Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dany007

    veterán

    válasz I_Am #130 üzenetére

    :Y aztafene! Nemsemmi!

    Nem, nem a lepergésre gondoltam, hanem valami ezt nálad is előidézte. Namost ha becsapódsz a földbe és tényleg ms alatt szétfröccsensz ( de jó E/1 helyett E/2-ben beszélni :DD ) sz.tem időd se lenne felfogni a dolgot, de még érezni se. Elvégre okés, hogy az ingereg fény közeli sebességgel terjednek, de annak is van egy felső határa.

    Pár napja a cégnél, lehajoltam h ki dobjak v.mit a kukába, és véletlenül bevertem a fejem a két íróasztalt elválasztó ööö falba, vagy mi a szösz. Nem láttam ,mert pont az élével szembe álltam. Csak lehajoltam és puff, egyből vissza ugyan, de a fájdalom csak 1-1,5 sec után jött, de akkor nagyon. Tehát végülis sz.tem ha a nano sec alatt szétfröccsensz, akkor esélyed se lenne érezni belőle bármit is. Akkor egyből megtudod mi van a halál után... vagy épp csak simán semmi se lesz azt kész...
    Azért én reménykedem, hogy lesz valami... :) bár nehéz elképzelni... Főleg tudományos oldalról.

  • Dany007

    veterán

    válasz I_Am #127 üzenetére

    Igen, jójó múltkor olvastam valahol, hogy megtalálták azt az enzimet, ami ezt előidézi. És mesterésgesen a juttatk már embereket ilyen állapotba. De már meg nem mondom hol olvastam :S lehet h Tv-ben volt...
    Mindenesetre érdekes dolog lehetett! El tudom képzelni, hogy ezek után már másképp állsz az élet dolgaihoz :)

    Bár arra azért "kiváncsi lennék", hogy aki mondjuk egy repülőgép balesetben a másodperc tört része alatt cafatokra fröccsen az mit láthat / tapasztalhat. Jó, nem vagyok kiváncsi, csak érdekelne, de az sem személyesen :)

  • Dany007

    veterán

    válasz I_Am #125 üzenetére

    Ezt még mindig nem értem :)
    Szóval akkor már megtörtént veled, hogy meghaltál, csak aztán mégis visszahoztak?
    A klinikai halál állapotát már tárgyaltuk egyszer itt is, máshol is. Az még nem a 100%-os halál. Azt a bizonyos élményt egy agyban termelődött enzim állítja elő. Mesterségesen is előidézhető.
    Vagy pedig ténylegesen meghaltál már egyszer? Úgy értem, h egy kis időre teljesen leállt a szíved és az agyműködésed is ? De 100%-ig?

    Csak mert ugye nehéz úgy emlékeket rögzíteni, ha pont az ami rögzíteé nem működik.
    Márpedig ha emlékszel rá, akkor az ott van az agyadban. Vagyis annak rögzülnie kellett.
    Na és itt jön a képbe az érdekesség, amire kiváncsi is vagyok :) Hogyha nem volt semmi agyműködésed, és mégis emlékszel dolgokra : ) Persze lehet, hogy volt agyműködésed, csak olyan szinten amit ma még nem tudnak mérni...

  • Dany007

    veterán

    válasz I_Am #111 üzenetére

    Ezt egy kicsit részletezhetnéd! Érdekel a dolog. Így csak elképzeléseim vannak mire is gondolsz! De tényleg nagyon érdekelne!

  • Dany007

    veterán

    válasz talmida #105 üzenetére

    Köszönöm a Linket! A múltkori ajánlásod is megérte nagyonis! Ezt is megfogom nézni !

  • Dany007

    veterán

    válasz Hakudoshi #104 üzenetére

    Hello! :)
    Már azt hittem ezt a cikkem ki is hagyod! :)

    Hja, tudom, hogy rosszul néz ki az a mondat, de sokszor elveszek a gondolatok áradatában... és nem mindig az sül ki, vagy úgy, ahogy az elején elképzeltem.

    Az érzékenység dolgot, inkább átérzésnek hívnám... Ezt is nehéz megfogalmazni.
    Tudod, van amikor azt mondják, hogy "átérzem a problémádat cimbora..." vagy ilyesmi. Na nálam ez szó szerint működik, szinte minden esetben, csak felturbózva 100x.
    Sokszor kellemetlen idegesítő dolog. Manapság már próbálom kontrollálni.

    hmm én észre se vettem, hogy egyszerre lettünk tagok xD De grat !

  • Dany007

    veterán

    válasz s@nyiii #90 üzenetére

    Ez orbitális hülyeség : )
    Semmi kedvem ahhoz. Hallottam, hogy valami 260 akárhány embert nyír ki a film alatt.
    Ezen max röhögök, semmi köze sincs a valósághoz. Így látatlanban, és ismerve az előző 3 Rambo filmet, a Call of Duty 4-nek több köze van a valósághoz - játék létére - mint a Rambo4-nek.
    Engem nem a tiszta öldöklés taszított vissza, hanem az ami a valóságban is pont úgy megtörténhet... De ismerve az előző filmeket a sériából, a valóságban már az első 20 percben cafatokra szedték volna a híres Rambot.

  • Dany007

    veterán

    válasz naegleria #87 üzenetére

    Értem amit írsz, és nem is azzal van gond.
    De mint már írtam, nekem nem azzal volt bajom, hogy nem tudtam megkülönböztetni a játékot, a valóságtól. Tudtam, hogy az csak egy játék.
    Egyszerűen elképzeltem, hogy a valóság is ilyen. És hogy Az mennyire dúrva.
    Valamilyen szinten pozitív is az ilyen fajta játék! Mert aki képes beleélni magát, képes felfogni a játék mondanivalóját, az ráeszmél, hogy mennyire dúrva is a valóság. Mivel sz.tem a Call of 4 elég jól prezentállta a valóságot.

  • Dany007

    veterán

    válasz naegleria #86 üzenetére

    Na jó reggelt. Jó sop hsz van amit végig kell olvasnom, így lépésről lépésre válaszolgatok :)

    Szóval
    " a háborunak nagyon sokmindent koszonhetunk..."

    Na ez az amiben te is, meg még sokan mások is tévednek.
    Az igaz, hogy a háborús fejlesztéseknek köszönhetően sokat fejlődött a technológia.
    De egyrészt, vedd figyelembe azt, hogy a háborús technikát jócskán át kell / kellett alakítani ahhoz, hogy az átlag ember számára is hasznos legyen! Arról nem is beszélve, hogy a háborús technikáknak csak egy kis részét tudják felhasználni polgári célokra.
    A lényeg viszont, hogy ha azt a sok sok száz milliárd dollárt amit csak az usa háborúra költ - mégcsak nem is fejlesztésekre és csakis az usa - ha ezt tisztán a tudományba és a gazdaság fejlesztésébe ölnének szerinted hol tartanánk már ???
    Az az egyetlen igazság ebben, hogy háborúk kényszerítik a technológiai fejlődést! Ez tény. De ha az államok maguktől törekednének erre, és háborúk helyett a tudományba pumpálnák azt a sok ezer milliárod, már rég a Hold-ra mehetnénk nyaralni! De komolyan!
    Sz.ted miért jutottak el pár évtized alatt a V-2-estől a Holdra? Azért mert verseny volt, le kellett győzni a ruszkikat. És sz.ted miért állt le az űrkutatás fejlődése a Space Shuttle-lel ? Akkoriban a Nasa úgy képzelte hogy 2000-re már "menetrend" szerinti járatok lesznek az űrbe! Csak hogy akkoriban nem volt pénz limit ! Le kellett győzni a ruszkikat, mind1 mennyibe kerül.
    Csak aztán vége lett a hidegháborúnak, és jéé azóta is azzal a szerencsétlen űrsiklóval közködnek, és minimális a fejlesztésre fordított támogatás, mert kell az Iraki háborúhoz!

  • Dany007

    veterán

    válasz #65755648 #79 üzenetére

    Igen szerintem is dúrva, hogy engem egy játék és az abból leragállt valóságra ébredés ennyire megérintett. De ha jól emlékszem írtam, hogy már kicsit túlzás az én esetem :)
    Régebben is játszottam ilyesmivel. Lehet, h a grafika miatt lehet az agyam miatt, de régen csak játék volt a játék. Mostmár ez inkább olyan, ami a valóságot mutatja be nekem E/1 személyben.
    Harmadrészt pedig alapból is túl sokat érzek. Minden területen... Nézek egy filmet agyonlőnek csakúgy 20 katonát...akkor sokszor szinte átérzem a fájdalmat (még azt is amit nem lehet) igaz csak pillanatokra....Meg belegondolok mi lenne ha valós esetben lennék a helyükben stb... Egyszóval túlságosan is bele tudom élni magam ezekbe. Ezért ritkán nézek horror filmet. Bár volt olyan is amit végigröhögtem... (pl magasfeszültség amikor a fazon megindul a láncfűrésszel :D Hát mintha valami 2-od oszályú fps kezdő képe lenne) Szóval ugyan ez van minden más területen is.
    Ha beszélgetek valakivel, 90%-ban az első beszélgetésből leszűrom, hogy milyen az illető hangulata, tök mind1, hogy éppen nevet, vagy szomorkodik vagy dühös, és azt színleli.
    De ez egy kicsit összetettebb dolog.... nem ide tartozik, a lényeg, hogy valamiért sokkal többet érzek sz.tem mint az átlag :S És ez miatt van talán, hogy engem jobban megdöbbentett mint az átlagot.
    Mondjuk ez a beleélős dolog egy fantasy vagy Sci-fi filmnél nagyon jól jön =)

  • Dany007

    veterán

    válasz #65755648 #79 üzenetére

    Igen a "nincsenek véletlenek" dolgot jobban is kifejthettem volna. Érződik a dolog amit írsz. Csak nemtom miért, de az előző írásomban is benne volt ez a mondat. Páran "rá is haraptak" és akkor ott megvitattuk, hogy végülis atomi, kvarki szinten lehetséges a köznapi értelemben vett "véletlen". Viszont tényleg elmagyarázhattam volna, hogy mire is gondolok :)
    Nem kérek elnézést : P, megindokoltad, részben igazad is volt :)

  • Dany007

    veterán

    válasz #65755648 #79 üzenetére

    "Lerövidítve, csak a lényeg tehát:
    1. a fiatalok nem érzik át a halál tragikumát, súlyát
    2. ezen nem kell csodálkozni, mert ezt lehet látni a médiában, a játékokban, a halál hétköznapi dolog.

    Vagyis azt mondod, hogy a média és a játékok az okai annak, hogy a fiatalok nem tudják milyen komoly dolog a halál.

    Aztán most ezt állítod:

    "Egyetlen árva szóval se mondtam, hogy a játékok miatt ilyen erőszakos a világunk.""

    Egyálltalán nem ellentmondás. Legalább azt olvasd el amit írsz :) Így van azt írtam, ahogy te is lerövödítetted, hogy a média a játékok és sok egyéb miatt nem érzik a halál súlyát, mert 7köznapi dologgá vált!
    Egy szóval nem írtam, hogy a játékok miatt ilyen erőszakos a világunk! A nem érzi a halál súlyát, és az erőszakos világunk kifejezés között elég nagy a különbség :)
    Na olvasom tovább és reagálok :)

  • Dany007

    veterán

    válasz Eddie141 #68 üzenetére

    Köszönöm az őszinteséget!
    És csodálom, hogy ilyen fiatalon már így gondolkozol. Nemtom miért, engem akkoriban nem foglalkoztatott. Persze bennem volt, meg minden, de nem ilyen szinten mélyen és komolyan. Nemtom, más körül forgott az agyam.
    Amúgy meg nagyon ritka az olyan mint te abban a korban. Én is keresem a jót, és szépséget a kis dolgokban is. Néha meg is találom :)
    Csak sajnos az idegeimet lekötik a munka hajszolása a normális megélhetés, és, hogy olyan jövőt tudjak alakítani magamnak amilyet szeretnék. Sajnos pont ez miatt nem jut időm/idegzetem/energiám, hogy meglássam mindenben a szépet és jót.
    Hiába mondják, hogy nem szabad mániákusan dolgozni, meg hogy pihenjünk, meg miegymás. Vannak akiknek a normális megélhetéshez sajnos olyan életvitelt kell tartani, ami nem fér össze ezzel. És itt most nem magamról beszélek.
    Van olyan ismerősöm aki saját hibáján kívül került szar helyzetbe. Van egy fix állása reggel 6-tól este 6 ig. Utánna otthon számgépen szintén dolgozik még vagy 1-2 órát. És most vállalt be pluszba 7végi munkát is! Ja, és mindemellet gyereket nevel, és egyedül tartja fenn a saját lakását. Ja, és nő! Ja, és, hogy ezt nem lehet bírni sokáig, hát már legalább 8 éve ezt csinálja. Vannak időszakok amikor könyebb, kevesebb van amikor nehezebb. Sajnos elég balszerencsés, mindig pozitívan áll a dolgokhoz, de mégis ő baszik rá... Szóval neki pl tényleg nincs se ideje se ereje már azzal foglalkozni, hogy meglássa a kis dolgokban a szépséget.... De ez most már off volt sry.

    Ja, még annyit, hogy nem mondtam, hogy az életnek nincs értelme :) Szándékosan nem is akartam használni ezt a kifejezést. Persze néha ez jön le tudom, de néha a való életben is ez jön le.

  • Dany007

    veterán

    válasz misirulez #75 üzenetére

    Nem mondtam azt, hogy régen nem volt rosszabb a helyzet. Erről szó sincs. Örülök, hogy nem abban a korban kellett élnem.
    Viszont ettől függetlenül a jelenlegi "javulás" is kevés ahhoz mint ami kéne. Akkoriban főként talán európára koncentrálódtak ezek az esetek.
    Viszont napjainkban össze vissza a világban. Ugye az 1-2. vh. Ott volt a Vietnám, Kórea, Kuvait, Irak, Afganisztán, és akkor Afrika még szóba se jött! Pedig ott van aztán írtás dögivel. Nézd meg a Véres Gyémánt c. filmet, az elég szép képet ad mi is folyik ott. Nembeszélve arról, hogy az ilyen országok hadurai délamerikában is megtalálhatók. Csak nem mindig kapnak akkora nyílvánosságot. De ha azt vesszük ugyan úgy megvan a háborúk gyilkolások mennyisége most is, mint akkoriban, csak az egész világ területén szétszórva...
    B.nőm anyukája Trutykó könyvében olvasta, hogy nemrég Ruandában több mint 1 millió embert mészároltak le két népcsoport közti konfliktus kapcsán... Állítólag a Tv-ben is volt, én abszolút nem tudtam róla.
    Szóval a fene tudja, lehet, hogy rosszabb volt a helyzet "akkoriban" , de most se sokkal jobb.

  • Dany007

    veterán

    válasz misirulez #65 üzenetére

    azért borulok ki most, mert most élek :)
    Az okés, hogy régebben még ennyit se számított az élet, de az hogy manapság olyan sokat számítana, azt nem hinném. Volt egy kis növekedés, de minimális ahhoz képest mint ami kellene

  • Dany007

    veterán

    válasz Solten #60 üzenetére

    Köszönöm!

    Azért a klinikai halál más. Azt bizonyíthatóan egy agyban termelt enzim váltja ki. És azóta már sikerült mesterségesen is előidézni. Tehát szerintem az még nem az a fajta halál. Persze lehet, hogy a végső sötétség előtt, ez még egy utolsó megnyugvás, ahogy feljebb többen is említették : ) De hogy utánna mi jön.... Elvégre az agyad rögzíti az emlékeket is amit látsz azt is amit érzel azt is, ha meghalsz, ha ténylegesen meghalsz, akkor leáll mindne szerved...nem lesz ami elmesélje, hogy milyen érzés volt :)
    Szerintem.

  • Dany007

    veterán

    válasz #65755648 #58 üzenetére

    Úgy érzem sok tekintetben félreértelmezted a cikket.
    Sok előtted író már ki tudta olvasni a lényeget, így sz.tem nem 100%-ig a cikkben van a hiba. A maradékért pedig elnézést kérek!

    Egyetlen árva szóval se mondtam, hogy a játékok miatt ilyen erőszakos a világunk. Én magam sem tartom így, sőt, egyáltalán semmi köze sincs ahhoz. Szerintem aki játék hatására kezd el gyilkolni, annak már előtte is volt gond az agyával. Teljesen más mondanivalója volt a dolognak! Egy szóval nem mondtam ilyet.

    Aztán... Teljesen más egy baleset. Már írtam, nem a játékban látottak rendítettek meg, hanem az a tudat, hogy ez valójában is megtörtént, hús-vér emberekkel, és megtörténhet akár velem is, akármelyik oldalról nézve. Mellesleg, sz.tem ha te ott lennél a valóságban és végignéznél egy ilyen minigunos tömegmészárlást, ahol netán a te ismerőseid is köztük vannak, utánna te is megrendülnél. Én nem voltam ott....csak elképzeltem...

    Tisztában vagyok vele, hogy a középkorban sokkal durvább háborúk voltak, sokkal több volt a halál. És a 2.vh.s dolgokkal is tisztában vagyok. De ennek megint semmi köze ahhoz amit én írtam, sz.tem olvasd el mégegyszer. A lényeget már megfogalmazták mások. Sajnálom ha neked nem az jött le :) másnak érdekes sikerült.

    A véletlenről szóló történetet már megvitattuk. A Schrödinger macskája kísérlet kapcsán. A végén arra jutottunk, hogy a mérés maga befolyásolja az állapotot, ezért nem tudjuk a mérés elvégzéséig 100%-kal meghatározni hogy melyik állapotban is van. Ergo megint csak visszajutunk oda, hogy azért véletlen az elhelyezkedés, mert nem ismerünk egy tényezőt, viszont kikövetkeztethető, hogy maga a mérés befolyásolta az eredményt.
    Másrészt a 7köznapi értelemben vett véletlenre gondoltam.

  • Dany007

    veterán

    válasz Crystalheart #52 üzenetére

    Hát ellennék vele : ) Látnám hova fejlődik a jövő. Amit speciell nagyon szeretnék.
    Manapság már egy 12évesnek is van mobilja. Anno 7-8 éve csak néztem a plakátokat ahol a 2110-es nokiát hirdették 230 ezerért + 30 ezer belépési díjjal, és gondolkodtam, hogy vajon lesz-e nekem ilyen valaha.... :) Hát nem lett, de lett sokkal jobb xD
    Szóval kiváncsi vagyok hova fejlődik a technika 500 év múlva. Meg mi mindent ismerünk még meg a körülöttünk lévő világban. (feltételezzük h addig nem írtjuk ki egymást) Elvégre az csak az elmúlt 100 évben is gyökeresen változott a nézetünk a világról, magunkról. Csak az én életem kevés lesz ehhez...

  • Dany007

    veterán

    válasz Crystalheart #45 üzenetére

    Ez így igaz, de valójába arra akartam utalni, hogy a "te magad" az nem marad fenn. Okés, hogy az utódaid fennmaradnak, de te attól még meghalsz. Attól még te nem fogod látni őket soha többé, nem fogsz többé beszélni a feleségeddel nem láthatod a napfelkeltét (hú ez nagyon sablonos de igaz), nem érezheted a sör ízét, nem röhöghetsz többé a haverokkal...
    Szal mindezek elvesztése mellett az a tudat, hogy hurrá, azért a családom, gyerekeim emlékezni fognak rám, számomra eltörpül. (tudom ez önző volt...de tényleg így érzem. Legalábbis amikor a saját halálomra gondolok.)

  • Dany007

    veterán

    válasz BlackSun #40 üzenetére

    Nézőpont kérdése. Sőt, ez egy elég bugyuta nézőpont.
    1000 ember halála is pont ugyan olyan tragédia az 1000 ember családja és hozzátartozói számára! Kíváncsi vagyok akkoris ezt mondanád-e ha a te anyád lenne az egyik az ezerből?

  • Dany007

    veterán

    válasz Dany007 #36 üzenetére

    Mindettől függetlenül rengeteget küdtem a call of 4-gyel. Minden szinten végigvittem a pályákat. Volt pár kedvenc amit 10-30x is. Csak egyszerűen az a töménytelen mészárlás rész.... azt azóta se vittem végig újra.

  • Dany007

    veterán

    válasz nostrum #34 üzenetére

    "De megmondom őszintén, nem érzem magam rossznak csak azért, mert milliókat mészároltam le a virtuális valóságban. Ráadásul, én mindíg viszek moralitást a játékokba. Máramelyikbe lehet. Nem egy szerepjátékot kezdtem el úgy, hogy én most köcsög leszek (evil alignment) aztán mégsem tudtam az lenni."

    Nem teljesen erről volt szó. Épp az volt a gondom, hogy elvesztettem a játékban a tudatot, hogy csak egy játék. És elképzeltem / ráeszméltem, hogy ba****ameg ez a valóságban is így történik. Hogy megtörtént már ilyen. Egyszerűen elképesztő. A túlélésért persze, igen, de ott csak a játékélmény volt a cél. Hát, meg is volt az élmény.
    És nekem meg sz.tem az emberek nagyrészének se volt hasonló élménye a valóságban. Mi vagyunk talán a 2. generáció magyar o.-on akik nem voltak már részesei semmilyen háborúnak közelről. Így azt látni, és belegondolni, hogy a valóságban is így mészárolnak embereket, olyanokat is mint én, vagy te vagy akárki, úgy, mintha vágóhídon lennének....áh kész... A mai napig emlékszem az érzésre ill. töredékére, amit akkor éreztem.
    Volt már olyan, hogy halálra ijesztett egy játék és kiléptem kifújni magam, de ilyen, amikor egy ilyen ok miatt egyből kilépjek még nem volt.

  • Dany007

    veterán

    válasz cilo9 #31 üzenetére

    Köszönöm, körülbelül ez a mondanivaló.
    Én is igyekszem ajándéknak felfogni a dolgot :) Másképp nem is lehetne normálisan élni.
    Szerencsére nekem nincsenek ilyen álmaim : ) De azért remélem hamar én is átesek a megértés beletörődés pontjára.

  • Dany007

    veterán

    válasz Komplikato #30 üzenetére

    "Azt mondják bármi amit a halál el tud venni tőled, az nem is fontos ... a felsorolt dolgok meg mind ilyenek. "

    De mi az amit nem tud elvenni ? :F
    Elvégre az érzéseket, az emlékeket, mindent elvesz... Előbb utóbb az egész családodat is...
    De sz.tem is megvan az értelme a dolognak. Sokkal jobban szeretem azt a felfogást, amit írtál mexicóval kapcsolatban. Csak sajnos itt a környezet nem (volt) olyan.

  • Dany007

    veterán

    válasz Viszlát #28 üzenetére

    Rendben. Akkor benne van.
    Amúgy elkezdtem a Bibliát olvasni.
    Az első pár sor után sajnos olyan véleményem lett róla, hogyha mesét akarok, akkor inkább valami mást... Az első pár oldalról az élménybeszámolót itt találod! Kiváncsi lennék, te ezeket hogyan is magyarázod.
    De tény, elnézést, hogy félreértettem. Akkor szó van a Bibliában a halálról, persze ez mit sem változtat a valóságon, és a hsz-em lényege sem ez volt.
    :)

  • Dany007

    veterán

    válasz Viszlát #17 üzenetére

    Elnézést. Tényleg kimaradt az, hogy ez csak saját vélemény.
    Mindettől függetlenül, semmivel sincs több bizonyítékod az ellenkezőjére mint nekem, az enyémre. Csak azért mert egy ezeréves könyvben az van írva, az nem bizonyít semmit.
    Ennyi erővel én is állíthatnám, hogy baromság amit te vagy a Biblia állít. Semmivel sincs rá több megalapozottság mint amit én állítottam.
    Amúgy semmiképpen nem akarom a vallás témát idekeverni. A vallás topicban már kifejtettem a véleményemet erről. A kedves hívó fórumozók válaszoltak is a nagyrészére, viszont rengeteg olyan kérdés marad nyitva, amire semmi érdemlegeset nem tudtak válaszolni, csak a hablaty szöveg ment, amit már sokszor sok embertől hallottam, viszont érdemi válasz nem sok született.

    Az írás inkább arról akart szólni ( és elnézést ha nem teljesen így sikerült), hogy mekkora volt a saját rádöbbenésem erre a dologra. És, hogy mennyire semmibe veszik az emberi életet manapság (is). Mennyire hétköznapivá vállt a halál a mai emberek számára, nem képesek átérezni hogy valóban mit is takar, mindaddig amíg valamelyik közeli hozzátartozójukkal meg nem történik.

  • Dany007

    veterán

    válasz #06658560 #12 üzenetére

    Hát persze, hogy nem beszél róla a Biblia, mert akik írták fogalmuk se volt arról milyen is lehet a halál. Ami előtte van azt ismerték, ami meg utánna, azt kitalálták. Pontosan a halál ismeretlen mivoltából kiindulva.
    Elképzelhető, hogy bizonyos ilyen halál utáni élet teóriák abból alakultak ki, hogy azok az emberek is féltek a haláltól. A félelemből, és a sokszor elképzelhetetlen ismeretlentől tartva kitalálták a túlvilágot. Egyértelmű, hogy azokban az időkben az embereknek lövésük se lehetett ilyesmiről, még mostanában se nagyon van. Ezért nyugtatás, valamiféle támaszként kitalálták a túlvilágosdit. Persze ki tudja kitaláció-e vagy nem.
    Mindenesetre ha kiállnék egy csomó ember elé, és megmondanám nekik, hogy a halál után a Marsra kerülnek, nem hinném, hogy bárki is hinne bennem. Pedig több valóság alapja a Menynek és a Pokolnak sincs. Vajon miért mindig felhők közt az égben ábrázolják a menyt? Mert akkoriban elérhetetlen volt. Fogalmuk sem volt, hogy mi van a felhők, és az ég felett. Legalábbis nem sok. Ezért pont jól beleillett a történetbe. Ugyan ez a pokollal is. Talán lehet, hogy tűzhányókból szerzett "tapasztalat" ihlette a pokol leírását... De tény, hogy sok ilyen mítosz szerűségben felfedezhető, hogy valójában 100%-ig valós alapokból kiindulva, szimpla emberi tapasztalatokból ihletet merítve találtak ki érdekes történeteket és meséket.

  • Dany007

    veterán

    válasz #06658560 #9 üzenetére

    Igen. Sz.tem is az élet a lét egy fontos eleme. Elvégre mindenhol megtalálható a Földön :)
    Viszont azt nem értem, mért kell úgymond rossznak lennie. Esetleg fogalmazhatnék úgy is hogy fájdalmasnak... Mért kell az embernek az utolsó pillanatában pont a legnagyobb szenvedéseket megélnie. Persze ki tudja milyen is az valójában.... Majd egyszer meglátjuk...vagy nem.

  • Dany007

    veterán

    válasz feel good #7 üzenetére

    Hmm örülök, hogy nem vagyok egyedül.
    Persze azért nem úgy van ez, mint amikor egy kisgyerek rádöbben, hogy már suliba kell mennie, de szar neki. Hanem nemtom milyen érzés...De sokk volt az biztos. Attól függetlenül napközben nemigazán foglalkozom vele. Csak amikor valamiért elmélyülök a dolgokban, akkor jön elő.
    Valamilyen szinten szemétségnek, és értelmetlennek tartom ezt a halál dolgot. (a népesség szabályzáson kívül)
    Olyan mintha elindulnál egy úton, egy nagyon rögös úton. Sőt, szakadékokkal teli úton. És mindenen átvergődsz, megszenvedsz a szakadékokkal csak hogy tovább tudj jutni az úton, de valójában a saját "halálod felé rohansz".

    Nem azt mondom, hogy baj, hogy 7köznapivá vállt a halál. Persze, hogy nem. Sőt, ha mindenki úgy fogná fel mint én manapság, akkor sötétbe borulna a világ :)
    De túlzásokba sem szabad esni. Sem egyik sem másik oldalon. Tisztába kell lenni vele, hogy mi az, mekkora súlya van, de attól még élni kell az életet amíg van, úgymond beletörődve...

  • Dany007

    veterán

    válasz Crystalheart #5 üzenetére

    ""Az ember nap mint nap küzd. Küzd a megélhetésért, a tovább jutásért, a jobb életért, de hiába, a végén úgyis meghal."

    Fenét, hát csak egyedül vagy a világon? Nem. Akkor meg?"

    Ezt abszolút nem értem. Én ezt nem egyedül magamra értettem. Hanem álltalánosságban. Semmi nem utalt arra, hogy egyedül lennék a világon :) Pont ellenkezőleg.

    "Gondolj csak bele, mi van, ha meg kell ölni ahhoz többezer embert, hogy másik többszázezer vagy többmillió életben maradjon? :\"

    Ez már teljesen más kérdés :) De ha mindenáron választani kell... Te melyiket választanád? A mondatod szerint vagy több 1000 ember hal meg, vagy több 1.000.000 !
    Ilyen kevés info alapján egyértelmű, hogy a több ezer ember haljon meg mint a több millió, nem is kérdés. Ha ismernénk a részleteket, akkor már persze lehet, hogy más a helyzet.

Új hozzászólás Aktív témák