2. Fórumok
  3. Technika, hobbi, otthon
  4. Napelem
  • Téma összefoglaló
    Utoljára frissítve: 2023-12-13 03:32

    Fototrend

    Általánosságban a napenergiáról (alapinformációk)
    Kezdjük Ádámtól, Évától! Napenergiát nagyon sok mindenre lehet hasznosítani, nagyon sokféleképpen, de ezek közül a legelterjedtebb a napelem és a napkollektor.
    Napelemmel villamos energiát lehet előállítani, napkollektorral hőenergiát állítunk elő, amivel vizet vagy levegőt lehet melegíteni, amit a használati meleg víz melegítésére, vagy épp fűtésrásegítésre lehet használni. Utóbbi előnye, hogy rendkívül magas hatásfokkal (<95%) tudja a beeső napsugárzást hasznosítani, hátránya, hogy akkor adja a legnagyobb meleget, amikor süt a nap – jellemzően amikor nincs rá szükségünk (nyáron)! Mosodáknak, autómosóknak (ahol sok hőenergiára van szükség nyáron is) ideális befektetés! Háztartásoknak már több problémát hordoz, mint előnyt, mert a nyáron keletkezett energiával valamit kezdeni kell, különben néhány év alatt saját magát fogja károsítani a rendszer!
    Könnyű megjegyezni, hogy melyik-melyik, mert anno iskolában majdnem mindenkinek volt napelemes számológépe! Ez a topic a napelemekről szól! ;)

Új hozzászólás Aktív témák

  • #347 Geresics Topikgazda syraly #346
    Új Válasz #347
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Geresics

    Topikgazda

    válasz syraly #346 üzenetére

    Működni, termelni fog csak épp sz@r hatásfokkal. Ha megnézed egy-egy inverter U-I karakterisztikáját, akkor jól látszik, hogy az optimális munkaponti feszültségen (Vmpp) tudja hozni a gyártó által megadott hatásfokot (pl. 96%). Ez azt jelenti, hogy a DC->AC konvertálásnál csak 4% a veszteség. (A napelemek egyenáramot állítanak elő, az inverter csinál belőle váltakozót, és ez ugye veszteséggel jár.) Ha a feszültség jelentősen alacsonyabb, mint az optimális, akkor lehet, hogy ugyan ez az inverter 10%-kal kevesebbet hoz! Ez persze extrém példa. Ha viszont a feszültség el sem éri az inverter indítási feszültségét, akkor a rendszer soha sem fog működni.

    A feszültség viszont elég konstans egy rendszerben. Reggel, amint pirkad megjelenik az üresjárati feszültség (Voc). Mivel itt a napsütés még gyenge, így áramerősség nem párosul hozzá. Amint jobban süt a nap, és az inverter el tud kezdeni dolgozni, a feszültség "leesik" a munkaponti feszültségre (Vmp), és megjelenik az áramerősség hozzá. A kettő szorzata ugye a teljesítmény. Innentől a feszültség már csak a napelemek hőmérsékletével arányosan fog változni, de nem túl jelentősen, kb. -0,33%/°C. A napelemek cella-hőmérséklete befolyásolja az áramerősséget is (pl. 0,056%/°C), így jön ki, hogy ha a napelem felmelegszik 10°C-ot, akkor veszít 4%-ot a teljesítményéből.

    A klasszikus 1650x992mm méretű napelemek jellemzően alacsonyabb feszültséggel rendelkeznek, így többet lehet sorba kötni. Ha Neked egymás mellett csak 10 napelem fér el, mert csak 10-11m széles a tető, de elfér a nagyobb napelem (1960x992mm), akkor azokkal jobban jársz, mert magasabb feszültséggel rendelkeznek. A magasabb feszültség persze nagyobb rendszernél gond is lehet, hiszen nem lehet annyit sorba kötni - ezért kell minden rendszert egyedileg méretezni, és egyedileg összenézni a helyszínt az invertert és a napelemet.

    *MOTOROS CSATORNA* youtube.com/MotorosVandor

Új hozzászólás Aktív témák