- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Lalikiraly: MSI Cyborg 15 - Tényleg Kiborg.
- antikomcsi: Való Világ: A piszkos 12 - VV12 - Való Világ 12
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
-
Fototrend
Kezdő vagyok, szeretnék projektort vásárolni, tudnátok segíteni?
Természetesen! Mindenképp olvasd végig ezt az összefoglalót és ha úgy érzed, hogy nem kapod meg a válaszod, akkor tedd fel a kérdésed nyugodtan!
Ami mindenképp fontos lesz tudnunk ahhoz, hogy segítsünk:
- mire szeretnéd használni a projektort (pl.: házimozi, iskolai célok, prezentációk, csak videó, főleg állóképek (bemutatók)),
- mire szeretnél vetíteni,
- mekkora méretű képet szeretnél vetíteni, illetve milyen távolságból néznéd azt,
- mekkora a szoba,
- van-e korlátozás arra, hogy hol helyeznéd el a projektort (plafonról, vagy asztalról esetleg a szoba másik végéből szeretnél egy polcról vetíteni),
- mennyit szeretnél rá költeni (cég esetén ha kell számla, akkor nettó vagy bruttó árról beszélünk-e?),
- mennyire világos/sötét a szoba/terem/iroda.
A topik általánosságban foglalkozik mindenféle vetítővel és ahhoz kapcsolódó kiegészítőkkel és megoldásokkal (üzleti, low budget projektorok, falra vetítés stb.).
Új hozzászólás Aktív témák
-
Turbo73
tag
-
Turbo73
tag
válasz Pro Koryak #11901 üzenetére
Ismeretlenül: nem ismersz. Fogalmad sincs mit csinálok, mit tesztelek, mit látok.
'ő már frankón tudja, h az összes, 10millió ft alatti dlp szar...'
Hol írtam én ilyet????
'ennyiből soha, ne vegyél semmit, mert minig lesz, jobb-újabb . . . hát várdd a csodát, de sohasemond, h nincs tovább...'
Hogyan sikerült azt kikövetkeztetned, hogy bármire is várnék, projektorozás helyett????
Az iskolában is ilyen voltál a tanárokkal? 'Nézd már a vén h*lye, majd ő frankón tudja a tutit'??
Ne csak olvasgasd a teszteket, hanem csináld, tapasztalj, mérj és azután vagdalkozz...
-
Turbo73
tag
Ha szeretnél sok szivárványt látni, nézd meg a Sin City-t.
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #12534 üzenetére
Mit jelent az, hogy 'kockás volt'?
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #12537 üzenetére
Benq W7000 (DLP) kitöltési tényezője:
JVC X95 (DILA) kitöltési tényezője:
Normál üzemmód
E-shift üzemmód:
Sony HW50 (SXRD) kitöltési tényezője:
Optoma HD91 (LED DLP) kitöltési tényezője:
Epson TW9000 (LCD) kitöltési tényezője
Forrás: projektor.hu
[ Szerkesztve ]
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #12543 üzenetére
Véleményem szerint meg pont nem. A képeket csak azért linkeltem be, hogy mindenki képet kapjon az egyes technológiák kitöltési tényezőjéről. Te azt állítottad, hogy 'kockás' volt neked egy JVC. Simán látszik, hogy a DILA kitöltése kb. egál a DLP-jével. E-sift esetén meg jóval felette. Tehát ha számodra 'kockás' volt, akkor vagy túl közelről nézted, vagy jóval élesebb az optikája, mint a Mitchudnak. Ahogy Yoda is írta, a DILA és az SXRD inkább lágy, mint csirkehálós. A legnagyobb csirkeháló egyértelműen az LCD-n van, hacsak nem használjuk a Pana SS-jét, amitől viszont életlenebb a kép.
C4:
Ezt az 'LCD konvergencia hibás' dolgot felejtsd már el. Minden 3 csipes megoldás konvergencia hibás, beleértve a csúcs DLP-ket is. Ellenben az Epson/JVC/Sony gépekben van egy 150-180 ponton beállítható konvergencia menü. Ha valaki eltököl vele, és az objektívnek nincs egetverően nagy kromatikus aberrációja, akkor szinte hibátlanra be lehet állítani a konvergenciát.
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #12564 üzenetére
Ez így van. De a jó optika nem gyógyít konvergencia hibát, inkább jobban kiemeli. Persze ettől még együtt tudnék élni egy 3 csipes Sim2-vel, vagy Runco-val.
Az Epson 3200-as mindenben a legalja. Belepakoltak ugyan minden jó dolgot, ami egy mozi projektorba kell, de ennyi pénzért a minőségi dolgok már nem fértek bele. Ettől függetlenül belépő gépnek elmegy. Ebben az árszegmensben lényegesen jobb produkciót nyújtanak a DLP-k, de aki nem bírja a szivárványt, annak nem sok választása marad.
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #12576 üzenetére
Ha ennyire jó a szemed felbontó képessége, akkor erre nem gyógyszer a DLP technológia.
Hogy számokban is kifejezzem:DLP: 90% AR
DILA: 92% AR
SXRD: 93% AR
LCD: 66% AR -
Turbo73
tag
Bár a Sony HW50/55 egy nagyon jól sikerült vetítő, azért az RC-től nem kell hasra esni. Ez is csak egy 'sharpness' filter, ami kb. minden más típusú vetítőben is megtalálható, különböző fantázia neveken. Bár a kimerevített képen nagyon látványos, mozgó kép esetében nagyon zavaróan látszik a működése. A homogén felületeket folyamatosan változóan 'grízessé', 'zsizsegővé' teszi. Főleg az emberi arcoknál zavaró, ahogy ha épp megfogja, akkor a szőrtüszők is látszanak, aztán ha bemozdul, akkor el-életlenedik. A HW55 esetében sokkal erőszakosabban működik az RC.
Ja és még valami: konvergencia hiba. Mindkét Sony (HW50/55) amit láttam ugyanúgy konvergencia hibás volt, mint egyéb 3 csipes társaik. Más kérdés, hogy aztán menüből helyre lettek hozva.
-
-
Turbo73
tag
válasz robi222 #12620 üzenetére
Az Epson 'Super Resolution'-nak hívja, de az sokkal gyengébb a Sony RC-jénél. Teljesen 'fűrészessé' teszi az íveket, de legalább konstans, és nem változik a képtartalom függvényében.
Ha mindenképp szükség van 'sharpening'-re, akkor BD/media játszó esetén a Darbee-t ajánlom, vagy egy jó HTPC-t, erős processzorral, ami izomból megoldja.
-
Turbo73
tag
válasz zoli_1989 #12674 üzenetére
Akkor ezt gyorsan felejtsd el. Ez egy kis felbontású, prezentációs projektor, alkalmatlan az otthoni mozizásra minden szempontból. Ha DLP-ben gondolkozol, akkor az itt is nagyon népszerű Benq W1070-est keresd. FullHD felbontásnál már nem érdemes lejjebb menni, főleg, ha ahogy írtad, hamár veszel, akkor legyen 'minőség' is.
[ Szerkesztve ]
-
Turbo73
tag
3000 lumen rettentően sok otthoni mozizáshoz, egy bekalibrált mozigép kb. 500-700 lumennel vetít, ami megfelelő körülmények mellett (teljes sötétítés, sötét falak) tökéletesen elég. Azért hívják ezeket 'irodai' vagy 'prezentációs' projektoroknak, mert arra találták ki, hogy egy irodában, prezentációra használják világos helységekben. Ezért a hatalmas fényerő. A megadott maximális on/off kontraszt (13000:1) kb annyira használható, mint a nagy gépek több százezres kontrasztja, semennyire. Olvasgasd a projektor.hu-t, ott remekül el vannak magyarázva ezek a dolgok.
-
Turbo73
tag
válasz bajnokpityu #13123 üzenetére
Azért egy-két dolgot jó lesz tisztázni, mert Te meg a másik véglet vagy, és abszolút félrevezetően írsz, mintha a DLP esetében ezek a hibák nem állnának fent.
- Képdinamika: a DLP általában nagyobb ANSI kontrasztja miatt ez abszolút megáll
- Képélesség: na ez viszont nagyban az optika minőségétől függ. Egy olcsó DLP-ben olcsó, szar optika van, akár csak az olcsó LCD-s társaikban.
- Rajzolat: ezt nem teljesen értem, hogy itt konkrétan mire gondolsz?
- Csirkeháló: egy LCD kb. 67%-os kitöltési tényezőt tud, míg a DLP kb. 90%-ot, DILA kb. 91%, SXRD kb. 93%
Olyan ember, aki 2.5m-ről látja egy 91% DILA csirkehálóját egy 92"-os vásznon rajtad kívül a világon nincs. Még egy LCD-t sem lehet ilyen távolságból ekkora méret esetén látni.*
*a valóságban a pixelek szélén van bizonyos fényszórás, így összefüggőbbnek tűnik a kép.
- A fekete árnyalatok kimondottan jobbak az LCD/SXRD technológia esetében, a DLP, DILA sokkal előbb csukódik.
- kromatikus aberráció: ez szintén az optika minőségétől függ. Egy olcsó DLP-ben olcsó, szar optika van, akár csak az olcsó LCD-s társaikban.
- Konvergencia hiba: ezt nem is írtad, pedig talán az egyik legfontosabb. Az 1 csipes DLP-k esetében ez teljesen kizárható, minden más 3 csipes technológia esetén viszont jelen van.Bocs, hogy ezt írom, de akinek gyorsabb az agya (a látás valójában az agyban dől el), és látja a szivárványt, annak ez valós, és komoly gond, és simán okozhat fiziológiai tüneteket is. (fejfájás, szédülés) Ezt el kell fogadni, és nem kardoskodni egyik vagy másik technológia mellett.
Minden lehetséges projektor vásárlónak melegen ajánlom, hogy ne legyen rest és nézze meg a különböző technológiákat működés közben és ez alapján döntsön pro vagy kontra.
-
Turbo73
tag
Én is használtan vettem a legtöbb dolgom, többek közt projit is, és nem pár 10 órával, hanem pár 100-al. De annak az ára is használt ár volt. Csak arra akartam rámutatni, hogy szerinted 10-20 óra használat nem értékvesztés, pedig a valóságban ember nincs, aki így átvenné újnak.
[ Szerkesztve ]
-
Turbo73
tag
Az 'Elite Screen'-nél gagyibb kínai fostalicska kevés van. Olyan vékony tokba rakják a vásznakat, pici átmérőjű tengelyre, hogy már újonnan vízszintes csíkok vannak rajta a rögzítés miatt.
Pana 3000 : Made in Japan
-
Turbo73
tag
Minél nagyobb a kép, annál 'mozisabb' az élmény. A lehetőségekhez képest a legnagyobbat. Korábban néztem 92"-t 3m-ről, nem volt rossz, de nem volt meg a 'wow' faktor. Most 120"-t nézek 3.4m-ről, így már alakul.
-
Turbo73
tag
válasz banderasz77 #14922 üzenetére
TW9200
-
Turbo73
tag
Jujj, ez kicsit fájt.
'Ma is kaphatsz 50Hz-es képfrissítésű LCD tévét. Annak a hatása nem érdekes az agyra, csak a DLP vetítőké?'
Azt hiszem az ilyen 'okos' kérdések miatt, nem árt tisztázni a dolgok működési elvét.
- CRT tévé. Anno az 50Hz-es adáshoz (PAL, SECAM), és a 60Hz-hez (NTSC) a katódsugár cső 50/60 szor kialudt, ill. újragyújtott. Ezt a villogást bizony mindenki látta, de mivel más nem volt, így évtizedekig néztük. Ezt még az is tetézte, hogy az 50/60Hz-es adás interlace-es, ami azt jelenti, hogy félképekből áll össze, és egyszerre egy (T) időben csak egy félkép volt látható. Az 50/60Hz interlace jelenleg a 25/30p-nek felel meg.
- Lapos kijelző. Nos itt különbséget kell tennünk LCD és Plazma kijelző között. (Az OLED most kimarad) Az LCD esetében teljesen mindegy, hogy milyen képfrissítést használunk, mivel az LCD-nek NINCS saját fénye, így a kép esetleges villogása KIZÁRÓLAG a háttérvilágításon múlik. Ha a háttérvilágítás (legyen az CCFL vagy LED) 100Hz felett van, akkor villogás nem érzékelhető a szemünkkel. A Plazma esetében nem ilyen jó a helyzet. A Plazma önálló fényforrás, és bizony tud villogni, ha nem is olyan mértékben, mint a CRT.
- LCD Projektor. Amennyiben a fényforrás a hagyományos higanygőz lámpa, akkor a villogás teljesen kizárva.
- DLP Projektor. Önmagában ez sem villogna, csak így fekete-fehér lenne. (1 csipes DLP) Tulajdonképpen nem is villog, hanem szivárványozik, és ezt a forgó színkeréknek köszönheti. A DLP szivárványozásának semmi, de semmi köze nincs ahhoz, hogy régi vagy új berendezésről beszélünk. Kizárólag bizonyos paraméterektől függ. Ilyen, hogy hány szegmenses a színkerék és hányszoros sebességgel forog (frekvencia). Valamint a LED-es projik esetében, hogy milyen gyors tud lenni a LED. Az igazán jó gépek a DLP-k esetében is a 3 csipesek, de sajnos rendkívül drágák a bonyolult Light Engine miatt. Érdekesség, hogy a 3 csipes DLP-k esetén is fel lehet fedezni alapszínekre esést (nem szivárványozás), mert a 3 panel nem egyszerre, hanem külön-külön dolgozik. -
Turbo73
tag
C4: Az 50Hz interlace az összerakva 25Hz progresszív. A 'gyári forrás' a televízió adás. Semelyik lapos kijelző nem képes az interlace-es megjelenítésre (nem összekeverendő azzal, hogy fogadni tudja!), csak kizárólag progresszívre.
Madwe: Csak ismételni tudom magam: ez így nem igaz! Ha egy régebbi gépben több szegmenses és gyorsabb a színkerék, akkor az fog kevésbé szivárványozni. A DLP csip ez esetben teljesen irreleváns.
kabar: Biztos vagyok, nézzük tételesen a problémáidat.
- A CRT-kben lévő katódsugárcső egy foszfor réteggel van bevonva, amit egy elektron nyalábbal gyújtanak meg. (a képpontokat, itt még nem beszélhetünk pixelekről) Ez nagyon gyors működére képes. A megjelenítés sebessége a sorfrekvenciától függ. Pl. 50Hz esetén ez 15625 Hz. Amikor a foszfor nem kap nyalábot, szinte azonnal kialszik, ezért a képfrissítés függvényében 50/60Hz-en villognak a CRT tévék. (Ezt mellesleg bárki láthatja, aki ilyet néz) Később csináltak 100Hz tévét is, de abban már egy digitális framestore volt, ami megfogta a bejövő képet, és azután dupla sebességgel meg tudta jeleníteni a katódsugárcső. Az interlace valóban váltottsoros megjelenítést jelent, de a televíziós technikában ezt félképnek (field) hívják, így fele akkora sávszélességgel (és felbontással) lehetett továbbítani a páratlan, majd a páros félképet.
- A Plazma kijelző plazma állapotra gerjesztett gázzal működik, aminek saját fénye van, az világít. (nincs háttérvilágítás, mint az LCD-nél) A plazma válaszideje kb. egy nagyságrenddel jobb, mint az LCD-jé (kb. 10x-ese), éppen ezért ott már igencsak látszik a képfrissítés miatti villogás. (Ezt is bárki kipróbálhatja, legjobb a teli 100% fehérnél)
- A DLP csip mikrotükrei abszolút nem villognak. (Miért tennék, hiszen azok mikrotükrök?) Ha például 100% fehér jelet kap, akkor statikusan kinyílik, visszatükrözi a fényt. Itt nincs villogás, van viszont szivárvány hatás, de ez kizárólag a színkeréknek köszönhető -
Turbo73
tag
Ezt elég viccesen leegyszerűsíted... Az egész váltottsoros technológia azért lett kitalálva, hogy gazdaságosan lehessen átvinni a jelet A pontból B pontba. Még egyszerűbben az A pontban lévő progresszív képet két félképre bontják, hogy aztán a B pontban lévő megjelenítőd utána összerakja ismét progresszívvá. Próbáld megérteni a lényeget...
Csodálkoznál, ha azt mondanám, hogy a HDTV szabványban van 720p-s adás is? A 1080i egyetlen oka szintén a gazdaságosság. (Hogy minél olcsóbban lehessen továbbítani) Ha a pénz nem számítana, lehetne 4k60p-is. (Talán valamikor lesz is)
-
Turbo73
tag
C4: 'Nem olcsóság kérdése az interlace technológia'
De az olcsóság. (De legfőképpen a sávszélesség csökkentés)
'a legkevesebb jelveszteséggel lehet sugározni irgalmatlan nagy távokon'
Ez nettó hülyeség
Kabar: 'de az interlace-nek (váltott soros technikának) szerintem az volt az értelme, hogy'
Nem.
Olvassátok el ezt. Én már fáradt vagyok megint magyarázni. (Nem én írtam)
[ Szerkesztve ]
-
Turbo73
tag
Nos immár frissen akkor némi magyarázat.
C4:
'Nem olcsóság kérdése az interlace technológia, a legkevesebb jelveszteséggel lehet sugározni irgalmatlan nagy távokon, ez Amerikában elég fontos volt.'
A televízió adást NEM lehet 'irgalmatlan nagy távokon' sugározni (a földi sugárzásról van szó), pedig ez mindenhol nagyon fontos lenne, nem csak Amerikában. Ennek két fő oka van. Az első és legfontosabb az, hogy a vivőfrekvencia, amire rá lehet ültetni egy televíziós adás sávszélességét olyan nagy, hogy az egyáltalán nem követi a föld görbületét, egyszerűbben szög egyenesen terjed. Ezért van az, hogy a televíziós adótornyokat egy domb, vagy hegy tetejére szerelik. Amíg van fizikai rálátás az adóra, addig lehet fogni a tévé adást. A másik fontos tényező az adó teljesítmény. Ha nagyon messzire szeretnénk sugározni, ahhoz 'irgalmatlan' teljesítményre lenne szükségünk. Ennek rengeteg akadálya és környezet károsító hatása lenne, így most nem mennék bele. Éppen ezért, ha egy televíziós adást messzire szeretnénk sugározni, akkor műholdas átvitelt kell használni. Az első nagy távolságú sugárzások a távközlési műholdak megjelenésével indultak el. És akkor itt vissza is kanyarodunk a kályhához. A műholdon való transponder bérlés rendkívül drága mulatság. Így ha egy 50p-s televíziós adás helyett 50i-st használunk, akkor két csatorna is elfér ugyanakkora sávszélességen, ami felezi a költségeket.
Kabar:
'hogy mivel a teljes kép megalkotása túl sokáig tartott, és a régi foszforréteg (amelyet az elektronsugár gerjeszt, és abból keletkezik a gamma sugárzás mellett persze látható fény is) nem tartotta már meg elég ideig a fényét és elkezdett halványodni. Váltott sorosnál meg fele annyi ideig tart a minden második sor megrajzolása, először mondjuk a páratlan, aztán meg a páros soroké. Az elektronágyút minden sor végén kioltják és még a kép alján is egyszer, amikor végére ért a félkép megrajzolásának.'
Ez nagyon nem így van. Az elektron sugár a kép megalkotásához mindig egy adott T idő alatt fut végig, ami jelen esetben 1 másodperc alatt 50x végigfutás a képernyő kezdő pontjától a befejező pontjáig. A CRT-nek teljesen mindegy lenne, hogy váltottsoros, vagy progresszív képet kap. Progresszív kép esetén mindössze a sorfrekvenciát kell duplázni és így az elektron ágyú gond nélkül kirajzolja a képet ugyanúgy 50Hz-es frissítéssel. Ráadásul így még nyugodtabb, szebb képet is kapunk, mivel minden teljes képkocka (frame) kétszer kerül megrajzolásra. A professzionális világban nem volt ismeretlen a progresszív CRT stúdió monitor.
'Itt aztán a különböző színű pixelek (mert itt is vannak ám) maszkolására rengeteg megoldás született az évek során (Sony-Trinitron( a híres csíkokkal) LG Flatron)'
Szintén nagyon nem. Mint korábban írtam, itt még nem beszélhetünk pixelekről, csak képpontokról. A pixeleknek adott fizikai helyük van és MINDIG az adott helyükön vannak. Ilyenek a lapos megjelenítők. A CRT-k viszont híresek voltak a rossz képgeometriájukról és a konvergencia hibáikról. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelent, hogy egy adott 'pixel' nem azon a helyen jelent meg, ahol kellett volna, hanem ahová sikerült az elektron ágyúknak prezentálni. A színes tévék esetében valóban többféle maszkolási technológia létezett, de ezek nem a 'pixelekért' voltak, hanem, hogy az elektron ágyúk meg tudják különböztetni a három alapszínt. (Ez azért nagyjából sikerült is nekik) A fekete-fehér tévéken egyáltalán nincs maszkolás, a foszfor réteg homogén. (Éppen ezért pixel struktúra sincs) A kép megrajzolása az elektron ágyúra van bízva.
Bár sokat írtam, míg így is rettentően pongyolán fogalmaztam. Ezek nagyon összetett és bonyolult de érdekes dolgok, de itt nagyon off.
-
Turbo73
tag
válasz TwentyFour #15971 üzenetére
Igen is, meg nem is.
- Pro: a lámpás projektorok legnagyobb ellensége az pillanatnyi (impulzus szerű) áramszünet. Nem az a gond, hogy elmegy az áram, hanem az ha az elektronika azonnal vissza gyújtja a meleg lámpát. Hosszabb áramszünet nem gond, ilyenkor a projektor már standby-ba kapcsol vissza és ha hagyod lehűlni a lámpát semmi baja nem lesz. Tehát erre remek egy UPS.
- Kontra: Sajnos az UPS-ek kimenete borzalmas szokott lenni (még a drágábbaké is), tele van tüskékkel, zavarokkal és ez erősen ronthatja a kép minőségét, sőt szélsőséges esetben még a projektor elektronikájában is kárt tehet.
A döntés a tiéd.
-
Turbo73
tag
(Azt nem igazán értem, hogy miért kellett a válaszomat kitörölni. Abszolút a témába vág, és nem személyeskedő. Na megpróbálom még egyszer)
Miért is? A konvergencia állításnak pont az a lényege, hogy egy pixelen belül helyére kerüljön a 3 szín. Ha sikerül kihozni fehérre, és általában sikerül, akkor nyert ügy és megvan az 1:1 pixel mapping. Általában 1/2, 1/3, 1/4 pixelnyi konvergencia hibákkal találkoztam, bár egyszer láttam egy 720-a Panát 2 pixeles hibával, az már nagyon durva. Tehát ennek köze nincs a trapéz korrekcióhoz...
-
Turbo73
tag
A power DVD nagyon jó csinálja, ugyanis a 3D Frame Packing (Blu-Ray 3D) az 1080/24p-n közlekedik, csak egy kicsit nagyobb felbontással:
A proji frekvenciája ne nagyon izgasson, elvileg a panelek bírják a 480Hz-es frissítést (és nem 440Hz), de a samsung szemüvegeid úgy is csak 120Hz-en üzemelnek, tehát a panelek 240Hz-en mennek. A crosstalk-ot teljesen nem fogod tudni eltüntetni, állítgatsd a projin/programban amíg a legjobb nem lesz.
-
Turbo73
tag
válasz xtremetuning #17398 üzenetére
Nagyjából annyi, hogyha egy projektor normális forrást kap, akkor nincs szükség hókusz-pókuszra.
SR= Super Resolution, élesség növelő, kb. mint az RC a Sony-nál. A Sony-é egyébként jobb.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen