Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
Na, látod. Meg én pl. úgy is haladok a projekttel, hogy fel sem rakom, de pl. most dwm konfigját reszelem, igaz Archon, de ez majd megkönnyíti, hogy egyszerűbben telepítek WM-et Gentoo-ra. Aztán az st konfigja következik, és majd Gentoo-n nem kell bloat Termite vagy Alacritty forgatásával vergődni. Tehát közvetve ezek is a Gentoo-ra átállást segítik, azért sem tettem vissza a Sway-t. Sőt, a CLI-s/terminálos progikra, saját mount, mtpmount, fzf.es, stb. scriptekre is ezért tértem át.
De ezt én mindig is így csináltam, már windowsos felhasználóként is fokozatosan készítettem át a Linuxra átállást, még évekkel előtte, először a warez progikat dobtam, aztán elkezdtem olyan ingyenes, opensoruce, multiplatformos progikra átállni már Windows alatt is, ami van Linuxra is, pl. Total Commander helyett Double Commander, MS Word helyett LibreOffice Writer és XeLaTeX, stb., uTorrent helyett qBittorrent. Így mikor eljött a váltás ideje, már nem voltam bajban, mint a legtöbb windowsos felhasználó, hogy jajj istenem, ezt a progim sem megy Linux alatt, az se, hanem az új rendszeren is ugyanazokat az alkalmazásokat tudtam használni, mindenféle nagyobb törés nélkül. Alig kellett valami helyett másikat keresni, Notepad++ helyett Kate lett akkoriban, és pl. a foobar2000-re, GIB szótárra nem találtam alternatívát akkor, de ez kivételes volt. Vagy pl. már linuxozás előtt törekedtem, hogy lehetőleg olyan hardvert vegyek, ami nem csak Windows driver only, hanem menni fog Linuxon is.
NTP-vel szenvedés is meghozza majd a gyümölcsét Gentoo alatt. Szóval egy projekttel nem csak úgy lehet haladni, hogy orrvérzésig vergődök vele, meg erőltetem, hanem pl. feltételek megteremtése, hogy majd a projekt simábban menjen. Meg ugyanezt szolgálták azok a lépések is, amelyek során próbáltam ki a systemd-mentes disztrókat és különböző initrendszereket, Void, Artix, OpenRC, runit, stb.. Szóval be fog ez érni, nem kell idegeskedni. Nem verseny, nem időre megy. Már nem vagyok messze. Még az is meglehet, hogy most, a napokban meglesz, hogy lett egy kis extra szabim.
Csak azt nem szabad csinálni, amit a windowsosok szoktak, hogy az első problémánál megfutamodnak, és már bootolnak is vissza Windowsra, aztán mennek a fórumra hőbörögni, hogy x4r4linux.
[ Szerkesztve ]
-
Rimuru
veterán
válasz
Frawly
#21798
üzenetére
Korabbi verzio szeretett crashelni az viszont mar megmondani nem tudom mikor lattam utoljara meghalni... Regen.
Datumok alapjan 1.0-rc1 (Feb 3, 2019) ota hasznalom (nagyon max par napig 1.0-beta.2 - Nov 29, 2018).szabályos leírás alapján - az en leirasom is szabalyos attol hogy pl nem egyezik az official handbookkal.
A lenyeget ugyan ugy chroot alatt csinalod, semmit nem befolyasol az hogy live alol particionalsz, szerzed be a stage3-at, stb vagy nem.Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#21802
üzenetére
Szabályoson azt értve, hogy official. Azt tudom, hogy nem hivatalosan megy bármilyen disztró chroot környezetéből. De azzal nem nagyon akarok reszkírozni, nem vagyok azon a szinten, hogy módosított lépésekkel telepítsek. Főleg Arch alól nem csinálnám, mert systemd-s, és nehogy bezavarjon telepítéskor.
Nálam a Sway nem halt meg, az 1-es verziónál sem. Lehet vagy mákom volt, vagy nem használtam valami feature-ét, amit te igen, vagy más volt a GPU, amit használtunk.
-
zoltanz
nagyúr
Most a Mint-es Parole videolejátszót néztem MX-Linux-on. VA-API -val szépen működik is GStreamer kimenetén.
Más, viszont bosszantó hogy mobil eszközök pl Apple, nemigen támogatja a mobil formátumokat, (jó adatforgalom hatékonyságú)
Gondolok itt az Ogg (Opus) hangformátumra (hangoskönyvekhez stb), vagy a Djvu, Mobi stb ekönyv formátumokra. Ez utóbbi még elmegy mert átkonvertálás PDF-ben triviális, egyszerű, nem nagy difi.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21804
üzenetére
Nagyon ajánlom az mpv lejátszót. Vagy a rá épülő SMPlayert. Sokkal inkább, mint a bloat VLC-t, meg ezt a GStreamer-rel felvértezett Parole szemetet. Kisebb erőforrásból viszi bugmentesen a médiatartalmakat.
Az Ogg Vorbist minden támogatja, mobileszközök is, egyedül az Apple makacskodik, mert a saját AAC-megoldását akarja rátolni helyette mindenkire. Ezért mondtam, hogy nem kell almás szemetet venni, mert nem éri meg. Bár biztos vagyok benne, hogy az Apple Store-ban van valami 3rd party, ffmpeg-alapú lejátszó, ami viszi az ogg-ot is. Nekem is az a default lossy formátumom (losslessben meg flac), mert modernebb, mint az mp3, hatékonyabb alacsonyabb bitrátákon, bár hangzásban nem tudom megkülönböztetni őket vakteszten. Néha használok Opus-t is, de csak akkor, ha a bemeneti anyag eleve Opus-ban van (pl. YouTube-ról töltött videó hangsávja) vagy 48 kHz-es mintavételezésű vagy annak egész számú többszöröse egyébként nem, mert újramintavételez az Opus 48 kHz-re, ez az egy nem tetszik benne.
Ami miatt az ogg nem terjedt el, az az, hogy az AAC népszerűbb lett, meg azóta lejártak a szabadalmak világszerte az mp3-ra.
Djvu-t is viszi egy csomó PDF reader, pl. Zathura, igaz külön plugint kell neki feltenni hozzá. A Mobi az valóban kicsit szerencsétlen formátum, de ekönyv-olvasó progik azt is szokták vinni, meg dokumentumkonvertálók is. A Mobi apró telefonképernyőkre lett kitalálva, PC-n olvasni eleve nem éri meg azt a formátumot.
-
Frawly
veterán
A dwm használata során fogalmazódott meg bennem néhány, minimalizmusról szóló gondolat. A lényeg, hogy szerintem az se jó, ha egy program tényleg ilyen dwm-szintű, meg abakusz-kaliberű minimalista. Ugyanis a minimalizmus egy szint alatt már csak a progi rugalmasságát veszi el, használhatóságát csökkenti.
Például beletehettek volna olyan feature-t, hogy kezelje a gap-eket a tile-ok körül, vagy tudjon teljes képernyőn progit megnyit, stb.. Ezek mind olyan feature-ök, hogy egy pár soros if-es betoldást igényeltek volna, és a progi 72 KB-os összmérete megnőtt volna kemény 73 KB-ra, de cserébe az egész cucc hatványozottan használhatóbb lenne, a több-többszáz megás nagyobb WM-ek/DE-khez képest mégis megmaradt volna a soványsága.
Vagy pl. a szintén a dwm-szerőitől származó slock zároló. Beletehették volna pl. a --novisual kapcsolót, amire a képernyőt nem takarja ki, ezt 3 sorban lehetett volna implementálni, a progi 18 KB-os méretét megdobta volna 18,2 KB-ra, édes istenem, annyi még a DOS-os és C64-es korszakban sem számított. Ezen a szinten ez egy felesleges spórolás. Egy progi nem attól nem lesz bloat, hogy minden funkció ki van szedve, hanem hogy nem épül libraryhegyekre, meg ha épül is lib-re, akkor nem olyanra, ami maga is libraryhegyekre dependel, meg a kódja nincs túlhizlalva több ezer-millió soros spagettikódra.
Tehát a minimalizmusnak is van egy értelmes határa, amikor ténylegesen van nyereség abban, hogy még kicsi a progi, erősen lecsökken a hardverigénye, lényegesen megnő a futása teljesítménye, de még nincs lebutítva annyira, hogy ne maradjon benne semmi rugalmasság, használhatóság.
-
Frawly
veterán
Sőt, ugyanezt a Termite terminálon is megfigyeltem. Pedig az nem is minimalista progi, de pl. kispóroltak belőle olyan feature-t, hogy -f kapcsolóval teljes képernyőn induljon. Nem lett volna nagy kunszt beletenni, használhatóságát megdobta volna. Ehelyett a képernyővédős scriptemben xdotool key F11 kiadásával kellett hackelni, persze ehhez a nehézséghez a dwm primitívsége is hozzájárul, egy rendes WM tud alkalmazást előre felvett szabály alapján fullscreen-ben indítani. De ha a terminál tudta volna, akkor ez nem lett volna gond.
Amúgy be van lakva az Arch telepítés, minden probléma megoldva rajta, már talán csak a Steam nincs fent. Kicsit hosszabb volt, hogy csak 2+ nap után laktam be, de ennek a nagy része dwm-specifikus reszeléssel ment el. Ha a jól bevált Openboxot vagy SwayWM-et tettem volna vissza, akkor fele idő maximum.
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21806
üzenetére
A dwm-et direkt ilyennek szánták, ez van. Ebbe a pár KB-os spekulált eltérésbe egyébként pont annyira felesleges belekötni, mint ahogy te is túlküldöd a minimalizmus fontosságát. Van milliárd másik wm, vagy lehet módosítgatni.
És akkor erre egy megjegyzés: egy xfce DE sem eszik annyi erőforrást, hogy visszafogná a gépet. 1-2 kivétel ugyan van, de a legtöbb DE meg linux szoftver kb. ugyanannyira hw igényes mint 10 évvel ezelőtt, ellenben azóta ma már sokkal olcsóbban veszel jobb hw-t.
10 éve 2-4 GB RAM volt a normális otthon, vagy esetleg 8, ha gaming. Egy xfce akkor is 200-500 mega körül evett üresen, meg ma is, a különbség hogy már 4-8x annyi RAM áll rendelkezésre.Nyers CPU power is sokat nőtt az intel tik-takozás ellenére, szóval mondhatjuk, hogy a hardverek fejlettsége lehagyta annyira a linux szoftverek hw igényét, hogy ilyeneket ma már ne kelljen számolgatni, kilobájtokat meg aztán abszolút nem.
A termite-tal kapcsolatban: megnéztem mi ez, eszik-e vagy isszák, de ma már biztosan egyiket sem: [link] – utoljára lassan két éve jött hozzá frissítés, nem csoda, hogy nincs void tárolóban. Gondolom előbb-utóbb archból is kivesznek majd egy ilyen elavult programot.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Apollyon
#21808
üzenetére
Egyetértek.
Én is kedvelem az Xfce-t elég "minimál", de kis munkával akár melyik DE -vel vetekedő kinézet varázsolható belőle.
Valamint a Intel, de főleg az AMD nyílt meghajtóknak hála 3D teljesítmény, videó anyagok hw-es gyorsítása, OpenCL hatalmasat javult, sőt Vulkan "Api" réteggel használva néhol vezető helyen van.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Igen, lehet felteszem a bspwm-et, de egyelőre adok egy hosszabb belakási esélyt a dwm-nek, nem akarom úgy dobni, hogy nem adtam neki elég esélyt. Még patchelni is fogom, meg beizzítok más paneleket is hozzá. A 2bwm-et és a berry-t dobtam, azok túl keveset tudnak.
#21808 Apollyon: abban egyetértek, hogy az Xfce még egy egész elfogadható minimalizmusos szint a DE-k között. Annyival nem bloatabb, de komplett Gkt-s ökoszisztémát és DE funkcionalitást nyújt. Nekem bloat, de még elfogadható.
Tapasztalatom szerint a legminimalistább, amit eddig használtam, de használhatónak, rugalmasnak bizonyult, az a bspwm, i3wm/Sway. Ezek azok, amik még úgy minimalisták, hogy a használhatóságuknak nem megy a kárára. Nyilván vannak ezeknél minimalistábbak, de azoknál már szerintem túl sokat kell áldozni a minimalizmus oltárán. Félre ne érts, továbbra is a minimalizmusra esküszök, de nyilván csak észszerű keretek között, amíg a futási sebességet gyorsítja, a felhasználás/workflow hatékonyságát növeli, csak addig a szintig. De egy ponton túl a minimalizmus el tud menni olyan végletekig, amikor már több kára van, mint haszna, meg csak öncélú mutatványozás, meg csak a saját időd emészti fel, 0 nyereségért cserébe.
Aki meg nagyon DE-khez szokott, annak meg az IceWM-et, Openboxot, Fluxboxot szoktam ajánlani, mert ezek meg úgy minimalisták, hogy továbbra is DE-szerű, stacking/floating WM élményt tudnak nyújtani és nem tilingok. Aki még csak most akar beleszokni a minimalizmusba, azoknak ezekre érdemes rámenni, a tiling a haladóbb minimalistáknak ajánlható csak. Esetleg kezdő tilingosoknak az Awesome-mal lehet érdemes próbálkozni.
Ami nekem még videókról tetszene az az Xmonad, de nekem a Haskell túl bonyolult, nem csak maga a nyelv, hanem az egész funkcionális programozási koncepció, egyszerűen nem bír ráállni az agyam, annyira kitekert a logikája, annyira eltér a hagyományos imperatív programozási paradigmától.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21810
üzenetére
Amiket soroltál, azoknak nincs köze az Xfce-hez. 3D, videógyorsítás, OpenCL, Vulkan megy akármilyen ablakkezelővel, amihez felrakod a szükséges drivereket.
Nekem kiválóan megy a nyílt amdgpu/intel driver, OpenGL, Vulkan kombóval, VA-API-mesa vagy VA-API-intel videógyorsítással. Vitte ezeket a picom kompozitor vagy anélkül a megfelelőre bekonfigurált Xorg, SwayWM, bspwm, Openbox, dwm alatt is. OpenCL-t nem használok, mert arra nincs szükségem, meg ahhoz mindenképp zárt driver kell minden GPU-nál. Vagyis Intel GPU-n nem ment a Vulkan, de ez nem bug, hanem régebbi Intel GPU-ról van szó (HD3000), az még nem támogat Vulkant hardveresen, de újabb Intel GPU-kkal természetesen ment volna.
Ami az Xfce-nek erőssége, hogy úgy nem olyan magas az erőforrásigénye, hogy még leginkább megközelíti tudásban a nagy DE-ket, KDE, Gnome. Azaz a fejlesztők jól egyensúlyoznak. Bár ez is relativizálódik, mert szerintem az utóbbi Xfce-verzióknak sokat nőtt a bloatsága, ahogy váltottak Gtk3-ra, de a többiekhez képest megmaradt még bizonyos előnyük, bár már annyit romlott a helyzet, hogy azok az emberek, akik régi gépen használták, elkezdték dobni, mert már nem olyan sovány többé.
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21811
üzenetére
Akárhogy csűrjük, csavarjuk, ez a wm filózgatás csak fingreszelés. Az egyik 50 megát eszik, a másik 80-at a harmadik 120-at. A 16000-ből.
Aztán nyitsz egy böngészőt pár lappal és egy tecsővel, és tökmindegy milyen wm vagy DE alatt vagy, levesz belőle még 2300-at.#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
Frawly
veterán
A Lua egy egyszerű, hagyományos script nyelv, azt nem nehéz megtanulni, szintaxisa se bonyolult, majdnem BASIC-hez, JS-hez, Bash-hoz hasonló az egyszerűsége, és még hasznos is megtanulni, mert Lua-t sok minden használ, játékok, neovim (vimscript mellett használható), stb..
De a Haskell az nagyon bonyás, mondom, nem a nyelv, hanem a paradigmája, ez a többi funkcionális nyelvre is vonatkozik, pl. az Emacs-ben használt elisp-re. Így ez engem távol tart ezektől a megoldásoktól. A dwm hiába fapados, az legalább kutya közönséges sztenderd C, az emészthető bárkinek, akinek van egy minimális programozói tudása.
Meg az Xmonad azért sem csábít, mert dwm-klón, csak másban van írva, ha dwm kéne, arra ott az eredeti. Ha valaki scriptnyelven írt dwm-klón-t keres, annak ott a Pythonban írt dmw-klón, a Qtile. De vannak olyan WM-ek, amik Bash-ban vannak írva, igaz azok nem dwm-klónok, de pl. a TinyWM nem csak C-ben elérhető, hanem Pythonban is, és olyan kicsi kódméret, 26 lényegi sor, hogy simán átültethető pár perc alatt Bash-ba, vagy olyan prog/scriptnyelvre, amilyenre csak akarod.
Igaz a TinyWM annyira minimalista, hogy az nem is arra van, hogy valaki komolyan használja, hanem egy referencia X.org WM implementáció, hogy az emberek, akik saját X-es WM-et akarnak fejleszteni, azok elkezdhessék egy legminimálisabb alaptól, egyfajta programozói gyakorlatként. Az annyira minimum, hogy csak beemeli az xlib library-t, magához ragadja egy-egy függvényhívással a billentyűzetet, egeret, majd indít egy fő loop-ot, amiben lereagálja az előre beállított bill/egéreseményeket, annak megfelelően átméretezi a futó ablakokat. Hosszú távon egyébként átállok erre, mert már nem bonyolultabb, mint a dwm, és ezzel legalább saját WM-em lesz. Ami nekem nem is lenne bonyolult, mert nem sokat várok egy WM-től, nekem elég a monocle + floating mód, meg tudjon felső panelt és teljes képernyős módot kezelni, mást nem kell tudnia, nem kell tiling, nem kell virtuális asztalos és multimonitoros támogatás, nem kell IPC control és egyéb bizbasz, ami még a dwm-ben is benne van részben.
A dwm-ben az is idegesít, hogy sok mindent pointer-rel gányoltak össze, aminek nem vagyok híve. A C az oké, valószínű én is abban írom majd a sajátom, de pointereket nem erőltetném, ha nem muszáj.
-
Frawly
veterán
válasz
Apollyon
#21814
üzenetére
Ez így igaz, a böngésző így-is, úgy is befalja a magáét, és a böngésző vagy hasonló bloat program (pl. Gnome/KDE utility-k, LibreOffice, Steam, Wine, stb.) épp úgy megeszi ugyanazt a sok giga memóriát, nagy DE és apró WM alatt is, kiegyenlítődik a különbség, és nem sokat nyom a latba, hogy a boot utáni idle fogyasztás 90, 170, 250, 300 mega, vagy 600-1000 MB, mert már nem az fog számítani kellően sok futó proginál, hamar elolvad ez az előny.
Ennek ellenére én erőltetem, mert a minimalista megoldások nem csak a RAM-mal spórolnak, hanem
1) gyorsabban töltődnek be
2) gyorsabban frissülnek update-kor
3) kisebb a kódmérete, kevesebb a függősége (ez pl. Gentoo-n forgatásnál sokat számít, de nem csak Gentoo-n, Alpine-on is, meg ha Arch-on forgatod AUR-os forráskódból, vagy void-src-ből nyomatod, mert mondjuk nincs benne a hivatalos bináris tárolókban)
4) mivel egyszerűbb, nem bugzik, nincs ami eltörjön rajta, míg egy komplett DE-nél, mint az Xfce, rengeteg dolog, komponens van, ami eltörhet, bugokat szállíthat le
5) konfigja mivel egyetlen file, könnyen menthető, visszahúzható, publikálható, verziókövethető (git), később dédunokáknak képkeretben elrakható, stb..
6) mivel nincs nagyon dependency, ezért nem függ systemd-től, Linux kerneltől, hanem futnak a pálcika WM-ek pl. BSD-n, Illumnos-on, stb. is.Egyfajta szabadságot, egyszerűséget, gyorsaságot nyerni velük. Nem is a memóriafogyasztás a fő szempont, de az egy alap mutató, amivel a bloatság valahogy mérhető, de ezt eleve nehéz mérni, kódméret bájban, kódsorok száma, függőségek száma is mind relatív, együttes képet kell nézi, és azt valós felhasználásnál figyelembe venni.
Meg azt is figyelembe kell venni, hogy egymagában a minimalilsta WM nem világmegváltó, csak akkor van értelme, ha a rendszer többi eleme is minimalista. Nálam pl. nincs dbus/polkit (egyelőre még nem gyomláltam ki a mostani rendszer alól, de megtörténik), nincs IPC, nincs login-manager, nincs kompozitor, nincs notification, nincsenek asztali ikonok vagy dokk, nincs alkalmazásindító menü, nincs automatikus fájlindexelés, nincs automata mountolás, stb.-stb., már ez magában hozzájárul a gyorsabb betöltéshez, minimalizmushoz, amit futtatok is, azok 99%-ban terminálban futó Text User Interface-es vagy CLI-s programok, és ezekre épülő scriptek. Így a WM-et leszámítva is egy csomó sallang nem fut a háttérben, aminek meg mégis kell futni, azok ilyen töredékét eszik csak a terminálon felül (a terminál is csak az első terminálpéldánynál fogyaszt mérhető memóriát, a második ablaknál kezdve az összes példány ugyanazokat a shared libeket használja, nem kell azokat újabb példányban újra betöltögetni).
Ez van, a böngészés, játékok, emulátorok mindenképp bloatok, azzal soha nem fogsz tudni mit csinálni. Ezt nem szokták érteni a régi gépre böngészéshez sovány Linuxot kereső laikusok se, hogy tudunk mi sovány disztrót ajánlani, ami jól vagy tűrhetően fut, azzal nincs gond, Dunát lehet velük rekeszteni, a bajok ott kezdődnek, miután beröffent egy modern böngészőt, az szépen a kevés RAM miatt, meg a gyenge proci okán leküldi a gépet a padlóra, méghozzá iszonyat durván, beáll az egész, mint a szög. Szóval nagyon régi gépnél nem az a kérdés, hogy milyen OS-t tegyünk rá, hanem hogy milyen csipketerítőt, milyen virágvázával diszítve.
Persze a böngészők is soványíthatók, about:config-os hekkel, pluginek letiltásával, NoScript pluginnel, videókat lehet nyitogatni natív mpv lejátszóban, lehet csak 1 fülön böngészni, stb., de ezek a technikák is korlátosak, egy szinten túl nem lehet velük memóriaigényt lefaragni. Szarból várat sehogy se lehet építeni.
-
Frawly
veterán
Wow, keményen tolja a gyerek. Linux from Scratch, saját maga C++-ban írt floating WM. Amitől hanyatt estem: systemd-vel
10 éves, 2 magos netbookot használ 2 GB RAM-mal (amiből levesz még 0,25 GB-ot a GPU), ezen forgatta az LFS-t, keményebb, mint Chuck Norris. Napokon át fordult neki a cucc. Gondolom azért ez csak egy másodlagos-harmadlagos kísérletezős gép, közben használt valami komolyabbat ennél.
Mindenesetre áll-leejtős, nem csak a minimalizmus, de a rengeteg idő, munka amit belevett, figyelembe véve a gépet is.
-
Frawly
veterán
Jobbnál jobb dizájnokat találok a reddites unixpornon, olyan sokat, hogy linkelni sem érdemes. De ez az egy szemet szúrt még, ráadásul negatív irányban.
Alapvetően jó is lehetne, mert tetszik, amit a felső panellel csinált, hogy elkülönül, meg a panelos feliratokban ilyen háttérképpel egyező színes aláhúzások vannak. Még a betűtípus is érdekes lenne, bár fárasztja a szemet, meg a lekerekítés is merész húzás. Az összkép mégis nagyon ocsmány, az eltúlzott mangamánia és förtelmesen világos-kimosott színek miatt. Értelmes színösszeállítással, megnövelt fonttal ez pozitív értelemben is üthetett volna, óriási benne a potenciál, ami így pocsékba ment.
Néztem a git-en a konfigját, ott irkál egész jó dolgokat, ami megfogott: alkalmazások között nem általános billkombóval vált (pl. Alt+Tab, Mod+Shift+akármi), hanem az alkalmazást indító billkombót nyomja be, ami ha már fut az alkalmazás, még egyszer nem indítja, hanem előtérbe teszi helyette. Ez egy elég érdekes megközelítés, de szerintem nem mindig működik, mert nálam sokszor van, hogy valamiből több ablakot is kell nyitni ugyanabból a progiból, tipikusan terminál, fájlkezelő, és ezekben tarthatnék egy ablakban füleket, de az többet lassítana, mint gyorsítana, meg úgy egyszerre nem látszik több fül tartalma. Mindenesetre értelmes, egyedi emberkének tűnik, csak az ízlése nagyon elcseszett szerencsétlennek. Ez az ízlésvilág még egy 12 éves kiscsajtól is nagyon gáz lenne szerintem
-
-
-
Frawly
veterán
Ezeket én is csípem, lehet őket használni ASCII screensaver + lockscreen-nek, nem csak ezt a pipe--ot, cmatrix, asciiquarium, sl. Jópofa, egyedi hatása van, egyszerre retró, egyszerre ultramodern, hogy text alapú, ötletes, BBS-es, teletextes hatású. Akár még telnet towel.blinkenlights.nl animációt is be lehet tenni, vagy random helykre kitett tty-clock vagy curl wttr.in kimenetet. Én pont ezért szoktam átlátszó lockscreent alkalmazni, egy ilyen ASCII akármi megy fullscreen terminálban, és ezt nem takarja ki a lockscreen, hanem csak leköti az inputot, és csak jelszóra enged fel, de akkor bezárja a screensavert is automatikusan. Persze egy idő után a képernyőt is kikapcsolom. Jelenleg Termite-ban futó asciiquarium megy egy ideje, és az alock nevű progi lockol, 15 perc után elsötétül a képernyő, +1 perc után életbe lép a screensaver zárolással. Ha valaki a gépen matat, visszakapja az ASCII screensavert, de se egere, se semmi, még azt se írja ki, hogy lockolva van, be kell veretni a jelszót, akkor felold, vagy nem, ha el lett gépelve, akkor nem old fel, de nem szól, hogy nem fogadott el valamit, nincs visszajelzés egyáltalán. A laikusok azt hihetik, hogy lefagyott a gép, pedig egyáltalán nem, csak vakon van zárolva. Az is igaz, hogy a tiling WM egymagában is olyan, mint egy lockscreen, ha nem fut rajta épp semmi, akkor laikus nem tud vele mit kezdeni, nincsen menü, dokk, ikonok, hiába kattintgat akárhová, nem történik semmi, ez alapján megint azt hiheti, hogy lefagyott a gép.
Nekem nagyon tetszenek ezek a megoldások, text progik, karakteres diszitések, képernyővédő-zároló, letisztult, téma és ablakkeretek nélküli pálcika WM, normális háttér, egy szál panel, szép színek. El nem cserélném semmi több száz megás bloat, bumburnyák ablakdiszitett, ablakkeretezett, ikontémázott Win/Mac/tablet-like mainstream DE-re, szerintem annyival letisztultabb, modernebb, absztraktabb, egyedibb, és emellett még gyengébb gépeken is villámgyors, gyorsan frissül, stb.. Ezt nem érti uby, hogy nem azt kell nézni, hogy a Cinmanó meghagy a 12-16 giga RAM-ból 11-15 gigát, és akkor a legjobbabb. Persze, már a Cin is köröket ver használhatóságra a Win8-10-hez meg MacOS-hez képest, de még mindig messze van attól a jóságtól, ami Linuxon elérhető. Kezdőknek jó szolgálatot tesz, de egy idő után érdemes rajta átlépni.
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21822
üzenetére
Milyen GPU? Tudtommal a nyílt GPU driverek közül egyik sem támogat OpenCL-t, és disztrók közül sem szállítja semmi default telepítésben. Ami persze nem baj, mert átlag felhasználónak nincs rá szüksége, megint csak +1 feleslegesen telepített és futó bloat lenne. OpenCL-t csak modellező, szimulációs, coinbányász, lineáris algebra, végeselemszámítós, stb. spéci alkalmazások használnak, ilyeneket átlag ember az életben nem fog használni. Csak feleslegesen telepített feature akkor is, ha fent lenne. Semmit nem gyorsít, nem javít normál alkalmazásokon, amik X.org-os mesa + kerneldriver + direct renderinget használnak, esetleg OpenGL-t vagy Vulkant, meg valami hw-videó-decoding megoldást (ami VA-API-n vagy VDPAU-n alapul) és kifújt, Linuxon még a hw-es videoencodingot se nagyon használja átlag felhasználó. Kb. annyi értelme van OpenCL-t feltenni, mint tensorflow-t, lapack-ot, meg gépi tanulós, mesterséges intelligenciás AI-t, stb.. Vagy Mari néninek Fortran-t, Octave-ot, Sage Math-t vagy Matlabot. Akinek ilyesmikre van szüksége, felteszi magának.
Gimp-nél sem rémlik, hogy támogatná, akár csak valamelyik spéci pluginje is.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#21825
üzenetére
Szerintem ezzel nincs gond. Eleve egy minimalista progi, nem is néz ki rosszul, és egyes esetekben valóban akár hasznos is lehet, ha van notification visszajelzés egy fontos műveletről, és meg lehet bizonyosodni róla, hogy tényleg rendben lezajlott, anélkül, hogy külön terminálban vagy logban kéne ellenőrizni, meg felesleges szutykot kitenni hozzá állandó megjelenítésre a panelra. Ráadásul csak addig foglal, míg épp fut, értesítést tesz ki, utána kilép, vagy visszaveszi magát minimális memófogyasztásra. Szóval ez nincs ellene a minimalizmusnak semmilyen szinten. Én csak azért nem használok ilyet, mert nincs rá szükségem, nem azért, mert annyira bloat lenne. Meg felőlem egyébként mindenki azt használ, meg olyan minimalizmusszinten, amit akar. Én csak általános jelleggel szoktam minimalizmusról és elérhető hatékonyságról, meg ennek kifizetődéséről elmélkedni.
Amúgy nézegetem Luke Smith egyik régi st-build videóját, amiben az általa bele-patch-elt feature-öket és keybind-okat ismertetni, mert az ő buildjét próbálgatom. Amitől ledobta az agyam a szíjat megint, az az, hogy mennyi arab név kommentel a videói alá: Ajwad, Simohamed, Abdul, Ahmed Khaled, Ahasib, Mesbah, Mahbub. Persze ez nem mind arab, lehet többsége ázsiai vagy fekete iszlám (még 1-2 indiai is lehet benne), de akkor is durva, hogy egy eléggé radikális (majdnem szélsőjobb-gyanús) amerikai fehér csávó techvideója alatt tobzódnak ezerrel. Félre ne értsetek, nem vagyok ellene, hogy ezek a népek is kupálódjanak, meg soviniszta se vagyok, csak így furcsa, mert ilyet nem szoktam látni, valahogy ezek a népek nem szoktak ilyen témában érdeklődni, főleg nem ilyen tömegesen. A végén még kiderül, hogy Luke tanítja be az Iszlám Állam egész hadseregét tech szempontjából
-
Frawly
veterán
Ja, azon se lepődnék meg, ha a mangás unixpornos rice-olások mögött is ők lennének, az ízlésvilágot simán meg is magyarázná
Igazából még Torvaldsnál is elképzelhetőnek tartom, hogy svédben kimenekült szíriai migránsok sarja, akik átköltöztek Finnországba
Ez a mako amúgy waylandes tool, és nem csak azért forkolták a dunst-ot, hogy legyen egy felesleges n+1. klón, hanem Wayland alatt nem működnek a X.org-ra írt értesítők, mivel nem tudják a root windowst birizgálni, meg elintézni, hogy ne takarásban jelenjenek meg valamelyik ablak alatt. Mert hiába van ott kompatibilitásból az XWayland köztes réteg, ami egész jól emulálja egyébként a X.org-ot azoknak az alkalmazásoknak, amelyeknek szüksége van erre, de pl. a Wayland képernyőkezelésével, jogosultságaivel nem tudnak mit kezdeni, azt nem tudják felülírni. Így az ilyen toolok, mint xrand, sima X-es redshift, X-es képernyőlopók, képernyőrögzítő toolok, X-es zárolók és root windows manipulálók nem működnek, ezekből muszáj waylandes változatot írni. Tehát nem az van, mint a Rust-hipsztereknél, hogy csak azért írják át a less-t, meg a grep-et, mert most menő mindent Rustban újraírni.
-
Frawly
veterán
Jajj, ne is mondd, a dwm panelügyileg rémálom, elég egyszerű unicode nerd karakterekhez (ikonokhoz) szénné kell patchelni. Ha meg simán polybar-t használnék hozzá, azzal összeakad. Tudok erről a rustos dwm statusbar variánsról, majd kipróbálom.
Az előző hsz.-emben véletlenül gépeltem el kétszer is a root windows-t. Természetesen az csak root window, mindenféle s-ses végződés nélkül.
Adtam esélyt a 2bwm-nek, de megint gyorsan dobtam. Induláskor elrejti az egérkurzort, amit elő sem lehet hozni. Aztán ahogy indítok egy alkalmazást, akkor sem jelenik meg, kitakaródik, de már előhozható, de ahogy elindítok egy újabbat, vagy átváltok másikra, akkor megint elrejti, és az egér mozdításával elő kell hozni. Ráadásul mikor van is egér, akkor a root window felett ilyen ocsmány default X lesz belőle. Kár érte, mert a 2bwm is majdnem ott lenne, egyszerűbb, együttműködik a polybar-ral, szóval még egyes pontokon hiába is lenne jobb a dwm-nél, ha az egérkezelést ennyire tönkreteszi.
-
Frawly
veterán
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21832
üzenetére
Én a firefox beépítettjét használtam, az kéz alatt volt, jó volt, aztán megszüntették. Néztem a 3rd partykat, az nekem mind túlbonyolított, nem egykattintásos, meg más UI, inkább nemkell.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
Rimuru
veterán
válasz
Frawly
#21832
üzenetére
Szerintem nem tudod hogy mukodik az RSS vagy hogy mire jo. Egyebkent a technikai resze (rss) a leglenyegtelenebb pont a hsz-emben csak mivel ezt hasznalom innen jott a context.
Persze ha valaki a HN-t se ismeri akkor lehet hogy o se erti mi van.
Meg rovid amit irtam de nem kell tulmagyarazni (annak aki tudja mi tortenik).
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Vigyázat, csalok!
-
Frawly
veterán
válasz
Rimuru
#21834
üzenetére
De, ezt tudom mire jó az RSS, működéséről is tudok, bár arról lehet nem mindent. Annyira nem is mélyedtem bele, mint mondtam, nekem nem jön be. Valószínű az lesz, amit a végén írsz, hogy ezt a Hacker News-t nem ismerem. Még csak nem is hallottam róla, gondolom valami oldal, de hogy ezek a pontok micsodák, arról fogalmam sincs. Egyébként meg ja, ezért nem jó a túlzott tömörség és a kontextus hiánya.
#21833 Apollyon: nálam is ugyanez volt. Főként FF alatt használtam, de megszüntették, meg már előtte sem működött jól, voltak oldalak, ahonnan késve jöttek meg az új tételek a feedről. Aztán próbálkoztam külön klienssel, de azt meg nyűg volt mindig külön előszedni, állandóan elmaradoztam vele, aztán még nagyobb nyűg utána a lemaradást behozni, sok felhalmozott tételt átnézni, aztán azon kaptam magam, hogy kikopott, elő sem veszem. Ez olyan rég volt, hogy akkoriban még Windowst használtam. Lehet valami terminálos linuxos klienssel jobbak lennének a tapasztalataim, bár kötve hiszem.
-
Rimuru
veterán
válasz
Frawly
#21835
üzenetére
Az RSS a legjobb az olyan dolgok kovetesere ami erdekel, nem relevans dolgot akkor kapsz ha direktbe kovetsz egy szamodra nem relevans feedet. Ha valaki spamel akkor pedig altalaban van filter, pl a kep minifluxbol szarmazik ott igy mukodik.
Mindent is innen nezek hir, blog, youtube, podcast, twitter, sw release, stb.
Vigyázat, csalok!
-
zoltanz
nagyúr
Letölthető a "jólét" Digitális Jólét Program (DJP) köz számára is elérhető ingyenes programcsomagja.
Lehetővé teszik a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését is. Linux Mint-es 20 lapokon: (1 gigabájt RAM-ot, 20 gigabájt tárhelyet, és máris 1024x768 pixelben szolgáltatja a számítógépezés élményét)
Gondoltak az idősebbekre, kész profilokkal, vagy a gyerekekre, korlátozott tartalom szűréssel.
[link]Futni fut, 1 GB RAM-mal böngészésekor nem őszinte a mosolya senkinek. Windows-on még ennyire sem persze...
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
El se hinnéd, hogy hány embernek van még olyan gépe, úgy, hogy használja is. Az is igaz, hogy alapvetően eee PC-k között is nagy a különbség, vannak kicsit táposabb, erősebb Atom meg AMD procival ellátott modellek, amik sokszor 2-4 magosak, néha 2 GB RAM-mal vannak szerelve, meg ilyen 1 GHz körüli, vagy az alatti, egymagos szutykok fél-egy giga RAM-mal, az húzósabb.
Persze a 2 GB se elég böngészni, nem hogy az 1. Az semmiképp nem lesz jó élmény, mindegy milyen OS vagy milyen disztró van a gépen. Mennek böngészők ezen memómennyiség alatt is, de azok a nem mainstream, nem standard böngészők, amikkel sok oldal nem jelenik meg jól, sokféle tartalmat nem támogatnak.
A Linux Mint meg szerintem határozottan nem való eee PC-re, főleg nem a Cinnamon-verzió. Arra inkább MX, AntiX, Arch32, Devuan szigorúan max. IceWM-mel, annál nagyobbat nem sok értelme van feltenni, az Openbox, Window Maker méretű WM határeset, az LXDE, Xfce, stb. már túl sok, tehát itt nem a Cinnamont meg a Mintet ekézem. De az is igaz, hogy ilyen gyenge meg kevés RAM-os gépekre a legtöbb mainstream alkalmazás sem való, pl. LibreOffice, Electron alapú appok (Visual Studio, Skype, Viber, Messenger, stb.), nagyobb Qt4-5, Gtk3 alkalmazások.
Nekem is volt ilyen szutyok, 1 gigás gépem, pár évvel ezelőtt, mikor annyira meg voltam szorulva anyagilag, meg rosszul is döntöttem, mikor vettem, de akkoriban azért borderline használható volt, igaz pain in the ass volt már akkor is, legjobban 32 bites Arch ment rajta, amin bepróbáltam sok mindent, i3wm, IceWM, Openbox, LXDE, ezek azért szépen mentek, Pale Moon volt a böngésző, emellett lxterminal, lxtask progikat használtam, a text editorra nem is emlékszem mi volt, médialejátszónak mplayer alapú SMPlayer futott, szöveges doksikat XeTeX-kel csináltam. Az is igaz, hogy akkoriban javarészt GUI-s programokat használtam, de az egész cucc akkor is jobban futott Linuxszal, mint WinXP, Win7 Starter, Win7 Home, stb. szutykokkal, már eleve a XP nyögve nyelős volt rajta. Ma már talán még jobban le tudnám vinni az erőforrásigényt, terminálos TUI/CLI progikkal, de sok értelme annak se lenne, meg a gép sincs meg már rég, eladtam valakinek, aki előre tudta, hogy szar, de speciális munkához kellett neki, terepen hurcolta az autóban, és szempont volt, hogy kicsi gépnek kell lennie és hogy egy speciális térkép-irányítószámos legacy XP only alkalmazást elvigyen XP-vel. Ha meglenne még, és kedvem szottyanna ilyennel játszani, akkor egyébként BSD-t tennék rá, valami IceWM, JWM, dwm, vagy hasonlóval, de csak ökörködés szinten, mert úgy se lenne szerintem túl sok mindenre használható.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Frawly
#21839
üzenetére
2 magos Atom procis gépen 1GB Ram-mal nagyiknak tökéletes, csak összezavarja ha használhatóan fut a rendszer, (így fiatalosnak és frissnek érzi magát)
Meg hát ha fentről megmondták Mint az jó, akkor ennyi. Mi a közigazgatásban Windows-ozunk meg MS Office, de ez ne érdekeljen, (nem mind ha irigyelném)
Mondjuk elképzelem ahogy egy volt Windows user meglátná az i3wm-et.[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz
zoltanz
#21840
üzenetére
Abban nem tévednek, hogy a Mint jó, mert az kezdőknek amúgy tényleg ideális. Lenne. Kicsit korszerűbb gépre, erősebb C2D vagy C2Q, korai Core i-k, ezeknek megfelelő AMD, min. 4 GB RAM.
Nyilván i3wm nem játszik egy kezdőnek, de egy IceWM elmehet. Fapadosnak, Win9x-szerűnek fogja érezni, de azért meg lehet csinálni szépre, és hasít, mint állat. Az IceWM ugyan pálcika WM, de hagyományos desktop metafora, alap kiszerelésben van panelje, alkalmazásindító menüje, háttérkép- és témakezelője, automata indítókája. De ugyanígy jó az FVWM, JWM is, de azt nehezebb belőni jóra, meg nehezebb egy kezdőnek átkonfigolni. Játszhat még az Openbox, Fluxbox. Az olwm, TWM, hasonló már túl fapad, az hiába nem tiling, emészthetetlen.
Cinnamon semmiképp, de 1 GB RAM-ra a Mate is túl húzós. Nyilván lenne egy nagy rakat tiling is, de az a célközönség miatt kiesik. Persze több RAM-on, akár már 2 GB-on játszhat az LXDE, Mate, Xfce, Trinity is, mert a proci talán elviszi ezeket is, a RAM szokott lenni 4 GB alatt a szűkebb keresztmetszet. Főleg ha szabad memóriát kell hagyni böngészőnek, LibreOffice-nak.
Böngészőből is meg kell válogatni mit tegyünk fel kevés RAM-ra. Firefox, Pale Moon. Chrome és az azon alapuló böngészők óriási körben felejtősek, Opera, Vivaldi, Brave, Chromium, Edge, stb.. A Midori, Falkon, qutebrowser, Slimjet meg nem kompatibilis semmilyen elterjedt plugin-nel, meg egy csomó oldalt nem, nem jól, túl lassan jelenítenek meg, ráadásul ezek a progik is meghíztak mára, alig takarítható meg velük erőforrás. A böngészés a leggyengébb láncszem ezeken a régi gépeken. LibreOffice még kiváltható AbiWord, Gnumeric, GNU Plot együttesével, meg esetleg kiváltható lenne valami webes Office-szal (MS 365, Google Docs, WPS/Only Office), de megint visszajutunk oda, hogy ez utóbbihoz megint böngészés kell és újfent gyenge láncszem.
Meg az a baj, hogy valaki minél kezdőbb, minél windowsosabb szemléletű, annál inkább csak bloat progikkal lesz el. Így én nem is szoktam nekik javasolni, hogy linuxozással, meg pehelysúlyú alternatívákkal kísérletezzenek, mert a tudásuk nem elég hozzá, szemléletük nincs meg, így csak keserűség szokott lenni a vége. Nehezen, de meg szokták érteni, hogy két véglet van:
1) akar tanulni, akar informatikailag fejlődni, akkor használhatóvá tud tenni egy régi gépet, de munkát kell beleölni
2) nem akar tanulni, windowsos-átlag élményt akar, nem érdekli hogy működik, nem hajlandó munkát beleölni, akkor viszont ezt pénz beleölésével lehet csak kiváltani, és venni egy korszerűbb gépet, ha nem is vadiújat, de egy normálisabb, megfizethető használtat, vagy refurbot. Más nincs, valamit bele kell ölni, nem csak Windowshoz, de Minthez, Ubuntuhoz is. Olyan nem lesz, hogy csoda OS, böngészés is 15 évvel ezelőtti igényen majd elmegy ingyen, a jelenlegi elavult gépen, úgy, hogy mindenben Windows-szerű marad, tanulni sem kell hozzá, stb.. Erről lehet álmodozni, de nem fog valóra válni, vagy akkor erre használjon okostelefont, tabletet, de oh wait, azt is meg kell venni, pénzbe kerül, az se windowsos szemléletű, stb.. Valamit bele kell fektetni a projektbe ahhoz, hogy megtérülés, előrelépés legyen.Meg ugye eközött vannak átmenetek, hogy valamennyi tanulásra, kompromisszumra hajlandó, akkor nem kell annyi pénzt költeni, ha nem hajlandó, akkor egyre inkább bele kell nyúlni a zsebbe. Egyfajta egyensúlyi pontot lehet tolotgatni a két véglet között, hogy melyikhez legyen közelebb. A Mint Cinnamon a pénzköltős végén van a spektrumnak, akár jóléti csomag, akár stock Mint.
[ Szerkesztve ]
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21839
üzenetére
Valami kicsi, x86-64 platfomros, billzetes gép 8-16 giga rammal és hosszú üzemidővel nekem ma is bejönne, de nincs, mert okostelefon járvány van, már mindent is azon kell intézni, szóval bilibe lóg a kezem.
Az okostelefon végállomása egyébként szerintem valahol az Expanse-ben is látható üveglap lesz hologrammal, vagy az agyba és szembe építhető cucc valamelyik Black Mirrorből, illetve az egyik filmből.
Vagyis az még messze van, így már örökre lőttek a jó minőségű notebook érának.
:/#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
Frawly
veterán
válasz
Apollyon
#21842
üzenetére
A netbookok nem haltak ki, de visszaszorultak az 5-10 colos ARM-es gépek választékára, meg ARM-es táblagépek is ott vannak. Az x86_64-es netbookok gyártását szüntették be, mert a 12-13 colos x86_64-es szubnotik kiváltották normálisabb minőségben, meg szintén az x86-os tabletek, féltabletek (pl. MS Surface Book), amik tabletek, de hozzájuk lehet csatolni billentyűzetet is, és akkor átmennek laptopba. Vagy hátra lehet hajtani visszafelé a billentyűzetüket, és akkor megint táblagépek lesznek.
Az ilyen üveglapos tapicskolásnak az a hátránya, hogy pl. szöveg és utasításbevitelnél nem hatékony, hiába néz ki jól hologrammal a sci-fi filmekben. Erre bizonyíték az érintőképernyőn való gépelés nehézsége. Ikonokat tapintani könnyű rajta, meg swipe-olni (tényleg, ennek mi a magyar neve?), de gépelni rajta kínlódás, még prediktív bevitellel is.
A netbookok nekem is tetszettek, de mindig is csak alsó árszegmensben jelentek meg, silány minőségben, túl gyenge hardverrel, túl igénytelen kijelzővel, ócska minőségben gyártva. Plusz a gyártók upgrade-et sem engedtek, mert mindent odaforrasztottak, de nem azért, mert a vékonyság, stb. miatt arra kényszerültek, hanem csak simán görénységből, mert amúgy majdnem teljesen sztenderd laptop-alkatrészek voltak bennük, SODIMM, miniPCI Wi-FI, SATA-mSATA meghajtók, stb. És nem csak az, hogy odaforrasztották, hanem ilyen 0,5-1-2 giga RAM-on ragadt így a gép, ami már ezeknek a gépeknek a megjelenésekor is kevésnek számítottak, akkoriban az XP SP3 is épp hogy csak ment 1 giga RAM-mal, 0,5 gigával nagyon döcögött, min. 2 giga kellett neki, a Win7-nek meg már akkor is kevés volt a 2 GB is. A sok 32 bites disztrót és OS-t is ezek az odaforrasztott vagy chipsetkorlát miatt nem bővíthető RAM-os gépek tartották életben, ezért nem tud végre kihalni a rákba. Így én ennek örülök, hogy végső soron kihaltak ezek a netbookok, megszűnt velük együtt egyfajta óriási igénytelenség. Pedig maga a termékkoncepció nekem is tetszett az apró mérete miatt, ha normálisan megcsinálják, simán használhatóbb lett volna, mint a táblagépek és az okostelók.
-
Frawly
veterán
válasz
Frawly
#21843
üzenetére
(P:J)LOL, distrotube biztosan olvassa ezt a topikot, vagy valaki közületek irkál be neki. Most pont az RSS-ről volt szó, erre pont nem egy RSS readerről jelent meg most videója? Igaz valami érdektelen, rustos, Gome-stílusú, átlag GUI-s progi, csak az egybeesés érdekes. Ez már nem az első, volt már hasonló, mikor arról közölt le videót, amiről itt is épp volt szó. Vagy csak ennyire azonosan forognak a linuxosok agyának fogaskerekei.
De ha már hozzászólok, támadt egy ötletem. Implementálni kéne Linuxban az ideiglenes jogosultságokat. Úgy értve, hogy pl. mikor egy olyan fájlt kell szerkeszteni, ami csak rootnak lenne hozzáférhető, de magát a text editort nem akarjuk a root nevében futtatni (hogy ne a root, hanem mondjuk a user home-es beállításaival fusson). Erre van is korlátozottan lehetőség, pl. ha fut GVFS és egy GVFS képes editor, akkor lehet a fájlra pl. úgy hivatkozni hogy admin:///etc/fstab. Ilyenkor is bekéri a jelszót, de maga a text editor a user nevében fut, de a fájlt root nevében éri el. Hasonlóra van lehetőség sudo-nál, a sudoedit (vagy sudo -e) kiadásával, de ez nem a legjobb, mert a fájlt átmásolja a /tmp-be, és onnan nyitja meg, majd a szerkesztés végeztével (mikor kilépünk az editorból) onnan felülírja vele az eredeti fájlt. Így pl. az nem lehetséges, hogy csak mentjük a fájlt kilépés nélkül, hogy teszteljük a konfigot, mert nem íródik vissza, míg az editorból ki nem léptünk. Ráadásul ehhez a sudoedithez hasonló megoldása nincs a sudo-helyettesítőknek, pl. doas.
Ezt elég lenne a shellekbe implementálni, hogy pl. ! jelet tennénk a fájl elé, akkor bekérné a root jelszót, de csak a fájlt érné el így, a progi a user nevében futna. Vagy lehetne ideiglenes, egyszer használatos jogosultságot osztani, ezt kiosztaná, ahogy az user elérte a fájlt, majd lezárta, onnan érvényét vesztené.
Mert ez így elég gáz biztonságilag, hogy az egész editort vagy egyéb alkalmazást kell a root nevében futtatni. Meg kényelmetlen, mivel a root-nak ilyenkor disztró-default beállításai futnak, amik nincsenek testre szabva (színtéma, beállítások, saját billentyűk), ezért kényelmetlen vele dolgozni. Ezt ki lehet védeni, hogy mindent a root fiókban is testre szabunk, de ez megduplázza a konfigurálási munkát.(/P)
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
Valahogy ez a Linuxnak egy általános vonása. Sok minden elég felületesen van rajta megcsinálva, fájlhozzáférés (fenti sudo-s példa), scriptekben a párhuzamos indítás (parallel csomag nem mindig megoldás), de pl. ha a kernel nyújtott volna interface-t a eseménykezelésre, akkor a már említett párhuzamossággal lehetett volna gyorsabban bootolni, és Poetteringnek sem lett volna kényszere, hogy feltalálja a kereket systemd formájában. Vagy pl. ha lenne ilyen átmeneti, eldobható jogosultság, akkor a GVFS-eseknek nem kellett volna ezt az admin:// dolgot implementálni, hanem lenne erre általános megoldás, ami minden programmal működne.
Vagy pl. a felcsatolás is állandó probléma, hogy root kell hozzá, meg fstab-os trükközés (meg eltolódó meghajtónevekkel szórakozás, és a probléma elfedése UUID-kel), meg fene tudja mi, meg mindenféle automounter service, ami mindenféle ideiglenes megoldással csatol (hol /media/ /run/media /mnt), stb..
Vagy pl. ahogy az Arch topikban jelezte a kolléga, hogy szeretne egy mappában több fájlt is betömöríteni, de tar nélkül, hogy ne solid tömörítés legyen, hanem a fájlokat az egész archívum kibontása nélkül közvetlenül egyenként is ki lehessen bontani (ahogy a rar, 7-zip, pkzip, arj mindig is alapból csinálta). Most ugye az a rendszer van, hogy a linuxos tömörítők előbb tar-ba másolnak mindent, majd azt tömörítik be, mivel a linuxos tömörítők csak fájlonként tudnak tömöríteni, minden fájl külön archívum alapon.
Vagy pl. csomagkezelők még mindig nem tudják hogy párhuzamosan töltsenek csomagokat, meg párhuzamos legyen a csomagletöltés és telepítés (nyilván letöltés alatt csak azt lehet telepíteni, amihez minden leért, függőségek is). De szintén csomagkezelő, nem tudnak párhuzamos adatbázist tartani a csomagokra és fájlokra, pl. pacman alatt építünk csomagindexet pacman -Syy-nal, akkor azzal fájlokat nem lehet keresni, csak csomagokat, fájlokhoz pacman -Fy-nal kell indexet építeni.
Fájlindexelés nem különben dettó ugyanez, fájlrendszer szintjén kéne megoldani, és nem a DE-k találnák fel az idióta, bloat megoldásaikat erre, amivel be tudják akasztani az egész gépet.
Nagy klasszikus a sok hangrendszer is, eleinte volt az OSS, aztán a Jack, majd jött az ALSA, majd az ALSA fölé húzott Pulseaudio, most behozzák a PipeWire-t, és egyik sincs normálisan megcsinálva, mindnek van bibije, végül mindig dobják az aktuálisat egy másikért.
Vagy pl. X.org, sokáig olyan alap dolgokat nem tudott, mint a VSync, FreeSync, és ehhez DRI gyorsításos trükközés kell, és/vagy kompozitorral ökörködés. Jó, ezt megoldja a Wayland, de kezdeti stádiumban van még így 10 év után is, nem terjed eléggé. Így jobb híján a driverekre hárítja át ezt a X.org.
A nyomtatásról meg nem is beszéljük, a CUPS egy megint csak Macről átmentett megoldás, ami nem épp a legfelhasználóbarátabb, legbiztosabb. Jön majd a Pappl a kiváltására, azt még nem néztem milyen.
[ Szerkesztve ]
-
zoltanz
nagyúr
válasz
Apollyon
#21842
üzenetére
Én nem hiszem, hogy ilyen átlátszó házas, hologramos szemüveges dolgokra egyhamar igény legyen.
AppleWatch is akinek van, nem használja ki, csak státuszimbólum, kiegészítő divat cikk.
Igen nekem is tetszenek ezek a kompaktabb netbook-ok, volt is több, igaz a bővítési lehetőségeik korlátozottabbak. Költséghatékony, célszerű eszköz.
Tábla gépket én is kiegészítő fizikai billentyűzettel tudom csak elképzelni, normális felhasználásra.
Desktop (Linux-os, Armbian) Os szépen megy Arm-es gépeken is.[ Szerkesztve ]
-
F34R
nagyúr
-
Apollyon
Korrektor
válasz
Frawly
#21843
üzenetére
A swipe-nak ebben az értelemben nincs magyar neve, nálam a telefonon a ms-féle swiftkey van, magyarra állítva is úgy mutatja, hogy "flow".
Nekem is csak úgy "kényelmes" a tapicska gépelés, hogy a billentyűzet előre felajánlja a szavakat, így kb. sosem kell végigírnom, és tényleg hasznos, mert ha valaki más telefonját kell állítgatnom, az igazi fájdalom, hogy neki nem ez van, és minden szót az utolsó betűig kell begépelni, mert én is eltévesztem, de úgy, hogy nincsenek vastag ujjaim.Az Expanse-os üveglap telefonon sem szoktak gépelni, meg nem rémlik, hogy gépelnének egyáltalán valahol is benne, mindig videóüzenetet küldenek egymásnak, ez az általános, maximum hologramokat tapicskolnak, még az űrhajókat is joystick-kal (azokon vannak gombok) meg érintőképernyővel irányítják.
De azért érezni, hogy ezek a kütyük nincsenek annyira részletesen bemutatva, nagyrészt inkább a színészt mutatják, meg a nézőnek is fontos részleteket a kijelzőkön, mintha ügyelnének arra, hogy ha nem abba az irányba megy majd a fejlődés, akkor a sok kellék ne avuljon el (mint pl. régebbi Star Trek sorozatokban ugye, a kis sípoló prüntyögő vackok).
Akárhogy is, nekem nem jönne be a videóüzenet küldözgetés, meg szerintem nem lesz ez általános, mivel nem privát, így halványan arra mernék tippelni, hogy azért a fizikai billentyűzetek nem fognak eltűnni a számítógépeknél/notebookoknál.
#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.
-
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Bar a Haskel-es Xmonad is egy dog. Dog nagy.
:/
Rendes fizikai gombosat Blackberrt ota nem lattam.Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest