implementálni vagy írni. Ezek úgyse igénylik a teljes webes szabvány támogatását.
-
Frawly
veterán
Arch-topikban most említette valaki a Chackrát. Erről jut eszembe: Pirk-kapitány hová lett? Nagyon el van tűnve már hónapok óta.