Új hozzászólás Aktív témák

  • parandroid

    nagyúr

    válasz FehérHolló #62225 üzenetére

    Ez mindig is egy olyan küzdelme volt, ami a munkaadó oldaláról megnyerhetetlen, és akármilyen oldalról nézed, mindenképpen az ő oldalán van a hiba: akár a munka elosztásával, akár a pozíciók téves meghatározásával, akár a munkavállaló megválasztásával, akár a motiválással.

    Ráadásul kivédhetetlen a dolog, az internet előtti kőkorszakban ott voltak erre a hosszúra nyúlt cigarettaszünetek, a rejtvényfejtés, vagy a WC-n olvasás, a sokgigabájtos mobil-csomagok korában pedig ez már a szokásosnál is értelmetlenebb szélmalomharc.

    Én személy szerint amúgy futottam már bele ilyenbe, még a 2000-es évek elején-közepén, hogy jött a főnököm, hogy most kapott egy riportot, miszerint a héten egész nap interneteztem - napi 8-10 órát. Ja, mondom, bent voltam egy órával mindenki előtt, megcsináltam a riportjaimat, aztán ha a kedves kollégák is időben bejárnának, és kapnék inputot a továbbiakhoz, akkor tudnék tovább dolgozni, de így átfutottam a híreket, aztán szokás szerint nyitva maradt a böngészőablak, amikor folytattam a munkát, az IT-n meg pörgött a számláló, ami az interneten töltött órákat mérte. :DDD Szerencsére az elvégzett munka magáért beszélt, akkoriban éppen ezerrel túlóráztunk, és projekt-hajrá volt, fizikailag alig volt idő még egy félórás ebédszünetre is, azt is a gép előtt töltöttük jóformán, reggel 7-től este hatig voltam bent minden nap, ráadásul folyamatosan együtt kellett dolgozni a csapattal, szóval kizárt, hogy valakinek napközben ideje, vagy alkalma lett volna rendszerszerűen mással foglalkozni. Mindenesetre tanultam belőle, utána zártam az Explorert az esetlegesen mégis felmerülő holtidőben történő hírolvasás után.

    p

    I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.

Új hozzászólás Aktív témák