Új hozzászólás Aktív témák
-
mc.g
aktív tag
Szomorú vagyok, hogy nincs hír róla
örülnék, ha ilyen tv-m lehetne... -
Jól eltűnt ez is
-
mc.g
aktív tag
B.U.É.K. !
és ha szerencsénk van, talán 2017-ben már kapható lehet 1000000:1 kontrasztú ips-panellal szerelt tv.
-
mc.g
aktív tag
ha bárkinek híre van, hogy mikor lesz késztermékben ez az új (panasonic-féle) ips-panel, az ne tartsa magában !
avagy bármiféle teszt, bemutató, stb. is érdekelne... -
Ren Hoek
veterán
Egy minőségi nagyméretű matt fehér vászon... (fekete vászont még nem nagyon láttam élőben)
Az okostábla feature miatt szerintem ez kilőve. Abból nem láttam még feketét.
Valahogy nem tudom elképzelni milyen lehet feketén... nem kell neki óriási fényerő, hogy a fehéreket megjelenítse? ECO kilőve természetesen,de ja, láttam ennél sokkal drágább projectort 500K, 1M környéként, ami azért tényleg sokkal jobb is volt.
Ehhez be kell sötétíteni eléggé hozzá, csak kb ilyen alig sötétítő függönyeink vannak.
Régi munkahelyen egy jó nagy talán 65-70 colos LCD TV volt, ami 100x használhatóbb volt...... na mindegy, tippre én azt hittem azért egy ilyen projector már használható egy félig besötétített szobában, de ez tévedés. Projector moziszobába való. Otthonra nappaliba kizárt, hogy vennék... Pedig 160K-s projectoron gondolkoztam.
-
Ren Hoek
veterán
Ha lesznek tintasugaras módszerrel printelhető, feltekercselhető, "tapétázható" OLED kijelzők, akkor szerintem is ez a jövő. Technikailag nem lesz akadálya a fal méretű óriáskijelzőknek. Ha pedig már dizájnelem lesz, akkor a felbontás is végtelenségi növelhető, hiszen ha egy falhoz közel mész, akkor is jó pixelsűrűség kell, aká 100-200 PPI is. Persze lehet majd variálni igénytől függően.. de nagy fantáziát látok benne.
Az a probléma a cikkben leírt LCD technológiával, és a projectorokkal is, hogy ezekkel képtelenség lesz majd versenyezni. Főleg nagy igény lenne, jól látható óriáskijelzőkre, okostáblákra stb... cégnél vettünk egy agyon dícsért FHD Optoma 300.000 Ft-os projectort és egy nagy sz.r az egész. 1. hangos a ventilátor. 2. picit világosabb a meetingterem és egyszerűen az árnyalatok nagyrésze eltűnik. Egy fos TN LCD köré kell odaülni, ha épp kutatási anyagokat nézünk, ahol fontosak nagyon a részletek és árnyalatok. Szóval már nagyon várom a 100 colos OLED vásznakat, amik leváltják a projectorokat
-
tecsu
addikt
Következőként pedig próbáljátok kitalálni, hogy mondjuk tíz év múlva a 8K-s kijelzőket milyen (tudományos hátterű) reklámszöveggel fogják eladni!
( Amikor majd az NHK már a 16K-s tévéműsorokon kísérletezik.)
-
Ijk
nagyúr
Az 540 soros kép mondjuk ugyanúgy egy 16mp-es fenykepbol lemeretezett mintegy egy 1080 soros. Most hagyjuk a szorszalhasogatast hogy milyen algoritmusokkal történik a méretezés, de egy 16mp-rol 1080-ra lemeretezett kép borotvaeles, és az 540 soros is az amíg natív pixelmeretben jelenik meg. Viszont egy 540 soros fénykép elessege 1080 soron 1:4-ben felskalazva meg sem közelíti egy bd film elesseget. Tehát nálam már itt bukik ez az 1/4 "felbontas" eelmélet.
Inkább bd frameket kellene megvizsgalni és osszevetni fényképekkel. -
dezz
nagyúr
+(#310)
A filmes kép elméleti maximális élességéről van szó, ahol még éppen nem jelennek meg aliasing hatások. Azaz ennél nyilván lehet életlenebb adott esetben. A mozgás most csak úgy jön ide, hogy pl. egy lassan haladó vagy elforduló élen még jobban ki tud jönni az aliasing egy állóhoz képest, stb. (Olvasd el a #279 közepén linkelt írásokat is.)
Onnan vettem, hogy ránéztem a filmes képre.
Plusz már a '90-es években foglalkoztam képfeldolgozással.
(#309) Ijk: Attól függ, milyen az az 540 soros kép. Ha ugyanúgy filmes kép, az arányosan annyival életlenebb, mint amennyivel kisebb a fizikai felbontása. De még egy fénykép sem pixel-éles, különben az is aliasos lenne. Nézd meg az előzőben linkelt képet, és még az sem 100% pixel-éles, de már aliasos. Ami pixel-éles, az pl. az a kép, ami éppen előtted van most a képernyőn. Nézd meg ezeket az 1-pixel vékony vonalakat, karakreket, stb. Ilyen "szuperélesség" sosincs filmes képen, de még fényképen sem. Próbáld meg ezeket elforgatni életlenítés nélkül: nem lehet aliasing hatások megjelenése nélkül.
(#312) AVhelper: A teszt készítői sem ennek tulajdonítják, hogy 49 emberből 48 eltalálta, melyik a 4K megjelenítő. Valószínűleg a kritikák megelőzése érdekében tették hozzá, hogy nem sikerült tökéletesen egyformára kalibrálni a két kijelzőt. Lehessen valami kibúvója azoknak, akik semmi áron nem akarják elfogadni az eredényt, ahelyett, hogy nekiállnak támadni őket.
De én sem hiszek vakon mások által elvégzett teszteknek (vagy egyébnek), ezért általában saját magam is elvégzem, ennek eredményét már leírtam. Az eredmény megfelelt a várakozásomnak.
(#316): Nem értem, miért nem jelenik meg, nekem sincs Yahoo előfizetésem. De feltettem ide. [kép] (Márton tulajdona.)
(Gondolhatod, hogy tisztában vagyok a visual acuity mibenlétével és az ezen alapuló optimális nézési távolság meghatározásával. Egyszer már részletesen is kifejtettem itt ezt az egészet.)
Abban igazad lehet, hogy ez elsősorban a kontrasztosabb képrészletekre vonatkozik és a kevésbé kontrasztos/színes képrészletek csak közelebbről láthatók. (De ez ugyanúgy igaz a pixel-élesnek vett FHD-ra is.)
Szándékosan írtam egyébként 1/4 effektív felbontást. De lehet, hogy a leghelyesebb 1/4 élességről beszélni.
(#315) tecsu: "Dezz szerint ez a kijlezőn fellépő moiré effekt elleni aliasing."
Anti-. De nem pontosan erre gondoltam, egy a kelleténél erősebb blurözésnek valami egyéb oka lehet. Ugyanakkor pl. az animációs filmek sem a PC-s játékokra jellemző alapszintű anti-aliasing eljárást használják, mert az nem biztosít teljes aliasing-mentességet, az ott alkalmazott anti-aliasing magában foglal egy kis blurt is (1 pixelnyinél nagyobb területről mintavételeznek). Megfelelő kamerával készült élő felvételeket nem szokás emiatt külön blurözni.
-
AVhelper
senior tag
Megértettem! (A kép eléréséhez sajnos továbbra is Yahoo login kéne.) De Te meg azt értsd meg, hogy hiába az a HDTVtest cikkben leírt felmérés, mert annak eredménye nagyon is megkérdőjelezhető (leírtam, hogy szerintem miként kellett volna azt elvégezni).
Az átlagos emberi látásélességgel (Vízus = 5/5 vagy Amerikában 20/20) kellő távolságból átlagos megvilágítási körülmények között legfeljebb a körív (360 fok) egy fokának 60-ad része, azaz 1 szögpercnek megfelelő méretű dolgokat vagyunk képesek észlelni (legalábbis ezt tekintik annak, s ezen alapul a visual acuity alapú képméret/nézőtávolság meghatározás). De ez csak akkor igaz, ha az a dolog elég kontrasztosan elüt a háttértől (például fekete alapon egy fehér pont, vagy fordítva). Vagyis alacsonyabb kontrasztú, színes és mozgó kép részleteit nézve még ennyire se látunk élesen, s ez esetben hiába 1/4 olyan felbontású a filmes kép, mint a képernyő natív felbontása, még annak részletei se láthatóak egy 55" méretű képen 3 méterről nézve azt.
2 méternél távolabbról 110"-en nem a különbség válik láthatatlanná számomra a Full HD és 4K kép között - ilyen összehasonlításra nem volt módom - hanem az utóbbi legapróbb részletei vesznek el. Ez a két dolog nem ugyanaz.
-
tecsu
addikt
A jobb mozifilmek rögzítése a legmagasabb minőségi követelményeknek felel meg (felbontás, dinamika, színtér stb.) ezeket a nyers anyagokat maszterelni (pl. átkonvertálni színteret, komprimálni dinamikát) kell különböző felhasználásokat megcélozva (mozi, BD).
Például a BD-n lévő filmek elég komolyan blurozva vannak. Dezz szerint ez a kijlezőn fellépő moiré effekt elleni aliasing.
Azt is tudni kell, hogy maga a színinformáció eleve a fényerőinfóhoz képest negyed felbontású, vagyis a színpixel 4 igazi pixelből áll. Ez alól a profi, nyers videófájlok kivételek, mert videofeldolgozáshoz fontos a 4:4:4 chroma subsampling, végtermékben viszont nem igazán érzékeljük a negyedelést. -
AVhelper
senior tag
válasz
Ren Hoek #306 üzenetére
A HDTVteszt cikk szerzője le is írja, hogy a két Samsung LCD TV (a 4K és a Full HD felbontású) azonos módon volt ugyan kalibrálva, de a két készülék egymás mellett mégsem ugyanolyan képminőséget produkált, és így könnyen lehet, hogy a megkérdezettek ezt a jobb képminőséget (például jobb fekete szintet) preferálta és nem a nagyobb felbontást. De ezt nem részletezi a cikk.
-
krx21
nagyúr
Ezt akkor sem lehet általánosítani, mert mind mondtam ez nagyon sok minden mástól függ.
Pláne, hogy vannak már igen magas felbontású digitális kamerák, melyek 60fps-el rögzítenek... (sőt...)
Én nem vita témának szánom amúgy a felvetésemet, mint sokan mások, egyszerűen volt egy ilyen kijelentés és szeretném megérteni, honnan vette. -
Ijk
nagyúr
A mozgokepfelbontas forrasanyagfuggetlen, nem is filmekkel tesztelik. Ő arról beszél hogy a fhd bd50-es anyagok nem érik el az 1080 sor reszletgazdagsagot. Tehát ha kirkasz egy 1080 soros fényképet az sokkal élesebb mint egy bd mozgókép. Legalábbis én így értelmeztem.
Azért nem értem mert nekem egy minőségi fhd film is tűéles, ha meg berakok egy 540 soros képet az életlen. -
krx21
nagyúr
"A filmes kép egyszerűen 1/4 olyan éles, mint a lehetséges maximum,"
Ezt én még mindig nem tudom amúgy hova tenni? Milyen és mekkora film? Milyen scennerel készült a digitalizálás?
Ezek mind számítanak... Egyszerűen nem tudom, hogy miért törvényszerű, hogy a filmes kópia vagy ami mozog az a 1/4-e lesz nálad? Egy fullhd mozgó sorfelbontás teszt videóban, lehet látni, bizony, hogy pl: egy jobb plazma megtartja az 1080 sort... Persze vesznek el részletek, de az nagyon sok mindentől függ, hogy mennyi...
Ráadásul egy lcd tv mozgó sorfelbontása nem növekszik attól, hogy 4K lett... A mostani 4K lcd Tv-k ezen tulajdonsága, sajnos pont annyi mint a fullhd társaiké... (kb.300-900sor) -
dezz
nagyúr
válasz
AVhelper #304 üzenetére
Annyiban nem biztosak, hogy talán elszámolták magukat néhánnyal +/-. Ez nem sokat oszt vagy szoroz.
Nem szerintem. Most akkor megértetted vagy sem?
Így talán megjelenik a kép: [link]
Nem tudom, milyen az átlagos emberi látásélesség, de ugye nem feltételezed, hogy a tesztben válogatott sasszeműek vettek részt?
Nekem sem tökéletes már a szemem, de látom a különbséget (megfelelő videós anyaggal, ami nem eleve tompa) 3m-ről 55"-en (megjelenítőn, vetített képet még nem próbáltam). Mint kiderült(?), nincs ebben semmi természetfeletti. 2,5m-ről főleg. A 3,5m már talán sok.
Nem tudom, mennyivel tompább a vetített kép, de ha csak 2m-ről látod a különbséget 110"-en, akkor könnyen lehet, hogy van már egy -0,5-0,75 dioptria a szemedben. Ez a hétköznapokban nem annyira tűnik még fel.
(#305) krx21: Az már szubjektív, hogy kinek mi "elég". Innen jön, de vegyük inkább a 3m-t, elvileg az az FHD-ra ajánlott távolság távolabbi határa. Csak itt jön az, amiről a linkelt hozzászólásomban szó van.
(#306) Ren Hoek: Nem szükséges ide hiperacuity. A filmes kép egyszerűen 1/4 olyan éles, mint a lehetséges maximum, adott fizikai felbontáson. Azaz filmes képen sosem lesz pl. pixelsoronként váltakozó fésűminta, hanem legjobb esetben is két pixelenkénti. Ez az, ahol ha nem tökéletesen vízszintes vagy függőleges, nem jelennek még meg feltűnő aliasos lépcsők. Így tehát a legkisebb meglátandó elem nem 1x1 pixel, hanem 2x2.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
AVhelper #296 üzenetére
Igen, lehet mérési hiba is, ugyanakkor a látórendszerünk sokkal összetettebb, és bonyolultabb komputációkat végez már retina szintjén is, mint egy CMOS szenzor mondjuk. A V1 elsődleges látókéreg kutatásával foglalkozunk, és rengeteg olyan dolog van, amiről fogalmunk sincs még, és lesz pár Nature cikk a témában. Amúgy is a látókéreg bemeneteinek nagyon nagyrésze feedback totál máshonnan, nem is a retinából. A bennünk élő világ, és patternek az agyunk által generált "valóság". Másik project retinás, szerintem lesznek itt még áttörések, mert olyan világon egyedi lézeres technológiánk van, amivel ezeket lehet vizsgálni, a teljes látórendszerrel együtt sejtszinten.
Szóval természetesen egy szintetikus tesztben ki lehet mérni a retina felbontóképességét, de simán el tudom képzelni, hogy egy valódi látványnál, főleg színek, élek, irányszelektív zónák, on off sejtek, és az a tucatnyi interneuron amiről fogalmunk sincs mit csinál a retinában... valamit más
kimenetet nyújt "érzetre"..Még ez a jelenség is belejátszhat a hálózat szintjén: https://en.m.wikipedia.org/wiki/Hyperacuity_(scientific_term)Ezt nagyon nehéz kvantitatívan és kvalitatívan is mérni.Persze egy kísélret az nulla tudományos szinten... simán lehet, hogy valóban az eltérő technológia, kalibráció volt az oka.
-
AVhelper
senior tag
Nem szeretem ismételni magam, de azt a bizonyos videós tesztet azért fogadom kétkedéssel, mert maguk a tesztelők sem biztosak a dolgukban.
Világos, szerinted a mozgó filmes kép valós felbontása a fizikai felbontás negyede kell legyen a moire elkerüléséhez. (A linkelt képet Yagoo login hiányában nem tudom megnézni.) Ha ez igaz is, akkor is erősen kétlem, hogy az átlagos emberi látásélességgel 3 - 3,5 méterről megkülönböztethető az 55"-es 4K Ultra HD és a Full HD kép, főleg, hogy szemünk felbontóképessége még korlátozottabb valódi színes és mozgó kép érzékelése esetén. Az Én már öregedő, de szemüveget még nem igénylő szemem biztosan nem látja a különbséget. Nekem bizony csak 2 - 2,1 m távolról nézve jelentek meg a Sony VPL-VW1100ES-el vetített 110" átlójú 4K kép legfinomabb részletei.
-
Nincs kedvetek abbahagyni a pöcsméregetést?
-
Kernel
nagyúr
Ezt csak te látod így, de szerintem te magadból indulsz ki. Beleértve a szánalmas karácsonyi megjegyzést is, ami téged minősít. De én nem te vagyok, kicsit el vagy tájolódva.
Magam részéről világosan fogalmaztam, ennél jobban nem érdekel a téma. Meg az is lényegtelen, hogy mit hiszel rólam.
Ez egy fórum, ha ennyire sérti a szakmai hiúságod, hogy valaki szólni merészel veled szemben, akkor legközelebb ne firkálj olyasmiről, amivel nem vagy tisztában kellő mélységig.
-
dezz
nagyúr
válasz
AVhelper #296 üzenetére
Természetesen nem kell és jól látszik, hogy benne vagy a témában. Csak hát arra valók a tesztek, hogy kiderüljenek bizonyos dolgok a berendezésekről, amiket a gyártók nem feltétlen akarnak nagy dobra verni. Mint pl. a videón látható teszt az adott tévé local dimming zónáinak felderítésére. Nem tudom, miért nem akarod azt elfogadni.
A THX és az SMPTE ajánlása független a felbontástól, annyi megkötéssel, hogy ne SD legyen, mert az nem alkalmas házimozizásra, az már túl tompa ilyen távolságból.
A harmadik bekezdésedet nem igazán értem, nem volt szó bármilyen gondról a 4K kamerákkal. Az a lényeg, hogy az FHD és a 4K tartalom is akkor lesz aliasingmentes, ha nem használják ki teljesen a fizikai felbontás adta lehetőségeket. Így fest pl. egy kép, ahol ez nem lett eléggé figyelembevéve, tisztára "számítógépes", némi antialiasinggal (lehetne még ennél is aliasosabb). [Thanx Márton.]
Nem találod furcsának, hogy miközben a többség meg tudta mondani, melyik a 4K, az okát nem értik és nem is járnak rendesen utána (*)? Pedig ugye világos az általam adott magyarázat? Rá kellett volna jönniük és másoknak is!
* Eltekintve attól a butaságtól, hogy biztos csak azért van, nem voltak teljesen egyformára kalibrálva. Ha megismételjük a tesztet, simán látható a nagyobb felbontás és részletgazdagság. És hát a magyarázat is meg van rá... Na, ilyen az a bizonyos "aha élmény".
Természetesen jobban látható a különbség, ha közelebb megyünk, de felesleges olyan közelre menni, ahonnan már az egyes fizikai pixeleket (nem szubpixeleket) is látni! Ez a lényeg!
(A legjobb lenne írni erről egy ábrákkal tűzdelt cikket, de nem volt még rá időm.)
-
dezz
nagyúr
Nézd meg a #173-as hozzászólásodat! Mindenkit leoltasz, magát a cikket is ostobának nevezed. Aztán belekötsz az én egyik hozzászólásomba -- ami nem okoskodás volt és tudásfitoktatás: nem nehéz tudni alapszinten, mit csinál ma a Fényerőállítás, csak nem tudja mindenki. De nem ám a lényeget kritizálod, azon nincs mit, hanem egy holt lényegtelen részletet, és amit ott elkezdtél, na az az okoskodás és tudásfitoktatás. Vedd észre!
Mellesleg fenntartom, hogy voltak adások, ahol eltért az analóg feketeszint. (Mint ahogy az egész jelszintben is akadtak eltérések, így a kontraszthoz is hozzá kellett néha nyúlni. [Részben ezek miatt a lehetséges "kilógások" miatt nem használja ki a digitális tévés YCbCr szabvány a 8 bit teljes tartományát, 0-255 - gondolva az átmeneti időszakra, amikor egymás mellett léteztek analóg és digitális források, adások és az eleinte kezdetleges jeldigitalizálásra -, hanem az 16-235/240.) És a többit is.
A látogatást is. Megjegyzem, sosem szoktam a hátteremmel kérkedni - ha valami, akkor ez kikényszerítés. Szakmai dolgokba sem szoktak feleslegesen mélyen belemenni, fitoktatni. Itt kb. mindenki tudja rólam, hogy nem ez a célom. Hozzászólásaim alapvetően építő jellegűek, segítő szándékúak, jóindulatúak.
Téged viszont most egy rosszindulatú kötekedőnek ismertek meg. Megérte?
Ezt a vonalat inkább fejezzük be.
-
AVhelper
senior tag
Nem tudtam, hogy komplett CV-t kell itt prezentálni a nick mellé, de legyen elég annyi, hogy sok-sok éve vagyok az AV szakmában, és miután sokcsatornás stúdió lehallgató hangrendszerekkel is foglalkoztam jöttek a házimozik is. Amúgy nagyon sok átlagfelhasználó számára jelent gondot a gyártói specifikációk értelmezése, úgyhogy ebben is igyekszem segíteni.
Való igaz, hogy az SMPTE és a THX is a "látótérlefedés" alapján adnak ajánlást a kép nézési távolságára, azaz hogy megadják annak két oldalsó (és nem alsó és felső) széle által bezárt szögét a nézési pontból. De az tagadhatatlan, hogy ezek nagyjából olyan eredményre vezetnek a képméret/nézőtávolság viszonyát tekintve, mint amit a "visual acuity" alapján is kalkulálunk Full HD felbontású kép esetén.
Az úgymond filmes kép valós felbontására vonatkozó fejtegetést megértettem elsőre, és el is fogadom (különösen MaUser magyarázata hasznos), de mintha megfeledkeznél arról az apróságról, hogy a 4K Ultra HD felbontású filmek és más tartalmak előállítására ma használt kamerák (amikhez én hangsúlyozottan nem értek) nem azok, amikről Ti 2013-ban minden bizonnyal érvényes megállapításokat tettetek. Egy Arri Alexa65, aminek szenzor felbontása 6560 x 3100 (maximális rögzíthető), egy RED EPIC-W 8K S35 (8192 x 4320 "EFFECTIVE PIXELS") vagy egy Sony Cinealta F65 (20 Megapixel 8KSENSOR) azért csak képesek valós 4K mozgókép előállítására.
Azt pedig továbbra is elfogadja/ajánlja úgymond "a házimozi szakma", hogy igenis nagyobb képen látható igazán a 4K felbontás. Az első natív 4K házimozi projektorokat gyártó Sony szerint például a képmagasság 1,5-szeresének megfelelő távolságból kell nézni a vetített 4K képet.
Ami pedig azt a 2013-as HDTVtest cikket illeti, maga szerző ismeri el benne, hogy a két 55"-es TV-n (az egyik 4K, a másik Full HD volt) ugyan a megkérdezettek 97%-a helyesen ismerte fel a 4K-t 2,74 m távolságból, de nem tudják miért, és a gondos kalibrálás ellenére sem tudták elérni, hogy a készülékek képminősége teljesen egyforma legyen, így nem kizárható, hogy nem a az úgymond látott felbontás, hanem a preferált jobb képminőség volt a döntő. Egy ilyen teszt szerintem akkor lenne korrekt, ha két teljesen egyforma 4K képernyő egyikén valós 4K, másikán Full HD-ra visszaskálázott képeket nézetve kérdezték volna meg a tesztalanyokat, hogy milyen távolságnál látják már a kettő közötti különbséget.
-
Kernel
nagyúr
Az nem jelent semmit, ne nevettess, sok "fejlesztő" van, aki tőlem tanul. Nekem is vannak saját fejlesztésű dolgaim, saját szervizem, de már megint feleslegesen kiprovokálsz dolgokat, hogy utána azt írhasd, én hencegek.
De nem, előzőleg is te próbáltál itt okoskodni, csak nem jött össze. Amellett láthatóan van egy ilyen trükkös módszered, hogy kicsit alattomos jellegű kijelentésekkel, végül azt próbálod ellenem forgatni, ami valójában a te sarad.
Holott én már csak azért "okoskodtam", mert te belevittél. Olyan kijelentésekkel, amiből rögtön láttam, hogy kicsit "túlméretezel". Nem vagy te annyira otthon ebben, kicsit nagyobb az arcod, mint a tudás.
Nyilván ez fáj valahol, igyekszel visszavágni, nemtelen eszközöket sem kímélve. De én kérek elnézést, legközelebb majd gondold át jobban, mert egy fórumon bármikor találkozhatsz 20 évnél tapasztaltabb fazonokkal is. Nem csak olyanokkal, akik hasra esnek pár idegen szótól.
Te vagy az is, aki sérteget. Én sehol nem írtam olyan tuskó stílusban, mint te. Ez is kit minősít...
-
dezz
nagyúr
A citált mondatban egyébként a magam részéről az "utánállítani" ige helyett tartottam volna szerencsésebbnek a "kompenzálni"-t és egy pillanatra el is gondolkodtam a szerkesztésen, de valahogy dec. 25. délután nem ezt tartottam a legfontosabb feladatomnak...
A legnagyobb troll pedig az, aki:
1. Eleve bicskanyitogató stílusban indít egy topikban, mindenkit lehülyéz.
2. Lényegtelen dolgokba köt bele, elterelve a figyelmet a lényegesről.
3. Feleslegesen offol.
4. Durván személyeskedik, elmérgesíti a légkört. -
dezz
nagyúr
20 éve elektronikai fejlesztésből élek. Nem hiszed? Gyere el és megmutatom. De miután láttad és azt láttad, amit látni akartál, fenntarom a jogot, hogy kifelé jól seggberúgjalak. Vagy amihez kedvem lesz. Megegyeztünk? Mikor jössz?
Egyébként meg szánalmas, hogy érvek helyett személyeskedsz, bár nem jársz jobban vele.
(#287): Ezek nem dilettáns elszólások, te rosszhiszemű b***m, hanem mivel ez, ha nem tűnt volna fel, nem egy elektronikai fórum, igyekszem közérthetően fogalmazni.
(#282) tecsu: A leírt dolog nem szubjektív, optika.
(#286): Vélhetően arra gondolt, hogy nem utólag bluröz, hanem valamiféle rács lehet benne, ami a vertikális és horizontális felbontást korlátozza az érzékelő felbontásához igazítva.
(#284) Ijk: Nem a mozgóképfelbontásról van szó. Olvasd el te is a linkelt írást!
(#288) krx21: Én azt nem értem, mit nem lehet ezen érteni? Nem tesztvideókról van szó.
-
Kernel
nagyúr
-
Kernel
nagyúr
Ebből is látszik, hogy nem érted, miről volt szó. Dilettáns elszólásai voltak, már a kiindulásnál is, amit később csak tovább fokozott, emiatt én is kénytelen voltam tovább fokozni a helyreigazítást.
Nem hiszem, hogy szó nélkül kellene hagyni az ilyet. A fórumok természetes működése, hogy ha látunk valami nem tetsző dolgot, azt szóvá tesszük.
-
tecsu
addikt
Amit a linkelt hozzászólásban Mauser írt a fényképezőgépek aluláteresztő szűrőjéről... az miféle térfrekvencia? Azt hittem az a szűrő az UV-t szűri. :-)
Hogyan érzékeli bármi is, hogy ismétlődő minta van a látótérben és egyáltalán mennyi ismétlődés kell, hogy kiszűrje, vagy mennyire kell hasonlítaniuk a mintaelemeknek ahhoz, hogy ismétlésnek lássa a "szűrő"? -
Kernel
nagyúr
Azt látom én is, hogy komolyabban nem értesz az elektronika mélységeihez, legfeljebb szeretsz úgy csinálni, de egy szakmabelit vakdumákkal nem tudsz megtéveszteni.
Ezért is van a fórum valóban, hogy ilyenek lelepleződjenek, tehát mindenki inkább ahhoz szóljon hozzá, amihez valóban ért is.
-
dezz
nagyúr
válasz
AVhelper #269 üzenetére
A nicked honnan jön? Segítesz átadni a gyártói specifikációkat a felhasználóknak? Vagy próbálsz azért a száraz számok mögé nézni, pl. hogy éppen mennyi igaz belőle, milyen jó a megvalósítás, stb.?
"Ez egyszerűen nem igaz."
De, igaz. Egyszer próbáld ki! Vagy azt sem hiszed el, ami ott van a szemed előtt, ha az elméletben (valójában téves értelmezés miatt) lehetetlen?
(#271): Az SMPTE és a THX nem visual acuity, hanem látótérlefedés alapon tesz távolsági ajánlásokat, a kép alsó és felső széle által határolt szög függvényében.
Maximum recommended SMPTE viewing angle: 30 degree. 55" -> 2,3m
Maximum THX viewing angle: 26 degree. 55" -> 2,7m
Recommended THX viewing angle: 36 degree. 55" -> 1,9mNos, az is belátható józan paraszti ésszel (és szemmel is látható), hogy a filmes kép valós felbontása a fizikai felbontás ~1/4-e. Mint írtam, így kerülhető el az aliasing megjelenése, nem csak álló helyzetben, hanem mozgás közben is. Bővebben: [link] [link]
Más szóval, a filmes kép sosem pixel-éles, mint mondjuk a tipikus számítógépes ott előtted. Ezért filmes képnél a legkisebb észreveendő elem nem 1 pixelnyi adott távolságból, hanem 4!
Így valójában a 4K tudja a fenti ajánlásoknak megfelelő távolságból a szem felbontóképessénének megfelően éles filmes képet nyújtani.
(#277): Csak pixel-éles kép esetén érvényes, ahol a legkisebb észreveendő elem 1x1 pixel.
(#272) Kernel: Nagyszerű, csak tudod, a téma egy szeletének behatóbb ismerete nem indikálja a téma egészének ugyanolyan beható ismeretét. Ez itt egyébként sem egy ellenséges tudásfitoktató fórum akar lenni. Hanem afféle összedugjuk a fejünket típusú.
(#273): És most a 4K azért puszta markedingfogás, mert ti nem nézitek hozzá elég közelről a tévét?
(#276) Ren Hoek: Igen, van, itt:
4K Resolution Is Visible vs 1080p on 55″ TV from 9′ Viewing Distance
-
Ren Hoek
veterán
válasz
AVhelper #274 üzenetére
Igen ezt írtam pont. Ezt nem vitatom. Amúgy kíváncsiságból, nincs egy ilyen vakteszt valahol? Mondjuk 100 delikvens, cm pontosságú nézési távról ugyan az a 4K és FHD tévé/tartalom... Hány % mondja meg a különbséget. Bár nyilván a VA-t már évtizedek óta tesztelgetik embereken.
Csak azt mondom, hogy az LG OLED TV-nél már egyáltalán nem biztos, hogy helyes ez a kalkuláció. Ha abból indulunk ki, hogy a Samsung pentile mátrix ugyan olyan felbontáson, ugyan akkora kijelzővel, ugyan olyan távolságról nézve bőven szőrösnek és pixelesnek látszott... (összhatásában is főleg. Ami kicsit már szubjektív)
-
#72042496
törölt tag
Igen, ez úgy látszik, az OLED-nél is megállja a helyét, egyelőre mindenképpen. Azért elég kellemetlen a saját bőrömön megtapasztalni, pedig előtte utánanéztem fórumokon és a YouTube-on. Vagy nem voltak előtérben ezek a dolgok, vagy én siklottam át fölöttük, de már mindegy is. Ez legyen a legnagyobb problémája az embernek.
(#270) Ren Hoek: 55"-nál azért vigyázz arra, hogy annak a függőleges mérete is masszív, így ha asztal fölött van, elég kényelmetlen lehet hosszabb távon a nyaknak. Én most egy 49"-os kijelzőt tervezek, bár ott meg attól félek, hogy a szövegek lesznek túl kicsik. (A skálázás sajnos W10 alatt is problémás, abban is volt részem a 43" UHD mellett. Rendre belefutottam valami "Frankenstein GUI elembe", az meg nem gyere be.
)
Szerintem benga nagy monitornak egy 21:9 képarányú, 1440 (magasabb PPI-t igénylőknek 2160) soros kijelző lenne az ideális, úgy 50"-on. De ilyen nem hiszem, hogy lesz mostanában.
-
Kernel
nagyúr
Számomra eléggé lényegtelen, hogy mit mutat a táblázat. Valójában én is szívesebben nézném kicsit közelebbről, ehhez nem kell nagy okosság, nem kell táblázatból kinézni, hogy mi a jó nekem.
Csak mindezt felülírja, hogy ugyanakkor jobban szeretem / szeretjük kényelmesen, fekve nézni, ahhoz pedig így jön ki az elrendezés. De nem vészes egyébként, 55" nem olyan kicsi, hogy ne lehetne látni.
-
Kernel
nagyúr
Még szép, én csak a végeredményt írtam, ami a katódfeszültség változása. Az eltoláshoz nyilván előtte kell beavatkozni. De ez is csak korszerűbb típusokra volt igaz. Fekete-fehéreknél – beleértve a csöves / félvezetős / modulos típusokat egyaránt – a Brigthness-potméter egyszerűen a segédrácsfeszültséget állította, nem a katódot.
Amit te plafonnak nevezel, nem azzal van összefüggésben, hanem a videovégfoknak van egy tápfeszültsége (jellemzően 200 V körül), így nyilvánvaló, ha valamerre kifut belőle a végfok, akkor vágja, torzítja a jelet. Magának a végfoknak is van egy optimális munkapontja, a képcsőnek is van. A képcső munkapontját két feltétel állítja be:
- Katódfeszültség DC-szint.
- Segédrácsfeszültség (amit laikusok a sorkimenő "screen potmétereként" detektálhatnak).Az öregedésből adódó fényerőcsökkenést a sorkimenő "screen" potijával volt szokás utánállítani,
Fényerő / emisszió csökkenését semmivel nem tudod utánállítani (regenerációs bizonytalan eljárásokról most nem beszélve).
A feketeszint lefelé tolódását simán lehetett a Brighness növelésével korrigálni, míg nem ütközött a potméter. Utána lehetett belsőleg még a segédrácsfeszt korrigálni, míg végül már azt sem, mert megjelentek a vízszintes visszafutási vonalak, amikor az optimális munkapont már egyáltalán nem volt beállítható.
De nem biztos, hogy erőltetni kellene ezt a témát, mert én pár szavadból / elszólásodból is kiszúrom, hogy mennyire vagy tisztában a mélyebb részletekkel, felületes okoskodásoknak pedig semmi értelme.
-
AVhelper
senior tag
Látom felesleges volt részleteznem a visual acuity alapú nézési távolságmeghatározást, ami annyira nem téves, hogy nagyjából erre alapul az SMPTE és a THX távolság/képméret előírása is. Az pedig józan paraszti ésszel is belátható, hogy az emberi szem felbontóképessége mozgókép esetén még rosszabb is, mint állókép nézésekor.
-
Ren Hoek
veterán
válasz
AVhelper #269 üzenetére
Szerintem az UHD-nek az a nyilvánvaló előnye, hogy közelebbről is lehet nézni, mint az ilyen kiszámolt távolságok. Ez a boltokban jól letesztelhető... így monitornak vagy játékkijelzőnek is használhatóak közelről. Vagy akár felrakom egy asztalra a 40 colos TV-t, és 4 részre osztva tőzsdézek, vagy videószerkesztek stb...
Az OLED 55 col FHD-t pedig én eddig mindig meg tudtam különböztetni, bár kvantiatívan nem tudom igazolni, de "bármilyen távol álltam kb" Edigitalban... és ott nem csak a pixelméret játszik, hanem a subpixel elrendezés is...
Ezért borulhat itt a vízus számolás: Nézzük csak meg a pentile mátrixot a Samsung AMOLED kijelzőkben. Régebben ennél a mátrixnál jelentősen észrevehetőbb volt a pixelrács az LCD-hez képest. Egyszerűen szőrösebbek voltak az élek ugyan olyan távolságról, pedig a pixelméret ekvivalens volt. Ezért is emelte olyan mértékben a Samsung ezen panelok felbontását, hogy ne legyen zavaró a jelenség. Véleményem szerint ugyan ez van pl az LG OLED kijelzők + W subpixelje miatt. Ennél az elrendezésnél egyszerűen nagyobb felbontás kell ugyan azon vizuális stimulus kiváltásához. 4K-nál már sokkal jobb a helyzet.
-
AVhelper
senior tag
"(#255) AVhelper: Ez most kicsit olyan, mintha a saját szemednek sem hinnél."
Már elég régen megtanultam, hogy ne higgyek a saját szememnek se feltétlenül. Az is nagyon könnyen becsapható. (Ezt főleg a kitűnő kártyatrükköket előadó barátom taníttatta meg velem.)
"55"-en 3-3,5m-ről simán látnod kell a különbséget FHD és UHD között, már ha a szemed és a videóanyag is rendben van."
Ez egyszerűen nem igaz. A hibátlan látású (Vízus = 5/5) emberek kellő távolságból átlagos megvilágítási körülmények között legfeljebb a körív (360 fok) egy fokának 60-ad része, azaz 1 szögpercnek megfelelő méretű dolgokat képesek csak észlelni, ha az elég kontrasztosan elüt a háttértől. Eszerint 3 méterről szemünk egy körülbelül 0,87 milliméter széles és/vagy magas képpontot már képes meglátni, de annál kisebbet nem. Ez persze csak a kép fekete-fehér információjára vonatkozik, a színeket közel sem tudja szemünk ilyen jól megkülönböztetni.
Vagyis egy 3 m-ről nézett Full HD képnek is minimum 0,87 mm x 1.920, azaz 1.670 mm szélesnek kell lennie -ez egy 75 hüvelykes képátlónak felel meg - ahhoz, hogy annak minden részletét láthassuk. Az 55"-es képen nemhogy az UHD és a Full HD felbontás közötti különbség nem látható, de a HDready (720p) és a Full HD (1080p) közötti különbség se nagyon. Aki ennek ellenkezőjét állítja az vagy füllent, vagy nem ember, hanem mondjuk egy ragadozómadár. (például sólyom).
-
#72042496
törölt tag
válasz
Ren Hoek #260 üzenetére
Egy OLED55B6J-t állítottam volna be monitornak, de a véleményem szerint sajnos tökéletesen alkalmatlan rá ez a kijelző.
A fent emlegetett fényerőcsökkentés, illetve -növelés (!) iszonyú zavaró, fórumon scrollozás közben is képes rá. A javaslat a feltolt OLED light és visszavett kontraszt volt erre, úgy szinte teljesen megszűnik a dolog. Cserébe egy csomó részlet elveszik (ez simán látható), és nekem a színek sem tetszettek úgy (ez totál szubjektív, lehet csak placebo már).
Ezen kívül iszonyú durva image retentiont produkál, pár perc alatt képes átmenetileg úgy "beégni" egy YouTube, hogy a Spotify hátterén átlátszik az ablak és a videók kerete.
Monitornak számomra továbbra is LCD, mert a gyengébb feketével sokkal ritkábban szembesülök, és amikor szembesülök is vele, az OLED fenti, szerintem ordító és baromi amatőr hibáinál sokkal kevésbé zavaró a dolog.
-
dezz
nagyúr
Megjegyzem, a 3-3,5m 55" mellett a THX és az SMPTE házimozis max. nézési távolsági ajánlásánál is távolabbi.
(A visual acuity alapú távolságmeghatározás téves, mert csak a fizikai pixelméretet veszi alapul, a filmes kép - mozgás közben is érvényes - teljes aliasing mentességét biztosító valós felbontását nem, ami ~1/4 a fizikai felbontáshoz képest. Így az FHD-re fizikai pixelméret alapján ajánlott távolság - ami látótérlefedés szempontból is ideális házimozira - valójában éppen a 4K-hoz passzol.)
-
dezz
nagyúr
Azért előfordult, hogy állítani kellett csatornaváltás után.
"A fényerő / brightness hagyományosan a képcső munkapontját, konkrétan a katódfeszültség nyugalmi DC-szintjét szabályozza. A TV áramköreinek esetleges instabilitása, képcső öregedése során létrejövő emissziócsökkenés, mind szükségessé teszik, hogy ez a paraméter bármikor, igény szerint utánállítható legyen."
Általában csak áttételesen, a legtöbbször még a preamplifikációs részben állította a videójel DC offsetjét, így volt egy plafonja. Az öregedésből adódó fényerőcsökkenést a sorkimenő "screen" potijával volt szokás utánállítani, ami a tévészerelő dolga volt néhány évente.
"A hagyományos elnevezés kicsit zavarkeltő."
Valóban.
(#173): Szerintem bizonyos, hogy előbb-utóbb consumer szinten is megjelenik. Előtte azonban a nagyobb haszonkulcsú területeken szándékoznak alkalmazni.
(#172): Jogosnak tűnik a kérdés! Szerintem két variáció van itt. 1. Két független LCD-fólia(szendvics) egymás mögötti alkalmazása valóban egyszerű és viszonylag olcsó megoldás lehetett volna, viszont csökkentette volna a betekintési szöget, mivel közelről (pixel szintű) szellemképesedést okoz (a két lényegi fényszabályzó réteg több tizedmilliméterre kerül egymástól). 2. Az integrált, a két fényszabányzó réteget minél közelebb helyező megoldás már nem annyira olcsó és egyszerű, legalábbis ami a kifejlesztést és a gépsorok átalakítását illeti, a több réteg által a gyártás maga is valamivel drágább.
--------------
Kontrasztarány vita MR és CT szempontból: mindenkinek van egy kis igaza és senkinek sincs telnesen igaza (igazán közös nevezőre juthattatok volna már). Az 1000:1 nyilvánvalóan túl kevés és az 1000000:1 pedig szintén nyilvánvalóan túl sok erre. Hogy pontosan hol van az ideális szint egy elsötétített vizsgálószobában, az nem tudom. Talán 10000:1?
---------------
(#205) Ren Hoek: Végre valaki!
Hogy minden kijelzőgyártó mérnöknek is eszébe jutott, arról nem vagyok meggyőződve (esetleg LCD paneltervezőnek), sok mérnökből éppen a kreativitás hiányzik, legtöbben meglévő dolgokat csiszolgatnak vagy ellenőríznek (ha éppen nem csak a gyártást vagy annak egyes lépéseit, anélkül, hogy tökletesen tisztában lennének a részletekkel).
Pár éve már viszonylag alacsony a pixelhiba miatti selejtarány. Szerintem az lehetett a fő gond, amit kicsit feljebb írtam (betekintési szög), ami a legegyszerűbb megoldást illeti. Az integráltabb megoldás nagyobb változás, mint a TN->IPS/VA váltások voltak, nem utolsó sorban pénzbe kerül (némi kockázattal együtt), amit addig nem akartak meglépni, amíg jól ment az LCD úgy, ahogy volt (egy aktív réteggel), nem jelentett közvetlen "veszélyt" az OLED.
(#232): Nem csak "képjavító bizbaszokat" rejt az elektronika, eleve az alap színfeldolgozás sem egyforma a jobb és rosszabb elektronikák között. Precizitás (8 bit vs. 10+ bit), színtérkonverziók kezelése (ez ma már tévéknél is fontos), stb. stb.
(#257) krx21: Nem tökéletes a zone dimming, de egy 600+ zónás már nem olyan rossz. Nyilván nem éri utól az OLED-et, és majd ezt az új IPS megoldást. Talán vitatja ezt valaki?
(#255) AVhelper: Ez most kicsit olyan, mintha a saját szemednek sem hinnél.
(#264) Kernel: Az, hogy valami marketing szempontból is jól jön, nem jelenti azt, hogy amúgy értelmetlen!
55"-en 3-3,5m-ről simán látnod kell a különbséget FHD és UHD között, már ha a szemed és a videóanyag is rendben van.
A 3D sem értelmetlen és nem is bukott meg.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Ren Hoek #260 üzenetére
Nekem is 55 collos van jelenleg, de plazma. Most néztem, 1,5 méteren belül kezd látszani a rácsozat, de én 3-3,5 méterről szoktam nézni.
Úgyhogy magam részéről nem látom értelmét a 4K-nak. Ez és a HDR nekem egyaránt marketingcélú, erőltetett valaminek tűnik. 3D megbukott, ki kellett találni valamit helyette.
Amerikában is most az ünnepek alkalmából slágercikk a 4K TV, tömegével vásárolják az emberek.
Ezek közül hányan fogják kihasználni a tényleges képességét, és vajon hányan vannak, akiknek tökmindegy lenne egyébként, csak bevették a maszlagot...
-
AVhelper
senior tag
Csak azért, hogy ne a tiéd legyen az utolsó szó:
(1) - Engem addig érdekelt a ZD9 zónaszámára vonatkozó állításod, amíg annak forrását meg nem adtad. Miután megnéztem a videós tesztet, abból kiderült számomra, hogy maguk a tesztelők is csak megbecsülték azt (erre vonatkozik a videóban a számszerűséget illető kérdőjelük), vagyis amit Te tényként állítottál, az csak egy feltételezés. A továbbiakban engem nem érdekel, hogy Te mit hiszel ezzel kapcsolatban, irreleváns.
(2) - Az "ULTRA HD PREMIUM" az egy komoly iparági szövetség, az UHD Alliance logója, és minősítési programja. Ennek a szövetségnek a tagjai a legfontosabb TV gyártók, hollywoodi stúdiók, tartalomterjesztők és technológiai cégek, és az ULTRA HD PREMIUM megjelölés célja, hogy a nem hozzáértő fogyasztók tájékozódhassanak arról, hogy az általunk megvásárolt szórakoztatóelektronikai készülék vagy a teljes HDR tartalomterjesztési gazdasági szisztéma bármely eleme valóban alkalmas-e az Ultra HD és a HDR élményének megteremtésére. DE HONNAN IS TUDHATNÁD TE EZT? Neked erről sincs fogalmad se, így aztán szerinted ez csak egy "plecsni".
És ugyanez igaz a fórumokra írogatott hozzászólásaid egy jó részére. Ezekben sokszor megalapozatlan és felületes ismereteid és azokon alapuló erős és szerinted vitathatatlan véleményed van a dolgokról, de azt aztán terjeszted mint a vírust, és ellentmondást nemtűrően reagálsz, ha valaki megpróbálja helyre tenni a dolgaidat.
-
krx21
nagyúr
válasz
Ren Hoek #260 üzenetére
Az oled fehérrel gond lehet, hogy minél nagyobb felületen van, annál jobban vissza veszi a fényerejét...
Ez valakit zavarhat... Bár filmeknék szerintem még pont jó is.... (van amúgy mód a jelenséget csökkenteni..)
A színeitől ne félj, jobb mint a SUHD Samsung, (a sötétebb színek mélyebbek, mint lcd-nél)
Kiállított TV-nél mindig kérdés, hogy van beállítva.
Kiállítási körülmények között az LCD a nagyobb általános fényerejével tűnik ki.
Viszont a 2016 idei Oled-ek már több mint 6-700nit fényerőt tudnak. Két éve az LCD-k sem tudtak ennyit... -
Ren Hoek
veterán
Amúgy most voltam monitort venni és megnéztem az OLED TV-ket... 55 colos LG FHD nekem nem adná már. Valahogy túl nagyok a pixelek, túl nagy a pixelrács is WOLED miatt. Plusz a színei. Remélem ezeket lehet kalibrálni, mert pl a fehérek ilyen szürkés piszkos taknyok voltak (nyilván alacsonyabb fényerőn ment), a többi szín meg ocsmányul szétszaturálva.
Meg picit már a kontraszt is irreálisan magas voltA 4K-sok is hasonlóan gusztustalanra voltak bekalibrálva (mint a Samsung OLED telefonok is). Nagyon megnéznék egy pókkal kalibráltat is, nem ezekkel a műszínekkel.
A mellettük lévő SUHD TV-k sokkal élethűbb színeket produkáltak, ez tény. A QD film szerintem megtette a hatását. Persze otthon sötétben biztos más.
-
krx21
nagyúr
válasz
AVhelper #258 üzenetére
Bár bocs, de szerintem a troll te vagy többek szerint is...
Azon lovagoltál, hogy nem hiteles a ZD9 szegmens száma...
Te miről vitatkoztál akkor??? Na, mindegy is...
A plecsni a tv-ben nem érdekel senkit, viszont a tökéletes fekete már annál fontosabb. Ha kell adok neked matricát... -
AVhelper
senior tag
Amit írsz, abban teljesen igazad van, de nem erről folyik a tök értelmetlen diskurzus, amit többször megpróbáltam lezárni, de én oktondi tovább etettem a trollt. Olvass vissza és akkor megérted.
Az egész azzal kezdődött, hogy voltam bátor megemlíteni, hogy még nincs 1.000 nit fényességű OLED képernyő, ami tény (#219). A témát szolgáltató magas kontrasztú Panasonic IPS LCD panel viszont tudja ezt a csúcsfényességet, ami kell is az "Ultra HD Premium" előírás szerint a tartalom-előállításhoz használt Mastering Display monitorhoz (#235). Aztán az állandó kekeckedő kétségbe vonta, hogy lenne az "Ultra HD Premium" előírásnak megfelelő LCD TV, de én felsoroltam azokat, amelyekről tudom, hogy megkapták ezt a minősítést illetve, hogy feltehetően a Sony BRAVIA ZD9 TV-k is teljesítik a követelményeket, bár nem használják a minősítést (#241). De innentől már nem is folytatom, olvasd el, ha érdekel.
Én is tudom, hogy az LCD TV-k helyi fényerőszabályzása nem tökéletes műszaki megoldás, de jelenleg ezzel tudják biztosítani, hogy ezek a készülékek HDR képet tudjanak valamilyen szinten megjeleníteni.
-
krx21
nagyúr
Pontosan ennyi a lényeg.
.. Semmilyen hitvita nincsen, az említett video teszt is pont az ellenkezője, semminek nem hisz, hanem megnézi ahogy én tettem élőben...
Nem tudom, hogy mit változtatna a lényegen, ha a Sony hivatalosan, pecsétes oklevéllel igazolniá, hogy 632,5db zóna van...Még a videóból is látszottak a szegmens felhők...
-
AVhelper
senior tag
Úgy látom, hogy ez egy hitvita, ami engem nem érdekel, mert ilyenekben nem lehet tényekkel érvelni. Úgy, ahogy eldöntötted magadban egy videós teszt alapján, hogy annak a Sony TV-nek hány zónája van (semmi nem igazolja, hogy annyi lenne, vagy lenne egyáltalán), úgy azt is meggyőződéssel hiszed, hogy a TV gyártók úgymond "a vásárló megtévesztése" céljából fejlesztették ki a helyi fényszabályzás technológiáját. Ez utóbbi ugyan nyilvánvaló ostobaság, de eszem ágában sincs győzködni téged ennek a meggyőződésednek a tarthatatlanságáról.
-
krx21
nagyúr
válasz
AVhelper #252 üzenetére
A lényeg, hogy nagyjából bőven lehet tudni... Igazából teljesen mindegy, hogy 600 vagy 700 van benne...
Minden esetre a videóból is látszik, hogy ilyen szegmens számmal is komoly anomáliákra lehet számítani.
Arra viszont jó, hogy nagyon általános tartalmaknál, hibákat egyáltalán nem keresve, növelje a kontrasztot...Azt is mondanám, a vásárló megtévesztése...
Aztán mikor haza viszi az ember a jó drága oled árában a tv-t, akkor gyorsan rájön, hogy érdemes az egész local dimming-et kikapcsolni és szembesül vele, hogy itt bizony annyi rendes kontraszt van mint bármelyik VA paneles lcd készülékben... -
mc.g
aktív tag
válasz
Ren Hoek #232 üzenetére
egy lg panellal szerelt panasonic tv, azért nem lg-tv !!
(példa: van egy dell monitorom lg ips panellal. egy tesztoldal tesztelte (már nemtom melyik) ezt a monitort, és az lg monitorját ugyanezzel a panellal, és a dell észrevegetően jobb volt)
nem mindegy a panel meghajtása sem, hardware-ileg, és software-ileg, ott van még a mozgáskompenzáció, és a színtér kezelése, stb... az lg vállalja, hogy x-y paraméterekkel szállít a panasonic-nak paneleket, ami nem fér bele a paraméterekbe, azt nem dobják ki, az még jó lesz saját-márkás (lg) készülékekbe.
-
krx21
nagyúr
válasz
AVhelper #249 üzenetére
Nagyon egyszerű, azért nem kell precizen egy időben a 1000nit és a 0,005nit, mert nem nagyon lenne olyan tv ami tudná... Ezért lehet csalni...(local dimming)
Tv teszt oldalaknál (ismertek) nem tudok hitelesebb infót... A gyári adatoknál is hitelesebbnek tartom, a mai marketinges világban...
Amúgy a videót látva neked nem hiteles? -
AVhelper
senior tag
Azt hiszem lezárhatjuk a diskurzust, mert én sem tudom, hogy az ULTRA HD PREMIUM követelményeit - ami nem kontrasztarányra, hanem a csúcsfényességre és a fekete szintre vonatkozó előírás - milyen módon mérik.
Szóval akkor hiteles forrás nincs, csak becslés van a Sony ZD9 zónaszámáról.
-
krx21
nagyúr
válasz
AVhelper #244 üzenetére
A kontraszt az könnyen mérhető, ezért lehet látni a tesztekből, hogy az 1:5000 max és ez nem is nagyon változik a hagyományos lcd technológiát használva.
ZD9-et több helyen is teszteték... Sok helyen saccolták a titkolt szegmensek számát, valahol csak annyít írnak, hogy 500 felett. De egyszer találtam egy YouTube videot, ahol megszámolták egy egeret mozgatva és 640 körül emlékszem.. Most még nem találtam meg...
Megvan: [link]
50 perc környéke... -
AVhelper
senior tag
A kvantumpont technológia javít az LCD panelmegvilágítás fényhatásfokán, így lehet növelni a képernyő csúcsfényességét, s ezzel közvetett módon a kontrasztarányát is.
Mivel az ULTRA HD PREMIUM minősítést mégiscsak megkapták a korábban említett LCD TV-k, ezért csak létezik egy mérési módszer, ami szerint teljesítik ezek a készülékek a jelzett követelményeket.
A Sony ZD9 TV-knek úgymond nem a hagyományos értelemben vett helyi fényszabályzású zónái vannak, hanem egyedileg vezérelt LED-jei, melyek számát tudtommal a cég nem tette közzé. Nem tudom honnan veszed a 640-es számot, de érdekelne a hiteles forrás linkje.
A Sony TRILUMINOS 2013 januárjától azt a QD Vision Color IQ kvantumpont technológiát takarta, amit a cég elsőként alkalmazott tömeggyártású LCD TV-knél.
-
Ren Hoek
veterán
A kvantumpont technológia a színmegjelenítésben kap szerepet, a kontraszthoz semmi köze.
Ezt vitatnám...
Az elektrolumineszcens (a mostani fotolumineszcens, tehát egy másik foton gerjeszti) QD-vel, tökéletesen lehetne helyettesíteni az OLED-et, sőt már vannak is ilyen kísérleti kijelzők. Ilyen módon nagyon is köze lesz a tökéletes kontraszthoz.
... de abban igazad van, hogy a mostani QD filmes kijelzőkben tényleg semmi köze a kontraszthoz, max a közel tökéletes UV kékkel gerjesztett széles spektrumú backlighthoz.
Amúgy eléggé odavernek a QD-s kijelzők, láttam ma egypárat, és fakónak és élettelennek tűnik mellette egy hagyományos TV.
-
krx21
nagyúr
válasz
AVhelper #241 üzenetére
A kvantumpont technológia a színmegjelenítésben kap szerepet, a kontraszthoz semmi köze.
A helyzet az, hogy HDR matrica ide, HDR oda, az LCD TV-k kontrasztja a mai napig ugyan az..(maxmax 1:5000)
A leírt minősítés 1:20000-es kontrasztot jelent, melyet semmilyen LCD nem tud. A legnagyobb "hamiskártyás" LCD a Sony ZD9 melynek kb. 640 zónája van, ami szintén elvérzik egy csillagos égbolt megjelenítésén, de amúgy jóval kevesebbé extrém tartalom is elég hozzá. Az összes többi lcd-nek ehhez képes még sokkal kevesebb zónája van, pl: Sony XD93 16 zóna, ami még viccnek is rossz...
Innentől fogva jól látszik, hogy a HDR megnevezést a TV-s iparban leginkább a marketing szülte. Nem arról van szó, hogy esetleg a TV-k már jobbak lettek volna...
Az egyedüli fejlesztés az LCD technológiában a színmegjelesítés volt amit 3-4 éve a sony kezdett el a triluminos-al...
Persze jó hogy jönnek ezek az új szabványok, csak kár, hogy túlságosan üzlet szagú. -
AVhelper
senior tag
A több, mint 1.000 nit csúcsfényesség és kevesebb, mint 0,05 nit fekete szint "Ultra HD Premium" előírásának megfelelő kvantumpont LCD TV-k:
az összes 2016-os Samsung SUHD TV
a Panasonic DX900-as TV-je
a Hisense H10-es TV-jeA fenti fényességi követelményeket valószínűleg teljesítik a Sony BRAVIA ZD9 TV-k is, de nem használják az "Ultra HD Premium" minősítést.
-
-
AVhelper
senior tag
Bocs, de nem tudhattam, hogy szaktekintélyként egy meg nem nevezett nagy gyártónál tettél szert hatalmas rálátásra.
Akkor, csak hogy még inkább kiteljesítsd szaktudásodat ajánlok is némi olvasnivalót (Én ugyanis már elolvastam ezeket is):
Dolby Vision white paper (pdf) Ajánlom figyelmedbe a HOW MUCH DYNAMIC RANGE DO WE NEED? című fejezetet.
A Perceptual EOTF for Extended Dynamic Range Imagery SMPTE Webcast prezentáció agyaga (pdf) Ajánlom figyelmedbe a 6. oldalt ("What do viewers prefer?" A "Preference Study Results" a diagram megértése nem okoz majd gondot, ugye?)Ja, amúgy az itt tárgyalt témában szereplő "OLED gyilkos IPS LCD panel gigászi valós kontrasztaránnyal" című cikkben egy Panasonic termék szerepel, amiről hangsúlyozzák, hogy 1.000 cd/m² és 0,001 cd/m² közötti fényességtartományt (kontrasztarányt) képes produkálni (1 cd/m² = 1 nit).
-
rengi95
csendes tag
válasz
AVhelper #235 üzenetére
A sértegetést szerintem be lehet fejezni, mert én nem bántó jelleggel mondtam
a tájékozatlanról, csak annyit, hogy dolgoztam az egyik nagy gyártónál és lehet kicsit több rálátásom van a dolgokra és többet hallottam is róla, mint te. Ajánlott kicsit jobban utána olvasnod a témának és az OLED-nek és a HDR-nek is
A Samsungon és Sony-n kívül nem nagyon szokta senki hangoztatni a nit értékét, mert nem tükrözi a tv teljesítményét (lásd alábbi 4000 nit alábbi .... ).
-
AVhelper
senior tag
Egy tájékozatlan átlagvásárló - mint amilyen úgy tűnik Te is vagy - számára valóban nem mond semmit, hogy egy képernyő mekkora felületi fénysűrűség előállítására képes, de aki hallott már valamit a nagy dinamikatartományú (HDR) képmegjelenítésről az tudja, hogy az ilyen műsorok előállítása során referencia monitorként (Mastering Display) használatos eszköznél elvárás az 1.000 nit csúcsfényesség (lásd az alábbi "Ultra HD Premium" specifikációt mutató alábbi táblázatot).
-
rengi95
csendes tag
válasz
AVhelper #219 üzenetére
Ha 700 nit felett meg tudod mondani a különbséget kijelzők között akkor az már szuper erőnek számít
Meg soha az életben nem fogod fullon használni hacsak nem szeretnél megvakulni. Ez kb csak olyan adat mint a gamer egereknél a szuper magas DPI. Nagyon jól hangzik mikor egy vásárlónak elmondják az üzletben, hogy mekkora a nit, de a vevőnek ebből csak annyi jön le, hogy ez a termék biztos jobb, mert magasabb az egyik paramétere.
-
Ren Hoek
veterán
Saját plazma panellel oké... de itt az LG paneljét kell kivezérelni. Nem hiszem, hogy olyan hihetetlenül fejlettebb lenne az az elektronika... Ha nem változtatnak magán a pixelek vezérlésén (ehhez a panelbe is bele kell nyúlni lehet), akkor semmi extra nem lesz benne, csak pár képjavító bizbasz, amit legszívesebben kikapcsolnánk úgy is. Egy LG Tv lesz, Panasonic felirattal... Esetleg BFI, amit Ijk szeretne annyira
- Az eddigi LG paneles Pana tv-k kb ezt mutatták, amit írtam...
-
krx21
nagyúr
Az idei lg oled panelek sokat fejlődtek a tavalyihoz képest...És még fog is...
Maradjunk csak a oled fejlesztésnél, amiben egyenlőre kötöket ver az lg mindenkire...
Ha lennen valami oled-es fejlesztésük, akkor most ezt a fórumot máshogy hívnák, nem?
De legyen a Panasonic-nak is jó és olcsó oled tv-je, kívánom, az mindenkinek jó lenne... -
Ren Hoek
veterán
Elvileg sokkal jobban kalibrálható, mint a Samsung RGB OLED-je.
Színszűrőkkel számolni mindig sokkal könnyebb, mint a nem pontosan a kívánt hullámhosszt előállító, ráadásul változóan degradálódó OLED színek. Az LG fehérjében a kék komponens is módosított kémiai trükkökkel van jelen, ezért jobb az élettartama.Nyilván fotolumineszcens QD-vel lehetne még jobban modulálni a színeket. Pl fehér OLED+QD. Csak ugye ott általában pont kék, UV gerjesztést használnak.
... a cikkhez, ebből a megoldásból nem mostanában lesz a nappalidba TV, ha a hivatalos nyilatkozatot vesszük. Panasonic TV-t vehetsz LG OLED panellel is.
-
mc.g
aktív tag
de úgy tudom, hogy az lg az új oled paneljainál fehér képpontokat használ színszűrővel, azaz nem lehet nagyobb színtérre számítani, mint egy jobbfajta ips-nél, ellenben növekszik a fogyasztás. én az lg-től a felére sem számítok élettartamban...
ezek után van helye egy jófajta 1000000:1 kontrasztos panasonic ips-panelnek, legalábbis a nappalimban mindenképp !!
a panasonic-ban jobban megbízom, hogy tényleg jót csinál, mint az lg-ben... -
Kernel
nagyúr
Ezt én sem tudom elképzelni, amikor éjszakai használatnál az állítólag gyenge plazma is kiégeti az agyam, tehát le kell venni a kontrasztot, mihez kezdenék egy HDR-kijelzővel.
Bár nekem nappal sincs vele problémám, pedig napos helyiség, persze nem süt rá direktben. De mondjuk, hogy ilyenkor már lehetne villantani egy erősebb kijelzővel, amire nekem legalábbis nincs igényem.
-
mc.g
aktív tag
nekem nem kellenek a "smart" funkciók, csak monitorként használom a mostani panasonic plazma-mat a házimozi rendszerhez, az erősítőről csak egy hdmi megy a tv-re, minden eszköz az erősítőre van kötve, az a központ, ahogy a komolyabb házimoziknál szokás (abszolút ki se próbáltam még a "smart" funkciókat rajta, pl. a tuner-t sem, csak a wifi/bluetooth-t, hogy jók-e. medialejátszót használok minden egyébbhez).
(#216) ljk: valószínü, hogy egy nagyon jól sikerült oled-nél (a színhelyességet se felejtsük ki) nem lesz jobb, de tartósabb igen, az egyik fő probléma az oled kijelzőkkel, hogy hamar elhasználódnak (azaz pl. könnyebben be is éghetnek mint egy plazma), elsősorban a kék szín veszít leghamarabb a fényerejéből (pl. samsung mobile oled kijelzőkről is olvastam, hogy aktív használat mellett egy év után már látszik, hogy sárgúl a kijelző).
(#220) Ren Hoek: sok esetben nincs szükség ekkora fényerőre, de tudja, ha mégis kell, ez nem negativum. pont a HDR az egyik felhasználási lehetőség ahol nagy fényerő és nagy kontraszt is kell, ez pedig leginkább TV-knél van mostanság, úgyhogy én várom
ettől talán az oled TV-k ára is lejjebb megy, és akkor ez a technológia sem lehet túlárazva. annó 10-20 éve mikor pl. az ips-technológiát feltalálták, akkor még csak professionális célra szánták/használták, most meg szinte minden valamirevaló mobilban, monitorban, stb... ips-kijelző van.....
-
Ren Hoek
veterán
Betekintési szög, válaszidő,(színek).
Ebben szerintem mind jobb az OLED, mint ez a felturbózott LCD. Bár sokunk szerintem tökéletesen megelégedne az LCD-vel is, ha valóban hozná ezt a kontrasztarányt mondjuk jó áron. (Szerintem a jó ár eleve kilőve a dupla réteg modulátor+LCD miatt) -
Ijk
nagyúr
Nekem LCD-nél a betekintési szögek ami még hátrány, bár inkább VA-nál problémás.
Tökéleteshez közeli kijelző OLED, BFI-vel ami HDR-el is működik. Olyan kijelző ami HDR tartalom alatt is képes a plazmához vagy crt-hez hasonlóan kizárólag fekete képkockák bedobásával villogtatva tökéletes mozgóképfelbontást produkálni interpoláció nélkül 24 illetve 60 képkockás tartalmaknál egyaránt.
-
mc.g
aktív tag
végre végre !!
már úgy vártam mint a messiást !!!
lelki szemeim elött már látom a plazma-m utódját (csak még hány év!?)
már majdnem elvesztettem a reményt, hogy a plazma-t valaha lecseréljem....
akárhogyis nézzük, a technikailag legkomolyabb fejlesztéseket a nagy japán cégek hozzák ! a kóreaiak leginkább csak mondvacsinált "fejlesztéseket" mutatnak be, mint hajlított kijelző (tv, mobil), minden másra ráírják, hogy "smart", hogy a tudatlan ember megvegye.
(szóval emiatt a fejlesztés miatt dobta olyan könnyen a panasonic az oled technológiát (a rövid élettartamával)) -
válasz
AVhelper #211 üzenetére
Ugyanezt olvastam én is.
High-end monitors for broadcasting, video production, medical, automotive, and other fields
Az autóiparba eleve nem nagyon fér bele a drága, az other fields meg elég tág fogalom. Az biztos, hogy nem az olcsó kijelzőkkel fog versenyezni, de nem érzem, hogy ne tudna megjelenni a közép+ kategóriában.Kernel: Ha kereskedelmi célra is ajánlaná, azt is odaírta volna. Maximum abban lehet bízni, hogy majd később, esetleg. Meg abban, hogy a Panasonic nem akkora marha, hogy ne lenne azzal tisztában, hogy nem adhatja OLED áron.
Presently, it appears Panasonic has commercial applications in mind for the technology — broadcasting, video production, medical displays, and automotive displays for example. But implementation in a television, be it from Panasonic or another TV brand, could be close behind. [link]
Mások is így látják. -
Kernel
nagyúr
válasz
Jim Tonic #210 üzenetére
Lehet, hogy ugyanazt olvastad, csak másképp akarod értelmezni, de ez nem így működik.
A professzionális célú kijelzők mindig is egy külön műfaj voltak (árban is), ezután sem fog összemosódni a kettő.
Ha kereskedelmi célra is ajánlaná, azt is odaírta volna. Maximum abban lehet bízni, hogy majd később, esetleg. De a Panasonicnak már régi tapasztalata van a professzionális kijelzők piacán, így nagyon jól tudják, hogy nekik miért éri meg jobban a kisebb volumen, de magasabb minőség és ár.
Vannak esetek, amikor nem érdemes olcsósítani egy terméket, ezzel együtt engedni a minőségből, élettartamból.
A háttérvilágítás is például a klasszikus, de ipari kivitelű kijelzők esetében bonyolultabb, igényesebb a hétköznapinál. Ennél az újfajtánál meg pláne megadják a módját, teljesítmény, tartósság, vezérlés és egyebek szempontjából, mindehhez megfelelő árcédula is lesz.
-
AVhelper
senior tag
válasz
Jim Tonic #210 üzenetére
Ez itt panelről kiadott Panasonic sajtóközlemény, ami csak professzionális felhasználást említ, de érdekelne, hogy Te mit olvastál a témában. Add meg a linkjét!
-
.DLL
veterán
Hajrá-hajrá Pana! A drukkom a tiétek, ha ez segít
Jót fog tenni az árversenynek. Az OLED befektetők gondolom most kicsit idegesek, hogy mi lesz ebből.
-
Ren Hoek
veterán
Végülis elég egyszerű, már régen megcsinálhatták volna. (Magam is írtam itt még évekkel ezelőtt, hogy ezt kellene csinálni.)
Ez a vicc, hogy 1:1-ben nekem is eszembe jutott pár éve... Gondolom nem csak nekünk, hanem szinte minden kijelzőgyártó mérnöknek
Eléggé triviálisnak tűnik, de valószínűleg mégsem éri meg gyártani.
Oké, ahol nem számít a pénz, sé 50000 dollárért elmegy egy filmes monitor, oda simán el lehet adni, de ne felejtsük el, hogy tömegtermelésnél egy + bonyolultsági fokot kell beépíteni, plusz hibalehetőségekkel. Manapság eléggé szúrósszeműek a userek a pixelhibákra, ezesetben dupla pixelhiba esély van, dupla meghibásodási arány.Nekem az egésszel csak annyi a kétségem, hogy mire gyártásba kerül, netalántán olcsóbb lesz, addigra 100%, hogy sokkal olcsóbb lesz gyártani a hajszálvékony és egyszerű felépítésű OLED-et, főleg, ha LG felnyomja ezerrel a termelést, netán inkjet technológiával.
A plazma is a bonyolultságába bukott bele, szóval, amire ez kijön szerintem nem lesz sok esélye (főleg az LCD lomhasága miatt eleve hátrányban lesz - egyedül a tartósságával tud harcba szállni, konstans tartalmakkal)
-
tecsu
addikt
Egyébként itt az offtopik szűk leírása.
-
krx21
nagyúr
ÁÁÁ
Nem azt mondom! Komolyan mondom nem hiszem el...
A maximális részletekhez a kamera oldalon (vagy műszer) kell minnél nagyobb dinamika tartomány...
A megjelenítésnél pedig figyelembe kell venni az emberi szem képességeit, (az ergonómiai tényező).
KONTRASZT!
Szerinted a linkelt drága orvosi monitorok miért a ma kapható legrosszabb kontrasztú technológiát használják?
Elmondom: Mert oda elég ez is, csak rendesen kell kalibrálni, hogy az összes létező dinamikai részlet ott legyen... Nem kell hdr mozi élmény, csak a részlet, szemfárasztás nélkül...
Egy nagyobb kontrasztú megjelenítő meg nem biztos, hogy több részletet tud ábrázolni, az már a jelfeldolgozás és a kalibrációtól függ.. Most már érhető?
Új hozzászólás Aktív témák
- Linux Mint
- TCL LCD és LED TV-k
- PlayStation 4
- Kezdő fotósok digitális fényképei
- Szombathely és környéke adok-veszek-beszélgetek
- New World - az új Amazon MMORPG
- Hetekig bírják töltő nélkül a Huawei sportórái
- Vége a gamer PC-knek? Cloud Gaming 2025-ben
- OLED TV topic
- Milyen TV-t vegyek?
- További aktív témák...
- HP 65W töltő eladó
- Nvidia Quadro M2000/ P2000/ P4000/ RTX 4000/ RTX 5000/ RTX A2000
- Surface Laptop 7 Business edition - Intel Core ultra 5 236V energiahatékonyabb az intelnél! -olvass
- LG 27GR93U-B - 27" IPS - UHD 4K - 144Hz 1ms - NVIDIA G-Sync - FreeSync Premium - HDR 400
- Bomba ár! HP ProBook 450 G5 - i5-8GEN I 8GB I 128GB SSD I 15,6" FHD I HDMI I Cam I W11 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest