Új hozzászólás Aktív témák

  • Viszlát

    addikt

    válasz Miklós315 #135200 üzenetére

    A pontjaidra és az "A film angol gyártású..." kezdetű bekezdéseddel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy én kínosan ügyeltem, hogy lokalizáltan kezeljem a témát. Ha te egy félrevezető példa alapján általános következtetéseket akarsz levonni más országokra, ahol nem csak a gazdasági, hanem a szociokulturális körülmények is egészen mások, lelked rajta, én ezt semmiképpen nem akartam megtenni, lévén, hogy hazugság a tartalma.

    A következő soraid nem tudom kinek szólnak, nekem biztosan nem. Egyrészt még véletlenül sem hülyéztem senkit (ostoba döntést hozni bárki tud, ettől még nem lesz hülye valaki), másrészt nem foglalkoztam az előzményekkel, mert nem tudjuk őket, helyette áldozatként pózolnak a szereplők, semmi sem az ő hibájuk, csupán a körülmények és más emberek áldozatai. Ennek aztán durván ellentmondanak a filmben ténylegesen látható döntéseik, gondolkodásmódjuk és cselekedeteik. Harmadrészt már az értékelésedben is és ebben a válaszban is a saját világszemléletedet igyekszel igazolni a látott tartalommal, amihez minden jogod megvan, de az viszont aggasztó reakció lehet, amikor jön valaki aki tényleges információkkal rendelkezik és nem egy filmből meríti magának a "tudást", viszont a kapott infó nem illik bele a világképbe, ezért szükségét érzed megcáfolni azokat, hiába nincs ismereted róluk.

    Kérdezek én is párat. Hány Job Centre interjút és megbeszélést ültél végig (tudod-e egyáltalán mi az)? Tisztában vagy a szociális háló nyújtotta lehetőségekkel az országban ahol a film játszódik? Hogyan működik a segélyezés, az álláskeresés és az azzal kapcsolatos teendők és kötelességek? Milyen különbségek vannak az alkalmazotti és a vállalkozói terhek, felelősségi körök tekintetében? Továbbmenve, régióspecifikus tudásod van? Mert bizony óriási eltérések vannak még országon belül is, leginkább mentalitásban, példának okáért egész más társadalmi kihívások jelentkeznek a filmben szereplő Newcastle régióban mint egy déli megyében.

    Anyuka kérdésében leírtam miért problémás az adott álláshoz való ragaszkodás, egy olyan ágazatról beszélünk, ahol tucatnyi különböző pozíció van, más-más időbeosztással. Ezért problémás a ragaszkodása a mobile carer állásához, hiszen nem kellene feladnia a hivatását ahhoz, hogy felelős házastársként illetve szülőként tudjon funkcionálni. Kis túlzással nem tudsz úgy eldobni egy követ Anglia bármelyik részén, hogy ne találj el egy idősotthont, szociális otthont, fogyatékosokkal foglalkozó vagy mozgáskorlátozottakról gondoskodó intézményt, és lehetne sorolni. Nem véletlenül tértem ki erre, mert Magyarországon ez még nagyon gyerekcipőben jár, Angliában ezzel szemben brutális méretűvé nőtte ki magát ez az ágazat az elmúlt évtizedekben. Ebből fakadóan rendkívül flexibilisek a munkáltatók, muszáj nekik az lenni, hiszen nem egy zsákutca szakmáról van szó, pillanatok alatt lehet váltani, főleg ha már van pár évnyi tapasztalata az illetőnek, ez az egyik olyan szakma, ahol egyáltalán nincs kiszolgáltatva egy munkáltatónak az ember. Abban a körülbelül kéttucatnyi intézményben ahol jártam az évek során és azoknál a szervezeteknél akikkel kapcsolatba kerültem, mindenhol ugyanazt tapasztaltam. Neked hány ilyenről bármiféle ismereted, tapasztalatod?

    A lengyel anyukát pontosan azért említettem meg, mert egyetlen dologban volt szüksége segítségre, mégpedig valami olyasmiben, amire a filmben szereplő embereknek nincs: nyelvtudás. Nem adtam neki pénzt, nem vigyáztam a gyerekeire, nem mentem be helyette dolgozni, mindössze segítettem neki elintézni a papírjai honosítását (erre sincs egy echte angolnak szüksége), meg beiratkozni a nyelvtanfolyamra. Minden mást maga oldott meg, úgy, hogy albérletben élve egymaga gondoskodott a lányairól közben és nem kifogásokat keresett, hanem megtette azt ami ahhoz volt szükséges, hogy tovább tudjon lépni. Igaz, nem volt egyikőjüknek sem iPhone-ja, nem rendelték az ételt hanem maguknak főztek és nem ugrottak bele felelőtlenül olyan dolgokba, amire nem volt pénzük.

    Egyébként pedig én kérek elnézést, hogy nem sorolom fel az összes pozitív és negatív példát, amikkel az évek során találkoztam, azt gondolom érthető, hogy miért nincs erre itt lehetőség.

    A film nem a valóban rászorulókra világít rá, hanem pont azt a réteget emeli piedesztálra, akik az áldozatosdit mesterfokon űzik, felelősséget semmiért nem vállalva (bőven van tapasztalat az igazi rászorulókkal is, kint is, itthon is). Valóban nem kell egyetértenünk, de nagyívű elmélkedések helyett értelmesebb lenne ha tényekre alapozva folyna a véleményalkotás, nem saját gyártású ideológiák lennének ráhúzva kényünk-kedvünk szerint általánosítva minden helyzetet.

    "How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."

Új hozzászólás Aktív témák