Aktív témák

• #323 süti5 őstag troszka #322

  2004-05-24 16:33:40 #323

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  süti5

  őstag

  válasz troszka #322 üzenetére

  Sajnos nem, miről szól?

• #320 süti5 őstag

  2004-05-21 20:05:02 #320

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  süti5

  őstag

  Előre bocsátom, hogy nem szeretnék túlzott konkrétumokat írni, mégis leírok egy történetet a témával kapcsolatban.
  Vallásosan neveltek, annak is vallom magam, én mégis mindig nagyon szkeptikus voltam, Tamásnak hívnak, és illik is rám, tamáskodó vagyok:)
  Tavaly történt meg, hogy meghalt a barátnőm legjobb barátnője, nem részletezem, de ha egy igazi barát/nő van az életben, akkor neki ő volt az.
  Utána történtek olyan dolgok, amikre már én is figyelmes lettem, olyan ''véletlenek'', amiket az ember nem tud nem észrevenni. Most nem olyanokra gondolok elsősorban, mint a szellemes topic, nem jelent meg nekünk vagy ilyesmi. Történt például, hogy egy héttel a halála után nagy bulit kellett sajnos rendeznem, ünnepelni kellett volna, persze le akartuk mondani, de inkább nem csesztünk ki többiekkel, megtartottuk. Bontottuk a pezsgőket, én is akartam... Hármat a többiek, egyet én. Nem tudtam kinyitni:( Egy pezsgőt. Életemben nem volt ilyen, égőnek éreztem, ráztam, nekifeszültem, nem ment. Egyszerűen a dugó nem jött ki. Tudni kell, hogy mázsa körül járok, így nem vagyok egy gyenge alkat... Gyorsan kaptam a hűtőből másikat, szaladtam be, full könnyen felnyitottam. Aztán, mire beértem, a barátnőm kapott pezsgőt a melettünk álló havertól, meggyeset, láttam, örül neki, és csodálkozik. A haverom, aki vékony gyerek, fogta azt a pezsgőt, amit nem tudtam kinyitni, és egy mozdulattal kinyitotta. Nekem meg fájt a kezem, és nem bírtam öt perce... Utólag mondta bnőm, hogy a meggyes volt a barátnője kedvence és imádta... Megjegyzem, nem mi vettük, valaki hozta. Itt indult meg bennem valami, ami így elmondva nem tűnik komolynak talán, de számos-számos ilyen dolog történt, ezek nem félelmetesek, de annyi véletlen, ami már nem létezik. Ha nem velem történnek meg, lehet, el sem hiszem, de hülye azért nem vagyok, így, átélve egyre erőseb a hitem abban, hogy bizony van valami a halál után, egy másik világ, vagy dimenzió vagy nemtudomén. Ha belegondolunk, annyira rejtélyes, megfejthetetlen az emberi lélek, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy egyszercsak hopp és ennyi volt, valaminek kell lenni.
  Írok még esetleg konkrétumot, ha érdekel valakit, de feleslegesen nem akarom...

Aktív témák