Új hozzászólás Aktív témák
-
Norb79
őstag
Az egész nyugati civilizáció rákfenéje ez, hogy a pillanatnyi egyéni érdek tartósan és rendszeresen felül tudja írni a hosszútávú célokat. A csávó annyit csinált, hogy kiszolgálta a részvényesek pillanatnyi igényét (sok osztalék azonnal), bármi is legyen ennek az ára 4-5-6-7-20 éves távon.
Nem véletlen, hogy a keleti gyártók kerülnek előnybe, ahol a hosszútávú csoportérdeket az egyéni rövidtávú érdekek fölé helyezik. -
Darmol
senior tag
Ajánlom figyelmedbe "A nagy likvidátor" (1991)-t. Van benne egy jelenet a részvényesi gyűlésről, ahol a cégről döntenek. A részvényesek pénzt akarnak, ezért fektettek a cégbe, ez a normális. Az, hogy pénzt adjon valaki egy megagiga cégnek önzetlenül és homályos céloktól vezérelve, na _az_ abnormális viselkedés. Igen Krzanich szétcseszte a céget a pénzért, de őt nem a cég jövője érdekelte hanem a pénz, és minden részvényes boldogan támogatta célja elérésében. Nem ez az első és nem is az utolsó hasonló eset. Lehet AMD tíz-húsz év múlva hasonló sorsra jut.
Aki azt mondja "nem tudom elhinni az igazságot" az naiv. Aki azt mondja "nem akarom tudni az igazságot" az ostoba. Aki azt mondja "az igazság tilos" az gonosz. Aki azt mondja "én határozom meg az igazságot" az beteg.
-
pengwin
addikt
Nem csak a nanométereken kell lovagolni, elvégre ezek marketingnevek: többnyire semmiféle kapcsolatuk nincs tranzisztorok méretével. Ha van is az adott technológiával legyártott chipekben bármiféle méret, ami egyezik az elnevezéssel, akkor azt a gyártók vagy nem közlik, vagy teljesen ad hoc módon választják ki, és csak az apróbetűs rész lábjegyzetének jogi nyilatkozának legvégén találod meg.
Az Intel éppen aktuális technológiája meg kb. olyan fejlett, mint a többi gyártó 7nm-e, csak kevésbé kifinomult (rosszabb a kihozatali aránya). A probléma sokkal inkább az, hogy rosszul mérték fel a hosszútávú piaci trendeket, valamint kb. minden újításuk és akvizíciójuk kudarcba fulladt, ami a trendek lekövetését vagy meghatározását célozta volna.
A GloFo meg szerintem röhög a markába, mert még jó 20-30 évig gyárthat a jelenlegi technikával gyakorlatilag 0 befektetéssel mindenféle elektronikát. Csak nem csúcstechnikát.
Üdv, pengwin
-
pengwin
addikt
válasz
GeryFlash
#12
üzenetére
Abban igazad van, hogy a nm jelölések jeleznek fejlődést és fejlesztést, de ettől még egyáltalán nem összehasonlíthatóak.
Egy "5nm-class node" nem lesz mágikusan jobb 30%-kal egy "7nm-class node"-tól. TSMC jó példa, a kettő náluk majdnem ugyanaz.
Csak arra szolgálnak ezek a számok, hogy a laikusoknak lefordítsák egy egyszerű, nagyon jól értelmezhető számra a rettentő komplex fejlesztéseket amik valóban végbemennek két node között.
Szerintem a félvezetőgyártók legzseniálisabb marketingfogása, hogy sikerült egy ilyen már-már "ezoterikus" iparágat ilyen megközelíthetővé tenni az átlagemberek számára, és már ki sem lehet irtani a köztudatból ezt a beidegződést. Ennek nyilván akkor jön el a böjtje, amikor a gyártók megakadnak valahol, és évekig ugyanazt a számot kell ráírni a dobozra, lsd. az inteles hírek alatti kötelező "LOOOOOL 14nm++++++ 2020-ban" kommenteket.nem volt meg eddig olyan hogy xy gyarto kisebb elojelu nanometeru nodeja szarabb lenne masik nagyobb elojelujenel
Intel?
Pl. a legújabb gyártástechnológiájuk nem bírja a magas órajeleket, a 14nm-ük meg igen. És ez kihatással van a szálankénti CPU teljesítményre is.
Ahogy az eredeti Ryzenek sem tudtak a gyártástechnológiájuk miatt 4,1GHz fölött menni. Pedig a nm már akkor is kisebb volt, mint az Intelé, ha jól emlékszem. Jó, nem azonos gyártó, jól illusztrálja, hogy nem minden nm egyenlő.
Sok minden határozza meg a különbséget, nem csak az a nyomorult szám, pl. a FinFET-EUV váltás lehet többet hoz azonos nm-en, mint egy 7-5nm váltás FinFET-nél maradva.Üdv, pengwin
-
emelhu
aktív tag
" a nyugati civilizacio sztenderdjeivel nezve se normalis amit ez a f*sz muvelt"
Nekem régi bajom, hogy ez a részvénytulajdon dolog kiszorítja a közvetlenül beazonosítható tulajdonosok rendszerét.
Adózási eszközökkel kellene korlátozni, mert nem csak az érdekeltség "homályos" tőle de a valós tulajdonos is, ami itthonról nézve igen nagy veszélynek látszik, de a nyugati világ is keményen küzd a pénzmosásnál ezzel.
Egy közvetlen tulajdonos (ha még ráadásul ott is dolgozik mint vezető tisztségviselő) azért jobban figyel a vagyona hosszútávú érdekeire.
Egy részvényt akár online, akár percenként adok-veszek.... de egy gyárépületet, piaccal, termékkel csak mindenkori értékbecslés után, nehezen lehet eladni.De az alkalmazott cégvezető és felügyelő bizottsági tagok jövedelmét is nagyon kellene adó vagy egyéb szabályokkal irányítani társadalmi érdekből.
Pl. a cégvezető közvetlen fizetése, jövedelme nem lehet magasabb a céges átlagjövedelem tízszeresénél (efelett meg mondjuk 80%-os büntető szja).
Efelett csak részvény (tulajdon) százalékot kaphat. Azzal a megkötéssel, hogy a kapott tulajdonrészt a cégnél végzett munkája alatt nem lehet értékesíteni. Ha a munkaviszonya megszünt, akkor is maximum a 10%-a értékesíthető évente.
Vagyis egy pár éves céges munkaviszony után ha vált vagy nyugdíjba megy, akkor is gazdag ember lehet, de csak ha egészséges, jó állapotú céget hagyott maga után, ami még akár évek múlva is nagyon értékes.
Ha nekem lenne ilyen cégem én mindenképpen így fizetném a managereimet. -
emelhu
aktív tag
válasz
GeryFlash
#12
üzenetére
"Hagyjuk mar ezt a baromsagot hogy marketing nevek a nanometerek"
Én nem értek hozzá, de tény, nem a nanométer érdekel, hanem a csipre helyezett tranzisztorok száma, mert abból lesz funkcionalitás.
Ezt követően a sebesség, az órajel, amivel pörögni képes.
Ezt követi a disszipáció, fogyasztás, mert ezek behatárolják a felhasználást.Persze speciális felhasználásoknál a sorrend változhat (pl. mobil vagy IoT eszközök).
De a lényeg, nem egy mutató számít, hanem a teljesítmény ill. a megfelelőség.
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az N+1 jelzésű node kiemelt fókuszt kapott, így annak mielőbbi bevezetése kritikus fontosságú projektté vált.