Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz jjeahh #238458 üzenetére

    A témában állásfoglalás nélkül, inkább csak néhány megfigyelést osztanék meg. [Hasaggymeg hsz-a] kedzte boncolgatni a piaci folyamatokat és szerintem innen válik érthetővé ami zajlik.
    Az alapvető gyártói motivációkon kívül van néhány trend, ami meghatározza a mostani kínálatot és lehetőséget nyit a korábbi kategóriák újrapozícionálására és új kategóriák létrehozására.
    Az egyik trend az XC verseny platform változása, sokkal technikásabb lett, ami kedvezett azzal a gyártóknak, hogy az UCI versenyeken már csak a drágább fully gépekkel nyernek futamokat és ezt a marketingben is eladják. Ezzel a verseny XC vonal terep képességeit felfelé tolták a tekerhetőséggel szemben, sőt a downcountry beiktatásával még platformon belül is diverzifikációra van lehetőség azok számára, aki még nem trail-eznének, de egy xc-nél azért kényelmesebb géppel bringázánának.
    A másik trend a gravel bringa, amit hirtelen menővé tettek, van megfelelő felhasználási cél is hozzá, és a legfontosabb: elég drágán tudják őket eladni, hogy a gyártónak érdekévé vált, hogy ez a kategória alulról elkezdje kannibalizálni az olcsóbb merev xc bringkák kategóriáját, míg fentről az előző új generációs xc fully-k próbálják felölözni a pénzesebb vevőket.

    Majd évek múlva kiderül melyik platform marad életben, akár mind. A jelen helyzetet a fenti két trend alapján a merev xc gépek piacának a szándékos szűkítését okozzák gyártói oldalról és eddig úgy tűnik a vevők is megeszik az ebédet, csilingel a kassza és többféle gép közül lehet választani mint valaha.

    [ Szerkesztve ]

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Gaben92 #238854 üzenetére

    Mielőtt mindenki nagyon elájul a speci megoldásától a roval felnin, elmesélek egy történetet, ami tavaly történt meg. Vacsa új speci enduro roval carbon felnivel. Leszállítást követően jött volna a tubeless konverzió, elvileg tl ready. Ki a belső bele a tej, és a kerék 10 perc alatt leereszt. Vajon hol, javaslatra a srác betette a kereket a kádba és a küllőknél mindenhol bugyborékolt.
    A gyári tököm tujda milyen szallag kiszed, ragasszunk fel valami normálisat. Meg ahogy Móricka elképzelte. A roval felni belseje nem sima, így a tl szalag nem ragad rá fel egyáltalán. Barátunk felhívja a specis boltot, hogy mi a tök van, mi a megoldás. Erre mondták, hogy vannak ezek a kis piros dugók, a két kerékre kicsit több mint egy 10-es. Mivel nem volt más opció megvette, beletette és már várt, hogy örül neki. Tej be, gumi fel… mosoly, aztán újra bugyborékolni kezd.
    Telefon ismét a boltba, hogy mit csinál rosszul. Azt mondták neki, hogy többet kell lötyögtetni, hogy a tej a dugók tövét el tudja tömíteni és utána lesz jó.
    Igen egészen addig jó volt, amíg a sok tömítéstől x hónap múlva a tej elfogyott a gumiból és ismét bugyborékolni kezdtek a küllők. Refill és ismét működik.

    Hát nem tudom, de ezt végignézve szerintem a jó az valami más… :F
    Ez a Specitől inkább az ismert szórakoztató műsor címe: Pedig jó ötletnek tűnt.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz andrisbandi #238862 üzenetére

    Igen ez volt neki rajta gyárilag és eresztette a levegőt. Egy kalap...
    Ha az én bringám lett volna biztosan a bolt fejéhez vágom az egész bringát, hogy tubelessre szerelve adják vissza, nem érdekel hogyan csinálják meg. Szerencséjükre nem én voltam a vevő. :DDD

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz stickermajom #239196 üzenetére

    A sima proframe-el szemben előnyben részesíteném a proframe RS-t, azon a napellenző állítható, szemben a sima proframe fix-ével szemben. Az állíthatóság pedig nagyon jól jön, amikor felfelé tekeréskor a napellenzőt feljebb lehet állítani és rögtön oda lehet feltolni a szemcsit.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz bardi #239288 üzenetére

    Sajnos nem mindenkinek van rá lehetősége, hogy átélje az új autó vásárlás élményét, ezért megnyugtatásként az "első fing" öröméről:
    A gyárban az üléseket úgy szerelik be, hogy teljes egészében nylon burkolatban van, ahogy az autó szinte egész belseje (kijelzők, fényes és díszítő felületek, kormány), a munkások kesztűben érhetnek hozzá és a teszt 2-8 km-t is ezek meglétével hajtják végre a futópadon. Amikor kihozza a kereskedő átadásra az autót, akkor a szállítási sérülésektől védőket már levették (kívül és belül), de amikor kiszáll belőle akkor szedi le az ülésekről, kormányról, és a vevő karakterétől függen akár fenthagyja (vagy leszedi) a központi, a vezető előtti és egyéb kijelzőkről a fóliát. Fiatalosabb vevőnek néhányat direkt bent hagynak, hogy mint az új telefonról ő tépheti le a kijelző védő fóliákat, miközben elmagyarázza az átadás sorána legfontosabb tudnivalókat az új autóról. Szóval garantált az első belefingás élménye, sőt az "új autó szag" intenzitása és időtartama is nagyon pontosan meg van tervezve.

  • sebgutkopf

    őstag

    Hétvégén ismét tanultam valamit kerékpár szerelés/karbantartás témában, ami talán azoknak lehet hasznos információ, akiknek alapvetően jó a váltójuk, végpontok rendben, minden fokozatot kapcsol, de van 1-2 fokozat, ami kicsit lassabban vesz be és ennyi, tehát kb azt érezni, hogy már nem úgy vált mint újonnan.
    A klasszikus ilyenkor mindig a váltó bowden, vagy annak mozgása.
    Mivel a bowden mozgásom rendben van mindkét gépen, más irányba nézeldőtem, viszont a szükséges szerszám árához nem volt kedvem ezért vártam az akciót (nem volt sos javítás lévén minden működött), ami év elején el is jött tegnap pedig rávettem magam az első bevetésre.
    A varázs eszköz pedig: váltófül beállító

    Előzetesen megnéztem a park tool csatornáján a profi használatot, nem egy bonyolult művelet, felcuppantottam a fülre és tulajdonképpen hamar kiderült, hogy nem csak egy pici ferdeség van a váltó fülben, hanem csavarodás is. Ezek mértéke akkora, hogy szabad szemmel sosem láttam akármit akárhogy néztem, ami nem is csoda. A művelet úgy néz ki, hogy a tolerancia 3mm különbség viszont a felninél mérve, nem a váltófülön.
    A szerszámmal visszahajtogatva mind két tengely mentén a váltófület, most olyan váltási pontosságom van, mint amikor vadonat újak voltak a bringák, instant váltás.
    Mindkét bringámon el kellett végeznem a műveletet, mindkettőnél a csavarodás volt a nagyobb a ferdeséggel szemben, de egyik se volt azért óriási.

    Árulkodó jelem is volt, hogy ezt érdemes megnéznem, mert mindkét váltóm külső részén vannak nyomai annak, hogy kővel kontakt volt, akár többször is.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz jjeahh #239324 üzenetére

    Egy új váltófül is lehet ferde, vagy csavarodott.
    Ha keményebben megy az ember akkor fél évente cseréljek váltó fület? Ha ebből indulok ki most 2 új váltófület kellett volna vennem a 2 bringára.
    Viszont és itt a lényeg, hogy ezért vártam az akciót, mert egyes szerszámok árára nagyon hunyorogatam. Amit végül vettem az pont úgy néz ki mint [andrisbandi] linkjében a 3-ik (más néven), viszont én 32€-ért vettem. Lényegében az első használattal már megtérült.

    Nem kell így eljárni mindenkinek ez a saját felismerésem és az én felhasználásom intenzitásán alapul, így a saját helyzetemre vonatkozik. Érdekességként megosztottam a tapasztalatot, hogy a váltási lassúságnak nem csak bowden lehet az oka, szervízben is lehet kérni egy beállítást.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz andrisbandi #239326 üzenetére

    csak centírozott keréknél vethető be

    Park tool oktató erre azt mondja a felni mozgás kiküszöbölése miatt a szerszámmal együtt a kereket is forgassuk az egyes referencia pontokban és mindig a szelepnél mérjünk. Ekkor a cintír nem szempont.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #239388 üzenetére

    Vajon analógnál másként kopik a lánc és fogaskerék mint a villany paripáknál?
    Tény különbség van abban, hogy a láncok jóval kevesebbet bírnak ebike-on, viszont a sorok kopásában mintha valami más anomália lenne. Arra gondolok egész pontosan, hogy ahogy olvasom aki nem cserélgeti a láncot össze vissza ott a 2 lánc/sor az általános, talán néha a 3.
    Ezzel szemben ebike-on akiket ismerek, egyik srácnak 6 lánc után se kellett sort cserélni, a másik most használja a 3. láncát rajta, valaki épp a 4. lánccal jár...

    Így hirtelen csak az jut eszembe, hogy a láncok futásteljesítménye és kihordási ideje annyival rövidebb, hogy amikor jobban elkezdenek kopni a láncok, vajon nincs idejük elkoptatni a sort? :F

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz MPowerPH #239419 üzenetére

    Na ez a szám viszont már egyezik azzal, amit leírtam, csak én a futásteljesítményeket direkt kihagytam belőle, így nagyobb a meglepetés. :D

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #239420 üzenetére

    A futásteljesítményeket direkt elcsaltam. A számok oldaláról természetesen jobban kopik ebike-on minden.
    1 lánc kb 1000 km, tehát 1 sor 4-6 lánccal 4-6000km. Erre utaltam azzal, hogy talán nincs ideje a sornak olyan gyorsan elkopni mint a láncnak.
    Sőt egy alap lánc még kevesebbet bír, sram-nál az nx kb 600 km, shimano meg nem véletlen hozta a linkglide-ot és ebike-ra csak a felületkezelt láncait ajánlják.
    Tovább részletezve, amikor a 0,5 belemegy a láncba egy terepen, mászásra is használt ebike-on utána a 0,75 kb 100-150km-en belül belemegy, tehát egy 0,5-ös lánccal hosszú utat már nem lehet tervezni.

    Mi az intenzív hegyi menetekkl az ebike áttételeit elég széles tartományban használjuk, a nagy fogaskerekek is bőven használatban vannak, mert fel kell tekerni és gyakran olyan meredeken, ahol analóggal nem tudnám felküzdeni magam, közben a kisebb fogaskerekek hátul annyira nagy terhelést nem kapnak, mert felfelé az úgyse játszik (ahhoz a meredekséghez a motor se elég erős), lefelé alig vagy nincs mit beletekerni, vízszintesen meg elég keveset megyek.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz andrisbandi #239441 üzenetére

    Ez igaz, a minden ride utáni lánc/sor tisztítás és kenés kritikusan fontos és időben cseréni. Nekünk tényleg a láncnyúlásmérő a legjobb barátunk.
    A több lánc forgatását viszont ebike-on szerintem senki se vállalja be. Az azt jelentené, hogy minden egyes bringázás után cserélni kéne.
    Nekem a következő próbám az lesz, hogy vajon az x01 lánc mennyivel bírja tovább mint a gx? Év végén volt az is akciósan így vettem belőle kettőt.
    Ha teljes áron számolom az x01-et akkor 2x annyit kéne elmennie ahhoz, hogy ár/km arányban ugyan azt tudja mint a gx lánc.
    Az nx vs gx láncban egyértelműen a gx a fajlagosan olcsóbb jobb vétel, nagyobb a plusz élettartam míg az árkülönbség marginális, így lánc downgrade nem gazdaságos megoldás az upgrade meg majd kiderül a következő cserénél.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #239452 üzenetére

    Amikor a 0,5 már beleesik és a 0,7-be magától nem esik bele, de erővel bele tudom nyomni.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz andrisbandi #239455 üzenetére

    Jó, hogy van ilyen összehasonlítás ami hitelessége csorbát szenvedett, mert a többszörösen (több ebike ridertől) megerősített valós tapasztalatok alapján a 12s nx kontra gx lánc tartósság nagyon más, mint amit a táblázatba tettek. A valóság az, hogy ebike-on az nx lánc 550-600 km-t megy el, a gx meg 950-1000 km-t. Mindenki, aki hozzájárult ehhez a statisztikához sok emelkedőt megy. Ha ezt nem sikerült kimérniük, akkor felmerül bennem a kérdés, hogy a többi adat vajon mennyire hiteles?
    Majd a saját tapasztalat megmutatja mit tud az x01.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Maximum1 #239558 üzenetére

    Az elég gyors chip, hiányzik belőle.
    Egész pontosan a korábbi fenix 6 régebbi chipje nem rendelkezik elég számítási kapacitással ezen funkciók kiszámításához. A fenix 7, epix2, fr 955 új chipjével a felhasználói felület is látványosan gyorsabb. De egy hrm pro-val a fenix 6 is tud running powert, a pántban lévő hw elvégzi a számítást.
    Vannak funkciók, amiket elvi síkon meg lehet csinálni gyengébb hw-el is, a fejlesztő csapatok gyakran meg is csinálják, de végül nem adják ki, mert a végeredmény nem vállalható megbízhatóság, vagy felhasználói élmény szempontjából.

    A tényleges okot mivel nem kommunikálták, nem valószínű, hogy valaha is megtudjuk.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Maximum1 #239609 üzenetére

    Töltsd le az órára a Garmin Running Power App-ot a connect iq store-ból.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz stickermajom #239642 üzenetére

    A fenix 7 mellett az összes vele egy generációs garmin megkapta a running powert, tehát a méregdrága epix 2 és enduro 2-n kívül a futó órák is, mint az fr 955 (nekem októberben jött meg rá fw frissítéssel a running power, amikor megvettem még nem tudta) és vele együtt a legolcsóbb running powert tudó óra a fr 255 is megkapta. Ezek bele lényegében mind ugyan az a generáció.
    Mellkaspánt célhardver, ami csak erre koncentrál, semmi mást nem kell tudnia, ezért elég hozzá egy egyszerűbb hw. Nem vezérel kijelzőt, nem kell gps jelet vennie és számolni belőle pozíciót, sebességet, lépéshosszt, közben térképet mutatni, magasságmérő szenzor adataival bajlódni, hőmérséklet szenzor adatait értékelni, navigálni, közben zenét lejátszani és küldeni bluetooth-on és a tököm tudja még mi mindent számol egy óra aktivitás közben.
    A hrm pro-nak meg csak a pulzust és a gyro szenzort kell figyelnie. Vagy ott van a garmin running dynamics pod is, amit övre, csípőre lehet csiptetni és csak a futó dinamikai adatokkal foglalkozik pulzust se mér. Célhardver csak erre.

    Nem fogom a garmin becsületét védeni, nem fizetnek érte nekem. :D Azt viszont saját magam látom, hogy a fr955-öm mennyivel gyorsabb, reszponzívebb az erősebb hw miatt mint a korábbi generációs fenixek. Nekem is volt fenix-em, szép, elegáns, sok mindent tud, és egyre drágább. Most pedig már azt mondom soha többé fenix.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz stickermajom #239707 üzenetére

    Még ez is lehet. Erre a választ egy garmin mérnök tudná megadni.

    Maximum tippelgetni tudok ilyeneket, hogy a fenix 6-ban a proci mellett a szenzorok is régebbiek. Pl pulzus az a 3. generációs, míg a fenix 7 már 4. generációs, más a gyro szenzor, a gps modul (talán ez a legnagyobb változás a 6-os botrányosan pontatlan gps-e után) stb...
    A mellkaspánt pedig lehet, hogy pontosabb és megbízhatóbb adatokat tud adni, amiket kevésbé kell szűrni és feldolgozni.
    Mondjuk 2022-ben még a HRV funkciót megkapta a fenix 6, ami a fr955-el debütált és a f7 is később kapta meg, szóval ha nem is mindent de van funkciók, amiket jelen esetben a megjelenés után 3 évvel raktak bele.

    De ez tényleg egy laikus tipp a részemről, idővel az alap teória mindenképpen képbe jön (kérdés mikor), amikor már nem gyártják a régebbi modellt előbb utóbb elengedik a fejlesztését.

    Ez meg duplán off csak úgy általánosségban a tőkéről és a vállalatokról:

    Ha munkám szerint pénzügyi szakemberként nézek a termékre, akkor azt mondanám új funkciót akkor engedek fejleszteni egy kifutott modellbe, ha annak implementálása ésszerűen kevés munaórát jelent, a termék kellően nagy számba lett értékesítve, az életciklusa alatt kellő fedezetet hozott és lehetett a forgalmazás során annyi tartalékot képezni a projekten, hogy még némi utólagos költséget elvisel a márka építése érdekében.
    Egy olyan modell, amit már nem gyártok és nincs belőle bevételem, arra nem fogom pocsékolni a szoftver fejlesztő kapacitásomat, se azok költségét, azokat az embereket az újabb projektekre (modellekre) állítom rá (induláskor van azoknak így is elég bajuk) és folyamatosan csökkentem a létszámot és allokálható munkaórákat a kifutott termékre.

    Tudom erre sokan azt modják, hogy kapzsiság és csak a profit. De ácsi! Tegye már fel a kezét, aki hajlandó nem csak ingyen dolgozni (és éhenhalni), de a befektetésre alkalmas megtakarított pénzét is ingyen rendelkezésre bocsátja (nem vár el hozamot), ne adj isten azt is elfogadja, hogy kevesebb pénzt kap vissza, mint amennyit odaadot.
    Várom a jelentkezőket, tuti befektetéseket tudok ajánlani, amivel tudom csökkenteni a pénzüket, ha már nekik úgysem kell. :DD

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Maximum1 #239712 üzenetére

    Ha már minden eszközöd megvan hozzá, kár lenne kihagyni, főleg ha rendszersen futsz is. :)

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz arcitec #239775 üzenetére

    A fenix 6-ba az energiatakarékosság miatt belekerült egy új sony gps chip, ami fogyasztásban jó, de érzékenyebb a jelerősségre, valamint a fenix-ek fém házban vannak, ami a gps jel vételének a minőségét némileg árnyékolja, így könnyebben veszít jelet és válik nagyobbá a tolerancia. Amikor elkapja a műholdat, akkor teszi az orrát, de sikerült már jobb gps képes szériája a garminnak. Néha menj fel a nemzetközi garmin fórumra és olvass mielőtt írogatsz.

    Tök jó, hogy semmi konkrétumot nem írtál, hogy szerinted miért nem igaz és a fenix6 műszaki tartalmáról szólna, csak ideböktél egy érzelmektől és személyes sértéstől fűtött kirohanást. Ez aztán az érvelés magas iskolája! :R

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #241010 üzenetére

    Ilyen látvány is régen volt. :C
    Bakker kicsit gondolkozóba ejtett a stiched 360. Pumpálni és egyéb skillek fejlesztésére látok benne fantáziát. Csak a 3. bicót már nem tudom hol tárolni, erkélyre mégse raknám kitenni az elemeknek. :F
    YT-nél úgy tűnik, hogy nagyon szórják a jeffsy-ket. Szerintem csinlják a helyet az új modellnek és söprik a készletet, mert a capra és tues már megújult, az izzo ugye nem régi, a jeffsy geója 1 generáció mínuszban van a többi géphez képest.
    Valaki követi egyébként a híreket, hogy újra útjára indult a YT MOB? EWS és DH world cup-on mennek az új gépekkel, enduro-n átcsábították Jack Moir-t a Canyontól. Nemrég tesztelték a 29-es Capra-kat különböző hosszúságű hátsó háromcsöggel és a colos faszi az amúgy is elég rövid gép esetében a két verzióból a rövidebbet választotta végül (442 vs 437mm) a tesznap végére.
    Az még egyébként besz@rás az edzéseket nézve, hogy ezeknek az enduros csávóknak milyen kondijuk van. Addig örüljetek, amíg a környékre nem jönnek edzeni, mert nem csak lefelé, de felelé is minden kom veszélybe kerülne.
    Ezzel teljes értelmet nyert, hogy 2022-ben a capra 3. gen esetében miért készült 2 verzió és eltérő kinematikával. A 29-en látszott, hogy annak lienárisabb és keményebb platformja az EWS-re lett velőve és lám lám itt a verseny csapat. Míg nekünk hobbi mugliknak a nagy számban eladásra ott van az MX (mullet verzió) progresszívabb hangolással, kicsit hosszabb rugóúttal. Parkozni és veretni (nem óra ellenében) nekünk ez a játékszer nem a verseny gép.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #241093 üzenetére

    Nekem Moir "ízlése" az ami igazán meglepő a magasságához képest. Amikor Canyon-ozott azt mondta, hogy az új strive nagyon felült a hosszú bringa trendre, hogy colos létére talán az M és L-es vázat kérte versenyre, ezekkel variált. YT máshogy méretez itt ha jól rémlik L és XL vázakkal játszi és az, hogy mennyire nem érdekli, hogy egyensúlyban legyen az első/hátsó háromszög hossza, és teszten is a rövidebbet hozta ki neki jobbnak az egészen elképesztő. Ez megint egy olyan dolog, hogy ő versenyző és a szűk, meredek, technikás EWS pályákra választ és állíttat be bringát, ami az ő tudásával jó páros. Nekünk meg egyáltalán nem mérvadó, mert máshol bringázunk és legfőképp, más a tudásszintünk és erőlétünk.

    A mostani neuron-t nehezen tudom elhelyezni, hogy mi is valójában. A geo-ja az max downcountry, és semmiképpen se trail, míg a megnövelt rugóútjai túlmutatnak a downcountry kategórián, mint egy felpumpált szteroidos downcountry gép. Ilyeneket (geó és a rugóút nem azonos kategóriába esett) korábban is csinált a canyon más kategóriában is, akkor kilógott vele a sorból, mára pedig beérett a rugóút és a geo-t is hozzá igazították. Rider oldalról megvan a varázsa, hogy (nem versenygép, nem versenyzőnek) egy tekerés orientáltabb bringához némi plusz rugóúttal több önbizalmat adnak a ridernek, aki csak azt veszi észre élvezi és miért is érdekelné a stopper, az a versenyzők világa.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz RexpecT #241322 üzenetére

    Kezd érdekessé válni a felfüggesztés téma, igyekszem csak kicsit hosszú lenni:

    Hátsó felfüggesztés típusra 4 féle fő koncepció létezik: single pivot, linkage driven single pivot, horst link és a virtual pivot point.

    A single pivot, amikor szó szerint csak egy forgáspont van, ami a hátsó háromszög és az első háromszöget köti össze az alsó láncvillánál. Lényegében ez a legigénytelenebb felfüggesztés. Előnye, hogy szög egyszerű, könnyű, olcsó és ha úgy paraméterezik, hogy a forgáspont az első lánctányér/lánc felfutás pontjában van, akkor nincs láncnyúlás se pedal kickback. Hátránya, hogy mozgása nem igazán kifinomult, lényeges karakterisztikai elemek nem hangolhatóak rajta egyáltalán (áttételezés, anti-squat, anti-rise, pedal kick-back).
    Ebből adódik is, hogy ezt rövid rugóutas bringákon alkalmazzák maximum, ahol azért van felfüggesztés, hogy csak a rázkódást csökkentse, de érdemi terep teendő nincs. Az anti squat érték fixen beállítható vele. Már közepes rugóút esetén is látványossá válnak a hátrányai.
    Halkan megjegyzem, hogy a mostani xc verseny gépeken újításként jelenik meg, hogy ugyan csak 1 helyen van csapágy, de a hátsó háromszög valójában nem merev, hanem torzió van bele tervezne a nyereg támvillába, ami miatt azok funkcionálisan már horst link karakterisztikát próbálnak nyújtani.

    A linkage driven single pivot annyival több mint a sima, hogy a tag bekötését himbákon és egyéb linkeken keresztül oldják meg, ami lehetővé teszi, hogy szabályozzák a kerékút - tag rugóútjának a paraméterezését, egész pontosan a rugóút során ez változni tud, így itt már megjelenik a progresszív felfüggesztés bevezetésének a lehetősége. Egy ilyen rendszer elvi síkon széles skálán egyszerű és akár kimondottan komplikált is lehet (lásd Evil bikes) és gond nélkül kezeli a hosszú rugóutakat.

    A legelterjedtebb felfüggesztés design a horst link, ami már teljesen kifinomultan paraméterezheztő mind a 4 (áttételezés, anti-squat, anti-rise, pedal kick-back) szempont szerint. Ez az amire mondod, hogy ott van hátul is egy csapágy a láncvillán. Ez persze lehet a láncvillán, vagy a nyeregtámvillán, vagy akár a tengellyel egybe építve is. Előnye a teljes paraméterezhetőség mellett, hogy elég nagy szabadságot biztosít a tag első háromszögbeli elhelyezésére, ezért nagyon sokféleképpen nézhet ki, de az elv mind ugyan az. Itt már nagyon komolyan paraméterezhető a felfüggesztés féksemlegessége, progresszió és minden.
    Horst link az összes speci fsr felfüggesztés, a topicban lévő összes 130mm rugóúttól induló canyon, YT, a hosszabb rugóutas Trek-ek, Cube, Rocky Mountain és még sorolhatnám.
    Viszont ennek neve van (szabadalom) és fizetni kell érte. Ezért látni azt, hogy az amcsi bringákon ezt kevésbé használják, és ennek a kikerülésére kerestek megoldást.

    Ez a megoldás lett a virtual pivot point. Itt az történik, hogy van egy merev hátsó háromszög, ami miatt megijednénk, hogy jujj akkor single pivot. De nem, mert a vázhoz nem 1 fix forgásponttal kapcsolódik, hanem a hátsó háromszög egy linkhez kapcsolódik egy csapággyal és ez a link egy másik csapágyon keresztül kapcsolódik az első háromszöghöz. A két csapágy mozgása pedig a felfüggesztés kényszerei szerinti paramétereknek megfelelően forognak, amiből a rugóút során egy pozícióját folyamatosan változó forgáspont jön létre. Csúnyán egyszerűsítve itt a kis törés nem a láncvilla végén van mint a horst linknél, hanem a háromszög és a lánc között egy robosztusabb linkkel csinálja ugyan azt, mint egy fordított horst link. Ugyan úgy paraméterezhető mind a 4 faktor. 1 gond van vele, hogy a kényszereket alkalmazó elemeknek helyigénye van, így azok kiépítése helyet vesz el az első háromszögből. Tipikus VPP bringák és a legismertebb márkék akik ezt használják a Santa Cruz, vagy akár a Giant Maestro felfüggesztése, de még sok más is van.
    Lényegében ez a legjobb példa arra, hogy attól, hogy a hátsó háromszög merev (nincs benne csapágy), még nem feltétlenül 1 forgáspontos a rendszer, sőt a vpp a legtöbb forgáspontos. :)
    Fontos, hogy a VPP design nem tekinthető felsőbb rendűnek a horst linktől, a kettő ugyanazt a színvonalat tudja képviselni. A bringa tényleges tudása pedig a gyártó megvalósításán és hangoláson múlik.

    Bocsi mégis hosszú lett, gratulálok mindenkinek aki el tudta eddig olvasni. :C

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz MPowerPH #241352 üzenetére

    Maga a VPP megoldás egyáltalán nem olyan ritka, se nem különleges, mint sok ilyen bringát birtokló hinni szeretné. Magánál a Santa Cruz-nál a VPP több mint 20 éve 2001-ben indult útjára, viszont azóta már több generációt fejlődött és a mostaniak egészen másként néznek ki, míg az elv ugyan az.
    Ilyen rendszert használ még az említett 2 gyártók nívül
    a Mondraker (még a podium XC bringágin is),
    a Yeti (ami még egy switch infinity okossággal is meg van bolondítva és önmagában egy technikai perverzió),
    Propain megvalósítása a pro10 nevet viseli,
    Pivot és a DW link.

    Ezek csak akik gyorsan eszembe jutottak.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #241351 üzenetére

    Csak a te kedvedért képekkel :)

    Hátsó felfüggesztés típusra 4 féle fő koncepció létezik: single pivot, linkage driven single pivot, horst link és a virtual pivot point.

    A single pivot, amikor szó szerint csak egy forgáspont van, ami a hátsó háromszög és az első háromszöget köti össze az alsó láncvillánál.

    Lényegében ez a legigénytelenebb felfüggesztés. Előnye, hogy szög egyszerű, könnyű, olcsó és ha úgy paraméterezik, hogy a forgáspont az első lánctányér/lánc felfutás pontjában van, akkor nincs láncnyúlás se pedal kickback. Hátránya, hogy mozgása nem igazán kifinomult, lényeges karakterisztikai elemek nem hangolhatóak rajta egyáltalán (áttételezés, anti-squat, anti-rise, pedal kick-back).
    Ebből adódik is, hogy ezt rövid rugóutas bringákon alkalmazzák maximum, ahol azért van felfüggesztés, hogy csak a rázkódást csökkentse, de érdemi terep teendő nincs. Az anti squat érték fixen beállítható vele. Már közepes rugóút esetén is látványossá válnak a hátrányai.
    Halkan megjegyzem, hogy a mostani xc verseny gépeken újításként jelenik meg, hogy ugyan csak 1 helyen van csapágy, de a hátsó háromszög valójában nem merev, hanem torzió van bele tervezne a nyereg támvillába, ami miatt azok funkcionálisan már horst link karakterisztikát próbálnak nyújtani.

    A linkage driven single pivot annyival több mint a sima, hogy a tag bekötését himbákon és egyéb linkeken keresztül oldják meg, ami lehetővé teszi, hogy szabályozzák a kerékút - tag rugóútjának a paraméterezését, egész pontosan a rugóút során ez változni tud, így itt már megjelenik a progresszív felfüggesztés bevezetésének a lehetősége. Egy ilyen rendszer elvi síkon széles skálán egyszerű és akár kimondottan komplikált is lehet (lásd Evil bikes) és gond nélkül kezeli a hosszú rugóutakat.

    A piros jelölés a forgáspont, a két sárga forgáspont pedig a himba két végén az áttételezést (leverage ratio) hivatott megvalósítani, tehát ott állítható a progresszivitás.

    A legelterjedtebb felfüggesztés design a horst link, ami már teljesen kifinomultan paraméterezheztő mind a 4 (áttételezés, anti-squat, anti-rise, pedal kick-back) szempont szerint. A forgáspontokat összekötöttem 4 sárga vonallal, amire a felfüggesztés másik neve is utal a 4 bar, tehát 4 lengőkaros felfüggesztés.

    Ez az amire mondod, hogy ott van hátul is egy csapágy a láncvillán, ez oldja meg, hogy a kerékút berugózásra ne körív legyen, hanem lehetőleg függőlegesen mozogjon a kerék. Ennek az jelentősége, ha berugózásra nem tudna nyúlni a lánvcilla, akkor a kerék útja egyre közelebb kerülne a vázhoz, ami a mozgás irányával ellentétes, tehát azt lehet érezni, mintha berugózásnál akadna a bringa. Ezt a küszöböli ki az irányított tengelyemelkedési görbével. Ez a plusz forgáspont lehet a láncvillán, vagy akár a tengellyel egybe építve is (Trek csinálja így). Előnye a teljes paraméterezhetőség mellett, hogy elég nagy szabadságot biztosít a tag első háromszögbeli elhelyezésére, ezért nagyon sokféleképpen nézhet ki, de az elv mind ugyan az. Itt már nagyon komolyan paraméterezhető a felfüggesztés féksemlegessége, progresszió és minden.
    Horst link az összes speci fsr felfüggesztés, a topicban lévő összes 130mm rugóúttól induló canyon, YT, a hosszabb rugóutas Trek-ek, Cube, Rocky Mountain és még sorolhatnám.
    Viszont ennek neve van (szabadalom) és fizetni kell érte. Ezért látni azt, hogy az amcsi bringákon ezt kevésbé használják, és ennek a kikerülésére kerestek megoldást.

    Ez a megoldás lett a virtual pivot point, más néven Twin link. Itt az történik, hogy van egy merev hátsó háromszög, ami miatt megijednénk, hogy jujj akkor single pivot. De nem, mert a vázhoz nem 1 fix forgásponttal kapcsolódik, hanem a hátsó háromszög egy linkhez kapcsolódik egy csapággyal és ez a link egy másik csapágyon keresztül kapcsolódik az első háromszöghöz. A két csapágy mozgása pedig a felfüggesztés kényszerei szerinti paramétereknek megfelelően forognak, amiből a rugóút során egy pozícióját folyamatosan változó forgáspont jön létre.

    Csúnyán egyszerűsítve itt a kis törés nem a láncvilla végén van mint a horst linknél, hanem a háromszög és a lánc között egy robosztusabb linkkel csinálja ugyan azt, mint egy fordított horst link. Itt pirossal jelöltem az alsó két fő forgáspontot, míg a felső forgáspont kényszereket sárgával. A jobb láthatóság miatt egy korábbi generációs vpp robbantott képét is beteszem:

    Ugyan úgy paraméterezhető mind a 4 faktor. 1 gond van vele, hogy a kényszereket alkalmazó elemeknek helyigénye van, így azok kiépítése helyet vesz el az első háromszögből. Tipikus VPP bringák és a legismertebb márkék akik ezt használják a Santa Cruz, vagy akár a Giant Maestro felfüggesztése, de még sok más is van.
    Lényegében ez a legjobb példa arra, hogy attól, hogy a hátsó háromszög merev (nincs benne csapágy), még nem feltétlenül 1 forgáspontos a rendszer, sőt a vpp a legtöbb forgáspontos. :)
    Fontos, hogy a VPP design nem tekinthető felsőbb rendűnek a horst linktől, a kettő ugyanazt a színvonalat tudja képviselni. A bringa tényleges tudása pedig a gyártó megvalósításán és hangoláson múlik.
    Bocsi mégis hosszú lett, gratulálok mindenkinek aki el tudta eddig olvasni. :C

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz stickermajom #241365 üzenetére

    Igen valóban a Spectral a nagyon népszerű 150-et mozgó gép csak rövidített verziója. Sőt a neuron is horst link. A lux-ban nem tudom, hogy van-e valami trükközés (hajlik-e a háromszög), ha nem akkor az linkage driven sinlge pivot.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz f4lcon #241733 üzenetére

    Kihalt design-t nem írtam le, ahogy te is írod kihalt, tehát nem létezik 5. féle koncepció, ahogy a szekér felfüggesztését se keverjük ide. Irreleváns.
    Lassan a sigle pivot is kihalhat, max ott marad meg ahol vibráció csökkentésen kívül más cél nincs. Az egyetlen felhozott példát az Orange bike pedig annyira kitart ezen modell mellett, hogy ennek az ára is szép lassan az lesz, hogy ők is kihalnak, mert senki se veszi meg. :D

    A horst link tekintetében igazad van, ahogy írtam is 4 bar a lényeg és a horst link is egy 4 bar típus. Az olvasóknak viszont a horst link név ismert és könnyebben asszociálnak rá mit is keressenek (4 rudat), a 4 bar nem beszédes magyarul. Ez a rovar és bogár kérdése. Minden horst link 4 bar, míg vissza nem, de paraméterezhetőség tekintetében ugyan az.
    A támvilla, trek és a többi egyéb helyre berakott 4. forgáspont, vagy rúd darabolás már mindegy, ugyanazt a célt szolgálják és azonos paraméterezhetőséget hoznak, akármennyire is trükkösnek tűnnek, nincs új a nap alatt.
    Lehet még a sok kényszerrel össze vissza bonyolítani a hátsó háromszög mozgását, mint a yeti féle 6 bar és hasonló kuriózumok, de műszakilag ezek is mind be tudnak tagozódni a meglévő modellekbe. Yeti eleve a twin link vonalon vannak, dw linknek a pivot hívja a saját verzióját, ezen már nem lovagolnék, mert ugyan arról beszélünk akármennyit csűrjük csavarjuk.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz f4lcon #241751 üzenetére

    A 4 bar típusokat ha szeretnéd kibontani, nyugodtan egészítsd ki az képes hsz-omat másolva és egységes formában tedd be, akkor még teljesebb lesz a leírás és úgy mehet az összefoglalóba.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz f4lcon #241788 üzenetére

    Igen már olvastam, amikor igazán tisztába akartam tenni a témát felfüggesztések terén bringa vásárlás előtt. :K
    Sejtheted nem tegnap olvastam, így volt miből egyszerűsítenem.
    Egyébként a kinematika tervezése egészen lenyűgöző (nem vagyok mérnök), meg persze az is mennyire nincs tökéletes megoldás, és mennyire balanszírozás az egész, ami nagyban azon múlik megnnyire sikerül jól definiálni a cél felhasználást és annak igényeit.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz jjeahh #241936 üzenetére

    Sőt én még merészebb lennék. A sram sx-nek már a megjelenésekor se volt létjogosultsága. NX-ből pedig a sornak van értelme (olcsóbb és felmegy a hg kazettatestre és elég tartós) és a hajtókarnak, meg a váltókarnak, míg nx-ből, se magának a váltónak se a láncnak semmi értelme a teljesítményüket ismerve.
    Shimano viszont valószerűtlet hogy kannibalizálná lentről a deore-t egy altussal, vagy alivioval. Ha más nem akkor egy felületi kezelés és ebből adódó élettartam miatt a deore mindig egy vízválasztó szint a Shiminél, ahogy eddig is az volt.
    A shimi lépése pedig teljesen logikus, az elavult technikát most engedi el végleg (ideje már), ezzel sokakat a következő szerviznél cserére késztetve.
    Hogy ez jófejség vagy sem azt nem tudom, azzal viszont teljesen egyetértek, hogy ez a lépés a jó irány.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz 6030D #242768 üzenetére

    Különös technikád van, vagy csak nekem tűnik úgy, hogy sárosabb vagy mint a bringád :D

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz belaazallat #242815 üzenetére

    Ott van a hiba, hogy olyan alkalmazással akarod párosítani a mérőt, amelyik nem aktivitás rögzítésére lett kitalálva, ezért ilyen funkció nincs is benne, nem a megfelelő appot szedted le.

    Halkan megjegyzem a hrm pro és társait ugyan felismeri a garmin connect, de aktivitást azokkal se lehet indítan, csak a napi pulzus nyomövetéskén tölti le a pánt adatait. Ahhoz kell egy rendes garmin eszköz (óra), amivel elindítod és rögzíted az aktivitást és utána át tudja venni a hrm pro pulzus adatait. A dual nem rendelkezik memóriával így ahhoz folyamatos kapcsolat kell egy rögzítő eszközzel.

    A te esetedben pedig, ha nincs garmin órád, akkor egyáltalán nincsen szükséged a garmin connect-re. Tegyél fel a telefonodra egy Strava-t, Zwift, Runkeeper, Map my run stb... appot és azokkon keresztül használd a pulzus pántot és indítod a tevékenységeidet.
    Illetve a pánt működik bármilyen bluetooth, vag ant+-os tetszőleges márkájú sport/okos órával.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz andrisbandi #242850 üzenetére

    A leírásban a "vagy az online ezdőalalmazás" lenne az utalás arra az általam nevesített appokra. Más termékét nyilván nem fogják reklámozni és ezért nevesíteni se, így mindig úgy fogalmaznak, hogy azért egy kis bizonytalanság ott legyen az emberben, hogy akkor tuti, ha márkán belül marad.

    Talán pont tegnap láttam egy videót ahol egy mókus elmagyarázza mi a különbség az egyes garmin mellkas pántok között (dual, swim, hrm pro és a pro plusz). Az alapján örülök, hogy végül a legolcsóbb dual-t vettem és nem költöttem többet a pro verziókra. Annyira promózzák, hogy önálló memóriája van a pro és pro plusz verzióknak amik óra nélkül is rögzítenek, hogy óriási csalódás volt látnom, amikor kiderült a bemutatóból, hogy aha persze van memória csak épp aktivitást nem tudsz indítani, se leállítani a pánnttal, sőt a garmin connect-el se. Tehát a gyakorlatban az órával elindítod az aktivitást (kapcsolódva a pánt), majd ha valamiért az óra és a pánt elveszítik egymás jelét (mondjuk vízben), vagy bármilyen ok miatt, akár a tevékenységre nem viszed már magaddal az órát (ott is hagyhatod a kocsiban, földön), és dolgod végeztével visszaérsz az órához leállítod az edzést, majd az órán kell kérni a hrm adatok fogadását (amelyik erre képes utólag - ezt se tudja mind), akkor áttölti az órára és az óra menti, majd tölti fel a felhőbe a tevékenységet.
    Hát ez így szerintem nagyon gagyi. :F

    Közben előzményben meg is találtam: [link]

    [ Szerkesztve ]

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz zsocy #243105 üzenetére

    Nem ismerem ezt az 575 márkát és azt se tudom mitől nagy szám, viszont látom itt nagy az érdeklődés iránta és felfigyeltem erre a "garázs support" megjegyzésre, így gondoltam rákeresek a márkára és a hazai forgalmazóra és nézek hozzájuk cégkivonatot.

    Van náhány 575 kapcsolatú cég itthon, köztük a webshop is, amit 2021 májusban alapítottak, miközben már 2021 szeptemberben NAV végrehajtás indult ellene, valószínű adó, áfa csaló lehet, tulajdonképpen ilyen 1-2 személyes kft egy webshoppal, a cég székhelye egy lakás (emelet ajtó mindennel). A tulajdonosnak van 9 cége, amik mind a legmagasabb kockázati adósbesorolási kategóriába tartoznak. Volt egy 575 team kft-je is, amit a bejegyzés évében (2017) már törölt a cégbíróság. Van egy 575 sportegyesület, amelyet a webshoppal együtt hoztak létre, maga az egyesületek kiválóan alkalmasak támogatások befogadására. Létezik egy 575.at weboldal, ami nem jön be.
    Szóval a forgalmazó minimum gyanús. A decánál megnéztem a terméket, aminek származásának és forgalmazójának ugyan az a webshop van megjelölve.
    Akit jobban érdekel meg lehet nézni, hogy van-e valami a "bemutató teremben", egyáltalán létezik-e. Ami érdekes, hogy a "bemutatóterem" nem szerepel a cég telephelyei között (ami nincs is), tehát nem hivatalos.

    Na ezzal az infóval mindnki azt kezd amit akar, csak kíváncsiskodtam.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243192 üzenetére

    Kevésbé ismerem az xc telókat (fejből nem tudom milyen típusod van), de hátha: amennyiben tokenezhető a teleszkópod és gyárilag van benne, akkor ha abból kiveszel, vagy kiszeded mindet, akkor lineárisabb lesz a légrugó karaktere és adott nyomással többet tud kihasználni a rugóútból.
    Token kiszedés/berakás otthon gond nélkül kb 5 perc alatt elvégezhető akár RS, akár fox teleszkópokon.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243304 üzenetére

    Akkor ez nem jött be, viszont a témát érdemes lehet még feszegetni, mert az, hogy a gyári ajánlás a súlyodhoz 120 psi és te már 70 psi körül jársz ez nagyon nagy különbség. Finomhangolásra szükség van, de nem jellemző, hogy ennyire rossz lenne a gyári ajánlás.
    Ez alapján pedig talán erős kijelentés, de azzal a villával valami nincs rendben.

    Első még olcsó ellenőrzendőnek javasolnám megnézni, hogy az alsó lábakba szorult-e be levegő, ami gátolja a rendes mozgást: mivel reban-n nincs nyomás kiengedő szelep, ezt a porlehúzók félrehúzásával tudod megtenni, óvatosan gyorskötözőt bedugni alá mélyre, megmozgatni és szépen szisszen egyet a villa. Utána egész más lesz a mozgása.
    Másik probléma lehetőség: hibás szervizelés, rossz olajmennyiségek (esetleg olaj minőség) a lábakban, vagy a csillapításban. Megoldás --> teljes nagyszervíz, minden tömítés cseréjével együtt. Ez már költséges, de szó szerint egy új teleszkópod lesz utána.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243308 üzenetére

    A csillapítással még lehet gondod, ezért írtam a nagyszervízt.

    Amit 6030D ír az nagyon igaz. Nem kell mindig a felfüggesztés teljes rugóútját kihasználni. A rugóút vége (utolsó 10%) az nagyjából pont arra van, amikor a rider valamit tényleg nagyon elcsesz.
    A beülés (sag) pedig tényleg arról szól, hogy azt állítjuk be mennyi rugóút legyen az alulról jövő ütések elnyelésére és mennyi a gödrök kimozgására.
    Ezért van, hogy bármely polgári autó, amit aszfaltra terveznek nagy beülésre hangolják, mert aszfalton a kátyu az elsődleges ellenség, és azt kell kidolgoznia elsősorban. Cserébe egy útpadkán elfogy a rugóút és felüt.
    Egy terep használatra beállított futóműnél pedig az elsődleges ellenség az ütés és kevésbé a kátyu, ezért dolgozunk %-osan kisebb beülésekkel akár a terep autóknál és az montiknál. Ráadásul mtb-n szinte iparági standardként hátul nagyobb beülés a javasolt (hátul 30% elől 20%).

    Mindettől talán fontosabb, hogy te egy merev géppet használsz, aminek a dinamikus geometriája a nagyobb beüléssel megváltozik, meredekebbek lesznek a szögek, ami felfelé jó érzés lehet, lefelé viszont tovább csökkenti az önbizalmadat és rontoja a gép lejtőzős képességeit azáltal hogy eleve lejjebb van az eleje és plusz a lejtő terhelse miatt még jobban beül, ami azt okozza, hogy ijesztően előre kerül a súlypontod és a pózod, ráadásul a pont lefelé már alig marad pár cm rugóutad az esetleges ütések elnyelésére.

    Hogy neked mindenképpen változtatnod kéne-e a beállításodon? Nem feltétlen. Csak leírtuk, hogy a gyári ajánlások mögött mi húzódik meg felfüggesztés oldalról és nem kell mindig kihasználni a teljes rugóutat.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243318 üzenetére

    Azt el is hiszem, hogy kimerítő felfelé. Nem elég hogy küzdeni kell, de még közben gondolkozni is kéne a nyomvonalon, ami pont ahogy írod idővel a terhelés miatt nem megy az a koncentráció úgy, ahogy síkon vagy lefelé menne, akár tetszik akár nem (ilyen az emberi test). Szóval legyél csak büszke maradra, hogy ezeken felmész!

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243550 üzenetére

    Ez a canyon igazi "park" gépe. Ez nem a versenyzőknek van, hogy gyors legyen. Egy 5-ös szintű váz (dh vázakkal azonos), folyamatos bikepark és freeride felhasználás a neki való terep, egy igazi hedonista játékszer a nagyokat ugróknak. A poén pedig az benne, hogy ennyi pénzért ez ugyan a belépő karbon kit, de semmit se kell rajta azonnal cserélni, úgy használható ahogy van. Ha nem tetszik a fék érzete elég csak a fékkart kicserélni rsc-re, a féktest azonos, ha egyáltalán zavarja. Ha sokat durvul, akkor én egy bash guard-ot feltennék még rá, azon kívül mindenből a célnak megfelelő jól működő középutas dolgok vannak rajta. Jó véltel, csak bírja kihasználni a tudását.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243558 üzenetére

    Ha USA-ban él, akkor melegen ajánlom ha szeretne megtanulni bringázni: amit vasram is ír fogadjon egy MTB coach-ot, aki tanítja. Ma a konditermi személyi edző teljesen általános, bringán még többet tud adni és a beállításokban is tud segíteni.
    Nem tudom ki látta a hivatkozott Rémy, amikor tanítja a 155kg-os fószert: [link]
    A husi egyébként nem semmi, van saját csatornája, hatalmas arc és egyébként meglepően ügyes, de még ő is igényelt némi tanítást és tanult újakat, pedig csak egy alkalom ez a vidi.

    A másik meg az evidens: vegyen elegendő védőfelszerelést (ff sisak és erős térdvédő az alap, utána ahogy keményebb helyre is megy jöhet a többi).

    [ Szerkesztve ]

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #243564 üzenetére

    Esésekből szerintem sokat lehet tanulni. Egyrészt már az egy elméleti tudás, ha meg tudja állapítani valaki, hogy mit is rontott el az ember, amiért esett el. Meg persze amikor az ember akár túlzottan elbízná magát a kockázat látványa segít kissé visszahúzni a realitás talajára a szárnyaló vágyakat.

    Aki jobban tud és elesik azokon mindig látszik, hogy más körülmények között és egészen máshogy esnek el. Kimondottan gyakori, hogy az illető úgy akar valahol lemenni, hogy valójában nem is tudja hogyan kéne megoldani az akadályt, milyen mozdulatsor végrehajtása szükséges.
    Szintén gyakori a megijed és megmerevedik a bringát, akár hátra beüléssel kombinálva átkapcsol utas módba és onnantól a sorsát várja.
    Harmadik leggyakoribb esési ok pedig a fékezés tudásának a hiánya. Nem tudja mikor, hol és mennyit kéne fékezni, itt ami szintén trend, hogy - bocsi az érintettektől - a fékkel OTB-k túlnyomó többségét shimano fékekkel követik el, a kezdő nem tudja adagolni, vagy egyszerűen ott és akkor fékez, amikor pont nem szabad (fél elengedni a féket a kritikus részeken).

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #243605 üzenetére

    Egyik bringás társam előző gépében megcsinálta ezt az átalakítást, amikor gyári pf csapágy kikopott. Működött neki. Azt nem tudom ilyen méretet tett bele, meg azt se hogy volt-e később vele bármi baja, de láttam benne volt, menetes középcsapival működött. Viszont abba ha jól rémlik nem sram hajtókart tett be, kérdés hogy azért mert nem azt akart, vagy kényszerből más lett a hajtókar tengely átmérője és nem fért be? :F

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz jjeahh #243703 üzenetére

    Lehet, eddig nekem a közécsapi csere nem volt téma, hamarabb cseréltem bringát :DDD
    Most viszont nem bizsereg semmim, így lehet el fog jönni az ideje egyszer egy cserének, szóval közi az infót! :R

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #243716 üzenetére

    Majd megkérdezem. Azt tudom, hogy elég drága volt, nem tudom megéri-e vele szórakozni. Azért minden nap nem kell középcsapit cserélni/cseréltetni.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz varsam #243769 üzenetére

    Na végre!
    Már egy ideje lógott a levegőben, hogy jön egy axs v2 rendszer és az udh kapcsán is lesz valami. Tavaly már tesztelték több versenyzőnél és ilyen van már Jack Moire gépén is, akármennyire takargatta.
    Az, hogy mennyire erős az besz@rás: [link]
    Az elmúlt években már minden értelmes gyártó átállt az UDH-ra tehát van elég közönség hozzá és végre emtb terhelésre tervezve. Az, hogy 1000W fölötti terheléssel is lehet váltani nagyon komoly.
    Bike24-en már in stock, a sima x0 verzió amit hajtókar nélküli verzióban is meg lehet venni kb 1380€. Ez se kevés.
    Már csak azt kell megvárnom, hogy (jövőre?) kiadják a GX verziót is, aminek az ára már értelmezhetőbb lehet és mehet a villany paripára.

    A code ultimate esetében viszont valami komolyabb újítást vártam volna. Na majd jön még hamarosan az új vivid tag, ami feltűnően az x2-re hajaz.

    A Shimano már beindította az évet a cues és egyre erősebb linkglide vonallal az emtb-kre koncentrálva. Tetszik nem tetszik a piacon ez megy a legjobban és hajtás téren erre az igénybevételre nem voltak kiforrott megoldások. Most meg itt a sram válasza.

    Kicsit olyan érzésem van, mintha felosztották volna a piacot. Annyira más árszegmensbe jött a cues és az új axs, hogy a két termék nem konkurense egymásnak.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Hasaggymeg #243820 üzenetére

    Ugyan csak spekuláció, de nekem van egy olyan érzésem, hogy a wireless váltás nem is célja a shimano-nak, ők teljesen másként közelítik meg a rendszert a di2 felől. Az oka pedig ebike irányból közelítve teljesen logikus és valós igényeket szolgál ki.
    Van ugye shimano motor, hozzá való shimano akksi, vezérlés minden, sőt már automata váltás és tekerés nélküli váltás is. Ezek mind rá tudnak kerülni a bringára. Eleve van 1 db nagy kapacitású akksi az ebike-ban, így célszerű minden egységet erről a nagy központi akksiról táplálni, amit úgyis feltölt az ember minden ride előtt, cserébe még nem lesz 2-3 másik akksi a bringán amikkel külön szórakozni kell, figyelni mi mikor merül, leszedni a bringáról és külön töltögetni. A központi akksit a bringáról leszerelés nélkül csak bedugja az ember és kész, semmi egyéb teendő. Ebike vonalon nekem ez szimpatikusabb megoldás mint az axs, ami a mozgásra kapcsol be és nincs külön ki/be kapcsoló gomb.

    Amikor nem otthon bringázok és kocsival viszem a gépet akár egy hosszabb úttal a pályára, akkor a rázkódástól az axs bekapcsol, kvázi akár pont a pályára kiérésig félig lemeríti önmagát. Mivel nincs rajta kapcsoló gomb, ezért ezt csak az akksi levételével lehet elkerülni, ami nem csak plusz macera, de plusz egy pici kütyü, amit otthon lehet felejteni, el lehet hagyni. Nekem az a vágyam, hogy 1 bringa 1 akksi és nem 6-7 db.

    Ebben az új axs-ben a nagy gurítás szerintem az egész rendszer robosztussága, az ütésállóság, mennyire nem állítódik el, már limit csavarok és b tension csavar sincs, na meg persze az új sor és lánccal jóval hosszabb élettartama, ami ebike terheléssel kompatibilis.
    A vezeték nélküliségről simán le tudnék mondani, egy 2 eres villanykábelt nem kell cserélgetni mint a bowdeneket és mivel feszülnie se kell, ezért a vezérlő oldalon a kormányon belül olyan szépen el lehet ezeket vezetni, hogy nagyon szép tiszta cockpitot lehet létrehozni.

  • sebgutkopf

    őstag

    válasz Fall-N #243827 üzenetére

    Tetszik nem tetszik az új bringa eladási trendekre építik a fejlesztési stratégiát, ami nem tükrözi a használatban lévő gépparkot. Mondhatni az egyik a státusz, a másik pedig a jövő, üzletileg meg a jövőre készülünk.
    Lemaradása és adóssága így is van a shimanonak, ebben teljesen igazad van. Ha jól rémlik az analóg bringára való di2 rendszer is talán 1 db henger akksival működik, ezért logikus, hogy annak nincs sok teteje, hogy elektromosra is azt tegyék be, amikor ott már van egy nagyobb.
    Az eladási volument viszont nem a versenyzők adják, ők reklám arcok, akik a menő faktort adják. A hobby versenyző saját zsebből már racionálisabban költ, mint az XX-ek árazása, még a világ boldogabbik felén is.

    Annyiból pedig tényleg kezeld fenntartással, amíg írtam és hivatkoztam, ezek mind a piacon látható mozgások alapján általam levont következtetések és spekulációk. Nincs belső infóm, valószínűnek tartom ezt az irányt, de tévedhetek.

Új hozzászólás Aktív témák