Új hozzászólás Aktív témák

• #16794 laaceee98 tag

  Új Válasz 2023-01-28 20:02:05 #16794

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  laaceee98

  tag

  Szasztok.
  Elég tapasztalt gamernek tartom magam. 4-5 ezer óra félig-meddig profi CS (1.6, Source, GO), 10+ hazai LAN részvétellel, párszáz óra BF3, több ezer óra FIFA (03-22), ~1000 óra Dota2, ezen felül Shadow of War, Witcher 3, HALO, PayDay2, PUBG, GTA San Andreas, Vice City, párszáz óra GTA V, Dirt3, SW Battlefront, Warzone, némi WoW, sok-sok MuOnline, Gates of Andaron van már mögöttem. Csak hogy a jelentősebbeket említsem. Meg persze ezeken felül vagy száz másik PC, vagy klasszik Xbox játék, amiket kipróbáltam az elmúlt 15-20 évben.
  Ebből talán érezhető, hogy műfajokat tekintve is játszottam már mindenfélével.
  Decemberben alakult úgy, hogy megvettem a RDR2-t, pedig már a megjelenésekor is vonzott, csak éppenséggel akkor nem volt olyan specifikációval rendelkező gépem, amire értelme lett volna beszerezni. 130 óra alatt vittem ki a sztorit, nem siettem, sokszor csak jöttem-mentem, vadásztam, horgásztam, keresgéltem és nem is foglalkoztam a küldetésekkel. Ma végeztem a sztorival, a teljes game 87%-on áll.
  Mondhatnék sok mindent, de egy valami biztos: ez eddigi gamer-létem legjobb játékélménye. Alapból szeretem az ilyen összetett, open-world műfajt, sok rejtett részlettel, milliónyi felfedezhető aprósággal, de hasonlóban még egész biztosan nem volt részem. Úgy kötött le a RDR2 (és még fog is egy darabig...), hogy közben egy cseppnyi stresszt nem okozott. Mintha egy lassú, kemény, végtelenségig kidolgozott western-sorozatot néztem volna, amiben benne vagyok és részben én magam irányítom a történéseket is. Imádtam a részleteket, a fegyverekkel való birbitelést, a revolverek tisztogatását a küldetések előtt, a lehetőségeket, a megszerezhető lovakat, a sniper puskák egymáshoz hasonlítgatását, a vadászat részleteit, a *** vadak keresgélését, a nyúzást, a pecát. A sztori meg a küldetések alakulása zseniális. A karakterek fejlődése, és ezek összefonódása hab a tortán. Majd megőrültem, mikor Arthur elpatkolt, de aztán John-nak összejött minden, ami Arthurnak nem. Nagyon kerek ez az egész. Részemről nem kéne minden évben milliónyi új játék, csak 5-6 évente egy ilyen. Respect az alkotóknak, glhf nektek.
  20 év gamerség után, a Wolfenstein 3D-től kezdve, sokezer óra kockulás után mondom: ennyire még egy játék sem kötött le, mindezt úgy, hogy még most is azt érzem, hogy egy jó darabig kíváncsian ülök majd le hozzá. Csak hogy az offline mód minden fortélyát felfedezzem.

Új hozzászólás Aktív témák