Aktív témák
-
#123
Nowhereman
őstag
qpakcovboy
#1
Nowhereman
őstag
válasz
qpakcovboy
#1
üzenetére
Benne vagyok! De megfeleő részesedést kérek a zsákmányból, plusz az Olympia csúcsát magánbirtoknak!
-
#122
delta9
senior tag
Nowhereman
#108
delta9
senior tag
válasz
Nowhereman
#108
üzenetére
''egy komplett VV házikót pedig nehéz lenne a föld felszinéről ellőni odáig...''
pedig de szép is lenne. a szemem is könnybelábadt a gondolattól, ahogy elképzelem, hogy nem kurvákat, homokosokat és gyerekcipő-méretnyi iq-val megáldott embereket erőltetne ránk a média, butuljon jobban a nép, mer akkó fog háromszázé sms-ezni, és usse tudja meg, hogy a szavazata az semmit sem számít, mert jól megkomponált forgatóköny szerint lezajlik az egész valóságshow (egyetlen ismerősömnél sincs sem szauna, sem dzsakuddzi sem iylen nyalánkságok, ennek mi köze a valósághoz?), kfizetik az ország két legbutább műsorvezetőjét (ugye mindenki látta lilu-tól az intelligens zenetévés műsoron kívüli beszólásait, a stohl andriskának meg lesz pénze,hogy száguldozhasson tovább, hátha legközelebb valami vétlen ember is áldozatává válik). tudom, nem kötelező ezt nézni, kapcsoljam el/ki. én csak 1000rel próbálom megérteni, hogy miért nézik ezt az emberek?
hopp, kicsit elragadtattam magam.
a témához: úgy örülök, hogy ''nemsoká'' a marsra szállunk, most, hogy már ilyen frankón megoldottuk az AIDS, a rák, a világ éhezőinek a kérdését. ez kell nekünk, ha már tönkretettünk egy amúgy csodálatos élő környezetet, csináljunk már egy másikat is, hogy hazavághassuk azt is. sztem az egész univerzumnak az lenne a legjobb, ha mi itt maradnánk és szépen csak magunkat irtanánk ki. -
shtml
őstag
Részben igazad van, az IC-k kisebb elemsűrűsége nyilván valami védelmet jelent a kozmikus sugárzás ellen. Hiszen a dolog úgy működik, hogy ha egy bit tárolása vagy egy impulzus több töltést igényel (a régi eszközökre ez jellemző), akkor egy beletrafáló töltött részecske kisebb töltésváltozást tud okozni, ezzel kisebb az esély arra, hogy megváltoztatja pl. egy tárolócella állapotát. A mikroszerkezeti roncsolás veszélye is kisebb.
Ez azonban kétélű módszer, mert egyben nagyobb önsúlyt és fogyasztást is jelent, amihez pl. nagyobb napelemek, akkumulátorok stb. kellenek. Azt is valószínűnek tartom, hogy a 128 kB ferritgyűrűs memóriánál kisebb tömegű lenne egy modernebb CMOS memória, még ólomköpennyel együtt is. -
#119
qpakcovboy
őstag
qpakcovboy
őstag
Ha a víz és élelem megoldódott akkor jöhet a levegő
Szerintem a mai technikával, belezsúfolnak egy csomó vitamint meg energiát egy kapszulába, ha ebből visznek pár száz Kg akkor azzal el lesznek...:) -
tildy
nagyúr
Tegnap volt a spektrumon, hogy egy kis (3 emeletes) kapszulaba bezartak harom embert 1 heti élelemmel.Meddig tudtak benn lenni? 3 hónapig.Sajnos rossz belegondolni, de muszáj:egy marsútra nem lehet annyi élelmet és vizet vinni, amennyi egy ember szükséglete.(6-9 hónap csak oda az út)
ÍGy nem tehetnek mást, jó fremen módjára vissza kell forgatniuk a vizet.... -
aurum
senior tag
azert nincsneke highend gepek, mert csak megbizhato cuccokat lehet hasznalni a legujabb technologiarol meg nics meg tapsztalat. az oroszok megszivtak egyszer egy ragasztott chippel. mihutan mer feluton volt a szonda a marsar rajottek hogy par honap mzulva szet fog esni :)
a masik doog amiert nem hasznalnak, az, hogy a mai cpu-k memoriak, nagyobb suruseggel keszulnek, igy a sugarzas nagyobb kart tud tenni bennuk. az urrepulogepnek pl 128k meretu magnesgyurus taroloja volt. -
#111
Nowhereman
őstag
BaLinux
#110
Nowhereman
őstag
Ha jól belegondosz, még egy VV villában is kemény lenne 2-3 évet kibírni, nemhogy egy kissebb kabinban/mégha valaki nem is olyan kemény szociopata mint én/ De belegondolva talán: rendezni kéne egy kozmikus méretű show-t. Az egész földet behálozo beszavazókkal/szavazatonként 1 EU/ 2-3 évig napi 1-2 óra műsoridő a föld összes országában, reklámok... ez egy orbitálisnál is nagyobb buli lenne!
-
#109
Cathfaern
nagyúr
Nowhereman
#108
Cathfaern
nagyúr
válasz
Nowhereman
#108
üzenetére
Nem is rossz ötlet :DDD
-
#108
Nowhereman
őstag
Nowhereman
őstag
Nos, ha a Marsra akrnának kirándulni 2020-ban akkor már most neki kellene állni felhúzni egy földkörüli ürkikötőt. Ugyanis a Mars kissé messze van ahhoz, hogy egy Apollo jellegű konzervdobozban utazzon el odáig valaki - egy komplett VV házikót pedig nehéz lenne a föld felszinéről ellőni odáig...
-
BaLinux
tag
válasz
Cathfaern
#103
üzenetére
Valószínűleg az ESA Mars Express műhöldra gondolsz, mert az küldött ilyen adatokat, a leszállóegységet tudomásom szerint ''elhagyták''. Ha már itt tartunk, 2 leszállóegység mászkál a felszínen és 3 műhold vizsgálódik felettük. Na ez már valami, ha az ember összehasonlításképp visszatekint az 1990-es évekbe, mennyi projekt nem sikerült akkor. Ma lehetne 6 műhold is akár arrafelé :)
Ami engem megdöbbent, az az hogy 128kbit upstream sebessége van a műholdaknak, míg az ADSL-em csak 90kbit körül megy... :( -
guminyúl
tag
Az űrállomások és űrhajók számítógépei nem végeznek önálló, nagy kapacitást igénylő számításokat, arra való a földi állomás. Ott megy a pályaelemszámítás, aztán felküldik, hogy fordulj jobbra! Nem véletlen, hogy nincs teljesen önálló földön kívüli űrtechnika, illetve ami van az arról szól, hogy menj előre, oszt küldjed nekünk a jelet, amíg tudod.
-
shtml
őstag
Ott többnyire azért nem látsz high-end gépeket, mert mire végeznek a fejlesztéssel, többszörösen elavul a hardver. Meg aztán a vezérléshez nem kellenek *olyan* gyors gépek.
Majd akkor lesz szükség ilyenekre, amikor önállóan döntést hozó AI-ágensek fogják irányítani a szondákat, marsjárókat stb. De a mostaniak ezeknek csak halovány előérzetei. -
guminyúl
tag
válasz
Cathfaern
#93
üzenetére
Azt gyanítom a, Föld gravitációja nem térít el semmilyen sugárzást, ahhoz túl kis tömegű, viszont jelentős mágneses térrel rendelkezik (Nap felőli oldal 5-10 Földsugár, ellentétes oldal sokkal több, n x100), a magnetoszféra felfogja a sugárzás egy részét, másik részét pedig a légkör felső, a sugárzás által ionizált rétege fogja fel. A Marson ez egészen egyszerűen nincs.
Ha annyi energiát fektetne az USA a Mars - programba, mint anno az atombombába, a lopakodókba, meg a Coca - Colába, rég ott lehetnének (na nem olyan túl rég :t ), de szerintem egyszerűen nem gazdaságos a Mars (még!!!) és nem fegyegeti őket az, hogy csak másodikként érnek oda. -
Cathfaern
nagyúr
Ha jól tudom, akkor ezeknél az űrjárműveknél a fő gondot az okozza, hogy a számítástechnikában használatos eszközök meglehetősen érzékenyek a különböző (űrbéli) sugárzásokra. Ezeket a sugárzásokat a Föld gravitációja eltérítí, így itt nincs gond, de a Marsé túl kicsi. Ráadásul ezek ellen csak (relatív) nagy anyagtömeggel lehet védekezni, ami egy ilyen felderítő jármű esetén nem túl szerencsés.
-
Biaggio
őstag
Eközben a bolygó másik oldalán a Spirit próbál túljutni számítógépes hibáin. ''A Spirit állapota még mindig komoly, azonban kezdünk egy 'ellenőrzött' állapot felé közeledni, ami mindenképpen előrelépés'' - mondta Pete Theisinger. A mérnökök folyamatosan dolgoznak a digitális kamerákéhoz hasonló flash memória által támasztott nehézségek kiküszöbölésén, olyan állapotba szeretnék állítani a marsjáró fedélzeti számítógépét, hogy az ne használja a flash memóriát. Theisinger szerint a problémát elsősorban a ''file-kezelő szoftver modul okozhatta, ami nem volt elég stabil, amikor a memória meghibásodott''.
Ha mégsem ez lenne a helyzet, akkor hardverhibára gyanakodhatnának a motorvezérlő panelnél. Ez az áramköri lap tartalmazza a marsjáró motorjait irányító elektronikákat. A végső eshetőség egy szerdán bekövetkezett naptevékenység, ami valamilyen módon befolyással lehetett a Spirit működésére. Theisinger azonban bizakodó, véleménye szerint a marsjáró újra üzemképessé fog válni, bár erre még nyilatkozata szerint heteket kell majd várnunk.
Kíváncsi lennék rá, milyen szoftver fut ezeken a gépeken. Tudom, az első válasz a Microsoft Windows CE :DD -
aurum
senior tag
ezt irtad:
/*
Ha abból indulunk ki, hogy a modern vadászrepülők gond nélkül el tudnák hagyni a Föld gravitáció terét, csak a hajtómű működéséhez szüxséges oxigén eléggé ritkás már odafönt... Eg
*/
tovabra is fentartom a felemenyem :) a fold gravitacios terenek hatara joval a holdon tul van.
tovabba: szamold ki mennyi az elso szokesei sebesseg valami 6km/sec re emlekszem akkor most szamold ki a 10T sulyu vadaszgep felgyorsitasahoz szukseges energiat aztan ehez add hozza a pl 100km magassaghoz tartozo helyzeti energiat. most valasz egy jo hajtoanygaot pl h2 es akkor ki fogy jonni, hogy kb 5..10x annyi uzemanyag kell ehez, mint a vadaszgep tomege. na ezer olyan bazi nagy egy raketa es kicsi az urkabin. amit visz.
amit leritam az szerpel a nasa tervei kozott mert: uralomast mer tudnak epiteni, pl mir, iis. ide sem kell mas csak kel ra egy ionhajtomu. a mir-en a rekord talan 6honap egy huzamban. kelloen felgyorsitva nem kell ennyi a mars-fold utra -
aurum
senior tag
/*
ez poenos cucc, csak ha vmi gubanc van, akkor egy szép kis tüzijáték lesz az egészböl (modern atomerőműveknél, ha elfogy a hütöviz, magától megáll a láncreakció, na egy ilyen cuccnál ezt nemtom hogy hogy oldják meg)
*/
allitolag az urangazos magatol leall, a masik verzio... hat jo kerdes...
udv
Csaba -
aurum
senior tag
/*
Torlósugár-hajtóművel (ramjet ill. scramjet) 20 km-nél jóval magasabbra is fel lehet (majd) jutni. Nem tudom, meddig, de vsz. egészen addig, amíg be tud szippantani elég oxigént.
*/
ja, majd egyszer. de nem a mai vadaszgepek. a fold garvitacioja tartja korpalyan a holdat, addig meg nehez lenne.
hogy milyen palyan? valoszinleg valamilyen asszimetrikus palyan keringene a nap korul. szerintem nem engednek el, hanem felhasznalank ujra, mint egy liftet. -
#88
bdav
őstag
qpakcovboy
#87
bdav
őstag
válasz
qpakcovboy
#87
üzenetére
Holdraszállásról: [L]http://kiskun.mcse.hu/schumi/index2.php?option=articles&Itemid=29&topid=0[/L] pofonok a Holdról cikkek. jó olvasgatást :)
-
#87
qpakcovboy
őstag
qpakcovboy
őstag
itt egy érdekes cikk igaz ez nem a marsra szállás, hanem a holdra szállás, ami állítólag nem is volt! Régen már olvastam ezt a cikket, kb 2éve a korridor csak most túrta elő, bár lehet hogy csak most lett aktuális:
[L]http://www.tv2.hu/cikk.php?cikk=100000083778[/L]
Nincs valakinek linkje arról hogy a második szonda érkezését hol lehetne nézni a neten? engem érdekelne!!! -
PeliScan
addikt
Ha nem is a zűrben csak úgy, de pl egy Holdbázis nagyon nagy löketet adhatna az űrutazásnak.. persze oda is el kell vinni vhogy az embereket. :( Bár egy ilyen légkörből-szépen-lazán-kis-energiabefektetéssel-kiröppenünk űrhajókkal már bőven nem lenne olyxan bonyolúlt, költséges, és környezetszennyező, mint most. :(
-
bdav
őstag
Ha most nem is, de pár éven belül ki tudja? ja amugy ha igy gondolkodunk, akkor az emberi mars-utazás is scifi, mert nem rendelkezünk jelenleg elég tudással, h. normálisan megcsináljuk.
amugy valszeg célszerübb lenne az ürben tárolni a zürhajókat (szalacsi után szabadon :) ráadásul a méret nem akadály igy annyira. -
bdav
őstag
ionhajtomüvel gyorsitod - lassitod (ehhez kell a nagy toloerejü ionhajtómű, külöben nincs értelme), ha jol lövöd be a dolgokat, akkor föld körüli pályán marad (ürállomás, müholdak, etc-vel müködik) minden külsö hatás nélkül (max. idönként kell kicsit korrigálni). ekkor lehet tankolni (ionhajtómű milyen üzemanyaggal megy?)
-
PeliScan
addikt
PaladiN:
Már miért lenne poén? Szerinted miért nem megold6ó? LEtörnének a szárnyak a nagy terheléstől, vagy szimplán elégne a gép?
aurum:
Nem olvasol elég figyelmesen! Nem azt írtam, hogy a mai repülők jelen állapotukban fel tudnak repülni az űrbe, hanem, hogy fel tudnának, ha lenne elég oxigén a működéshez. Jelen pillanatban ezt látom az egyetlen akadálynak. Te látsz vmi mást is..? :) Most, elég alacsony szinten, de arról elmélkedünk, hogy hogy lehetne eljuttatni egy űrhajót a Marsra. Gondolod, ha már menetrendszerinti óriásűrhajók szelnék át a világegyetemet, érintve a Föld-Mars megállóhelyeket, ahol fel lehet rájuk ''kapaszkodni'' ilyesmi problémáink lennének..? :U -
#78
bdav
őstag
qpakcovboy
#76
bdav
őstag
válasz
qpakcovboy
#76
üzenetére
lehet kattogtatni, csak sztem kell hozzá pármillió év :) szoval nem hinném h. egyik pillanatrol a másikra egy csomo szerves molekulábol hirtelen élet lesz (apropo: mitöl kezdve nevezünk vmit életnek?)
amugy off: de én a véletlenek szerencsés összejátszásában hiszek az élet keletkezését tekintve. -
bdav
őstag
''Vagy mit csinálnak az űrhajóval azután, hogy a kabin levált róla a Marsnál vagy a Földnél? Továbbengedik into outer space?''
lehetne föld-hold ( vagy adott esetben mars-phobos) körül vmi (nemtom milyen alaku lenne az ideális) pályán tartani. (mint egy müholdat). vmi olyan cucc kéne mint egy ürállomás, csak kicsit mobilabb :)
''az 50-es evekben mar volt atomraketa is, ahol egy atomreaktoban hutoviz helyett h2 aramlott es melegedett par eze fokra. a forro h2 pedig fuvokakon kiaramlott. ennek volt egy fejlettebb verzioja is ahol orvenylo uran gaz alkotta a reaktort es erinto iranyban lepett be a h2 es igy nem vitt magaval szamottevo urant. ezzel tobb 10k C homersekletu hidrogent is lehet csinalni.''
ez poenos cucc, csak ha vmi gubanc van, akkor egy szép kis tüzijáték lesz az egészböl :) (modern atomerőműveknél, ha elfogy a hütöviz, magától megáll a láncreakció, na egy ilyen cuccnál ezt nemtom hogy hogy oldják meg) -
#76
qpakcovboy
őstag
qpakcovboy
őstag
Újr él!
A Spirit adását mintegy 90 perccel azután vették, hogy a leszállóhelyen felkelt a Nap. A mindössze 10 bit/másodperces adást tíz percig sikerült fogni.
Vasárnap csatlakozik hozzá az Opportunity!
Szerintetek van mikrobiológiai élet a marson? Remélem találna ilyen molekulákat, és akkor majd lehet azon kattogni, hogyan lesz élet egy élettelen dologból! mert számomra még ez mindíg elképzelhetettlen! erre nincs valamilyen elméletetek? -
shtml
őstag
''ennyi hulyeseget osszeirni :)''
Torlósugár-hajtóművel (ramjet ill. scramjet) 20 km-nél jóval magasabbra is fel lehet (majd) jutni. Nem tudom, meddig, de vsz. egészen addig, amíg be tud szippantani elég oxigént.
''viszont ha tobb honap..ev alatt felgyorsitanak egy tobb 100..1000 tonnas urhajot, annyira, hogy a mars-fold tav csak par honap legyen es az urhajosokat csak akkor viszik fel amikor a hajo eppen a foldkozelben jar, akkor csak az urkabint kell arra sebessegre gyorsitani amivel a hajo megy es nem az egszet. ez megoldhato kemiai hajtoanyagokkal is. a celnal meg megint csak a kabin szall le vagy lefekezik az egeszet gravitacios befogassal.''
Vajon merre jár a hajó, amikor épp nem földközelben van? S honnan érkezik, amikor fellövik hozzá az űrkabint?
Vagy mit csinálnak az űrhajóval azután, hogy a kabin levált róla a Marsnál vagy a Földnél? Továbbengedik into outer space? -
aurum
senior tag
ennyi hulyeseget osszeirni :)
a vadaszrepulok altalaban 20km magassagig tudnak felmenni, a balckbird tud talan 40km-t. hat ez igencsak messze van a ''fold garvitacios terenek'' a hatarahoz. ha pedig egy muhold belekerul a fold legkorebe, akar csak a legfelso 80km ritka retegbe napok alatt lelassul es lezuhan.
az ionhajtomu toloereje.
az hibas kijelentes, hogy az ionhajtomunek kicsi a toloereje. helyesen, a jelenlegi technologiai korlatok kozott elkeszitheto ionhajtomunek kicsi a toloereje. a nagy toloerohoz nagy ionaram kell pl 50..200kA, jelenleg 50..10mA-nel tartanak. viszont ha tobb honap..ev alatt felgyorsitanak egy tobb 100..1000 tonnas urhajot, annyira, hogy a mars-fold tav csak par honap legyen es az urhajosokat csak akkor viszik fel amikor a hajo eppen a foldkozelben jar, akkor csak az urkabint kell arra sebessegre gyorsitani amivel a hajo megy es nem az egszet. ez megoldhato kemiai hajtoanyagokkal is. a celnal meg megint csak a kabin szall le vagy lefekezik az egeszet gravitacios befogassal.
az 50-es evekben mar volt atomraketa is, ahol egy atomreaktoban hutoviz helyett h2 aramlott es melegedett par eze fokra. a forro h2 pedig fuvokakon kiaramlott. ennek volt egy fejlettebb verzioja is ahol orvenylo uran gaz alkotta a reaktort es erinto iranyban lepett be a h2 es igy nem vitt magaval szamottevo urant. ezzel tobb 10k C homersekletu hidrogent is lehet csinalni.
[Szerkesztve] -
PeliScan
addikt
Persze kérdés, hohgy egyrészt van-e olyan rétege légkörnek, ahol még nem szenesedik el az űrhajó, de még épp elég ahhoz a sűrűsége, hogy vezérsíkokkal pályán tartsa a gépet.
Az is probléma lehet, h elég komoly erő hat ilyenkor a szárnyakra, ha nagyok. :) Ha pedig kicsik a szárnyak, akkor nem tudjék tartani az előirányzott pályát. :(
Bonyolúlt dolog ez, de csak megoldjuk itt PH! keretek között. :P -
PeliScan
addikt
Nah igen, egy puskagolyószerű szköz nem is... de ha esetleg egy űrrepülő szerű dolgot képzelünk el, annak már sokkal jobbak az esélyei: jó nagy sebességgel érkezik a bolygóhoz. Belép a légkörbe, de persze csak a fölső, ritkás rétegekbe, így nem lesz túl brutális se a hőtermelődés, se a lassulás, és még ne sem ''pattanna'' viszont a légkör és némi vezérsíkok segítségével talán marskörüli páylára tudna állni... jó gyorsan körberepüli a bolygót a külső atmoszférában mondjuk 100x, és egy picit mindig lassul... ahogy lassul, úgy ereszkedik egyre lejjebb... és méginkább lassul. :) Ha elég lassú már, akár le is szállhat. :P
-
PaladiN
aktív tag
Látom nem akarjátok megérteni amit írtam. Szvsz a légkör nem lassítja le ien sebességről a beérkező testet. Vagy becsapódik a felszínbe némi lassulás mellett de még iszonyat sebességgel, vagy lepattan a légkörről mint egy labdáról, vagy mintha vízre érkezne. Azt pedig a mechanikai (és biológiai?) hatások miatt nem lehet megvalósítani hogy a légkör fékezze le egy nagyméretű hpajzzsal. És akkor még nem is gondoltam bele hogy ha a légört használod ien célokra akkor milyen hatása lenne az adott légkörre egy ien manőver. :F
-
PeliScan
addikt
Hát igen, nagyon beszűköltünk az ionhajtóműre. :( Pedig ki lehet küszöbölni a hatalams kémiai üzemanyag cipelését/égetését, pl sokkal kisebb méretű/tömegű űrhajókkal, űrrepülőkkel...
Ha abból indulunk ki, hogy a modern vadászrepülők gond nélkül el tudnák hagyni a Föld gravitáció terét, csak a hajtómű működéséhez szüxséges oxigén eléggé ritkás már odafönt... Egy hordozórepülővel jó magara felvinni őket, majd onnan párszor körberpülik a Földet, egyre inkább emelkedve, és egyre inkább a saját üzemenyagukat (nem tom mi a leghatékonyabb, gondolom oxigén + vmi) használva pótolva a ritkuló oxigént... mondjuk kínos az is, h egyre feljebb haaldva persze csökken a légsűrűség, és a felhajtóerő is... mondjuk a sebesség medig egyre nő, ami akár ki is egyenlítheti ezt, nem tom. Ilyen kis tömeget pedig sokkal egyszerűbb lenne egy kémia lökettel jól megyorsítani, majd nacigálni már lehet akár ionhajtóművel is. :F Mindenesetre lassítani sokkal könyebb lenne, sőt, az aerodinamikai kiképzés miatt a Mars légkörébe lépve akár minden hajtómű nélkül is pályán tudná maát tartani..! -
shtml
őstag
Az előbb nem írtam ki, de logikus, hogy a fennmaradó 5 km/s-ot a szokásos légköri fékezéssel lehet eltüntetni, tehát a légkörben való keringéssel.
A dolog lényegesen jobb, ha nem végig tartó folyamatos gyorsulást feltételezünk, hanem a szokásos módon azt, hogy az út kezdeti szakaszán nagy tolóerejű rakétákkal felgyorsítjuk az űrhajót. Ekkor kb. fele végsebesség mellett is azonos idő (a példában kb. 24 nap) alatt oda lehet érni és kisebb sebességről kell lassítani. Ezért csak 21-5=16 km/s sebességet kell eltüntetni a hőpajzsos fékezéssel, ez 13 m/s2, azaz 1.3 g-s egyenletes lassulással elérhető 10,000 km-es fékúton. Ez már sokkal kellemesebb, de ekkor megmaradtunk a behemót kémiai hajtóműveknél, mert jelenleg csak ezek képesek a szükséges nagy tolóerőt biztosítani.
A probléma ott van, hogy a lassulás nem lesz egyenletes. Először a ritkább légrétegekbe ér az űrhajó, ekkor nem gond a nagy lassulás elérése, hiszen a közegellenállás (ugyanolyan közegben) a sebesség 4. hatványával arányos (ha jól tudom). Amikor azonban a fékezés vége felé kilépünk a sűrűbb rétegekből, akkor ritkulni kezd a légkör és ezzel párhuzamosan a sebesség is alaposan lecsökken, tehát alig lesz fékezőerő. Azaz az effektív fékút sokkal rövidebb lesz 10,000 km-nél és ezzel együtt a lassulás is lényegesen erősebb lesz.
Azt hiszem, ezt a módszert egyrészt a tapasztalatok hiánya miatt nem alkalmazzák, másrészt igen nagy méretű (és tömegű) fékező pajzsra lenne szükség, amit induláskor fel kell gyorsítani. Továbbá valószínűleg rendkívül nehéz lenne a biztonságos kivitelezés azért is, mert a Mars nagyon ritka légkörének sűrűsége időben sokkal szélsőségesebben változik, mint a Földé. Ezért sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy az űrhajó vagy megsül, vagy nem fékeződik le eléggé és túlhalad a Marson. -
shtml
őstag
Tegyük fel, hogy az űrhajó állandó 0.02 m/s2 gyorsulással teszi meg a 45 millió km-es utat a Marshoz és végig gyorsul. Ekkor 24.5 nap alatt ér oda és érkezéskor a sebessége 42 km/s lesz. Világos, hogy ezzel a sebességgel nem tud bolygó körüli pályára állni. Nem tudom, mekkora sebesség kell a Mars körüli pályán maradáshoz, de ez nem lehet több 4-5 km/s-nál (a Föld esetén ez a felszínen tudtommal kb. 8 km/s, de a Marson kisebb a gravitáció), vagyis ennyit „fog meg” a gravitáció, amit később a bolygó körül keringve légköri fékezéssel lehet „eldisszipálni”. Legyen 5 km/s, akkor marad 37 km/s. Ha az általad javasolt hőpajzsos fékezést alkalmazzuk (ilyenkor csak egyszeri áthaladás lehetséges, ezalatt kell bolygó körüli keringési sebességre lassulnia), továbbá feltételezzük, hogy 10,000 km-es úton fékezhet egyenletes erővel, úgy 37 km/s-ról kell lefékezni 10,000 km-es úton.
Ekkor 542 másodpercig tartó, 68 m/s2 = 6.8 g egyenletes lassulás szükséges ahhoz, hogy a 10,000 km-es szakaszon az űrhajó elveszítsen 36 km/s sebességet. A valóság természetesen ennél sokkal rosszabb, mivel a fékútnak csak kisebb hányadán van meg a maximális lassulás (elég sűrű légkör). Mivel pedig a fékút hossza (a légkör kiterjedése) fix, csak úgy képes lelassulni az űrhajó, ha a légkör sűrűbb részében a kiszámított 6.8 g-nél lényegesen erősebben lassul. El lehet képzelni, mekkora tömege lenne egy ilyen fékező hőpajzsnak – és persze ezt a tömeget az utazás alatt fel kellene gyorsítani. Ezért szerintem ami energiát a fékező pajzsos fékezés során meg lehet takarítani, azt fel is kell használni a fékező hőpajzs gyorsításához.
A Mars méreteit figyelembe véve ráadásul nagyon valószínű, hogy a fékút lényegesen rövidebb lenne 10,000 km-nél. -
PeliScan
addikt
Nem értetted, mire gondoltam. :) Értem én ezt, de az akkor vonatkozik, ha az űrben szeretne pályára állni. Ha belép a légkörbe, lassul jelentősen, talán annyira, hogy már megmaradhat a pályán...el kell taláni az arányokat, ami jeletősen a légkör fékező hatására fog építeni... így kell bikanagy hőpajzs; de az miért olyan lehetetlen?
-
shtml
őstag
Mint írtam már, a gravitációval ''befogatni'' csak akkor tudod, ha a bolygóhoz érkezéskor az űrhajó sebessége nem nagyobb annál a sebességnél, amellyel bolygó körüli pályán maradhatna. Ez nem nagy sebesség, a Földön tudtommal kb. 8 km/s. A Marson ennél sokkal kevesebb, mert a gravitációja csak 40%-as a Földének. Tehát a bolygóhoz érkezéskor ennél a kb. 4-5 km/s-nál nem lehet gyorsabb az űrhajó, mert akkor elrepül a bolygó mellett.
-
PeliScan
addikt
Értem én, h a gravitáció önamgában csak gyorsít, egyszerűbben szólva ''húz'', az h a felét ez, felét a légkör úgy értettem, h elvileg lehetne úgy nyomni, hogy belőjük a légkörbe, ha nem is egyenesen a felszín felé, de pl a felszínt érintő pálya mentén, oszt a súrlódás lefékezi. Ez halott ötlet a nagy hőtermelődés miatt. Akkor lehetne úgy is, hogy az űrhajót ''befogatjuk'' a gravitációval, aztán meg tökmind1 hogy, a bolygó körül pályán lefékezzük, ellentétes hajtóművel, mind1. :D Ez sem jön be, mivel túl kicsi a grav. :( Ezért, lehetne úgy nyomni, hogy megpróbálni pályára állítani, de már nem az űrben, hanem behatolva a légkörbe, így a légkör talán lefékezi annyira, hogy aztán a bolygó ''megfogja''... jah, kell hozzá némi hpajzs. :( Bár ezzel ott vagyunk, ahol a part szakad, ismét vissza a kémia üzemhez. :(
-
Bash
őstag
Kicsit OFF leszek, csak most az űrrepülőgépről eszembe jutott.
Tavaly nyáron nagy álmom teljesült, sikerült eljutnom a világ legnagyobb és egyetlen nyílt űrközpontjába, a Kennedy Space Center-be.
[L]http://www.ksc.nasa.gov/[/L]
[L]http://www.kennedyspacecenter.com/index.asp[/L]
Szavakkal leírhatatlan élményben volt részem, még az Endeavour-t is láthattam, és találkoztunk Mike Lee veterán űrhajóssal is (négyszer járt az űrben). Soha nem fogom elfelejteni azt a napot, este 6-tól éjfélig pedig a világ legnagyobb kaszinóhajóján, a Sterling-en voltam.
[L]http://www.sterlingcasinolines.com/[/L] -
Elrood
őstag
Naa, megtudtam, végül miért állították le a Venture Star (X-33) programot:
''A NASA által az űrrepülő leváltására készült X-33 Venture Star project a hidrogénüzemanyagtartály megrepedése miatt került leállításra.''
Tehát rosszul tudtam, hogy a pénz miatt (bár összeesküvés elméleteket lehet gyártani:) ).
Ez a cikk reményt kelthet:
[L]http://www.sg.hu/cikk.php?cid=30426&PHPSESSID=a68224d27e9af27a7dd5d01e69a88054[/L] -
shtml
őstag
A gravitáció tk. semmit nem fog meg a sebességből (mozgási energiából), csak annyit tesz, hogy egy kellőképp alacsony sebesség esetén bolygó körüli pályán tartja az űrhajót. Ám ettől az űrhajó mozgási energiája (és fix tömeg esetén a sebessége) nem csökken! Ezt a mozgási energiát lehet ''elnyeletni'' a légköri fékezéssel. Tehát szó sincs arról, hogy egy kicsit fékez a gravitáció, egy kicsit fékez a légkör. Csak a légkör fékez.
Sőt eközben még nő is az űrhajó energiája. Mert miről is van szó? A bolygótól elég nagy távolságban az űrhajó rendelkezik egy bizonyos helyzeti energiával (a bolygó tömegközéppontjához képest). Minél közelebb kerül az űrhajó a bolygóhoz, a helyzeti energia annál nagyobb része alakul át mozgási energiává. Tehát közben gyorsul az űrhajó. Úgy is mondhatjuk, hogy kontrollált körülmények között leesik a felszínre.
Ha elég nagy (akár több ezer m2 keresztmetszetű) a fékező pajzs és a légkörön való *egyszeri* áthaladás annyira lefékezi az űrhajót, hogy ezután bolygó körüli pályán tud maradni, akkor innentől a szokásos légköri fékezés működhetne. Ám ha az *egyszeri* áthaladás nem fékezi le ennyire, akkor az űrhajó eltávolodik a bolygótól, sor sem kerülhet a bolygó körüli pályán szokásos folyamatos légköri fékezésre és a küldetésnek befellegzett. Azt se feledd, hogy a légkör csak a felszín közelében igazán sűrű, ám marsi viszonyok között ez is sokkal kisebb, mint a Földön. -
shtml
őstag
Dehogynem olvastam. 5 év alatt 85,000 km/h bakfitty, az csak 23.6 km/s. A Naprendszeren belül túl lassú (sok idő kell, amíg felgyorsul), a Naprendszeren kívül viszont még kevesebb. Ki akarja az egész életét egyetlen utazással eltölteni? S ki akar egész életében arra várni, hogy egy szonda elérjen valahova?
Véleményem szerint (ami ugyan semmit nem jelent) az ionhajtómű halvaszületett ötlet. Mire gyakorlati alkalmazására komolyabb méretekben sor kerülne, lesz nála sokkal jobb. -
kbalage2
aktív tag
válasz
Cathfaern
#54
üzenetére
Igen, jelent :DDD Ennek a felélesztésére van most egy project, az X-prize. 10 millió dollárt kap az a magáncsapat, akik 3 embert 100 km magasra juttat, és ugyanezt ugyanazzal a járművel megismétli 2 héten belül. Eléggé igéretes móka, csak sajna egyrészt nem állami ergo nem lehet bele igazán nagy pénzt rakni (nem mintha valaki is akarna), másrészt elsősorban nem a távolsági űrutazás fejlődését várják tőle. De mondjuk egy űrállomás olcsóbb és jobb eléréséhez pont jó. Onnan meg már lehet tovább menni vmi mással :DDD
-
Cathfaern
nagyúr
Ha azt mondom, hogy X-Plane, jelent bárkinek is valamit ez a név? Valószínűleg nem sokmindenkinek. Sajnos :)). Ez okozta egyben a project vesztét: jött Kenedy ''Két perc alatt a Holdon leszünk'' tervvel, az X-Plane projekttől elvontak minden pénzt, s belenyomták a hordozórakétás űrjárművek kifejlesztésébe :( És meglátásom szerint a jelenlegi rendszer holtvágány, szerencsére ezt már a ''nagyok'' is belátták: kezdenek visszatérni a kiindulóötlethez :(
-
-
PeliScan
addikt
Amúgy meg nem hiszem el, h nem tudnak összehozni egy olyan méretű hőpajzsot, amivel lehetséges lenne a fékezés a légkör segítségével... miért ne lehetne nagyobb, mint maga a hajó?! Pl felszerelhetik rá az űrben, tehát a fellövést meg lehet oldani részletekben.
Csak össze lehet vhogy hozni, egy picit megfog a légkör, egy picit a gravitáció, egy picit a hajtóművek...
Nemtom, valszeg azért foglalkoztat ennyire a téma, mert dühítően irónikus már csak a gondolat is, h vmi igenigen gyengusz hajtóművel hónapok/évek alatt sikerül felgyorsítani, és akkor ugyanennyi kell a lassításhoz... pff. :( -
shtml
őstag
''Amikor kbra keresztezik egymás pályáját a ''túloldalon'' már ellentétes a mozgási energiájuk, amit vmiképp akár fel is lehetne használni a lassításhoz... pl egy kampó, vagy tudomisén.''
Nem is rossz ötlet, hadd fejlesszem tovább. Szerintem két egyenlő tömegre kellene bontani a járművet és ezeket egymással szemben összeereszteni. Az ellentétes irányú mozgások kioltanák egymást - tökéletes fékezés...:DD
(Persze ezek nem találkoznának egymással a túloldalon, mindkettő elszáguldana a bolygó mellett, de poénnak nem lenne rossz.) -
shtml
őstag
''de pl a hajtóművekkel is lehetne segíteni a pályánmaradást...''
:))
Ez kb. azzal érne fel, mintha rakétahajtóművel akarnál a talaj fölött x magasságban megtartani egy tárgyat. Persze ez megoldható, de sokkal kevesebb energiát igényel, ha aláállítasz egy oszlopot:)) Ha ui. jól értelek, akkor a te ''megoldásod'' a bolygó hiányzó gravitációját, azaz a centripetális erőt pótolná...
A hajtómű ti. akkor is energiát fogyaszt, ha az erőt nulla úton fejted ki (állandó távolságon tartod a járművet a bolygó felszíne fölött), tehát nem végzel fizikai értelemben vett munkát.
De ha másképp gondoltad, akkor sem jutottál előbbre. Adott tömeg sebességének adott mértékben való csökkentéséhez ugyanannyi energiára van szükség, akár kisebb tolóerővel hosszabb ideig, akár nagyobb tolóerővel rövidebb ideig hajtod végre a műveletet. A bolygó gravitációjának felhasználásával pedig eredetileg az volt a célod, hogy energiát takaríts meg a fékezés során. -
-
PeliScan
addikt
Valóban nem számoltam utána. :) Persze ez nem jelent megoldást a fékezési fázis teljes egészére, de pl a hajtóművekkel is lehetne segíteni a pályánmaradást...
Nagyon este van; az is lehetne megoldás (persze eléggé B kategória sci-fi :) Amikor kbra keresztezik egymás pályáját a ''túloldalon'' már ellentétes a mozgási energiájuk, amit vmiképp akár fel is lehetne használni a lassításhoz... pl egy kampó, vagy tudomisén. :DDD -
shtml
őstag
Sajnos nem. Ha ui. az űrhajó elég nagy sebességgel halad ahhoz, hogy ésszerű idő alatt elérje a célt (pl. a Marsot pár hét alatt), akkor a célbolygó gravitációja nem lesz képes lefékezni. Számold ki pl., hány km/h kerületi sebességgel kering az ISS. Ha egy űrjármű ennél gyorsabban közelíti meg a Földet, akkor nem képes megmaradni Föld körüli pályán, hanem kissé elhajlott pályán elhalad mellette. Ráadásul a Mars gravitácója csak 40%-a a Földének, tehát ily módon csak nagyon kicsit csökkenthető az érkezési sebesség.
Sokat a légköri fékezés sem segíthet, mert a Mars légköre igen ritka, ám ahhoz mégis elég, hogy elégjen benne egy gyorsan behatoló jármű. A légköri fékezés csak akkor alkalmazható, ha a jármű már pályára állt a bolygó körül.
Bizonyos esetekben akár még nőhet is a jármű sebessége, amint ezt fel is használták már többször a külső gázbolygókhoz küldött szondák továbbgyorsításához.
Ha elég kis sebességgel érkezik a célhoz, akkor lefékezhető az általad említett módon, viszont az utazás időtartama olyan hosszú lesz, hogy semmivel nem jutottunk előre a mai helyzethez képest. -
BaLinux
tag
Számoljunk csak utána, mennyi idő alatt lehet haladni adott távolságot adott gyorsulás esetén... kijön, hogy t=gyök(2*s/a), ahol 's' a táv, 'a' a gyorsulás.
De mivel fele út után fékezni kell, ezért t=gyök(4*s/a).
Pl. 100 mill. km esetén, ha folyamatosan 10 m/s^2 a gyorsulás abszolútértéke (és ezzel kivédjük a kedvezőtlen súlytalanságot, nem gyengülnek az asztronauták), ezért t=200000 sec=2,31 nap! Rekordidő a Marsra, azt hiszem. Persze ez iszonyú energiába kerülne. Ha 1000 tonnás hajót kell gyorsítani (ennyibe sem férne bele a fúziós izé), akkor talán W=F*s=10^7 [N] * 10^11=10^18 J. Ez a repülési időre vetítve állandó 5 TW meghajtási teljesítmény. Enyhén képtelenség, el lehet felejteni... vagy bezsúfolni 5000 erőműblokkot az 1000 tonnába és elég energiahordozót. Mivel a tömeg eleve alulbecsült, ez már csak rosszabb lehet. :(
Vélemények? -
shtml
őstag
tozso #33:
Ha akarsz vagy tudsz várni évtizedeket, amíg a bázis építőelemeit az ionhajtóműves jármű célba juttatja. A dolgok mai állása szerint (ami persze változhat a jövőben!!!) az ionhajtómű megmarad a kis tömegű szondák meghajtásaként. Egy bázis esetén tízezer tonnákról van szó (nem súlyos, hanem tehetetlen tömeg). A Mars egyszerűen túl közel van ahhoz, hogy az ionhajtómű kellőképpen fel tudjon gyorsulni.
bdav #34:
Az világos, hogy nem tud felszállni a Földről, nem is erre utaltam.
''mikor már ott van akkor a súlytalanság és a gyorsulás miatt tetemes toloerő érhetö el!!''
Én erre utaltam. Ugyan miért lenne ''a gyorsulás miatt'' tetemes tolóerő elérhető? Nem a tolóerő függ a gyorsulástól, hanem a gyorsulás a tolóerőtől és a tehetetlen tömegtől.
qpakcovboy #35:
Hol írtam én azt, hogy fölösleges lenne élet után kutatni? Az idézőjelben lévő mondatokat mások hozzászólásából másolom be.
A Tejutat meg sztem egyelőre hagyjuk. Én már azzal is kibékülnék, ha az én életemben állandó bázis létesülne a Marson. De nem fogok én addig élni.
Csak iszonyúan szomorú dolog azt látni, hogy pitiáner, rövidlátó fiskális és politikai szempontok miatt gyakorlatilag leállt az űrkutatás és az űrhajózás. Pedig csak egész keveset kellett volna elvenni a horribilis fegyverkezési kiadásokból.
Azt sem állítom, hogy fölösleges volt a fegyverkezés, sem politikai, sem tudományos-technikai szempontból. Hiszen ha nem lett volna fegyverkezési verseny, még mindig létezne a Szovjetunió és mi még mindig kommunizmusban élnénk. Továbbá a fegyverkezés is óriási műszaki fejlesztésekhez vezetett - de sokkal kisebbekhez, mint amennyihez az űrhajózás vezetett volna. -
kbalage2
aktív tag
Igen, ennek voltak korlátai :DDD Most már ''csak'' a gyártásnak vannak korlátai. A megoldás a szén nanocső. Ami figyelemreméltó hogy Clarke is szén-alapú technológiát írt le anno. Az egész koncepció baromi egyszerű (mondjuk nem tudom hogy ezt perpill hogyan akarják megvalósítani), fogni kell egy geostacionárius műholdat, összekötni a földdel, persze ugyanakkor ''kifelé'' is épitkezni hogy az egyensúly meglegyen. Igaz egyszerűen hangzik de azért vannak még megoldandó problémák, erre kéne az a fene sok pénz. Közben megtaláltam, 1978as a könyv. Volt tavaly szeptemberben egy konferencia is a témában ahol Clakre is beszédet mondott (persze videókonferencián keresztül Sri Lankából :DDD ), azt kéne még megszereznem... Jah a project oldala: [L]http://www.isr.us/SEHome.asp[/L]
-
shtml
őstag
''egy 600kg trabantot 70km/h-ra 36óra alatt gyorsít. ''Öt év alatt a világűrben repülő trabant (a példánál maradva, csak rosszat ne álmodjunk tőle) sebessége 85000 km/órára növekszik. Itt a kulcs az elektromos rakétához!''
Vazz. Ki akar 5 évig a Marsra utazni? Na meg időben le is kell fékezni a járművet, ami ugyanannyi ideig tart, mint a gyorsítás. Ehhez nagyságrendekkel nagyobb tolóerő (és gyorsulás) kell. -
#35
qpakcovboy
őstag
shtml
#32
qpakcovboy
őstag
Tudod mi fog közbeszólni!?
A keletázsiai népek még jobban elszaporodnak, és megesznek mindent!!! és a Holdon is rizsültetvények lesznek!:D
Tréfát félre téve, miért lenne felesleges élet után kutatni, gondolj bele, hogyha a marson is találnak 1sejtűeket, hogyan fogják kitalálni hogy a szilárd anyagból hogyan keletkezik biológiai élőlény???? -
bdav
őstag
sztem arra gondolt, h. az ionhajtómű alkalmatlan a földi gravitáció leküzdésére.
amugy asszem a marsot nem lehet terraformálni, mert túl kicsi a tömege, hogy a földihez hasonló légkört meg tudjon tartani.
igazándiból a hagyományos meghajtások elég reménytelenek, tekintve pl. a (hmm maradjunk csak kis léptékeknél) tejútrendszer méreteit, mivel bármilyen jó hajtóművűnk is lesz, az is csak max. (elméleti határ!) fénysebességig tudja gyorsítani az űrhajókat, szóval vagy kitalálnak vmi trükkösebb dolgot (itt már jöhetnek a scifik :) hiperűr ésatöbbi :) ), vagy nem lesz semmi. mondjuk az igaz h. elöször nem ártana legalább a naprendszeren belül otthonosan mozogni (bázis a holdon, marson, plútón :D) -
shtml
őstag
''egyelőre teljesen felesleges sztem más bolygókra embereket dobálni, egyszerűen nincsenek meg a feltételek és nincs is rá igazán szükség''
Ha nem próbáljuk meg és nem nem próbálkozunk folyamatosan, akkor ezek a feltételek és a szükséges eszközök soha nem is jönnek létre és örökre a Földön maradunk.
A dolog rendszerint úgy működik, már évszázadok óta, hogy a tudomány és a technika azt hossza létre, amire szükség van, ui. ezeket igyekszik létrehozni. Ebbe persze beleszólnak a véletlen felfedezések, nem is kicsit, de ha egy véletlen felfedezés során olyamire bukkannak, amire nincs szükség, akkor azzal nemigen foglalkoznak. -
shtml
őstag
Az ionhajtómű nem alkalmas emberek szállítására, mert túl kicsi a tolóereje. Az ionhajtómű kis tolóerőt képes biztosítani, de igen hosszú ideig - Ellentétben a mai kémiai hajtóművekkel, amelyek igen nagy tolóerőt produkálnak, de rendkívül rövid ideig.
Az ionhajtómű ott jó, ahol nagyon hosszú idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kis gyorsulással is a végén tekintélyes sebességre gyorsuljon fel az űrjármű. Emberes utazás esetén ez nem járható út. -
#27
qpakcovboy
őstag
qpakcovboy
őstag
Ha a technika továbra is így fejlődik, akkor az sem lepne meg hogyha pár éven belül elkezdenék belakni a holdat, nézd a számítógépet, soha sem gondoltam volna még 0995-ben hogy 2Ghz-es procim lesz, 190Gb-os vincsim(2*80+30), és hogy DVD-íróval 4,5Gb-ot tudok lementeni mindőssze 300forintért, és még 10év sem telt el, akkor kérdem én mi lesz 10 év múlva????:F
-
Shim
őstag
erről van szó. lassan de biztosan. a cikkben le írták: egy 600kg trabantot 70km/h-ra 36óra alatt gyorsít. ''Öt év alatt a világűrben repülő trabant (a példánál maradva, csak rosszat ne álmodjunk tőle) sebessége 85000 km/órára növekszik. Itt a kulcs az elektromos rakétához!''
-
Shim
őstag
Hja ez igaz. Eléggé olvasot vagyok a témában, de nem is írtam, hogy mekkora jó dolog az ionhajtómű és száguldozzunk :)
Egyébként meg atommeghajtás jó dolog, légkörnek annyi problémát meg lehet oldani egy Holdbázissal, onnan lődözgetve űrhajókat olcsóbb és biztonságosabb. De érdemes lenne előtte átváltani egy gyakoribb urán izotópra, a mostani pár tíz év alatt kifogyna.
Találtam egy jó linket a témával kapcsolatban ott lehet olcasgatni. Mindjárt előkeresem.
Annyit még hozzáfűzök, hogy igaz lassú a gyorsulása (ez de rosszul hangzik...:) ) de gyorsul. És gyorsul. És nem lassul. Érthető? Baromi gyors lesz idő után. Egy hosszabb utázás (pl. több mint 5 év) hihetetlen sebességket érhet el. -
kbalage2
aktív tag
Igaz, még mielőtt nagyon messzire mennénk először a Föld elhagyására kell egy olcsó, jó és megbízható dolgot kitalálni. Olvastam nemrég hogy jajjdejó kitaláltuk az űrliftet. Javaslom mindenkinek Arthur C. Clarke - Az éndenkert szökőkútjai c. könyvének elolvasását, nem emléxem pontosan mikor írta de az űrliftről és annak megvalósításáról szól, szokásához híven inkább tudományos mint fantasztikus. Szerintem ebbe az irányba kéne elindulni.
-
Elrood
őstag
Ionhajtómű gyorsulása nagyon lassú, bár folyamatosan fejlesztik, de egy darabig, Föld-Mars, Hold-Föld útra alkalmatlan.
Vegyi hajtóműveket kikéne már váltani, de eddig csak az atomhajtómű látszik alkalmasnak, de nem tudom mekkora gyorsulásra képesek, asszem a földet nem tudják elhagyni. Persze egy fellövési hiba következtében a légkörnek annyi. -
Elrood
őstag
Bush bejentéssel több bajom van.
1. Tipikus szavazó csalógató hazugságnak tűnik. Tehát mondjuk Bush megnyeri, a szőnyeg alá söprik pár évre, aztán az újabb választáskor előveszik. (Lásd magyar parlament létszáma nálunk. 1998-ban mind2 oldal megígérte, semmit nem tettek ez ügyben, 2002-ben ismét megígérte mind2 oldal, de a mostani kormány se dolgozik ezen, tehát nem lesz belőle semmi. Pedig a mai parlament a nagy Magyarországhoz készült, bár annak is nagy volt. Bocs kicsit elkalandoztam:) ). Ha a demokraták nyernek, akkor lefújják, mert fontosabb a szociális helyzet.
2. Holdbázishoz sok felszállás kell, tehát ha egy fellövés drága a program halálra van ítélve. Annak idején dolgozott a Venture Star (X-33) tervein a Lockheed Martin, ami olcsó űrhajót jelentett volna a maiak helyett, de pénzhiány miatt le lett fújva. Ez az űrhajó persze nem Hold-Föld utazásra készült volna, de az űriparnak nagy lökést adhatot volna, mert egyes elemzők szerint az űrturizmus a megoldás a NASA és más űrhivatalok pénzgondjaira. NASA most valami hosszútávú űrrepülésre szánt űrhajókat tervezget 2010 utánra, szerintem ez is le lesz fújva, elnapolva. Ezek tényében, hogy akarnak Holdra bázist az nekem rejtély.
3. Marsi expedíció még nagyobb rejtély:). Van egy olyan érzésem, hogy megyünk és jövünk lesz.
4. NASA nevetséges költségvetése. Bushnak hála, most mindent a hadseregnek adnak, és hol lehet pénzt szerezni? Hát vonjuk el a NASAtól. Természetesen mióta nincs az orosz űripar veszélye, csak pénzt vonnak el a NASAtól. -
kbalage2
aktív tag
válasz
Cathfaern
#10
üzenetére
Hubble-nél tervbe volt a javítás de így már nincs sajna, és az utód is sanszos hogy meghiúsul, legalábbis én ezt olvastam (nemt'om mennyire hiteles info). Én ennyire nem vagyok borúlátó a Földdel kapcsolatban, ha a fegyverkezési lóvét esetleg átpumpálnák ide sztem csodákat lehetne tenni. De mivel ez úgysem valósul meg tényleg muszály lesz találni egy másik szétbarbárkodható bolygót :DDD Láttam vmelyik okosító csatornán hogy keleten tervbe vannak ilyen kilóméter magas épületek amiknek az anyagszükséglete igénybevenné a világ acél/stb termelését x évig. Nah ezek ahoz képest bakfittyek. Nem is számolva azzal hogy mindezt x millió km távolságban kéne megoldani... ehez egyelőre kevesek vagyunk. Vmi nagyon radikális újítás kéne az energiatermelésben/űrutazásban/anyagtudományban és akkor esetleg... én még mindig azt mondom hogy ''legyen má' béke vazeg és mindenki üljön kicsit nyugodtan a se**én és nézzen csöppet körül'', de ez túl idealista nézet asszem :DDD
-
tozso
tag
Amerika a fegyverkezésből, hadiparból tartja fenn magát jórészt, mert a megszállt területeken az újjáépítéseket az elhasználodott katonai dolgokat potolja építi. A terorcselekményekre hivatkozva felállított beléptető újlenyomat és kamerás fénykép egy óriási üzlet ha belegondolsz mert azt a rengeteg repteret felszerelték velük és még egy sor ilyen tevékenység miatt lehet fenntartani a gazdaságot. Ott a mezőgazdaság és az ipar is csak másodlagos dolgok, mivel a szolgáltató szektor a huzó ágazat.
Ajánlom mindenkinek a figyelmébe: A Birodalom után - Emmanuel Todd
A továbblépéshez kell hogy más bolygókat is lakhatóvá tegyünk, hiszen drága kis földünk már nagyon elhasználódott és lassan túlnépesedik. Persze nagyon fontos lenne hogy óvjuk és védjük, de akkor is kell egy mentőöv lehetőség az utókornak. -
Cathfaern
nagyúr
A Hubble nem feltétlenül ezért esett ki a keretből. Egyrészt az javítani kéne...ahhoz meg űrsikló kéne. Amiből viszont kevés van, s a katasztrófa óta eléggé korlátozzák a használatukat. Másrészt meg 2011-ben jön az utódja.
Hogy mi értelme van más bolygót lakhatóvá tenni? Azt írod, hogy talán először a Földet kéne rendbehozni. Ezzel csak egy baj van: már nem lehet. Mondhatnám azt is, hogy ezt elb@sztuk. Így aztán keresni kell egy új bolygót, ahol az ember élhet. Nem hinném, hogy ez a Mars lenne, de valahol el kell kezdeni. S annak nem rossz a Mars :) Persze mindez nem a mi életünkben lesz fontos kérdés. De ugyebár ha már sz@rban lesznek, akkor már késő kapkodni. -
kbalage2
aktív tag
Ebben az az igazán szomorú hogy pl. a Hubble így kiesett a keretből és annyi. Hogy mi a fittyfirittynek kell nyomni ezt a fegyverkezést sose értettem de vki biztos elmagyarázza nekem egyszer :((( Marsra meg nagyon ráérünk rohangálni, talán először a Földön kéne kicsit rendet tenni, környezetszennyezés meg hasonló apróságok... egyelőre teljesen felesleges sztem más bolygókra embereket dobálni, egyszerűen nincsenek meg a feltételek és nincs is rá igazán szükség.
-
tozso
tag
Egyszer valahol olvastam, hogy a Mars felszine elméletileg lakhatóvá tehető úgy hogy egy bizonyos mikroorganizmust kezdenek szaporítani a bolygón, amely számításuk szerint kb. 100 év múlva olyan környezetet és mikroklímát eredményezne amely itt van a földön. Ehhez egy nagy teljesítményű és megbízható erőművet kell oda építeni.
Amerika a Holdról akarja továbbküldeni asztronautáit a Marsra, hogy ne egyhizamban kelljen odamenni, ezért komoly Holdbázist akarnak kiépíteni. Ahhoz viszont sokkal több pénz kellene a mostani igérethez képest szerintem. -
shtml
őstag
Kicsit röhej. USA évente 400+ milliárd dollárt költ fegyverkezésre, aztán most nagy garral beharangozzák, hogy 5 év elatt összesen nyomorult 11 milliárddal megemelik a NASA költségvetését. Ebből is 10 milliárd átcsoportosítás más programok rovására. Nesze semmi, fogd meg jól.
Gagarin után 8 évvel leszálltak a Holdon, utána 30 évig szartak az egészbe. Most majd 2020 táján leszáll az első ember a Marson (HA nem halasztják a programot), vagyis a Hold után 50 évvel. Szánalmas:(((
Új hajtóműveket nem fejlesztettek, most is szinte ugyanazok a kémiai hajtóanyagok mennek, mint anno a V2-ben. Pedig világos, hogy kémiai hajtóművel a Marsig is csak hosszú hónapok alatt lehet eljutni, messzebb pedig sehogy. -
PaladiN
aktív tag
Úgy-úgy!
És akkor még nem beszéltél arról hogy mit csinálna ott az a szerencsétlen!
Szvsz ha sikerül kifejleszteni egy nagyságrenddel gyorsabb űrhajót akkor érdemes az elméletről beszélni. Mivel a gyakorlat az úgyis még vagy 100 év.
Realitása szvsz inkább a különböző spec robotok odaküldésének van, amelyek előkészületeket tehetnek az emberi látogatáshoz.
[Szerkesztve] -
Sanya
nagyúr
Szerintem ezt az amcsik fújták fel, hogy nagy legyen az érdeklődés a marsszondájuk felé. amúgy elképzelhetetlennek tartom, hogy embert vigyünk oda. 4 évnyi kaja kéne neki+ lev, víz, és közben ne épüljön le + a az ember 1 évnél tovább nem bírja az űrben, mert biz pszichológiai hatások eluralkodnak rajta, és kezelhetetlenné válik. az meg nem igzán lenne jó, egy 1 barmot telenyomjanak antidepresszív szerekel 6 éven át. Rendesen perelhetné Amerikát...
-
#3
PaladiN
aktív tag
qpakcovboy
#1
PaladiN
aktív tag
válasz
qpakcovboy
#1
üzenetére
Ok!
Te meghódítod, kialakítod, mint pl. légkör, víz, stb. és én is megyek utánad... ;]
Szvsz egy kicsit korai még erről beszélni. Majd úgy 20-40 év múlva már talán érdemes lesz beszélni az elméleti lehetőségekről. :O -
#2
ptiboy
senior tag
qpakcovboy
#1
ptiboy
senior tag
válasz
qpakcovboy
#1
üzenetére
neke jó itthon :) a kék bolygón :DDD
-
#1
qpakcovboy
őstag
qpakcovboy
őstag
Hódítsuk meg a vörös bolygót!!!
Gondolom ez a téma sokakat érdekel, úgyhoz várom a sok hozzászólást!
Aktív témák
- Forrasztásról mindent az alapoktól!
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- A nagy Szóda, Szódakészítés topic - legyen egy kis fröccs is! :-)
- Spórolós topik
- E-roller topik
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- WoW avagy World of Warcraft -=MMORPG=-
- ASUS notebook topic
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Azonnali fotós kérdések órája
- További aktív témák...
- Szép HP EliteBook 840 G9 Fémházas Hordozható Érintős Ultrabook 14" -40% i5-1235U 32/1TB Iris Xe FHD+
- Logitech G935
- Creative Sound Blaster Live! 5.1-es digitális PCI hangkártya
- Rock Shox Recon Silver Air gyorszáras villa eladó (29-es)!
- ÚJ Nvidia RTX 5060/TI 8-16Gb GDDR7 DLSS4.0 Ryzen 7 5800X 16x4.7Ghz/32GB/512Gb/1TB M SSD/2ÉV gamer PC
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Eladó karcmentes Honor 20e 4/64GB / kék / 12 hó jótállással
- Samsung Galaxy S21 Ultra / 12GB RAM 256GB / Gyárifüggetlen / 12Hó Garancia
- Lenovo ThinkPad dokkolók: USB-C 40A9/ 40AY/ 40AS/ Thunderbolt 3 40AC/ Hybrid USB-C DisplayLink 40AF
- SzoftverPremium.hu
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest