Aktív témák
-
zeus90
aktív tag
Nem olvastam végig és érdekelne hogy milyen progival lehet felvenni a TV-ről?
Kell-e hozzá valamilyen spec. kábel?
Nekm adtak a VGA-hoz egy kábelt ami négy felé osztja !
- Svid. in
- Comp. in
és ugyanezek bementele!
A kártyán van video in bemenet is!
A VGA:
ASUS Ti 4800se
Köszi! -
#120
Mákosmetélt
tag
Illissius
#114
Mákosmetélt
tag
válasz
Illissius
#114
üzenetére
Hali!
Úgy láttam nem csak azt! Az új acrobat reader-nél figyeltem +, hogy azt is antia..., mármint betöltés közben van egy csomó vonal (ívek) össze-vissza (design, közben az asztal is látszik valamelyest) és ott vettem észre. ÜDV
Kösz a felvilágosítást mindenkinek! Élesszük fel a témát, nagyon érdekes, összettett és szerteágazó! -
DcsabaS
senior tag
válasz
Illissius
#116
üzenetére
Kedves (#116) Illissius!
PCI-os ViVo kártyát?!? Manapság a ViVo grafikus kártyák szinte mind AGP-sek! (Csak azok nem, amelyek valamilyen hardveres tömörítéssel operálnak, de azok drágábbak is.) Éppen ennek a következménye, hogy rájuk nézve nem kritikusak az adatátviteli sebességek. És amely ViVo kártyák grafikus (avagy display) vezérlőként is működnek, azoknál az overlay megjelenítésnél csak belső adatforgalom zajlik, ezért még az egyébként PCI-nál gyorsabb AGP-t sem terheljük vele.
Mindezekért a jó dolgokért azzal fizetünk, hogy a grafikus vezérlő (a 3D-vel) és a videó be- és kimeneti eszköz egy és ugyanaz a kártya, vagyis könnyebben előállhat az a helyzet, hogy valamelyik részének elavulása miatt az egész elavul. (Ez általában a 3D gyorsító funkció szokott lenni.)
A ViVo-s grafikus kártyák között természetesen számos teljesítménybeli és minőségbeli különbség lehet, amelyeket itt eddig nem taglaltunk. Ha ATi ViVo-s kártyát veszel, akkor rosszul nem járhatsz, de amatőr videók digitalizálására szinte bármelyik tökélertesen megfelel.
A hardveres tömörítéssel operáló, PCI-os ViVo kártyák túl azon, hogy drágábbak, csak akkor kényelmesebbek, ha nem kell a tömörítés előtt editálni és szűrögetni is a videót. Szóval szerintem csak speciális esetben van értelme olyanba beruházni.
Ha a legjobb minőségre törekszel, akkor mindenesetre olyan kártyát célszerű választani, amely a kompoziton kívül sVHS be és kimenettel is rendelkezik.
*************
Kedves (#118) TudorVigyor!
Kérdezed:
''ET6100: esetleg valami újabb? Na jó, a 105MB/sec-ből akkor sem könnyen engednék, ha újabbat írnál, mert itt nem arról van szó, hogy ki mit látott (ráadásul az felvetné, hogy hogyan mértél).''
Az ET6100 az ún. Multi Bank DRAM megoldásának köszönhetően messze a leggyorsabban kommunikáló PCI-os grafikus kártya volt, amit valaha is csináltak. Kimondottan tesztelési célokra ma is tartok egyet. Miután az Intel elterjesztette az AGP-t, az alaplapi PCI vezérlők sebessége nemhogy nőtt volna, hanem még csökkent!
A PCI adatátviteli sebesség mérésére különféle programok léteztek (főleg régebben). Manapság az ATA133-as vezérlőkkel kapcsolatban merült fel újra, hogy az elméleti 133 MByte/s a PCI-nál csak maximum, az átlag lényegesen kisebb, a minimális pedig még kisebb, pedig a folyamatos adatátvitelnél pont az a lényeges, hogy mi az a minimum, amire az átviteli sebesség esetenként lecsökkenhet.
Az átviteli sebességet mérni egyébként speciális teszt programok nélkül is lehet, ha egy tömörítetlen és igen magas fps-űként definiált nagy felbontású AVI file-t elhelyezel egy méretes RAM drive-ra, és onnan lejátszod, mérve az elért fps-t. Ez egyúttal közvetlenül láthatóvá teszi azt is, hogy folyamatos-e az átvitel, vagy időnként akadozó.
Kérdezed:
''Ezzel azt is állítod, hogy tudod, mi a video dekóder feladata ''általában''. Akkor tehát kifejtenéd? És ha ott lesz benne, hogy A/D konverzió, akkor tévedtél?''
A videó dekóder általános, ha tetszik alapvető feladata az, hogy a szabványos videó jelekből (PAL, NTSC, SECAM) előállítsa az RGB jelet. A videó kódoló feladata ennek fordítottja, tehát az RGB-ből előállítani a szabványos videó jeleket. Egy általános videó kóder/dekóder pedig akár a különféle videó formátumok között is konvertálhat.
Minthogy e kódolások során szükséges helyesen beállítani a különféle jelnagyságokat és szinkronizációs jeleket, ezek állíthatók (vagy automatikusan szabályozottak) lehetnek. További kiegészítésként előfordulhat pl. zajszűrés is.
Számítógépes videónál a videó dekódert természetesen kiegészíthetik egy AD konverterrel, sőt, ezt akár bele is építhetik a videó dekóderbe, de ettől még helytelen azt képzelni, hogy a videó dekóder az AD konverzió miatt volna videó dekóder.
VFW és WDM:
Nem értem miért őrölünk 2 malomban. Az nVIDIA a display driver mellé adja a capture driver-t is, amely kell a ViVo kártyáihoz, ami általában VFW kompatibilis, ezért egyetlen aktuális oprendszerhez sem probléma installálni, illetve használni.
Ezzel szemben a TV kártyák gyártói közül jónéhány egyszerűen NEM ad közre megfelelő capture driver-t, még akár a Windows XP-hez sem, és ezért komoly nehézségekbe ütközhet a használatuk. (Ebbe a problémába a közelmúltban 3 ismerősöm is beleszaladt.) Itt nyilván figyelembe kell venni azt is, hogy a TV kártya rendes használatához több kell, mint pusztán a digitalizáláshoz, hiszen a tunert is megfelelően vezérelni kell.
Írod:
''Nem tehetek róla, hogy TV encoding-nek nevezték el a kompozit videojel előállítását, és senki sem az antennajel előállítását érti rajta. ''
Egy ismerősöm meg arról nem tehetett, hogy a kilón a 100-at értse, mert hogy a mérlegek az 1 kiló esetében mindig a 100-ra mutattak (:).
Írod:
''Azt persze lehet mondani, hogy hardvergyártók pongyolák, vagy hovatovább ''tévedtek'', csak ha mi, informatikai Mickey egerek mondjuk ezt, az mosolyt fakaszt.''
Ahogy Te tévedsz. Idővel az angolszászok is megtanulják majd helyesen használni a mértékegységeket (és nem ''K''-ként írni a kilót, ami ugyebár ''k''), mert igényes szakmai folyóiratokban és könyvekben egyre inkább megkövetelik. Semmi okunk arra, hogy a helytelen (de minimum pongyola) kifejezéseket átvegyük tőlük arra az időre.
''A (video) interlacing kifejezés bevezetésének kísérlete SZVSZ ugyanez a kategória.''
Ezzel nem tudom mi a bajod. Mindegyik analóg videó szabványban benne van.
YUV:
Nem csak bit-mélység, hanem mintevételezési sűrűségi különbség is lehet. -
#118
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#115
TudorVigyor
aktív tag
Örömmel vettem a következő fejezetet, és megfogalmaznék néhány kérdést.
ET6100: esetleg valami újabb? Na jó, a 105MB/sec-ből akkor sem könnyen engednék, ha újabbat írnál, mert itt nem arról van szó, hogy ki mit látott (ráadásul az felvetné, hogy hogyan mértél). Ha vitatod 105MB/sec-es értéket, előkeresem a régi jegyzeteimből, hogy miért ennyi, de mivel azóta a PCI is verziót ugrott többször, a 105MB/sec úgyis meglesz.
''...nem elég specifikus, nem elég pontos megfogalmazás. És adott esetben azért fontos, mert egy videó dekódernek általában NEM feladata az AD konverzió.''
Ezzel azt is állítod, hogy tudod, mi a video dekóder feladata ''általában''. Akkor tehát kifejtenéd? És ha ott lesz benne, hogy A/D konverzió, akkor tévedtél?
Ha már egyszer elfogadtad, hogy a VFW és WDM driverek megléte csak szoftverkérdés, és az nVidia nem gyárt video dekódert, akkor hogy írhatod mégis a mi VIVO vs. tunerkártya vitánkban, hogy ''Az NVIDIA megcsinálja a driver-t, a TV kártyák gyártói meg nem mindig (vagy csökevényesen)''? Itt capture driver-ről beszélünk, nem vga driverről (amit tényleg készít az nVidia, csak éppen kevés köze van a capture-höz). Kezdem érteni, hogy szerinted miért jobb egy VIVO-s kártya, mint egy tunerkártya + TV-out-os videokártya megoldás.
Más ügyben: ''Sajnos ez is TÉVES. Ugyanis a PAL/NTSC/SECAM videó jel előállítása (amelyben szerepel az interlace-ing) egyáltalán nem jelenti TV jel előállítását. Az egy további funkció, amit sem a ViVo, sem az AIW kártyák nem tudnak, hanem a TV modulátorok.''
Nem tehetek róla, hogy TV encoding-nek nevezték el a kompozit videojel előállítását, és senki sem az antennajel előállítását érti rajta. Lásd pl. az általam korábban is megadott oldalon a CX2589x sorában (ami egy elég gyakori darab): ''Combination TV Encoder and Digital Visual Interface (DVI) Transmitter'', lásd: [L]http://www.conexant.com/products/entry.jsp?id=10[/L]
Azt persze lehet mondani, hogy hardvergyártók pongyolák, vagy hovatovább ''tévedtek'', csak ha mi, informatikai Mickey egerek mondjuk ezt, az mosolyt fakaszt. A (video) interlacing kifejezés bevezetésének kísérlete SZVSZ ugyanez a kategória.
Egyébként a video encoder kifejezés nekem jobban tetszik, mint a TV encoder, ezért használtam is korábbi hozzászólásaim többségében, és miután rámutattál, hogy a TV encoder kifejezés félreérthető, hiszen te is félreértetted (ugyanis nem egyezik meg az általad hivatkozott VHF/UHF TV modulator egységgel), így ebben a topicban maradok is a video encodernél.
Köszi hogy Mákosmetélt #97-es kérdését megválaszoltad, bár én is megtettem #102-ben és főként #108-ban, ahol leírtam azt is, hogy a YUV 4:2:2-ben a 4:2:2 nem ''bitmélység'', hanem csak egy arányszám. Ajánlom figyelmedbe. OFF: Szerintem #108 korrekt abból a szempontból is, hogy ha tévedünk, azt be is lehet vallani.
[Szerkesztve] -
#117
TudorVigyor
aktív tag
Illissius
#116
TudorVigyor
aktív tag
válasz
Illissius
#116
üzenetére
Úgy van, ahogy gondolod. A VIVO az nem egy minőségi vagy egyéb szabvány, hanem szolgáltatás megnevezése (PR kategória). A Video Out részt egy video encoder áramkör végzi, ezek közt tudás és minőségbeli különbségek is vannak. Ez lehet vga vezérlőbe integrált (különösen a gf4 és gf fx széria), ahol nem integrált, ott különálló egység végzi (BT868, BT869, CX25870 - 25875, CH7003 - 7008, SAA7102, SAA7104, SAA7108, stb.) Egy megbízható, de elég régi összehasonlítást itt találsz: [L]http://tvtool.info/english/tvchips_e.htm[/L]
A Video In-t megvalósító video decoder áramkört tudomásom szerint nem integrálták még egyik vga vezérlőbe sem, tehát külső hardverelem végzi (még az ATI kártyákon is). Természetesen ezek sem egyformák sem minőségre, sem szolgáltatásaikban, de ezekről megbízható összehasonlítást nem tudok. Ökölszabályként sokan mondják, hogy az ATI megoldásai jobbak a konkurensekénél, saját szubjektív és nem megalapozott véleményem ezzel megegyezik.
[Szerkesztve] -
Illissius
tag
Köszi :). Ezek szerint akkor második monitor helyett veszek egy PCI-s VIVO kártyát (valszeg jóval olcsóbban is). (Inkább, mint a VGA-n rajta, mert úgy újra ki kellene fizetni a VIVO-t, akárhányszor upgradelem.) Egyébként van valami lényeges különbség a különböző VIVOs kártyák teljesítményében/minőségében/stb., vagy egy VIVO az egy VIVO az egy VIVO, és kész? (A mindenféle más dolgok, mint pl. TV tuner, nem nagyon érdekelnek, csak a videó be- és esetleg kimenet.)
-
#115
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#86
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#86
üzenetére
Kedves (#86) TudorVigyor!
A legnagyobb FOLYAMATOS PCI adatátviteli sebesség, amit én valaha láttam 85 MByte/s volt (egy ET6100-as grafikus kártya felé). Szóval a 133 MByte/s csúcssebességet általában egyáltalán nem lehet 105 MByte/s-ra megközelíteni.
Továbbá, amikor az ET6100 felé a 85 MByte/s-ot mértem, sem HDD alrendszer, sem a hálókártya, sem semmilyen más PCI-os eszköz nem volt strapálva, ezért várható, hogy ha egyszerre kell 2 nagyarányú adatforgalmat lebonyolítani, akkor a kettő összege még a 85 MByte/s-ot sem éri el.
A TV kártya által digitalizált anyag valóban különböző formátumokban mehet át a PCI buszon, így lehetséges lehet a pixelenkénti 1 Byte is, de általában minimum 2 Byte (21 MByte/s), illetve akár 3 Byte, vagy még 4 Byte is előfordulhat (42 MByte/s), a kártyától függ. Ezért PCI buszos digitalizáló kártyáknál nem szokott a digitalizálás, a HDD-re írás és az overlay megjelenítés egyszerre akadálytalanul menni. Csak kivételesen szerencsés esetben, vagy hardveres tömörítéssel (ha van).
A hang digitalizálása természetesen további terhet ró a procira, a PCI buszra és a HDD-re, noha általában csak pár százalékot.
Folytatod a bosszantásomat:
''Már unod, de azért megismétlem, hogy a digitalizálást a video dekóder egység végzi. ''
Ezzel az erővel azt is mondhatnánk, hogy a digitalizálást a számítógép végzi. Ez ugyan igaz, de nem elég specifikus, nem elég pontos megfogalmazás. És adott esetben azért fontos, mert egy videó dekódernek általában NEM feladata az AD konverzió.
Vélekedsz:
''Ezt rajtad kívül senki sem hívja interlace-elésnek. Ez a TV encoding, vagy encoding for TV.''
Sajnos ez is TÉVES. Ugyanis a PAL/NTSC/SECAM videó jel előállítása (amelyben szerepel az interlace-ing) egyáltalán nem jelenti TV jel előállítását. Az egy további funkció, amit sem a ViVo, sem az AIW kártyák nem tudnak, hanem a TV modulátorok.
Hálózatokkal kapcsolatban írod:
''Nem azzal vitatkozol, amit állítok, én full PAL raw stream mozgatásáról beszéltem (vagy az is napi gyakorlat?), és az volt a lényeg, hiszen sávszélességről beszéltem.''
Ez egyelőre nálam sem napi gyakorlat, hiszen a 100 Mbps-es hálókártyák erre egyszerűen alkalmatlanok. Ugyanakkor heteken belül átállítom az érintett gépeim mindegyikét gigabit-re, és attól kezdve az lesz.
Kérdezed:
''Nem. Te találkoztál már olyan tunerkártyával, amin nem volt overlay caputure közben, és mindez a hardver hibája volt?''
Azt írtam, hogy SZOFTVERESEN volt letiltva a digitalizálás közbeni overlay, és nyilván azért, mert a gyártók úgy találták, hogy ha nincs letiltva, akkor a digitalizálás (nyilván adott hardver környezetben) nem megy megfelelően. (Sok az időnkénti eldobott frame.)
Írod:
''Most ezt próbáltam megérteni, de nem sikerült, mert hibás. A CPU nincs “leállítva”, ezek az idle/sleep/stop módok lennének, itt viszont a processszor fut. Hogy a memóriához hozzáfér-e egy DMA-s memória hozzáférés alatt, az más kérdés, de nincs leállítva.''
Nem fut (illetve csak látszólag), mert nem fér hozzá a memóriához, vagyis az adatokhoz. (Az L2 cache növelésével lehetne mérsékelni a problémát, de az drága módszer.)
VFW és WDM kompatibilitásról írod:
''Ez pusztán szoftverkérdés, mindketten tudjuk. ''
Persze. De amíg a ViVo és AIW kártyáknál többnyire megoldott, a TV kártyák jó részénél pl. a Windows XP-s használhatóság eleve hiányozhat. (Ki tudja meddig.)
Folytatod:
''Ráadásul az nVidia nem gyárt video dekóder chip-et, tehát az nVidia kártyákon Conexant, Philips stb. dekóderek vannak. Na hogy ezek “általában VFW kompatibilisek” lennének, arra éppen a következő bekezdésben említett Leadtek kártyán lévő Conexant dekódere az ellenpélda.''
De hiszen az imént még értetted, hogy ez szoftver kérdése. Az NVIDIA megcsinálja a driver-t, a TV kártyák gyártói meg nem mindig (vagy csökevényesen).
Kérdezed:
''de hogy erre csak a TV tuner kártyáknál kelljen számítani? Szerintem nyugodtan számíthatunk erre bármelyik olyan VIVO-s vga kártyánál, amire egy újabb fejlesztésű video decodert tesznek (akár egy későbbi ATI kártyánál is), és a VFW driver-t már nem készítik el.''
Eddig én még csak olyan ViVo-s kártyával találkoztam, amelyik vagy eleve VFW kompatibilis volt, vagy pedig lehetett használni egy VFW-WDM mapperen keresztül. Legfeljebb jővőbeli típusoknál lehetnek nehézségek.
************
Kedves (#91) Beck18!
A ViVo az analóg ''Video In'' és ''Video Out'' funkciók jelenlétére utal, tehát tudsz digitalizálni is külső analóg videó jelforrásból, és tudsz kiadni is ilyen videó jelet másiknak, vagy ugyanannak.
Az AIW kártyák ezen kívül még TV Tunert is tartalmaznak, továbbá esetleg rádiót, teletexet, infra távirányítót, firewire csatlakozót, stb.
*************
Kedves (#94) vfo7!
Az ATi AIW kártyái az MPEG-2 LEJÁTSZÁST tényleg gyorsítják hardveresen, de hogy a digitalizálásnál is gyorsítanának, azt én még nem láttam a CPU foglaltságban vagy a minimális CPU igényben egyértelműen megnyilvánulni. Mindenképpen gyors proci kell hozzájuk.
**************
Kedves (#97) Mákosmetélt!
Nincs időm részletesen leírni a megfejtéseket (az interneten megkereshető), a lényeg az, az analóg videótechnikában az RGB (Red, Green, Blue) ún. komponens jelek helyett előszeretettel használják a világosság jelet (Y), és a hozzá viszonyított ún. színkülönbségi jeleket (U, V). Ez utóbbiakból az RGB jelek kikeverhetők. A YUV formátumok alapvető haszna és értelme a fekete-fehér renszerekkel való visszamenőleges kompatibilitás.
Digitalizált videónál az Y, U és V betűk környékén használt számok általában arra utalnak, hogy milyen bit-mélységű mintákkal reprezentáljuk a jelet. A színkülönbségi jeleket elég kisebb bit-mélységben és térbelileg is ritkábban mintavételezni.
A digitalizáló eszköz függvénye, hogy a különböző lehetséges formátumok közül melyeket támogatja. Jó minőséghez célszerűbb a a magasabb bit-mélységet és gyakoribb mintavételezést jelentő formátumokat választani (4:4:4), míg ha akadozik a digitalizálás, akkor fordítva (pl. 4:2:0).
************
Kedves (#99) Illissius!
''a videó bemenetbe beletenni valami másnak (másik számítógép, játékkonzol, miafene) a kimenetét, és aztán azt egy ablakban (vagy akár a teljes képernyőn) megjeleníteni?''
LEHET.
''Ha igen, olyat lehet, hogy dinamikusan pl. átméretezni nagyobb felbontásra, antialiasolni, stb.? Milyen erős gép kell hozzá, és a procitól függ vagy a VGA-tól?''
A skálázást a mintavételezési tételnek megfelelően hajtják végre az ATi kártyái, és ehhez még különösebben erős proci sem kell. Szóval No problemo. -
#114
Illissius
tag
Mákosmetélt
#113
Illissius
tag
válasz
Mákosmetélt
#113
üzenetére
Az csak a betűtípusokat antialiasingolja, nem ugyanaz.
-
#113
Mákosmetélt
tag
Illissius
#111
Mákosmetélt
tag
-
#112
Skica
őstag
TudorVigyor
#110
Skica
őstag
válasz
TudorVigyor
#110
üzenetére
A teszteket csak analóg forrásból merítettem.Az eszközök megvételét is DVD szabvány felvételek készítése volt mérvadó (amin csak az ATI ment át).
-
#111
Illissius
tag
TudorVigyor
#104
Illissius
tag
válasz
TudorVigyor
#104
üzenetére
Még nincs VIVOs kártyám, éppen ezért kérdezem ezeket, hogy érdemes lenne-e venni egyet :).
-
Mákosmetélt
tag
válasz
TudorVigyor
#108
üzenetére
Igen igem nem a pci a szűk, hanem a winyo írási sebessége!
Az én 80GB Samsung 7200 vinyom nf7 lapban udma100-on megy és így írogat 20MB/sec körül (ha valami mást olvasnia kellene közben vagy írni akkor ez a 20MB/sec megoszlana és ott is a Framedrop)! A 7,2 Quantum fireball-om 5400 as fordulattal (udma66) már csak 14 MB/sec körül ír. Igaz az olvasás gyorsabb de nekünk írni kell. Szerintem ez a gáz. -
#108
TudorVigyor
aktív tag
Skica
#106
TudorVigyor
aktív tag
Hát a kép ennél összetettebb: capture program, capture codec és a video decoder drivere mind-mind érdekes, a beállításokkal együtt, és akkor csak a szofver részéről beszéltünk. (Itt akkor annyit tudok, hogy a Pinnacle Studio-t használtad, plusz van a felbontási adat, de a codec legalább jól jött volna még). A vége meg annyi lenne, hogy igen, ez nem ment.
Nade szeretnék visszatérni Mákosmetélt felvetésére, mert szöget ütött a fejemben ez a ''hogy lesz ebből ennyi szín'' probléma, és tényleg, ez így nem lesz tartható. Bevallom elfelejtettem, hogy a 4:2:2 az csak aránypár, és nem feltétlenül a bitek száma. Gyorsan ellenőriztem egy dekóder data-sheetjét, és tényleg, 64 biten 4 képpontot küld át, tehát 16 bit 1 pixel, amiből az jön ki, hogy 1 bájt a világossági jel, a kék és piros színkülönbségi jelek pedig 4-4 bitesek. Ezek szerint #86-os számításom rossz, és egy 105MB/sec -es effektív PCI sávszélbe nem tízszer, hanem ötször fér bele a 4:2:2-es YUV stream.
Vissza hozzád, Skica: a full PAL DVD stream sávszél igénye kb 15 MB/sec, mert nem 4:2:2-t, hanem 4:2:0-t használ. Szóval ott sem a PCI busz dugult el.
[Szerkesztve] -
#106
Skica
őstag
TudorVigyor
#70
Skica
őstag
válasz
TudorVigyor
#70
üzenetére
DVD Felbontásban volt a próba, a saját progikal.A Pinnacle Studio volt a másik próba szintén DVD felbontás csúnya frame dobásokkal (volt amivel már 2-5 percben 100-nél több volt az eldobott kép).
-
Mákosmetélt
tag
válasz
TudorVigyor
#102
üzenetére
Kösz! És ezekből a világossági és színkülönbségi jelekből hogyan csinálnak színt? Főleg olyan sokat? Tudsz valami magyar nyelvű oldalt, ahol ezt yool leírják?
-
#104
TudorVigyor
aktív tag
Mákosmetélt
#97
TudorVigyor
aktív tag
válasz
Mákosmetélt
#97
üzenetére
Na megint tudok kicsit fórumozni, szóval írtam, hogy a Huffyuv-nál máshonnan kell elindulni. Az egy codec neve (mint pl a ''divx''), tehát egy program, és ezt érdemes megnézni ezügyben: [L]http://neuron2.net/www.math.berkeley.edu/benrg/huffyuv.html[/L]. Még a forráskód is letölthető.
#101 Illissius:
Írd meg majd, hogy mi lett, főként minőség tekintetében. Hogy a képminőség jobb lenne, mintha egyenesen a TV-re menne, hát... :( No azért reméljük, hogy nézhető marad. Na mindegy, majd elmondod.
[Szerkesztve] -
#102
TudorVigyor
aktív tag
Mákosmetélt
#98
TudorVigyor
aktív tag
válasz
Mákosmetélt
#98
üzenetére
Szia! Csak röviden tudom mondani (benéztem, hogy megjött-e Csaba következő fejezete, hogy én is írhassam a sajátomat), szóval a compozit videojel egy világossági jelből (Y), és két színkülönbségi jelből áll (U és V). Ennek történelmi okai vannak egyébként, mert az NTSC rendszer kifejlesztésekor meg kellett oldani, hogy az kompatibilis maradjon a piacon akkor elterjedt fekete-fehér tévékkel is, a nálunk (ma már) használt PAL rendszer pedig ennek a továbbfejlesztett változata. Ennek a világossági komponensét szokás 4, a színkülönbésgi komponenseit 2-2 bitre digitalizálni, így jön össze az 1 bájt (ez a packed YUV 4:2:2 formátum). Az általam már sokat fényezett, amatőr célokra megfelelőnek vélt (bár tulajdonképpen elvavult) bt8x8-as dekódernek ez a natív formátuma. Természetesen képes formátumkonverzióra, pl. RGB színtérbe is tud konvertálni.
Az előző (#97-es) kérdésre guglizz rá, és az eredmény a fentiek alapján remélem, hogy világos lesz :)
Kivéve talán a huffyuv-ot, annál máshonnan indultam volna el, szóval ott keress hosszabb leírást :(( -
#101
Illissius
tag
Mákosmetélt
#100
Illissius
tag
válasz
Mákosmetélt
#100
üzenetére
Hát, most konkrétan arról lenne szó, hogy egy másodlagos gép beszerzésének/összeszerelésének a folyamatában állok, amin nyugalommal tudnék Linux-szal meg akármivel hülyéskedni (nem feltétlenül az, hogy veszélyes, csak a mostani gépen kevésbé tudom megtanulgatni pl. a szerveres dolgokat, mert közben vindózfélben neteznék meg játszanék vele), viszont nagyon nincs kedvem még külön monitort is venni hozzá. A másik hogy a szobámban van egy amerikai szabványú tévé (hosszú történet), viszont európában a játékkonzoloknak európai szabványú kimeneteik vannak, és kedvem támadt szerezni magamnak használtan egy Dreamcast és/vagy Gamecube-ot... ha be lehetne kötni a videó bemenetre, és TV-outtal pedig vissza a TV-re, milyen lenne már :DD, főleg ha közben pl. antialias-olja is a képet.
-
#100
Mákosmetélt
tag
Illissius
#99
Mákosmetélt
tag
válasz
Illissius
#99
üzenetére
Szerintem lehet. Szerintem mind1 hogy miről jön a jel amit digizni, vagy csak nézni akarsz. Jöhet kameráról, mint ahogy amit amiről ( mivan??:) ) a topic elején beszéltek, de lehet az videomagnó, ps-x, stb is. Mondjuk
ps-x->video->számítógép vagy lehet, hogy közvetlen is lehet (videomagnó nélkül).
De ez csak elmélet, ilyet még nem csináltam sajna.
[Szerkesztve] -
Illissius
tag
Csak átfutottam a topicon, és úgy tűnik, ilyenről még nem volt szó, külön meg nem akarok nyitni neki témát. Olyat lehet csinálni, hogy a videó bemenetbe beletenni valami másnak (másik számítógép, játékkonzol, miafene) a kimenetét, és aztán azt egy ablakban (vagy akár a teljes képernyőn) megjeleníteni? Tehát gyakorlatilag egy monitort használni zökkenőmentesen több eszközhöz egyszerre. Ha igen, olyat lehet, hogy dinamikusan pl. átméretezni nagyobb felbontásra, antialiasolni, stb.? Milyen erős gép kell hozzá, és a procitól függ vagy a VGA-tól?
-
#98
Mákosmetélt
tag
TudorVigyor
#96
Mákosmetélt
tag
válasz
TudorVigyor
#96
üzenetére
Írtad, hogy 10,5 Mbytes/sec egy másodpercnyi képanyag. De miért 1 byte-tal számolsz egy pixelt? Az csak 256 szín ha jól emlékszem. 16 szín 4 bit (1/2 byte) pixelenként. Vagy itt jön be a Yuv, amit előbb kérdeztem?
-
#97
Mákosmetélt
tag
Mákosmetélt
tag
Hali! Végigolvastam és van mit tanulni. Kérdésem lenne: mit jelentenek a következők: IYUV, Yuv12, HufYUV, stb... Annyit tudok, hogy valami színnel kapcsolatos dolgok. Melyiket érdemes és mire valók? Köszi!
-
#96
TudorVigyor
aktív tag
vfo7
#94
TudorVigyor
aktív tag
Hallomásból én is így tudom, bár mindez PR anyagon alapul. Írják, hogy a Theater 200 chip hardveres mpeg2 kódolást tud. Gondolom a valóságban ez úgy néz ki, hogy részfolyamatokat old meg a hardver, azonban sem részletes specifikációim, sem data sheet-em nincs (igazság szerint nem is gugliztam ezügyben). Ezért van az, hogy ebben a témában inkább kérdezek, mint állítok, de gyártói dokumentációra mindig vevő vagyok.
DcsabaS-sel folytatott vitánk arról szól itt oldalakon keresztül, hogy nyújt-e valamilyen előnyt egy VIVO-s vga kártya egy tunerkártyához képest video-capture-t illetően. Az AIW kártyákról keveset beszéltünk, egyébként nagyra tartom őket, az árukat viszont sokallom.
[Szerkesztve] -
#95
Beck18
tag
TudorVigyor
#93
Beck18
tag
válasz
TudorVigyor
#93
üzenetére
Köszi Raymond!
TudorVigyor! amit DcsabaS-el beszélsz annak mint irtam a felét se értem még:))
de azért igyexem rájönni:P -
#94
vfo7
senior tag
TudorVigyor
#93
vfo7
senior tag
válasz
TudorVigyor
#93
üzenetére
Tudomásom szerint az AIW-k hardveres mpeg-kóderrel rendelkeznek, ezért kódoláskor nem veszik annyira igénybe a processzort.
-
#93
TudorVigyor
aktív tag
Beck18
#91
TudorVigyor
aktív tag
Még röviden annyit, hogy egy VIVO-s kártyával nemcsak ''felvenni'' lehet, lehet tévézni is, ha tudsz rákötni egy külső tunert, pl. egy videomagnóét. Ahogy azt DcsabaS-sel megbeszéltük valahol fentebb, a képminőség még jobb is lehet ilyenkor, csak éppen le kell mondani néhány funkcióról, pl. az állomások kényelmes kapcsolgatásáról.
[Szerkesztve] -
#90
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#85
TudorVigyor
aktív tag
Hát íme. Az dől betűs részekben igyekszem idézni a saját állításaimat, majd a te állításaidat, végül a saját véleményemet.
''1) Ezt ki vagy mi állítja? A video dekóder egy hardver elem, tessék rákeresni.''
Lényeges megkülönböztetni a videó dekódolását és a digitalizálását, tessék megérteni!
És korábban is írod, hogy
Pontosítás: a digitalizálást igazából nem a ''videó dekóder'' végzi, hanem egy videó AD konverter. A videó dekódernek előtte van szerepe a videó jel processzálásában.
Már unod, de azért megismétlem, hogy a digitalizálást a video dekóder egység végzi. Ez a neve. Itt van egy: [L]http://www.semiconductors.philips.com/cgi-bin/pldb/pip/SAA7114H/V1[/L]
Itt van egy másik adag (encoderekkel vegyesen):
[L]http://www.conexant.com/products/entry.jsp?id=10[/L]
A video dekódolás lépéseiről felvilágosítást nyújt bármelyik dekóder data sheet-je. Ezeken látható, hogy a dekódolás egyik lépése az A/D konverzió.
''2) URL? ''Az interlace-elést'' a Rage Theater végzi: mi?''
Triviálisan az végzi, hiszen a ViVo és AIW kártyáknál az állítja elő a PAL (NTSC, SECAM) videó kimenő jelet.
Ezt rajtad kívül senki sem hívja interlace-elésnek. Ez a TV encoding, vagy encoding for TV.
''3) Én gyártói dokumentumból idéztem. Nem PR anyag, data sheet.''
Ettől függetlenül (ha betű szerint idézted) vannak benne bizonyos félrevezető mértékegység jelölések. Másrészt pedig ismételten felhívom a figyelmed a folyamatos és a csúcs átviteli sebességek különbözőségére.
Köszönöm a figyelemfelhívást, válasz a #86-ban.
''5) Na ne ködösítsünk. A PCI kártyáról átjut a memóriába az adat, eközben nálam nem lassul a HDD átviteli sebesség. ''
Senki sem ködösít. Ha nem is írsz a HDD-re, akkor nyilván nem észleled, hogy lassulna. De ha írsz a HDD-re (ez ugye a digitalizálás esete), akkor a 2-irányú ás meglehetősen nagy átviteli igény miatt már igen. Ez közvetlenül abban nyilvánul meg, hogy a minimális CPU igény megnövekszik (a ViVo-s megoldáshoz képest), és nő az eldobott frame-ek száma.
Válasz a #86-ban.
''Hálókártya: a 100MB/sec-et nem fogjuk tudni elérni, ez biztos.''
Már megint ezek a mértékegységek. A ''100-as hálózati kártya'' nem 100 MByte/s-os, hanem 100 Mbit/s-os (100 Mbps). Ez tömörítés nélkül nem is elég gyors ahhoz, hogy fogadni tudja a teljes PAL felbontású videót.
A gigabites vezérlők (1 Gbps = 1000 Mbps = 125 MByte/s) már igen, de itt is számos dolog akadályozza az átvitel folyamatosságát, ezért nagyon fontos, hogy a CPU általános foglaltsága minél alacsonyabb legyen.
Válasz a #86-ban. Valóban elnéztem, ahogy már írtam is, és én el is ismerem, ha hibázok. Szólok, hogy ez nem tárgyi tévedés, mielőtt a hálózatok felé terelnéd a szót, mert a hálózati elemekről sokkal de sokkal többet és nagyobb élvezettel tudok beszélni, mint a tunerkártyákról és a VIVO-s vga kártyákról.
''De nagyon életszerű ám, hogy valaki full PAL tömörítetlen anyagot PCI-os kártyával a szerverre ír.''
A hálózati drive-okra való közvetlen digitalizálás nálam napi gyakorlat, úgyhogy életszerű. (Igaz, nem PCI-os TV tuner kártyáról, de ha azt használnék, akkor is hasznos lenne a funkció.) Ennek az az alapvető oka, hogy az egy PC-ben kényelmesen és biztonságosan elhelyezhető HDD-k száma kisebb, mint amikor több gép között osztjuk el. (Elárulom még azt is, hogy a hálózati drive-ok tárolására használt gépeimben nincs sem CD-ROM, sem floppy, sem billentyűzet, sem egér és természetesen monitor sem.)
Nem azzal vitatkozol, amit állítok, én full PAL raw stream mozgatásáról beszéltem (vagy az is napi gyakorlat?), és az volt a lényeg, hiszen sávszélességről beszéltem.
Az overlay megjelenítéshez akadálytalanul át kell tudni juttatni a képet a grafikus kártyához akkor is, ha éppen a HDD irányában is van (a PCI-on keresztül) hasonló nagyságú adattranszfer. A TV tuner kártyák többsége ezt azért nem tudja, mert a gyártó tapasztalatai szerint nem működött kielégítően, és a funkciót letiltotta. (ViVo-s kártyáknál ez ismeretlen probléma.)
…
Csak a saját TV kártyáddal találkoztál eddig?
Nem. Te találkoztál már olyan tunerkártyával, amin nem volt overlay caputure közben, és mindez a hardver hibája volt? 1 példát kértem, annak ellenére, hogy te a “tunerkártyák többségéről” beszéltél.
''7) A CPU-t a világon senki nem használja, egyébként is hogyan lehetne, programozott IO-val? Azt nem is támogatják a dekóder chipek!''
Próbáld megérteni, hogy ha egy adatátvitelt nem is a CPU vezérel, de annak idejére le van állítva, az akkor is veszteség a CPU idejéből! (Jóllehet, nem akkora mintha neki kellene vezérelnie, ugyanis akkor egyéb teendői miatt k+1 menthetné a regiszterek tartalmát is és hasonlók.)
Most ezt próbáltam megérteni, de nem sikerült, mert hibás. A CPU nincs “leállítva”, ezek az idle/sleep/stop módok lennének, itt viszont a processszor fut. Hogy a memóriához hozzáfér-e egy DMA-s memória hozzáférés alatt, az más kérdés, de nincs leállítva. Ha a vga kártya frame-bufferébe megy a DMA (overlay-hez), akkor még ez a probléma sem áll fönn. (Értem ám a többit is, jóllehet tényleg nem releváns. A regisztermentés akkor kellene, ha processzoroldalról ÉS megszakításkezeléssel oldanánk meg az átvitel vezérlését, ami független attól, hogy DMA vagy IO módban történik ez, de a processzorállapot veremre dobása nem fekteti meg a processzort, nem Z80 ez.)
''8) Én nem tudom mérni megfelelő adatok nélkül, és szerintem itt senki sem.''
Márpedig lehet mérni, hiszen a ViVo-s kártyák manapság gyakorlatilag 2 nagy kategóriába esnek:
1.) ATi: ezek WDM kompatibilisek, de együttműködnek a WDM-VFW mapper-rel.
2.) nVIDIA: ezek meg általában VFW kompatibilisek.
Ez pusztán szoftverkérdés, mindketten tudjuk. Amúgy ha valaki kimérte, lássuk az eredményt, nem kell lektorált folyóirat, elég egy weblap is.
Ráadásul az nVidia nem gyárt video dekóder chip-et, tehát az nVidia kártyákon Conexant, Philips stb. dekóderek vannak. Na hogy ezek “általában VFW kompatibilisek” lennének, arra éppen a következő bekezdésben említett Leadtek kártyán lévő Conexant dekódere az ellenpélda.
Így tehát gyakorlatilag csak a TV Tuner kártyáknál kell számítani arra, hogy nem (teljesen) WDM/VFW kompatibilis (pl. a már többször emlegetett Leadtek kártya sem). És történetesen a kezemen átfutott TV kártyák több mint fele ilyen volt.
Ezzel, mint írtam, az a bajom, hogy ez a video decoder SZOFTVERellátottságától függ. Lehet, hogy ez az adott Leadtek kártya Conexant chipje ilyen, sőt lehet, hogy a VFW driver hiánya valódi gond, de hogy erre csak a TV tuner kártyáknál kelljen számítani? Szerintem nyugodtan számíthatunk erre bármelyik olyan VIVO-s vga kártyánál, amire egy újabb fejlesztésű video decodert tesznek (akár egy későbbi ATI kártyánál is), és a VFW driver-t már nem készítik el.
''9) Befogott fülekkel nem halljuk meg a gyerekünk szavát sem.''
Nem adtál választ arra, hogy szerinted miért jobb vakon (folyamatos overlay megjelenítés nélkül) digitalizálni. Mert szerintem rosszabb, hiszen nem látjuk meg a beavatkozást/módosítást igénylő dolgokat.
Szerintem nem jobb vakon capture-ölni, de még nem is volt rá szükségem.
''10) Én az első pillanattól a video digitalizálásról, esetleg video capture-ről beszéltem. Akinek telik VIVO-s kártyára, annak telik egy 2.4-es Celeronra is.''
KAVARSZ.
1.) A ViVo-s kártyához gyengébb proci is elég, tökéletes (deinterlace-elt) megjelenítéssel. Persze aki akar, nyugodtan vehet gyorsabb procit is.
2.) A ViVo-s grafikus kártya nem feltétlenül drága, most is lehet venni 20 eFt körül.
Maradjunk a video capture-nél. Így egyiken sem vághatjuk a másik fejéhez, hogy kavar.
''11) Akkor fogadom el, hogy helytelen a feltételezésem, ha azt megfelelő módon bizonyítják. ''
Jó vicc. Nem elég, hogy elemi dolgokat kell magyaráznom, még ''bizonyítsam is'' (...
Elemi dolgokat KELL magyaráznod? Nem kell, ugyan, csak megfelelő érveket felhozni a vitában, ha nincsenek, akkor viszont azt kell mondani, hogy elnéztem, nem tudtam, tévedtem, vagy nem vagyok biztos benne.
''I. Standard minőség? Az mi?''
Adott esetben a szabványos PAL jel.
A “minőség” és a “formátum” szavak nem szinonímák, de mindegy, látom elírás csak.
''II. A kép a képben-t miért ne csinálhatnánk meg egy PCI-os kártyával?''
Mert általában nincs overlay, nem marad szufla a CPU-ban, és fekete keret van a kiadott videó jel körül.
Na jó. Innentől én azt állítom, hogy általában van overlay. És a CPU használat minimális. A fekete keret pedig a TV encodertől függ, ott van az ATI-m TV kimenetén is.
''III. Hogy konkrét példát írjak, és ez nem feltételezés, az ASUS 3dXplorer VIVO-n a video dekóder egy Philips chip, a video enkóder pedig integrálva van a Riva128 VGA vezérlőre, a TV out-ot az kezeli.''
Erre csak azt mondhatom: nVIDIA. (Vajon tőlem hallod először, hogy multimédiára az ATi való?!?)
Nem, a PR-osoktól sokat hallottam már, hogy mi való multimédiára. Másrészt jelenleg ATI kártya van a saját gépemben (már írtam). Flame war-t meg csak azért nem robbantasz ki ezzel az nVidia-ATI dologgal, mert rajtunk kívül senki sem olvassa ezeket a hosszú beírásokat. Sőt lassan már mi sem.
''IV. És ráadásul ennek semmi köze a capture-höz.''
Akkor van, ha effektezni is akarnak. (Bár ez amatőröknél tényleg ritka.)
A profiknál meg az ritka ugyebár, hogy egy TV encoder chipes vga kártya képét visszavezessék a capture card bemenetére effektezés céljából.
Várom a megjegyzéseket.
[Szerkesztve] -
#88
TudorVigyor
aktív tag
TudorVigyor
aktív tag
De a #86-ra várom a választ, nem kell, hogy hosszú legyen, és persze tegeződhetünk.
-
#86
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#85
TudorVigyor
aktív tag
Ne haragudjon, nem tudom elolvasni, amit ír, de megígérem, hogy a napokban rászánom az időt, és pontosítjuk, amit lehet. Ígérem, hogy csak lényegi dolgokra reagálok, nyilvánvaló elírásokra vagy pongyola fogalmazásra nem, már csak azért sem, már nálam is előfordul helyenként.
Egy rövid anyaggal, amit korábban írtam ma, mégis hozzájárulnék a vitához, erre is várom a reakciókat. Ez az egyik olyan pont, ahol én is érdekesnek tartom az okfejtegetést.
Szóval 3. pont
''A PCI busz elméletileg 133 MByte/s-ot tud (a Mbps az Mbit/s), a teljes PAL felbontású (768x576 pixel, 25 fps) digitalizált videó adatfolyam pedig RGB-ben 31.6 MByte/s (= 253 Mbps), amit ha 32 bit-en viszünk át, tényleg 42.2 MByte/s (= 337 Mbps) a sávszélesség igény. Ez önmagában sem csekélység, de foleg az a probléma, hogy más eszközök is használják a PCI buszt (HDD, LAN, hang, modem), ezért nagyon könnyen eloállhat átmeneti fennakadás, kivált hogy itt FOLYAMATOSAN kell átpumpálni mondjuk 42.2 MByte/s-ot (de minimum a felét), a PCI-ra vonatkozó 133 MByte/s viszont a MAXIMÁLIS érték, ami NEM biztosítható folyamatosan.''
Igen, a Mbps emlékeim szerint tényleg megabit/sec, ezt elírta a a data sheet (p. 1-6). Nem ártott volna, ha észreveszem. Szóval vegyük a 33.3MHz-et (bár vehetnénk 66-ot is), és 32 bites szélességet (bár vehetnénk 64-et is), és számoljunk megabyte/sec-ben. Ez 133 MB/s elvi sávszélesség, ami a gyakorlatban valóban kevesebb, és függ a latency timer-től is, bár ezt meglepően kevesen tudják. Szóval vegyünk 105MB/sec-et mondjuk, ez tartható.
A számolásban nem bohóckodok az RGB32 sávszél igényével. Mondhatnám, hogy általában a profik sem használják, de nem mondom, mert nem tudom. Én mindenesetre nem használom, azért, mert a kompozit video jel sem RGB összetevőkben érkezik, és tudom, hogy a video dekóder csipem natív módja a YUV4:2:2 packed formátum, a többi formátumot egy hardveres konvertáló egység állítja elő. Harmadrészt pedig később ebből fogom letömöríteni MPEG4-be, de ez már más tészta.
Szóval szeretnénk abból a PAL jelből egy 768*288 pixeles mintákat venni, másodpercenként 50-et, aztán majd a megfelelő helyeken (memória, frame buffer) összeáll a 768*576@25fps. Mivel pixelenként 1 bájtra van szükségünk, az 10.5 MB/sec.
Szóval volt egy 105 MB/sec-es effekítv PCI sávszélességünk. Ebbe a 10,5MB/sec-es folyamból 10 beleférne, de nekünk legrosszabb esetben is csak 3 kell. 1 capture card -> memória irányban. 1 a memória->HDD felé (vagy sokkal kevesebb, ha azért tömörítettünk is rajta), és 1 a capture card->vga card irányban, hogy megjelenjen az a sokszor emlegetett overlay.
Ha a vinyó helyett a hálókártyára irányába küldjük a már raw vagy letömörített adatfolyamot, akkor keletkezik egy 10,5MB/sec-es folyam (100 megabit/sec=12,5 MB/sec, tehát éppen átmehet arra is), bár akkor a HDD felé nem megy semmi, tehát a végösszeg sem változik.
A maradék sávszélesség bőven több, mint ami a maradék funkcióhoz kell (beleértve egyébként az audio capture-t is, amiről még nem is beszéltünk.
Lehet, hogy elszámoltam valahol, várom a bírálatot. -
#85
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#81
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#81
üzenetére
Kedves (#81) TudorVigyor!
''1) Ezt ki vagy mi állítja? A video dekóder egy hardver elem, tessék rákeresni.''
Lényeges megkülönböztetni a videó dekódolását és a digitalizálását, tessék megérteni!
''2) URL? ''Az interlace-elést'' a Rage Theater végzi: mi?''
Triviálisan az végzi, hiszen a ViVo és AIW kártyáknál az állítja elő a PAL (NTSC, SECAM) videó kimenő jelet.
''3) Én gyártói dokumentumból idéztem. Nem PR anyag, data sheet.''
Ettől függetlenül (ha betű szerint idézted) vannak benne bizonyos félrevezető mértékegység jelölések. Másrészt pedig ismételten felhívom a figyelmed a folyamatos és a csúcs átviteli sebességek különbözőségére.
''5) Na ne ködösítsünk. A PCI kártyáról átjut a memóriába az adat, eközben nálam nem lassul a HDD átviteli sebesség. ''
Senki sem ködösít. Ha nem is írsz a HDD-re, akkor nyilván nem észleled, hogy lassulna. De ha írsz a HDD-re (ez ugye a digitalizálás esete), akkor a 2-irányú ás meglehetősen nagy átviteli igény miatt már igen. Ez közvetlenül abban nyilvánul meg, hogy a minimális CPU igény megnövekszik (a ViVo-s megoldáshoz képest), és nő az eldobott frame-ek száma.
''Hálókártya: a 100MB/sec-et nem fogjuk tudni elérni, ez biztos.''
Már megint ezek a mértékegységek. A ''100-as hálózati kártya'' nem 100 MByte/s-os, hanem 100 Mbit/s-os (100 Mbps). Ez tömörítés nélkül nem is elég gyors ahhoz, hogy fogadni tudja a teljes PAL felbontású videót.
A gigabites vezérlők (1 Gbps = 1000 Mbps = 125 MByte/s) már igen, de itt is számos dolog akadályozza az átvitel folyamatosságát, ezért nagyon fontos, hogy a CPU általános foglaltsága minél alacsonyabb legyen.
''De nagyon életszerű ám, hogy valaki full PAL tömörítetlen anyagot PCI-os kártyával a szerverre ír.''
A hálózati drive-okra való közvetlen digitalizálás nálam napi gyakorlat, úgyhogy életszerű. (Igaz, nem PCI-os TV tuner kártyáról, de ha azt használnék, akkor is hasznos lenne a funkció.) Ennek az az alapvető oka, hogy az egy PC-ben kényelmesen és biztonságosan elhelyezhető HDD-k száma kisebb, mint amikor több gép között osztjuk el. (Elárulom még azt is, hogy a hálózati drive-ok tárolására használt gépeimben nincs sem CD-ROM, sem floppy, sem billentyűzet, sem egér és természetesen monitor sem.)
''6) Ha nem külön PCI-os IDE vezérlőt használunk, akkor csak a déli hídig kell osztozni a sávszélességen. De még úgy is beleférne. ''A tv tunerkártyák többsége'' - pl?''
Csak a saját TV kártyáddal találkoztál eddig?
''7) A CPU-t a világon senki nem használja, egyébként is hogyan lehetne, programozott IO-val? Azt nem is támogatják a dekóder chipek!''
Próbáld megérteni, hogy ha egy adatátvitelt nem is a CPU vezérel, de annak idejére le van állítva, az akkor is veszteség a CPU idejéből! (Jóllehet, nem akkora mintha neki kellene vezérelnie, ugyanis akkor egyéb teendői miatt k+1 menthetné a regiszterek tartalmát is és hasonlók.)
''8) Én nem tudom mérni megfelelő adatok nélkül, és szerintem itt senki sem.''
Márpedig lehet mérni, hiszen a ViVo-s kártyák manapság gyakorlatilag 2 nagy kategóriába esnek:
1.) ATi: ezek WDM kompatibilisek, de együttműködnek a WDM-VFW mapper-rel.
2.) nVIDIA: ezek meg általában VFW kompatibilisek.
Így tehát gyakorlatilag csak a TV Tuner kártyáknál kell számítani arra, hogy nem (teljesen) WDM/VFW kompatibilis (pl. a már többször emlegetett Leadtek kártya sem). És történetesen a kezemen átfutott TV kártyák több mint fele ilyen volt.
''9) Befogott fülekkel nem halljuk meg a gyerekünk szavát sem.''
Nem adtál választ arra, hogy szerinted miért jobb vakon (folyamatos overlay megjelenítés nélkül) digitalizálni. Mert szerintem rosszabb, hiszen nem látjuk meg a beavatkozást/módosítást igénylő dolgokat.
''10) Én az első pillanattól a video digitalizálásról, esetleg video capture-ről beszéltem. Akinek telik VIVO-s kártyára, annak telik egy 2.4-es Celeronra is.''
KAVARSZ.
1.) A ViVo-s kártyához gyengébb proci is elég, tökéletes (deinterlace-elt) megjelenítéssel. Persze aki akar, nyugodtan vehet gyorsabb procit is.
2.) A ViVo-s grafikus kártya nem feltétlenül drága, most is lehet venni 20 eFt körül.
''11) Akkor fogadom el, hogy helytelen a feltételezésem, ha azt megfelelő módon bizonyítják. ''
Jó vicc. Nem elég, hogy elemi dolgokat kell magyaráznom, még ''bizonyítsam is'' (:)...
''I. Standard minőség? Az mi?''
Adott esetben a szabványos PAL jel.
''II. A kép a képben-t miért ne csinálhatnánk meg egy PCI-os kártyával?''
Mert általában nincs overlay, nem marad szufla a CPU-ban, és fekete keret van a kiadott videó jel körül.
''III. Hogy konkrét példát írjak, és ez nem feltételezés, az ASUS 3dXplorer VIVO-n a video dekóder egy Philips chip, a video enkóder pedig integrálva van a Riva128 VGA vezérlőre, a TV out-ot az kezeli.''
Erre csak azt mondhatom: nVIDIA. (Vajon tőlem hallod először, hogy multimédiára az ATi való?!?)
''IV. És ráadásul ennek semmi köze a capture-höz.''
Akkor van, ha effektezni is akarnak. (Bár ez amatőröknél tényleg ritka.) -
#83
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#80
TudorVigyor
aktív tag
''Helytelen feltételezésekbe bocsátkozol, mert egyrészt az ATi ViVo-s (és AIW) kártyáinál a Rage Theater is egy választható lehetőség, de a lényeg mindenesetre az, hogy ugyanazzal az eszközzel, standard minőségben juttathatod ki is és be is az anyagot. (Egy ViVo-s kártyával azt is megteheted, hogy a kimeneti jelet visszakötöd a bemenetre, és amolyan ''kép a képben a képben...'' effektusokat csinálsz.)''
I. Standard minőség? Az mi?
II. A kép a képben-t miért ne csinálhatnánk meg egy PCI-os kártyával?
III. Hogy konkrét példát írjak, és ez nem feltételezés, az ASUS 3dXplorer VIVO-n a video dekóder egy Philips chip, a video enkóder pedig integrálva van a Riva128 VGA vezérlőre, a TV out-ot az kezeli. Meg kell nézni a kártyát, rákeresni az alkatrészek kódjára, és kiderül, hogy nincs olyan alkatrész a Riva128-on kívül, ami képes lenne erre. 99%, hogy ez minden NVidia kártyán így van. A Theatre szerintem is képes video kimenet meghajtására, nem vitattam.
IV. És ráadásul ennek semmi köze a capture-höz. -
#82
barbikenje
aktív tag
barbikenje
aktív tag
Hm... nem is gondoltam volna, hogy enyit lehet beszélni a témáról, főleg a VIVO alkalmazásáról/tulajdonságairól/tömörítési eljárásokról. És őszintén örülök, hogy vannak emberek, akik a szívük ügyének érzik mások felvilágosítását, mégha ez néha parázs vitákba is torkollik.:). Mint a topic indítója szívesen veszem a további hozzászólásokat, had' dagadjon a téma...:))
-
#81
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#80
TudorVigyor
aktív tag
Sajnos nagyon kevés az időm, így most csak röviden válaszolok.
1) Ezt ki vagy mi állítja? A video dekóder egy hardver elem, tessék rákeresni.
2) URL? ''Az interlace-elést'' a Rage Theater végzi: mi?
3) Én gyártói dokumentumból idéztem. Nem PR anyag, data sheet.
4) Egyetértünk.
5) Na ne ködösítsünk. A PCI kártyáról átjut a memóriába az adat, eközben nálam nem lassul a HDD átviteli sebesség. Hálókártya: a 100MB/sec-et nem fogjuk tudni elérni, ez biztos. De nagyon életszerű ám, hogy valaki full PAL tömörítetlen anyagot PCI-os kártyával a szerverre ír.
6) Ha nem külön PCI-os IDE vezérlőt használunk, akkor csak a déli hídig kell osztozni a sávszélességen. De még úgy is beleférne. ''A tv tunerkártyák többsége'' - pl?
7) A CPU-t a világon senki nem használja, egyébként is hogyan lehetne, programozott IO-val? Azt nem is támogatják a dekóder chipek!
8) Én nem tudom mérni megfelelő adatok nélkül, és szerintem itt senki sem.
9) Befogott fülekkel nem halljuk meg a gyerekünk szavát sem.
10) Én az első pillanattól a video digitalizálásról, esetleg video capture-ről beszéltem. Akinek telik VIVO-s kártyára, annak telik egy 2.4-es Celeronra is.
11) Akkor fogadom el, hogy helytelen a feltételezésem, ha azt megfelelő módon bizonyítják. Én korrektül leírtam, hogy feltételezek, minimális korrektség, hogy ezt vissza is halljam ilyen jellegű kritikánál, ha abban is feltételezésről van szó.
[Szerkesztve] -
#80
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#76
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#76
üzenetére
1.) Pontosítás: a digitalizálást igazából nem a ''videó dekóder'' végzi, hanem egy videó AD konverter. A videó dekódernek előtte van szerepe a videó jel processzálásában. Természetesen a videó kóder/dekóder lehet ugyanabban a chip-ben az AD - DA konverterekkel, lásd pl. az ATi megoldásait.
2.) Az ATI ViVo kártyáin a deinterlace-elést a grafikus processzor végzi (bár az interlace-elést meg a Rage Theater, ezért elképzelhető, hogy az is tud deinterlace-elni).
3.) A PCI busz elméletileg 133 MByte/s-ot tud (a Mbps az Mbit/s), a teljes PAL felbontású (768x576 pixel, 25 fps) digitalizált videó adatfolyam pedig RGB-ben 31.6 MByte/s (= 253 Mbps), amit ha 32 bit-en viszünk át, tényleg 42.2 MByte/s (= 337 Mbps) a sávszélesség igény. Ez önmagában sem csekélység, de főleg az a probléma, hogy más eszközök is használják a PCI buszt (HDD, LAN, hang, modem), ezért nagyon könnyen előállhat átmeneti fennakadás, kivált hogy itt FOLYAMATOSAN kell átpumpálni mondjuk 42.2 MByte/s-ot (de minimum a felét), a PCI-ra vonatkozó 133 MByte/s viszont a MAXIMÁLIS érték, ami NEM biztosítható folyamatosan.
4.) ''de a déli híd, déli hid-északi híd, végül az északi híd-memória sávszélesség jóval nagyobb, mint az a 44Mbps.''
Ez igaz, ezt senki nem is mondta problémának.
5.) ''Ezt alátámasztom azzal, hogy TV nézés (640*480*YUY2) közben változatlan, ismétlem változatlan sebességgel tudok fájlokat másolni, ami szintén jelentős déli-híd forgalmat generál.''
Ez már csak félig igaz. Ugyanis ha csak NÉZED a TV-t, akkor nem kell a PCI buszon át a HDD-re is másolni az anyagot, ez teszi lehetővé számodra, hogy file-okat másolgass. (Persze a megjelenítéshez át kell másolni az AGP-s grafikus kártya felé, de ott nem ekkora a szűkület.) Ha digitalizálsz is a HDD-re vagy egy hálózati drive-ra (pláne tömörítetlenül), vége e jó világnak.
6.) ''Sokat visszatérő probléma, hogy az overlay mutat-e képet vagy sem.''
Az overlay megjelenítéshez akadálytalanul át kell tudni juttatni a képet a grafikus kártyához akkor is, ha éppen a HDD irányában is van (a PCI-on keresztül) hasonló nagyságú adattranszfer. A TV tuner kártyák többsége ezt azért nem tudja, mert a gyártó tapasztalatai szerint nem működött kielégítően, és a funkciót letiltotta. (ViVo-s kártyáknál ez ismeretlen probléma.)
7.) ISMÉTLEM:
A.) ''''Szoftveres tömörítésnél a ViVo-s kártya kevésbé terheli a PCI buszt és a CPU-t'',
mert hiszen első körben nem is használja, szemben a PCI-os TV tuner kártyákkal, amelyek vagy a CPU-t használják az átvitelhez, vagy DMA-val magukat, de akkor meg a CPU idejébe harapnak bele.
B.) ''ezért ritkábbak az eldobbott képek, és kissé lassúbb CPU is elég.''
8.) ''Hogy melyik hardverhez milyen driver-t fejlesztenek, nem kapcsolódik a VIVO-PCI kérdéshez, IMO egyedül gyártó és típusfüggő. Gyakoriságot nem tudom mérni. ''
A gyakoriságot LEHET mérni, és aszerint a TV tuner kártyáknál ritkább a teljes értékű VFW/WDM kompatibilitás. (Jellemző pl. hogy kép van, de hang nincs, vagy nem megfelelő, esetleg nem lehet hangolni, stb.)
9.) ViVo-nál ''Nem probléma a digitalizálás közbeni overlay megjelenítés, ezért menet közben jobban kontrollálható a digitalizálási folyamat.''
Mire Te:
''Mint leírtam, nem tartom védhetőnek.''
Aztán miért?!?
10.) ''TV nézés processzorhasználatát gondolom tényleg csökkenti az ATI megldása, nem tudom. Természetesen interlaced képet senki sem akar bámulni tunerkártyás megoldásnál sem, de szoftvermegoldás van.''
Azt kell megérteni, hogy egy TV kártyát a legtöbben mégis csak azért szeretnének maguknak, hogy a számítógépen is nézhessék a TV-t, nyilván minél jobb minőségben, és kisebb járulékos költségek mellett (ne kelljen hozzá túl drága CPU).
11.) ''A VIVO-s kártyák video kimenetét feltételezésem szerint a vga vezérlőbe integrált video encoder valósítja meg, tehát nincs előnyük egy sima TV-out os vga kártyához képest. ''
Helytelen feltételezésekbe bocsátkozol, mert egyrészt az ATi ViVo-s (és AIW) kártyáinál a Rage Theater is egy választható lehetőség, de a lényeg mindenesetre az, hogy ugyanazzal az eszközzel, standard minőségben juttathatod ki is és be is az anyagot. (Egy ViVo-s kártyával azt is megteheted, hogy a kimeneti jelet visszakötöd a bemenetre, és amolyan ''kép a képben a képben...'' effektusokat csinálsz.)
12.) ''Ezzel egyetértek, de a tunerkártyán is van kompozit video bemenet, lehet azt is külső tunerrel használni.''
Ez szerencsére igaz.
13.) ''Ráadásul tunerkártyás megoldásnál megtarthatod a video decoderes hardvert és a bejáratott programjaidat akkor is, ha lecseréled a vga kártyádat.''
Ez is igaz. -
DcsabaS
senior tag
''ezt annyit tesz hogy pl. Premierben nem tudom használni a kártyát?''
Nem. Annyit jelent, hogy azokkal a programokkal nem tudod teljes értékűen használni, amelyek a VFW kompatibilitási felületen keresztül használnák. (Ez jelenleg a programok többségét jelenti.) A Premiere külön ügy, ahhoz gyakran készülnek speciális driver-ek. Hogy az adott esetben is van-e, azt nem tudom.
''Én kb úgy képzeltem el hogy felveszek pl egy meccset a tv-ből valamilyen formátumban avi/mpeg majd ezt kellő képp szerkesztem/vágom és a végén elmentem.''
Ennél a TV kártyánál ez leginkább akkor mehet, ha teljes PAL felbontású MPEG-1-be, vagy 1-es key frame távolságú DivX-be digitalizálsz a saját programjával, majd pl. a VirtualDub-bal szerkesztesz és konvertálsz. (Az MPEG-2 nehezen szerkeszthető, az M-JPEG-nél meg akkorák lennének a file-ok (az alacsony tömörítési arány miatt), hogy szükség lenne a multisegment üzemmódra, azt viszont csak csökevényesen hajtja végre a kártya saját szoftvere.) -
#76
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#73
TudorVigyor
aktív tag
Amit leírok, elképzelhető, hogy 1-2 ponton hibás, és helyenként leegyszerűsítő; várom a megjegyzéseket. Nem parasztvakításnak szánom, nem a kisujjamból szopom, de lehet, hogy hibás.
''Teljes tisztelettel kérem, hogy írja meg valaki, mivel és miért jobb digitalizálásra egy VIVO-s videokártya, mint egy mezei tunerkártya.'' - Írtam én.
A video capture első mozzanata (és valójában főként ez érdekelne, ahogy mindig is hangoztattam), a digitalizálás. Ekkor az analóg videojelből olyan mintát vesz egy video decoder hardver elem, ami megfelel a beállított méret és színtér (és sok egyéb) paraméternek. Ez nem egy egyszerű feladat: genlock, scaling, cropping, ésatöbbi.
Ha ebben a mozzanatban az ATI Theatre chip (gondolom erről beszélünk az ATI kártyák kapcsán) képes deinterlacing műveletre, akkor igen, ez egy olyan előny, ami engem nagyon is érdekelne. Ezt hardver specifikációra mutató URL-lel lehetne jól alátámasztani, ha van ilyen. A generikus, olcsó tv tunerek nagy kedvence, a bt8x8 tudtommal nem képes erre.
A digitalizálási folyamat eredményeképpen, a video kódolást (tömörítést) megelőzően eljutnak a (fél)képkockák a memóriába, tunerkártyánal a PCI busz irányából, a VIVO-s megoldásoknál az AGP-n át.
Elég-e erre a PCI? A bt878a data sheet szerint igen:
''The Fusion 878A is designed to efficiently utilize the available 132 Mbps PCI
bus. The 32-bit DWORDs are output on the PCI bus with the appropriate image
data under the control of the DMA channels. The video stream consumes bus
bandwidth with average data rates varying from 44 Mbps for full size 768 x 576
PAL RGB32, to 4.6 Mbps for NTSC CIF''. A forgalmat PCI initiator szerepkörben, bus mastering eljárással maga a video dekóder vezérli, processzoridőt nem foglal.
Ott tartunk, hogy PCI-os forgalom keletkezik. Ez átmegy a déli hídon, hogy végül eljuthasson az északi hídon át a memóriába (DMA), de a déli híd, déli hid-északi híd, végül az északi híd-memória sávszélesség jóval nagyobb, mint az a 44Mbps. Ezt alátámasztom azzal, hogy TV nézés (640*480*YUY2) közben változatlan, ismétlem változatlan sebességgel tudok fájlokat másolni, ami szintén jelentős déli-híd forgalmat generál.
Ha egyszer eljutott a digitalizált kép a memóriába (tunerkártyáról vagy az AGP-n keresztül a VIVO-s videokártyáról), akkor jöhet a kódolás (tömörítés), ez mindkét esetben a processzor dolga. Ha besegít a hardver, akkor ok, lassú gépnél erre lehet, hogy szükség van. 2.4 GHz Celeronnál sincs már rá szükség, és ebben a szoftveres deinterlace filter mellett valós idejű xVid tömötítés is benne van (hang kódolás már nem). Természetesen léteznek teljesen hardveres megoldások is PCI-os kártyákon (lásd DC30) vagy külső eszközökön (lásd MP10), de most szeretnék nem ezekről beszélni, hanem folytatni a tunerkártya vs. VIVO-s VGA saga-t.
Sokat visszatérő probléma, hogy az overlay mutat-e képet vagy sem. Kérdeztem, hogy miért ne mutatna, ez a kérdés továbbra is áll. Igen, DMA átvitellel el kell juttatnunk a videovezérlőhöz a képkockákat a déli híd-északi híd-AGP busz útvonalon, amit a bt878, ami ugye nem a legmodernebb darab, önállóan megold. Bár tényleg láttam programokat, amik capture közben nem adtak (vagy csak bizonyos felbontásig) adtak overlay képet, de mivel mások igen, ezért ez a bt878 esetén sem, és feltételezésem szerint a drágább megoldásoknál sem hardver problémával küszködünk.
Az eredeti pontokra reagálva:
1) ''Szoftveres tömörítésnél a ViVo-s kártya kevésbé terheli a PCI buszt és a CPU-t, ezért ritkábbak az eldobbott képek, és kissé lassúbb CPU is elég.''
Átalakítanám erre (kicsit pongyolán):
Egy VIVO-s digitalizálás és tömörítés a PCI buszt nem terheli. A többi viszont a fentiek fényében nem védhető.
2) ''A ViVo-s kártyák általában teljes értékű WDM, esetenként pedig VFW capture drive-rel is rendelkeznek. (A TV kártyáknál gyakoribb az ''egyénieskedés''.)''
Hogy melyik hardverhez milyen driver-t fejlesztenek, nem kapcsolódik a VIVO-PCI kérdéshez, IMO egyedül gyártó és típusfüggő. Gyakoriságot nem tudom mérni.
3) ''Nem probléma a digitalizálás közbeni overlay megjelenítés, ezért menet közben jobban kontrollálható a digitalizálási folyamat.''
Mint leírtam, nem tartom védhetőnek.
4) ''Ha nem is rögzítünk, a videó ill. a TV kép egyszerű megjelenítésére is teljes értékűen használhatók (deinterlace-eléssel, lásd az ATi ViVo kártyáit). A TV kártyáknál a deinterlace-elés többnyire hiányzik.''
Nem vitatkozom. TV nézés processzorhasználatát gondolom tényleg csökkenti az ATI megldása, nem tudom. Természetesen interlaced képet senki sem akar bámulni tunerkártyás megoldásnál sem, de szoftvermegoldás van.
5) ''A digitalizált anyagot ugyanarra az eszközre visszajuttathatjuk, amelyről kaptuk (TV, VCR, kamera).''
Nyilván egy videokártyának más a funkciója, mint a tunerkártyáknak, pl. a monitorra is adnak ki képet, a tunerkártya nem. A VIVO-s kártyák video kimenetét feltételezésem szerint a vga vezérlőbe integrált video encoder valósítja meg, tehát nincs előnyük egy sima TV-out os vga kártyához képest.
6) ''Minthogy a tuner külső eszközben van (TV, VCR), a jelet nem zavarja annyira a PC, másszóval kisebb antennajel is elég ugyanakkora zajszinthez.''
Ezzel egyetértek, de a tunerkártyán is van kompozit video bemenet, lehet azt is külső tunerrel használni. Aki pedig kényelmesebbnek tartja, hogy billentyűzeten vagy mondjuk gördítőkerékkel váltson csatornát, az átkapcsol a zajosabb antennabemenetre.
Ráadásul tunerkártyás megoldásnál megtarthatod a video decoderes hardvert és a bejáratott programjaidat akkor is, ha lecseréled a vga kártyádat.
Várom a megjegyzéseket/korrekciókat.
[Szerkesztve] -
Beck18
tag
Ismét köszi a kimerítő választ. Őszinte leszek a felét se értem:)) de majd igyexem megemészteni, lefordítani az én nyelvemre:D
''A probléma az, hogy a capture driver-e nem VFW kompatibilis'' ezt annyit tesz hogy pl. Premierben nem tudom használni a kártyát?
Valszeg nagyon buta kérdéseket teszek fel, de elég homályos a téma, most kezdek ismerkedni ezzel.
Én kb úgy képzeltem el hogy felveszek pl egy meccset a tv-ből valamilyen formátumban avi/mpeg majd ezt kellő képp szerkesztem/vágom és a végén elmentem. Apróbb próbálkozásaim már voltak, de ott kész anyag volt (pl. egy film avi formátumban).
Az írásodból viszont azt szűröm le, hogy picit naív tervek voltak ezek:B
De nem adom ám fel:)) -
#73
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#70
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#70
üzenetére
Tisztelettel, de már többször is leírtam, hogy miért jobb általában. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy konkrét ViVo-s kártya jobb bármelyik TV tuner kártyánál. Íme az általános szempontok újra:
1.) Szoftveres tömörítésnél a ViVo-s kártya kevésbé terheli a PCI buszt és a CPU-t, ezért ritkábbak az eldobbott képek, és kissé lassúbb CPU is elég.
2.) A ViVo-s kártyák általában teljes értékű WDM, esetenként pedig VFW capture drive-rel is rendelkeznek. (A TV kártyáknál gyakoribb az ''egyénieskedés''.)
3.) Nem probléma a digitalizálás közbeni overlay megjelenítés, ezért menet közben jobban kontrollálható a digitalizálási folyamat.
4.) Ha nem is rögzítünk, a videó ill. a TV kép egyszerű megjelenítésére is teljes értékűen használhatók (deinterlace-eléssel, lásd az ATi ViVo kártyáit). A TV kártyáknál a deinterlace-elés többnyire hiányzik.
5.) A digitalizált anyagot ugyanarra az eszközre visszajuttathatjuk, amelyről kaptuk (TV, VCR, kamera).
6.) Minthogy a tuner külső eszközben van (TV, VCR), a jelet nem zavarja annyira a PC, másszóval kisebb antennajel is elég ugyanakkora zajszinthez.
Természetesen, ha
1.) gyors a procink,
2.) WDM és/vagy VFW kompatibilis a TV tuner kártyánk,
3.) digitalizálás közben nem akarjuk pontosan nyomon követni a képminőség alakulását,
4.) és általában sem igényes TV nézésre akarjuk használni (hanem csak rögzítésre),
5.) továbbá nem is akarjuk visszamásolni a digitalizált anyagot,
6.) és jó nagy antennajelünk van,
akkor a TV tuner kártya éppolyan jó, sőt, egy konkrét típus még jobb is lehet, mint egy adott ViVo-s kártya.
************
''Az lenne a kérdésem, hogy a csíkok a tévén mitől lehetnek?''
Jó lenne látni azokat a csíkokat. -
#70
TudorVigyor
aktív tag
Skica
#67
TudorVigyor
aktív tag
Teljes tisztelettel kérem, hogy írja meg valaki, mivel és miért jobb digitalizálásra egy VIVO-s videokártya, mint egy mezei tunerkártya. Mert ha jobb, én előveszem a polcról az ASUS 3dXplorer VIVO-mat, és beteszem ehelyett a noname tunerkártya helyett.
Konkrétan kérdezném, Skica, hogy milyen felbontásban és színtérben digitalizálva, milyen kodekkel tömörítve szívatott a tuner, és működött az ATI. -
DcsabaS
senior tag
Erről a TV Tuner kártyáról írtam, hogy a minősége és a szolgáltatásai nagyon jók, különlegessége, hogy deinterlace-el és digitalizálás közben is van overlay megjelenítése. (Továbbá remekül megy a teletext, az infra távvezérlő, és a TV hangját is sztereóban veszi, továbbá időzített felvételeket is tud, van rádiója, stb.)
A probléma az, hogy a capture driver-e nem VFW kompatibilis, és WDM-en keresztül sem tudják más programok teljes PAL felbontásban használni, ha meg a saját programjával használjuk, akkor bár tudja a multisegment üzemmódot, nem egyformára állítja be az fps-t az egyes AVI file-okre, ez pedig nagyon megnehezíti azok összefűzését.
Végeredményben úgy lehet a legjobban fölhasználni, ha DivX-be (esetleg XviD-be) digitalizálunk (kb. 3 GHz-es proci mellett), mert akkor a 2 GByte-os AVI file méretbe belefér egy teljes film (több mint 2 óra) nagyon jó minőségben. Ha MPEG-2-be digitalizálunk vele, az fajlagosan rosszabb, ezért csak NTFS partíción ajánlható. Az MPEG-2 választás előnye, hogy relatíve gyengébb CPU is elég neki.
A grafikus kártya is OK, és szépen együtt is tudnak működni.
Szóval e keverék konfiguráció hátránya, hogy alig használhatóvá teszi az M-JPEG-be való digitalizálást, vagyis a legjobb minőségű digitalizálást/editálást, illetve magasabb a CPU igénye. Ezért ha szeretnél videókat szerkesztgetni, akkor nem előnyös, de ha egyszerűen csak archíválni szeretnél TV-ből, vagy videóról, akkor azt jó minőségben megteheted vele (ha elég gyors a procid). -
Skica
őstag
Bocs hogy beleszólok, a vga kártya nem rossz, de a TV tuner nem jó választás.TV felvételre próbált verziók:
ASUS Pal TV tuner+Rádió PCI suxx (DVD minőségben felvétel durva frame dobások),MSI külső USB2-es TV tunere még roszabb volt az adások sem jöttek be rendesen,WinFast Deluxe 2000XP-vel is frame dobálás volt és driver problémák is.
ATI kártyával minden rendben működik. :C -
Beck18
tag
DcsabaS
Még mindig keresem a megoldást az igényeimre.
Találtam egy ilyen Tuner kártyát:
[L]http://www.mistral.hu/uj/admin/leir/out2.phtml?termek=2007941&szam=1&user=1[/L]
Videokarinak pedig ezt:
[L]http://www.mistral.hu/uj/admin/leir/out2.phtml?termek=2007745&szam=1&user=1[/L]
Ahogy néztem kb. azokat a szolgáltatásokat hoznák mint egy 9600os AIW, viszont anyagilag jobban kijönnék.
Véleményed ezekről?
köszi. -
DcsabaS
senior tag
-
vfo7
senior tag
Vagyis az lenne a praktikus, ha egy fölösleges vinyóra installálnám a vindózt, lementeném a registryt, majd installálnám a FAST progiját és megnézném a különbséget.
Ha ez megvan és mondjuk össze lehet hasonlítani a kettőt, akkor mit keressek? Kb. hogy kell hogy kinézzen az a bejegyzés, ami meghiúsítja az együttműködést? -
DcsabaS
senior tag
Maga a _digitalizálás_ hardveres, de a tömörítés csak részlegesen. Ahogyan az MPEG-2 anyag lejátszása is csak gyorsított hardveresen, de nem teljesen van úgy megoldva. (Minthogy rendelkezésre áll a CPU, nincs is szükség teljesen hardveres kódolásra/dekódolásra.)
Az ATi igyekezett okosan kiválasztani a hardveresen gyorsítandó funkciókat. Így lejátszásnál a hardver végzi el a deinterlace-inget, a motion compensation-t (MC) és az inverse discrete cosine transformation-t (iDCT), újabban pedig még egy aluláteresztő jellegű post filter-inget is. (Más gyártók DVD gyorsítás címén csak az MC-t építették be.)
Fajlagosan az MC kb. 10%, az iDCT kb. 40-50%, a deinterlace-ing kb. 20-30% megtakarítást jelenthet a CPU idejéből, a videó dekódolását illetően.
Hogy kódolásnál mennyit gyorsít a hardver, az nem világos, mert ellentmondó információk szoktak keringeni. Ha abból indulunk ki, hogy milyen erős procit kell használnunk (minimum 500-700 MHz-es), akkor nem sokat. Az I-frame alapú MPEG-2 ''digitalizálás'' hasonlít a szoftveres M-JPEG teljesítményigényéhez, ez utóbbihoz viszont szintén kb. 600 MHz a minimális CPU freki (teljes PAL felbontásnál).
Az NV40-ről az a hír járja, hogy _teljesen_ elvégzi a videó kódolását/dekódolását, persze lehet, hogy ez csak reklám szöveg. -
DcsabaS
senior tag
Nehéz ügy. Ha megvolna a registry másolata az installálás előttről, akkor összehasonlíthatnád a mosanival, és kiderülhetne, hogy hova és miket írt be a program. Sajnos arra kell számítani, hogy több száz bejegyzés közül kell rájönni arra, hogy melyikről ismerik fel a gyári szoftverek.
Egy másik eshetőség, hogy az azokhoz készült patchek hatását tanulmányozod, vagyis hogy mit írtak át az INI, INF és más konfigurációs file-okban, hogy felismerjék a capture hardvert.
Előtte mindenképpen célszerű tisztázni, hogy mi a gyártó cég hivatalos álláspontja, és mit mond a többi felhasznála. -
-
vfo7
senior tag
Kipróbáltam néhány általad javasolt capture-progit, de még csak fel sem ismerik a Fast.ot. Nem lehet valami trükk, hogy a kártyát csak azok a szoftverek ismerjék fel, amikkel való együttműködésre készült, illetve a registryben hol és mit keressek?
Sajnálnám, ha nem tudnám használni, mert nagyon jó minőségben capture-el a saját szoftverével.
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
#57
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#55
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#55
üzenetére
Kedves (#55) TudorVigyor!
Olyan érzésem van, mintha szándékosan értetlenkednél. De leírom mégegyszer:
1.) Ha ViVo-s digitalizálót használunk, ami általában AGP-s grafikus kártyát jelent, akkor nincs sávszélesség probléma az adatoknak a CPU felé továbbításakor.
2.) Ellenben a PCI buszos digitalizálóknál erősen terheljük a PCI buszt, egyszerre több irányból is (a digitalizált anyag a CPU felé, a CPU által feldolgozott anyag a HDD felé, a hang, stb.), ami bizony problémát jelent, ugyanis az átvitelnek teljesen akadásmentesnek kell lennie. Pont ezért van az, hogy a komolyabb PCI buszos digitalizálók használnak valamilyen hardveres tömörítést is (M-JPEG szerűt), vagyis hogy legalább a kártyától a CPU felé mutató sávszélességigény csökkenthető legyen. Tehát a hardveres M-JPEG (esetleg MPEG-1/MPEG-2,DV, stb.) lényege nem az, hogy ennek a minősége jobb lenne, mint a megfelelő szoftveres tömörítőké, hanem hogy PCI sávszélességet (és CPU időt) spórolhatunk meg vele.
Összefoglalva:
PCI buszos, nem hardveres M-JPEG esetén:
A.) A PCI busz időnként igenis eldugulhat, ami eldobott frame-ekre vezethet.
B.) Nő a proci terhelése.
C.) Általában nincs overlay, mert ahhoz az adatokat a grafikus kártyához is át kellene vinni (újabb komoly sávszélességigénnyel). (Olyan kártyáknál, mint pl. a Miro DC20, sem kísérelték meg az overlay-t!)
Az overlay megjelenítés a noninterlaced monitoron akkor lehet valóban jó minőségű, ha előtte a deinterlace-elés is megtörtént, ami a CPU számára újra csak tetemes munkát jelentene, az egyszerűbb TV kártyákon meg eleve nincs is olyan proci, amely azt el tudná végezni.
Konkrétan a már emlegetett Leadtek Winfast TV 2000 XP Expert kártya elvégzi a deinterlace-elést és tudja az overlay-t is (fehér holló), de csak kimondottan gyors CPU és HDD mellett.
Márpedig a digitalizálás közbeni overlay fontos, hiszen csak így tudjuk folyamatosan kontrollálni a minőséget, észlelni az esetleges problémákat.
Ezzel szemben egy AGP-s ViVo kártyánál nem gond a deinterlace-elés és a digitalizálással párhuzamos overlay megjelenítés, sem az akár tömörítetlen (legjobb minőségű) digitalizált anyag átadása a CPU-nak további processzálásra, illetve akár az is lehetséges, hogy a CPU-nak valamilyen előszűrt (mondjuk zajszűrt) anyagot adjon át a grafikus kártya.
Írod:
''Sem a VIVO-s videokártya video dekódere, sem a tunerkártya nem tömörít. ''
Típusa válogatja. Amióta megjelentek a digitális portokra (COM, LPT, USB) csatlakozó web kamerák, azóta egyre jobban terjed, hogy a digitalizált videót maga az eszköz tömöríti is (különben nem lehetne elérni értelmes fps-t). Vannak már USB-s TV-k is. Megjelentek már az olyan TV kártyák is, amelyek tudnak pl. hardveres MPEG-1-et is (tehát nem az alaplapi CPU-val csináltatják meg), más kérdés, hogy erre mi szükség van.
A ViVo-s kártyáknál egyelőre tényleg nem divat a hardveres tömörítés, de pl. az nVIDIA hamarosan megjelenő NV40-es chipjével kapcsolatban kimondottan ennek lehetőségét állítják.
***************
''Nem úgy kell üzembe helyezni mint a többit: nincs hozzá külön driver, hanem ha berakom, akkor a hozzávaló szoftvert kell tok-vonó telepíteni, a driver a telepítés során csomagolódik ki és települ fel.''
Sajnos vannak ilyen szemétkedő megoldások, kimondottan azért, hogy más programmal ne is lehessen használni az eszközt.
Elméletileg abból lehet kiindulni, hogy egy gyárilag elrontott kompatibilitási felületről van szó, tehát valójában VFW vagy WDM kompatibilis az eszköz (inkább az utóbbi), csak a driver-e el van dugva (avagy inaktiválva) más programok elől. Ez esetben lehet, hogy csak át kell írni ezt-azt a registry-ben, vagy módosítani kell egy-egy file-t, stb.
Mindenesetre az nem árthat, ha küldesz pár kérdezősködő E-mail a Support-nak, vagy üzenetet a saját fórumuknak (bizonyára van). -
vfo7
senior tag
Köszönöm a kedvességedet. Ez egy olyan kártya, ami hardveres MJPEG-kóder és amikor új volt, akkor 500K körül lehetett megvenni. C-Cube DVXplore, ill. Philips SAA 7146-os chipsetek vannak rajta és akkora, hogy végigér az alaplapon. Nem úgy kell üzembe helyezni mint a többit: nincs hozzá külön driver, hanem ha berakom, akkor a hozzávaló szoftvert kell tok-vonó telepíteni, a driver a telepítés során csomagolódik ki és települ fel. Úgy találták ki a cuccot, hogy az Adobe Premiere-el, vagy a Ulead hasonló progijával működjön együtt: azok fel is ismerik és lehet velük capture-elni, de velük is csak akkor, ha előbb felteszem a vágószoftvert és utána telepítem a Fast-ot. [L]http://www.pinnaclesys.com/docsupport1.asp?division_id=1&langue_id=7&product_id=1470&product_name=&page_id=656[/L]
Az a kérdésem, hogy ennek tükrében van-e 5leted, hogy mivel lehet még használni, netán ugyanúgy mozizni vele külső bemenetről, mintha egy tunerkártya képét nézném full screenben. A linket köszönettel megnézem, de azért ''próbálkozom'' itt is, hátha tudsz egy instant megoldást.
Thanx előre is.
[Szerkesztve] -
#55
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#54
TudorVigyor
aktív tag
''A különálló TV kártyák is jók, sőt a Linux támogatásuk még jobb is, de le kell nyelni, hogy kissé jobban terhelik a procit (és a PCI buszt, tömörítés nélkül alig használhatók), és többnyire nincs overlay digitalizálás közben.''
Sem a VIVO-s videokártya video dekódere, sem a tunerkártya nem tömörít. Az más kérdés, hogy milyen formátumban digitalizál. Ez a gyakorlatban nem RGB, nem is lenne értelme, mert a tömörítésnél úgyis színteret kellene váltani. A PCI busz nem dugul el. A prociterhelés nem nő.
Nincs overlay: miért ne lenne? -
#54
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#53
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#53
üzenetére
''Erre szeretnék azzal reagálni, hogy egy generikus bt878 kártyával hasonló, vagy jobb eredményeket érhetünk el (jó driverellátottság mellett, Linux is), mint egy ismeretlen video dekódert használó VIVO-s videokártyával.''
Igen, ilyesmi előfordulhat. De mint írtam, igényes amatőr szinten általában messze nem ez a szűk keresztmetszet, szóval kár túlizgulni a dolgot. Ha valakinek van már valamilyen videó digitalizáló eszköze, akkor mielőtt másikat venne, érdemes kipróbálnia, hogy mit tud. A ViVo-s kártyák általában teljesen kielégítő minőségűek ahhoz, hogy videómagnóból, kamerából, vagy TV-ből származó jelet digitalizáljunk. A különálló TV kártyák is jók, sőt a Linux támogatásuk még jobb is, de le kell nyelni, hogy kissé jobban terhelik a procit (és a PCI buszt, tömörítés nélkül alig használhatók), és többnyire nincs overlay digitalizálás közben.
Míro DC sorozat:
Korábban én is dolgoztam DC20-szal, amikor még az alaplapi CPU-knál elképzelhetetlen volt a real time tömörítés, a HDD-k közül pedig a hardveres M-JPEG tömörített adatokat is csak az SCSI-k tudták fogadni. Szerencsére ma már sem SCSI HDD-k nem kellenek, sem a hardveres M-JPEG tömörítés. (Előnyös ha van, de nincs rá szükség.)
Ma már nem csábulnék el egy ilyen hardveres célkártyával. (Talán csak akkor, ha a hardveres ki-be tömörítés wavelet alapú lenne - és olcsón.)
**************
''Bocs, nem olvastam végig az előző válaszodat és nem vettem észre, hogy nekem is válaszoltál. Tudsz ilyen konkrét progit mondani, amit javasoltál?''
Azt nem lehet garantálni, hogy egy-egy konkrét program rendben lekezlje a kártyádat, ezért arra kell berendezkedni, hogy kipróbálj néhányat. A kereséshez javaslom a Google-t, a következő kulcsszavakkal: ''video capture directshow wdm software download''
[L]http://www.google.com/search?hl=en&lr=&ie=UTF-8&oe=UTF-8&q=video+capture+directshow+wdm+software+download[/L]
Én hirtelen pl. a következőket találtam:
TheFlyDS (ASVzzz Software), ATV2000 (NacreWare), iuVCR (iuLab), LeVCR (Adsit Telecom), ChrisTV Professional, stb. -
#53
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#48
TudorVigyor
aktív tag
Köszönöm szépen a választ! Továbbra is úgy gondolom, hogy nagyon becsülendő, hogy veszed a fáradtságot, hogy részletesen és kimerítően magyarázz. Én valóban a video decoder chipekre lennék kíváncsi, melyekkel gyakorlatilag senki sem foglalkozik, pedig ezek végzik a videojel digitalizálását. Mivel Miro DC30-cal (PCI-os MJPEG kártya) és MP10-zel (külső MPEG egység) sokat foglalkoztam, így értem, miről beszélsz, de ne felejtsük el, hogy honnan indult a topic: VIVO-s videokártyák felhasználása komolyabb dolgokra. Erre szeretnék azzal reagálni, hogy egy generikus bt878 kártyával hasonló, vagy jobb eredményeket érhetünk el (jó driverellátottság mellett, Linux is), mint egy ismeretlen video dekódert használó VIVO-s videokártyával.
-
#48
DcsabaS
senior tag
TudorVigyor
#45
DcsabaS
senior tag
válasz
TudorVigyor
#45
üzenetére
Kedves (#45) TudorVigyor!
A minőséget döntően a leggyengébb láncszem határozza meg. TV felvételeknél ez általában az antenna(!), videó felvételeknél pedig a többször átmásolt videókazetta, illetve saját kamerás felvételeknél a rossz fényviszonyok, a kamera lóbálása, stb.
Ehhez képest valóban nem kritikus a digitalizáló chip fajtája.
Ami a digitalizálásnál használt codec-et illeti:
Profi/félprofi célra korábban M-JPEG-et használtak (eleinte hardveres, később szoftveres formában), manapság pedig egyre inkább DV-t, mert ez adja a legjobb minőséget és utólagos editálási lehetőségeket. EZÉRT számítanak a PCI/AGP/PCI Express specifikációk, mert kimondottan nagy sebességgel kell megmozgatnunk az adatokat.
A közvetlen MPEG-1/MPEG-2/DivX/XviD digitalizálás mind csak szükségmegoldás.
Ha a kártya hardveresen rásegít ezekre a tömörítésekre, az természetesen előnyös, de túl nagy szükség nincs rá, hiszen a mai gyors procik elbírnak a feladattal, ha pedig szűrögetni is kell a képet, akkor már úgy is végképp a CPU ereje fog számítani.
(Érdekesség képpen megjegyzem, hogy a legjobb minőségű, de ugyanakkor erősen tömörítő I-frame alapú codec digitalizáláshoz a JPEG2000, avagy wavelet alapú codec-ek (motion wavelet). Ezek majdnem annyira hatékonyak, mint az MPEG-2, pedig még ki sem használták az egyes frame-ek közötti redundanciát! (Cserében jól editálhatók.) Persze kitalálható, hogy igen nagy a CPU igényük. Éppen ezért ennél a codec-nél még szükség volna a hardveres végrehajtásra, de pár éven belül ez is változni fog, hiszen egy 3 GHz-es Athlon 64 mellett már lényegében felesleges.)
*************
''Szerinted megéri majdnem 20E forinttal többet kiadni egy Radeon9600PRO AIW-ra, egy FX5600 Ultra VIVOval szemben,''
Szerintem igen.
''illetve 15E plussz egy Radeon9600XT VIVO kontra FX5600Ultra VIVO?''
Na ez már nem olyan egyértelmű, mert lényeges funkcionális különbség itt nincs, csak minőségi. Ezért azt mondanám, hogy FX5600Ultra VIVO-ról nem igazán lenne érdemes upgrade-elni, de ha új beszerzés lenne mind a kettő, és a pénz is adott (nem kell máshonnan megspórolni), akkor inkább Radeon9600XT VIVO.
*************
''Én most tettem szert egy Fast DV.now AV-ra, és elég jó a minősége, de az a bajom vele, hogy csak a Premier-el, ill. a Ulead hasonlójával hajlandó együttműködni, és pl. nem tudok vele full screenben valamit megnézni, ''
Eszerint a capture drivere nem VFW kompatibilis. Olyan digitalizáló programokkal kellene próbálkoznod, amelyek WDM, vagy DirectShow kompatibilisek. -
Beck18
tag
Köszi a gyors és kimerítő választ. A Radeon amit irtam nem VIVO-s, ezért vennék mellé tuner kártyát.
Szerinted megéri majdnem 20E forinttal többet kiadni egy Radeon9600PRO AIW-ra, egy FX5600 Ultra VIVOval szemben, illetve 15E plussz egy Radeon9600XT VIVO kontra FX5600Ultra VIVO? Igazából 40E-nél többet télleg nem nagyon akarnék kiadni egy kártyára. -
#45
TudorVigyor
aktív tag
DcsabaS
#43
TudorVigyor
aktív tag
Szia! Irigylem ezt a kifejtős, szavakkal és energiával nem fukárkodó írásmódot. Bevallom, nem tudtam végigolvasni egyenlőre az egész topicot, de félig-meddig az eredeti témánál maradva: arról mintha nem esne szó, hogy ezeken a VIVO kártyákon milyen video decoder van, és azok mit tudnak. Mert mintha ez lenne a lényeg, és nem a PCI/AGP/PCI Express specifikációk. SZVSZ egy száz éves, pár ezer forintos tunerkártya a BT878-cal éppen olyan jó, mint egy überkirály ATI chip. Ugye nem a videovezérlő által megvalósított video overlay-ről, meg mozgáskompenzációról, stb. beszélek (emiatt tartok én is ATI kártyát), hanem magáról az encoder-ről, amit digitalizálásnál használunk. Arról van infód?
[Szerkesztve] -
vfo7
senior tag
Én most tettem szert egy Fast DV.now AV-ra, és elég jó a minősége, de az a bajom vele, hogy csak a Premier-el, ill. a Ulead hasonlójával hajlandó együttműködni, és pl. nem tudok vele full screenben valamit megnézni, ha úgy alakul, csak a saját szoftvere, ill. a Premiere által nyújtott levélbélyegnyi képernyőn.
Van esetleg 5leted, hogy mit lehetne csinálni? -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#41) Beck18!
A Radeon 9600XT-nek is van ViVo-s verziója (ASUS), az Aspectnél bő 50 eFt körül vehető (Áfásan).
A GF FX5600 ViVo-k is teljesen megfelelhetnek a célnak, bár itt valaki kifogásolta a minőségét (közelebbről nem pontosította). Az nVIDIA kártyákat én multimédiára azért nem szeretem, mert a video overlay módjuk és az MPEG-2 (DVD) gyorsításuk eléggé hiányos, illetve hibákkal tarkított, a Radeon 9600-zal szemben pedig DivX gyorsítás (post filtering) sincs bennük.. (Állítólag az NV40 alapú kártyájuknál e téren áttörés várható.)
A Radeon ViVo mellé én biztosan nem TV kártyát vennék, hanem egy Hi-Fi sztereó videómagnót (potom 25 eFt körül), mert az a PC-től távol (jó érzékenységgel) veheti a műsort, és tud saját maga is rögzíteni.
Tehát én vagy az AIW, vagy a ViVo+VCR kombinációt javaslom. Pusztán digitalizálási célra természetesen a TV kártya a legegyszerűbb (és legolcsóbb) megoldás.
*********
Kedves (#42) Skica!
Az AIW 9600pro 128MB szeintem is a legjobb megoldás, ha játékra és multimediára is komolyan törekszünk, de nem akarunk 100 eFt fölött költeni. -
Skica
őstag
Shappire Blast AIW 9600pro 128MB van a gépemben (eggyelőre csak tesztelésre), és csupa jót írhatok rólla.A videó bemenet, a TV tuner minősége, a hozzá kapott távirányító full extra.A legjobb választás azoknak aki nem csak játékokra használná a vga kártyáját.A megvételével multimédiás PC lett belőlle, TV/Video bemenetek/Rádió/a hozzá kapott szoftverekkel minden távirányítással is üzemeltethetően és a játékok alatt is tökéletes sebesség.:C:C
-
Beck18
tag
Én is úgy kártyát szeretnék venni. Tudnál pár tanácsod adni?
Mindenképp video bemenetes kell, mert szeretnék felvenni és digitalizálni/szerkeszteni (konkrétan foci meccseket) Nem profi cuccra gondoltam, hanem csak házi/hobby szintűre. Játék nem elsődleges szempont.
Amiket én kinéztemt:
INNOVISION GEFORCEFX FX5600ULTRA 128MB VIVO AGP ez br. 42E
INNOVISION GEFORCEFX FX5600 128MB VIVO AGP br. 31E
VGA GEXCUBE RADEON 9600XT 128MB (500/250) +TV+DVI br. 37E
Amennyire ismerem a kártyákat, úgy tom a 3 közül a radeon a legjobb, de akkor ehhez kell még keresnem egy PCI-os tuner kártyát olyan 10-15E körül.
A 40E lélektani határt azért nem nagyon szeretném átlépni, persze ha a radeon+tuner sokkal jobb ''befektetés'' (már amennyire sz.tech cucc befektetés lehet) akkor hajnalék rá.
Úgy gondolom megfelelően erős gépem van hozzá (P4C 2.6, 2x256Dual DDR400)
köszi. -
DcsabaS
senior tag
Ha nem 3D-re kell, hanem tényleg csak kvázi videómagnó helyett, akkor valamelyik olcsóbb (kifutó) típus is megfelelhet, mint pl. a Club3D Radeon 9000Pro AIW 64MB, bő Áfás 40-ezer Ft körül. (Használtan, ismerősöktől talán még olcsóbban is.)
De ahhoz, hogy jól lehessen használni, feltétlenül kell az erős proci (több GHz-es), és a nagy HDD kapacitás. Ha használtan veszel egy régi típust, akkor ellenőrizendő, hogy a hangja sztereó-e, és kívánatos, hogy legyen infra távvezérlője is. (Ez utóbbi sajnos csak a relatíve újabbaknak szokott lenni.)
Ha minden stimmel (beleértve a jó antennát is!), akkor sokkal jobb rögzítési minőséget érhetünk el, mint bármilyen videómagnóval.
Megjegyzés:
A PC kártyákra szerelt tunerek sajnos nem lehetnek annyira érzékenyre állítva (gyárilag), mint a TV-kben és videómagnókban használtak, különben túl sok zavarjelet (''zajt'') szednének össze a PC-ből. Ezért ha kicsi az antennajel, akkor jobb eredő minőséget érhetünk el egy ViVo-s kártyával, amely a TV, vagy a videómagnó tunerének jelét digitalizálja.
Ha nincs jó minőségű tunerünk a TV-ben, illetve videómagnóban sem, akkor érdemes lehet a gyengébb antennajelet felerősíteni (még az antennához közel!), és úgy bevezetni az AIW kártyába.
Ha kábelről jön a TV, akkor persze a minőség (vagy inkább ''minőtlenség'') adott és általában elég gyér. Lakóhelytől függően ilyenkor is érdemes lehet elgondolkodni saját földi antenna, illetve direkt műholdvevő fölállításán, hogy legalább azokat a csatornákat tudjuk jó minőségben venni.
Egy szélessávú, antennaerősítővel is kombinált antenna megvehető 2-3 eFt körül, egy analóg műholdvevő pedig (beltérivel és antennával) 15 eFt körül (lásd a Rákóczi téri, illetve Fogarasst úti boltokat).
Megjegyzés 2:
Manapság már érdemes komolyan elgondolkodni a digitális (műholdas) TV vevő kártyákon is, ugyanis 25-50 eFt-okért már egészen jókat is lehet venni. -
DcsabaS
senior tag
Kedves (#34) And!
Nagyon logikus amit írsz, de nem tudok olcsó/ingyenes programról, ami ezt jól megcsinálná. Mert bár igaz, hogy létezik a VirtualDub-nak is MPEG-2-őt és AC3-at támogató verziója, de az sem annyira intelligens, hogy csak a key frame-ek közötti részt kódolja újra (illetve azt, amit pl. a fade, vagy feliratok miatt mindenképpen újra kell kódolni). Talán a következő nagy verzió már ilyen lesz (az a WDM capture driver-eket és filtereket is helyből támogatni fogja).
********
Kedves (#35) petyax!
A Te géped már valóban elég erős a jó minőségű. (És igen, a Dr. DivX tudja a deinterlace-et. Hátránya csak annyi, hogy a gyengébb minőségű forrásból kevesebb lehetőséged van a javításra, mint a VirtualDub-nál.)
********
Kedves (#36) Christoph!
Dolgoztam Leadtek Winfast TV 2000 XP Deluxe Expert-tel, a minősége tényleg jó (és az Expert verzió még sztereó is), de sajnos a saját szoftvere a multisegment AVI üzemmódban nem egzaktul azonos fps-t állít be az egyes AVI file-oknál, így azok összefűzése nehézkes. Ugyanakkor VFW kompatibilis capture driver-e meg nem volt, a VFW-WDM mapper-rel meg csak vagy 352x288-at lehetett digitalizálni. Ezért úgy találtam, hogy a legjobban még úgy lehet használni, ha közvetlenül (deinterlace-elt) DivX-be digitalizálunk (1-es key frame távolsággal), de ehhez persze komoly CPU kell.
A DivX/XviD digitalizálás egyébként nem adhat jobb minőséget, mint a kis tömörítésű M-JPEG (hiszen az gyakorlatilag veszteségmentes), de az igaz, hogy ezzel a kártyával az előbbi probléma miatt az M-JPEG túl sok macerával járna, és a DivX/XviD digitalizálás sokkal helytakarékosabb.
Közvetlenül MP3-ba digitalizálni kockázatos dolog, de persze ha a Te gépeden tünetmentesen megy, akkor használd egészséggel!
(Az FX 5600 ViVo-jával mi a probléma?) -
Christoph
aktív tag
Még annyit az előzö hozzászólásomhoz, hogy van mellette egy vivo-s fx 5600, és sajnos azt kell hogy mondjam hogy a képminősége az fx-nek nagyon gyepa.
Tehát a lényeg hogy jobban jársz ha veszel erre a célra egy tunerkártyát, ami olcsó és jobb minőséget garantál. -
Christoph
aktív tag
Hali
Nekem egy Leadtek Winfast TV 2000 XP Deluxe tunerkártyám van, és meglepődnétek hogy milyen jó minőségben lehet vele digitalizálni.
A Deinterlacing-gal sincs probléma mert ezt a hozzá kapott szoftver elvégzi jó minőségben.
Én amúgy tudom ajánlani az új xvid-t digitalizálás céljára, sokkal jobb mint a divx, vagy mint az mjpeg persze erős gép kell hozzá.
Én 8000 mb/s -kel capture-lök, rögtön mp3-as hangba és tökéletes minőséget kapok...közel dvd minőséget, teljes felbontásban szoktam capturölni és később tömőrítem át.
Ezzel a módszerrel nem foglal akkora helyet mint az mjpeg vagy az mpeg2 és nagyon jó minőségű (persze ez relatív) lesz a végeredmény.
Egy ilyen kártya nem drága, szolgáltatásait tekintve tökéletes, és ha van elég erős géped alá, akkor pénzkidobás a hardveres kóderekre pénzt kiadni. -
petyax
aktív tag
Én is sokat próbálgattam és a legjobb minőség a legegyszerűbben:
InterVideo WinDVD Creator. Beállítani DVD minőségbe és rögzíteni. Ezután ráereszteni egy Dr. DivX-et és szuper lesz. Nem tudom, hogy van-e benne deinterlace, de szerintem kell, hogy legyen, mert nagyon jó minősége lesz még TV kimeneten visszanézve is!
De gondolom kell a rögzítéshez az erős vas is. Nekem AMD 3200+ van, és FX-VIVO kártya.
A végeredmény 704x512-es DivX file lesz. :D -
And
veterán
Nem tudod véletlenül, mivel lehet azt megcsinálni - ha egyáltalán lehetséges - hogy az MPEG2 anyagot teljes újrakódolás nélkül lehessen vágni? Most nem arra gondolok, amit a TMPGEnc is tud merge&cut címmel, hanem pl. az anyag elejéről/végéről a felesleget úgy leszedni képkockapontosan hogy a GOP-struktúra megmaradjon, max. az első csonka GOP rekódolásával. A felvett MJPEG-et akár Virtualdub-bal is lehet így pucolni, de MPEG2-őt mivel? Az se volna baj, ha lehetne így fade-in/out -ot beiktatni, de csak az effektezett részt újraszámolni. Létezik valami egyszerű eszköz erre, vagy csak drága editorok tudhatnak ilyet?
-
DcsabaS
senior tag
A Radeon 9200 ViVo OK, ahogyan a 2.4 GHz-es Cerka is, meg a 120 GByte-os HDD is (ugye 7200-as?).
Minthogy asztali DVD lejátszóban szeretnéd majd a videóid lejátszani, ezért a következő végső formátumok jöhetnek szóba:
VCD: 352x288
(25 fps, 2x44.1 kHz/16 bit/224 kbps hang, 1150 kbps CBR MPEG-1 kép).
Ez amolyan gyenge VHS képminőségnek felel meg (mint amikor a VHS felvételt átmásoltuk egy másik kazettára).
Egy 700 MByte-os CD-re kb. 1 órányi anyag fér fel.
sVCD: 480x576
(25 fps, 2x48 kHz/16 bit hang, 2000-3000 kbps VBR MPEG-2 kép).
Ez már korrekt VHS képminőségű, vagyis romlásra alig kell számítani.
Ennek az az ára, hogy egy 700 MByte-os CD-re már csak vagy fél órányi anyag fér fel.
DVD: 720x576
(25 fps, 2x48 kHz/16 bit, esetleg MP3 hang, 4000-6000 kbps VBR MPEG-2 kép).
Ez a formátum maximálisan jó minőséget adhat (ha a forrás is olyan), jobbat is, mint ami egy családi videóhoz dukál. 700 MByte-os írható CD-re persze csak vagy bő 1/4 óra fér fel, de sokszor az is elég. Természetesen DVD lemezre akár másfél órányit is rátehetünk.
A fenti esetekben nem kell foglalkoznunk sem a deinterlace-eléssel, sem az átméretezéssel (még sVCD 480x576-ban is digitalizálhatunk). Ha egyből a végső formátumot célzod meg, akkor zajos felvételeknél gond lehet, továbbá a nem kívánt részek eltávolítása is nehézkes. Mindazonáltal, ha a VHS-C kazetták tartalmát egy az egyben akarod átírni DVD-re, akkor SP-ben csak 30-45 percről van szó, LP-ben meg max. 60-90 percről, ami még ráfér. Az 1-menetes (röptében való) kódolás ugyan nem optimális, de a felbontás és a sávszélesség bőven elegendő.
Szóval ez egy járható út, viszonylag egyszerű, a géped képes rá, és a minőség is megfelelő, szóval a kezdeti sikerélmények megszerzésére alkalmas (:).
Ha takarékoskodnod kell a hellyel, akkor DVD felbontás helyett áttérhetsz az sVCD-re.
Ha vágni, effektezni, zajokat szűrni és feliratozni is szeretnél majd, akkor célszerű áttérni arra a bonyolultabb módszerre, hogy előbb köztes formátumként multisegment AVI-ba digitalizálsz egy alkalmas M-JPEG, vagy DV codec felhasználásával, és abból kódolsz majd szépen sVCD/DVD formátumba. Ezen az úton haladva azt is elérheted, hogy a képminőség szubjektíve jobb legyen, mint az eredeti VHS-C felvételen. De azért továbbra is igaz, hogy igyekezni kell a lehető legjobb minőségű analóg felvételből kiindulni, tehát még véletlenül sem egy másolatot digitalizálni.
Megjegyzés:
Az amatőr videó felvételek leggyakoribb hibái, hogy ZAJOSAK (a rossz megvilágítás és a gyenge minőségű szalag miatt), UGRÁLNAK (a kamerát folyton lóbálták), és SZINKRONJEL HIBÁSAK (többszöri másolat, és/vagy analóg vágás miatt).
A zaj és az ugrálás drámaian lerontja a tömöríthetőséget, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy legyen minél több természetes fény (vagy legalább izzólámpa, nem neon!), és a kamera ne mozogjon. (Nem a kamerának, hanem a videózott embereknek, tárgyaknak kell mozogniuk!)
Az MPEG-1/MPEG-2 formátumokba konvertáláshoz manapság számos program létezik, a ViVo-s kártyákhoz eleve adnak ilyeneket, de a DVD íróhoz is szoktak, illetve ingyenes programok is letölthetők az internetről.
Megjegyzés 2:
Egyes asztali DVD-ket úgy hirdetnek, hogy a DivX formátumot is képes lejátszani. Azonban a DivX (továbbá az XviD és a WMV) eléggé kiforratlanok még kompatibilitási szempontból, így ha máshol, ismeretlen helyen (asztali lejátszóval) is le kell tudni játszani az anyagot, akkor nem érdemes kockáztatni.
Másrészt viszont nem árt tudni, hogy a DivX sokkal hatékonyabb (többszörös játékidőt rögzíthetünk azonos minőség mellett), és ha elég gyors a CPU, HDTV felbontásokkal is játszhatunk (persze speciális forrásokból, pl. 3D játékokból kinyerve). -
BOS
csendes tag
hm........................
egyenlőre fel kéne fognom mindazt amit írtál:))
e témában még abszolute kezdő vagyok, tehát ádámtól kezdem.
Ha veszek pl egy radeon 9200 VIVO-s kártyát(kb 22 áfástul) , van hozzá egy 2,4 es cerkám, 120 GB winyo........és az az eltökélt szándékom, hogy meghitt családi pillanataimat DVD-re írva(dvd lejátszóban lejátszható bármely formátumban)megörökítsem.........akkor mikre kell gondolnom?:) és tennem?:)) -
-
DcsabaS
senior tag
Természetesen meg lehet tanulni.
A VHS-C kamerának mindenképpen van kompozit, és valószínűleg van sVHS kimenete. Ha Európából való, akkor PAL szabványú videó jelet ad ki, ha Amerikából, vagy Japánból, akkor NTSC-t. A PAL jel másodpercenként 50 db félképet jelent (a félképek függőlegesen egy picit el vannak tolva egymáshoz képest és külön-külön 288 sort tartalmaznak). A félképekből párosával 25 db egészképet lehet összerakni, amelyek már 576 sort tartalmaznak.
Minthogy a félképek felvétele között eltelik egy kis idő (1/50 s), amikor mozgó dolgot rögzít a kamera, az összeállított egészképeken látható lesz majd egy kis fésűs szerkezet (interlace-elési artifactként). Természetesen, ha a megjelenítés is félképenként történik (mint a televízióban, 50 Hz-cel), akkor nem lesz ilyesmi, hanem szépen, folyamatosan, artifact-ektől mentesen látjuk majd a képet.
Ha viszont a PC monitorán néznénk meg a videót, akkor a non-interlaced megjelenítés miatt megjelenik a fésűs szerkezet, és ez elrontja az egyébként jó képminőséget. Az ilyen problémák miatt találták ki az ún. DE-INTERLACE-elést. Ennek elmulasztása okozza a legtöbb amatőr videó pocsék minőségét (beleértve a Tom's Hardware Guide-ján is megjelent több videót!), ezért érdemes ezt a témát tovább is ragozni.
A DVD, illetve általában az MPEG-2 támogatja a PAL interlaced formátumot, vagyis a tömörítést valójában nem a 720x576 pixeles egész képeken, hanem a 720x288 pixeles félképeken végzi. Ha a videót majd TV-n nézzük meg, akkor nem is kell deinterlace-elni, ám ha a PC monitorán, akkor igen. Az ATi grafikus kártyái ezt a már ősinek számító Rage 128-astól kezdve hardveresen megcsinálják (valamint az MC és az iDCT funkciókat). Bezzeg a korábbi szoftveres DVD lejátszó programok (pl. Power DVD) és az egyszerűbb TV kártyák nem. Ennek az a következménye, hogy bár a TV kártya felbontása mondjuk megvan 720x576 pixel, de fésűsen mutatja a mozgó képeket, vagy pedig nem is jeleníti meg mindkép félkép 288 sorát, hanem csak az egyikét, és azt megduplázza. Értelemszerűen ez rontja az eredőben elérhető képminőséget. (Ez a probléma vezeti arra a téves következtetésre az ilyen kártyák tulajdonosait, hogy az ő kártyájuk esetleg nem is digitalizálja a teljes PAL képet (hanem csak a felét).)
A mozifilmeket természetesen non-interlaced (''progresszív'') formában készítik, így azoknál nem jelentkezik a probléma.
Ha nem akarunk a későbbiekben kalamajkát (hogy hol is fogják megjeleníteni a videót, és van-e a megjelenítéshez deinterlace-elési lehetőség), érdemes akkor is deinterlace-elni, ha egyébként majd DVD-re kódolunk (MPEG-2-ben). Ez valamit ront a mozgás folyamatosságán (másodpercenként 50 félkép helyett 25 egész), de a mozifilmeknél is megszoktuk a 24 kép/s-ot, szóval annál mindenesetre nem rosszabb.
Ott járunk tehát, hogy a VHS-C kazettáról jövő jel interlace-elt, ezért majd digitalizálás után, de még a tömörítés előtt deinterlace-elni célszerű. Erre különféle módszerek vannak. A ''favágó'' módszert már említettem (az egyik félkép elhagyása és a másik megduplázása függőleges irányban), de léteznek jobb módszerek is, amelyek nem hagyják veszendőbe menni a másik félkép infótartalmát. Ez történhet úgy, hogy a sor elhagyás/duplázás módszerét csak arra a területre alkalmazza, ahol jelentős mozgás van, illetve úgy, hogy a félképekhez tartozó sorokat eltolja, vagy a tartalmukat átlagolja, esetleg deformálja, stb.
Számunkra az itt a lényeg, hogy az ingyenes VirtualDub számára nagyon jól működő (és konfigurálható) deinterlace-elő filterek vannak (pl. Donald Graft-tól), de a DivX codec-nek is van egy jól használható beépített deinterlace-elő filtere.
Egy súlyos probléma:
Sokan úgy hiszik, hogy minek teljes felbontásban (720x576 pixel) digitalizálni egy VHS felvételt, amikor annak effektív felbontása legfeljebb 400 sor körüli. Ezen felbuzdulva aztán mondjuk 640x480 pixeles felbontásban digitalizálnak, ami szinte katasztrofális lesz, olyan csíkozás jelenik meg a mozgó részeknél. (Vagy visszaállnak 352x288-ra (VCD), és meggyőzik magukat, hogy úgysem lehetett volna jobb.)
Szóval: a VHS-nek a SORON BELÜLI FELBONTÁSÁRA igaz az a maximum ''400'', miközben a sorok száma egy egészképhez tartozóan 576, és ennek megfelelően mind az 576 sort digitalizálnunk is kell - már ha jó minőséget akarunk. (Ha digitalizálásnál a sorok számára 288 és 576 közötti értéket választanánk, akkor nem felváltva követnék egymást a félképek sorai, hanem itt-ott kettesével is lennének és a deinterlace-elés úgyszólván lehetetlenné válna.)
A PAL jel egyébként olyan, hogy a színi információt a fekete-fehér jel sávszélességének rovására helyezik el, 2 db színkülönbségi jel formájában, amelyek közül ráadásul egyszerre csak az egyiket továbbítják (váltakozva). Ez arra vezet, hogy a PAL kép tényleges infótartalma csak kb. fele annak, amit a 720x576 pixeles felbontás lehetővé tenne. De aki értette az előbbieket, az már érti azt is, hogy mégsem az a nyerő módszer, ha 512x384 pixeles felbontásban digitalizálunk, hanem ha 720x576-ban, majd deinterlace-elünk, majd átméretezünk 512x384-re, majd tömörítünk DivX-re (2-menetben), ha az a végcél.
A következő fontos dolog azt megérteni, hogy a digitalizált, de tömörítetlen PAL videó jel 20-30 MByte/s körül van (formátumtól függően). Ezt a régebbi HDD-k nem tudják fogadni, csak a korszerű 7200 rpm-es típusok, de mert szükség van az abszolút folyamatos írás lehetőségére, azok közül sem mind (ebből a szempontból a Seagate Barracude HDD-k a legjobbak). Ezért ha nincs RAID rendszerünk (RAID 0), akkor előnyös valamilyen enyhe tömörítő codec-et használni. Erre van sokféle, általában valamilyen M-JPEG adja a legjobb megoldást (pl. PICVideo). Mostanában terjed a DV is.
Az alkalmazott tömörítési arány nagyjából megszabja, hogy mennyit romlik majd a minőség. Kb. 2-3-szoros tömörítésnél még alig van romlás, 8-10-szeresnél viszont már könnyen észrevehető. Szerencsére már a 2-3-szoros tömörítés is elég ahhoz, hogy a mai HDD-kre akadálytalanul fel lehessen írni az anyagot. Igen ám, de itt jön egy újabb probléma. Ha másodpercenként 10 MByte-ot írunk a HDD-re, akkor 200 másodpercenként (azaz bő 3 percenként) 2 GByte-ot! Szóval hosszabb felvételekhez igen nagy HDD-k kellenek.
De ez még nem minden. Az AVI formátum olyan, hogy szabványos (kompatibilis) formájában nem is lehet 2 GByte-nál nagyobb egy file, különben nem tudja kezelni a hangot. Erre azt a megoldást találták ki, hogy amikor egy AVI file ''megtelik'', akkor automatikusan nyitni kell egy másikat, és abban kell folytatni az írást. Ez a ''multisegment'' üzemmódot a VirtualDub tudja. Digitalizálásnál is és editálásnál is. (A korábban digitalizált anyag betöltésekor automatikusan tölti be a soron következő szegmentumokat, és editáláskor egyetlen nagy logikai egységként látjuk a teljes anyagot.)
Ha nem óhajtjuk vágni, illetve szűrögetni a VHS-C felvételeinket, és szűkében vagyunk a HDD helynek, akkor létezik egy takarékosabb megoldás is, de ehhez minimum kb. 2400+-os proci kell (Athlon esetében).
Ekkor egy lehetséges megoldás, hogy közvetlenül DivX-ben rögzítünk, mégpedig úgy, hogy a DivX codec-en belül röptében elvégeztetjük a deinterlace-elést, a crop-olást, az átméretezést (célszerűen 512x384-be), majd az 1-menetes tömörítést 4000 kbit/s-mal, B-frame-ekkel, 1-es key-frame távolsággal.
Ilyen módon persze nem tudjuk elérni ugyanazt a végső minőség/tömörség arányt, mint a fentebb javasolt módszerrel.
Lehet közvetlenül rögzíteni MPEG-2-be is, de az még nagyobb file-okat eredményez azonos minőség mellett. Még olcsóbb (gagyibb) módszer VCD felbontású MPEG-1-ben (352x288), esetleg sVCD felbontású MPEG-2-ben dolgozni (480x576). Az összes DivX, MPEG-1, MPEG-2 -be digitalázálás közös hátránya, hogy nehezebb editálni az anyagot, ezért ha pl. feliratokat, vagy más effekteket is szeretnénk a képre varázsolni, az nehezebb lesz, illetve a minőség még tovább romlik.
Most akkor jöhetnek a kérdések (:). -
tray
aktív tag
Kösz az infót!
Egyébként amikor azt modtam, hogy 300 Mhz-s CPU-val fullban tömörítésmentesen digitalizáltam, úgy értettem, hogy a digitalizáló kártyával nem csináltam tömörítést, ami ugye általában MJPEG szokott volt lenni. Ez a tömörítés jelentősen megkönnyítette volna a PCI busz problémáját, de nem volt rá szükség...
A VDub persze nyomta át HuffYUV-ba, akkoriban azt használtam. Nélküle nem is bírta volna a vinyó... -
-
DcsabaS
senior tag
PCI Express-ről volt szó, nem a PCI-X-ről. De ha már így szóba került, akkor érdemes röviden összefoglalni a főbb tudni valókat:
PCI-X:
Ez a jelenlegi PCI-nak egy olyan továbbfejlesztése, hogy az új busz maradjon visszafelé kompatibilis a mostani PCI-os eszközökkel. A mostani PCI ugyebár 32 bit-es és 33 MHz-es, ezzel szemben a PCI-X lehet 64 és 32 bit-es is, a frekvencia pedig lehet 33, 66, 133, 266, illetve 533 MHz. Tehát pl. egy 64 bit-es PCI-X-133-as buszon keresztül 8-szor akkora átviteli sebesség érhető el (1066 MByte/s), mint a közönséges PCI buszon (133 MByte/s), és egy 64 bit-es PCI-X-533-as buszon pedig már egyenesen 32-szer annyi (4266 MByte/s). Mindezt úgy, hogy a buszba bedughatunk akár egy múzeális S3 Trio 32-es PCI-os kártyát is, de persze ekkor az átviteli üzemmód és a sebesség csak 32 bit/33 MHz lehet.
Személy szerint nagyon szimpatikusnak találom a PC-X koncepcióját, és roppantul örültem volna, ha annak idején az Intel nem az AGP-t erőlteti, hanem a PCI-X vonalán halad tovább - de sajnos nem így történt. És ami azt illeti, most is (amikor már lényegében megbukott az AGP...) kétséges a dolog, ugyanis az Intel ismét valami mást erőltet. Ez a más pedig a PCI Express (korábban 3GIO) névre hallgató busz, a PCI Express.
PCI Express:
Ez egy olyan SOROS busz, amely alap kiépítésében 2 pár vezetéken biztosít oda-vissza (egyszerre!) adatátvitelt, differenciális jelekkel, 2.5 Gbit/s (kb. 300 MByte/s) átviteli sebességgel. Ez önmagában még nem forradalmi (bár a közönséges PCI 133 MByte/s-ánál azért nagyobb), viszont ilyen soros buszból a 2 hatványainak megfelelően többet is egymás mellé kapcsolhatunk, ezért az eredő átviteli sebesség 1x, 2x, 4x, 8x, 16x, vagy akár 32x is lehet. Utóbbi esetben az átviteli sebesség már 10 GByte/s.
A PCI Express-nél ha több csatornát használunk (pl. 8-at, 2.5 GByte/s átviteli sebességhez), azoknál a hibák észlelése és javítása az egyes csatornákra külön-külön történik, ami hatékonyabb, mintha mondjuk egy 8 bit széles csatornára egyszerre akarnánk végezni. (Tehát előbb ellenőrizzük az 1 bites csatornákat és csak azután párhuzamosítjuk őket. A hagyományos több bit széles csatornáknál ez fordítva van.)
Előnye még a PCI Expressnek, hogy ha elegendő 1 csatornának a sávszélessége (márpedig miért ne lenne elegendő a legtöbb eszköznek 300 MByte/s, lásd modem, hangkártya, hálózati kártya, stb.?), akkor az elektromos csatlakozók nagyon picik és ezért olcsók lehetnek.
Sajnos viszont a PCI Express semmilyen formában sem kompatibilis a régi PCI-os és AGP-s kártyákkal, így tulajdonképpen eléggé félrevezető is a PCI Express elnevezés. -
DcsabaS
senior tag
Kedves tray (#14)!
Erősen függ a körülményektől, hogy a 20-30 MByte/s írási sebesség (full PAL-ban, tömörítés nélkül) valóban akadásmentesen átnyomható-e a PCI-on keresztül, és ráírható-e a HDD-re. (300 MHz-es CPU mellett ez csak kivételesen mehet.)
RGB:
Igen, vannak RGB-ben is digitalizálni és editálni képes eszközök (kártyák is és komplett gépek), professzionális célokra, nagyon drágán. De ez nem jelenti azt, hogy ezekre olyan értelemben szükség volna, hogy ne lehetne akár DVD célokra is teljesen kielégítő minőséget elérni pl. S-Video, vagy YUV (Y, Cb, Cr) rendszerekkel, sőt, a DVD-ken elhelyezett werk filmek átlagos minőségét még Composite bemenetes digitalizálóval is meg lehet haladni!
(Amúgy jellemző, hogy HDTV rendszereknél azért üdvözlik nagyon a PCI-Express-t, mert ott már akkora nagy lehet a tömörítetlen sávszélesség igény (mondjuk 1920x1080x3x25 = 150 MByte/s) hogy az közönséges PCI-on semmiképp sem nyomható át, de még a PCI-64 és az AGP is túlságosan beleizzad.) -
#20
tray
aktív tag
Latissimus Dorsi
#19
tray
aktív tag
válasz
Latissimus Dorsi
#19
üzenetére
Hozzálmégegyembert! :DD
-
#18
tray
aktív tag
Latissimus Dorsi
#17
tray
aktív tag
válasz
Latissimus Dorsi
#17
üzenetére
Kösz! :C
-
tray
aktív tag
1. Nekem PCI tuner kártyám van, és nem terheli le annyira a buszt, hogy ne tudna lazán fullban (tömörítés nélkül) rögzíteni, de ezt már a 300 MHz-s gépemen is tudtam.
2. Olyan digitalizáló, ami RGB-ben működik?! Ilyenről még nem hallottam. Vagy többet tudsz, mint én, vagy... A bt/conexant 8x8-asoknál tutira úgy van, hogy 16 bites IYUV-ban digitalizálnak, de ha RGB-ben kéred, akkor ezt a 16 bites adatot upsamplézik 24-re, amivel csak a buszt terheled jobban... Mert tömörítéskor (DivX, MJpeg, HuffYUV, stb), úgyis vissza kell alakítani :DD -
#13
Latissimus Dorsi
senior tag
barbikenje
#12
Latissimus Dorsi
senior tag
válasz
barbikenje
#12
üzenetére
Veszélyes vizekre tévedtél a kérdéseddel!
A ''VIVO kábel'' része a VIVO-s kariknak, ha nincs kábel a csomagban akkor meg valszeg sima rca vagy svideo kábel kell hozzá.
Ezeket megkaphatod bármilyen szórakoztatóelektronikával foglalkozó boltban.
[Szerkesztve] -
#12
barbikenje
aktív tag
barbikenje
aktív tag
Jó, akkor inkább azt kérdezném, hogy hol lehet VIVO kábelt szerválni, illetve érdemes -e pazarolni a készítésére az időt? És ha már itt vagyok, akkor megérdeklődném,hogy a RONCSFILM, illetve a KONTROLL valakinek megvan-é normális formátumban, jó hang- és képminőséggel?
-
#11
DcsabaS
senior tag
-=Sawtooth=-
#9
DcsabaS
senior tag
válasz
-=Sawtooth=-
#9
üzenetére
Tréfálsz?!?
Egyetlen real time MPEG digitalizálóval sem lehet elérni jobb minőséget, mint ha a digitalizálásnál nem tömörítenél, hanem csak miután megfelelően szűrted a képeket (deinterlace, noise, stb.), utólag, és nem 1, hanem 2-menetben (legalább).
A jobb minőségű MPEG digitalizálók is pont attól jobbak, hogy ezt az utat követik (vagyis nem esnek neki egyből a tömörítésnek). De ezt egy ViVo-s kártyával is meg lehet tenni, megfelelő programokkal és hozzáértés mellett. -
#10
Qorthral
őstag
-=Sawtooth=-
#9
Qorthral
őstag
válasz
-=Sawtooth=-
#9
üzenetére
Nem kérdéses :)
De azt hiszem kiderült a válasz mibenléte is :) -
DcsabaS
senior tag
''a VIVO arra jó, hogy otthoni videokkal egy kicsit játszon az ember ''
Badarság (:). Még ha mondjuk a PCI-os TV Tuner kártyákról írtad volna, akkor legalább részben igaz lenne, ugyanis azok a PCI busz erős terhelése miatt sok eldobott frame-re vezethetnek, illetve jobban terhelik a procit is.
A ViVo-s kártyák viszont többnyire AGP-sek, ezért teljes PAL felbontásban (leginkább 720x576) és nagyon jó PAL minőségben lehetnek képesek digitalizálni, kompozit, és/vagy sVHS bemenetről.
A hardveres digitalizáló kártyák minőségben nem jobbak (kivéve, ha RGB-ben dolgozik, de az hihetetlenül ritka), így a többlet csak a hardveres M-JPEG/MPEG-1/MPEG-2, stb. tömörítés lehetősége, amely kevésbé terheli a CPU-t. Azonban ennek nincs nagy jelentősége a mai gyors CPU-k mellett, pláne, hogy a legjobb minőség eléréséhez egyenesen tömörítetlen (vagy veszteségmentesen tömörített) videóval célszerű dolgozni. -
#5
L3zl13
nagyúr
barbikenje
#4
L3zl13
nagyúr
válasz
barbikenje
#4
üzenetére
Az attól függ. Valamelyik VIVO-s kártyán spec csatlakozó van, amelyet egy a kártyához adott cucc bont szét különböző szabvány ki és bemenetekre. (RCA, S-Video...)
-
#4
barbikenje
aktív tag
barbikenje
aktív tag
A VIVO-s karihoz használható a TV-out kábel?:)
-
#1
barbikenje
aktív tag
barbikenje
aktív tag
A világ (egyik) legbutább kérdése adott, hozzánemértésemet tanusítja. Válaszok, vagy ezzel foglalkozó topic-címek ide!
Aktív témák
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3337, 94% Akkumulátor
- SzinteÚJ! HP Elitebook 860 G9 i7-1255U 16GB 1000GB 16" FHD+ Gar.: 1 év
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Serries X
- PlayStation Network (PSN) ajándékkártyák, feltöltőkártyák áron alul!
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest