Új hozzászólás Aktív témák

• #15252 Turbo73 tag

  Új Válasz 2014-09-27 09:43:11 #15252

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Turbo73

  tag

  Nos immár frissen akkor némi magyarázat.

  C4:

  'Nem olcsóság kérdése az interlace technológia, a legkevesebb jelveszteséggel lehet sugározni irgalmatlan nagy távokon, ez Amerikában elég fontos volt.'

  A televízió adást NEM lehet 'irgalmatlan nagy távokon' sugározni (a földi sugárzásról van szó), pedig ez mindenhol nagyon fontos lenne, nem csak Amerikában. Ennek két fő oka van. Az első és legfontosabb az, hogy a vivőfrekvencia, amire rá lehet ültetni egy televíziós adás sávszélességét olyan nagy, hogy az egyáltalán nem követi a föld görbületét, egyszerűbben szög egyenesen terjed. Ezért van az, hogy a televíziós adótornyokat egy domb, vagy hegy tetejére szerelik. Amíg van fizikai rálátás az adóra, addig lehet fogni a tévé adást. A másik fontos tényező az adó teljesítmény. Ha nagyon messzire szeretnénk sugározni, ahhoz 'irgalmatlan' teljesítményre lenne szükségünk. Ennek rengeteg akadálya és környezet károsító hatása lenne, így most nem mennék bele. Éppen ezért, ha egy televíziós adást messzire szeretnénk sugározni, akkor műholdas átvitelt kell használni. Az első nagy távolságú sugárzások a távközlési műholdak megjelenésével indultak el. És akkor itt vissza is kanyarodunk a kályhához. A műholdon való transponder bérlés rendkívül drága mulatság. Így ha egy 50p-s televíziós adás helyett 50i-st használunk, akkor két csatorna is elfér ugyanakkora sávszélességen, ami felezi a költségeket.

  Kabar:

  'hogy mivel a teljes kép megalkotása túl sokáig tartott, és a régi foszforréteg (amelyet az elektronsugár gerjeszt, és abból keletkezik a gamma sugárzás mellett persze látható fény is) nem tartotta már meg elég ideig a fényét és elkezdett halványodni. Váltott sorosnál meg fele annyi ideig tart a minden második sor megrajzolása, először mondjuk a páratlan, aztán meg a páros soroké. Az elektronágyút minden sor végén kioltják és még a kép alján is egyszer, amikor végére ért a félkép megrajzolásának.'

  Ez nagyon nem így van. Az elektron sugár a kép megalkotásához mindig egy adott T idő alatt fut végig, ami jelen esetben 1 másodperc alatt 50x végigfutás a képernyő kezdő pontjától a befejező pontjáig. A CRT-nek teljesen mindegy lenne, hogy váltottsoros, vagy progresszív képet kap. Progresszív kép esetén mindössze a sorfrekvenciát kell duplázni és így az elektron ágyú gond nélkül kirajzolja a képet ugyanúgy 50Hz-es frissítéssel. Ráadásul így még nyugodtabb, szebb képet is kapunk, mivel minden teljes képkocka (frame) kétszer kerül megrajzolásra. A professzionális világban nem volt ismeretlen a progresszív CRT stúdió monitor.

  'Itt aztán a különböző színű pixelek (mert itt is vannak ám) maszkolására rengeteg megoldás született az évek során (Sony-Trinitron( a híres csíkokkal) LG Flatron)'

  Szintén nagyon nem. Mint korábban írtam, itt még nem beszélhetünk pixelekről, csak képpontokról. A pixeleknek adott fizikai helyük van és MINDIG az adott helyükön vannak. Ilyenek a lapos megjelenítők. A CRT-k viszont híresek voltak a rossz képgeometriájukról és a konvergencia hibáikról. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelent, hogy egy adott 'pixel' nem azon a helyen jelent meg, ahol kellett volna, hanem ahová sikerült az elektron ágyúknak prezentálni. A színes tévék esetében valóban többféle maszkolási technológia létezett, de ezek nem a 'pixelekért' voltak, hanem, hogy az elektron ágyúk meg tudják különböztetni a három alapszínt. (Ez azért nagyjából sikerült is nekik) A fekete-fehér tévéken egyáltalán nincs maszkolás, a foszfor réteg homogén. (Éppen ezért pixel struktúra sincs) A kép megrajzolása az elektron ágyúra van bízva.

  Bár sokat írtam, míg így is rettentően pongyolán fogalmaztam. Ezek nagyon összetett és bonyolult de érdekes dolgok, de itt nagyon off.

Új hozzászólás Aktív témák