2. Fórumok
  3. Technika, hobbi, otthon
  4. Napelem
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 03:32

    Fototrend

    Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
    Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
    Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
    Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól! ;)

Új hozzászólás Aktív témák

  • #51449 Geresics Topikgazda tha_answer #51441
    Új Válasz #51449
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Geresics

    Topikgazda

    válasz tha_answer #51441 üzenetére

    Próbálok tömören válaszolni.
    1.) Fizika - egy rendszernek annyi energiát kell előállítania, amennyi energiára pillanatnyilag szükség van (veszteségekkel, mindennel).
    2.) A hálózatot fizikailag senki nem használta akkumulátornak, ez egy elszámolási metódus, egy könyvelői eljárás, hívhatjuk akárhogy. Az egyik házon termelt energiát elhasználta a szomszéd, vagy ha maradt még, akkor az ő szomszédja, és így tovább. Az áram útja is általános iskolás fizika - nyilván Te is képben vagy vele.
    3.) Az országnak törekednie kell a vállalt céljainak a teljesítésére, és ez a felhasznált energia összetételére is vonatkozik. Ha azt vállaltuk, hogy pl. 15%-a a felhasználásunknak zöld energiából lesz előállítva 2025-re (ezek légből kapott számok a példa kedvéért), de 0 megújuló energiaforrást hasznosító erőművünk van, akkor beruházásokat kell létrehozni. Beruházást a beruházók akkor csinálnak, ha az nekik megéri valamiért (legyen az pénz, vagy más indittatás (pl. tanúsítványok szerzése, stb)).
    A lakosságot a szaldóval, az ipart a KÁT rendszerrel motiválták. Ezek kellettek ahhoz, hogy a célokat el tudjuk érni, enélkül senki nem ruházott volna be.
    Off, de mindenki ezt hozza fel jó példának: ha az államnak pénzre van szüksége, akkor államkötvényeket bocsát ki, ami jó hozammal kecsegtet, hogy teljesíteni tudja a céljait. Ez az Off példa mindjárt fontos lesz!
    4.) A "rinya" a visszamenőleges hatályú módosításról szól! Ha valaki létesített egy drága beruházást 2012-ben, mert ő zöld gondolkodású, és 12-14 év alatt meg is térül neki a dolog (akkor még jóvál drágább volt), akkor a kötött szerződés visszamenőleges módosítása jogi problémát eredményez! Aki tavaly létesített egy rendszert, és 8 év alatt térülne meg neki, annak is! Sőt, aki még nem létesített, azt ezek után mivel ösztönzöd létesítésre?
    És most visszakanyarodva az off példához: ha Te nemrég vettél állampapírt 18%-os garantált hozammal, és amikor kivennéd a pénzed (kamatostul!), és közölnék, hogy igazából csak a befektetett pénzed felét kapod vissza, akkor arra gondolnál, hogy legalább támogattad a jövő orvosait? Esetleg eszedbe jutna a fizika mellett a közgazdaságtan is, miszerint a nagyobb hozam nagyobb kockázatot jelent, és így jártál? Vagy "menne a rinya"?

    *MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor

Új hozzászólás Aktív témák