Aktív témák

• #21 launcser senior tag MaUser #20

  2003-05-26 11:47:42 #21

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  launcser

  senior tag

  válasz MaUser #20 üzenetére

  RSA (Rivest, Shamir, Adlemann) 1978
  
  A nyilvánoskulcsú titkosítás mai napig használatban lévő rendszere. Védettségét a nagy prímszámok adják (jelenleg kb. 100 jegyűek).
  
  Kulcsválasztás:
  K1. véletlenszerűen választunk két nagy prímszámot p1, p2 (100 jegyű)
  K2. kiszámítjuk m= p1p2,  (m) = (p1-1)(p2-1) számokat, és választunk egy véletlen e számot, amely  (m)-hez relatív prím.
  K3. kiszámítjuk e inverz modulo  (m) és választunk egy d számot, amelyre e-*d = 1 (mod  (m)) és
  1 <= d <=  (m). d mindig létezik.
  
  A központi nyilvántartásban berakjuk (m, e)-t. A d, p1, p2, (m) számok titkosak.
  
  
  Rejtjelezés:
  R1. AB, a kulcstárból kikeressük mB, eB-t
  R2. A előkódolja az üzenetet egy mindenki által ismert kódolással 0 <= x <= (m - 1) közé eső számokká, amelyek a nyelvstatisztikai inhomogenitásokat elfedik
  R3. ezen számokra végezzük a rejtjelezést (számsorozatok)
  R4. y = EB (x)  xe mod m, az így kapott számokat egymásmellé írja és elküldi
  
  Dekódolás:
  D1. B kap egy 0 és (m - 1) közötti számokból álló üzenetet.
  D2. Dekódolás számonként x = DB (y)= y^d mod m
  D3. visszakódoljuk az üzenetet betűkre
  
  A módszer mindaddig jó, míg a prímfaktorizációt meg nem oldják.
  
  
  ennyit találtam a jegyzetben, csak kicsit szarul illesztette be ide :)
  lehet printszkrin kéne wordből
  csütörtökön vizsgázok ilyenekből..

Aktív témák