-
Fototrend
Kezdő vagyok, szeretnék projektort vásárolni, tudnátok segíteni?
Természetesen! Mindenképp olvasd végig ezt az összefoglalót és ha úgy érzed, hogy nem kapod meg a válaszod, akkor tedd fel a kérdésed nyugodtan!
Ami mindenképp fontos lesz tudnunk ahhoz, hogy segítsünk:
- mire szeretnéd használni a projektort (pl.: házimozi, iskolai célok, prezentációk, csak videó, főleg állóképek (bemutatók)),
- mire szeretnél vetíteni,
- mekkora méretű képet szeretnél vetíteni, illetve milyen távolságból néznéd azt,
- mekkora a szoba,
- van-e korlátozás arra, hogy hol helyeznéd el a projektort (plafonról, vagy asztalról esetleg a szoba másik végéből szeretnél egy polcról vetíteni),
- mennyit szeretnél rá költeni (cég esetén ha kell számla, akkor nettó vagy bruttó árról beszélünk-e?),
- mennyire világos/sötét a szoba/terem/iroda.
A topik általánosságban foglalkozik mindenféle vetítővel és ahhoz kapcsolódó kiegészítőkkel és megoldásokkal (üzleti, low budget projektorok, falra vetítés stb.).
Új hozzászólás Aktív témák
-
gyulaipal
tag
válasz
Cypresss
#44900
üzenetére
Hej,
remélem tudatában vagy, hogy gyorsan jót nehéz csinálni. Ha holnapra kell készen lenni a szobának, akkor nincs sok ötletem, de én inkább javaslom az első körben több gondolkodást és utána az évekig tartó élvezetet, mint a kapkodást és utána az éveken át való idegeskedést. Ez saját tapasztalat ... de szerintem a többiek is megerősítik...
A gondolatok amelyek az Általad említett "peremfeltételek" alapján az agyamban születtek (első körben és "kizárásos alapon"):
> szoba mérete 3,5x2,5 méter...
Ez egy elég kicsi helyiség. Nagyobb projektor használata lehet, hogy csacskaság lenne, különösen mivel a képméret sem indokolja a hatalmas fényerőt.
> legalább 3 HDMI bemenet kell, mert néha játszom is
A sok-sok HDMI bemenetnek az AV erősítőn kell lenni. A projektoron egy-két HDMI bemenet szokott lenni, a legprofibb gépeken általában csak DVI van, mivel az a profik technológiája (a HDMI inkább csak otthoni játék, kicsik az elektromos érintkezők, a csatlakozás nem rögzíthető csavarral, így bármikor kieshet a csatlakozó, ez nagyon nem a profik "játéka"). Ez azonban nem gond, a HDMI és a DVI egymásba alakítható simán (kivéve, hogy a DVI-on nem megy át hang, de az nem is kell nekünk).
> amennyire lehet, magas legyen a fényerő és olyan szép és homogén a kép, mint a plazmákon
Ez nem gond, minden komolyabb projektor ilyen.
> alacsony zajszint
Ez simán megoldható, vagy spéci halk ventillátorok beépítésével vagy a projektor hangcsillapító dobozba építésével. Tegnapelőtt láttam egy baba-Barco-t aminek a dobozból csak a lencséje lógott ki és olyan halk volt, hogy onnan tudtuk, hogy be van kapcsolva, hogy fény jött a lencséből. És ez egy teljesen csendes pincehelyiségben történt ...
> 4k (de ehhez nem ragaszkodom feltétlenül)
Na, ez nehéz ügy! Jelenleg csak LCD gépek vannak natív 4K felbontással, de azok képe még így is homályosabb, mint amit egy valóban jó DLP vetít. A bolti DLP projektorok közül kb. 10 milliós árszint alatt nekem egyik sem kéne. Ha komolyan gondolod, hogy 2K felbontás Neked kevés, akkor a 2,66K felbontás működik nagyon komoly (de használt) DLP-ben, de kb. egy milla az ára és a gép nem igazán kicsi, de legalább a hangját le tudjuk halkítani (viszont ez is majdnem a pesti IMAX mozi felbontása egy 2,5m széles vásznon, nem gondolnám, hogy ez kevés!!!). Ráadásul ekkora képméretnél simán meg lehet csinálni a natív DCI-P3 színteret is, úgyhogy lenne 2,66K felbontásod nagymozis színtérben ... de ehhez kötelező egy HTPC. Ha ez kizárt, akkor nincs értelmes ötletem 1080p felbontás felett, mivel amikor ezeket a sokmilliós gépeket építették, még nem létezett 4K ezért ilyen jelet ezek nem is tudnak fogadni. HTPC nélkül csak a mai, bolti gépeket tudod használni, az meg azért kompromisszum ...
Folyt köv...
[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
válasz
Cypresss
#44900
üzenetére
Folyt:
> - 3D-képesség (ehhez viszon igen, mert sok ilyen filmünk van)
Ehhez ha jót akarsz, akkor két projektor kell ezüstvászonnal és polárszőkkel meg egy HTPC. Így ugyanolyan lesz a 3D, mint a nagymoziban (annyira, hogy a nagymozis szemüvegekkel kell nézni). Ez a legjobb, de itt is kötelező lenne a HTPC használata. Enélkül csak valami mai, gyári, 3D képes projektor lehet megoldás ... vagy esetleg egy nagygép ami tud 120Hz-en vetíteni, de ilyet még nem csináltam, ráadásul ekkor a nehéz, LCD paneles szemüvegek kellenének, attól meg én megőrülök (a nagymozis szemüveg könnyű, nem nyomja az orrát az embernek).
- kb 80 col környékén legyen a képméret, a 65 már nem elég
80 coll átló vagy szélesség? Persze mindkettő sima ügy fényerő szempontjából...
Igazából 2 milliót nem is tudom mire lehetne elkölteni, ha nem ragaszkodsz az 1080p feletti felbontáshoz, mert az ilyen pici szobába való, ma létező legjobb minőségű DLP projektor 300eFt használtan, szóval ebből kettő is csak 600eFt. Nem hiszem, hogy párszáz rugónál többe kerülne egy ekkora, de komoly minőségű ezüstvászon még motoros változatban sem, 2D vetítésre meg lehet használni egy másik, sima fehér felületű vásznat (mindig azt a vásznat engeded le, amelyik a programhoz "passzol"). Viszont a "leeresztős" vásznakról és kb. semmit nem tudok, mivel aki dedikált szobát épít, az tipikusan fix vásznat szokott használni, így ebben mások segítségét kell kérnünk. Az én világom tipikusan ott ér véget, hogy a lencse utolsó optikai felületén kilépnek a fotonok... :-)
Ha viszont a 4K kell, akkor a képminőségben fogsz kompromisszumot kötni, de ettől még ez is lehet jó irány.
Nézz meg élőben pár rendszert és dönts a saját szemed által látott tények alapján!
-
gyulaipal
tag
Szerintem egyfajta "háborút" kellene indítani. Ennek a lényege az lenne, hogy "kényszerítsük ki", hogy mindenki használja inkább a projektorok "cinema" módban, kalibrálva mért kontrasztját- és fényerejét a katalógusban megadott, erősen félrevezető (nézhetetlen képminőség mellett mért) "csúcsértékek" helyett. A komolyabb gépek ettől komoly előnybe kerülnének, hiszen azok esetén sokkal inkább a valóságot tükrözik a leírt számok.
Mondok egy példát: egy emberke nemrég eljött hozzám baba-Barco-t nézni.Ő is olvasta a géptípus projektor.hu-s tesztjét (aminek "Nincs kompromisszum" vagy valami hasonló a címe) és a teszben olvasottak alapján kicsit aggódott, hogy a saját (sokkal nagyobb fényerőre és sokszoros kontrasztra specifikált) gépéhez képest visszalépés lehet ez a kis nyamvadt gép (pedig ebben 0,95"-es a DLP chip, a sajátjában "csak" 0,65").
Én a katalógus helyett inkább megnéztem az emberke gépének a tesztjét (talán a projectorcentral-on), ahol azonnal sokkal szerényebb mérési adatok voltak leírva. Én csak azt mondtam, hogy azért jöjjön el megnézni a gépet.
El is jött ... és persze volt nagy csodálkozás. Ez érthető, ha a KALIBRÁLT mérési adatokat összehasonlítjuk a gyári speckóval:
"Másik projektor" v.s. baba-Barco:
Spefifikált fényáram: 2200 lumen v.s. 1400 lumen
Viszont a Cinema módban, rendes képre kalibrált fényáram:
560 lumen v.s. 1300 lumenJa, persze a Barco esetén nincsenek "képi módok", az csak egyféle módban tud vetíteni ... de akkor korrekt a kép és alig veszít fényerőt a gép a kalibrálás során. Így kell valós optikai teljesítményre optimalizálni a gépet ...
Szóval meglepő módon sem a kontrasztot sem a fényerőt nem kevesellte a vendég szeme, pedig első körben (szándékosan) egy totálkáros lámpával (és ipari lencsével) szerelt gépet néztünk meg (2500:1 kontraszt, 500 lumen körüli fényáram). Ez a gép még ezzel a hulla lámpával (és lencsével) is elkápráztatta a vendég (speckó szerint) "sokszorosan jobb" paraméterekhez szokott szemét. Nem fura?
Persze azután néztünk "rendes" gépet is (rendes fényerővel meg rendes kontraszttal is) de muszáj volt először "kalibrálni" a vendég szemét. :-)
A fentiekből is látszik, hogy mennyire félrevezetőek a katalógusokba leírt számok ...
Világ projektorosai egyesüljetek!!! :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
Vhiktor
#45010
üzenetére
> Tényleg ekkor akülönbség van a DLP és 3LCD élessége között?
Nem. A valóságban sokkal nagyobb a különbség.
A filmben a DLP egy (valószínűleg) műanyag optikás, közepes méretű (0,65"-es) 1080p DLP chip-et használó "alap" kategóriás kis műanyag gép. Az "üveg" szó nincs benne a gyári speckóban, így nem valószínű, hogy üveg optika lenne benne. A chip mérete viszont benne van, szóval az tuti ekkora. Ehhez a Vivitek-hez képest egy nagy (0,95"-es) chip-pel épített, fluorit optikás DLP legalább annyival még élesebb, amennyivel a Vivitek élesebb volt az LCD-nél.
Manapság (még) a képélesség bajnoka a 2560 pixeles, 0,9"-es DMD. Az ezzel szerelt F35, ami pl. nálam (is) van, na, amikor az rendes 4K forrásból vetít a nagymozis (ISCO) 1,5x-ös hengerlencsén át, az egészen durva. Ez élességre mindent ver (ma még). Ehhez képest a Sony 870 képe is "homályzóna" (bár az a gép is sokkal jobb, mint az átlagos LCD, csak nagyon drága).
Valami azt súgja, hogy én most egy ideig nem veszek projektort ... mások meg nyilván azt vesznek ami nekik tetszik. :-)
Ennél jobbat ma csak pl. egy Barco Loki vetít, de abban is ugyanez a DMD van, ugyanezzel az optikával, csak az újabb gép, az tudja értelmezni a 4K jelet, a HDR-t és van benne rezgetés (amit szerintem felesleges, nekem is volt de leszereltem). Vicces, de a széles színtér (önmagában) nem lenne gond az F35-nek sem, a hiper-intelligens CMS ami ebben van, simán kalibrálható DCI (vagy akár Bt.2020) színtérre is (de UHP fényforrással a DCI színtér a maximum, ami a vásznon megjelenhet úgy, hogy kontraszt és fényerő is maradjon).
Az egyetlen dolog amit igazán "irigylek" a Loki-ból az a (dupla) lézer/foszfor fényforrás, annak a fényerejéből kiindulva (első generációs) "JVC-közeli" natív kontrasztot lehetne elérni. De hát az nekem plusz 19 millába kerülne ... annyi pénzem meg sosem lesz (és ha lenne akkor sem projektorra költeném) így egyelőre elvagyok, mint a befőtt.
Ha valaki akar ilyet látni élőben, szívesen megmutatom a gépet, vagy pl. elviszem valahova, ahol sokan egyszerre megnézhetik. Nem lesz valami projektoros szeánsz mostanában valahol?
-
gyulaipal
tag
> A szivárványt (színfelbomlást) az emberek 10-15 %-a látja, szerencsére nem tartozom közéjük. Mi válogathatunk az egychipesek közül, amik nem kis számban üveg lencsetagokkal rendelkeznek.
Ez igaz. Főleg annak fényében nagyon is az, hogy akár fluorit lencsés Barco Quantum-ot is bárki vehet ma már gyakorlatilag "bagóért", a bolti gagyi árának a töredékéért. LED-es Runco, más ProjectionDesign/Barco gépek is vannak hirdetve itthon is, ez ma már sima ügy. Aki nem érzékeny a szivárványra, az ma már csak akkor nem nézhet csúcsminőségű (1080p, vagy 1440p) képet otthon, ha tényleg a kifogásokat keresi (a lehetőségek helyett).
A szivárványra érzékenyebb fórumtársaknak sokkal nehezebb jó minőségű képet vetíteni, de van remény, lassan a komoly, 3 chip-es, használt DLP-k ára is lemegy majd a "fájdalommentes" szintre. Egy ilyen gép most még viszonylag drága (1 milla környéke) de az árak egyértelműen csökkennek, ahogy a "4K őrület" terjed. És ezekben mindig éles az optika, mind rendes képet vetítenek, stb. 1-2 év és már ezek is ott lóghatnak majd a plafonon ... és ha mégsem lógnak majd, az nem anyagi, hanem inkább "agyi" kérdés lesz.
A Sony újabb LCD gépei is egyre jobbak, de most még ami jó, az nagyon drága (9 milla környéke). Ha ezt a szintet hoznák már az 1-2 milliós LCD-k, én is mindenkinek ezeket ajánlanám (legalábbis a gagyi, pici chip-es DLP-k helyett). Biztosan eljön majd ez az idő, de azért még erre is várni kell.
Igazából a "lehetőségeket kereső" ember mindig tudott otthon jó képet vetíteni, csak a történelem különböző szakaszaiban néha az új, néha a használt gépek a jobbak. Amikor a technológia dinamikusan fejlődik, akkor az új mindent ver, akkor azt kell venni. Amikor a fejlődés belassul (vagy akár az olcsósítás folyik a minőség javítása helyett) akkor a használt a nyerő (amiben MÉG a "békebeli" technológia van). Emiatt most épp a használt, komoly gépek mindent vernek, de a Sony például 5 perc alatt építhetne egy valóban jó gépet, ami megfizethető is lehetne. A DLP vonalon sokkal rosszabb a helyzet, ott a pici chip-ek semmire sem jók, a nagyok meg horror drágák (a 0,9"-es 1440p chip ára pl. a Texas Instruments honlapján 1600 dollár, ha jól emlékszem, nyilván a gyárak olcsóbban kapják, de ez azért mindenképpen durva) szóval rendes DLP fizikailag lehetetlen, hogy a boltokba kerüljön mindaddig, amíg a Texas Instruments durván le nem csökkenti a "rendes" chip-ek árát. Márpedig NEM fogja ezt tenni, mert a gyártási kapacitása véges és amit le tud gyártani, az jó pénzt hoz a horror drága gépekbe beépítve. Sajnos borítékolható, hogy elfogadható DLP (olcsón) még sokáig nem lesz, nem is lehet a boltokban. A profik (stúdiók, mastering házak) tudják, hogy a DLP a pontos képmegjelenítésre leginkább alkalmas eszköz, nekik van is pénzük és szükségük is van az ilyen minőségű képre (nagy, drága chip, fluorit optika, drága elektronika, izmos lézer fényforrás, pontos színek, stb.) így ők drágán is megveszik a csúcsgépeket (még "sorba is állnak" érte) ezzel pedig magasan tartják az árakat. A DLP vonalon szerintem csak és kizárólag a használt gépek fognak elfogadható áron komoly képet vetíteni, még nagyon, nagyon sokáig. De az LCD vonal még fejlődhet és jelenhet meg ütőképes gép (remélem) csak ki kell várni.
De mindezek ellenére jelenleg szerencsés az, aki nem látja a szivárványt ... :-)
-
gyulaipal
tag
> A kis Barco és az általad tervezett anamorf prizmával is perfekt a képélesség.
Persze, azzal sincs gond, de azért a nagygép függőlegesen 1600 pixel, a kicsi 1080, ez kb. plusz 50% a nagygép javára. Azért ez már látszik, főleg úgy, hogy mindkét esetben élesen definiáltak a pixelek, azaz mindkét rendszer az elméleti maximum közelében teljesít optikailag. A (mai) LCD-k esetében a pixelek száma és a kép élessége csak egy sokkal "lazább" kapcsolatban van egymással, de az ilyen Barco kategóriás gépek esetén nincs ilyen "vita" (sem "kifogás") azaz ott a plusz 50% az pontosan annyi, nem több és nem is kevesebb. Ez pedig elég durva különbség. Pont mint az 1080p v.s. 720p.
Vízszintesen 33% a plusz felbontása a nagygépnek. Ez sem kevés, összességében dupla mennyiségű pixel-t vetít a vászonra a nagygép, azonos optikai minőségben.
Az persze már egy másik kérdés, hogy a valóságban szükség van-e ennyi pixelre, de hogy a számok itt tényeket jelentenek, abban szerintem nincs köztünk vita. Vagy igen? :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45016
üzenetére
> Nem lehet hogy az emberek a szivárványhatást inkább elfogadják, mintsem nem látják?
Jól látod! Mindenki látja, ha tudja, mit és hogyan kell nézni. De az, hogy mennyire zavarja a szemünket, az egyénenként változik.
Amikor egy tényleg jó DLP vetít, akkor inkább a nyálunk csöpögésének a hangja a zavaró, a szivárványt ilyenkor kb. senki nem nézi. Egy jó DLP egy jó szobában simán elhiteti Veled, hogy egy 3m széles plazmatévét nézel, nem egy vetített képet. Akit ilyenkor is zavar a szivárvány, annak nem szabad DLP-t venni.
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45020
üzenetére
> Ezek szerint csak a DLP az ami a legjobb képet adja?
AdHATja (de ez NEM garantált). A DLP az egyetlen, valóban digitális rendszer, ahol "halál pontosan" az jelenik meg a vásznon, amire az elektronika utasítja a chip-et. Ha az elektronika szar, akkor az, ha jó, akkor az. Mindent el lehet rontani, de legalább a DLP esetén:
- a pixelek teljesen függetlenek egymástól (nincs közöttük "kölcsönhatás", ami a képet homályosítaná)
- a rajtuk megjelenő fényesség tényszerűen és tökéletesen pontos
- a feketéről fehérre váltás milliomod másodperces időskálán történik, így a mozgásmegjelenítés perfekt lehet
- a kép minősége (mivel valóban digitális rendszer) teljesen azonos a projektor (chip) teljes élettartama alatt.Az LCD egy analóg megjelenítő, amit digitális áramkörök vezérelnek, de ott a pixel pontos fényessége csak tippelhető, mivel a panel hőmérséklete, meg kb. minden számít(hat).
Ezek a különbségek persze nem látszanak a teszteken, mivel azok állóképekkel történnek. Logikus, nem? Mozgófilm vetítésére használt eszközt állóképpel tesztelnek. Vicces.
> És mivan azzal a ténnyel hogy dlp-nek van a "legdigitálisabb" képe?
Mivel ez az egyetlen, valóban digitális vetítő rendszer, ez teljesen természetes. Homályosítani ezt is lehet szoftveresen vagy akár a lencse pici defókuszálásával (a nagymoziban is ezt csinálják, ezért "analógos" a kép).
Akit komolyabban érdekel a téma, nézze meg a haladó projektoros témát, ott leírtam a részleteket viszonylag egyszerűen, a matematikai hátteret éppen csak érintve. Az avx-en viszont pár éve az LCD homályosságát okozó pixel-kölcsönhatás matematikáját részletesen leírtam, google-val szerintem pár másodperc megtalálni. Az ott leírt konvolúciós mátrixokkal nem nagyon van értelme vitatkozni... bár ma már van aki a Föld gömb alakjában sem hisz... :-)
> A leg simább /valóságosabb képe a dila és társai!?
"Sima", mert homályos. Sima képet a DLP is tud vetíteni, csak el kell tekerni a fókuszt egy picit, XPR-t használni vagy egyszerűen műanyag optikát. A valóság azonban éles, így ha azt akarjuk utánozni, éles kép kell. Az pedig a DLP (ma még, de már az LCD is fejlődik, amint sokszor említettem).
> A sokkal régebbi technológia (lcd) meg sehol nincs ezek szerint?
Azt nem mondtam, de azt igen, hogy a DLP előnyei vitathatatlanok. A tiszta, fényszórást okozó optikai alkatrészektől mentes fényút miatt a DLP előnye ANSI kontrasztban (hacsak valami nagy találmány nem jelenik meg optikai vonalon) behozhatatlan. Az LCD-ben a polárszűrők mindenképpen szórják a fényt (a JVC egyébként nagyon korrekt gépeket épít, ezekben fémgőzölt (wire grid) polárszűrők vannak a műanyag vackok helyett, de az fényszórás ellen senkinek nincs felmentése).
Az LCD gépek is vetíthetnek nagyon jó, élvezetes képet, ez tény. De ha vita nélkül és pontosan azt kell megjeleníteni, ami a kábelen bement, akkor ez sokkal könnyebb olyan (valóban digitális) képalkotó eszközzel, ami pontosan követi az elektronika parancsait. Az LCD NEM teszi ezt sem térben- sem időben, ez vitathatatlan tény, de a dolog jelentőségén nyilván lehet vitatkozni.
A DLP talán legnagyobb hátránya pont az előnye: mivel borzalmasan gyorsan (és pontosan) tud képet váltani, ezért LEHETSÉGES egyáltalán 1 chip-es DLP projektort építeni a színek sorban vetítésével. Ha csak egy picit gyengébb lenne a DLP technológia, nem is létezne 1 chip-es gép, csak 3 chip-esek léteznének. De hát azokat valószínű akkor is nehéz lenne kifizetni...
Ha az LCD is képes lenne "megcsinálni" azt, ami a speckóban le van írva, abból is létezne 1 chip-es változat. De nem létezik, ez konkrét és tényszerű bizonyítéka annak, hogy "valami ellentmondás" mégis csak lehet a valóság és a speckó között.
> Most már érdekel a téma...
Olvass vissza, szerintem már mindent leírtam, tettem be linket ahol a profik leírják ugyanezeket, stb.
> Csak hogy tudjam az érzkeny szemem miatt mit kell kihagyom...
Semmit. Egy jó film ugyanolyan boldoggá teszi az embert akkor is, ha kicsit kevésbé pontosan van megjelenítve. A szar film meg így is szar film marad, szerintem ebben is egyetértünk.
Viszont én optikai fejlesztéssel foglalkozom, szóval én kicsit más szempontok alapján nézem ezt a témát, mint az "átlagos" házimozis. Szerintem nagyon jó képet az LCD is vetíthet, de ha "tökéletesen pontos" megjelenítés a cél, akkor én mindig DLP-t választanék. A házimoziban nyilván nem ez a cél, de pl. egy stúdióban pont ez kell. Ettől azonban még ugyanúgy örömmel lehet mozizni LCD gépekkel is. SEMMIT nem veszítesz, hidd el nekem!
>Bár 3chipes dlp - ig nem is fogok dlp vonal fele menni...
Pár év és ezek is olcsók lesznek (persze használtan)! Külföldön sem értenek jobban a házimozisok az optikához, úgyhogy a komoly projektorok árai ott is stabilan lefelé mennek...
>Kövi csere (remélem sokáig élvezhetem a mostanit) jvc /sony környéke lesz.. (csak ezek meg az lcd technológiánál is rövidebb élettartamuak.....
Persze, mert ezekben a folyadékkristályon kétszer megy át a fény, tehát az UV fotonok duplán rombolják a folyadékkristály hosszúláncú molekuláit. De a "két menet" során a kontraszt is négyzetre emelkedik (persze ez nem szó szerint igaz, pont a polárszűrők fényszórása miatt, de azért egy LCOS/D-ILA kontrasztja tényszerűen nagyon jó).
Az én szememben talán pont ez a legnagyobb hátránya mindenféle LCD-nek: a kép folyamatosan változik, minden egyes vetített óra során, hiszen a folyadékkristályt folyamatosan rombolja az UV fény (különösen a kék panelt, mivel az kapja a legtöbb UV fotont a képébe). Az élettartam elején ez nem látszik szemmel, de engem idegesít a tudat, hogy folyamatosan változik a képminőség. A DLP viszont digitális, ha működik, akkor a kép perfekt (lehet, ha az elektronika is úgy akarja) majd egyszer eljön a pillanat amikor a chip (tipikusan az első pixel) meghal (de rendes hűtéssel ez soktízezer vetített óra) és akkor annyi. De előtte az utolsó másodpercig a képminőség azonos volt az első vetített perc minőségével. Ez nekem (szakmai szemmel nézve) tetszik, de ettől még egy LCD-vel is élvezetes dolog mozizni. Mondom, én kicsit más szempontok alapján nézem ezeket a dolgokat, mint a "normális" házimozisok. :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
gyeniko
#45021
üzenetére
> ... (SIM2 D80E és Runco RS-900), illetve egy D-ILA (JVC X55), most egy LCD (Epson EH-TW9300) ... A két említett DLP képe nagyon természetes volt, több szempontból is előzte a másik két vetítő képét.
De fura! Ezek nem pont 0,95"-es DLP chip-pel szerelt "komoly" gépek rendes optikával és elektronikával? :-)
Lehet, hogy az elmélet a gyakorlatban is működik? :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
fogaspohar
#45022
üzenetére
> Kérdésem lenne, hogy a van olyan projektor 1500$ alatt, ami tud natív 4k-t és
nem csak a "képes rá" címkét kapja ( és minőségileg rendben van) ?Ilyen sajnos ma még nincs.
> \pl.: BenQ HT3550\
Az a legalja kategória, 0,47"-es DLP chip van benne. A 0,67"-es gépek valamivel jobbak, de azok 1 milla felett vannak. Szerintem azok is felejtősek, de majd jön a Kereskedő Úr és ellentmond nekem ... :-)
> Érdemes a mai technológia szintjén ilyen felbontásban gondolkozni házimozi esetén?
Ennyi pénzből kb. százszor jobb képet tudsz vetíteni egy rendes 1080p DLP-vel. A "rendes" 4K projektor nagyon drága dolog (és még az sem igazi 4K, az LCD-k képe sokkal homályosabb mint ami a felbontás alapján elvárható lenne, a DLP-k esetén eleve nincs is valós 4K felbontású házimozis gép forgalomban).
Szerintem nézz meg pár gépet élőben és akkor majd látod miről beszélek... :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
nihill
#45036
üzenetére
Az ipari alkalmazásokhoz gyártott projektorok eleve 7/24 üzemre vannak tervezve. Egy komoly projektornak nagyon is jó, ha nem kapcsolgatják ki-be hanem folyamatosan megy, ugyanis így nem mennek át az elektronikai alkatrészek felmelegedési-lehűlési ciklusokon, márpedig ez töri el egy idő után a forrasztásokat és ettől hal meg végül a gép. Folyamatos üzemben egy erre tervezett gép élettartama kb. örök élet plusz egy nap.
Persze most nem a távolkeleti gagyi gépekről beszélek... és az is igaz, hogy egy ilyen gép újonnan drága, de használtan olcsó, mivel a házimozisoknak ezek nem jók, a cégek meg inkább újat vesznek (nem érdekli őket az ár). Ha gondolod, tudok ajánlani konkrét típusokat PM-ben, de Te is könnyen találsz pl. Ebay-en...
-
gyulaipal
tag
válasz
Janaboy
#45082
üzenetére
> Mennyi a bagó? Csak h mennyit gyűjtsek?
300e körül a világ egyik legjobb, fluorit lencsés, 1080p felbontású, 0,95"-es DMD-vel épített, legkomolyabb elektronikájú (kis)gépét meg lehet venni használtan (ez kb. az új ár tizede). Ez pici, szexi, jól mutat a plafonon, nem hangos, nem eszik sok áramot, de brutál képet vetít. Ma már a pár éve sokmilliós képminőség, amiről álmodni sem mertünk, simán elérhető.
Tipikusan plusz egy százasért már a kétlámpás, nagyobb fényerejű (2db 300W-os UHP lámpa) "nagytesó" is gyakran megjelenik az apróhirdetésekben. Ennek a képe is ugyanolyan, csak ebben több "kraft" van. Csak speciális esetekben értemes ezt választani (pl. ha nagy a vászon és sok fény kell, vagy pl. ha natív DCI-P3 színtérben kell vetíteni, stb.) így ezek relatíve még olcsóbbak az új árukhoz képest.
A 4K őrület nagyon durván lenyomta a használtpiaci árakat, a történelemben még soha nem lehetett ilyen képminőségű gépet venni ennyiért. Szerencsére ez a helyzet csak fokozódni fog, hiszen a házimozisok a jövőben sem fogják jobban érteni az optika törvényeit ... és minden olyan komoly gép, amit a tulajdonosa lecserél egy 4K-s (XPR-es) bolti gagyi-ra, az megjelenik a használtpiacon, de nem kell senkinek, így tovább csökkennek az árak. Hallelujah! :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
zsoika
#45101
üzenetére
> Az Optoma HD80-ról mi a véleményed?
No, ránézésre ez egy komoly gépnek látszik, de mivel régi típus, csak tippelni lehet, hogy pl. mennyire fejlett DMD chip van benne (ha pl. DC2 akkor kevésbé lesz jó a kontraszt). Egy biztos, a következő sor a speckóban:
"Single 0,95" 1080p DLP DMD"
Ez nagyon jó hír, ez alapján a képnek nagyságrendekkel élesebbnek kell lennie, mint a mai, fele ekkora chip-es gépeké (lehet akárhány "K"-t is beírni azok speckójába). És ha nem nagyon gagyi a DMD chip, akkor a natív kontraszt is többszörös a mai, pici chip-es gépekhez képest.
Ha jól értelmezem a speckót, nincs benne lens shift, akkor viszont TIR prizma sem kell. Ez plusz fényerő, plusz ANSI kontraszt, még ha esetleg nem is nagyon komoly a lencse, a "tiszta" optikai rendszernek látszani kell a képen (a "glass" szó nincs a speckóban, így lehetnek műanyag tagok a lencsében).
Meg kellene nézni élőben a képét, mert ugye egy jól elcseszett vezérlő szoftverrel a legjobb hardver képét is tönkre lehet tenni, de ekkora chipméret mellett ez simán lehet egy nagyon jó projektor.
Az persze nem tetszik, hogy dinamikus írisz van benne, de hát azt bármikor ki lehet kapcsolni. Ha marad értelmes kontraszt ezután is, akkor ez lehet egy jó gép. De még sosem láttam ilyet élőben, így csak tippelek.
Ja, gondolom a 7. szegmens azért kell a színkerékre, mert ez még nem VIDI-s gép, így az RGBRGB mellett egy sötétzöld szegmens is van rajta, hogy kevésbé poszterizáljon zöldben. Ha így van, akkor OK, de ha pl. egy fehér szegmens a 7. (ahogy pl. a Benq W5000-nél) akkor az kevésbé jó hír. De persze még ekkor is lehet ez jó gép, a W5000 baja sem a fehér szegmens (hanem a kikapcsolhatatlan "képjavítás").
Szerintem ennél rosszabb géped sose legyen! :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
zsoika
#45106
üzenetére
Optoma HD80 a gép.
> Elvileg ilyen van benne [link]
Lehet, hogy inkább jósnőnek kellene mennem? Ez egy RGBRGB színkerék amin van egy rövid "sötétzöld" szegmens is. Ennek a segítségével tud plusz (legalább) egy-két bit színmélységet vetíteni zöldben a masina, tehát így már a képminőséggel nincs gond.
A dolog hátránya a modern, VIDI-s gépekkel szemben az, hogy a sötétzöld szegmens ideje alatt a gépen alig jut át fény, így (kb. a sötétzöld szegmens relatív hosszával arányosan) csökken a fényerő. De még mindig inkább ez, ming a "csíkos" kép...
Valószínűleg ez egy jó gép, ha kikapcsolt dinamikus írisszel nem nagyon szürke a fekete, akkor a DMD sem lehet valami őskövület, úgyhogy simán elképzelhető, hogy ez a gép porrá verne kb. minden DLP-t, ami manapság a boltokban kapható. De ismétlem: meg kellene nézni élőben.
Ennél jobb hardver már tényleg csak egy ugyanekkora chip-es proji valami modernebb (legalább DC3) DMD chip-pel, kiváló optikával és VIDI lámpavezérléssel. De az sem nagyságrendekkel jobb...
Ami ennél sokkal jobb lenne, az az 1,2"-es 2K (2048*1080 pixel) DMD. Azt a legnagyobb fényerejű nagymozis (3 chip-es) gépekbe teszik (vagy tették, 30000 lumen fényerő felett). Ezen ugyanazok a mikrotükrök dolgoznak, mint a "békebeli" 720p gépekben (13 mikron) csak több darab van egymás mellé téve, így nagyobb a chip. Ha valaha is épített (bármelyik gyártó) ilyen DMD-vel egy chip-es gépet, akkor ez nagyon durva proji lenne. Én még csak 3 chip-es gépet láttam eddig ilyen DMD-vel, de ez nem jelent semmit. Google "huszároknak" itt a feladat, találjanak ilyen gépet! Ha sikerül, a házimozisra alakítást én megoldom. Viszonyításnak: a 0,95"-es DMD-vel eddig 12550:1 (természetesen natív) kontraszt a csúcs, ezt kb. 400 lumen fényerő mellett hozta egy kis Barco (lámpa ECO módban, max-on 560 lumen). Ezzel a nagyobb chip-pel vagy dupla fényerőnél lenne ennyi a kontraszt, vagy ugyanekkora kontrasztnál dupla a fényerő. Na, EZ már valami lenne ... :-)
-
gyulaipal
tag
Ez a Barco gép egy fos.
Ok, talán picit karcosan fogalmaztam, de hogy nézne már ki, ha miután mindent leszaroztam, pont egy Barco-t ne szaroznék le? :-)
Ezzel a Barco-val az a gond, hogy 5000 lumen-re specifikálják, ami csak akkor (illetve akkor sem) racionális egy 350W-os (egyébként valószínűleg modern, 0,9mm ívhosszú) lámpával, ha méretes fehér szegmens van a színkeréken. Ez magyarul a Barco Orion ipari változata, gyakorlatilag az F35 WQXGA optikailag "lebutítva", mivel kiszedték belőle a második lámpát, az első teljesítményét viszont megnövelték (és persze sokkal kisebb, szexibb a gépház). Ja, és ebben nincs állítható írisz a megvilágításban, a lencsében viszont van, de annak így a hatása kisebb a kontraszra, illetve kézzel kell tekerni (ami lényegtelen). Ennyiből ez a második legjobb DLP lenne a világon, de ezzel a színkerékkel (szinte) semmire sem jó.
Tudom, hogy így van, mert volt itt F35 WQXGA a hasonlóan fényes színkerékkel és az is borzalmas volt. Az is perfekt képet vetített persze, ha letakartuk a "hülye" (fehér, cián, ilyesmi) szegmenseket a színkeréken és kikapcsoltuk a BrilliantColor-t. Akkor a kép perfekt volt, de sokkal kisebb volt a fényerő, szar volt a kontraszt és jobban is szivárványozott a gép. Végül a megoldás az volt, hogy Video módba tettük a BrilliantColor-t viszont "szénné" tuningoltuk a gép kontrasztját (egylámpásítás, tüköralagút, belső írisz, minden volt benne) kompenzálandó a (durva) kontraszt-veszteséget, amit a dögnagy fehér szegmens okoz. Így a kép is elég jó lett, ott figyelt a 4 (valós) megapixel a vásznon, a színek is jók voltak és a kontraszt is sokkal jobb volt, mint gyárilag (maximumra tekert BrilliantColor-ral, élvezhetezlen színek mellett) és a kontraszt sem volt rossz, bár nem érte el azt, amit az én ugyanilyen, de "graphics" színkerekű, minden másban azonos gépem vetít. Végül nagyon jó lett a gép, a gazdája boldog (azért az 1440p natív febontással így már elég jól nézett ki a kép, és Neki van hozzá igazi, 9000 dolláros fluorit lencséje, amiről én csak álmodozom) de akkor is tény, hogy a graphics színkerékkel fényesebb és még színesebb képet vetít az én gépem, még jobb kontraszttal. A legjobb mozira a VizSim színkerék lenne, de olyan gépet nem lehet szerezni normális áron, pedig az szivárványozik a legkevésbé és annak natív DCI-P3 a színtere (az a gép nagyon nem amatőr házimozisoknak készült, látszik is rajta... :-). Ezért jó a kis Barco Quantum, mert abból van RGBRGB színkerekes gép a VizSim-nél nagyobb fényerővel és fluorit lencsével ... amit a nagygépeknél kb. lehetetlen beszerezni!
A linkelt gépből csak a fentiekhez hasonló szívások árán lehetne (viszonylag) normális képet kihozni, szerintem ennyit NEM ér meg a dolog, kivéve ha irreálisan olcsón tud valaki ilyen gépet szerezni. Ráadásul ott a Barco Orion, ami tökugyanez, csak dögös színterű RGBRGB színkerékkel, ahhoz hozzá sem kell nyúlni és hihetetlen a képe, tudom, mert olyan is volt már itt. De azok sajnos még nem jelentek meg Ebay-en ... és amúgy is kevés értelme lenne olyat venni, ha 2000 dollár alatt ott az F35 a 2560 pixeles DMD-vel és Graphics színkerékkel, motoros íriszekkel "motoros mindennel" és a minőségéhez képest bagóért... és azért az még komolyabb gép, 10 másodperc benne lencsét cserélni, jobban is tuningolható, stb. Ahhoz képest optikai értelemben CSAK az új, nagyobb fényerejű, lézer-foszfor fényforrású Barco-k jelentenek előrelépést, de azoknak is ugyanolyan a képe, csak a nagyobb fényerőből többet lehet elpazarolni a kontraszt oltárán és még mindig fényesebb marad a kép ... de ez sem ér meg szerintem milliókat. Ja, meg azokhoz nem kell HTPC az UHD dekódoláshoz, de ez sem lényeges különbség.
Igazából jelenleg olyan jó gépeket lehet venni bagóért használtan, hogy azokat kb. lehetetlen túlszárnyalni anélkül, hogy nagyon sokat elköltsünk. És még akkor sem a kép maga lesz jobb, csak a fent említett előnyöket nyerjük meg. Ez az 1.2"-es DMD megduplázhatná a fényerőt (adott kontraszt mellett) de enélkül is nagyon jól lehet élvezni a mozizást. Normál képméret esetén az "átlagos Barco" is tökéletes, de nagyobb (5-6m) vászonra már jól jönne az 1,2"-es DMD plusz fényereje. Bár lehet, hogy akinek ekkora mozija van, annak nem gond megvenni egy 3 chip-es gépet és azonnal ott a kellő fényerő (és kontraszt) a vásznon.
Azért köszönöm, hogy körülnéztél, szerintem egy próbát megért a dolog. Simán kiderülhetett volna, hogy az Ebay bugyrainak a sarkában, valahol a sötétben olyan durva DLP-k figyelnek, amikről senki nem tudja, hogy mire képesek és akkor megvehetnénk őket és vigyoroghatnánk, mint a jóllakott napközis. Így marad a 0,9" körüli chip-méret ... de azért szerintem így is vigyoroghatunk ...
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45119
üzenetére
> 3chipes dlp-t nem manapság veszel 300 - de még 600 ezerből se...
Igazából Ebay-en már 50-80 ezerért is vannak pl. Panasonic 3 chip-es nagygépek, csak két probléma van velük:
- lencse nincs az árban (az plusz többszázezer tipikusan, de néha el lehet kapni gépet másik géptípusból begányolt lencsével ami ugyanúgy működik, csak pl. nincsenek motoros funkciók, kézzel kell mindent tekerni)
- a felbontásuk 1440x1050 (4:3 képarány)Namost ugye nálam van ez az Infocus 777, simán lehet, hogy ennek a lencséje jó lenne a Panasonic-ba is, kipróbálandó. Ezt a gépet a gazdája sokkal olcsóbban akarja eladni, mint a lencse ára magában...
A felbontás/képarány sem igazi probléma szerintem, pl. az 1,5x-ös hengerlencsével pont 2:1 lenne a képarány, ami szerintem kb. ideális (de ez ízlés kérdése). A gond csak az, hogy a nálam levő lencse túl széleset vetít az anamorf használathoz... sajnos.
Igazából még így sem vagyok biztos benne, hogy ez rossz kompromisszum lenne ... de hát ma csak a 4K kell mindenkinek ... legyen az akármilyen szar is...
-
gyulaipal
tag
Az anamorf dologgal az a gond, hogy többféle lencse van és nem mindegyik ideális minden géphez.
A nálam levő nagymozis lencse 1,5x-öset nyújt, így 16:10-es géppel pont 2,4:1 a képarány. Normál 1080p géppel viszont 2,67:1 ami már kicsit sok ... bár lassan már vannak ezt közelítő filmek (pl. Aljas nyolcas) de csak ezek kedvéért nem éri meg a dolog ...
Az 1,33x (néha 1,35x) nyújtás pont jó 16:9-es géphez, de nekem ilyen lencsém nincs. Sajnos.
A 4:3 képarányú gépekhez szerintem az 1,5x nyújtás perfekt, ha valaha is veszek ilyen 4:3 képarányú 3 chip-es DLP-t. annak pont ez lesz az oka. Viszont ekkor a 21:9-es filmek kb. 900 függőleges pixelen jelennének meg, tehát 4K forrásból nem sokkal lenne kevesebb a pixel, mint egy "sima" 1080p vetítőn a 21:9 anamorf optika nélkül. Magyarul a kép erősen hasonlítana egy 3chip-es 1080p gép képéhez, csak (lencsével együtt is) töredék pénzből.
Az anamorf optika a pixelek alakját is megnyújtja, így a pixelsűrűség más lesz vízszintesen- és függőlegesen. De ezt eddig kb. senki nem vette észre, csak közel menve a vászonhoz.
[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45130
üzenetére
> Tw5500 - hoz pontosan milyen Anamorf lencse jó?
Nem ismerem a gépet. de mivel LCD, valószínű jó nagy rajta a zoom. Akkor bármelyik jó hozzá.
A prizmás rendszerek is jól használhatóak, csak akromatikus (színkorrigált) prizmák legyenek bennük (egytagú üveg nem jó semmire, azzal 20 pixeles színhiba lesz a széleken).
A hengerlencse persze még jobb, de sokkal drágább. Persze Ebay-en néha vannak jók olcsón, csak vetítőhöz való legyen, ne fényképezőgéphez. Az olcsó hengerlencsék 2x-es nyújtást csinálnak, az nem sok projektorhoz használható, 1,5x vagy 1,33x a jó házimozira.
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45132
üzenetére
OK, akkor máshogy fogalmazok: vetítés céljára gyártott, max. 1,5x-ös nyújtású hengerlencse szinte biztosan jó lesz. Csak vetítésre legyen tervezve, ne fotózásra!
A prizmák nyújtási aránya állítható, az ebből a szempontból jobb, de a hengerlencsét jobban lehet korrigálni optikai aberrációkra. Mindkettőt terveztem már (a prizmás rendszerből meg is épült egy sorozat és azok legtöbbje még ma is használatban van) szóval tudom mit beszélek.
Ha látok pl. Ebay-en "értelmesnek látszó" ajánlatot, majd teszek ide linket.
-
gyulaipal
tag
Hej,
minden projektor meghal egyszer, de nem mindegy, hogy:
- hány vetített óra után
- hogyan változik az élettartama alatt a képminősége.Az LCD panelnek két poblémája van:
1. Egyik oldalról sem lehet hűtőbordával hűteni, mivel átmegy rajta a fény. Ezért levegővel hűtik, ami port jelent egy idő után a felületen, azaz pöttyös képet. Ha meg nagyon jó a porszűrő, akkor kevés levegő megy át rajta, tehát gyenge lesz a hűtés.
2. Az LCD panel önmaga elnyeli a fényenergiát akkor, ha a kép fekete. Mint az elmúlt hónapokban láttuk, a mozifilmek képe (átlagban) sötétebb, mint gondoltuk, így tehát szinte folyamatosan a lámpa által termelt fény által szállított hő a panelek anyagában nyelődik el.A D-ILA (meg a Sony SXRD) visszaveri a fényt, így az hátulról hűthető, így a fénnyel érintkező oldal lehet légmentesen zárt, tehát a kép NEM lesz szükségszerűen pöttyös a por miatt (egy idő után). De ez is az anyagában nyeli el az energiát és ennek a folyadékkristály anyagát is rombolják az UV fotonok. Emiatt minden LCD alapú vetítő paneljében a folyadékkristály hosszúláncú molekulái egy idő után feltöredeznek és romlik a kép. Különösen a kék panel kapja az UV-t, ezért az hal meg először. Ez azonban lehet sokezer óra, tehát NEM jelenti azt, hogy egy LCD ne működhetne sokáig. A panel többet bír ha kevésbé fényes a vetítő, ha jobban hűtött, ha kevesebb UV-t termel (a fiatal) láma (lézeres gépek esetén akár végtelen is lehet az élettartam, de ez csak saját tipp) illetve a nagyobb panel hidegebben működne ... de azt mindig kispórolják a házimozis gépekből (a nagymozis gépek panelei nagyobbak).
A DLP hátulról jól hűthető ezért ugyanazok a 0,95" (-nél a 2048 pixeles felbontás miatt picit nagyobb) chip-ek vannak a nagymozis gépekben, ami az otthoniakban is (egyeseknél legalábbis :-). Ezek a nagymozis 20000 lumen-es gépekben sokáig mennek, de ott a gépeket karbantartják, a chip folyamatosan jó termikus kapcsolatban van a hűtéssel, mert rendszeresen cserélik a hővezető pasztát. Ráadásul a DLP chip csak annyi energiát nyel el, ami a tükrök között bemegy, illetve egy picit elnyel a visszavert fényből is, de ez összesen is csak töredéke az LCD panelek által elnyelt energiának. Ezért lehet 20000 lument vetíten 3db nyamvadt 0,9" körüli DMD-vel soktízezer órán át.
A DLP chip (tudtommal) nem érzékeny az UV fényre, viszont melegen könnyen tönkremegy. Vannak olyan chip-ek amelyek fenekén az elektronika hal meg rendszeresen, ezek kerülendők, de a több chip soktízezer órán át vetít azonos képminőséget. Azután egyszer meghal az is ... de legalább hirtelen és hatékonyan, előtte végig perfekt volt a kép.
A DLP gépekben viszont a színkerék szegmenseit a helyükön tartó ragasztó lebomlik az UV fénytől egy idő után, ezt akkor cserélni kell ... de láttam már komolyabb gépet ami 40000 órát vetített hiba nélkül, úgyhogy azért ez sem öt perc alatt hal meg.
A 3 chip-es DLP-ben interferencia-szűrők vannak, ezek élettartama örök élet plusz egy nap. Polárszűrők ezekben nincsenek. Mivel ezekben a DLP chip-ek azonosak a (korabeli) 1 chip-es gépekben levőkkel, ha az egyik chip elromlik, olcsón lehet újat szerezni. De a 3 chip-es házimozis gépekben annyira kicsi hőterhelést kapnak a chip-ek (hiszen az a pici hő is 3 chip között oszlik meg) hogy ez szerintem nem jellemző. De azért jó tudni, hogy pártízezerért lehet donor gépet venni ha egyszer esetleg valami történik...
A ventillátorok minden gépben elromolhatnak, de azokat is nevetséges pénzből lehet cserélni, lényegtelen dolog.
Az 1 chip-es DLP gépekben a TIR prizmán és a lencsén kívül nincs optikai alkatrész, ami a képminőség romlását okozná, a gép öregedésével. Ha a chip előtti szakaszon van gond, akkor a fényerő csökken, esetleg a színek elmászhatnak. Komolyabb gépekben a tüköralagút bejáratától (közel) légmentesen zárt az optikai rendszer így azokat nem igazán kell takarítani sem, csak mondjuk 10x-20x annyi vetített óra után, mint az egyszerűbb gépeket. De hát ha a gépet szétszedi az ember, hogy kicserélje a hővezető pasztát a chip fenekén, akkor már azt a pici port is érdemes leszedni az optikai elemekről...
Nekem a DLP a (gyakorlatilag) konstans képminőség miatt tetszik, de ez NEM jelenti azt, hogy egy LCD-vel ne lehetne örömmel mozizni akár sokezer órán át...
-
gyulaipal
tag
Hej,
azért ez szerintem nem lenne ennyire egyszerű. A műanyagot talán lehet polírozni, de nem hiszem, hogy a "sima" cérium oxid ne karcolná össze (a fluoritot is összekarcolja néha, erről szól életem kb. utolsó 12 éve... :-).
Szerintem a műanyag lencséket fröccsöntik, utólag nem tudom, hogy az polírozhatóak-e. De ha igen, az jó hír, mert nekem is van egy LED-es kis projim aminek a lencséje van összekarcolódva, amúgy meg van benne vagy 150 vetített óra, szóval lenne logika a megjavításában.
Viszont a nagyobb gond az, hogy a műanyag egyetlen előnye (pont a gyártási technológia miatt) az, hogy könnyű aszférikus (azaz gömbtől eltérő) felületet tenni a felületére, hiszen ha a fröccsöntő szerszámot egyszer sikerül a jó felületre polírozni, akkor már millió egyforma, aszférikus (műanyag) lencsét legyártani semmiség. Na, ez az, ami üveggel nem megy ennyire egyszerűen, ezért ezt az előnyt nagyon is kihasználják a gyártók, ha már műanyag lencsét tesznek valahova. Az én kis karcos lencsém felülete is kb. egy vulkáni kúpra hasonlit inkább, mintsem gömbre. Na, EZT viszont nem tudjuk helyreállítani, még ha sikerül is kipolírozni a felületet. Ezért áll az a kis projektor évek óta a szekrényben ... de hát majd csak lesz egyszer egy másik, hasonló gép hibásan, aminek nem ugyanez a baja és akkor a kettőből lehet egyet csinálni...
A DLP chip felületére semmi nem kerülhet, mert azt a Texax Instruments légmentesre csinálja (ragasztva van elé az üveg, a lent említett elektron-mikroszkópos cikkben is Dremel-lel szedték le, ezért károsodtak a mikrotükrök, ezért kaptak "találatokat"). Ez tehát a Dremel-ezés miatt volt, NEM természetes dolog. De ettől még érdekes a cikk... kivéve, hogy 16 mikronos tükröcskékkel épített chip-et nézegetnek benne, amin még csak 10 fok volt a tükröcskék billenési szöge. Azok a chip-ek még sokkal gyengébbek voltak, a 12 fokos szög bevezetése után a tükröcskék közepéről is eltüntették a "lyukat" ami addig "perem"-ként működött, tehát rontotta a hasznos fény és a szórt fény arányát. A 13 mikronos (pl. 1400x1050) chip-eken már nincs lyuk a pixel közepén, illetve a tükrök közé hatoló fény elnyeletését is megoldották, így a 13 mikronos DarkChip3 lapkák lettek a kontraszt abszolút bajnokai. Azóta sem tudok róla, hogy készült volna olyan chip, ami ezeket elveri kontrasztra technológiai értelemben (és ezért kár, hogy nem találtiunk 1,2"-es FullHD gépet, mert abban is ezek a tükröcskék billegnének ... ha létezne ilyen vetítő). Az UHD "jobb pixel" irányvonalát kb. semmi nem tudná a vászonra vetíteni, mint egy (illetve akkor már három!) ilyen 13 mikronos chip, még akkor is, ha "csak" 1400x1050 pixel a felbontása.
-
gyulaipal
tag
>Mondjuk nem nagyon van natív 4k film, ami nem felskalazott az is inkább 3k.
Azért szerintem az újabb filmek egyre jobbak. Meg pár régebbi is. Az Elysium, a Lucy, a Passengers is borzalmasan jól néz ki. Ezek képében az 1 pixeles részletek ott figyelnek élesen, kontrasztosan, szóval ezek valóban 4K felbontásúak.
Amúgy már a 3K is jobb lenne, mint ami pl. a pesti IMAX-ban van. Ha "csak" ezt tudná az átlag UHD film, az már király lenne... ráadásul az 1440p úgyis "csak" 2,66K vízszintes felbontás (anamorf optika nélkül persze függőlegesen is annyi) úgyhogy 3K VALÓS felbontással szerintem kb. mindenki boldog lenne. Kivéve talán azt az esetet, ha valaki 1m-ről akar nézni 3m széles képet ... :-)
Az anamorf (1,5:1) optikás 1440p effektíve 3,33K felbontás, mivel a szem irányonként átlagol ls (2,66K+4K)/2 az 3,33K. Ez már nagyon "faján" néz ám ki ...
[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
Ha egy ilyen pici, 0,47"-es XPR chip-es DLP ilyen natív kontrasztot produkál, annak három oka lehet:
1.) A Xaomi mérnökei megoldották, hogy (pl. egy Barco) lézer-foszfor fényforrásához képest töredék áramfogyasztás mellett "toljon" a fényforrás mondjuk 50000 lumen fényerőt, ebből mondjuk 48000-et elpazarolva kész is a 2000 lumen körüli, rendes kontrasztú projektor. Na, ha ezt meg tudták csinálni, akkor ezzel a fényforrással milyen képet vetít majd egy komoly gép??? Hűűű... :-)
2.) A Xaomi mérnökei megoldották, hogy a gépben "kicsit" akkor is be legyen kapcsolva a dinamikus fényszabályzás, amikor azt a menüből kikapcsoljuk. Az átlagos tesztelők szakmai tudását figyelembe véve kb. nulla az esélye annak, hogy bármelyik is jobban megnézze (vagy esetleg átgondolja) egy mérés elméleti hátterét, illetve azt, hogy hogyan győződhetne meg arról, hogy amit mér, az valóban az, amit mérni akar. Tipikusan ezek az emberek csak üres tekintettel (és fizikai értelemben full inkorrekt módon) leírják a műszer által mért értéket. Tényleg senkinek nem tűnt fel, hogy standard módban 2583:1-ről mindössze 2812:1-re javult a kontraszt a dinamikus szabályozás bekapcsolásával? Ki a fene építene dinamikus fényerő szabályzást egy projektorba, mindössze 8,8% plusz kontraszt kedvéért? Tuti, hogy ebben a gépben a KIKAPCSOLHATATLAN dinamikus fényszabályozás miatt mértek ilyen jó kontraszt értéket. A baj csak az, hogy amikor a full amatőr vevő majd kifizeti a gép árát és hazaviszi a dobozt, nem viszi vissza a boltba és nem veri szét az eladó fején a gépet és nem kéri vissza a pénzt ... hiszen azt sem tudja, hogy én most itt miről beszélek. De hát ezek a piaci viszonyok, ehhez alkalmazkodnak a gyártók.
3.) A Xaomi mérnökei megoldották, hogy az optika törvényei többé már ne vonatkozzanak a termékeikre.
Ki melyik lehetséges megoldásra tippel? :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
Khaosz55
#45521
üzenetére
Szerintem ha most nem tudsz jófajta DLP-t venni jó áron, akkor én nagyon félreértettem valamit. Tele vannak az apróhirdetések ProjectionDesign, Barco, Runco (LED), Marantz DLP gépekkel és a minőségükhöz képest nevetséges árakon. Ezek képminősége legalább olyan, mint egy Sim2-é, de ezek megbízhatóak.
A DLP chip mérete MAGASAN a legfontosabb paraméter, ezen múlik az, hogy mennyire jól tudja hasznosítani a gép a fényforrás fényét. A nagyobb chip több fényt jelent, az pedig jelenthet jobb kontrasztot, nagyobb natív színteret, bármit, ez már csak hangolási kérdés.
A kép (maximális, lehetséges) élessége is a DLP chip méretétől függ a legjobban. A nagy chip éles képet jelent, ez semmilyen technológiai "trükközéssel" nem pótolható.
Szerintem ilyen helyzetben csacsiság 0,95"-nél kisebb chip-es DLP gépet venni, de ha nagyon muszáj, a 0,65" még elfogadható lehet. Ami annál kisebb ... hát ... arról inkább nem is mondok semmit ... majd rájössz! :-)
-
gyulaipal
tag
> Nem tudom hogy csinálják, elvileg ez az ALPD 3.0 technológia miatt van, majd te leírod mit jelent.
OK, megnéztem.
Úgy tűnik, hogy az Appotronic nevű cég fejleszti a lézer-foszfor fényforrásokat, amelyeket azután a projektor gyártók megvesznek és beépítenek a gépeikbe.
A vicc az, hogy a Barco neve is ott van az egyik slide tetején, magyarul a Barco is ezt a Appotronics lézer-foszfor fényforrást használja. Ha igen, akkor a 2.0 változatot, ahol egy kék lézer gerjeszt sárga foszfort. Az újabb (3.0, 4.0) verziókban már több színű lézerek vannak használatban.
Ezek a fényforrások nagyon jók (végre, valahára) "lenyomják" az UHP lámpákat, azaz több fényt tudnak "áttolni" egy kisebb felületen és kisebb (átlagos- és maximális) szögben az optikai tengelyhez képest (jobb etendue). A másik előnyük, hogy az etendue nem függ a vetített órák számától (az UHP lámpában sajnos az elektródák kopása miatt igen, azaz folyamatosan romlik).
Hogy az arányokkal mindenki tisztában legyen: a Barco Balder és az én F35-öm műszeres összehasonlítása alapján kb. 2,5x fényesebb a lézer-foszfor fényforrás. Ez jó hír! Ennek a hatása kb. olyan, mintha ennyiszer jobb kontraszt-állandójú DLP chip lenne a gépben!
Viszont ez sokkal kevésbé jó hír annak a fényében, hogy egy 0,95"-es FullHD DLP chip kontraszt-állandója kb. 7x jobb egy modern, de pici 0,45"-es 4K chip-hez képest. Magyarul a (mai) legjobb fényforrás is csak töredékét képes kompenzálni a pici chip-ek borzalmas technológiai hátrányának. Ez egy tényszerű lépés a jó irányban, de ettől még nem lesz megoldva a pici chip-ek problémaköre.
Szerintem igazán nagyot ezek a modern fényforrások a nagy chip-es DLP gépekben fognak "durranni". Ezek az első generációs JVC-k natív on/off kontrasztját fogják közelíteni ilyen fényforrással ... vagyis nem csak fogják, hanem pl. a Balder már most is pontosan ezt csinálja. Tegnap megint láttam a Balder képét és elgondolkoztam, hogy ha egy ilyen gép otthon lógna a mozi előtti folyosó plafonján, akkor az meddig maradna ott, mielőtt egyszer majd végül lecserélném? 5 évig? 10évig? 20évig? Igazából ennek a gépnek a képébe én már csak egyetlen ponton tudok belekötni: a szivárványnál. Minden más gyakorlatilag tökéletes a vásznon. Ennél tényszerűen jobb paraméterekkel rendelkező képet kb. csak egy OLED tv ad, de az (nekem) sosem fog helyettesíteni egy projektort. Csak ne kerülne egy Balder kb. 15 millióba... :-(
Mivel a Balder és az én F35-öm között az egyetlen (számomra) fontos különbség a fényforrás, szóval ha sikerül ezeket a modern fényforrásokat beépíteni a régebbi nagygépekbe házilag, akkor páran nagyon szélesen fogunk vigyorogni esténként. Én mindenképpen ... :-)
Ja, és a "nagygép" nem a gépház fizikai méretét, hanem a DLP chip méretét jelenti a fentiekben. Egy picike Barco Quantum ugyanolyan képet fog vetíteni egy ilyen fényforrással, mint egy nagyobb, kétlámpás gép. A lényeg nem a ház mérete, hanem a chip felülete...
[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45533
üzenetére
> De idővel jobban látja az ember a hibáit egy gépnek, mint elsőre...
Ez csak a hibák egy részére igaz (tapasztalataim szerint legalábbis). A szivárványt pl. első körben nagyon is láttam, amikor a 3 chip-es DLP-ről 1 chip-esre váltottam. Kb. egy hét után azonban megszokta a szemem, azóta nem látom, csak ha direkt nézem.
A képminőséggel kapcsolatos problémákat viszont (egyesek) egyre jobban látják és azok egyre jobban idegesítik őket. A legjobb példa a 17 éves kölyköm: ő egy Samu, majd egy Acer projit használt első körben, én meg NEM szóltam bele (hagyom fejlődni a saját ritmusában). Eleinte, amikor néha megjelent fent a moziban, mindig említette, hogy milyen jó az ő gépe, de azért a Barco sem rossz, csak az árát nem éri meg. Pár hónap után eljött az idő, amikor egyre inkább azt mondogatta ilyen alkalmakkor, hogy "hű, azért tényleg nagyon jó ez a Barco" ... azután még pár hónap múlva jött a "baker, ez milyen képet vetít, ehhez képest az Acer-em nagyon gyenge" ... és végül eladta az Acer-t és kölcsönkért tőlem egy F32-t "kipróbálni". Ez kb. háromnegyed évvel (és vagy 1600 vetített órával) ezelőtt volt, azóta az F32 odagyógyult a szobájában a (saját maga által épített) plafonkonzolra és már közölte, hogy a gépet nem fogja visszaadni, hanem kifizeti és megtartja.
Számomra ez a történet azt mondja, hogy nem csak beképzelem ezt az egész dolgot, hanem valóban változnak a szemünk igényei, ahogy egyre több gyakorlatot szerzünk, fejlődik a látásunk. Magyarul idővel valóban egyre jobban látjuk a hibákat, ezzel teljesen egyetértek ... de a szivárvány kivétel, azt én teljesen megszoktam kb. egy hét alatt.
-
gyulaipal
tag
válasz
Khaosz55
#45556
üzenetére
> Nézd a 9400 nem régi darab és meg vagyok elégedve a képével és hangjával...
Akkor talán felesleges is cserélni.
Nem azt akartam mondani, hogy mindenk rohanjon DLP-t venni az LCD helyett, ha amúgy elégedett a gépével. Akkor szerintem minden rendben van és felesleges a csere.
Ha viszont valaki már eldöntötte, hogy cserél, akkor ez még sosem volt ennél könnyebb.
Nagyon régi csúcs DLP nem létezik, mert a korai modellekben még gagyi volt a DLP chip, azok felejtősek. A valóban jó gépek tipikusan "csak" 6-7 évesek, ha ezekben nincs sok vetített óra (márpedig tipikusan nincs, mivel ezeket is ritkán kapcsolta be a tulaj) akkor ezek még nagyon sok évig "muzsikálhatnak" hiba nélkül. És ezek moduláris gépek ritka az olyan meghibásodás amitől az ember valóban vakarná a fejét. Egy színkerék vagy egy ventillátor cseréje meg nevetséges összegbe kerül. De ilyet sem láttam még soha, pedig ha egy ilyen gép elromlana, arról én tudnék. Nem azt mondom, hogy egy ilyen sosem romolhat el, nem vagyok idióta, de ennek a valószínűsége egy ilyen jól megépített gép esetén töredéke egy kommersz géphez képest. Egész más világ a kettő belül is, nem csak a vászonra vetített képben van durva különbség.
> inkább áldoznék több pénzt egy pár éves használt csúcs DLP-re mint kevesebb pénzt egy nagyon régi csúcs DLP-re.
Ez logikus, csak nem ebben a témában. Ha pl. egy 5 éves gép 2milla, a 7 éves meg 500eFt, akkor (mivel a képminőség ugyanaz) 1,5mFt-ot fizetsz ki pluszban azért, hogy egy esetleges hiba valószínűségét csökkentsd. Ez megéri? Szerintem nem. Főleg úgy, hogy egy ilyen gép kb. 1% valószínűséggel romlik el egy adott évben és max. 10-50eFt a tipikus javítás ára. Ha tényleg nagy szar van a palacsintában (pl. villámcsapás) akkor még mindig lehet majd venni egy második gépet donornak (addigra majd már még olcsóbban) ... de nálam szokott lenni bontott gép is, szóval még egy ilyen hiba esetén is lehet, hogy ott az alkatrész a polcon. De ha nem, akkor valóban lehet probléma ... csak eddig ilyen még sosem történt. De valóban megtörténhet.
Nekem az a fura, hogy a legtöbben nagyon szeretnek előre gondolkozni, de kizárólag csak akkor, ha valamilyen kockázatot kellene vállalni. Ettől a legtöbben nagyon félnek. Amikor viszont horror pénzt kell fizetni azért, hogy más vállaljon helyettünk kockázatot, akkor azonnal szélesre nylik a pénztárca és akkor senkinek nem jut eszébe gondolkozni. Mondok egy példát: 500eFt-ot elkölteni használt gépre nagy kockázat, mert HA elromlik a gép és HA nem tudjuk megjavítani bagóért, akkor akár el is lehet bukni 500eFt-ot (vagy inkább egy donor gép árát, ami ennek tipikusan a töredéke). De hát ez borzalmas! Amikor viszont valaki bemegy a boltba és 2 millát leszurkol egy projektorért, ami 3 év múlva (garantáltan) 500eFt-ot fog érni, akkor azt az 1,5milla értékvesztést a 3 év alatt valamiért senki sem érzi "veszteségnek". Ezen persze nem kell csodálkozni egy olyan társadalomban, ahol kb. az összes reklám próbálja azzal rémisztgetni az ügyfeleket, hogy azonnal rohanjanak biztosítást kötni, különben megsemmisül az Univerzum. Azt viszont valamiért senki nem néz meg, hogy hányszáz milliárdot keresnek a kockázat átvállalásán a biztosítók. A biztosítás a világ legjobb üzlete egy olyan társadalomban, ahol mindenkit gyerekkora óta a kockázat minden áron való elkerülésére kondicionálnak.
Mindegy, ha érdekel egy jobb DLP képe, nálam általában van ilyen, szívesen megmutatom, de szerintem nem érdemes kapkodni, majd ha már tényleg ökölbe szorul a szemed az Epson képétől, akkor úgyis elindulsz projektorokat nézni. Viszont addigra már nem lesz kétség a szívedben, hogy akarsz-e cserélni. Ha ez az idő még nem jött el, akkor szerintem felesleges pénzkidobás bármiféle csere. Ha viszont eljött, ha már tényszerűen látod az LCD hibáit és ha már tényleg halálra idegesítenek, na, akkor itt az idő, akkor gyere és csodálkozz! :-)
Budapest környékén egyébként én is szoktam "őgyelegni", ha nem laksz messze, bedobok egy baba-Barco-t a csomagtartóba és meg tudod nézni saját rendszerben. Ezért jó, hogy az a gép ilyen pici, viszont a képe ugyanolyan, mint a nagyoknak...
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#45582
üzenetére
Bocsi a lassúságért, a válaszok:
>Nem hinném hogy a 9400 asával akkor gondok lennének (az egy egész korrekt mozi gép!) ..
Annak a nézőnek, aki nem látja a gép képében a hibákat, annak ez valóban korrekt gép. Ha viszont látod őket, akkor zavaróak és akkor Neked ez a gép elfogadhatatlan.
Félreértés ne essék, a DLP képében is tényszerű, sőt, zavaró HIBA a szivárvány. Akit ez a hiba zavar, annak meg a DLP képe az elfogadhatatlan. Viszont a gyakorlatilag végtelen gyorsan állapotot váltó pixelek miatt a mozgásmegjelenítés tökéletes lehet, a teljesen digitális működés miatt pontosan az jelenik meg a vásznon, amire az elektronika a mikrotükröket "utasítja" ezért a DLP képmegjelenítése a legpontosabb. Akinek a szeme erre van "hangolva" az ezt élvezi. Örüljünk, hogy ma már mindenki a szeméhez választhat projektort!
Az élességben (ha nagy chip-es a DLP) akkor valóban látványos a különbség. De az XPR-es DLP-k már nem olyan élesek, pl. a Barco Loki/Balder képe sem annyira éles, mint egy "natúr" azaz XPR (és minden más "trükk") nélküli DLP képe. Ezért szereltem le a rezgetést és használok (majd) inkább anamorf optikát, mert így a pixelek "önmaguk" maradnak a vásznon, nem lógnak egymásra, nem csökken a kép élessége. Ezek tények ... de azt NEM kell senkinek ténynek venni, hogy ez az egyetlen jó út. Nekem egyszerűen ez tetszik. Lehet, hogy ez egyszerűen szakmai ártalom, hiszen optikával foglalkozom, az éles és kontrasztos kép tekinthető nálam egyfajta mániának. De hát ez van ...
Az UHP lámpa kiváltását lassan lehet ténynek venni. 3 módszer is van, amelyek mindegyike TÉNYSZERŰEN működne, szinte lehetetlen, hogy egyiket se csináljuk meg:
1. Lézer-foszfor fényforrás TRANSZMISSZÍV foszforkerékkel. Egy kínai cég gyárt ilyet, a vörös- és a zöld foszfor dikroikus interferencia-szűrőkre van rátéve. Magyarul hátulról bemegy a kék lézer a foszforba, de a foszforban keletkezett vörös vagy zöld fény már NEM tud hátrafelé átjutni az interferencia-szűrőn, hanem onnan is visszaverődik és csak előre, 180 fokban sugárzódik szét. Magyarul egy ilyen foszforkereket betéve a színkerék helyére csak egy kék léterrel kell rávilágítani a tüköralagút előtti részére foszfornak és annyi, a gép lézer-foszfor fényforrással vetít (persze forgatja a foszforkereket, csak azt hiszi, hogy az egy színkerék). Bortalmasan jó ötlet, írtam nekik, ha hajlandóak legyártani az adott motortípushoz és adott szegmenshosszakkal a színkereket, akkor készen is vagyunk.
2. Philips HLD LED. A világ legnagyobb találmánya, ez az eszköz kb. félúton van egy LED és egy lézer között. A Norxe nevű cég 5000 lumen (tiszta RGB) fényerejű DLP gépet gyárt 2db ilyen LED-et használva fényforrásnak. Ezt is nagyon egyszerű lenne beépíteni a gépbe, mivel kicsi felületről, kis szögben jön a fénye (pont ez volt a fejlesztés lényege) ezért a fénye simán hasznosítható a projektorban.
3. RGB LED/Lézer. A vörös- és a lék LED-ek 45% illetve 55% hatásfokkal konvertálják az áramot fénnyé. A zöld színre viszont nincs megoldás, ott 11% körüli a hatásfok. Viszont zöld lézerrel a probléma megoldható, itt is hirdetnek egy Panasonic DLP-t amiben a vörös és a kék LED által keletkezik, a zöld viszont lézer. Ez is tuti működne, konkrétan én már vetítek is saját építésű LED projektorral, azzal már elég tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy meg tudjam mondani, hogy valami sima ügy lesz-e vagy számíthatunk problémákra. Ez sima ügy lenne ... de a másik két megoldás nagyobb fényerőt és jobb kontrasztot adhat, így azok a preferáltak. De ha azok buknak, ez akkor is menni fog. Probléma megoldva.
Ezek a fényforrások JOBBAN működnének LCD-ben, mivel ott nem csak a 12 foknál kisebb szögű fényt tudja hasznosítani a képalkotó chip. Ugyanaz a fényforrás LCD-ben nagyobb fényerőt ad majd.
-
gyulaipal
tag
Megpróbálok reagálni mindenre, gyorsan, röviden, hatékonyan... amennyire ez nálam sikerülni szokott... bocsi, de sok a kérdés, azért nem lesz rövid ...
> Akkor olvass utána /nézd meg mit csilál a darbee processzor!
A Darbee (ahogy én látom a leírás alapján) kiemeli a nagyfrekvenciás összetevőit a képnek. Az egy más kérdés, hogy ezt az analóg fotózásból ismert "unsharp mask" eljárás elektronikus megvalósításával csinálja, a lényeg ugyanaz. Ez JÓ lehet egy LCD projektor esetén, mivel abban a pixelek kölcsönhatása pont a magas frekvenciájú összetevőket csökkenti. Ha tehát valaki az LCD vetítési rendszer gyengeségének az elfedésére használja, akkor OK lehet a dolog. A gond ezzel az, hogy ez a megoldás nem működik egyes esetekben (pl. sötét alapon pici, fényes képrészletek esetén).
A MadVR-rel kapcsolatban kiegészítés: a (nagyon helyesen említett) HDR->SDR konverzió és a színtér-konverzió mellett a kép átméretezésére (és a színcsatornák felskálázására) is szokás használni a MadVR-t. Ezek egyike sem képjavítás, egyszerűen ezek a kép megjelenítésének a szükséges lépései, csak hát a MadVR matematikailag korrekt módon csinálja ezeket a dolgokat, azaz NEM RONTJA a képet. A gond az, hogy pl. a kép átméretezése egy elcseszett módon bonyolult feladat akkor, ha jól akarjuk csinálni (a relatíve kicsi számítási igényű megoldások mind szar eredményt adnak) így a MadVR is csak a videókártya sokszáz processzorát használva képes erre ... de az eredmény olyan is, amilyennek lennie kell). A MadVR egyébként alkalmas "képjavításra" de erről semmit nem tudok, én soha nem kapcsoltam be ezek közül semmit.
LED: Tudtommal a profik által épített LED-es gépben külön LED van minden alapszínhez. Ők a szivárványozást a színek gyors váltásával megszüntetik de ezt otthon nem lehet megcsinálni, így az általam épített LED-es gépben (jelenleg) fehér LED van és benne marad a színkerék, ezért a szivárványozás NEM javul. Ami javul, az az áramfogyasztás, a hőkibocsátás és a zaj. Ha valakit zavar a szivárvány, akkor csak egy gyárilag LED-es, komoly gép a megoldás (pl. Runco Q750 és a "haverjai"). Vagy esetleg egy LED-esre alakított 3 chip-es DLP lehet jó a célra ... de az eleve sem szivárványozik.
Én sok LCD és DLP gépet láttam már élőben, nem elvakult vallásos hit vezet, hanem a tények, amiket a szememmel látok (és az elmélet is alátámaszt illetve a műszeres mérések is).
A DLP gép egyetlen "oka" arra, hogy hangosabb legyen, a színkerék által keltett zaj. Ezen kívül mindent ugyanúgy (sőt, a paneleket jobban) kell hűteni egy LCD-ben is ... a színkerék hangja meg nem kellene, hogy hallható legyen. Az LCD-k azért ilyen halk gépek, mert nincsenek rendesen hűtve. Pl. egy adott lámpatípus egy adott (halk, házimozis) LCD gépben 1500 órát szokott elmenni ... ugyanaz a lámpa egy prezis DLP-ben tipikusan 5000 órát. A komoly DLP azért hangosabb valamivel, mert rendesen hűtik ... viszont ezért is mennek el azok a gépek 40-50 ezer órát hiba nélkül. Valamit valamiért...> Nem szeretném lerombolni a DLP-s kártyavárat,de akkor hová tennél egy 20 000 dolláros LCD-t,ami bármikor rommá ver egy felsőbkat DLP-t.
Én kb. 25 milliós értékhatárig (tudtommal, annak idején) minden LCD képét láttam. Egyik sem vert el egy DLP-t pl. képélességre illetve a kép "természetességét" nézve sem, mindegyik mozgásmegjelenítése gyengébb volt egy jó DLP-nél. De igaz, hogy a fejlődés nagyon látszik, a Sony 870 már nagyon jó és (ahhoz képest) nem is drága 9 milláért (más, 20 milla feletti Sony sokkal gyengébb). Persze szivárványban az LCD a nyerő ... meg on-off kontrasztban is. Ezek is tények.
A jó LCD építésének a kulcsa a panel méretének a növelése, így a pixelek kölcsönhatása csökkenthető. A nagymozis Sony-k sokkal jobbak a házimozis gépeknél, de a panelek is sokkal nagyobbak bennük. De hát ki akar otthonra egy 100 kilós gépet ...
> az ezelőtti (dlp)vetÍtőimtől 1m-atmérővel nagyobb képet vetÍteni azonos távolságból,
A komolyabb gépekben cserélhető a lencse, így kb. akárhonnan képesek akármekkora képet vetíteni az arra való lencsével. Az más kérdés, hogy ez komolyabb lencse nem olcsó játék ... de azt nem is kell cserélni, az új gépekben is ugyanaz a lencse van, így csak egyszer kell megvenni és nagyon sokáig használható akkor is, ha "alatta" kicseréljük a gépet.
>Palinak egy lcdt kellene adni kontraszt növelésre... Egy 6000 on/of ból mit tudna kihozni?
Az LCD kontrasztja szerintem tökugyanúgy tuningolható, mint a DLP-é (feltéve, hogy a háttér szürkeségét okozó szórt fény itt is Gauss-eloszlás szerint keletkezik). Mivel egyes LCD gépekben is van írisz és annak állításával javul a kontraszt, nem kérdés, hogy ugyanazt kell csinálni, azaz a lencsében az íriszt tovább szűkíteni (mint a gyári minimum átmérő).
Valószínű, hogy a megvilágítás oldal szimmetriája itt is ugyanúgy tovább javítaná a kontrasztot, mint egy DLP-ben (kb. biztos, hogy itt is be lehetne vezetni a "hasznos" és a "felesleges", azaz végül nem hasznosuló fény fogalmát és itt is javul a kontraszt ha a felesleges fény mennyiségét a megvilágítás blendézésével csökkentjük). Ebből a szempontból valószínűleg nagyon hasonlít a két vetítési rendszer ... de hát ki kellene próbálni.
> Írásait olvasva elfogultság okán kizárt dolognak tartom, hogy ilyesmire vetemedne, pedig igény lenne rá.
Szerintem én teljesen elfogulatlan vagyok, amiket leírok, azok látható, műszerrel mérhető, elméletileg is jól indokolható tények. Az, hogy a világ legjobb képét DLP-vel lehet vetíteni, nem jelenti azt, hogy egy LCD-vel ne lenne öröm a mozizás. Akinek szivárványra érzékeny a szeme, annak a DLP kb. nem is jöhet szóba, tehát kénytelen LCD-t nézni.
Örömmel megpróbálok egy LCD-t is "meghúzni" kontrasztra, ha van erre igény és ha bárki meg meri kockáztatni a gépét. De eddig (még?) kevesen kopogtattak az ajtón, hogy tessék, hoztak egy pár millás LCD-t, amit szétszedhetek egy kis tuning kedvéért. De ha valakinek van gépe aminek nem elégedett a kontrasztjával, megpróbálhatjuk... :-)
> De 3000:1 és 6000:1 között nem kellene ordító különbségnek lennie egyébként.Tapasztalataink szerint ez még nagyon látszik, viszont 6000:1 felett már csak minimálisan javul tovább a kép. De ezt egy teljesen fekete moziban láttuk, fluorit lencsés DLP-vel, szóval ott az ANSI kontraszt is nagyon jó volt. Lehet, hogy kevésbé ideális vetítési környezetben más lenne az eredmény ... ezt én sem tudom.
> Jó példa mikor tuning Trabant, 1-es golf stb talicskákat tuningolnak szénné, azt jönnek, hogy BMW, Ferrari verő,akinek ez tetszik hajrá.
Ez szerintem nem jó példa! Az autó tuningja csökkenti az élettartamot, a projektor tuningja növeli. A projektor motorja a DLP chip, az minden komoly gépben gyakorlatilag azonos. Azért egy Trabant és egy Ferrari esetén van különbség a motorban is. És az optikai átalakítások nem látszanak kívülről, csak a vetített képen. De ez nem kampányolás, csak tényközlés... :-)
Holnap folyt köv...
-
gyulaipal
tag
Folytatás ...
> Színekkel kapcsolatban nem tudok vitázni, ahhoz kellene egy pontos kalibrált eredmény, összehasonlítás.
Az LCD kétségtelen előnye színek tekintetében, hogy tisztán RGB színekkel vetít. Ezt a DLP csak kikapcsolt BrilliantColor-ral tudja megcsinálni, akkor viszont oda a fényerő- és kontraszt egy része. Persze a 3 chip-es DLP ezt a problémát elegánsan megoldja ... de azt meg nehéz kifizetni.
A komoly DLP egyik komoly előnye, hogy a BC működése több (tipikusan 4-20) "fokozatban" állítható, így van olyan beállítás, ahol a plusz fényerőt/kontrasztot már élvezhetjük, de a kép színei még nem romlanak láthatóan. Az olcsó gépek esetén sajnos csak on/off szokott lenni.
A fényerővel kapcsolatban az (1 chip-es) DLP gyengébb, de mivel házimoziban ritkán van szükség 500-700 lumen-nél nagyobb fényerőre, ez (szerintem) nem nagy probléma. A dolog csak akkor válik problémává, amikor a kontrasztot kell javítani, hiszen ez tovább csökkenti a fényerőt és így már könnyen kifuthatunk a tartalékokból... Itt lesz majd nagy előny egy jó lézer fényforrás...
Az LCD előnye, hogy a viszonylag jó kontrasztot gyári állapotban tudja, azaz maximális fényerő mellett. Ha 5-6m széles vászonra kell jó kontraszt, én is egy Epson-t ajánlanék. Sajnos az optika törvényei alól senkinek nincs felmentése ... még a gyáraknak sem.
> Panasonic amit itt hirdetnek, elméletileg jelenlegi legjobb megoldás vetített képhez, számtalan előnyökkel.
Azt a gépet én is néztem, és valóban 0,65"-es ... ami nem biztos, hogy kontraszt szempontjából gond, mivel a gép nagyon fényes, a kontraszt valószínűleg javítható és így is marad elég fényerő házimozira
Mivel a Panasonic DLP chip-jének a felülete kb. a fele 0,95"-es chip-ek felületének, KÉT DARAB ilyen Panasonic fényforrásának az összesített fényét is fel lehetne használni egyetlen nagyobb, 0,95"-es chip megvilágítésára (azonos szög alatt). Na, az már ütne... :-)> Egyébként mekkora a difi a Pali féle DLP-nek az Epsonnal szemben,gondolok itt élesség,szÍn másik,hogy hangban mennyire elviselhető,4m vetÍtési távolságból mekkora képátlót lehet kihozni?
A képátló szinte bármekkora lehet bármekkora távolságból, csak a megfelelő lencsét kell a gépbe tenni.
A jó DLP valódi előnye a kép természetessége. Ha egy ideig nézel ilyen képet, utána az LCD-k (vagy a gyengébb DLP-k) képe "műanyagnak", természetellenesnek tűnik. Ha erre "ráérez" valaki, onnantól kezdve már nem érdekli a kontraszt, a fényerő, kb. semmi, csak a "valóságot" keresi a vásznon. Pont ezért nem idegeskednek a profik a nagymozi kontrasztja miatt.
Vicces, de (szerintem) a halandó ember által látható legjobb képminőségű (3 chip-es DLP) projektorok ott vannak a nagymozikban és bárki nézhet rajtuk filmet egy jegy áráért. Minden (eddig általam látott) nagymozis gép csípőből hozta ezt a természetes képminőséget ... csak hát ott a kontraszt valóban 2000:1, nem több (az IMAX-ban 2500:1). Ha valaki a gyenge kontraszttól el tud vonatkoztatni akkor a nagymoziban láthatja, hogy milyen jó a képminőség. Az otthoni, komoly DLP is tökugyanilyen, csak kevésbé gyenge a kontraszt ... viszont szivárvány sajnos ott van a képben.
> Elvileg nem jobb feketében a 9300 mert DLP is tud ugyanolyan natív kontrasztot.
De, effektíve jobb az Epson kontrasztban, mert az úgy produkál jó kontrasztot, hogy közben a fényereje is jó. DLP-vel ez nehezebb ügy.
> Van olyan DLP gép amibe nem mehet bele a por es látszódhat meg a vetített képen?
Minden komoly (ipari) DLP gép esetén (szó szerint) légmentesen zárt a DLP chip előtti (kis) térrész. Ide a por SOHA nem jut be, ezért ez a "pötty" probléma a komoly DLP-k esetén ismeretlen fogalom. Viszont az optikai blokkba (bár elvben az is "közel légmentesen" zárt) sajnos bejut a por, csak sokkal lassabban, mint a kommersz gépek esetén. Mondjuk 10 évente érdemes az optikai blokkot egy komoly DLP esetén is kitakarítani. Viszont ezek képe sosem pöttyös, a por csak a fényerőt csökkenti.
> itt szinte mindenki nagyon profi és nagyon, de nagyon drága dolgokat használ
Ez rám is igaz és (bár nem gondolom, hogy magyarázkodnom kéne) egy dolgot nem szabad elfelejteni: én tipikusan akkor szoktam megvenni egy projektort (persze használtan) amikor az ára az új ár 1/30-ada (de legalább 1/20-a) alá csökken. Azért így vásárolni egész más dimenzió anyagilag, mint újonnan, boltban ... mellette viszont ott van a kockázat, a jótállás hiánya, stb. Viszont ezek értékcsökkenése szinte nulla ... mivel eleve is olcsók.
> Majd egyszer utánanézek mi is ez a epson cinema filter.
Egyszerűbb, ha megmondom: ez egy interferencia-szűrő, ami a sárga-narancs hullámhossz-tartományban blokkolja a fényt. Emiatt a zöld alapszín balra (és felfelé) tolódik a CIE diagramon, azaz kevésbé lesz sárgás a zöld alappont színe. A vörös pedig szaturáltabbá válik (jobbra és le tolódik a CIE diagramon) mivel nem lesznek benne a narancs hullámhosszok, így nagyobb arányban lesz jelen a mélyvörös a színében. Lényegében ezzel a módszerrel szaturáltabbá lehet tenni az alapszíneket ... de a fényerő durván csökken. Valamit valamiért.
> a natív kontrasztarány 41231:1-re emelkedett. Mindez dinamikus kontrasztszabályozás nélkül!
Egyszer tényleg össze kellene gyűlni és akkor mindenki megnézhetné a saját szemével, hogy milyen a kép 1:3000, 1:6000 és 1:12000 natív kontraszt mellett akkor, ha az ANSI kontraszt emellett nagyon jó. Elég biztos vagyok benne, hogy 1:10000 on/off felett az ANSI kontraszt már sokkal nagyobb hatással van a képre, mint bármi más. Ez a dolog azonban módosulhat akkor, ha az új filmek képkockái (átlagosan) sötétebbé válnak a HDR (vagy az emberi idiotizmus?) hatására, hiszen a megjelenített kép átlagos fényességén múlik, hogy "melyik kontraszt" számít a megjelenítéskor.A nemrég épített 12000:1 körüli kontrasztú gép egy 170W-on járatott új, gyári lámpával 400 lumen fényáramot produkált. Ez gyenge, de ha pl. lézer-foszfor fényforrással ezt meg tudjuk duplázni, na, az már egészen nagy királyság lenne! Az már kb. mindenkinek elég fényerő...
-
gyulaipal
tag
válasz
AVhelper
#45782
üzenetére
Nem tudom, hogy melyik a DLP gép és hogy mi a pontos típusa a lámpának, ezt nyilván nem én tapasztaltam saját magam, hiszen csak egyetlen ember van az országban akinek elég lámpa- és projektor átment már a kezén ahhoz, hogy tudjon rendes statisztikát csinálni és az nem én vagyok Ez az emberke Bátyó. Viszont amit eddig nekem Ő mondott, arról később mindig bebizonyosodott, hogy igaz, úgyhogy most sem kételkedem a szavában.
Az LCD projektor viszont tuti, hogy az egyik JVC, erre emlékszem, de hogy megnyugtassalak, holnap felhívom Batyó-t és megkérdezem a pontos típusokat (DLP, lámpa, LCD gép). Sok értelme nincs, hiszen úgysem tudjuk ellenőrizni a dolgot, de azért megkérdezem. Már csak a mundér becsülete kedvéért is.
Az állításomat azonban magam is be tudom bizonyítani. Egy gondolatkísérlettel.
Végy egy komoly, ipari LCD-t. Kapcsold be. Hangos lesz (pont mint egy ipari DLP). A házimozis LCD pedig (akár ugyanakkora lámpával) durván halkabb. Persze a házimozis DLP is (mondjuk egy Samu). Ez hogy lehet? A gyártók a házimozis gépek esetén meg tudják oldani a szinte hangtalan hűtést, amikor viszont hosszú élettartamú, megbízható, ipari gépet kell építeni (mindegy, hogy LCD vagy DLP) akkor hirtelen "elfelejtik" a módszertant? Vagy inkább fizikailag lehetetlen annyi levegőt "átfújni" egy gépen halk, lassan forgó ventillátorokkal, mint a gyorsabb forgásúakkal (amelyek viszont sokkal hangosabbak)? Bocsi,, de én hiszek a fizikában (az még sosem "csalt" meg) ... de persze mások hitét is tiszteletben tartom. De én ebben hiszek. .
Mondjuk az is igaz, hogy egy fejére állított Samu tetején elolvad a ház a lámpa hőjétől párezer óra után, ilyet már én is láttam a saját szememmel. Mint a reklámban: "mert ez műanyag". De nem olvadna el, ha a gép rendesen lenne hűtve ... csak akkor nem venné meg senki, mert házimoziban fontos elvárás a halk működés. Valamit valamiért...
Ettől szerintem még nem rossz gép egy JVC (és a Samu sem annyi pénzért) csak hát a halk hűtésnek ez az ára. A fizika törvényei mindenre és mindenkire vonatkoznak. Én ebben hiszek. De mégegyszer mondom, mások hitét is tiszteletben tartom. Csak hát ők néha nagyokat szoktak szívni a hitük miatt, esetenként a szemem láttára. Mint pl. a múltkor a BMW terepjárós ember az M7-esen, aki azt gondolta, hogy egy 20 milliós, magasan levő súlypontú (sztrádán való közlekedésre szerintem fizikailag alkalmatlan) autó, ha elég drága, akkor rá nem csak a KRESZ nem vonatkozik (pl. sebességkorlátozások) de a Newton törvények sem. Gondolta ő, hogy akkor a jégen sem csúszik meg egy ilyen drága autó. Tévedett. Emiatt a helyszínen meghalt a felesége. Én az ő hitét is tiszteletben tartom ... de tény, hogy az ő hite a szemem láttára egy ember halálát okozta. Lehet, hogy mégis nekem van igazam?
Holnap megmondom a pontos típusokat...
-
gyulaipal
tag
válasz
AVhelper
#45793
üzenetére
> Te menthetetlen vagy!
Na, ebben legalább egyetértünk! :-)
> ...a házimozi projektorokban (mindegy, hogy LCD vagy DLP) meg nincs rendes hűtés. ... Ezt Te komolyan gondolod?
Igen.
Kezdjük az elején! Mitől megy végérvényesen tönkre egy projektor? Azaz mikor kell "kukába" dobni egy gépet?
Nos (tudtommal) amikor az alaplap beadja a kulcsot.
Mitől hal meg az alaplap? A hőtágulástól. Az elektronikai alkatrészek élettartama (szinte) végtelen (kivéve persze az elektrolit kondenzátorokatde azokat lehet cserélni). Normál esetben egy integrált áramkör csak villámcsapástól (túlfeszültség) vagy hasonló "rendkívüli eseménytől" hal meg, nem igazán jellemző (de persze nem is lehetetlen) hogy mondjuk egy processzor csak úgy magától meghaljon egy gépben.
Az alkatrészek azonban hiába működnek, ha a köztük levő elektronikai kapcsolatok megszakadnak.
A gép halálát a hőtágulás által a forrasztásokban létrehozott mikro-repedések okozzák végül. Ezek egy idő után eltörik a forrasztásokat és előbb vagy utóbb megszakad egy áramkör. Ezt a hibát (sokszor) kb. reménytelen megtalálni.
Namost a fentiek fényében akkor miért van ilyen gyors, izmos hűtés az ipari gépekben?
Szerintem azért, mert így kevésbé melegszenek fel az áramköri elemek, azaz csak kicsi hőváltozást szenvednek el a gép ki-be kapcsolgatásakor. Ez kicsi hőtágulást eredményez, kisebbek a mechanikai feszültségek a forrasztásokban, így sokkal több ki-be kapcsolási ciklus kell a forrasztások eltöréséhez.
Vagy ha nem így van, akkor tévedtem. Leírtam. Nem fáj. De azért a fentiekben én látok logikát ...
Cseneles: tudtommal az LCD panel erős melegedésének az (AVHelper által említett nehezebb hűtés mellett) az is az oka, hogy amikor a gép feketét vetít, az LCD panel nyeli el a fény által szállított energiát. Emiatt az LCD panel hőterhelése sokkal nagyobb (a DLP chip mindig visszaveri a fényt, alig nyel el hőt).
E két ok együttese miatt kell a sok levegő az LCD panel hűtésére ... és ezért porosodik gyorsabban (ha nem rendesen megszűrt levegő hűti).
Ja és köszi a képeket!
Ahhoz képest egész rövid voltam ... :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
AVhelper
#45809
üzenetére
Ma még fogyasztók számára nem elérhetőek olyan képmegjelenítők (se TV, se projektor), ami képes a Rec.2020 színtér teljes reprodukálására. ... a Rec.2020 színtérleírássál egy csak a DCI színterű vagy rec.709 színterű videót is lehet továbbítani.
Egyetértek, de én erősebben fogalmaznék. Mondjuk kb. így:
Szerintem kb. SEMMIT nem tudnál megnézni egy natív Rec2020 színterű kijelzőn, mivel nem tudsz ekkora VALÓS színtérben kódolt "értelmes" filmet szerezni. Talán 1.2 pár perces demo-t nézegethetnénk ... de (egyelőre) ezzel annyi is a dolognak.
Ma (gyakorlatilag) MINDEN filmet a nagymoziban való vetítésre gyártanak a stúdiók, ott meg DCI-P3 a natív színtér (így a filmek ebben a színtérben készülnek).
Hiába van elméletileg Rec.2020 színtérben kódolva az UHD lemezen az anyag, ha a lemezre rögzített film színtere "csak" DCI-P3 volt eredetileg, akkor egyetlen e színtéren kívüli színű pixel sem lesz a lemezen.
Persze ha valakinek van egy Rec.2020 színterű kamerája, akkor az azzal felvett anyagot nézegethetné ... de a házimoziban nem ez a tipikus film, amit nézni szokás...
-
gyulaipal
tag
Beszéltem Batyóval. A tegnap említett "1500 óra egy lámpával" projektor a JVC X3. Nyilván akkor a lámpa típusa ennek a gyári lámpája. A másik gép (amiben 5000 órát megy el ugyanaz a lámpa) kapcsán úgy tűnik a múltkor félreértettem valamit, mivel az nem egy prezis DLP, hanem az is egy JVC, csak egy ipari gép. Valami "v" és "2200" van a típusszámában Batyó emlékei szerint, de én ilyen JVC-t egyelőre még nem találtam. De úgyis találkozom vele majd előbb vagy utóbb személyesen, akkor majd felírjuk egy papírra a pontos típusszámot, úgy nem érthetek félre semmit.
-
gyulaipal
tag
válasz
Vhiktor
#45819
üzenetére
A BrilliantColor alapvetően három dolgot csinál:
1.) A számításokat lebegőpontos ábrázolásban csinálja (egész aritmetika helyett). Szerintem ez lényegtelen ... de a Texas Instruments nagyon büszke rá.
2.) Ha vannak speciális színű (fehér, cián, sárga, magenta) szegmensek a színkeréken, akkor azokat "használatba veszi". BC nélkül csak RGB színekből vetít a gép. A speciális szegmensek (különösen a sárga) növelhetik a gép natív színterét (mivel így a gép kihasználja az UHP lámpa 580nm-es hullámhosszon sugárzó, jó magas emissziós csúcsát).
3.) A BC kihasználja a színkerék szegmens-váltásainak az idejét is vetítésre (magyarul akkor is vetít a gép, amikor pl. a vörös- és a zöld szegmens közötti osztásvonal van a fény útjában). BC nélkül ekkor zárva vannak a mikrotükrök. A BC-től nő a fényerő, de leginkább a fehérszint, hiszen senki nem tudja, hogy pontosan milyen színű fény(keverék) jut át a szegmensváltás adott pillanatában a színkeréken) ezért a színek pontossága is romlik. A fény színét azért nem tudja az elektronika, mert a lámpa fényfoltjának a mérete idővel növekszik, így pl. új lámpával kevesebb fényfolt-felület "lóg át" a szomszédos szegmensre adott pillanatban, mint használtabb, azaz nagyobb fényfoltú lámpával.
Házimozis (tipikusan RGBRGB színkerekes) gépben nyilván nincsenek speciális szegmensek, így ott a színtér nem nő a BC-től, csak a fényerő. De a színek pontossága ott is romlik.
BrilliantColor a LED-es gépekben is van, de ott nagyon "cselesen" működik, Ott EGYSZERRE kapcsolja be a különböző színű LED-eket (normál esetben mindig csak egy világít a három alapszínből, de így nyilván nő a fényerő). A Vivitek Qumi pl. a zöld- és a vörös LED-et kapcsolja be egy időben, így (mivel a vörös LED hatásfoka sokkal jobb, így fényesebben világít, a vászonra narancssárga szín jut). Magyarul a LED-ek egyszerre bekapcsolásával a gép "szimulálja" a BC számára, hogy van benne színkerék és azon egy narancs szegmens. Cseles, ugye? Akit érdekel, hogy miért nem világít jól a zöld LED, az vagy keressen rá a "LED Green Gap" kifejezésre googlival vagy olvassa el a "haladó projektoros" témában a részleteket).
A fentiek jól hangzanak, az viszont kevésbé, hogy a BC tipikusan a fehérszintet növeli, az alapszínek fényerejét nem. Így már a fehérszint magasabb lesz, mint az alapszínek fényerejének az összege. Ez látszik a képen. Ezért lehet a komoly DLP-n sok fokozatban állítani a BC erősségét. De ezt már említettem.
További probléma, hogy ha a színkerék teljes körbefordulása alatt "átlagosan" nem fehér (D65 pont közeli) fény jut a vászonra, akkor a kalibrálásnál (vagy a BC kikapcsolása által) vissza kell húzni alamelyik alapszínt, ettől viszont romlik a kontraszt és csökken a fényerő. Ezért pl. a High Brightness színkerekes (prezentációs) DLP is tud perfekt moziképet vetíteni, de a nagy dög fehér szegmensen "átömlő" fény ekkor nem hasznosul ... viszont a kontrasztot ekkor is rontja. Ha meg bekapcsoljuk a BC-t, akkor borzalmasan gyengék lesznek a kép színei. Ezért mondom, hogy nagyon kell vigyázni olyan gép (használt) vásárlásakor, ami több színkerék változattal is kapható volt, nehogy olyat vegyünk, ami csak komoly kompromisszumok árán alkalmas mozizásra! Én szóltam!
Uff, én beszéltem, jöhet a "de nagy hülyeségeket írsz" meg a hasonlók. Az sem fog fájni ... szerencsére.
-
gyulaipal
tag
válasz
Pro Koryak
#45835
üzenetére
Kérem a vádak alól a teljes felmentésemet! Én nem csinálok semmit a képpel. Bekapcsolom a gépet, bekalibrálom és kész. Vagy legalábbis általában...
Amikor csináltam valamit, akkor az egy (és most ezt komolyan mondom) VALÓBAN képjavító eszköz (XPR, rezgőtükör) "káros mellékhatásának" a korrekciója volt. A cél az eredeti jel visszaállítása, NEM pedig a kép mesterséges "feljavítása' (mint pl a Sony Reality Creation, a Darbee, stb.).
Nem kérdés, hogy az XPR (mindegy ki építi) javítja a képet, hiszen megszünteti a kép pixelességét, ami egyértelmű torzítás (amit nagyrészt a korlátos felbontású digitális projektor ad a képhez ... mondjuk amikor 4K forrásból vetítünk 720p projektorral). Az XPR hatására gyönyörű, pixelmentes, analógos lesz a kép. Az XPR nagyon is javítja a képet, ha a projektor felbontása nem elég ahhoz, hogy a pixeleket elrejtse. Magyarul ha zavaróan látszanak a pixelek, akkor az XPR a világ legjobb dolga.
Az más kérdés, hogy kicsit homályosabb lesz tőle a kép. Ezt korrigálta a feldolgozó script (amennyire lehetett). De NEM "toltam túl" semmit, annyira állítottam a paramétereket, hogy a kép a lehető legjobban hasonlítson az eredetire. A "képjavító" eszközök esetén (nagyon) NEM ez a cél. Én ez alapján különböztetem a meg a korrekciót a képjavítástól. De ha tévedek akkor bocsi...
A jelen projektor 1440p natív felbontása mellett már nem kell az XPR, azóta nem is használom. De semmilyen bajom nincs vele, csak nincs rá szükségem.
A gép által vetített kép mérhető paramétereinek a javítása (kontraszt, fényerő, színtér) egy másik dolog, ott is, ha pl. nagyobb színtérre állítok át egy gépet, azonnal újrakalibrálom. Nem lesz olyan színes a kép mint pl. a gagyi LED-es projektorok esetén. De pl. az Incredibles 2-ben a ruhák vörösebbek lesznek. De ez NEM torzítás, csak így már képes a gép (egy fokkal jobban) megjeleníteni a bemenő jelben (DCI-P3 színtérben) tárolt színeket. A nagyobb színtér hatására tehát a projektor (korlátos színtere) által okozott "torzulás" csökken. Azért ez egy egész más dolog, mint a fenti képjavító áramkörök...
-
gyulaipal
tag
Természetesen létezik rövid távolságból vetítéshez lencse a komoly gépekhez. Szerintem mindegyikhez, de én csak PD/Barco gépekkel foglalkozom rendszerint, így azokat ismerem.
Az F32 kategóriás gépekhez van 1,16:1 fix lencse (talán EN15 a neve), azon nincs zoom. Az EN13 lencse már zoom-os, az 1.24...1.6:1 arányban vetít. Van 0.74:1-es lencse is (EN12) de szerintem az már túlzás. A nagygépekben egy mozdulat lencsét cserélni, bajonett zár tartja a lencsét. Megjegyzem ezrekben vetítés közben is lehet lencsét cserélni, a gép automatikusan detektálja az új lencse típusát és kész, működik. Lámpacseréhez sem kell a nagygépeket kikapcsolni ... milyen ciki is lenne "állandóan" kapcsolgatni a gépet! :-)
Az F22 kategóriás gépekhez is vannak nagyobb szögben vetítő lencsék, de azokat csak úgy lehet beszerezni, hogy vesz az ember egy olcsó gépet pl. Ebay-ről, amiben az van és átteszem. Ahhoz viszont szét kell bontani a gépet, a kisgép lencséje nem cserélhető egy mozdulattal.
-
gyulaipal
tag
Hej,
pár perce kitaláltam a megoldást a hasonló esetekre.
Ha már fel van fúrva egy konzol túl közel a vászonhoz, akkor a konzolra fel kell fúrni egy deszkát alulról, amivel összekötjük a konzolt a (vászontól távolabbi) fallal. A deszka másik vége a falhoz van rögzítve. Ez így kimondva szarul hangzik, de meg lehet csinálni nagyon esztétikusra, hogy modern, dögös legyen a megjelenése (nem valami szálkás, ótvar ronda deszkára gondolok, hanem pl. valami gipszkartonozott, szép színre festett, RGB LED-es világítású, dögös, modern belsőépítészeti elemre). Ha pl. ez gipszkartonozva van, akkor akár Atmos sugárzó (vagy Auro-s VOG) hangszóró is mehet bele, szóval NEM kell a dolognak rondának és haszontalannak lennie. A "deszkára" azután alulról oda lehet tenni a projektort, ahova tetszik, felül meg mehetnek a kábelek a LED csíkok között. Így megoldható a távolság kérdése ... és még jól is nézhet ki a dolog.
A másik lehetőség kicserélni a lencséjét a baba-Barco-nak. Kell venni egy idősebb, kisebb felbontású,esetleg hibás gépet (pl. Ebay-ről) amiben a megfelelő lencse van. Ez nagyságrendileg 50eFt-os játék (plusz vám, áfa, szállítás, de nyilván EU-ból kell venni, akkor minden sokkkal olcsóbb) de láttam már 20eFt-ért is ilyet hirdetve, szóval akár sokkal olcsóbb is lehet a dolog.
A baba-Barco ára 300eFt, lencse nélkül 270eFt-ért vihető, de csak akkor, ha hoz a vevő egy donor gépet, aminek a lencséjét AZONNAL át tudom tenni (a szűrt levegőjű lamináris boxban) a gépbe (a lencse leszedésekor a DMD előtti TIR prizma front felülete szabaddá válik, ha így kiviszik a gépet poros környezetbe, akkor garantáltan lehet a gépet optikailag takarítani).
A nálam levő baba-Barco-k fényereje 1200-1400 lumen körül szoktott lenni kalibrálva, új, gyári lámpával. Ez kb. 3,6-3,8m széles kép vetítésére elegendő fényerő a nagymoziban szabványos maximális fénysűrűség mellett (1.0 gain esetén, JÓL értelmezve a DCI szabványt). Ez kb. a duplája a "normál" DLP-k D65-re kalibrált fényerejének ... de hát ezekben 0,95"-es DMD van, aminek a felülete is kb. a duplája a "normál" gépekben levő 0,65"-es chip-hez képest. A fényerő NEM gond ... feltéve, hogy UHP lámpa van a gépben.
Viszont a fényerő nagyon is gond lesz, ha LED fényforrást használunk az F22-ben. Kisebb vásznakra azonban (pár hónapon belül) jól használható lehet majd a LED fényforrás. Tesztüzemben már szépen működik a LED...
Elvben "dolgozom" egy lézer-foszfor fényforráson is, amivel viszont a fényerő is jó lesz majd ... de első körben a LED projektet akarom lezárni. Az viszont NEM kérdés, hogy meg fogom csinálni a dolgot, én már láttam a DreamCinema-ban a Barco Balder-t vetíteni a lézer-foszfor fényforrással, 4000 lumen kalibrált fényerővel. A kontrasztja is fenomenális volt "csontig" csukott íriszekkel. Ez elég inspiráló tapasztalat volt! EZT kár lenne kihagyni! Főleg mivel a régebbi Barco-k (a natív UHD jel "nem fogadásán" kívül) csak a fényforrásban különböznek a mai, 13-20 milliós Barco gépektől. Ha teszünk egy ilyen gépbe egy lézer-foszfor fényforrást, akkor már csak egy HTPC kell (az UHD tartalom kezelésére) és a vetített kép "majdnem" egyenértékű lesz az új Barco-k képével (azonos a képfeldolgozás, a DMD chip, az optika, stb.). Ja, bocs, egy dolgot kivéve: én nem nagyon láttam még "tisztán" RGB színekből vetítő 1 chip-es (és lézeres) Barco-t. Ezek mind ipari gépek, amiket házimozisoknak adnak el. Emiatt az általam látott ilyen gépek az RGB színek mellett sárgát is vetítettek (kihasználván a foszfor által termelt durva mennyiségű sárga fényt). Ez a fényerőnek jót tett ... de kb. mindenki egyetért abban, hogy a mozis kép "tiszta" RGB színekből vetítés mellett lesz a legjobb minőségű ... és így látszik legkevésbé a szivárvány is. De fura, én pont RGBRGB színkerekes Barco gépekbe akarok tenni lézer-foszfor fényforrást ... tehát akkor melyik megoldásnak is lesz jobb a képminősége?
No, akkor jöhet az "ellenzék", meg az "úgysem tudod Te azt megcsinálni" meg a "csupa szakmai marhaságokat írogatsz" szöveg. Megszoktam ... viszont a LED fényforrású baba-Barco már nagyon szépen vetít és ha (végre) megérkeznének a fejlettebb LED-ek, akkor már fúrnám is fel a hálószobában. Részletek a "haladó projektoros" topic-ban ... ha esetleg valakit érdekel...
-
gyulaipal
tag
Amelyik F20, F22 vagy hasonló (de NEM F12) gép nevében benne van a "Wide" szó, abban gyárilag a széles (de fix, azaz zoom nélküli, 0,92:1) lencse van. Amelyik nevében az "Ultra Wide" benne van, abban a legszélesebb (0,74:1) lencse van.
A lencsét (a gyári speckó ellenére) simán át lehet tenni másik gépbe, csak (típustól függően) ehhez a lens-shift mechanikát is át kell tenni, mivel a lencse nyakának az átmérője más az EN35 és az EN17/EN19 lencsék esetén. Ez azonban nem gond, csak pormentes térben (lamináris box) kell szétszedni a gépet (ne menjen tele porral, ha már gyárilag zárt). Nálam van lamináris box, úgyhogy ez nem gond.
Majd teszek ide Ebay-es linket, de most futnom kell, bocsi...
-
gyulaipal
tag
Ilyesmi gépre gondoltam WIde lencsével:
GyP
-
gyulaipal
tag
> Nem beszélve a Pali kisérletezgetésiről amik lehet egyszer oda érnek ki hogy ledes/lézeres 0,95-ös dlp-k vetítenek otthon...:-)
Halkan mondom, hogy az első "LED-esített" baba-Barco időközben elkészült és üzemszerűen működik, minden este azon nézünk filmet a hálószobában. Ebben most egy Cree XHP35 nevű (5 dolláros) LED adja a fényt, ami ugyan a célra gagyi, de a pici (163cm széles) képhez a hálószobában még így is tökéletes (lesz a következő kb. 38000 órában :-). Azért ezt a fényforrást használom, mert ez 12V-os, így könnyű volt megoldani a tápellátását.
Azóta érkeztek olyan, műszakilag sokkal fejlettebb (és szintén 12V tápfeszültségről működtethető) fehér LED-ek, amelyek használatával azonnal duplázódna a fényerő a kisgépben, így az alkalmas lenne kb.180cm széles kép vetítésére a nagymoziban szabványos fénysűrűséggel, de ha a szabványhoz nem ragaszkodunk görcsösen, akkor kb. 210cm képszélességig simán használható lenne ez a gép (egyetlen LED fényét használva).
A nagyobb, kétlámpás Barco-k lámpáinak a helyére 1-1 ilyet "fejlett" LED-et (persze a megfelelő optikával) betéve pedig kb. 2,5m vászonszélességig szabványos, kb. 2,7-2,8m képszélességig pedig a gyakorlatban jól használható lesz (elméletileg) a kép fénysűrűsége. Ezt azonban még nem volt időm megépíteni, de ha holnap megérkeznek a szükséges alkatrészek, megpróbálom gyorsan összehozni a dolgot.
A fenti fényességek RGBRGB színkerekes gépekre vonatkoznak és minden esetben 0,95"-es DMD-re (a legkisebb Barco-ban is ekkora a chip). Fényesebb színkerékkel természetesen a fényerő is nagyobb lenne.
Még valamivel nagyobb fényerő (és natív DCI-P3 színtér) lenne elérhető RGB LED-ek használatával, azonban ezek akkor "durrannának" igazán nagyot (+50% fényerő) ha egy (viszonylag bonyolult) digitális áramkör mindig csak annak az alapszínnek a LED-jét kapcsolná be, amelyikre szükség van az adott pillanatban. Ennél már nem sokkal több macera megcsinálni a lézer-foszfor fényforrást, ami még ehhez képest is többszörös fényerőt produkál majd, így szerintem a dupla-LED-es nagy-Barco után (amit viszont muszáj megcsinálnom, mert egy családtagnak égető szüksége van rá) szóval ezután szerintem én "kihagyom" az RGB LED "témát" és azonnal áttérek a lézer-foszfor fényforrás megtervezésére és megépítésére.
-
gyulaipal
tag
válasz
Janaboy
#46281
üzenetére
>... arra gondoltam, hogy megszabadulok a projektortól és lecserélem egy 75"-os tv-re.
Jelentem hasonló dilemmán én is átmentem KÉTSZER, a hálószobai filmnézéssel kapcsolatban. Leírom, csak úgy gondolatébresztőnek ... vagy talán elrettentő példának:
Az első eset nálunk 2011 körül volt, még az előző lakásban. Akkoriban jelentek meg a LED-es kis projektorok, akkor a tévé kiváltására vettem egy Vivitek Qumi Q2 nevű csodát. A specifikált fényerő felét tudta és a specifikált kontraszt kb. hatodát ... de az nagyon tetszett, hogy nem kellett nézni a "lámpaórákat", nem volt gond akár 5 percre sem bekapcsolni a kis gépet. Életem (magasan) legszarabb projektora volt képminőségre ... de (meglepő módon) a LED fényforrás kényelmes használhatósága elfeledtette a gép "bénaságát". Minden este ment a kis gép 1-2 órát, nagyon élveztük az "ágyi mozit". (Nekünk) sokkal nagyobb élmény volt a vetített képet nézni (még ilyen minőségben is) mint a tévét (ami végig a "letekerhető" vászon mögött "unatkozott"). De azután elköltöztünk ...
A ház felújításával elment pár év (közben megint a tévét néztük). Amikor az "ágyi-mozi" kérdés ismét előkerült, már egy jobb, műszakilag korrekt megoldást akartam, rendes képminőséggel. Ez önmagában még nem lett volna gond, de csak UHP lámpás gépet találtam, annak viszont a hőtermelése elviselhetetlen meleget csinált volna a kis hálóban. A probléma évekig megoldhatatlannak bizonyult, egyszerűen nem találtam rendes képminőségű, megfizethető, kis áramfogyasztású gépet.
(További) több éves "szenvedés" (azaz tévézés :-) után végül a megoldás egy LED fényforrás házi "begányolása" volt egy "rendes" (és kicsi) projektorba. Így van rendes kép, de nincs meleg. Végre...
A dolog annyira bevált, hogy azóta (ismét) minden este projektorozunk. A szemem viszont már nem "szorul ökölbe" a borzalmas képminőség láttán úgy, mint régen. A kép ugyan csupán 163cm széles, de kb. 2,4m távolságról teljesen jó a látószög és nagyon kellemes is a szemnek a vetített képet nézni. Szerintem ezt másoknak is ki kellene próbálni! Persze tudva tudom, hogy pl. egy OLED tévé mennyivel jobb képi paramétereket produkál, de azt is tudom, hogy este a fáradt, félálomban levő emberi szemet jobban megnyugtatja a nagyobb méretű, vetített kép, amit "ellazulva" lehet nézni. A LED fényforrás élettartama nagyon hosszú és nem érzékeny a ki-be kapcsolgatásra, így nyugodtan lehet tévé helyett használni a projektort. Végre!
Szerintem mielőtt tévére váltasz, a LED projektor (ha többet nem is, de) egy átgondolást szerintem megérne. Tudom, hogy nem sokaknak van kedve házilag LED fényforrást építeni egy projektorba (bár azt is tudom, hogy így lehet a legjobb képminőséget elérni a legolcsóbban) de ha pl. összefognánk és találnánk egy elfogadható minőségű, olcsó, távolkeleti LED projektort, ami nem teljesen szar, akkor mindenki megszabadulhatna az UHP lámpa "macerájától", amikor pl. sorozatokat néz. Erre szerintem jó lenne egy ilyen kis gép, "komoly" mozira meg ott az UHP lámpás gép (már akinek van ilyen). Magyarul nem az UHP lámpás gép helyett, hanem mellé lenne logikus egy ilyen kis távolkeleti "vackot" venni ... szerintem.
Ha esetleg kiderül, hogy egyetlen használható LED-es gép sincs a bolti kínálatban, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy ipari mennyiségben állítsunk át "komoly" projektorokat LED üzemre, de ezt én biztosan nem fogom tudni megcsinálni, mivel nincs ennyi szabadidőm. De valakinek biztosan van...
-
gyulaipal
tag
> SMPTE 12fL-et ad meg sötét szobába.
Igen, ez az elterjedt TÉVHIT! Szerintem ezt most érdemes tisztázni ... vagy ha valamit rosszul tudok, akkor javítson ki, aki jobban tudja!
A 12 footlambert-es ajánlás analóg vetítőre vonatkozik, amibe nincs betöltve film. Ha a vetítőbe filmet fűzünk, a film felületén a fényvisszaverődés kb. 2x5% azaz összesen kb. 10% fényerőt elpazarol, tehát a szabvány szerinti a méréskor 12 footlambert fényerőt produkáló analóg gép maximum 10%-kal alacsonyabb, kb. 10,8 footlambert-es fehérszintet produkálhat, amikor a valóságban filmet vetít.
Mivel a digitális projektorok esetén a "film" fogalma nem létezik, ezek nem veszítenek fényerőt a (nem létező) film betöltésekor. Ha tehát ezekkel a szabvány szerint (film nélkül) bemért analóg gépekkel azonos fénysűrűségű képet akarunk vetíteni, akkor kb. 10%-kal alacsonyabb, kb. 10,8 footlambert-es fehérszintre kell őket kalibrálni.
A film nélküli, analóg gépekre vonatkozó ajánlás tehát a valóságban 12-16 footlambert helyett 10,8 ... 14,4 footlambert közötti (film vetítése közben mérehető) fehérszintet jelent.
Persze nem gondolom, hogy ezen a 10%-kon sok múlna ... de azért a tény az tény...
Ezt nem én találtam ki, én is csak olvastam ezt valahol, de teljesen egyetértek a dologgal.
-
gyulaipal
tag
OK, találtam egy írást. Itt van:
https://aphelis.net/terrence-malick-alleged-instructions-projectionists/
Ebben azt írják, hogy pont az analóg film betöltésekor keletkező fényveszteség miatt a digitális vetítők esetén az "ideális" fényességet (az SMPTE dokumentum 2006-os revíziójakor) 16-ról 14 footlambert-re csökentették. Ez lett a szabványban javasolt "ideális érték", akkor viszont a minimum is újraszámolandó. Az eredmény: 10,5 footlambert. Ez (ha jól értem a cikket) a ma, digitális mozikra érvényes minimum fényesség a kép közepén.
Vicces, de az én szememnek ez a kb. ideális fényesség is egyben. A fényesebb kép engem zavar ... bár ez függ attól is, hogy mennyire vagyok fáradt.
-
gyulaipal
tag
> hogy van az, hogy a fényforrás elé betett színszűrőtől növekszik meg valaminek a színtere?
A gép alapszínei annál "telítettebbek", minél keskenyebb hullámhossz-tartományban sugározza a gép az alapszíneket (R,G,B). Pl. a lézerek fénye eleve monokromatikus, ezért azokat használva a gép fényforrásában, natív BT.2020 színtérben lehet vetíteni.
Azonban nem csak maga a fényforrás produkálhat extrém szaturált alapszíneket, ezt a működést más fényforrással (pl. UHP lámpával) is "közelíthetjük", ha szűkítjük azoknak a színszűrőknek az áteresztési sávjait, amelyek az alapszíneket állítják elő (nyilván szűréssel) a lámpa fényéből. A kérdésben említett, motorral a fény útjába tolt szűrő is ezt csinálja, azaz "pluszban" levág a sárga hullámhossz környékén. Így a zöld is zöldebb lesz és a vörös is vörösebb, de közben persze elveszítjük a levágott hullámhosszak által szállított energiát, azaz csökken a fényerő.
Ez egyébként komoly gond pl. egy DLP projektor LED-esítésekor, mivel a fehér LED-ek pont sárgában sugározzák a fény zömét (foszfor konvertálja a kék LED fényét sárgává, ami a megmaradó kékkel "összeadva" pont fehéret eredményez). A dolog sajnálatos, mert a fehér LED a legegyszerűbb és legnagyszerűbb dolog, amit egy UHP lámpa helyére be lehet tenni ... de a nagyobb színtérre hangolt gépekben (azaz ahol a fényforrás sárga fényét nem használja a gép vetítésre) így még kevesebb fényerőnk marad...
Nem baj, az RGB LED-ek illetve a lézer-foszfor megoldás még mindig ott vannak jó lehetőségnek...
A motorral betolt színszűrő nagyon is befolyásolja a kalibrációt, mivel az alapszínek szaturáltsága és színezete is megváltozik. Meglepne, ha ezt a gép tudná kompenzálni, így csak egyetlen szűrő-pozícióban számíts elfogadható kalibrációra. Ha a szűrő be- (vagy ki)kerül a fény útjába/ból, kezdheted újra a kalibrálást...
A nagyobb színtérnek az UHD anyagok megjelenítésekor van jelentősége, mivel az UHD filmek mozifilmek, amelyeket az eredeti, nagymozis színtérben tudsz megnézni ilyen forrásból.
Más projektorok (tudtommal) nem jellemzően használnak ilyen megoldást. A nagymozis gépek eleve Xenon fényforrásal, azaz "helyből" natív DCI színtérben tudnak vetíteni (a Xenon fényforrás sokkal egyenletesebb spektrumú, mint az UHP lámpa ... csak hát nagy és drága). A komoly DLP-k esetén a vevő választja ki a színkereket, amit a gyár beépít a gépbe, tehát ekkor dől el, hogy nagyobb fényereje- vagy nagyobb színtere lesz a gépnek.
Az okos gépekben egyébként okos a CMS is, így bármikor be lehet tenni hasonló színszűrőt a fény útjába és a CMS-ben definiálva az új szín-alappontok műszerrel mért helyzetét- és fényességét, azonnal tökéletes színeket vetít a gép (csak persze a nagyobb színtérben). Én magam is építettem már hasonló megoldást és szépen működött ... csak szerintem a dolog nem éri meg a fényveszteséget (mivel a plusz fényerőt plusz kontraszra konvertálva szerintem többet javul a kép ... vagy legalábbis ez gyakrabban látható szemmel, mint a nagyobb színtér).
-
gyulaipal
tag
> A Casio jónak tűnik, arra sztem kérdezz rá. DLP-s, egyetlen pixel pötty sem lehet ami világít, az kezdődő dmd hiba de ez nem sűrűn fordul elő.
Sajnos azt kell mondanom, hogy "normálisan" megépített projektor esetén ez valóban nem sűrűn fordul elő, de pl. konkrétan a lézeres Casio-k esetén már párezer óra után simán meghalhat a DMD. Ezek a gépek elég problémásak, mivel nagyon kicsi a gépház (kb. 4 centi magas, ami borzalmasan jól néz ki élőben) de pont emiatt a hűtőbordák lamellái között (illetve kb. minden alkatrész között) kicsi a távolság, így a "lyukakban" a por meg tud állni és a gép hűtése egyre gyengébbé válik. Lámpát ezekben valóban nem kell cserélni ... viszont (tipikusan) az egész gép megy a kukába 6-8 ezer vetített óra után (a levegő portartalmától függően). Ennyit egy "normális" projektor is elvetít 2-3 lámpával ... és azután sem kell a gépet a kukába dobni.
A lézeres Casio gépek csodája (számunkra) pont a megbízhatatlanságukban rejlik! A "lapos" testű gépek (a "korai" haláluk után) nevetséges összegért kerülnek ki a használtpiacra (alkatrésznek) így olcsón szerezhetünk be lézereket pl. egy házi lézer-foszfor fényforrás építéséhez. Minden rosszban van valami jó... :-)
-
gyulaipal
tag
válasz
Vhiktor
#47131
üzenetére
> Amikor megadják a projektoroknál, hogy mennyi lumennel rendelkeznek akkor azt az értéket a vásznon vagy közvetlenül a lencsénél márik?
Azt a marketingesek álmodják!
A marketing-maszlagtól eltérően az (1 chip-es DLP) projektor fényerejét a DLP chip mérete,
a fényforrás, a színkerék típusa, a gép belső (fény)vesztesége és a gépen átjutó fény kúpszöge határozza meg. Tökmindegy, hogy ki gyártja a gépet és mit ír rá!Mivel az (azonos teljesítményű) UHP lámpák fényerejében, a DMD méretében és a fényveszteségben is minimális a különbség, a tervezők igazából csak kb. 3 paraméterrel tudnak "játszani":
- kúpszögek (kontraszt)
- színkerék (színek fényereje/telítettsége)
- fényforrás típusa (pl. lézer-foszfor fényforrás használata UHP lámpa helyett.Sajnos csodák nincsenek! MINDEN olyan DLP, amiben kb. azonos a lámpa (és a DLP chip mérete) az (kb.) "ugyanazt fogja tudni". Ezen "egyívású" között a gépek között kizárólag csak a "HANGOLÁS" a különbség! A vetítési paraméterek bármelyike csak úgy javítható, hogy közben a többi paramétert rontjuk (tehát pl. a jobb kontrasztú gépnek garantáltan gyengébbek a színei vagy kisebb a fényereje).
Sajnos, ha az egyik vetítési paramétert a többi rontása nélkül akarjuk javítani, csak két lehetőségünk van:
1.) jobb fényforrást használunk (izmosabb UHP lámpa vagy lézer-foszfor)
2.) nagyobb méretű a DLP chip-et használunk (vagy egy fejlettebb típust, de ez kisebb különbség a gyakorlatban).Zárójelben megemlíthetnénk a több DLP chip használatát (3 chip DLP) de ez itthon nem jellemző (drága).
Mivel az ipar érdeke az olcsón gyártható de drágán eladható gépek kifejlesztése, ezért MINDIG az 1. megoldást választják a kommersz gyártók, hiszen az olcsóbban gyártható. A gond csak az, hogy ettől kizárólag fényesebb lesz a kép, de a többi vetítési paraméter nem javul (kivéve a Barco Balder/Loki és a hasonló gépek, amelyekben motorral szűkíthető íriszek vannak, ezek képesek a felesleges fényerőt "jobb kontrasztra konvertálni" ... de sajnos megfizethetetlenül drágák).
Emiatt (szerintem) SOHA nem fog létezni olcsó, de jó minőségű lézer-foszforos gép, hiszen a megfizethető gépekbe ezután sem fognak nagy (és drága) DMD-t építeni a távolkeleti gyártók (pedig ettől "aztán" MINDEN vetítési paraméter javulna, nem csak a fényerő). A nagy DLP chip nagyobb előnyt jelent optikai értelemben, mint a jobb fényforrás ... de mivel ez drága, így a jó DLP projektor soha nem lesz olcsó játék. Az egyetlen lehetőség (pár év múlva) a manapság sokmilliós gépek használt beszerzése lesz ... vagy saját lézer fényforrást kell építeni a (ma már nagyon olcsó) használt gépekbe. Nincs más megoldás. Így jártunk.
-
gyulaipal
tag
válasz
#99499520
#47135
üzenetére
Egyszerűen szólva: az (ANSI) lumen azt mondja meg, hogy "hány foton" jön ki a gép lencséjén. Mivel a levegő (ha csak nem egy füstös kocsmáról beszélünk) fényszórása elhanyagolható, így mérheted tetszőleges méretű vásznon, mindig (szinte) ugyanazt fogod kapni (ha messzebbről vetítesz, a kép nagyobb, a felületi fényesség kisebb, de a képfelület és a felületi fényesség szorzata mindig ugyanannyi). A levegő fényszórásából adódó fényveszteség csak pl. autósmozik esetén jelentős, ahol nagyon nagy a vászontávolság.
A zoom beállítása viszont módosítja az eredményt (a lencsék nyílásviszonya változik a zoom "tekerésekor"). Ha kisebb kép vetítésére állítod a zoom-ot, tipikusan csökken a fényerő (de javul a kontraszt).
Házimoziban mindig a vászonról visszavert fényt kell mérni, mert ez jut a szemedbe, tehát erre kalibráljuk a színmegjelenítést is.
Bármelyik "értelmes" kalibráló műszert meg lehet venni (tudtommal) nem fog kiakadni a műszer (a vásznon mért) fehérszinttől. Sajnos ...
Viszont a komolyabb DLP-k szokták nálam "kiakasztani" a műszert (Eye One DisplayPro) a feketeszint mérésekor, tehát "0"-nak mérik a gép feketéjét (ami nyilvánvaló ostobaság, hiszen a fekete minden DLP-n szürke és ez szemmel is látszik). Ilyenkor közelebb kell vinni a gépet a vászonhoz és kisebb képméret mellett mérni. Sajnos azonban a ma, boltban kapható olcsó DLP-k esetén NEM kell hasonló "problémára" számítani.
... vagyis inkább: 
Olcsóbb gépek esetén a kalibrált fényerő akár fele (vagy még kevesebb) is lehet, mint a műszerrel mért maximális fényesség (és sokszor az sem sokkal több, mint a fele a katalógusba levő értéknek). Magyarul ha a gép "hirdetett" fényességét 4-el osztod, akkor az alulbecslés, "movie" (vagy valami hasonló nevű) üzemmódban ennyit még a "legboltibb" gépek is szoktak tudni. Mostanában inkább többet, de ez típusfüggő.
A komoly DLP-k esetén nincsenek "üzemmódok" a menüben (sokak szerint innen ismerszik meg a komoly projektor). Viszont az egyetlen (hívjuk "bekapcsolt") üzemmódban a fehérpont eleve közel van a D65-höz, így ezek a gépek minimális (0-10%) fényerőt veszítenek a kalibrálás során. Ezek sem mindig közelítik meg (az én méréseim szerint legalábbis) a gyári fényesség speckót, de (kalibrálva) még így is sokkal fényesebbek, mint egy kommersz gép (persze házimozira használható üzemmódban).
Új hozzászólás Aktív témák
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- TCL LCD és LED TV-k
- HÁZIMOZI / HIFI / TV beárazás
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Computex 2024: bemutatkozott a Biostar alaplapok AMD-s zászlóshajója
- Politika
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Napelem
- Computex 2024: ASRock minden mennyiségben
- A Biden-kormányt is zavarja a big tech és az adatközpontok energiaéhsége
- További aktív témák...
- Sony MHC-V77DW BT Mini Hifi (Hangfal) DVD lejátszással!
- Samsung QE75QN90B Titan Black mèg 2-èv garanciával!!! AKCIÓS!! UTOLSÓ ÁR!!
- Naim Mu-So 2 Wood Edition - Makulátlan, akár beszámítással
- Apple Airpods 2 (2019) - Újszerű, Apple garancia, akár beszámítással
- APPLE Airpods 2 , Airpods 3 , Airpods pro 2 Iphone 13 14 Bontatlan Új DEÁK TÉRNÉL AZONNAL Átvehető
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen