Új hozzászólás Aktív témák
-
bambano
titán
válasz
vittorio7
#321
üzenetére
na mégegyszer, mert nem ment át. az a legális, amit a jogtulajdonos engedélyez.
ha a jogtulajdonos úgy dönt, hogy valaki seedelhet, akkor seedelhet. semmi komolyabb specifikuma nincs a dolognak. ha ezen túlmenően a jogtulajdonos elfogadható érdekekkel alá is tudja támasztani a döntését, az jobb, de nem kötelező. -
#318
vittorio7
őstag
dragon1993
#317
vittorio7
őstag
válasz
dragon1993
#317
üzenetére
"beszáll seedbe és logol."
És ez legális dolog? Vagy nekik szabad seedelni?
-
bambano
titán
hehe, mert szerinted a rendőrséget érdekli, hogy anonimra van beállítva a torrent oldal? rotfl, ennyire ne legyél naiv.
pontosan lehet tudni, hogy ki mit töltött le, legfeljebb azt nehezebb megmondani, hogy kitől mennyit. és azt is pontosan meg lehet mondani, hogy ki mit pakolt ki megosztásra. ehhez még a tracker adatbázisa sem kell.
-
Cs1csó
titán
A LÉNYEG hogy technikailag, és az alapvető szabadságjogokat szem előtt tartva nagyon nehéz megtudni azt hogy ki és mit töltött le - ennyi. Magán a torrentoldalakon - privát oldalakra gondolok - pikpakk be lehet
állítani hogy a tagok teljesen anonímok maradhassanak - IP cím, regisztrciós email címük stb. védve legyen az adatfolyamot is lehet titkosítani stb. Max annyit láthatnak hogy XY-nak nagy az adatforgalma de ez elég kevés hogy rádtörhessék az ajtót stb. -
vittorio7
őstag
Ahol most én lakom, Bp. egyik külső kerülete, kertváros. Itt csak Telekom volt, horror árért. Most már lassan egy éve ott lógnak a digi optikai kábelei a villanyoszlopokon. Szolgáltatás még nem megy rajtuk. De a Telekomtól jóval olcsóbban kaptam a netet, mert már a rendszerükben benne van az utcánk, miszerint itt is szolgáltat a digi.
-
vittorio7
őstag
Nem volt ez mindig így. Mert fel volt osztva a piac a UPC, meg a Telekom között. És brutál árak voltak.
Aztán ebbe belerondított a digi. Most már legalább van olyan hely az országban, ahol van verseny e téren.Nem tudom, nyugaton milyen árak vannak. De az, hogy 4000 Ft-ért 20/10-es netet, kb. 20 HD csatornát(melyek tartalmazzák azokat a labdarúgó bajnokságokat is, ami más országban külön fizetős), részlegesen ingyenes telefont ad a digi azért az nem semmi.
-
BonFire
veterán
„Stream? Még egy kicseszett 720p-s youtube videót se tudok megnézni akadás mentesen, mert annyira gyenge az 5mbit(4.1)-es netem...”
Akkor a hiba a te készülékedben van, mert egy 720-as videót 2 Mbites (fix) sávszélességgel akadásmentesen lehet nézni. Főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy nem a felbontás a lényeges, hanem a bitráta. A YouTube az 1080-as videókat is átkonvertálja max 8000 kbps-ra, így nem fog akkora sávszélt. A 720-as bitrátája még kisebb. 250 kbps-mal akadásmentesen nézem a 720-as YT videókat.
Persze nem laptopon. -
djculture
félisten
Tudom de elég hülyén fogalmaztak
"MKV fájlokkal kapcsolatos hibákkal nem tudunk segíteni, ezek a fájlok nem hivatalos forrásból származó tartalmak mindenféle saját videókódolási beállításokkal, amelyeket legtöbb esetben csak az asztali gépek tudnak hibátlanul lejásztani a cél médiachipek nem."
-
Dilikutya
félisten
válasz
djculture
#306
üzenetére
Nem hivatalos forrás nem feltétlenül azonos az illegálissal. De amúgy mi más lehetne. A tartalomszolgáltatóktól többnyire stream-en jönnek az anyagok, és azokban DRM is van, és nem mkv konténerben tárolják. Maga az x.264 kodek stimmel, azt használják szerintem. A "saját videókódolási beállításokat" mindenesetre nem értem, mit állíthatok be másként, amit a lejátszó nem bír.
-
Csak érdekességképpen: a legrosszabb ár/értékarányt Moszkvában tapasztaltam meg.
A város egyetlen, igényesebb külföldiek által is használható lakóparkja, elképesztő lakbérekkel, mégis minden épkézláb nagyember itt lakik.
Az internet havidíja kb. 40e Ft, ezért adnak kb. 2 Mbps-ot, úgy nagyjából a nap 12-16 órájában.
Más lehetőség nincs, reklamálni nem lehet.Üdv: MaCS
-
#303
MaCS_70
félisten
szaszayanou
#290
válasz
szaszayanou
#290
üzenetére
Köszi!
A háromlépcsős teszt régi jó barátom (szerintem elég vicces), az INFOSOC-ot is meg kellett ismernem valamennyire, csak mondjuk úgy, hogy a bíróság tényleges működése, a belső háttér érdekelne. Nem feltétlenül a hivatalos verzió.
Üdv: MaCS
-
Az internet minősége Magyarországon egyáltalán nem rossz.
Persze nem mindenhol jó (lásd az előző hozzászólásokban), csak a legközvetlenebb környezetemben van olyan vidéki és budapesti matávos ADSL, ahol az 1 Mbps sincs meg -- de ilyenek bőven előfordulnak a legmenőbb országokban is, úgyhogy az általános helyzetet ez cseppet sem befolyásolja Magyarország oldalán az Általad feltételezett irányba.
Az elmaradott Hollandiából érkező barátaim például el voltak ájulva az 5 Mbps-os letöltési sebességtől, mivel náluk otthon csak 2 Mbps-ot lehet rendelni, ráadásul van egy házuk Németországban, ahol nincs se vezetékes net, se mobil.
Üdv: MaCS
-
10 éve van 2Mbites adsl otthon. Egyszerűen nem bír többet, és a II. ker szélén csak nemrég jelent meg alternatíva (kábelnet). Ha lejár a megújított hűség a nyáron, akkor csere. A töltögetés nagy részét a steam teszi ki, de ilyen nettel elég macera volt felhizlalni a most már 600 gigánál járó steamapps könyvtáram...
-
Snoop-y
veterán
válasz
djculture
#297
üzenetére
Nekem unmetered ( korlatlan ) van ami valojaban korlatozva van fair use policy altal bar nekem annyira lassu a netem, hogy nem valoszinu hogy ezt a korlatot valaha is elerem
(300Gb) Ezert fizetek £17-ot/ho
Elvileg up to 20Mbit/s ami gyakorlatban eleteben nem ment meg 7Mbit/s fole.Nekem a felho miatt kene leginkabb valami gyors kapcsolat. Kb 1Tb fotom van amit nem lenne jo elveszteni es allandoan szivok a felfele toltogetessel.
Torrentet arra hasznalom, hogy kb megnezzem jo e a film ( letoltom valami szutyok xvidben ) aztan ha fasza akkor megveszem blu-ray lemezen.
-
-
ReSeTer
senior tag
Nem olvastam el az összes hozzászólást, de amit elolvastam egyik se tartalmazta az egyik leglényegesebb dolgot:
Internet minősége Magyarországon.Stream? Még egy kicseszett 720p-s youtube videót se tudok megnézni akadás mentesen, mert annyira gyenge az 5mbit(4.1)-es netem....és nincs alternatíva, mert ez nem megyeszékhely.
Na erre? Akkor én most nem is nézhetek semmit? Még fizessek is érte? Vagy vegyek több ezerért filmet?
És ha én eredeti nyelven akarok nézni egy sorozatot angol vagy magyar felirattal? Van lehetőség rá?
Nincs. -
#290
szaszayanou
aktív tag
MaCS_70
#287
szaszayanou
aktív tag
Az uniós jogforrások alapján hoz döntést, és más az eu-s intézményrendszerben betöltött szerepe némileg a tagállami bíróságokhoz képest.
Mondjuk a szabályozás is érdekes, ami alapján döntést kell hoznia. Adott az infosoc irányelv, ami a tagállamokat kötelezi arra, hogy milyen szabályozást hozzanak létre. Ennek az irányelvnek van egy hármas konjunktív feltételhalmaza (kivétel a kivétel alól), amit a tagállamoknak a szabályozásuk kialakításakor érdemben kellene figyelembe venniük. Erre pedig a magyar (feltételezem a Holland is) szabályozás úgy reagál, hogy megismétli a hármas tesztet az ide vonatkozó szabályozás után, vagyis a bíróságoknak esettről estre kellene mérlegelniük. Szigorúan véve így is érvényesül az irányelvben lefektetett elvárás természetesen.
Eljárásjogilag is érdekes az ügy:
A bíróság elé egyedi ügyben feltett kérdések kerülnek, ezzel szemben a kérdésre adott válasz inkább normakontroll jellegű. Erre viszont a kötelezettségszegési eljárás való, amit a Bizottság és tagállam indíthat el, és úgy jut a bíróság elé. Kivételesen egyedi ügyben is el lehetne jutni ahhoz az állásponthoz, hogy a tagállami szabályozás nem megfelelő, de ehhez már az infosoc irányelv közvetlen hatályának megállapítására lenne szükség. Ennek pedig ismét szigorú konjunktív feltételei vannak, amin egy ilyen gumiszabály nem tud átmenni.
-
válasz
Rickazoid
#286
üzenetére
Értem, és nagyon-nagyon érdekes problémának tartom -- nem olyan régen egy konferencián éppen ebben a kérdésben folytattunk elég éles hangú vitát a lemezkiadókkal.
Mondhatnám, hogy az én szerencsém az, hogy nem vagyok kényes a hangminőségre, de ez nem feltétlenül érdemi jogi érvelés.
De a jelen kérdésben nem is igazán látom jelentőségét -- a bíróság döntése ennél magasabb, általánosabb szinten rendelkezik.
Az persze megint más kérdés, hogy az egész kérdéskör nem elhanyagolható része az Általad felvetett problémakör.Üdv: MaCS
-
Snoop-y
veterán
válasz
Rickazoid
#286
üzenetére
Azert egy forrast amire milliok racuppanhatnak nem kevernek ossze egy adott pillanatban par ezer vagy parszazezer meretu torrent peer halmazzal.
Anno a videa-t is megfektettek a pornoletoltesekkel pedig millios hardvereken futott.
Egyszeruen mas teszta 1:1 ben kiszolgalni letolteseket mint torrenten terjeszteni. -
#287
MaCS_70
félisten
szaszayanou
#285
válasz
szaszayanou
#285
üzenetére
Igen, igen, teljes mértékben egyetértek!
Őszintén szólva nem ismerem az eljáró tanács összetételét, de nagyon a német álláspontot látom visszaköszönni a döntésből. Mondjuk a bíróság döntéshozatali elveivel sem vagyok éppen tisztában, ez az EU-s rendszer külön tudomány, kívül esik az általam aktívan használt ismeretanyagon.
Üdv: MaCS
-
Rickazoid
addikt
Információ=minden és fordítva. Az internetre ez sokkal szigorúbb értelemben véve is igaz, konkrétan digitális információ minden. De ugyanolyan digitális információ egy CD, egy DVD és egy BD is. A gond részben az, hogy sokan nem ismerik el információnak a digitális tartalmakat ezzel védve olyan álláspontok ellen magukat, mint az információhoz való szabad hozzáférés joga, ami lehetetlenné tenné bármilyen tartalomhoz való hozzáférés korlátozását online. De most tegyük félre akkor az információt, ha az neked elsőre nem ugyanazt mondja, a tartalmak megosztása online attól még tiltott vagy korlátozott. Ilyenek a regisztrációhoz, platformhoz és szoftverhez kötés, a DRM, a minőségrontás, a tartalom egyes részeinek (zeneszám az albumon, eredeti hang filmeken, vagy -szöveg könyveknél) letiltása adott országok felé... illetve a másik oldalról ott a puszta tény, amire már többször utaltam itt, hogy hiába akarnak milliók fizetni egy szolgáltatónak a tartalmaiért, az nem jön be az országba (és sok másba sem), vagy csak adott szolgáltatást nem teszi elérhetővé, mert a jogrendszer akadályozza és a rengeteg red tape átvágása évekig tart, ha egyáltalán érdemesnek tartják, hogy nekiálljanak. De mi jogon akadályozza meg egy jogrendszer, hogy egy már publikussá tett tartalomhoz, amihez offline bármikor megkötések nélkül hozzáférhetünk, online is hozzáférésünk legyen? Sokan beszélnek jogharmonizációra tett kísérletekről és azok nehézségeiről, de hogy térhet el két ország jogkezelése olyannyira, hogy egy offline megkötések nélkül bárki számára hozzáférhető tartalom online változatának terjesztése nem engedélyezett jogilag? Ha figyelmen kívül hagyjuk a minőségrontást, akkor technikailag ugyanarról a tartalomról beszélünk, csak egyik esetben fizikai adathordozó kerül postázásra vagy futárral küldésre, másik esetben internetszolgáltatók hálózatán másolódna egy külföldi szerverről a saját gépre, de a végeredmény minden szempontból nézve teljesen ugyanaz. Utóbbi mégis tiltott vagy minimum akadályozott.
Ha pedig visszakanyarodunk kicsit a tartalmak információnak tekintéséhez, akkor a minőségrontással kapcsolatban merülnek fel a kérdések, vagyis hogy - és ezt szintén említettem már - hogy is van az, hogy offline megkapom a fogyasztók felé a szerzőktől szánt tartalom eredeti másolatát, míg online az előbb említett tartalom pusztán egy újrakódolt, sokkal rosszabb minőségűre tömörített változatát érhetem el, holott sokszor még az ár sem tér el a fizikai adathordozó és a letöltés között. Ide jön be az, hogy online nincs hozzáférésem ahhoz az információhoz, amit a szerző elérhetővé tett és offline nem is akadályoz senki. Itt meg hallani mindenféle magyarázkodást sávszélesség-korlátokról és technikai akadályokról, de ha a teljesen illegálisan működő seed-serverek gond nélkül üzemelnek és szolgálnak ki milliókat megszégyenítve a YouTube percenkénti forgalmát is, akkor multinacionális cégek miféle akadályba ütköznek a nem akaráson kívül?
És ha kicsit össze-vissza sikeredett a magyarázat, akkor mindjárt hajnali 3 van, de elvileg leírtam amit akartam.
-
#285
szaszayanou
aktív tag
MaCS_70
#278
szaszayanou
aktív tag
Még szerencse, hogy nincs precedensjog. Szerintem nem csak technikai megközelítésben aggályos a döntés, hanem a jogilag is. Hiszen létezik olyan, hogy rendszertani és teleologikus értelmezés. A szabad felhasználás ezen esetének az a célja, hogy az internetes környezetben ne állítsa lehetetlen feladat elé a felhasználót a jogrendszer azzal, hogy gyakorlatilag folyamatosan arról kelljen meggyőződnie, hogy joga van-e többszöröznie a védett alkotást.
Az ilyen értelmezés viszont fából vaskarika: most már nem azon kell törnünk a fejünket, hogy van-e jogunk többszörözni valamit, hanem a többszörözött forrás jogellenességét kellene vizsgálnunk. A lényege veszik el a dolognak, miközben sikeresen becsempészik az angolszász modellt.
-
válasz
Rickazoid
#282
üzenetére
Hát, egymás mellet elbeszélni itt nem annyira nehéz...
De nem igazán értem a problémáidat.
Az ártatlanság vélelme nyilván mindenkit megillet és véd az eljárás során -- legalábbis elvben, a gyakorlat sajnos nagyon más.
Az viszont elmondható, hogy a hazai gyakorlat szerint azok a multimédiás ügyek jutnak el vádemelésig, ahol valami komoly jel utal az üzletszerűségre.
Az, hogy fizetsz a letöltésért, irreleváns, hiszen nem teszel szert jövedelemre még közvetetten se -- éppen ellenkezőleg. Ennek a másik oldalról van jelentősége, ahol valaki azzal szerez jövedelmet, hogy másolatot készít. Tény, hogy az Szjt. nem írja le külön, hogy csak a saját jövedelem-nem-szerzés + másolás mentesülne, de én legalábbis még nem láttam olyat, hogy valakit azért piszkáltak volna, mert fizetett a letöltésért. Sőt, ellenkezőleg -- számtalan fizetős letöltőt hallgattak már ki előttem, szigorúan tanúként, senki részéről fel nem merült, hogy őket is eljárás alá kéne vonni.Nem állítom, hogy ez nem fordult vagy ne fordulhatna elő, de én még nem találkoztam olyan esettel, amiben valakit a nála talált igazolatlan forrású filmek vagy zene miatt vontak volna felelősségre, és nem a bíróság jóindulata miatt.
Régebben volt egy-két ügyem, ahol a terheltnél találtak egy halom szoftvert, ami eleve érdekes és felveti a bűncselekmény alapos gyanúját, és akadt ott zene meg film is, ami szépen be is került a vádiratba. A bíróság azonban minden ilyen esetben különösebb huzavona nélkül elfogadta, hogy azok csak jövedelemszerzési cél esetén játszanak, és mivel erre az adott ügyben nem volt bizonyíték, szépen félre is tette ezeket és rájuk vonatkozóan elutasította a vádat.A szabad információhoz jutási érvedet meg egyszerűen nem látom át.
Ezzel mire utalsz?Üdv: MaCS
-
Egyelőre szó nincs olyasmiről, hogy bűncselekményben működnél közre.
A büntető jog logikája elég zárt és következetes -- ha nincs egy magatartás bűncselekménnyé nyilvánítva, az nem büntethető. Márpedig jelenleg nincs olyan szabály, hogy ellenőrizni kéne a forrást, vagy akár csak figyelembe vanni.
Sem a bűnsegédi, sem a felbújtói szabályozás nem vonatkoztatható erre az esetre, egyetlen dolog számít: a letöltés megfelelése a szabad felhasználás szabályainak.A torrent során megvalósuló visszatöltésre pedig szerintem alkalmazható az (5) bekezdés:
(5) Nem valósítja meg az (1) bek. szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.
Üdv: MaCS
-
Rickazoid
addikt
Szerintem nem értetted, hogy én mivel nem értek egyet ezzel az egésszel kapcsolatban, már a #213-ban is utaltam rá, hogy ne vegyék el, ha nem adnak jobb alternatívát, viszont az üreshordozó-díjban is látok hibákat, ha már "kérdezed", hiszen márcsak a gyakorlati alkalmazhatósága is elég problémás, röviden összefoglalva közel lehetetlen. Valószínűleg az esetek csupán elhanyagolható hányadában létezik mód feltöltés vagy fizetés, tehát illegális tevékenység nélkül letölteni, a büntetéstől pedig az ártatlanság vélelme véd csak tudtommal, ha valamiért átnézik az adathordozóidat és találnak nálad nem igazolhatóan hivatalos forrásból származó tartalmat. Aztán kérdés, hogy az meddig is véd, ha mégis megvádolnak szerzői jogsértéssel. Nem tudok róla, hogy nálunk lenne ilyenre példa, legalábbis közismert biztosan nem, de kétlem, hogy lenne rá szabályozás a főleg ránk nagyon jellemző gumitörvényeken kívül amivel megúszhatnád, hogy rád húzzák, hogy torrentről származik. Ráadásul szinte biztos, hogy igazuk is lenne.
Egy puszta joghézagból eredő védettség (amit eddig minden bizonnyal azért nem használtak fel, mert nem jelentene profitot senkinek, hisz nem nagyon találnak embert még Nyugat-Európában sem, aki ki tudná fizetni a kiszabott büntetéseket) az én szememben nem védelem és főleg nem a megfelelő kompromisszum. De itt az is elég lenne, ha hozzáfűznék, hogy utólag tilos vizsgálni, hogy miként jutottál hozzá egy tartalomhoz, ergo csak a tettenérés lenne büntethető, ami viszont kivédhető lenne az internetes forgalom figyelésének tiltásával előzetes bírósági határozat és értesítés híján. Ezekkel már azt mondanám rá, hogy nem a szükséges, de az elégséges kompromisszum.
Az én problémám viszont az információhoz online való szabad hozzáférés korlátozása és sok esetben annak hiánya. A hiánya az értelemszerű, a korlátozása meg a konkrét platformfüggő szolgáltatáshoz és -szoftverhez kötéstől a DRM-en át egészen az offline elérhető változathoz képest még ugyanazon árban is sokkal rosszabb minőségű veszteséges tömörítésig bármi lehet. -
-
De a jelen helyzetben nem érdekel, hogy kit üldöznek esetleg azért, mert elérhetővé tette. Semmi sem kötelez arra, hogy utána nézz, hogy a rendelkezésre bocsátó félnek volt-e szerződéses jogosultsága, vagy egy fél falut irtott ki azért, hogy megszerezze az általad letöltött fájlt.
A jelenlegi szabályozás szerint mindezt tisztán az szabályozza, hogy van-e szabad felhasználás. Az Artisjus szerint, a bíróságok szerint, egy csomó profi szerzői jogász szerint és szerintem is van, mert a szerzői jogi törvény ezt megengedi, aminek a hátterében az üreshordozódíj mint ellentételezés áll.A jelen diskurzus alapját képező EU Bírósági döntés azonban ezt az álláspontot dönti meg, mégpedig a nemzeti jogszabályokig lemenő jelentőséggel, amikor kimondja, hogy igenis különbséget kell tenni legális és illegális forrás között, viszont az üreshordozódíj is differenciálandó.
Ennek ránk nézve még nincs hatása, de kicsit bekavarhat a készülő EU-s szellemi alkotások jogával kapcsolatos szabályozásba. Bár elvben nem a farok csóválja a kutyát, és a bíróságjogot nem alkot, mégis izgalmas kérdés, hogy milyen hatása lesz ennek a döntésnek, hiszen összefüggő hatásmechanizmusok befolyásolják a bíróságot és a jogalkotókat is.
Eltekintve a filozófiai és érzelmi kérdésektől, tisztán technikai megközelítésben is fölöttébb aggályosnak tartom a döntést, mivel az általa képviselt irány a gyakorlatban elvárhatatlan és ellenőrizhetetlen követelményeket támasztó helyzetet teremtene, alapot adna az amerikai stílusú hiénapereknek (a németeknek már most is vannak ilyen gondjaik bőséggel) és játékteret biztosítana a zavarosban halászóknak.
Üdv: MaCS
-
Torrent esetén igen. De ugye nem csak torrenttel tölthetsz le -- meg aztán itt van a Btk. az imént emlegetett (5) bekezdése, ami *szerintem* igenis a saját célra torrentezőket vonja ki a bűncselekményi körből.
Érdekes adalék, hogy még a régi Btk. idején, amikor ilyen rendelkezés egyáltalán nem volt, és a törvény szövege alapján a torrentes letöltés bizony megvalósította a letöltés céljára történő hozzáférhetővé tételt, egy nagyobb torrentes ügyben az ügyészség (!) nyilatkozott úgy, hogy nincs törvénysértés, mert nincs vagyonszerzési szándék!!! Sokan fogtuk akkor a fejünket, mert ezt kifejezetten jogellenes érvelésnek tartottuk -- még ha az eredménye éppen a kedvünkre való volt is.
Üdv: MaCS
-
válasz
bullseye
#269
üzenetére
Na igen, a háromlépcsős teszt - éppen erről írtam azt a diplomamunkát. Tipikus gumiparagrafus...
Itt ütköznek erősen a két oldal érdekei, de én (remélem) tisztán logikai úton arra a következtetésre jutottam, hogy nincs jogsértés magáncélú letöltésnél. Ez szerintem egy védhető álláspont, és eddig a gyakorlatban is működik, illetve maga az Artisjus is ezen a véleményen van -- utóvégre a maguk területén éppen ők felelősek a szabad felhasználás kompenzálása adminisztrációjáért.
Üdv: MaCS
-
Khelben
nagyúr
válasz
bullseye
#269
üzenetére
A 3. pont az 1. pont kiegészítése, önmagában nem érvényes. Tehát aki az 1. pontot nem követi el, az a 3. pontot sem tudja elkövetni. Innentől fogva meg a kolléga olvasata érvényes (és bevallottan ez volt a jogalkotó célja is): ha nem pénzszerzést szolgál, akkor szabad a torrent is.
-
bullseye
addikt
Sajnos az (5) csak az (1)-re vontakozik a szöveg szerint, azaz a (3) már érvényes, itt jön be az értékhatár, a filmenként 800 dollár, meg a jó anyja annak, aki ezt az értéket megállapította
A szerzői jogi részben meg úgy indul a dolog, hogy
33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
(2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.És ezt – nem tudom mennyire jogosan, de – úgy szokás értelmezni, hogy (2) miatt bukta lenne az egész.
-
válasz
vittorio7
#262
üzenetére
A díjrendszer és a díjak nagysága más kérdés, mint maga a rendszermodell.
Ehhez az egész kisjogos dologhoz egyébként nem igazán értek, illetve csak annyira, hogy próbálom lehetőség szerint karbantartani a tudásomat, de ezen a téren nincs gyakorlatom. Érezni viszont én is úgy érzem, hogy lehetne javítani a feltételeken, de a gyerek azért maradjon a kádban.Üdv: MaCS
-
#267
gyuribácsi88
addikt
vittorio7
#265
-
válasz
bullseye
#264
üzenetére
A letöltés legfeljebb a szerző érdekeit sértheti, a jogait nem.
A BTK a következőt mondja:
Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bek. szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó-díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.
(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,
c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztés.
(5) Nem valósítja meg az (1) bek. szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.Az alaptényállás tehát eleve a Szerzői jogi törvényre utal vissza, tehát maga a szerzői jogi törvény dönti el, hogy mi a jogsértés, márpedig ő így rendelkezik:
35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával magáncélra és a (4) bek. b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
Tehát szó nincs arról, hogy a magán- és saját célú, nonprofit másolás (letöltés) zene és filmek esetén bűncselekmény lenne.
Az már más kérdés, hogy ha valaki ténylegesen bűncselekményt követ el (pl. nem magáncélú, haszonszerzés érdekében történik, stb.), akkor valóban támasztható polgári jogi igény, de ez egyébként általában így van.Külön érdekesség a Btk. 385. § (5) bekezdés, ami az én olvasatomban legalizálja a torrentezést -- sajnos azonban vannak más olvasatok is, és valamilyen érdekes logika szerint itt jövedelemfokozásnak számít az, ha nem fizet az ember. Szerintem viszont a jövedelemszerzés és -fokozás aktív cselekmény, azaz tényleges vagyonnövekményt kellene jelentenie, az elmaradt kiadás a büntető jogban meg nem engedett kiterjesztő interpretáció.
Írtam erről egy szakdolgozatot is (még az 1978-as Btk. idején, pár éve), ha valakit érdekel, szívesen elküldöm.Üdv: MaCS
-
vittorio7
őstag
válasz
Dilikutya
#263
üzenetére
"Max fél óra egy DVD/BD rip"
Mond ezt a Samsung TV topikban. Lehurrognak akkor is, ha 20 GB-os 1080p MKV-t nézel, hogy ne rongáld ezzel a szemed.
Ott a BD 50 az Isten, meg a 45000 Ft-s 3D média lejátszó.Ha majd jönnek a 4K tartalmak, akkor ahhoz kell a gigabites net, mert akkor majd az a szöveg fog menni, hogy ne rongáld a kotvány BD50-nel a szemed.
-
bullseye
addikt
-
Dilikutya
félisten
válasz
vittorio7
#262
üzenetére
10Mbits mindenre elég. 1-2 óra alatt lent van a Steam-ről a legtöbb játék, és ha zenét, filmet akarsz hallgatni, ahhoz is elég. Max fél óra egy DVD/BD rip, úgyse nézel meg napi 1-2nél többet, ha dolgozol, iskolába jársz, és még életed is van.
Engem jobban zavar, hogy az a 10Mbits sincs kihasználva, MIO Spirit 480-hoz töltök épp egy 1,4Gb-os frissítést, 200kb/s fölé nem nagyon ment. -
vittorio7
őstag
Ez a legnagyobb gond az Artisjus: "Van olyan étterem, ahol többe kerül a háttérzene, mint a gáz, van olyan teázó, ahol a forgalom tíz százaléka megy el jogdíjakra. Az Artisjus szedi ezeket a pénzeket, alternatív megoldásokat nehéz megvalósítani, ez derült ki egy csütörtöki fórumon."
Mert az amúgy is túladóztatott kisvállalkozói rétegen még egy, ráadásul aránytalan sarc.
(#260) JackFeryll
"Néhány év és nem lesz "privilégium" a gigabit."
Ha nincs torrent akkor a többségnek nem kell akkora net.
Még a 10-es is sok. -
Ezt szerintem rosszul olvasod ki a cikkből, erről szó sincs. (Meg aztán a BSA szerepével sem hiszem, hogy tisztában vagy -- köze nincs az Artisjushoz.)
Az Artisjus a saját területén a közös jogkezelő, területenként minden országnak egy ilyenje van, aki részt vesz a nemzetközi elszámolásban. Ezt nemzetközi szerződések és nemzeti jogszabályok szabályozzák.
A BSA ezzel szemben egy magánjogi egyesület, amit vállalkozások hoztak létre, és legtöbben az jut róla eszünkbe, hogy ő szokott feljelentéseket tenni másolt Windows találása esetén. (Gyengébb képességűek szerint ez a szoftverrendőrség.)
Üdv: MaCS
-
#260
JackFeryll
őstag
vittorio7
#257
JackFeryll
őstag
válasz
vittorio7
#257
üzenetére
Bizony, ahol van ott optika (és szolgáltatás is mert sokfelé optikán megy akár a társasházig) és UPC ott 6290 a 120Mbit és 8290 a 240Mbit. Néhány év és nem lesz "privilégium" a gigabit.
Azt pedig ne gondolja senki hogy a kis csomagok választásával bojkottálni tudja a szolgáltatókat.
Mellesleg a szolgáltató szerintem köteles együttműködni a hatóságokkal így rossz helyen kopogtat az ember ha rajtuk követeli a kalózkodás legalizálását. -
válasz
Rickazoid
#237
üzenetére
Bocs, de pont az üreshordozódíj az a rendszer, ami a legszélesebb tábornak megfelel, ez az, ami eddig a legjobb kompromisszumot jelenti.
Nem tökéletes, de eddig nagyjából bevált, alulról főleg elvi okból a szabadságharcosok támadják, nem a tényleg méltányos díj fáj a döntő többségnek. Lehet persze reszelgetni (egyes célfelhasználások pl. ki is kerültek a köréből), főleg az elosztási rendszert, de életképes jobb ötlete még senkinek nem volt.Az angolszász rendszer a merev tiltásával és fikciós kártérítési ügyeivel szerintem agyrém, a DRM-et gyakorlatilag mindenki (nagyrészt jogosan) ordítva támadta, a potenciálisan működő egyéb differenciált felhasználási modellek pedig már a gondolat megfogalmazásakor az adatvédők hisztériáját váltották ki -- szintén nem alaptalanul.
Nem érvként csak érdekességként azért megjegyezném, hogy az ismeretségi körömben elképesztően jó korrelációt mutat az, hogy azok tiltakoznak leghangosabban az üreshordozódíjak ellen, akik szinte 7/24-es letöltőkként az általuk valaha elköltött üreshordozódíj sok ezerszeresét másolgatták már mindenféle adathordozóra.
Ja, egyébként nem mellesleg az iparági lobbi törekvése az, hogy maradjon az üreshordozódíj ÉS legyen tiltott mindenféle másolás, a szigorúan szabályozott saját biztonsági másolattól eltekintve (bár még az sem mindenkinek tetszik).
Ehhez képest az EU Bíróság döntése logikailag és jogilag még csak nem is igazán problémás, csak éppen finoman fogalmazva számos gyakorlati problémát vet fel.
Üdv: MaCS
-
Doky586
félisten
Én teljesen mást olvasok ki a cikkből mint Ti...
Ezzel az Artisjus kitüntetett szerepét (extra bevéltel a kötelező cetlikből) igyekszenek megszüntetni és a BSA-val teszik egyszintre. Tehát félnie egyedül az Artisjus-nak kell ha nálunk ezt törvénybe iktatják..
Ezután legalább annyira kell rettegni az Artisjus-tól is mint ahogy eddig a BSA-tól rettegtetek..
-
#256
Vision
veterán
gyuribácsi88
#242
válasz
gyuribácsi88
#242
üzenetére
Miből gondolod, hogy akkor is 2000 Ft-ba kerülne az 5 megás net?
Szerk: az öcsém 6 ezret fizet 2 megáért még most is.
-
válasz
Rickazoid
#237
üzenetére
nem szedek, amiért érdemes, vagy amire szükségem van és meg is felel számomra, azért bizony fizetek, a többit pedig nem "lopom el" csak azért, mert esetlegesen nem felel meg valamelyik kritériumomnak.
a hibákat és hiányosságokat elismerem, pont azért írtam, hogy azok ellen teszek is, de csak és kizárólag jogkövető módon, tehát azok létezésétől még nem tartom jogosnak, hogy jogsértő módon szerezzem be és használhassam adott tartalmakat!
a torrentesek jelentős hányada a drága árazásra, a sok silány minőségű műre, meg a fene tudja még mire hivatkoznak, ami hiába igaz, attól még nem jogosít fel senkit sem jogsértés elkövetésére! -
vittorio7
őstag
"Azt viszont nem igazán értem (persze, dehogynem...), hogy hogyan is van az, hogy ugyanazok a kommentelők, akik egyébként az üreshordozó-jogdíjak ellen szoktak sípolni, most éppen ahelyett, hogy örülnének, miért vannak kiakadva?"
Ebben nagyon igazad van.
"Egyszerre kufircolni és szűzen maradni nem igazán lehetséges..."
Pedig jó lenne.
-
válasz
bullseye
#250
üzenetére
NEM, NEM, NEM, nem illegális a dolog! Éppen ez a lényeg.
Nem arról van szó, hogy tiltott vagy akár csak szürkezónás lenne, de a díj miatt a hatóságok nem üldözik, hanem arról, hogy a szerzői jogi törvény a jövedelemszerzést/-fokozást nem eredményező saját célú másolást kifejezetten megengedi, ergo az nem illegális.Ismétlem: nem kell néznem, hogy milyen forrásból származik, amit lemásolok, csak azt, hogy én mihez kezdek vele.
Üdv: MaCS
-
#250
bullseye
addikt
JackFeryll
#247
bullseye
addikt
válasz
JackFeryll
#247
üzenetére
Csak lefelé tölthetsz, és csak audiovizuális műveket. És továbbra is illegális a dolog, csak nem zaklat érte senki.
-
#249
BonFire
veterán
attila9988
#169
BonFire
veterán
válasz
attila9988
#169
üzenetére
„Vagy pl mi van akkor, ha én írok egy feliratot, tehát egy fordítást valamilyen filmhez, és felrakom a netre? Az vajon bűn, vagy sem? Műfordításnak nem nevezném, mert más jellegű mint egy könyv, ráadásul nem kerestem vele pénzt sem... hát akkor?”
Mivel a fordítás átdolgozás, így meg kell vásárolnod az átdolgozás jogát, hogy feliratot készíthess. De a nyilvánosság felé még így is csak akkor közvetítheted (megosztod), ha ennek a jogát külön megvetted.
Tehát összefoglalva: feliratot fordítani engedély nélkül: kalózkodás. Másokkal megosztani illegális.
-
#248
Snoop-y
veterán
JackFeryll
#244
Snoop-y
veterán
válasz
JackFeryll
#244
üzenetére
Ha szigouran vesszuk a torvenyeket ( mashogy nem is lehetne ) az jon le hogy szednek egy atalanydijat amiben elvileg megengedik, hogy zenet es filmet magancelra lemasolj. Na most az hogy meg van osztva torrenten keresztul ez mar bukta mert megosztani nem szabad tehat kb adnak egy kest amivel jogosult vagy disznohus kaszabolasra de disznot venned es tartanod tilos. Ha elkapnak ahogy eppen szeletelsz egyet akkor megbuntetnek majd.
-
#247
JackFeryll
őstag
MaCS_70
#245
-
BonFire
veterán
„Persze a cseréhez is meg kell vennie valakinek az első példányt, amiről aztán másolatot készít, de a torrent esetében is ugyanígy meg kell vennie valakinek az első példányt.”
Még ez sem feltétlenül igaz, a szakmunkás simán elemeli a gyártósorról a BR-t, mivel nem ritka, hogy a torrenten ezek még kereskedelmi forgalomba kerülés előtt felbukkannak. Vagy éppen a főnök vág zsebre mindenki szeme láttára egy darabot „promóciós céllal”, amit aztán vagy ő, vagy a kisfia már le is rippel és tölt fel még aznap a torrentre.
-
#245
MaCS_70
félisten
JackFeryll
#244
válasz
JackFeryll
#244
üzenetére
Vázlatosan:
Az üreshordozó-jogdíj az ellentételezése annak, hogy saját magáncélra megengedett az audiovizuális anyagok másolása, tehát nem kell néznem, hogy mi hol milyen formában van a neten vagy milyen forrásból van meg a havernak -- magamnak lemásolhatom.
Az Artisjus egy közös jogkezelő, aki aki ezeket a díjakat kezeli és elszámol velük a jogtulajdonosoknak mind Magyarországon, mind nemzetközi egyezmény keretében külföldön. (Ez tehát nem magyar sajátosság, hanem a globális rendszer része.)
Üdv: MaCS
-
#244
JackFeryll
őstag
MaCS_70
#243
JackFeryll
őstag
Valaki felvilágosítana amúgy hogy az általánydíj pontosan mire vonatkozik ? (mi az amit lehet, köszönhetően a díjnak)
Illetve hogy a az Artisjus kinek fizet mennyit és milyen alapon ?
Most szűkítsük le a magánszemélyekre a dolgot, tegyük félre a rádiós, zenegépes díjakat. -
válasz
Rickazoid
#239
üzenetére
Egyelőre csak átfutottam ezt a párszáz hozzászólást, úgyhogy nagyon általánosan tudom csak leírni a véleményemet.
Eddig ugye az volt nálunk és sok más országban a főszabály, hogy egy átalányjellegű díjfizetéssel társadalmi szinten megváltottuk a szabad felhasználás egy jelenős körét. (Tehát nem arról volt szó, hogy a jogdíj ellenében elnézték volna az illegális letöltést -- éppen fordítva!)
Ez ellen sokan tiltakoztak, mert méltánytalannak tartották az átalány-jogdíjat -- differenciálást akartak felhasználási mód szerint, ami azért elég érdekes elképzelés a díj átalányjellege miatt.
Nos, az ő kívánságuk most teljesülni látszik, legalábbis komoly lépés történt ebbe az irányba. A bíróság döntése egyébként teljesen logikus és szem előtt tartja az arányosság elvét: legyen szűkíthető a fizetési kötelezettség köre, de cserébe a csökkentett mértékű díjért igénybe vehető szolgáltatás köre is legyen szigorúbban meghatározva! Mi ezzel a gond?
Félreértés ne essék: én sem örülök ennek, nagyon nem, és bár mint az érintett területtel foglalkozó jogász tisztában vagyok a döntés helyével a jogrendszerben, igen kellemetlen hosszabb távú következményeket vizionálok.
Azt viszont nem igazán értem (persze, dehogynem...), hogy hogyan is van az, hogy ugyanazok a kommentelők, akik egyébként az üreshordozó-jogdíjak ellen szoktak sípolni, most éppen ahelyett, hogy örülnének, miért vannak kiakadva?
Egyszerre kufircolni és szűzen maradni nem igazán lehetséges...
És azt sem igazán látom figyelemre érdemes álláspontnak, hogy legyen ingyen a tartalom (nekem), illetv fizessen érte más.Üdv: MaCS
-
#242
gyuribácsi88
addikt
Azért elég érdekes lenne a mai világban sávszélességet korlátozni, mikor mindenki nyomatja a streamelést, meg tölti fel youtube-ra a videókat stb.stb. A szolgáltatóknak is elég nagy érvágás lenne ha mindenki max 5 megás netet fizetne 2000Ft-ért, és nem 120 meg 240-es netet, ennek a többszöröséért. Szerintem hamarabb fogy el az ivóvíz a földön, mint sem hogy a torrent (vagy a letöltés) megszűnjön. Régen is (amikor még a torrent nem volt annyira elterjedt) csekken fizettem be az FTP szerverre, és onnan húztam le a dolgokat. Ott is fent volt minden, és még seed-elni sem kellett.
-
Rickazoid
addikt
Ezek szerint te meg lesz*rom tablettát szedsz. Az is egy lehetőség, de ignoranciával csak jóváhagyod, hogy lényegében a fogyasztói igényeket lehagyják a szolgáltatások és a kínálat felállításának figyelembevételekor a listáról és jogosnak ismered el, hogy még a jogalkotás is évtizedes lemaradásban van, de még úgy is csak válogatott személyek érdekeit képviseli, szembemenve még a józan ésszel is.
És ezt indokolni durva túlzás azzal, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, mert bár ez tény, a többségnek igenis meg lehetne felelni, de nincs hajlandóság rá.
A feltételezés meg, hogy bárki aki nem ismeri el legitimnek a jelenlegi jogrendszert a nyilvánvaló hibái és hiányosságai miatt, az egyben törvénysértő magatartást követ, minimum sértő. -
válasz
Rickazoid
#235
üzenetére
a fogyasztói oldalon is keresem a hibát, és egy problémám van csupán az általad leírtakkal, több dolognak sincs direktben köze ahhoz, hogy sokan nem a legális utat választják egy jogvédett tartalom vagy szolgáltatás beszerzésére, illetve igénybevételére...
sosem lesz erre megfelelő rendszer kidolgozva, mert olyan nincs, nem létezik, ami mindenkinek maradéktalanul megfelelő lenne!
amíg anyagi érdekeltségek lesznek - márpedig arra épül, minden oldalról nézve -, addig ez nem fog jelentősen változni, és a tartalom, szolgáltatás...stb terén miért működne másként?
csúnyán is nézne ki a világ, ha mindenki csak egy oldalról nézné a dolgokat...
veled ellentétben, és nem minősítem azokat, akik másként látják a dolgokat, mint azt bárki is elvárja.
az alkalmazások irányába kár elmenni, torrent által a beszerzésük/letöltésük is jogsértő!
adott egy tartalom vagy szolgáltatás, és amennyiben a kapcsolódó feltételek megfelelnek számomra, úgy élek a lehetőséggel, ha viszont nem, akkor nem kérem a tartalmat vagy a szolgáltatást, illetve keresem megfelelő alternatívát, de ha nincs olyan, attól még nem megyek bele jogsértésbe, és nem magyarázom ki azzal, hogy szerintem nem megfelelő a tartalomhoz vagy szolgáltatáshoz adott jogosultság, hanem jogkövető módon próbálok tenni érte, hogy az esetlegesen megváltozzon, számomra is megfelelővé váljon. -
Rickazoid
addikt
Ott az információn volt a hangsúly. És van is, csak nem érdekel annyira, hogy elgondolkodj rajta.
A jogvédett tartalom esetében neked, mint felhasználónak nem igazán vannak jogaid. Megtekintés/meghallgatás és használat, aztán itt a pont szinte mindig és még ez is korlátozva van az esetek túlnyomó többségében felhasználói fiókra, eszközre és/vagy szoftverre. Legrosszabb esetben és általában mindháromra egyszerre. Szoftver esetében gyakran még ahhoz sincs jogod, hogy tudd, mit is csinál a szoftver a gépeden. Viszont egy publikus tartalomhoz szabad hozzáférést kéne biztosítani (illetve szoftver esetében a "mit csinál a szoftver" szintén publikus információ, viszont egyre ritkábban adják ki, de olyankor is egyre gyakrabban hazudnak), amit feltűnően sokan nem tekintenek szükségesnek pont a szerzői jogvédelem oldaláról, a fogyasztói jogvédelem meg mélyen hallgat ebben a témában.
A kötelezettség meg megint egyoldalúan ignorált, a fogyasztói oldalról sokkal nagyobb a fizetési hajlandóság, mint a terjesztői/kiadói/szerzői oldalról a szabad hozzáférés biztosítása. Konkrétan előbbi szinte abszolút, míg utóbbi szinte nem létezik. Példa: én fizetnék egy tartalomhoz való hozzáférésért, de azért nem fogok iTunes-ra regisztrálni és Windows-t vagy Apple terméket venni, hogy elérhessem. Aki ebben nem látja a hibát vagy helyesnek tart ilyen fogyasztói kötelezettségek felállítását, az súlyosan fogyatékos vagy jogász, csak míg előbbinek mentsége a rokkantsága, addig utóbbi csak a pénzért viselkedik úgy.
Minden kivétel statisztikai kimutatása a hibahatáron mozog.
És az országok közti terjesztésről nem is beszéltünk, ami még Nyugat Európában is probléma, itt aztán végképp megszűnik a hajlandóság a hozzáférés szabad biztosítására, még ha könyörögnek is egy másik országból, hogy "fizetünk, csak hozzátok már!" Van néhány streamelő szolgáltató, akik Európa többségében már elérhetővé tesznek zenéket regisztrációhoz és szoftverhez kötve, meg egy-két e-bookstore is jelen van, szintén fiókhoz és szoftverhez kötve, de ebben ki is merül a nemzetközi online terjesztés javának bemutatása.
És itt végig publikus információkról beszéltem, amikhez publikusságuk ellenére akadályozva van a hozzáférés (illetve szoftverek esetében megtagadott, félrevezető és/vagy hamis). Ne a fogyasztói oldalon keresd a hibát, nem ott van. De a másik fél is csak visszaél a valódi hibával, a jogrendszerrel magával. -
Dilikutya
félisten
válasz
sad_Vamp
#211
üzenetére
Havernak kölcsönadni valamit, meg torrenten megosztani nem ugyanaz.
Amúgy érdekes az ügy, mert valóban kissé méltánytalan olyanokkal is megfizettetni a jogdíjat, akik valóban csak a családi fényképeket, home videót tartanak az adathordozókon, ugyanakkor a jogdíj mintegy legalizálja a letöltést. A torrent az más, mert ott te megosztasz, akkor is, ha egy fél bitet sem vittek tőled, vagy semmibe véve az oldal szabályait, és persze az emberi korrektséget, pl. Netlimiterrel korlátozod a feltöltést.
De a torrenten megosztott film nem tartozik az alapvető emberi jogok alá, az nem információ, nem abban az értelemben. Örülünk, hogy jelenleg ilyen a jogrendszerünk, és maradjunk csendben, ne akarjuk megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. A pénzből, gazdasági társaságok által finanszírozottan előállított termékek nem információk, hanem árucikkek, legyen az film, zene, szoftver.
-
sad_Vamp
őstag
válasz
radi8tor
#227
üzenetére
Csökkentek a játékok árai az elmúlt évekhez képest!? én nem igazán vettem észre. (ne az akciókat vegyük, meg a X+ éves játékokat) Mégis ugyan azért a pénzmennyiségért kevesebbet kapunk. Szerintem érthető analógia volt.
Term. legális dolog kevesebbért több pénz kérni, sőt gagyiért is a mai világban... de semmiképp sem mondanám legitimnek.
-
sad_Vamp
őstag
válasz
radi8tor
#221
üzenetére
A vicc az hogy többek értelmezése szerint igen. Pl. ha jogtisztán de elektronikusan vettem meg a filmet, azt már nem tudom kölcsönözni a barátom accountjára. És ha nem a hordozóért, hanem a tartalomért fizetünk (mert ezt szajkózzák folyton) állítólag, akkor a régi eredeti VHS-emért cserébe miért nem kapom meg a BR verziót, ha létezik, vagy egy egyszerűbb de annál jogosabb példa: ha tönkre megy a hordozó hová vihetem, ha újat szeretnék (de ugyan olyan típust)?
-
sad_Vamp
őstag
válasz
radi8tor
#212
üzenetére
Ha meg akarsz osztani egy jó/szaftos/kínos/stb. sztorit ami veled is történt a haveroddal, elmondod neki (és nem fog érdekelni, hogy mások akik sztori részesei hozzájárultak-e). Ugyanezen analógia alapján ha megnézel pl. egy filmet ami neked nagyon tetszik és tudod, hogy a barátodnak is fog, akkor kölcsönadod neki is megnézni (és nem fog érdekelni hány szerzői "törvényt" sértesz meg, vagy mennyire jogvédett az adott film).
-
vittorio7
őstag
válasz
radi8tor
#212
üzenetére
De ahol a pénz, ott van a hatalom. És ott van a jog is.
És mi, miért és meddig lesz jogvédett:
(Persze nem egy friss anyag)"A szerzői jog annyiban hasonlatos a világegyetemhez, hogy folyamatosan tágulni látszik."
-
Rickazoid
addikt
Nem tudom mit kéne ebből az egészből leszűrni azon kívül, hogy szánalmas a helyzet és nincs hajlandóság megoldani.
Csak egyszer érnénk meg, hogy az ilyen jogértelmezői pofanyitogatások helyett a jogalkotók szakértőkkel együttműködve frissítenék a jog- és követelményrendszert előbb, hogy az alkalmazható legyen az aktuálisan elérhető technológia és az az által kínált lehetőségek mellett is, illetve figyelembe vennék a társadalmi igényeket.
Oké, az EU épp frissít, de nem kizárt és ugyanannyi esélye van annak, hogy 10 évvel vetik vissza minden szerzői jogrendszerre vonatkozó irányelvüket, mint bármi másnak.
Mondjuk ha nem akarnak jogot adni legális másolásra megkérdőjelezhető jogosságú forrásból, akkor teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy létezhessen legalább féltucat, egymással versenyben lévő online kiadó és szolgáltató, amik korlátozásoktól mentesen elérhetők minden EU polgár számára és amik vagy önálló kiadói a szerzőknek vagy viszonteladói az összes EU ország és bármely más, itt is piaccal rendelkező kiadó, valamint egymás által is kínált tartalomnak, illetve mindet reális áron streamelhetővé teszik, amit pedig az összes mobilinternet-szolgáltató valódi korlátlan, korlátozás-mentes és ingyenes adatforgalommal tesz elérhetővé hálózatán. És ha ez megvalósult, az összes résztvevő számára sokszorosan megtérülő befektetés lévén utána már lehetne beszélni arról, hogy akkor legyen-e kriminalizálva a letöltés elhagyva az átalánydíjas adathordozókat vagy sem, habár ezen a ponton már értelme se lenne gondolkodni rajta, annyira elhanyagolható mértékű lenne a torrentes és hasonló, nem szerzőktől vagy hivatalos kiadóktól származó letöltés.
Haladunk efelé az EU nélkül is, de olyan szájbavert lassan, hogy az ember nem tudja sírjon-e vagy röhögjön a tempó szánalmasságán. Persze, a pénz beszél, meg ugat is, de ha már könyörgünk a szolgáltatóknak, hogy vegyék már el a pénzünket a tartalmaikért, de azok mindig csak "majd" jönnek (és még ahova el is jutnak, sokszor ott is csak erősen korlátozott hozzáférést adnak), akkor már nyilvánvaló, hogy a szerzői jogrendszerek mindenhol siralmas állapota tart vissza mindent.Ha el akarnak venni egy jogot, ami potenciálisan sérti mások jogait, ugyanakkor a legtöbb érv mégis mellette szól, találjanak ki egy a társadalom számára még annál is jobb alternatívát és ne a USA józan észt nélkülöző, kizárólag megfélemlítésre építő, de még úgy is abszolút működésképtelen rendszerét akarják egyetlen opcióként meghagyni. Már a gondolat gondolatától is fogja az ember a fejét, hogy ennek megvan a lehetősége mifelénk is a jövőben.
-
Hintalow
senior tag
btw, én úgy halottam, a németeknél a nyílt trackerek, a kapós tartalmak, és természetesen a német nyelvű anyagok a "veszélyes gyümölcs".
a legális alternatívák tényleg érezhetően fejlődnek, én sajnos személy szerint úgy érzem, nem fogok profitálni belőlük, az érdeklődésem miatt (anime) nem nagyon van (vagy lesz) teljesen legálisnak mondható alternatíva
-
Nekem (is) több száz eredeti DVD-m van otthon. Egyetértek veled, plusz még ennyi hozzáfűznivalóm van:
Kezd nagyon elegem lenni abból, hogy a legtöbb lemeznél szó szerint percekbe kerül, mire eljutok a filmig, mert előtte még meg kell nézni a figyelmeztetést az illegális másolásról (ami röhejes, hiszen már megvettem eredetiben), majd sokszor elnyomhatatlan reklámok következnek. A legrosszabb, hogy a kisgyerekeknek szóló filmek is ilyenek.
mod: amúgy nem csodálom, hogy az Artisjusnak a mostani rendszer felel meg, hiszen így szakít óriási pénzeket úgy, hogy a kisujját sem kell mozdítania.
-
Yeffy
veterán
+ #78:
ritkán szólok ilyen témákhoz, de nagyon egyetértek veled, kb ugyanezeket akartam írni.
... Annyival nem vagyunk kevésbé hatékonyak a németekhez képest, amennyivel kevesebbet fizetnek itt. Ellenkező esetben viszont nehéz lenne tagadni, hogy az EU a gazdaságilag kigyúrtabb tagok belső gyarmatosításáról szól...
ez csak most esik le?
-
3psilon
aktív tag
Netflix USA-ban havi $10 körül van. Szokásos példája annak, hogy az USA miért versenyképesebb sok szempontból Európánál.
Itt meg, ahogy korábban valaki írta, a francia jogászokkal küzdenek...
Pedig, még ha figyelembe vesszük, hogy Európában minden drágább, havi 3-5000 Ft-ot szerintem sokan kiadnának egy Netflixért. Sőt, talán a kábeltévé-csomagjukat cserélnék le rá.Korábban valaki föltette a kérdést, de ha jól láttam, nem került megválaszolásra: a VPN ebből a szempontból megoldást jelenthet egy németnek, lengyelnek, akinél figyelik a torrentezést?
-
Snoop-y
veterán
válasz
radi8tor
#198
üzenetére
Sajnos, mivel az árfekvése egy A kategóriás filmnek BluRay-en 7-12000 Ft között van, ezért nyúlnak sokan a letöltéshez
Magyarorszagon talan igy van. Itt Uk-ben miutan lecsengett az aktualis hype a film korul es mar nem megy moziban sem, a dvd es Blu-ray arak meredeken zuhanni kezdenek.
Regen en is torrenteztem lefele az oriasi HD tartalmakat. Most mar megtehetem, hogy fillerekert ( £5-10)-ert megveszem oket.
-
válasz
bullseye
#202
üzenetére
Igen, jogos, bár szerintem ez hamarosan változni fog. Biztos, hogy bővül majd a szolgáltatók köre, hiszen az HBO-nak nem érdeke, hogy az egyik legnagyobb szolgáltatót kizárja. Ettől függetlenül UPC-nél is van alternatíva, pl. UPC videotár.
(#185) Dany007
Azért nem találtál árat, mert ezt a szolgáltatást ugyan az HBO nyújtja, de a kábelszolgáltatóknál kell előfizetni az adott csomagra. Ez biztosít korlátlan hozzáférést az HBO GO-hoz.
-
bullseye
addikt
Úgy tudom UPC alatt nem lehet használni a meglévő előfizetéssel.
@ph0nak
Spec tőlünk keletebbre pl. oroszoknál lényegesen olcsóbb még a Steam is sokszor. Vissza is éltek vele, most régióblokkos, meg minden, de van megoldás kiadói szinten, ha akarják, mert mondjuk elég nagy a piac. Lehet, hogy full Kelet-Európa miatt már megérné mondjuk.
De legálisan gyűjthetik is az adataimat? 
Persze nem laptopon.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Dobozos DELL Inspiron 16 Fémházas Multimédiás Laptop 16" -40% Ryzen 7 8840U 8mag 16/1TB FHD+ IPS
- Csőtörés bemérés - Csőtörés Javítás Szakszerűen
- Professzionális vízszerelés 0-24 akár azonnali kiszállással
- Fiorenzato AllGround eladó
- Új Zsír Dell Inspiron 14 7441 Érintős Ultrabook Laptop -25% Snapdragon X Plus 10Mag 16/1TB SSD QHD+
- HIBÁTLAN iPhone SE 2020 64GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3062, 100% Akkumulátor
- Bomba ár! Dell Latitude 5490 - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" HD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 Pro 128GB Sierra Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3084, 95% Akkumulátor
- Eredeti Lenovo 230W töltők - 4X20Z83995
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest