Új hozzászólás Aktív témák

• #71 bLaCkDoGoNe veterán Vakegérke #70

  Új Válasz 2008-04-07 16:05:00 #71

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bLaCkDoGoNe

  veterán

  válasz Vakegérke #70 üzenetére

  "Ő így érzi jól magát." És ez a lényeg!

• #69 bLaCkDoGoNe veterán Vakegérke #49

  Új Válasz 2008-04-07 02:27:10 #69

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bLaCkDoGoNe

  veterán

  válasz Vakegérke #49 üzenetére

  Először is nagyon megható történet ismét, köszönöm, hogy megosztottad velünk. Bár én még 30 sem vagyok, azért már a kelleténél jóval több tapasztalatom van az elmúlással kapcsolatban, így bizonyos gondolatokat akár én is írhattam volna.

  Egy dolgot viszont nem értek:
  "Arankának nem volt fontos, hogy lakása legyen, hiszen volt már. Egyetlen indoka a turpisságra az volt, hogy szülei légkörében kívánt élni." Érzem és értem ennek az okát, de én úgy gondolom, hogy az ember a szívében őrizze meg mindazokat, akiket elvesztett és fontosak neki, a többi pedig csak külsőség, legalábbis én nem tárgyakhoz kötődöm ilyenkor, hanem emlékekhez. A tárgyakkal sokminden történhet az idők folyamán, az emlékek megmaradnak, amíg én megmaradok; de ez csupán az én magánvéleményem és mintegy zárójelben jegyeztem meg.

  Kitartást és sok erőt kívánok a világ összes Arankájának.

Új hozzászólás Aktív témák