Új hozzászólás Aktív témák
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#1792
üzenetére
[link]
[link]
A hivatalos kép és oldal: [link] A típusszám a JSF programon belűli. A segédberendezések elhelyezésében különbözik.
Egyébként valóban YF-120-nak hívták, de ilyen néven gyaníthatóan soha sem kerül rendszerbe.
Boeing 737:
F-35A: 2011
F-35B: 2012
F-35C: 2012
A program aktuális állásásról itt megtalálsz minden nyilvános adatot: [link] -
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2843
üzenetére
Gripen, egy 'p'-vel.
Ha nem oldották volna meg, akkor nem repülhetnének.
S W A T: Az amerikaiak biztosra mennek inkább. Nem kockáztatják feleslegesen a gépeket és azok személyzetét. Ezért van tipikusan pályabejárás minden repülési nap előtt, amiben a pilóták is részt vesznek. Igaz ez a szárazföldi reptereikre és a hordozók fedélzetére is. Ez csak sima elővigyázatosság. A svédek és oroszok lusták erre, és még sok minden másra is. Pl egy időben cikkeztek, hogy egy látogatás során a gazdag MDD gyárban egy F-15 szerelése közben leesett csavar miatt fél órára leálltak a gép szerelésével és megkeresték. A svédeknek is nagy volt akkor a pofájuk, hogy mekora suttyó, szarevők az amerikaiak, egy rohadt csavart simán lehetne pótolni. A svédek így is tettek mindig. Aztán nem sokkal pont ezután a látogatás után egy felújított Viggen lezuhant. A hiba oka meg egészen elképesztő volt: az egyik flaperon alá beszorult egy csavar! Pont az, amit nem kerestek meg amikor leesett... Mínusz $15, egy ¢10/kg értékű kis szar miatt. Anno a TopGun-ban (akkor még tán úgy hívták) is volt cikk egy Saab-nál tett látogatásról, és bizony a szerző is saját szemével látta, hogy a leesett csavarral nem foglalkoznak, hanem pótolják. Szóval lehet a tisztaságon köszörülni a nyelvet, de nem érdemes.
Egy időben meg a MiG-29-ek zuhantak egymás után kompresszor és turbinarepedések miatt. Gyanúsan sok kavicsot és szurkot találtak mindegyik gép hajtóművében. Csak azt nem értették először, hogy hogyan kerülhetett be, ha egyszer a szívócsatorna felszálláskor le van zárva. Nos úgy, hogy a felverődő szurkos kavicsok feltapadtak a zárólemezre, majd amikor az felnyílt, akkor egyenesen bejutottak a hajtóműbe. Felszálláskor a hajtóműbe került szennyeződés miatt sokkal több MiG-29 veszett oda, mint "védtelen" hajtóművű F-16. Pedig utóbbiból mintha kicsit többet is gyártottak volna...
Olyan öreg a Falcon, hogy a megfelelő időben elvégzett FalconUp után a teljes élettartama akár 8-10000 óra is lehet. A MiG-29-é valami 2000h, az A/B Gripen-é 4000h (és az EBS HU-é is, lévén az A szárnyait kapták). Szóval mi is öregedik el hamarabb? Van F-16C, ami már 7000h-nál jár. Lehet régi konstrukció, de örökifjú.
-
S W A T
senior tag
válasz
#96302336
#2849
üzenetére
Nem csúnyák de technikailag.... hagynak kivánni valót.
A polgármesteri hivatal is alátámasztotta Mónika létezését, üvegcsont betegségét és a gyűjtést. Esztergályos Cecília is segít, video: http://href.hu/x/9x9v Ha Te is segítenél: http://href.hu/x/9wol <<< "Peace, Love, Empathy" by Kurt Cobain >>>
-
S W A T
senior tag
válasz
#96302336
#2852
üzenetére
De gondolom nem is ér az amcsik nyomába.
A polgármesteri hivatal is alátámasztotta Mónika létezését, üvegcsont betegségét és a gyűjtést. Esztergályos Cecília is segít, video: http://href.hu/x/9x9v Ha Te is segítenél: http://href.hu/x/9wol <<< "Peace, Love, Empathy" by Kurt Cobain >>>
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2852
üzenetére
És mi benne a nagyon fejlett? Elektronikában az oroszok még mindig ~ 15-20 évnyi lemaradásban vannak. Egy hasonló képességű radat pl Európában, Japánban vagy a USA-ben fele akkora tömegben kihoznak, jelentősen magasabb megbízhatóság mellett.
(Pl a MiG-29 radarja betölti a teljes orrrészt, és egyes blokkjait a pilótafülke mögé kellett építeni. Az F-16 orrában ott a teljes radar, az egyik fegyverszámítógép és a teljes navigációs rendszer is, az F/A-18 esetében ezeken felűl még a gépágyú a teljes lőszerkészletével, vagy opcionálisan a gépágyú helyett a felderítőkészlet. És hozzáteszem, a MiG-29-hez a mai napig nem létezik olyan radar, amelyik felvenné a versenyt az AN/APG-68 és -73 ellenében, az AN/APG-66 és 65 képességeit is csak most tudták megközelíteni, meghaladni pedig csak olyanokkal, amik még nincsenek igazán sorozatgyártásban.)
Emellett a Szu-37 csak egy technology demonstrator, szóval semmit sem jelent mit tud. Elméletileg bármikor gyártásba kerülhetne, de érdekes módon senkinek sem kell. Nála 6 évvel korábban olyan prototípusokat építettek az amerikaiak, mint az YF-22 és az YF-23, egy évvel a Szu-37 első felszállása után pedig elkészült az első sorozatgyártott F-22. Azért egy generáció van a kettő között minden szempontból...
Ez az egyik. A másik meg az, hogy az oroszok tudnak prototípusokat és techdemo-kat építeni, csak sorozatgyártani nem képesek normális minőségben.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2856
üzenetére
Fedélzeti elektronika = avionika. Szóval az állításod önmagának mond ellent. Nincs olyan terület ahol az oroszok előnyben lennének. Élettartamban még nindig elég erőteljes lemaradásban vannak, ahogy az elektronikai rendszerek fajlagos teljesítményében is.
A pilóta tudása ma is kiemelten fontos, O'Grady nem tudta lelőni a Super Galeb-et, a géppárparancsnoka viszont hármat is. A negyediket a váltó géppár parancsnoka lőtte le.
Szóval régen a pilóta repült? Csapkodott a szárnyaival? Amióta radar létezik, azóta a célbefogás és követés, pláne a lekűzdés alapvetően rá épül. A II.vh-ban a légigyőzelmeket szinte minden esetben egyenes vonalban repülő gépel érték el, lévén a lövedékostor irányát, görbületét nincs ember aki realtime kiszámolna. A radarok és számítógépek fejlődése óta elég sok valódi fordulóharcban lőttek le gépeket gépágyúval.
Az orosz gépek ugyan úgy eltávolodtak a "valódi" repüléstől, mint a többi. Az elektronikus és mechanikus kormányrendszerek között alapvetően csak a kormányparancsok kiadása és a kormányfelületekhez való eljuttatása az eltérés. A gépet továbbra is a pilóta vezeti, Ő határozza meg mit és hogyan csináljon az.
A Szajuz (és nem Szojuz) meg annyira megbízható, hogy a visszatérések egy jelentős része ballisztikusan, azaz nem programozottan zajlik le... Megbízható ugye. Az utolsó visszatérés alkalmával az irányítóközpont ~10'-re elvesztette a kapcsolatot a Szajuzzal. Azt se tudták mi a halál történik! És nem ez volt az első eset. A repült évek meg önmagában nem jelentenek semmit. Repülnek még eredeti Spitfire-ök és Mustang-ok is.
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2856
üzenetére
Eredetileg nem akartam beírni, de csak megteszem.
Sorold fel azokat a Szajuzokat, amelyek többször is felszálltak! Nem lehet összehasonlítani a többszörhasználatos gépekkel a megbízhatóságát az egyszerhasználatosaknak. Emellett nézzük meg a legyártott darabszámokat is.
-
zsid
senior tag
válasz
#96302336
#2856
üzenetére
Abban vna vmi , hogy a Szu-27 és modifikációi szépek, mozgékonyak, közelharcban baromi jók lennének. De ott már mérlegelni kell az emberi tényezőt is ( az elektronika mellett ),vajon egy évi 60-100 repült órával rendelkező orosz/magyar tökmind1 milyen pilóta meg egy amerikai/izraeli évi 250+ órával rendelkező pilóta között, hogy alakulnának a dolgok...
A Szojuz ( a
) meg már 40 éves... akkor kb egyidős az apollo program visszatérő egységeivel...A Space shuttle dolgozik már 20 éve, és a Buran?? Arról nem sokat hallani <tRucKdriFteR>
-
S W A T
senior tag
válasz
#96302336
#2855
üzenetére
Az amcsi repülők már nem is igazi értelemben vett ember vezette gépek, mert a fedélzeti computer repül helyettük, az ember csak az irányt adja meg Ezt EU gépek is megcsináják.
[ Szerkesztve ]
A polgármesteri hivatal is alátámasztotta Mónika létezését, üvegcsont betegségét és a gyűjtést. Esztergályos Cecília is segít, video: http://href.hu/x/9x9v Ha Te is segítenél: http://href.hu/x/9wol <<< "Peace, Love, Empathy" by Kurt Cobain >>>
-
-
#65675776
törölt tag
válasz
#96302336
#2862
üzenetére
Mondjuk úgy inkább: működget. Rengeteg gond van vele.
Megbízhatósági tényező alatt mit értesz? Mert lehet azt többféle képpen is értelmezni.
Egyik lehetőség: a küldetések száma: egy volt, ami nem volt képes pályára állni, emiatt a küldetést le kelett fújni. Elég sok tért vissza ballisztikus pályán. Bár ezen esetekben nem halt meg senki, ettől függetlenül nem arra utal, hogy a rendszerei megbízhatóan működnek.
A Szajuz összesen 99 küldetést teljesített eddig (néhány kivételtől eltekintve mind taxi küldetés volt valamelyik űrállomásra, a Szajuz T-15 a Mirt és a Szaljut-7-et is egy küldetés alatt), ezekből kettő végződött katasztrófával (és a Szajuz 23 majdnem, ez sem tudott a tervezett célkörzetben landolni, helyette a Tengiz tó közepén hóviharban), nyolc nem tudta végrehajtani a feladatát, egy esetben (Szajuz T-10-1) már a kilövőállást sem hagyta el. Ez 88,89%-os megbízhatóság.
Space Shuttle: 122 (+5 Enterprise free flight, amit nem számolok bele) végrehajtott küldetés. Ebből mindössze kettő végződött katasztrófával! A többi küldetés sikeres volt. 98,36%-os megbízhatóság.
Összességében a Space Shuttle 27 év alatt (1981. április 12-e óta) több küldetést hajtott végre, mint a Szajuz 41 év alatt (1967. április 23-a óta). Mindez egy dolgot jelent: A Space Shuttle rendelkezésreállásban is felűlmúlja a Szajuz-t.
Persze OK, 4 halott a 14-gyel szemben. Ez azonban önmagában nem jelent semmit. Ha egy B747 lezuhan 360 utassal, akkor kb annyian halnak meg, mint 120 autóban, amelyekben hárman ülnek és mind meghalnak. Ettől függetlenül messze nagyobb esélye van, hogy autóban halj meg, mint repülőgép fedélzetén.
Másik lehetőség: repült órák száma. Ebbe természetesen nem értendő bele, amikor valamilyen objektumhoz (azaz űrállomáshoz) kapcsolva kering. Itt azért szépen el van maradva a Space shuttle mögött. Persze nehéz megmondani mennyi az annyi, lévén minden esetben az űrben töltött időt adják meg, ebben tényleg messze előrébb van a Szajuz. Csakhogy ezen időnek >96%-át valamelyik űrállomáshoz dokkolva szinte teljes inaktivitásban töltötte (néha pályakorrekcióra beindítják a hajtóművet egy rövid időre). A Space Shuttle a küldetései nagy részét teljesen önállóan hajtotta végre, űrállomáshoz összesen 32 alkalommal dokkolt.
A Space Shuttle-lel meg megintcsak sántít az összehasonlítás, több okból is. Az egyik a többször felhaszálhatóság, aztán teljesen más tömegkategória a kettő (a Space shuttle teherbírásába belefér három Szajuz (az átírást fonetikusan kell megtenni)). A feladatkör is teljesen eltér, a Space Shuttle lényegében bármire használható, a küldetések jó része tudományos munkával telik, esetleg műholdak javításával, befogásával (ezekre a mai napig csak Ő képes). A Szajuz pedig mint taxi áll alkalmazásban.
Szóval akkor melyik a megbízhatóbb?
[ Szerkesztve ]
) meg már 40 éves... akkor kb egyidős az apollo program visszatérő egységeivel...A Space shuttle dolgozik már 20 éve, és a Buran?? Arról nem sokat hallani Új hozzászólás Aktív témák
- Star Wars rajongók
- Olasz autó topik (Fiat, Lancia, Alfa)
- Melyik tápegységet vegyem?
- PHP programozás
- Koreai autók topic (Kia, Hyundai, stb.)
- Kíváncsi az EU, milyen online védelmet adnak a pornóplatformok a kiskorúaknak
- Ukrajnai háború
- Honor Magic6 Pro - kör közepén számok
- Google Pixel topik
- Robot fűnyírók
- További aktív témák...
- Skoda Scala - Szövetszőnyeg garnitúra
- Motormatrica szinte minden motorra! PH tagoknak 30% kedvezmény!
- Eladó Családi Ház Nőtincsen 70 négyzetméter Lakó rész + 40 négyzetméter beépíthető rész
- Traktor és kamion matricák széles választékban! PH tagoknak 30% kedvezmény!
- Autómatrica és prémium minőségű matricák PH tagoknak 30% kedvezménnyel!