Új hozzászólás Aktív témák
-
#19701
Frawly
veterán
lionhearted
#19689
Frawly
veterán
válasz
lionhearted
#19689
üzenetére
A rádiós órák nem is kellően pontosak. Szemre, ha csak meg akarod tudni hány óra, akkor le tudod olvasni, sose fog 1 másodpercet késni/sietni, mindig 1 mp. törtrészén belül van a pontossága, feltéve, hogy rendszeresen tudja magát frissíteni, és nem árnyékolja le valaki a rádiójelet előle. Viszont ez tényleg csak embereknek van nézni az időt. Tudományos, ipari felhasználásnál, mikor rendszeresen mérnek kis időközöket, folyamatok kontrolljánál, hitelesítéseknél, méréseknél, ahhoz ez a rádiófrekis (meg NTP-s) módszer komolytalan, nem is erre van kitalálva, hanem rádiós ébresztőórákhoz, meg karórákhoz, meg netes eszközökhöz (teló, PC, táblagép, laptop, szerver).
A GPS-t meg majd elolvassa mindeni hogy működik. A lényeg lényege, hogy ma már nem kell atomórát venni senkinek, mert mindenfajta olyan eszköz, amiinek fontos az idő, tartalmaz már 1 vagy több megoldást az óra pontossá tételéhez, ami atomórás pontosságot ad amúgy is.
Ilyen atomórát csak ilyen nemzeti szabványosítási intézetekben szoktak tartani, meg olyan laborokban, ahol kifejezetten kulcsfontosságú az idő hitelesítése, pl. kvarckristályok bemérése, frekvenciagenerátorok és hasonló berendezések hitelesítése, vagy valami kutatáshoz fontos a pontos mérés, hogy a mérési hibákat minimalizálni lehessen. Ezekben a spéci esetekben hirtelen nagyon fontos, hogy egy óra pontossága 10⁻⁹ vagy 10⁻¹⁷ sec.
Az atomórák is fejlődnek pontosságra, meg fogyasztása, egyszerűségre, kb. évtizedenként.
-
Dhampir
félisten
-
Frawly
veterán
válasz
Dhampir
#19702
üzenetére
Igen, a videó közzététele napján. Nem tartottam fontosnak linkelni, mert semmi világmegváltót nem mondanak benne. Végre az Ubuntu vonal is elérte frissességben azt a kernel, Wine, DXVK verziószintet, hogy már ne csak Arch-Manjaro/Fedora vonalon menjenek ezek normálisan, ahogy korábban. Ennyi a hír, vagyis ez se, mert már 2000 hozzászóláson keresztül szajkóztam eddig is a frissesség meg a rolling előnyeit az itteni topikokban, aztán jöttek a válaszok, hogy hülye vagyok, meg megint kisregény, meg a Debian stabilabb, meg jól megyen a Cinmanó LTS-en.
Azt eddig is tudtuk, hogy mióta van DXVK meg ACO, azóta nem nagyon akadály Linuxon a játék, hacsak nem valami DRM/Launcher/Anti-cheat védelem miatt nem játszható, ami megint nem a Linux hibája, hanem ezeké a megoldásoké. Meg arról is volt szó számtalanszor az itteni topikokban, hogy az AMD drivertámogatása jobb Linuxon.
Egyébként ez elég veszélyes a Windowsra. Eddig a játékok, MS Office, Adobe programok (Acrobat, Photoshop, InDesign, Premier Pro, Audition, stb.) tartották életben, ami miatt emberek használják, meg céges környezetben az Active Directory-s megoldások, a központi menedzselés. De ezek az előnyök szépen vesznek oda. OpenLDAP van már jó ideje Linuxra. Jó, MS Office (offline változat, nem a korlátozott webes) sose lesz Linuxra, ez szándékos, hülye lenne a MS saját magának öngólt rúgni. De az Adobe dönthet úgy egy szinten, hogy ha látja, hogy a linuxos részesedés nő, akkor mégis elkezdik rá kihozni a szutykaikat. Főleg, ha egyszer összeveszik a Microsofttal. A Linuxnak is az adta a lökést, hogy a Win8-nál a Valve összeveszett a MS-tal, hogy a Steam nem kerülhet be a Microsoft Store-ba, ezért kezdték el a linuxos vonalat is tolni. Persze aztán bekerült a Store-ba, de azóta a Valve látja, hogy ilyen incidensek később is előfordulhatnak, és kell független lábon is állniuk.
De egyébként a Linux az átlag felhasználók 90%-ának már most is jó. Mert ugye a fentebb sorolt programok inkább céges, professzionális felhasználáshoz kötődnek. Átlag polgár meg csak böngészik, videót néz, zenét hallgat, sima szöveget szerkeszt a gépén, ezek meg már rég mennek Linuxon. A legtöbb ember csak megszokásból windowsozik, mert azt szokta meg az évtizedek során, Linuxról hallotta hogy valami parancssorban zongorázó hackereknek van, meg instabil.
De már a VXDK előtt is tapasztaltam, hogy néhány régi OpenGL és DirectX 8-9-es játék még jobban is fut Linux alatt, mint Windows alatt. Bár nagy átlagban még mindig Windowson futnak jobb fps-sel a játékok, de sokszor már csak a GPU driver miatt, ugyanis a GPU gyártók a driverbe beleraknak konkrét játékokhoz konkrét optimalizációkat, ami titkos receptként őriznek. A linuxos driverekben ilyen nincs, és a driver általános optimalizáltsága is alacsonyabb fokú.
A videóban elmondottak csak olyan Winonly Pistiknek hatnak szenzációsak, akik utoljára ilyen 10 évvel ezelőtti állapotáról hallottak a Linuxnak, hogy nem lehet rajta játszani.
-
zoltanz
nagyúr
Nem elég, hogy a Win10 elöl menekülnek a népek, (Ezzel egyenes arányban Windows-osodik a Linux). Most megszűnik a pc -s MacOs (Arm-mes lesz az új Macbook) akik Pc-hez kötöttek jönnek majd át szintén Linuxra. Lehet abban bízni, hogy nem görbítik ők is magukhoz a rendszert?
-
Frawly
veterán
válasz
#20749568
#19713
üzenetére
Nem kell telepítési útmutató. Egyértelmű és egyszerű a telepítési folyamat, a telepítő tud magyarul, a felhasználó szépen megtanul figyelmesen olvasni.
Annyira azért fel lehet hívni a figyelmet, hogy telepítéskor ne kapkodja el a beállításokat, állítsa be a magyar nyelvet, magyar kiosztást, és jelölje be a 3rd party codecek és driverek jelölőnégyzetét, ami később sok fejfájástól kímélhet meg. Meg telepítés után érdemes azoknál a programoknál, amik angol nyelvűek maradtak, felpasszintani a magyar nyelvi csomagot, pl. Firefox, LibreOffice, stb., és hogy kell a Gnome/Seahorse kulcstartót kikapcsolni.
Meg talán a leírásba annyi mehet, hogy ha Windows alatt írja ki a lemezképet, akkor használjon Rufust. Meg ha nem muszáj, UEFI bootnál ne erőltesse mindenáron a Secure Boot-ot. Windowsban meg kapcsolja ki az energiagazdálkodásnál a gyorsindítást, ha Linux is van dualbootban. Továbbá az Arch Wikiből lehetne linkelni, hogy Windows alatt registry beállítással állítsa be, hogy a gép órája UTC-ben tárolódjon, ne helyi időban. A Windows ugyanis default helyi időben tárolja a gép órájában lévő időt, a Linux disztrók default UTC-ben, ennek az a vége, hogy minden Windows - Linux - Windows - Linux átbootolásnál tologatódik az óra +/- 1 órát.
-
Frawly
veterán
Közben meg hogy én is bedobjak valamit: a Firefox is fogja támogatni X.org-on a hardveres gyorsítást. Persze a legtöbb embernek nem kell örülni, mert
1) ez még két főverzióval odébb lesz, magyarán átlag felhasználó 1+ év múlva fogja csak megkapni, Debian és LTS ágak használóinak simán 2+ évet is várnia kell rá
2) NV kártyán felejtős lesz, mert csak VA-API lesz támogatott, magyarán Intel és AMD only megoldásNekem SwayWM Wayland alatt sokáig ment a VA-API, de pont pár napja tört el, elkezdtek random pontokon beszaggatni a videók. Persze mielőtt Júbájgön örülne, hogy rolling, yeah eltört végre, most már én is látom, de nem. Ez eleve egy kísérleti feature volt, aminél nem volt ígérve eleve sem semmi garancia. Abszolút bétatesztben ment eddig is.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19724
üzenetére
Ez a hardveres videódekódolás mindenképp kísérleti, béta feature lesz. Ezzel számoljatok.
Azt rosszul írtam, nem 1 év múlva lesz elérhető, hanem nem fél év múlva, és talán LTS-eken sem lesz 2 év, de ott lehet akár 1 év is. Szóval ez egy ideig még csak keveseknek elérhető, és bizonytalan dolog lesz.
Erről az Áriáról nem tudom kicsoda, micsoda. A modern AMD GPU-kat Linuxon már régóta nem a radeon driver hajtja, hanem az amdgpu nevű driver. A radeon driver olyan ősrégi kártyákhoz van, amik még ATi-ként jöttek ki (esetleg a nagyon korai AMD néven kijött kártyák), de azok mostanra úgyis teljesen elavultak lényegében.
Meg ott van még a zárt amdgpu-pro driver, de azt inkább cégek használják, akiknek OpenCL kell, mert számításokra használják a GPU-t, nem médiakódolsára, meg játékokra, nem desktopra. Átlag desktop felhasználó nem profitál a pro driverből.
Még annyit pontosítanék, mivel pontatlanul írtam, hogy nálam most nem a VA-API tört el, hanem a Firefox csak. Maga a VA-API köszöni szépen, jól van, mpv alatt tökéletesen megy. A Firefox tört el, mert frissült a béta 79-es verzióra. Tehát még csak nem is a rolling meg az Arch a hibás. Persze nem gond, visszaváltottam addig X.org renderre Firefoxban, és kódolja a videókat a proci. Nincs szívbe markoló különbség, ezen a régi notin amúgy is nagy volt a CPU terhelés, GPU-s kódolással is, nem a világvége. Csak bétateszteltem egyébként is ezt a feature-t.
[ Szerkesztve ]
-
Penty
tag
Nos, három hónapnyi tesztelés után döntöttem: marad a Void az egy-két apró hiba ellenére is.
Nem csináltam vele semmi különöset, csak a telepítés és pár kisebb beállítás után szimplán napi szinten használtam, ahogy korábban a Debiant is. Egyelőre nem próbálkoztam a néhány hiányzó programom beszerzésével és felrakásával sem, mert nem akartam felesleges köröket futni, ha mégsem lett volna elég stabil ez a distro. De szerencsére stabil, nem volt vele semmivel sem több problémám, mint a korábban használt Debiannal: ott is a nulla környékén konvergált a hibalista, meg itt is.
Általában hétvégente szoktam frissíteni, addigra összegyűlik akár 20-30 frissítés is. Ez eleinte szokatlan volt, mert Debiannál volt olyan hét, amikor egyáltalán nem is jött frissítés. Érdekes módon ez a számomra sűrű frissítgetés nem okozott eddig semmi problémát, mert nem "bleeding-edge", hanem azért valamennyire letesztelik a karbantartók az adott csomagot, mielőtt frissítenék. Bár a frissítések letöltése a szerverről lassabb, mint a Debianon volt, de maga a telepítés viszont villámgyors; össze sem lehet hasonlítani sebességben az apt-t és az xbps-t.
Összeségében elégedett vagyok a Voidra váltással. Nem bántam meg, hogy otthagytam az egyre jobban elkurvuló Debiant.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Én dobtam a Void-ot. Pedig nálam is majdnem bevált, több hónapig azt használtam kizárólagosan. Ami miatt dobtam: a tárolóiban kevés csomag van, ami nekem kellett, sose találtam meg benne, szinte mindent forráskódból kellett pörgettyűzni, de még ezt sem bántam volna, de nem fordultak le a kódok, amik lefordultak, azok is bugosak lettek (Alacritty, Termite, stb.).
Archon ilyen gond nincs, általában szinte minden megvan a hivatalos tárolóban bináris formában, ami nincs, az meg általában AUR-ral vagy forráskódból kézzel lefordítható úgy, hogy nem lesz bugos. Én ezért tértem vissza Archra.
Kár érte, mert a Void majdnem bevált. Tetszett, hogy minimalista, nem volt bajom az xbps-sel, az runit meg kifejezetten tetszett, szinte felüdülés volt a szutyok systemd után használni. Annyira nincs útban, hogy az ember el is felejti, hogy van initrendszere egyáltalán. Egyszerű, gyors, teszi a dolgát, nem bosszantja a felhasználót.
Az apt-ot persze, hogy nem lehet összehasonlítani semmivel, mert lassú. A Void xbps-se valóban alapból gyorsabb, a pacman még gyorsabb, főleg mióta átállt az Arch zstd-tömörítésre, azóta a pacman olyan villámgyorsan kezeli a csomagokat, hogy semmi nem ér a nyomába. Max. csak a Clear Linux csomagkezelője, de az is csak azért, mert nem egész csomagokat húz le frissítéskor, hanem csak deltákat, amik kisebbek.
Egyébként ha majd újra kell telepítenem az Archot, akkor próbából felhúzom az Artix-ot. Adok neki egy esélyt, pénzbe nem kerül. De jobb lenne a Gentoo, de ki a fenének van arra ideje
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19729
üzenetére
Annyiból egyetértek, ha már kitapasztalta az ember, akkor már nem nagy munka, éjszakánként hetente egyszer úgy hagyod a gépet, akkor pörgeti ki forráskódból az új csomagokat, reggelre végez.
De én alapszinten küzdöttem vele, kernelkonfig, USE flag-ek. Egyébként majdnem ott voltam vele, csak elegem lett belőle, főleg úgy, hogy pontosan azt sem tudom, hogy mi ment félre a telepítésemmel. Azóta sem próbáltam újra, részben időhiány, részben inkább lustaság. Egyébként pedig érzem rá a folyamatos csábítást, mert amúgy a Gentoo egyszerűsége tetszett, közvetlenül a kernel bootolt EFI stub boottal, tetszett az OpenRC puritánsága, sallangmentessége is.
Egyébként lehet Bash-t is használni initrendszernek, azt még nem próbáltam. Az is jó lehet pedig, egy hátrány, nem támogat párhuzamos indítást, mint az OpenRC, runit, meg a többiek, meg ha elhasal valami, akkor az illető binárist nem tölti be újra.
[ Szerkesztve ]
-
Penty
tag
Mit értesz pontsan a Devuan elkurvulása alatt?
Amúgy igen, tényleg nagyon kevés valódi alternatíva van és ezek száma is egyre csökken.@(#19728) Frawly
Nálam az xbps-src még hátra van, egyelőre még nem próbálkoztam vele, bár a doksijaiba már bele-bele olvastam. Valószínű, hogy a hiányzó programjaimat is majd onnan fogom megoldani, de úgy, hogy én készítem hozzá a template fájlt...[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Az xbps-src-vel is az a baj, hogy nem sok minden van benne. A legtöbb mindent teljesen kézzel kell lefordítanod git clone vagy hasonló után. Ami még nem lenne baj, de nem működik normálisan a lefordított cucc. Még azt is mondtam volna, hogy ez az adott szoftverek hibája, de ugyanezek, ugyanebben a verzióban Archon hibátlanul futnak.
Szerintem a Debian nem qrvul el, csak zárkózik fel a frissebb disztrókhoz, de nem csak frissességben, hanem systemd-ben, bloatságban, stb..
A Devuannal nincs baj, azt leszámítva, hogy ritkán jön ki belőle új verzió. A gond inkább az ezekkel a systemd-mentes disztrókkal, hogy valójában nem mentesek a systemd-től. Mármint az initrendszerük valami más, de függőség miatt épp úgy ott van rajtuk a elogind, akármilyend, és hiába nem használod initrendszernek, épp úgy ott vannak ezek a szutykok a háttérben, és az egész intrendszerváltással nem ment akkor az ember semmire. Ez inkább a csapdájuk, hogy mentesek úgy, hogy mégse mentesek. A Gentoo-ban többek között ez is a jó, hogy abból 100%-ra ki tudod hagyni, még irjmagja se lesz benne systemd-nek, viszont ez az ember megnehezíti az ember életét, mert egy rakat program dependel rá, WM-ek, DE, Wine, Steam, stb.. És erről nem a disztró tehet, hanem a szoftverek fejlesztői, akik ha kell, ha nem, a systemd-re dependelik a projektjüket. Ugyanez a gond a pulseaudio-val is.
-
Rimuru
veterán
válasz
Frawly
#19730
üzenetére
'éjszakánként hetente egyszer úgy hagyod a gépet, akkor pörgeti ki forráskódból az új csomagokat' - johet a jatek a szamokkal cimu musorunk.
Nason csomagok forditasi ideje atlagosan 45.2918 sec jelenleg. Ha azzal szamolunk hogy heti atlagosan 16.5 csomag frissul akkor nagyon messze vagyunk az ejszakara ott hagyjuk a gepet szitutol.
Ryzen alatt kevesebb mint fele az atlag viszont dupla annyi csomag van, ha ezzel szamolok akkor egalba vannak.Termeszetesen forditas kozben a gep hasznalhato marad, nem kell ejszaka updatelni.
Erdekessegek az elmult 1 evbol, osszeszedtem a megmaradt ryzenes logjaimat 2019-05-ig visszamenoleg.
total: 2 days, 4 hours, 46 minutes, 52 seconds for 3600 merges, 902 unmerges, 44 syncs
leforditom archereknek
merges / -S
unmerges / -R
syncs / -SyLegtovabb fordult top 10:
package: sec
qtdeclarative: 213
boost: 231
nodejs: 312
glibc: 369
gimp: 426
llvm: 1066
firefox: 1066
libreoffice: 1680
gcc: 1810
clang: 3649Legtobbszor forditott top 10 (nem biztos hogy frissult mert pl use change is lehet):
package: num
youtube-dl: 16
firefox-bin: 16
libdrm: 16
git: 17
google-chrome: 17
ffmpeg: 23
mpv: 24
gentoo-sources: 25
python: 30
mesa: 34[ Szerkesztve ]
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#19733
üzenetére
Jó, ha Ryzen procin tolod, akkor valóban nem kell egész éjszaka mennie. De aki pl. táblagép, laptop, régi (C2D, korai Core i3, Phenom, AMD FX) szintű asztali hardveren tolja (1-2 magos procik, vagy nagyon gyenge 4 magos mobil procik), annak igen csak nem ezek a fordítási idők jönnek ki, hanem ezeknek 10-20×-osa. Akkor már akár hetiben is összejöhet annyi fordítani való, hogy a gép egész éjszaka zakatol rajta, ilyen 8-12 órákat.
[ Szerkesztve ]
-
-
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#19738
üzenetére
Igen ám, de amit anno annyira jó szájízzel használtál DOS és OS/2 alatt, azokat most nem használod, mert a multik megszüntették hozzá a támogatást. De aki nyílt forrást használ, az már lényegében a 70-es évek óta tudja használni ugyanazokat a unixos és unix-like programokat, meg posix-kompatibilis shell scriptjeit, és fogja tudni 30 év múlva is. Ez a különbség. Eleinte én is hülyének néztem Stallmant, hogy ideologista szabadhippi kretén a vallási jellegű nyílt forráskódos szólamaival, de aztán, hogy én is használom egy ideje, láttam be, hogy tökéletesen igaza van, nem túloz.
A zárt forrásnak nem az a baja, hogy általában pénzbe kerül, hanem ki vagy szolgáltatva a fejlesztőnek. Csak azokat a funkciókat haszálatod, amit beépített a programba, csak azokon a platformokon használatod a szoftvert, amit a fejlesztő támogat, ő dönti el mi mivel lesz kompatiblis. Ha úgy dönt, hogy nem fejleszti tovább, meg a támogatást megszünteti hozzá, akkor ott fogsz állni lógva hagyva, mert nem tudod tovább használni, nem lesz kompatiblis, eltörik új rendszereken, nem fogod tudni megjavítani, csak a saját életed keseríted. És ez még csak a jobbik eset, mert rosszabb esetben mindenféle DRM védelmekkel is kell küzdeni.
Tehát ez nem ilyen búzagyerekes homokekszuális különcködés, aminek most divatja van, hanem tényleg valós előnye van a nyílt forrásnak.
Az Ubuntu szidása sem csak ilyen elitista divat, hanem valós érvek vannak mögötte. Az Ubuntu egy nagyon jó disztró… volt 10 éve, utoljára a 10.04 és 10.10 környékén, amikor még egy tényleg normálisan összerakott, szerény Gnome2-es disztró volt, ami a megbízhatóságával és könnyű telepíthetőségével, kezelhetőségével, józanságával hívta fel magára a figyelmet. Aztán szépen elindult lejtmenetben az elqrvulás utján, ilyen öltönyös nyakkendős marketing business bullshit vezetés vitte el a romlásba, Unity, Mir, upstart, majd systemd, majd amazonos adatszivárogtatás, legvégül snap-es konténerbaromságot erőltetése állomásokon át. Mára sikerült úgy intézni, hogy lényegében ugyanolyan összefércelt bloat szar, mint a Win10, csak nyílt forráskódos alapokon. Egyszerűen minden előnyt kiöltek belőle, ami a Linuxnak lényege lenne. Ma már csak egy x+1. OS, ami alatt Linux kernel van, de lassan már nehezen tekinthető Linuxnak, ugyanaz lett, mint az Android, meg a ChromeOS, amik épp úgy Linux kernelen futnak, de elég nehéz őket ma már Linuxnak tekinteni.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Sok sikert!
Új hozzászólás Aktív témák
- 4K Core I5 12400F GamerRPC 6X4.0GHz 32Gb DDR4 3200MHZ 512 SSD RTX 3060 12GB DDR6 2 Év Gari
- 27GR95QE-B OLED Törött Monitor eladó Minden gyári tartozékával gyári dobozában
- OLED55A16LA Törött alkatrésznek eladó
- Filament tároló doboz páratartalom-mérővel
- IPhone SE 2022 256GB gyári független hibátlan 2026.01.23 gyártói jótállás
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest