Új hozzászólás Aktív témák
-
#74
Namelesske
addikt
Namelesske
addikt
Ez a Windows blog egy hatalmas szar.
-
#73
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#72
WonderCSabo
félisten
Te most megint azt kevered, hogy, szted én azt akarom, hogy a böngészőgyártók fizessék ki és rakják be a H.264 dekódolást a böngészőjükbe.
1. én ezt nem akarom, amint fentebb már írtam
2. a diskurzus nem is erről szólt, hanem csak az elviekről1. A tartalomszolgáltatóktól kommerciálisabb már kevesebb van.
A végfelhasználónak, aki otthon megnézi a videót, továbbra sem kell fizetni se a videóért (ha azt a szolgáltató is ingyen adja), se a videó dekóderéért H.264 esetében. Nyilván a szolgáltatónak fizetnie kell a H.264 enkóderért, amivel a videókat készíti.
-
#72
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#71
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#71
üzenetére
"Nem kommerciális használat nemcsak nekem ingyenes, hanem mindenkinek. A böngészőgyártókat most ne keverjük ide."
1. A tartalomszolgáltatóktól kommerciálisabb már kevesebb van.
2. Miért ne keverjük ide? Ez az, ami mindenkit érint. Te nem pénzzel fogsz érte fizetni, hanem mással, közvetett módon.
- Kevesebb funkció.
- Lassabb release
- Bugosabb kiadásokNincs ingyen pénz. Ha ők kifizetik az MPEG-LA-nak, akkor azt a pénzt máshonnan fogják elvonni, nem cégen belül csökkentenek majd fizetést
-
#71
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#70
WonderCSabo
félisten
Ok, akkor a H.264 szabvány decodere nem nyílt forráskódú, csak az encoder.
Idézet a Wikipédiáról: "x264 - H.264/MPEG-4 AVC implementation. x264 is not a codec (encoder/decoder), it is just an encoder (it cannot decode video)."
A H.264 implementálása dekóder oldalon, és az implementált dekóder nem kommerciális használata ugyanúgy ingyenes, mint az enkóderé... Előbb meg nyílt forráskódról beszéltél, de az is ugyanúgy lehetséges. Lásd ffmpeg H.264 dekódere. Az idézett szöveg egyáltalán nem ezt jelenti, fordítsam le?
De értsd már meg, hogy attól, hogy valami NEKED ingyenes, még nem lesz ingyenes. Valaki megfizeti és az a valaki az lesz, aki implementálja a dekódert (ami már nem nyílt), tehát ezesetben a böngészőgyártó.
Nem kommerciális használat nemcsak nekem ingyenes, hanem mindenkinek. A böngészőgyártókat most ne keverjük ide.
-
#70
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#69
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#69
üzenetére
"Csak ez nettó baromság."
Idézet a Wikipédiáról: "x264 - H.264/MPEG-4 AVC implementation. x264 is not a codec (encoder/decoder), it is just an encoder (it cannot decode video)."
"Az első pedig legálisan érhető el ingyen, a másik pedig nem..."
De értsd már meg, hogy attól, hogy valami NEKED ingyenes, még nem lesz ingyenes. Valaki megfizeti és az a valaki az lesz, aki implementálja a dekódert (ami már nem nyílt), tehát ezesetben a böngészőgyártó.
-
#69
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#68
WonderCSabo
félisten
Ok, akkor a H.264 szabvány decodere nem nyílt forráskódú, csak az encoder.
Csak ez nettó baromság.
Elérhető, ahogy a Windows is.
Hogy lehet egy szabvány specifikációját egy lefordított oprendszerhez hasonlítani? Az első pedig legálisan érhető el ingyen, a másik pedig nem...
-
#68
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#67
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#67
üzenetére
Ok, akkor a H.264 szabvány decodere nem nyílt forráskódú, csak az encoder. Így már érthetőbb, mire céloztam?
"A H.264 pedig bki számára elérhető, még a Te számodra is..."
Elérhető, ahogy a Windows is. Csak nem szabadon, korlátozásoktól mentesen. És közel sem ingyen.
Tehát annyira lesz "open", mint a példámban szereplő bolt a puskás emberrel az ajtó mögött.
A többit pedig meg már leírtam, hogy a terjedést szolgálja. Az ingyenes és nyílt forráskódú encoder és az, hogy a tartalomszolgáltatók (akik terjesztik) és a végfelhasználók (akik használják, majd kialakul bennük a ragaszkodás, mivel technikailag minden konkurenstől jobb).
Ha ezek a feltételek nem teljesültek volna, akkor annyian se használnák ma, mint a Real Media-t, a Quick Time formátumait (ami mögött ott az Apple), vagy a WMV-t/WMA-t (aminek a terjedésébe besegített a Windows elterjedtsége is).
Ezek közül talán a WMV a legkevésbé hanyagolható.
Az MP3 sem terjedt volna el a warez nélkül és anélkül, hogy a végfelhasználóknak ne lett volna ingyenes. És mindez még mindig kevés lett volna, ha nem az EU finanszírozza és nem lettek volna olyan nagy, akkor még kvázi-monopol helyzetben lévő cégek mögötte, mint a Napster vagy a Nullsoft.
"Nos, ezek közül vajon csak az uccsót lehet open standardnek hívni?"
Sajnos hivatalosan nem és éppen ez a baj. Nagyon megtévesztő és vissza is élnek vele, akik tudják, hogy megtévesztő. Mivel ha nem lenne megtévesztő sokak számára, akkor értelme se lenne visszaélni a fogalommal.
Ahogy a DHMO is megtévesztő (de az közel sem annyira).
-
#67
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#66
WonderCSabo
félisten
ps: A H.264 pedig még csak nem is nyílt forráskódú. Forrás
jajj, de fail! A H.264 nem kodek, hanem szabvány, így ne csodlkozz, hogy nincs a listában. Viszont az első helyen ott van a H.264 egyik (legjobb) implementációja, az x264.
Ja látom, már tovább is írtad a dolgot. A H.264 pedig bki számára elérhető, még a Te számodra is... [link]
Az open standard pedig egy meglehetősen nem egzakt fogalom. Open standardra a következőket dolgokat mondják:
- nyíltan elérhető, minden más fizetős
- szabadon implementálható, de nem adható tovább szabadon
- szabadon implementálható, korlátozottan adható tovább szabadon
- szabadon implementálható, szabadon továbaddhatóNos, ezek közül vajon csak az uccsót lehet open standardnek hívni?
-
Penge_4
veterán
válasz
julius666
#65
üzenetére
"Zárt forráskód fanatikusok nincsenek is."
Mondjuk úgy, hogy nincs neki akkora lángja és mivel ma már a zárt forráskód pártolóira csúnyán néznének így inkább nem hangoztatják a véleményüket.
De attól még vannak. Ugyanúgy, ahogy neonácik és környezetszennyezés pártiak is vannak, csak közel sem olyan sokan, mint azt a másik oldal hangoztatja. Ráadásul a két példában szereplő még törvénybe is ütközik, ellentétben a zárt forráskód egyszerűen csak társadalmilag elítélt.
A két legjellemzőbb érv egyébként:
1. Sok hülye hozzá nem értő szétszedi a forráskódot. Hobbiprojekt szintjén elmegy, de komoly céget nem lehet rá alapozni.
Ebben mondjuk van igazság olyan szinten, hogy például a Firefox kiegészítői között is van kb 50-100 db, ami frissül és aktívan fejlesztik, a többi már halott projekt évek óta.
Én inkább úgy fogalmaznék: Erre egy profitorientált rendszerben nem lehet alapozni, mert bármennyire is a jó szándék vezérel bárkit is, folyamatos ambivalens érzéseknek van kitéve, mert az egyik oldalról valami nemes cselekedetet akar véghez vinni, a másik oldalról pedig ott van benne, hogy profitot is kéne termelni, mert sajnos a közművek még nem álltak át "GPL licenszre", ha pedig az áramot vagy a vizet "osztod meg" azt társadalmilag is jobban elítélik, mintha a legújabb premierfilmmel teszed ugyanazt.
Így tehát mindenképpen csak másodállásban tudja csinálni, de a munka (ami a megélhetést biztosítja) magasabb prioritású, mint a hobbiprojekt, így ha valami még bejön a képbe (család, barátnő, egyéb), akkor a hobbiprojekt fogja bánni.
2. A munkámért pénzt akarok! Az idő pénz, vazze! Nyílt forráskódban kisebb a (rövidtávú) profit.
"Olyat még nem hallottam aki a nyílt forrásra fújolt volna, max egyes nyílt forrású termékekre, de hát ilyet miért is ne tehetne. Van ott is selejt kód bőven."
Ez a harmadik ellenérv, amit legtöbbször Linux-Windows vitákban szoktak felhozni és a Photoshoppal kezdődik.
Ez pedig nem más, minthogy nyílt forráskódból még nem jött létre professzionális termék.
Ebben is van igazság és csúsztatás is.
"kiegészítő bevételnek nagyon jól tud jönni meg egy-két személyes hobbiprojekteknél is sokat segít de nagyobb méretek közt kevés."
Nem is cégekről beszéltem, de például hobbiprojektnek sokkal jobb még a reklámoktól is (vagy a kettő egymás mellett). Mert egy néhány ezres látogatottságú oldalon elég 2-3 hülye, aki végigkattintgatja az összes hirdetést, fognak, kivágnak és éhen halsz.
Nagyobb, céges oldalakon már a hirdetések is komolyabbak, nem kell Adsense-zel és társaival szívni.
"Semmi. Ha nem tetszik, használsz Chromiumot. Nem értem hol itt a probléma."
Azt is használok. És nem (csak) a Google Updater miatt, hanem mert a Canary-t mivel nem lehet beállítani alapértelmezett böngészőnek, nem kerül bele a Default Programs-be, így nem sorolja fel az Opera az Open with almenüben (külön gombot meg a Chrome-nak nem fogok gyártani).
És a Chromium újabb is, a h.264 kukázása óta pedig GUI terén semmivel nem tér el egymástól a kettő, csak a logó.A probléma ott van, hogy ezzel megtévesztik az átlagfelhasználókat.
Csinálj egy kérdőívet, 10-ből 9 ember azt fogja mondani, hogy a Chrome nyílt forráskódú. Sokan még fő érvként is fel fogják sorolni, hogy miért azt használják.
Pedig a Chrome zárt forráskódú. A Webkit és a V8 rendelkezik BSD licensszel (ami önmagában nyílt, de biztosítja, hogy zárt forráskódú termékekbe is beépíthessék, mármint a Chromeba és a Safariba, valamint most már a Maxthonba is). A Chromium pedig szintén BSD licensszel rendelkezik, de van benne LGPL is.
Ezt az "opensource = GPL filozófia" kampányt pedig a Firefox kezdte el, a Google meg folytatta. Csak az a baj, hogy miközben a Firefox valóban GPL, addig a Google Chrome-ra még az opensource sem igaz.
Csak miközben a "nyílt" és a "szabad" kifejezések önmagában pozitív értelműek olyanok számára is, akik nem értenek a géphez, addig a GPL a többségnek nem mond semmit.
Ezt viszont nem a GNU hívek forgatták ki, hanem azok, akik szó szerinti értelemben használták. Ez most így hülyén hangzik, de egy kis magyarázat:
Kinyitom a boltom ajtaját, majd mögé állok egy puskával. Mindezt teszem mondjuk egy olyan országban, mint az USA, ahol a magántulajdon védelme nagyon erős.
Kirakok egy táblát, hogy "a bolt nyitva".
Szó szerint nyitva is van, de valójában a nyitvatartási idő már rég letelt. Ha valaki bejön, azt betörőnek minősítem és fejbe lövöm.Remélem ebből érted, hova akarok kilyukadni és nem a hasonlat minőségébe kötsz majd bele.
"egyébként láthatólag tisztában vagy a dolgokkal, nem tudom miért használod őket gyakran tévesen"
Néha véletlenül/megszokásból, néha azért, mert úgy kevesebbet kell magyaráznom, habár gyakran félreértésekhez vezethet, mint például most is.
Rólad tudom, hogy H.264 párti vagy és ettől még az sem tart vissza, hogy aki egy fizetős formátum mellett érvel (amit nem neki kell kifizetni) az más cégek f*szával veri a csalánt.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Ezért nem tudtam hova tenni ezt a megállapítást.
De egyébként egyetértés itt sincs. A linfo.org-on például ezt írják:
"Free software is software for which not only is the source code freely available but also for which the source code (and its compiled binaries) can be used for any desired purpose without restrictions (including copying, modifying and redistributing it its original or modified version). Thus, open format should refer to any format that is published for anyone to read and study but which may or may not be encumbered by patents, copyrights or other restrictions on use."
A "free" jelző ugyanúgy megtévesztő (freeware), mint az open jelző, mivel a H.264 is "open standard"-ként van aposztrofálva.
Tehát nem kell átlagusernek lenni, bárki, aki nem jártas a jog terén, belekavarodhat a fogalmakba.
Egyébként józan paraszti ésszel úgy is lehet értelmezni, hogy
Zárt forráskód: Termőföld 10 méteres betonkerítéssel elzárva: Nem látsz be, nem tudod mi van ott, de ami kijön onnan az ehető, így hát bízol benne, hogy az jó és továbbra is ehető marad. De nem biztos, hogy mindig az lesz, mivel nem látsz bele, minden a bizalom elvén alapul.
GPL: Termőföld kerítés nélkül. Bemehetsz ingyen, leszedheted a termést, ehetsz belőle, ültethetsz is, amíg nem veszélyezteted vele a többi növényt, viszont ha szét akarod taposni, akkor fejen leszel b***va az ásóval. Magokat is vihetsz, de csak akkor, ha olyan helyen ülteted el, ami nincs elkerítve.
BSD: Termőföld kerítés nélkül, bárki bemehet, aki gyorsabb, mint a többiek az el is kerítheti, szét is taposhatja a növényeket és be is hintheti sóval. Elviheted a magokat és elültetheted bárhova.
Nyílt formátum (patenttel): Drótkerítés. Láthatod, mi van ott bent, de ha be akarsz menni és leszedni valamit, akkor fizetned* kell.
* Az most teljesen mellékes, hogy mindezt ki fizeti meg, ugyanis ha x jelképes összeget kérnének a licenszre és a licenszhosszabbításokra a userektől, megkapnák, a Mozilla és az Opera is. Szóval nekik akkor egy fillérjükbe nem kerülne. Kérdés, hogy egy ilyen lépés hány felhasználó ellenérzését váltaná ki, hogy a cég koldulja össze a zsét a licenszre.
ps: A H.264 pedig még csak nem is nyílt forráskódú. Forrás
Az x264 csak encoder, ami biztosítja a H.264 terjedését, mert a user enkódolja, látja, hogy jó, használja, terjeszti, használja a dekódert is (mivel számára, mint végfelhasználó, ingyenes) és így szépen behálózza az emberiséget. Itt sem látom felsorolva.
A droghoz tudom hasonlítani a terjsztési modelljüket. Az első, beetető anyag ott is ingyen van. És ahhoz fogható tapasztalatokat sem élsz át semmilyen más egészséges szerrel.
-
julius666
addikt
A zárt forráskódot a nyílt forráskód fanatikusok szeretnék démonizálni, de erre a jelenlegi példa tökéletes, hogy ez miért baromság.
Ugyan ne szivassuk már egymást. Zárt forráskód fanatikusok nincsenek is. Vannak akik szerint a zárt forráskód az ördögtől való, és tolják a mocskosmulti dumákat, meg van aki szerint (pl. én) nem az határozza meg egy program milyenségét, hogy zárt-e vagy nyílt. Mindkét oldalnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. Olyat még nem hallottam aki a nyílt forrásra fújolt volna, max egyes nyílt forrású termékekre, de hát ilyet miért is ne tehetne. Van ott is selejt kód bőven.
A többivel meglepő módon egyetértek, kivéve a Donate gombbal, mert habár jó lenne, sajnos adakozásra nem igazán alapozhat egy cég, kiegészítő bevételnek nagyon jól tud jönni meg egy-két személyes hobbiprojekteknél is sokat segít de nagyobb méretek közt kevés. Nagyon kevesek tudnak tisztán fennmaradni belőle, és ők is csak nyögvenyelősen.
Mi a biztosíték rá, hogy nincsen benne olyasmi, amit a Chromium forráskódja nem tartalmaz? Mi a biztosíték rá bármire is egyáltalán ilyen terjesztési modell mellett?
Semmi. Ha nem tetszik, használsz Chromiumot. Nem értem hol itt a probléma.
"olyan is keveri a fogalmakat aki magát hozzáértőnek tartja."
Mikor írtam én ilyesmit?Ha nem tartod magad hozzáértőnek akkor minek hirdeted az igét? (egyébként láthatólag tisztában vagy a dolgokkal, nem tudom miért használod őket gyakran tévesen).
-
Penge_4
veterán
válasz
julius666
#62
üzenetére
"Az, hogy a GNU világában mozgók szeretnék kisajátítani a dolgot meg az ingyenes szoftverek fogalmát illetve a zárt forráskódot feleslegesen démonizálni, szvsz az a kicsavarás."
A zárt forráskódot a nyílt forráskód fanatikusok szeretnék démonizálni, de erre a jelenlegi példa tökéletes, hogy ez miért baromság. Elvektől függ elsősorban minden, nem attól, hogy egy ilyen, nem túl konkrét kifejezést, mint "nyílt" hogyan árnyalunk. Ott van például az Opera, ami zárt forráskódú, de összehasonlíthatatlan a Microsoft 90-es évekbeli üzletpolitikájával. Sőt, még a Google-féle kétszínű megoldással is.
Túlzásokba ne essünk, amikor a GNU-t említjük.
Kezdetben volt Free Software. Ezzel az volt a probléma (amellett, hogy a free szó angolul azt is jelenti, hogy "szabad", magyar fordításban pedig többnyire az ingyenes-t értjük alatta), hogy a kereskedelmi modellt pártoló profitorientált emberek egyik legjobb barátja az ekvivokáció.Utána kezdték el az Open Source kifejezés kihangsúlyozását, mert ez lényegesebb pontja a terjesztési filozófiának, mint az ingyenesség, amely kifejezést már eltorzított a profitorentált gondolkodás.
A FLOSS-ban sem véletlenül szerepel a Libre szó, bár az is teljesen felesleges, a liberális is egy megtépázott kifejezés.
Meg ugye gondolták (naivan), hogy ami nyílt, az egyúttal megoldja az ingyenesség problémáját is, mert a mesterszakács sem mellékeli a termékhez az elkészítés receptjét, ugyanígy adhatja éppen pénzért, de a forráskód megosztásának terhe alatt (amit bárki leforgathat és tovább terjeszthet, amennyiben nevet és logót változtat), nincs sok értelme. A Donate gomb jobb megoldás, az legalább nem vált ki ellenérzést az emberekből.
És itt jött képbe a következő hiba. Nem gondoltak minden kiskapura (amit ki is használtak), ezért tapossa már a GPL a 3. verzióját.
Meg van ugye BSD licensz, ami gyakorlatilag semmit sem ért, csak a "nagy szabadságot" lovagolja meg a "mindent szabad" szellemében, pedig a GPL-ben lévő korlátozások épp a profitorientált szemlélet miatt vannak benne.
A BSD ellen a legjobb példa a Chrome. Kapsz egy Chromiumot, amit fejlesztenek, amíg fejlesztenek, de a Google Chrome-ból már nem kapsz forráskódot, azt már zárt formában terjesztik.
Mi a biztosíték rá, hogy nincsen benne olyasmi, amit a Chromium forráskódja nem tartalmaz? Mi a biztosíték rá bármire is egyáltalán ilyen terjesztési modell mellett?
"olyan is keveri a fogalmakat aki magát hozzáértőnek tartja."
Mikor írtam én ilyesmit?
-
julius666
addikt
mivel már megragadt bennem az open source kifejezés, ami alatt mindig is a GPL-t értettem, mivel a jogi szakzsargon ezt a kifejezést is jól kicsavarta
Nem csavart ki semmit a jogi szakzsargon, az open source egyszerűen szó szerint azt jelenti amit. Az, hogy a GNU világában mozgók szeretnék kisajátítani a dolgot meg az ingyenes szoftverek fogalmát illetve a zárt forráskódot feleslegesen démonizálni, szvsz az a kicsavarás.
Az átlagember eddig is csak annyit tudott, hogy nyílt forráskód = ingyenes és jó
Nincs is ebben semmi meglepő azok után hogy olyan is keveri a fogalmakat aki magát hozzáértőnek tartja.
-
Penge_4
veterán
1. Mi köze a kettőnek egymáshoz?
2. Valóban pontatlanul fogalmaztam, mivel már megragadt bennem az open source kifejezés, ami alatt mindig is a GPL-t értettem, mivel a jogi szakzsargon ezt a kifejezést is jól kicsavarta (nem véletlenül nem ismeri el hivatalosan Stallman a licenc honosított változatait).
Szóval a nyílt forráskód önmagában semmit sem ér, ha ugyanúgy tele van korlátozásokkal és patentekkel, mint a zárt forráskód, mivel eredetileg a termék jobbá tétele, visszafelé kompatibilitás és rendkívüli javítások eszközölése miatt alakult, nem pedig azért, hogy különböző multik mutyizzanak egymás között és szétlopkodják a forráskódot.
3. Az átlagember eddig is csak annyit tudott, hogy nyílt forráskód = ingyenes és jó
Gondolom merő véletlenségből lett szállóige ebből a semmitmondó kifejezésből... -
julius666
addikt
A képméret csökkenése valós különbség.
A nem jelent szignifikáns előrelépést-be beleértettem azt is hogy nem jelent szignifikáns méretcsökkenést azonos minőség mellett. Úgy tűnik nem jött át (de tényleg hagyjuk most, nagyon offtopic).
Ezzel csak az a gáz, hogy a GPL kimondja, hogy felhasználhatod a forráskódot, de ha felhasználod a forrást, akkor is nyíltnak kell maradnia.
Opensource != GPL
De ez így gáz, mármint, hogy visszaélhetnek az "open standard" elnevezéssel.
Nincs itt semmilyen visszaélés, te vagy fogalomzavarban.
-
#54
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#53
-
#53
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#52
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#52
üzenetére
"Mi, végfelhasználók vesztenénk rengeteget, ha az utóbbi kihalna, mielőtt vmi még jobb szabvány nem terjedne el."
Attól függ, honnan nézed a dolgot. Minőségben biztos. Ellentétben, mivel semmi sincs ingyen, nem mondanám, hogy vesztenénk. Számold ki, ha ki kéne fizetniük a böngészőfejlesztőknek a jogdíjat, akkor mennyi mindentől esnénk el.
Vagy leépítés lenne, vagy részlegek zárnának be, vagy esetleges jövőbeni terjeszkedéseknek és beruházásoknak tenne keresztbe a hirtelen jött kiadás.És ahogy terjedne (mert akkor már tényleg semmi sem állhatná az útját) az MPEG-LA kénye-kedve szerint diktálhatna, mert kirobbanthatatlan formátummá nőné ki magát, akárcsak az mp3 vagy a GIF, vagy a régi MS Office formátumok.
"Egyébként én még sehol sem láttam HTML5-ös beágyazást, pedig be van nálam kacsolva a YT tesztoldalon."
"De jobb is, mivel csak a Flashesel megy az auto felbontás állító userJS."
Mintha láttam volna már a userscripts.org-on néhánynál a changelogban, hogy támogatja már a WebM-et is.
-
#52
WonderCSabo
félisten
Penge_4
#51
WonderCSabo
félisten
Azt ugye tudod, hogy a VP8 a H.264-hez képest sehol sincs?
Mi, végfelhasználók vesztenénk rengeteget, ha az utóbbi kihalna, mielőtt vmi még jobb szabvány nem terjedne el. Szerencsére - akármennyire is tapsolnál neki - ez nem fog előfordulni.Hirtelen nem, Google sem segített. Egyébként én még sehol sem láttam HTML5-ös beágyazást, pedig be van nálam kacsolva a YT tesztoldalon. De jobb is, mivel csak a Flashesel megy az auto felbontás állító userJS.
-
#51
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#50
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#50
üzenetére
Jó tudni. De ez így gáz, mármint, hogy visszaélhetnek az "open standard" elnevezéssel. Ettől függetlenül szerencsére már leáldozóban van...
ps: Nem tudsz olyan userJS-t, ami a cikkekbe beágyazott YouTube videóknak megjeleníti alul az eredeti linkjét? Mert már kezdem unni, hogy egy csomó helyen a régi beágyazást használják, így nem lesz HTML5-ös a beágyazott videó. Erre kéne egy link, amire kattintva az eredeti oldalon már HTML5-ös lenne a videó, hogy ha letiltom a Flasht (mert ezek után már tényleg nincs szükségem rá, maximum oldalspecifikusan 1-2 helyen), akkor ne a forráskódból kelljen kibányásznom a YouTube videó 11 karakteres ID-jét.
-
#49
Penge_4
veterán
WonderCSabo
#45
Penge_4
veterán
válasz
WonderCSabo
#45
üzenetére
"Megy ez Fx-el is."
De ezt nem.
"Egyébként tudtad, hogy a Bing is fizet a Mozillának?"
A keresésekért a keresők szoktak fizetni százalékos arányban (az Operának is fizetnek), de ez nem ugyanaz. A Google ezen felül még támogatta őket.
(#46) julius666: "Technikai szempontból nem jelent szignifikáns előrelépést (nem érdekelnek a marketinganyagok, ismerem őket), és miután a JPEG-ért sem kell tudtommal egy garast sem fizetni, így csak feleslegesen fragmentálná a piacot."
A képméret csökkenése valós különbség. Ez bőven elég. Egyébként miért kell mindig fekete-fehérben gondolkodni, hogy kinyírja? Jól meglehet a kettő egymás mellett is.
"Pl. H264, de van jópár másik még. Opensource != ingyenes."
Ezzel csak az a gáz, hogy a GPL kimondja, hogy felhasználhatod a forráskódot, de ha felhasználod a forrást, akkor is nyíltnak kell maradnia.
Tehát akkor hogyan is lenne nyílt a H.264, amikor jelenleg már jogi vizsgálatnak vetették alá, hogy a Google nem nyúlt-e a WebM-be pár dolgot belőle?
Ugyanúgy, ahogy a Google Chrome sem lesz nyíltabb, mint a Windows kernel, mert BSD licensz alatt adták ki és ügyesen le is zárták.
Persze mondhatjuk, hogy van Chromium, ahogy a Safarinál is van Webkit, sőt, az OSX-nél is Darwin, de attól még egyik sem lesz teljesen nyílt.
-
FTeR
addikt
esetleg érdemes lett volna utánajárni a témának és utána írni +1 cikket a témában.
pl:
- sunspiderben azért gyorsabb az ie, mert a előbbi szraul van megírva és egy teljesítmény igényes részt ie helyesen deadcode-nak minősít.
- acid3 sosem lesz 100 ie és fx-ben mert az utolsó tesztek elavult és fülösleges technológiát tesztelnek és már rég kivették volna belőle, ha webkitesek igéretet tennánek a támogatás megszüntetésére.
- a HTML5test csak objektumok meglétét vizsgálja, tehát szimplán nem igaz, hogy "szabványos megjelenítését vizsgáló" teszt lenne. -
julius666
addikt
Semmire, de lehet vele menőzni, hogy az enyém tudja a tiéd pedig nem
Jah, értem.
De minek is kéne elterjedtnek lennie? A böngésző lejátssza.
Ez azért nem ilyen egyszerű, de ebbe felesleges lenne jobban itt belemenni, már sokszor kitárgyaltuk a témát és itt nagyon offtopic lenne.
Ott a WebP
Pont annyit is ér amennyibe kerül. Technikai szempontból nem jelent szignifikáns előrelépést (nem érdekelnek a marketinganyagok, ismerem őket), és miután a JPEG-ért sem kell tudtommal egy garast sem fizetni, így csak feleslegesen fragmentálná a piacot. A képformátumok terén egy elég kellemes status quo van, igen komoly indok kell a felborításához. Az Opera meg a Google használja nyugodtan a belső vackaihoz ha szerintük nekik megéri, egészségükre, de arra felesleges várni hogy kinyírja a JPEG-et. Ahhoz azért több kéne, nem is kicsit.
"Biztos hogy zárt amúgy az mp3?"
Szerintem igen. Legalábbis én még nem láttam licenszdíjköteles nyílt szabványt.Pl. H264, de van jópár másik még. Opensource != ingyenes.
-
#45
WonderCSabo
félisten
lightstick
#39
WonderCSabo
félisten
válasz
lightstick
#39
üzenetére
A Firefox (és a Mozilla) semmilyen zárt és vagy licencdíjas szabványt nem támogat.
Penge: HTML5 Teszt helyett meg ez kicsit reálisabb képet ad...
Kb. ua eredmények, mint a HTML5Testnél...
Ilyet is csak az IE (és az Opera) tud.
Megy ez Fx-el is.
már a Mozillát is temetik (ha a Google-féle támogatás megszűnik, nem tudom mi lesz velük és ki karolja fel őket)
Ez télleg kicsit aggasztó. Egyébként tudtad, hogy a Bing is fizet a Mozillának?
-
Penge_4
veterán
válasz
julius666
#43
üzenetére
"Az ilyen mókás feature-ök nem látom az user bosszantásán kívül (pattogó/egér elől elmászó ablakok) mire jók."
Semmire, de lehet vele menőzni, hogy az enyém tudja a tiéd pedig nem (mint a halacskás demóval
)"Azzal kiegészítenélek hogy ha van sokkal jobb ingyenes formátum, ami még viszonylag elterjedt is"
De minek is kéne elterjedtnek lennie? A böngésző lejátssza. Ott a WebP. Azt is megjeleníti a böngésző (mármint az Opera és a Chrome). A többi már csak felesleges sallang.
"Biztos hogy zárt amúgy az mp3?"
Szerintem igen. Legalábbis én még nem láttam licenszdíjköteles nyílt szabványt.
-
julius666
addikt
De viszont JavaScriptben annál erősebb. Ilyet is csak az IE (és az Opera) tud.
Ilyet az én böngészőm ne is tudjon. Az ilyen mókás feature-ök nem látom az user bosszantásán kívül (pattogó/egér elől elmászó ablakok) mire jók.
Ugyan, egy böngészőnek minek kéne támogatnia egy zárt, jogdíjköteles formátumot?
Azzal kiegészítenélek hogy ha van sokkal jobb ingyenes formátum, ami még viszonylag elterjedt is és úgy nincs semmi támadható a mondandódban. Biztos hogy zárt amúgy az mp3?
-
Penge_4
veterán
"Ha az adott böngésző elérte a 100-at, átment a teszten; erre jelenleg csak a Safari 4.0, az Opera 10.50Beta és a Chrome 10 képes."
WTF? Az Opera volt az első böngésző, ami teljesítette az Acid3-at, a 9.5 volt még a Futhark JS motorral.
Azóta pedig már 11.10-nél jár.
(#10) BiP: "ui. 1 dolog miatt örülök, hogy az Opera kimaradt a tesztből, a grafikus tesztben csúfosan alulmaradt volna."
Aha, ahogy a Porsche is a gumicsónakkal szemben.
Sunspideren, HTML5 Test-en simán le lehetett volna teszteni, ahogy az Acid teszteken is. Csak a FishIE Tank eredmény maradt volna el, az is csak azért, mert nem támogatja a natív HTML-t.
HTML5 Teszt helyett meg ez kicsit reálisabb képet ad...
(#11) CsendesMark: Az a baj, hogy ezt a postot (dátumot nézd!) kevesebben olvasták, mint a Face Gesture-ról szóló áprilisi tréfát...
(#25) énvagyokAdam: "Webfejlesztőként engem a CSS támogatás eltérősége/hiánya zavart mindig is az IE-ben."
De viszont JavaScriptben annál erősebb. Ilyet is csak az IE (és az Opera) tud.
(#29) BiP: Olyan erős ellenfelek közt, mint a Google, Microsoft, Apple már a Mozillát is temetik (ha a Google-féle támogatás megszűnik, nem tudom mi lesz velük és ki karolja fel őket), az Opera ezzel szemben 15 éve állja a sarat. Az, hogy több száz/ezer programozóval többet lehet elérni nem dicsőség.
(#39) lightstick: Ja. Ahogy a FLAC-t sem.
Ugyan, egy böngészőnek minek kéne támogatnia egy zárt, jogdíjköteles formátumot?Ha annyira kell, van rá plugin, az összes Flash alapú lejátszó mp3-at használ. De ha utálod a Flash-t használhatsz WMP-t, Quick Time-ot, Real Playert vagy VLC-t, hogy csak az ismertebb beépülőket említsem.
-
#41
julius666
addikt
lightstick
#39
julius666
addikt
válasz
lightstick
#39
üzenetére
Szvsz ne is támogassa, a Vorbis minden szempontból jobb. Az mp3 mellett amellett hogy a gofrisütő is lejátssza meg hogy ez égett be az emberek agyába mint tömörített zene semmilyen érv sem szól.
-
julius666
addikt
Így van. Nem is azzal van legfőképp a baj, hogy most nem tud csomó mindent hanem a fejlesztés üteme (meg a régebbi rendszerekre való fejlesztés elhagyása) miatt sokáig nem is fog tudni. És még azt sem lehet mondani hogy csak jelentéktelenebb feature-ök hiányoznának, mert nem.
Elég siralmas a kép, bár az kétségtelen hogy pozitív előrelépés történt. Az a szomorú hogy már ennyinek is örülni kell.
-
#39
lightstick
csendes tag
lightstick
csendes tag
A firefox4 nem támogatja az mp3-at... szomorú
-
Kansas
addikt
Ráadásul az informatikában az esetek túlnyomó részében az RfC a de facto szabvány, az RfC-k kis részére létezik ISO standard... amennyire én tudom, meg ami innen kiderül.
"Note that not all RFCs are standards-track documents, but all Internet Standards and other standards-track documents are RFCs"
-
Kansas
addikt
Ha jól nézem, fluiid nem a HTML5-ről beszélt, hanem a sima HTML-ről.
És valóban, amíg az IE-re optimalizált oldalak a többi böngészőben nem, vagy nem pont úgy jelennek meg, nincs igazán miről beszélni...(a fair play jegyében megjegyzem, ezek az oldalak általában az IE6-ra vannak optimalizálva).
Én melóban is szívesen használnék Operát, mint otthon, de sajnos az összes céges oldal az IE-t részesíti előnyben, Operán többük be sem jön rendesen, szóval cseszhetem...
-
#29
BiP
nagyúr
CsendesMark
#11
BiP
nagyúr
válasz
CsendesMark
#11
üzenetére
Jó ideje csinálják már.
No nem mintha égetően sürgős lenne, hiszen tényleg nem özönlötték el a 3D-s oldalak a netet, szóval kb. tökmindegy. Nekem ez a hiányosság még nem volt elég ok arra, hogy Operáról váltsak, csak fura, hogy az innovativitásban éllovas Opera már lassan az utolsó böngésző, ami adós ezzel a 3D dologgal. -
#25
énvagyokAdam
tag
meszi3
#20
énvagyokAdam
tag
1000 hallal nálam IE, kiakad framelimiten 60fps-en, Chrome alapból 5, bekapcsolt 3D-vel 56 FPS, de ha egy tesztet egy szoftverre írnak azt nem mondanám én sem reprezentatívnak.
Webfejlesztőként engem a CSS támogatás eltérősége/hiánya zavart mindig is az IE-ben. Végre így 2011 környékén meg tudtak valamit csinálni amit a többiek már sok-sok éve tudnak...
-
#24
WonderCSabo
félisten
HZoli87
#23
WonderCSabo
félisten
Pontosan.
Az utolsó teszt a Microsotf-féle FishIE tank, amely azt vizsgálja, hogy az adott szoftver milyen hatékonysággal tudja bevonni a GPU-t a számítási műveletekbe
Egyrészt itt van egy elgépelés, másrészt nem azt méri, hogy mennyire tudja bevonni a GPUt, a tesztoldalnak fogalma sincs, hogy van-e HW gyorsítás vagy sincs. Egyszerűen csak annyit mér, hogy az adott feladatot milyen fps-el képes a böngésző kirajzolni...
A SS teszt pedig még az IE csalása ellenére is túl jó a többihez képest itt.
-
#22
polonic
félisten
CsendesMark
#21
polonic
félisten
válasz
CsendesMark
#21
üzenetére
Nem inkább tudja?
-
#19
polonic
félisten
CsendesMark
#15
polonic
félisten
válasz
CsendesMark
#15
üzenetére
Tuggya?
omg -
HZoli87
veterán
-
sarocker
csendes tag
Annyira jó az IE9, hogy mióta feltelepítettem, beágyazott böngészőként hajamos sima szürke semmit mutatni. Csak ha kitakarom (pl. egy másik ablakkal), és előhozom, vagy ha egérrel kijelölök egy részt a nagy szürke semmiben, na csak akkor rajzolja ki a HTML tartalmat. IE 6-7-8 alatt ilyet nem produkált.
Nyilván a tesztben az Internet Explorerről van szó, és nem a browser controlról, de mivel az IE is arra épül, ezért közvetve mégiscsak.
Szóval lehet, hogy pazar böngésző lett az IE9, de hogy azokat a programozókat szopatja, akik beágyazott böngészőként használnák, az nem kérdés. Nagyon szopatja. Eddig sem bolt könnyű, hogy IE 6-7-8 alatt ugyanazt produkálja, most meg még meg is forgatja bennünk a kést.
Nem vagyok maradéktalanul boldog.
-
Youri
veterán
Igazából arra akartam utalni, hogy a többi viszont nagyjából ugyanazt hozza mint a tesztben leírtak. Na azok tényleg a böngészőt pontozzák, nem pedig mögötte a vasat. Persze kinek mi, én pl egy böngészőnek nem a pontszámait nézegetem, hanem a tapasztalatokat vetem össze. Annyira meg nem érdekelnek a pontok, hogy másik böngészőket is telepítsek
-
#11
CsendesMark
aktív tag
BiP
#10
-
BiP
nagyúr
Akárhogy is nézzük, az IE9 alkalmas arra, hogy javítson az Explorerről kialakított negatív képen, és végre helyrehozza a megtépázott renoméját.
Versenyre kel a többi aktuális böngészővel, szerintem jó lett.ui. 1 dolog miatt örülök, hogy az Opera kimaradt a tesztből, a grafikus tesztben csúfosan alulmaradt volna. Remélem mihamarabb lesz ott is GPU támogatás.
-
#4
CsendesMark
aktív tag
CsendesMark
aktív tag
".....jelenleg csak a Safari 4.0, az Opera 10.50Beta és a Chrome 10 képes.."
Opera 11? esetleg Chrome 4-5-6-7-8-9 ? esetleg Safari 5??Persze tudom h szokás lehordani az MS termékeket
de ez az explorer 9 elég harmatos lett
Persze hacsak az IE-t tesztelted volna mindenben nyert volna, sajna azt nem láthatjuk hogy h teljesít legújabb Opera és Safari. -
#3
vince
őstag
timarsandor
#1
vince
őstag
válasz
timarsandor
#1
üzenetére
1680×1050 pixel felbontáson nálam a következő a helyzet:
- firefox 4: 1680×901
- ie 9: 1680×955
- chrome 10: 1680×949IE ebből nem profitál
-
#2
dr. Kind
aktív tag
timarsandor
#1
dr. Kind
aktív tag
válasz
timarsandor
#1
üzenetére
Ha jol emlekszem, ugyanakkora felbontasban toltam,del korul visszaerek es lecsekkolom ujra
-
#1
timarsandor
csendes tag
timarsandor
csendes tag
A FishTank-es mérés vicces tud lenni, hasonlítsd össze a Chrome és az IE9 által futtatott felbontást (a fishtank-es ablak írja), látható lesz valószínűleg, hogy a Chrome jóval nagyobb felbontásban nyomja, míg az IE9 kisebben, ez a különbség oka.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
És a Chromium újabb is, a h.264 kukázása óta pedig GUI terén semmivel nem tér el egymástól a kettő, csak a logó.
Új hozzászólás Aktív témák
- Assassin's Creed Shadows Collector's Edition PC
- Keresem az alábbi PC játékokat! (Teljes lista a leírásban!)
- Eredeti Microsoft termékek - MEGA Akciók! Windows, Office Pro Plus, Project Pro, Visio Pro stb.
- Számlás!Steam,EA,Epic és egyébb játékok Pc-re vagy XBox!
- Windows 10/11 Home/Pro , Office 2024 kulcsok
- DELL WD19S dokkoló + 130W töltő
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro Max 256GB Gold -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3511
- Azonnali készpénzes AMD CPU AMD VGA számítógép felvásárlás személyesen / postával korrekt áron
- HP 65W töltő eladó
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest