Új hozzászólás Aktív témák

• #10854 thyeby őstag

  Új Válasz 2011-10-01 12:23:57 #10854

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  thyeby

  őstag

  Szeretnék eloszlatni egy aggodalmat azok iránt a stellerek iránt, amik nem mindkét végén rögzíthetők:

  Ez nem anyagspórolás. Van, amikor ez a sokkal szerencsésebb megoldás. (És elég gyakran!)
  Általában egy asztalos először méretre vág, s majd csak utána egyenget, vastagol. Ez azt jelenti, hogy széltében, hosszában áttolja a fűrészen a deszkáit, aztán bekapcsolja a gyalugépet.
  Amikor "nyers" (még gyalulatlan) fűrészárut vágunk hosszában, akkor nagyon sokkal szerencsésebb csupán fél oldalon fixált steller használata, ugyanis a fűrészáruban van kisebb, nagyobb görbeség, vetemedés. Ezt teljesen rögzített stelleren gyakran lehetetlen, de legtöbbször egyrészt kínlódás, másrészt a körfűrész kínlasztása. Mert meg fog szorulni vágás közben. (És baleset forrása is persze.) A drágább fűrészkorongok ilyenkor könnyen meg is fintulhatnak, ami zsebremenő dolog. Ahhoz, hogy ne tudjon megszorulni az anyag a vidia és a steller köztött, egy két méteres deszka áttolásakor min. 4m hosszú steller kellene.Kinek van ennyi hely a műhelyében csak a körfűrészgép számára? Ezért találták ki ezt a tévesen tökéletlennek ítélt megoldást.
  A két ponton (két végén!) rögzített stellerrel sokkal pontosabb párhuzamos vágható, és könnyebb is tolni, tartani a steller mellett az anyagot. De csak a gondosan egyengetett anyagot! Tehát akinek ilyen rendszerű megvezetése van, az kénytelen a szálkás deszkákat abriktolni hosszvágás előtt.

  Milyen szerencsés lenne, ha egy-egy konkrét fűrészasztalhoz járna ilyen steller is, és olyan is! Mert én hol ezt, hol azt használnám szívesebben.
  Mindkét módszerrel végigvihető a méretre alakítás, csak más-más technológiai sorrendet kell tartani. Sokszor időnyereséget jelent, ha egy menetben átmehet az anyag a fűrészgépen, s majd csak utána a gyalugépen, nem pedig felváltva kell rohangálni egy öl alapanyaggal hol ehhez a géphez, hol meg ahhoz. A végeredmény pedig mindkét megoldás mellett elkészíthető példásan pontosra.

  Ezúttal ide kívánkozik az a gondolatom is, hogy nem találták még ki azt a gépet, ami egy-kétszáz ezer forintból magától tizedpontosra megmunkálja a fát. Azt a gépet CNC automatának nevezik, és az ára 20-tól 150 millió forintig kóstál. A szakismeret és főleg a gyakorlat, no és kevés kreativitás elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos produktum hagyja el a kezünket -még akkor is, ha többmilliós Felder gépünk van.

  [ Szerkesztve ]

  Több fa van, mint asztalos!

Új hozzászólás Aktív témák