Új hozzászólás Aktív témák
-
Gyantusz
tag
Némi szakmai iromány:
Energiamegtakarítás belső oldali hőszigeteléssel - Kurucz Regina, 2015. március 17. -
-
Gyantusz
tag
-
#317
Gyantusz
tag
Bjørgersson
#309
Gyantusz
tag
válasz
Bjørgersson
#309
üzenetére
Arra még zsozsót kell kunyeráljanak, de legalább is a 2-es villamos megtérülését ki kell számolják, hogy hányszáz év a tényleges...
A debreceni intermodális "parasztelosztó, -átrakó"
Ez a 2011-es KelettervesTavaly, 2013 augusztus 26-án lett kihírdetve a nyertes, Lengyel István--Kovács Péter és munkájuk (Lengyel--Archiko). Nem tudtok róla bővebbet?
Itt csak elnagy(z)olás van:
Ki tervezi az intermodális központot Debrecennek?Debreceni mérnökök tervezhetik az intermodális központot
Megvan az intermodális központ tervpályázatának győztese
"Az intermodális közlekedési központ előkészítésére a város korábban 767 millió forint uniós forrást nyert, amihez önrészt sem kell biztosítani." (nemkelleurópaiunióáhh....fujj-fujjj)
"A nyertes pályázatban az intermodális központ közel 43 ezer négyzetméteres. A közlekedési és az azt kiegészítő terület 23 ezer négyzetméteres lesz, a tervezők emellett közel 5200 négyzetméteren kereskedelmi és vendéglátási, valamint 4200 négyzetméteren iroda funkcióval számoltak. Az üzemeltetésre szánt terület 2150 négyzetméter, s a MÁV részére további 2000 négyzetméter fog rendelkezésre állni. A nyertes és a megvásárolt pályaműveket (látványterveket és maketteket) a debreceniek egy kiállítás keretében ismerhetik meg szeptember 2-ától a Széchenyi utca és a Kiskörút sarkán lévő irodaház földszintjén."
"A pályázat nyertesével hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás lefolytatását követően az önkormányzat szerződést köt az engedélyes és a kiviteli tervek elkészítésére. A tervezési szakasz lezárulta után a kivitelezésre a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban pályáznának, s a remények szerint 2015-ben kezdődne el az építkezés, melynek becsült költsége bruttó 22 milliárd forint. Ha minden jól alakul, a központ akár 2018-ban elkészülhet."
-
Gyantusz
tag
Épül az új debreceni jégcsarnok - jegkorongblog.hu 2013. júl. 31. szerda, 15:25
nem mai hír már, csak gondoltam, megőrzöm itt
-
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz
#287
üzenetére
fú de (...) ez a link a komárom megyei dorogiaké, nem a hajdúságiaké... ( ...
)Lényeg a lényeg, komoly a káosz. És még nem láttam a kormany hu-n idei hivatalos szervezeti struktúrafát sem, ami alapján el lehetne igazodni, holott szerintem az lenne a legelső.
Volt pár ügyfél már, aki bontani akart, átirányítottuk őket a megyei építésfelügyelethez Debrecenbe... Egyszerűen gőzünk nincs, kik az illetékesek. Egyik település ügyintézői kérdezik a másik települését, ki mit hallott már és mit tud...
-
Gyantusz
tag
Elképzelem, mert Debrecen megyeszékhely is...
Hajdúdorogon az a gond, máshol is, hogy a műszaki ügyintézők még nem kaptuk meg jogosultságainkat az ÉTDR-hez, magyarán még nem tudunk digitálisan ügyet intézni. A járásközpontoknak január 15-ig kell átadni a dec. 31-ig építésügyi hatóságként működők egész éves anyagait. Lezártat, lezáratlant. Úgyhogy a járásközpontosokat sem irigylem... főként január 15-től.
Itt bővebben, kik-mik maradtak (1. fokú építés-) hatóságok:
http://www.kormanyhivatal.hu/huPl. Hajdú-Biharban 10 lett.
A káoszt és előkészítetlenséget jól mutatja, hogy a megyekp-on kívül egyiknek sincs hivatalos elérhetősége.Itt egy korrekt átnézeti térkép (képre katt' és nagyobb lesz).
Korábban rosszul írtam, építésügyi szolgáltató pont lett a hatóságuktól megfosztott ex-műszaki osztályok nevei. Az 5000 főnél nagyobb ilyen településeken 2 fő ügyintézőt kell alkalmazni.
(pl. a hajdúdorogi) -
Gyantusz
tag
A tegnapi naptól több változás lépett életbe az építésügy terén.
Egyrészt hatályát veszti
- a 291/2007. (X. 31.) Korm.rend. az építésfelügyeleti tevékenységről
- a 193/2009. (IX. 15.) Korm.rend. az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
- a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmárólés átveszi a helyüket az összevont 312/20012. (XI. 8.) Korm.rend. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról.
Az építésügyi hatóságoktól elkerült (többek között) a bontási és jókarbantartási kötelezések ügyintézése, úgyhogy akinek ilyen ügye van, az a járásközpontokba fáradjon át az eddigi helyi építéshatósági központok helyett, amik vagy megszűntek, vagy "szakigazgatási" Pontokká csökkentek (az 5000 főnél nagyobb és nem járásközponttá vált települések; pl. Hajdúdorog helyett elsejétől már Hajdúböszörmény az eljáró). Illetve a bontást és a jókarbantartást a megyei hatáskörű építésfelügyelet viszi tovább.
Pályázatok helyi - 1. fokú építéshatósági - elbírására szintén átkerült a járásközpontok építésügyi hatóságaihoz.
2013. január 1-jétől elviekben csak, gyakorlatban is, az ÉTDR-en (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren) keresztül lehet építéshatósági ügyeket intézni.
http://www.e-epites.hu/hirek/elektronikus-uton-is-kezdemenyezheto-az-epitesugyi-eljaras-januartol
ügyfélkapun keresztül.Tervezők a doksikat kizárólag hitelesített pdf-ek formájában tölthetik majd fel, szöveges doksik maximum A/3 lapméretben. A típusa pdf-A.
Változik az Étv. (építési tv.; 1997. évi LXXVIII. tv.) jan. 31-ig, február 1-jétől ismét változik, majd július 1-jétől megint és 2015. jan. 1-jétől megint (meg addig még párszor).
Változott az OTÉK is, egyelőre ez stabilnak néz ki.
http://www.e-epites.hu/hirek/valtozik-az-otek
Ez a tavaly nyár végi állapot.Illetve szintén ügyfélkapus, ÉTDR-es az energetikai tanusítás is tegnaptól, ráadásul hitelesíteni is kell.
http://www.e-epites.hu/hirek/2013-januar-1-jetol-az-energetikai-tanusitvanyokat-hitelesiteni-is-kell -
Gyantusz
tag
válasz
adalbert1
#280
üzenetére
Ráadásul el sem tudod utána adni, vagy csak nagyon körülményesen, mert az értékbecslők rendre "üres telek" szinten becsülik fel, nem tudnak mellé állítani másik 2-3 ugyanolyat a közelben, az összehasonlító módszerhez. Esetleg új építési értéken fel lehet becsültetni.
Mondjuk a leendő ingatlanérték-alapú adózásnál (ingatlanadó) tökéletesen ideális állapot lenne, ha csak a telekértékkel számolnak. 8 )
Egyébként nem lehet rossz, meglehetősen hurrikánálló a történet. Vízszigetelésre és a vízelvezetésre (+hólapátolás) határozottan érzékeny lesz (kiemelt figyelem a kivitelezésnél), vasbeton héjszerkezet, lakófunkciók csak a földszinten lehetnek (pontosabban pinceszinte(ke)n nem lehetnek), minden más mehet alulra.
A "sünbárókkal" (vakondokok) kell majd lefocizd, hogy fog nekik tetszeni. ; )
Sokat kell majd rajta füvet nyírni (vagy kikötöl rajta 1-2 kecskét és a napi tejadagotok is meg lesz oldva). -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz
#271
üzenetére
Kis reálépítészeti dömping...
Pletykapadot kapnak a kormány által megmentett családok (a leendő ócsai lakópark) (origo.hu)
Plusz 14 alaprajz és egy átnézeti helyszínrajz a végén.
Zsigmond László E1-es vezető tervező neve alatt (Kvadrum Építész KFT)
-
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz
#273
üzenetére
A #271. és a #273. hsz-ban írt szöveget úgy kell érteni, hogy passzívház-szerű hőszigetelésű, de alapvetően autonóm házak felé kellene elmozdulni. Viszont ezekhez jelentős műszaki ráfordítás és üzemeltetési szemléletváltozás szükséges.
Ezekből a legolcsóbb és mégis a legkritikusabb elem az emberi szemléletváltozás...Újságpapír (cellulóz alapú) hőszigetelés: én kicsit szkeptikus vagyok a "környezetbarát" hőszigetelésekkel kapcsolatban. Pont a humán faktor az (a lustaság és a trehányság), amin elbukik a dolog és "győz" a természet (hangyák, rovarok, rágcsálók, gombák stb.).
Pl. pannoncell.hu (egyébként kevés újdonság van benne, szórt hőszigetelést régóta használunk)
-
Gyantusz
tag
válasz
adalbert1
#272
üzenetére
A legendárium arról szól, hogy az EU ki akarja vezetni 2020-tól az ilyen célra fenntartott támogatásokat. Magyarán attól kezdve csak állami ("kincstári" ; ) ) és magánerőből lehetne energiahatékonysági beruházásokat megvalósítani.
Ez a félelem szerintem kicsit megmosolyogtató, mert Brüsszel nem a rugalmatlanságáról híres és nem hinném, hogy pl. Románia, a Baltikum, vagy Szerbia, Montenegró (nagy eséllyel addigra bekerülnek ők is a kalap alá) 2020-ra tudná teljesíteni az EU-s követelményértékeket (ha valaki ráér, utazgasson el Nagyváradon keresztül Kolozsvárig, Tordán át Gyulafehérvárig és lehet pislogni, mi földműveletlenség, tervszerűtlen "erdő"gazdálkodás, kopárság, talajerózió, putri és szegénység (plusz korrupció) van arrafelé...!).
Jó a térkép.Ki tudja, mi lesz 2020 után...? Majd 2016-17-től kiderül.
Ettől függetlenül a lakásokat és gépészeti rendszereket fejlesztenetek kell (vagy önerőből, vagy támogatva, de a (nyertes) pályázatok számlásak (ami nem lenne baj a rendszerre nézve) és utófinanszírozásúak, magyarán először ki kell fizetni a bruttós munkát zsebből kp-ban és csak utána adja "majd eccer" vissza Állambácsi, ha leellenőrizte). -
Gyantusz
tag
válasz
adalbert1
#272
üzenetére
Az autonóm ház (autonomhaz.eu) egy érdekes történet és szerintem inkább efelé a szegmens felé kellene elmozdulni és nem a passzivitás felé. Talán a legköltséghatékonyabb és -fenntarthatóbb is egyben.
Ha nem is egyből a tökéletes függetlenedés ennek a lényege, hanem a fokozatosság szerinti, rendszerszintű felépítés, aminek az "elemei" természetesen módosíthatóak. És nem kizárólag önálló épületek, mint inkább lakótelepek, kistérségek autonomitása (lenne az értelmes) cél. Ehhez kell a műveltség, tudás, mindenféle ágról: gépészet, geológia, biológia, kémia, fizika, meteorológia (stb.) és építészet mint kört bezáró, a "mit hova tenni, hogy élhető legyen" kérdésre. Ez egy olyan összetett és mindig egyedi elbírálást igénylő tervezési folyamat, ami megköveteli nemcsak a tervezők, hanem később az üzemeltetők, a "használók" alapvető életvitel-felfogásbeli változását is!
A 4,2 millió lakásban minden benne van: önálló kertvárosias, tanyás és iparosított technológiával - blokkos, öntöttfalas és paneles - épített lakások. Pontos KSH-s adatot nem tudok most adni, de igyekszem kikutatni. Ebből kb. 850-900 ezer az iparosított, melyből kb. 600 ezer paneles. Én olyan 2,8-2,9 millióra teszem az önálló kertvárosias és tanyás lakóépületeket ("önálló rendeltetési egységeket").
De lebontva:
- 2,9 millió önálló lakóépület (tanya, falus, kertvárosias)
- 0,9 millió iparosított
-- 0,3 millió blokkos és öntöttfalas (utóbbiban az alagútzsalus+paneles homlok.falasak is)
-- 0,6 paneles
- 0,4 millió az egyéb: értsd 1990 utáni falazott és könnyűszerkezetes többlakásos lakóépületek.
Ez a három nagy csoport kb. 4,2 millió lakás összesen (utóbbi és az iparosított az ökölszám, a többit én "saccoltam" hozzájuk). Természetesen az 1947 óta létező magyarországi határokon belüli területre értve. Na ezt a 2,9 milliót (és a többit) kellene 2020-ig lehőszigeteltetni (10-15-20 cm vtg. külső oldali hőszig.) és fűtéskorszerűsíttetni... A "panelprogram" pedig elvileg csak arra a ~600 ezerre él (pl. Debrecenben csak elvétve hőszigeteltettek blokkos és kohósalakbetonos épületeket, paneleseket viszont szép számmal; ezek a legfiatalabbak és a legkönnyebben korszerűsíthetőek is).Mondhatnám azt is, hogy kutatom ezeket a számokat, de az erős túlzás lenne. Inkább fogalmazzak úgy, hogy szakmai elődeim munkásságát igyekszem összekapirgálni, eddig nem túl hatékonyan.
És azt se felejtsük ki a képletből, hogy kb. 1,25 millió hitellel terhelt lakás van (volt 2011-ben) az országban. Ugye minden hitelhez kell két kezes is, akik vagy azonos lakásban élnek, vagy külön-külön. Szóval a hitelképesség kb. 2025-30-ig idehaza meglehetősen korlátos...
Ezek közül a 60 napnál régebben tartozók kb. 125 ezren voltak tavaly (kezesekkel együtt cirka félmillió felnőtt lakos volt/van lekvárban).
Idén az első hét hónapban összesen 8 darab lakást vett meg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.Pár devizahitel cimkéjű cikk szemezgetés gyanánt
Szerintem az "egyszer már le-Panelprogramozott" épületek esélyesen többet nem fognak pályázni 2020-ig, ez hótziher.
KSH: [link]
Ebbe aztán van minden.
- Idősoros éves adatok
- Évközi adatokHőtechnikai szabályozásról a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet rendelkezik ([link]) 1-7. §-t ajánlom figyelmedbe.
Amit elvileg mostanában kellene átírniuk kedves honanyáinknak és- atyáinknak. -
Gyantusz
tag
Ez is egy értelmes gondolat. Csehországba ne menj, mert jelen tudomásom szerint ott (voltak) a legkomolyabbak a hőtechnikai követelményértékek. Idén elvileg változniuk kell (5 év a "kihordási idő"), az első szabályozás 2007-es, idén jött el a szigorítás ideje, a következő lépcsőfok 2017 körül lesz. Vagy a minimális értékek csökkennek tovább, vagy az alkalmazási kör bővül, vagy mindkettő.
Szerbia jelenleg kívül esik ezeknek a szabályozásoknak, az EU 27 (jövőre 28 +horvátokkal, vagy 27, -görögök nélkül) nagyjából azonos követelményeket támaszt falra, födémre, padlóra, nyílászáróra.A passzívház (Passivhaus) egy érdekes történet: energetikusok (egy része) szerint ezeknek már túl nagy az ökológiai lábnyomuk (ami hőszigetelést és megújulót tesznek bele, már nem térül meg az épület élettartamán belül => drága). De mindenképpen efelé kellene elmozdulni. Az alkalmazott hőszigetelő anyag meg lehet éppen szerves is (pl. szalma, gyapjú stb.), nem kötelező az ásványgyapot (üveg-, kőzetgy.).
Idehaza meg amíg a bankok nem kezdenek el hitelezni, nem lesz változás.
Kíváncsi leszek az e hét hétfői MTV Híradóban mondottakra is, milyen hatással lesznek az építőiparra (új, állami kamattámogatású hitelt lehet választani "új lakás vásárlására, építésére és használt lakás megvételére, vagy felújítására", devizahitelesek is jel'kezhetnek - OTP, K&H és FHB ad csak).***
Ócsához mit szóltok?
Hervadozó ócsaiak várják Orbán Viktor ajándékát (origo) -
Gyantusz
tag
Hm, ezek szerint még nem építetted meg a házikódat?
***
adalbert1: (az már egy másik kérdést vet fel, hogy ha 2020 után tényleg csak zéró energiafelhasználású épületet lehet építeni, akkor egy idő után a minimális fogyasztás miatt a szolgáltatók az egekbe fogják emelni mindennek az árát)Jó megközelítés, igen ez várható. Elméletben, mert 2-4 éven belül nem lesz elmozdulás ebből a (halott)pontból. Az 2014 körüli idő és még van 5-5,5 év 2020-ig. A kb. 4,2 millió lakásból (~2,9 millió önálló épület), ami szerte az országban van, jó ha a negyedét, felét le lehet "hőszigetelni" 2020-ig. De mi lesz a többivel?
Ugyanez a baja a panelprogramos dolgoknak is. Panelprogram után csökken a paneltömb hővesztesége és a hőszolgáltatótól kért hőenergia mennyisége (a fogyasztó felől nézve ez előny), azonban emiatt az "x" teljesítményű hőtermelője, ami "y" hatásfokú, ha csökken a kért "z" hőmennyiség, romlik a hőtermelés hatásfoka és drágul a hőtermelés. Megoldás a hőszolgáltató felől nézve: 1. vagy csökkenti a hőtermelője/-i teljesítményét, 2. vagy plusz épületeket von be az eredeti "z" hőmennyiség átadására. Akárhogy is van, a hőszolgáltatót is beruházásokra kényszeríti a Panelprogram. Amit viszont nem tudok, hogy honnan finanszírozza ezt a hőszolgáltató? Nyilván ez a necces, és inkább 1. megoldás rá a válasz (sajnos).
A másik kérdés, hogy ami épületeken már egyszer "átment" a Panelprogram, vagy amiket már önerőből lehőszigetelt x színvonalon, azok, fizetve a megemelkedett költségeket/hitelt, fognak-e - lesz-e rá pénzük - újból pályázni/beruházni 2020-ig. Mert utána támogatott projekt már nem lesz rá, csak teljesen önköltségi alapon...
-
Gyantusz
tag
Érdekesség(?):
Egyre több sebből vérzik a magyar PPP - origoRészelt, például BME Q-épület:
"[...]
A Hérosz tovább nem tudta önerőből finanszírozni a kivitelezést, az összes elvégzett munkáért járó összeg nagyjából 10 százalékával még tartozik az egyik alvállalkozójának (Épszerk-Pannónia Invest Kft.).
[...]
A Magyar Fejlesztési Bank jelenleg tárgyal egy kereskedelmi banki konzorciummal a finanszírozásról, de lehet, hogy az MFB garanciavállalása sem lesz elég - jegyezte meg Gerencsér László."Így menjél el dolgozni egy nagy céghez, mint a Hérosz is, hogy a fizud nem biztos, hogy ki lesz fizetve... És mit tesznek vajon a kicsik?
-
Gyantusz
tag
Akkor gondolom találtatok pár Matuska Szilveszter-kopjafát...
Egyébként sajnos most nem tudok segíteni, nem vagyok Pest megye pucér ingatlanjaiban jártas. De ne csüggedj és ha kinéztétek a telket, usgyi az illetékes műszaki osztályra, hátha valami bűzlik Dániában.
Esetleg ingatlanközvetítő irodákat javasolok felkeresni, de ők természetesen elkérik a részüket (szerződéskötés függvénye, de általában 1 %, vagy tudja a fene). Azt tudom, hogy az ingatlan értékbecslés olyan 30 000-40 000 HUF körül van most (hozzáteszem, Hajdú-Bihar megyében, azon belül is debreceni becslő cégeknél). -
Gyantusz
tag
Még ez is fontos:
Külföldi diplomák, bizonyítványok hazai elismerése - magyarorszag.huRágjátok át.
Előbb tévedtem (mint már sokszor): faterodnak nem elismertetnie kell a diplomáját, mert az csak magyarországi tovább tanulásra jogosít (itthonival egyenlőnek), hanem honosítania, ami az itthoni jogi hatályát veszi fel (lásd 2001. évi C tv. 3§ (1) bek.)
-
Gyantusz
tag
Először is el kellene ismertetnie, honosítania az adott ország hatóságaival a diplomáját (ez igaz a többi EU-s országra nézve is).
Magyarországon is ezt jogszabály szabályozza:
2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről - okm.gov.huEnnek az eljárási díját is meg kell fizetni, ami lövésem sincs, hogy mennyi. Valószínűleg a Magyar Építész Kamara lesz ezügyben is az irányadó.
Aztán ha ez megvan, ki kell választani a magyar területi kamarából egyet, és jelentkezni kell tagfelvételre. Természetesen csak akkor, ha a honosított építészmérnöki diplom amegfelel a hatályos elvárásoknak: pl. a megszerzésének időpontja, szintje (főiskolai, egyetemi), az igazolható szakmai gyakorlat (és a nem igazolható - fekete - is... ;) ).
Eztán, a hatályos kamarai tagfelvételi eljárásokban részt kell venni (pl. felvételi vizsga megfelelő teljesítése stb.), majd ha sikerrel zárult a felvételi, a kamarai tagdíjakat lehet pengetni (ami havi, féléves, éves bontásban lehet, tudja a fene). Természetesen a névjegyzékbe vétellel jogosultság is jár (pontosabban csak ezzel jár jogosultság), ami egy számkód sorral (fiktív példa: É2 09-2514/09) fog "élni" és a tagdíj fizetése fogja aktívvá tenni.
Ezt a bekezdést minden Magyarországon végzett építészmérnöknek el kell végeznie. Már akiket nem tiltottak le erről (pl. a 2003. jan. 01-éntől végzett főiskolai szintű építészmérnököket).Pontos magyarázat:
Jogosultságok - MEK.hu
Jogosultsági vizsgák - MEK.huHa pedig "nem komoly", jövedelemkiegészítő tevékenységgel, akkor keressen fel 1-2 névjegyzékbe felvett építészt és dolgozzon be nekik. De természetesen ezt úgy tegye, hogy az APEH ne tudja meg...
Ha pedig komoly (értsd legális) "nem komoly" munkát akar vállalni, akkor az illetékes regionális munkaugyi központban kikéri az Alkalmi Munakvállalói Kiskönyvét (ÁMK), az a kiválasztott építész(ek) 200/400 HUF-os bélyeget (pontosan közteherjegyet) fognak beleragasztani. Ezt majd minden év elején be kell vallani a Személyi Jövedelemadó (SZJA) bevallásában. Arra kell figyelni, hogy 1 hónapban 15 napnál többet így ne dolgozzon, pontosabban ÁMK-val csak ennyit lehet max. -
Gyantusz
tag
Hát, necces a dolog. Magyarországon, még ha jogszabály elő is írja (nem tudom), nagyon visítva engedik a szakhatóságok, hogy kikerülj az érdekeltségi körükből...
Ami szerintem nem képezi vita tárgyát, hogy kész agyrém.Egyébként nincs problémám a gipszlapokkal, úgy általánosságban a szárazépítéssel felhasználói oldalról nézve sem. Amit írtál kritériumokat:
"a minőség, tartósság, időt állóság, a hőmegtartó képesség és esztétikum"
szerintem maradéktalanul teljesítik.
De természetesen nem csak gipszkartonokból áll a szárazépítészet, hanem lehet faanyagú is minden további nélkül. (meg azbeszt is ) -
Gyantusz
tag
Telekkel kapcsolatban meg az alábbiakra figyelj, ha még nem vettél:
- Menj be az illetékes műszaki osztályra és kérd ki az adott település rendezési tervét (komolyabb városok honlapjain is fent van), illetve a helyi építési szabályzatot is.
- Ez azért fontos, mert ebből kiderül, hogy melyik telek milyen építési övezetbe van sorolva. Ugyanis ezen övezetekben rendszerint más-más építési korlátok vannak előírva. Például más a beépíthetőség, ha kertvárosias, vagy ha gazdasági, zártsorú, tetőforna, tetőgerinc-magasság, építménymagasság, megengedett minimum zöldfelületi arány stb.
- Figyelj arra, hogy belterületi, vagy külterületi az ingatlan. Kötelmek miatt szintén fontos ez (külterületi telkekre max. 3 % a beépíthetőség).
- Figyelj még a régészeti lelőhelyekre is. Nemrégi munkámmal pont ez a probléma: tulaj nem nézett alaposan utána, így a megvett területen van egy piszkos nagy régészeti lelőhely, amit építés esetén a tulajnak kell feltárnia a saját költségén. Utána kérdeztem a múzeumosoknál: nem komoly a probléma, mert ez csak 500 millió HUF-nál nagyobb értékű kivitelezések esetén kötelező. Egyéb esetben (pl. kisebb lakóépületek), csak kimegy egy múzeológus egyeztetett időpontban (földmunkák), megnézi, van-e kiemelt lelet, ha igen, lefotózza és elviszi, ha nincs, akkor meg.. akkor is elmegy.
Persze jegyzőkönyvet vezet az építési munka eme fázisáról. A kiszállási díját viszont ki kell fizetnie az építtetőnek, mai 10-20 ezer HUF körül van.
- Hovatovább legyen közúttal közvetlen kapcsolatban(!), ugyanis amíg nincs mellette közút, nem minősül építési teleknek!!! (az Étv. szerint)
Tehát jótanácsom, hogyha megvan a kiszemelt ingatlan, és ismert a ponto helyrajzi száma, sipirc be azonnal a műszaki osztályra és ki kell kutatni a korlátozásokat!!!
-
Gyantusz
tag
Vannak kivitelezők és megbízók, akik viszont vakolatot nem akarnak látni. A gipszkartonos belső építés (szárazépítés) sok előnnyel jár: mivel nincs víz, gyorsan építhető (nagy m2-felületek készülnek el) és tuti sík felület. Ezt már csak fesetni kell (a lapillesztések tapaszolása után). A vakolatot még jó esetben glettelni, rossz esetben simítóréteget kell felvinni a glettelés előtt.
Tehát vannak, akik így is, úgy is gipszkartonoznak. Az a 9,5, 12,5, 15 mm nem egy jelentős alapterület-veszteség, ráadásul könnyen cserélhető is, ha kell. Nem porlik szét kismilliárd darabra... egyszerűbb az utómunka is.
A tűzveszélyességi fok elbírálása pedig a tűzoltók dolga (tűzveszélyességi osztályba sorolás). -
Gyantusz
tag
Igen, helyes a meglátásod, a Tűzoltóság nagy valség szerint ezért nem fogja maradéktalanul díjazni. Ugye kis hazánkban az új építési anyagokat az ÉMI ellenőrzi és ez a szerv adja ki a felhasználási engedélyeket saját laboratóriumi vizsgálataik alapján (ez olyan, mint gyógyszereknél a törzskönyv). Aminek nincs ÉMI engedélye (ÉME), azt (elvileg) nem szabad forgalomba hozni.
Említett megoldásod működik: mivel eleve +5 C-fok alatt vagyunk, mondjuk februárban építkezünk (az alap/lábazat betonjaiban kötésgyorsírtós és egyéb adalékanyag-nyalánkságokat teszünk, ez nem probléma), így a beltéri vakolás megintcsak kilőhető, mert az is nedves technológia (a +5 C-os korlát a cement miatt kell; habarcsban és betonban egyaránt; a zsákos anyagokba nem szabad(!) ilyen hőtermelő adalékot tenni, viszont azt hiszem az LB-Knauf már gyárt fagyközeli szárazhabarcsokat (nem olcsóak); szárazhabarcs=Nesquik instant kakaóanyag, csak víz kell hozzá (a tejet kerüljük a kivitelezés során ), a hagyományos oltottmész-folyamihomok-cement habarcsokba viszont lehet kellő körültekntéssel(! - szakértelemmel), csak az a bolond, aki ma még olyat használ; nagy a járulékos költsége: élőmunka, anyagszállítás, helyszükséglet).
Tehát mivel gyakorlatilag szárazépítést végzünk a külső falazattal, így belülre is célszerű (tűzálló) gipszkartont használni. Tűzgátló gipszlapok pl. a Rigips RF és az impregnált (vizes helyiségbe) RFI típusok. Egy lap 15 perces tűzvédelmet jelent, tehát ha 30 perc kell, akkor 2 rétegben stb. Van Ridurit lap is, de ennek elég komoly ára van. Célszerű elkolbászolni a Rigips honlapján, mert elég jó ismertetőket tartanak fent (mérnököknek is!).Rigips-anyagárak (2008. december végi árak):
RF-lap
12,5x1200x2000 mm = 1152 HUF/tábla,
15x1200x2000 mm = 1427 HUF/tbl.
Ridurit:
15x1200x2000 mm = 9877 HUF/tbl.,
20 mm vtg. = 11 780 HUF/tbl.,
25 mm = 14 213 HUF/tbl.A tüzépek telefonos munkatársai "jópofák". Gyakorlatilag úgy kell rákérdezni a konkrét típusokra (ui. a Rigips ennél jóval többfélét gyárt), mert zoknik a termékpalettához. Volt olyan telefonom, hogy az illető azt sem tudta, hogy léteznek olyan laptípusok (Riflex, Rigidur stb.). Szóval jó dolog. A gyár pedig sajnos nem foglalkozik közvetlen értékesítéssel, csak és kizárólag márkakereskedéseken keresztül.
Atlantisnak kösz a duplikátum-törlést
-
Gyantusz
tag
Végre, ezt is megértük!
Legalább 4 éve gondolkodok ezen, hogy miért nem használják ki a PUR-habok előnyeit a technológusok?
Íme: Hab a téglán, Hab a téglán II. (IE alatt nem csúszik szét a felső menüsor, FF alatt igen, el van baltázva a forráskódja)
Elérkezett az idő, mikor a nedves technológiájú kiselemes falazás eltűnik a kivitelezésből, vagy legaglább is a háttérbe fog szorulni. => Ebből fakadóan nem lesz a vizes mókák miatt +5 C-fokos építési korlát (bár az ágyazóréteg továbbra is falahóhabarcs
).
Egy apró kérdés, hogy mennyi lesz a hab ára? Ha megnézzük a hasonszőrű PUR-anyagokat, nem lesz túlzottan égbemászó. A kiszerelésen meg lehet változtatni (növelni a tartályokat), ez nem lehet akadály.
Ugye víz hatására jobban dagadnak (kora tavaszi (febr.) pár +C-fokos nagy párakicsapódású időszakok ismét előnyt élvezhetnek). És hovatovább hővezetési tényezője drasztikusan kisebb, mint a falazóhabarcsoknak (jobb hőszigetelő)!
Azt azért tegyük hozzá (a cikk reklámból nem teszi), hogy nagy valószínűséggel nemcsak vázkerámiákhoz (pl. Porotherm) lehet majd használni, hanem gázbetonokhoz is (pl. Ytong)...
Tűzvédelem szempontjából pusztán azért lehet aggályos a dolog, mert a műanyag habok szeretnek "hamar" gyúladni, ugyanis alacsony az olvadáspontjuk (70-100 C-fok). Teljesen lényegtelen ez a reklámszöveg:
"(Csak zárójelben, de meg kell jegyeznünk, hogy külső falazatként javasolt 30, 38 és 44 cm-es falvastagságú termékeink a jelenleg hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján, valamennyi falazási rendszerünkben, szintszám, és tűzszakasz besorolástól függetlenül korlátlanul beépíthetők.)"
Mégpedig azért, mert nem a falazóelemekkel van a gond, hanem azzal, hogy tűz esetén minden vízszintes fuga elkezd-e égni (mérgező gázok keletkeznek), vagy sem. Iletve igen, de a kérdés, hogy mikor? => PIR-habok (kb. 200-250 C-fokig). -
Gyantusz
tag
Biztos élvezni fogják majd a katasztrófa-túristák is, ha olyanokat látnak testközelből, mint az Elena, Emily, Rita, meg Katrina (hurrikán; csak a legismertebb "sztárok").
Szeptemberben a legjobb az idő arrafelé. Tipikus utó-túristaidény, a legtöbb üres szobával. 
(tudja a fene, "hogyha két életem volna", még én is beneveznék rájuk, vagy ha Hegylakó lennék)
Előrejelző pontok.Egyébként jópofa ötlet! (Tornyok az északnyugati -északi részen)
-
Gyantusz
tag
Ezen be kell csokizni: Megérkezett az ingatlantombola
-
Gyantusz
tag
Érdekességek:
Megjelent a régen várt energiatanúsítvány-rendelet - archiweb.hu
A jogszabály: 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
Budapesten tervez a Foster+Partners - archiweb.hu
Foster + Partners - érdemes végignézni a diákat és aztán bekukkantani a Projects-be... (az Ő agyuk szüleménye a moszkvai "torony" is)
Más:
Interjú a Kőröshegyi Völgyhíd mérnökgeodéziai munkáiról - Geodézia és Kartográfia -
Gyantusz
tag
válasz
#65675776
#153
üzenetére
Ha már egyes magyar szavak "elidegenítésével" akarnak egyes cégek/weboldalak komolyabbá válni, itt egy újabb példa:
"Teljesen mineralikus anyagokból állítják elő. (A betét nem polisztirol!)"
Liapor SL
mineral = ásvány (tehát különféle kőzeteket kell érteni alatta)Egyébként érdemes a Liapor termékein legeltetni a szemeinket. A "Sógorok" végre értelmes célokra is használják a hulladékokat, mint másodnyersanyagok. Csak az "áruk is oké"...
Egyébként a magyarok is kutakodtak/-nak ezügyben már vagy 5-6 éve, pl. a habüvegek alkalmazása terén. De hát ha érdemben történne változás a 0 %-ban való alkalmazás előmozdítása érdekében, akkor Ady "A magyar ugaron" c. verse sem lenne aktuális 100 évvel megírása után... Pedig sajnos még mindig az.
Mondjuk az is kész tényként kezelendő, hogy a németajkúak erősen dominálnak a magyar építőipar piacán (is)... -
Gyantusz
tag
Írd meg, mikor megjött, mert lehet én is megnézem.
Meg úgy ált. mennyibe fájt a kiszállítás?Egyébként mekkora viskóban gondolkodtok és merrefelé?
(meg mennyiből, meg hány főnek )Másféle tészta:
Bio-szolár házak - Bemutatópark Németországban - építészfórum, 2008. május 9. -
Gyantusz
tag
Hát, mi még bőven nem ott járunk, ahol a németek.
Az a nagy problémánk, hogy állambácsi nem motivál, mert nem tud mivel motiválni (rakat adósság). Motiváció alatt a támogatást értem (valami 10-15 %-ot ad tán csak és utólagos számlabemutatást követően), bár lehet érteni alatta az egyre dráguló gázt, villanyt stb. Mert olcsóbb nem lesz, ezt be kell látni!
A növekvő árak kényszere miatt - pénztárcától függően - mindenki igyekszik cselekedni: nyílászárók cseréje, külső kiegészítő hőszig., energiatermelés stb. Erre a pénzt rendre a saját ingatlan jelzálogosításával teremtik elő, 15-30 évre. Jelzáloghoz előbb fel kell becsültetni az ingatlant (adott bank által) és aztán kaphatja a píszt (az ingatlan értékének 30-50 %-át). Bankja válogatja, van aki egy részét adja és aztán számlák ellenében a többit, van aki az egészet, ezer féle fajta lehetőség van.A jogi és műszaki szabályozások idéntől élnek, jövő évtől lesznek kötelezőek (pl. energiaráfordítási besorolás új építésre és bérlakásra 2009. jan. 1-étől kötelező - csak még az nem tisztázott, hogy kik csinálhatnak ilyen papírost, mert a képzések tavaly késő ősztől indultak - főiskolások csak 8 év gyak.ot követően, egyetemistáknak 2 év - vicckabaré). Május-június közepén jön az új OTÉK, majdcsak változik a helyzet.
Szóval a korrekt, kiforrott szabályozástól még messze vagyunk, de bíztasson a tény, hogy minden EU-tagállam szív, nem csak mi...
EU-n belül egyébként eltérőek a hőtechnikai szabályozások. Furcsa módon a cseheknél az egyik legszigorúbb (a skandimánokét még nem néztem).
A szerbek meg kutyát nem érdeklik. Ha nem akarnak tagok lenni, ne legyenek.Saját szélkereket a jelenlegi OTÉK szerint max. 6 m-est építhetsz engedély nélkül, mert a felett már műtárgy. Persze az a frankó, hogy nincs pontosítva, hogy a 6 m a talajszinttől, vagy az épületed gerincétől számítandó-e...
De az engedély sem baj, legalább látja szakember a tervezetet. Csak azt nem tudom, kihez fordulhatnál, mert hogy az országban nincs 100 fő minősítet építész, aki tudná kezelni a problémát, szerintem biztos (építési engedélyeket csak mi csinálhatunk, persze társtervezőket - gépész, villamos - bevonva)! Még lehet sokat is írtam.
Ettől függetlenül van valami minősítőlista, amin szerepelnek, csak azt kell megkeresni.
A geotermikus témára gépészek a megmondók. Ahogy hallottam őket, ma már nem is a megfizethetetlen kategória: kb. 4-6 millából megvan egy normál családi ház (nettó 80-150 m2) fűtése hőszivattyústól kutyafüléstől együtt.
Egyelőre időhíjján nem kutakodtam ezek után, de engem is érdekel. -
Gyantusz
tag
Hát ez komolyság!
Majd írj, ha megjött. Kíváncsi vagyk mikről van szó benne.
Egyébként ha bármi kérdésed/-tek van, bátran ki vele. Majdcsak ki tudjuk hámozni a megoldást.De addig is:
Gigantikus energia-tető Abu-Dhabiban - A Forster and Patrners által tervezett Masdar központjaEredeti linkje a tervezőktől. - szép kis rácsos szerkezet. Ehhez már FEM Design és társai kellenek... ([link])
-
Gyantusz
tag
Alagút épül a Bering szoros alatt? - archiweb, 2008. március 28.
-
Gyantusz
tag
Jó a cikkszöveg!
Szerintem fajint a kivitelezés, mármint a beton sehol sem fészkes (ami be is "b@na" 6000 tonnát kell tartania, csak tökéletes lehet). Komoly betontechnológiát feltételez a kivitelezés, hiszen az ilyen vastagságú betonfalak egyes rétegeinek száradása/szilárdulása már jelentős eltéréseket mutat. Ahhoz, hogy elérjék a maximális teherbírást, ezeket az eltéréseket jól kell kontrollálni! Ráadásul mivel nem is lehet egyben kiönteni, a szakaszolásokat is hibamentesen kell elvégezni.
De egyébként is. Van 1-2 magyar világszabadalom csúszózsaluk terén az elmúlt 50 évből... (pl. ipari szellőző/hűtőkémények és vidékei)A kéregpaneleket a helyszínen gyártották le? (az 1950-es '60-as években az élvonalban voltunk "helyszíni előregyártás" témában)
Ez a szerelési filmecske előhozta belőlem a nosztalgiát: középsulis műhelygyakszikon meg fősulis ép.anyag gyak.okon nézegettünk ilyen KGST-s ismertetőket.
Be szép is volt...Jó lenne, ha annyi egyforintosom lenne most hírtelen, amennyi m3 beton ebben van... Bár az mégsem, mert már nem gyártják, akkor 5 HUF-os... Meg ahány szál betonacél!
"(Mint azt az este folyamán fél füllel hallottuk, az építés során akadt egy-két váratlan, menet közbeni improvizatív megoldást kívánó mérnöki-kivitelezői szituáció)"
Kevés kivitelezés van, ahol nincs. Inkább az az "alapértelmezett" és gyakori, ahol csak ilyen improvizációk vannak.Remek a cikk is. Szerintem királyság az egész. Még a 0-ás hidakra leszek kíváncsi (meg a Szeged melletire is).
(Az új szennyvíztisztítóról van valami infó, elkészült már?)Nem tudom, Nektek "Pestieknek" mi a véleményetek róla?
"Jól néz ki, hazamennénk vele." - Nagy AttilaÉrdekes: "Többletkiadást a helyi védettségű fennsík természeti értékeinek, így például az őshonos védett növények szakszerű átültetése és megóvása jelentett, tette hozzá az igazgató."
Emberek! Ilyet ugyan miért nem lehet csinálni a Zengőn vagy a Tubesen is (a 3. NATO radar)? Jó lenne, ha valaki ezt megmagyarázza Nekem, csírkeeszűnek.Ez a kép nagyon "istencsászár" (a cikkből):
-
Gyantusz
tag
Munkagépekről fotógyűjtemény! lkw-stefan.de
Ez "üt-vág", Lord Integra után szabadon... -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz
#127
üzenetére
A "szokásos" agyatlanság.
Egyébként tökéletesen mutatja a mai magyar építőipar - impotens - helyzetét mind belföldre, mind külföldre egyaránt! Pontosabban az elmúlt 18 évben idáig mentünk lefelé.
(egy ex-főnököm szerint a Horn-kormány idején volt a legjobb, akkor lehetett mident csinálni, munka is volt normálisan) -
Gyantusz
tag
"Elvileg" lehetett volna valami, ha minden klappol. De hogy tervezzenek az építészek olyan területre, amiknek még a tulajdonviszonya sem stimmel? Értsd: a teleknagyság nem tisztázott, amire építeni lehet! (ugye - papíron - arra építhetsz csak, ami a te tulajdonodban áll)
Aztán ugye képbe jön a West End 2 és a benne érdekelt csoport (pl. Finta, mint 2. helyeztt). A díjnyertes pályázatból (magyar-japán) kihámozzák a japán koncepciót (?) és a 2. helyezettét próbálnák adoptálni az 1. tervhez (mellesleg ez ismerős gyakorlat külföldön is, a lényeg, hogy a legjobbat hozzák ki a pályázatokból és mindenkit kifizessenek jogaihoz(!) mérten). =>
A japán csapat persze hogy megorrol, de így is, úgy is több tervezőcsapatnak kell(ene) együtműködnie. => Szervezési gondok. =>
Nem készül el időre, ill. a határidőre "nehezen" értékelhető a vázlatterv (~M = 1:200). =>
Továbbra sincs tiszta tulajdonviszony, tiszta tervezési koncepció pláne nincs, így a "vázlat" vázlattervből nem lehet engedélyezési tervdokumentációt készíteni (határidőre). =>
Ha nincs engedélyezési tervdokumentáció (M = 1:100), nem lehet miből költségvetéseket számolni, előkalkulálni, kivitelezés-szervezési munkákat megkezdeni. Nem lényegtelen szempont, hogy a bankok sem adnak addig egy kumma vasat sem, amíg nincs engedélyezési t.doksi! =>
Mivel idáig minden kártyalap elborult, a pályázó kivitelezők ("kalkulációs" kiv.-szerv-i munkák híján) sorra hátrálnak ki a projektből, hiszen ki akarja egy agyamenten rövid határidőkhöz (xy ütemek) adni a hátát, hogy aztán a kötbérek elvigyék a cégét (ld. bp-i Balusztrád)? Persze, hogy senki.
És ennyi volt a történet.
Ez egyébként csak fiktív "elemzés" volt a részemről, de nagyjából így folyhatott le a dolog.Hogy lesz-e belőle valami?
Csak a megbízókon múlik...Egyébként jó ötlet lenne.
"Természetesen" kritika érte már a pályázók mennyiségét is, ami megintcsak a szűk határidő miatt lett olyan kevés... (ill. ez volt a legeleje az egésznek) -
Gyantusz
tag
válasz
Gyantusz
#101
üzenetére
Újabb hír a Negyeddel kapcsolatban:
Lefújják a kormányzati negyed építését - [origo]Természetesen hatásvadász a cím, ui. "csak" elnapolják, de nem véletlenül. Érdemes elolvasni.
"Éljen" a dilettantizmus (egy hétig kenyéren és vizen. Hála a SZAKemberek megelégelték Budapesten is... -
Gyantusz
tag
Nos, kérdésedre itt a válasz, maguktól az álmodozóktól:
Egy hír, bemutató.
A konkrét projekt.Itt már volt szó hasonlókról (persze ez most nem valagfényesítés), ilyesmi elképzelés lenne a tokiói Sky City 1000 és az X-Seed 4000 is. Még eddig nem valósultak meg (tudtommal).
Az ilyen koncepciók ugye kényszerszülemények, hála urbanizáció - globalizáció. Ez az orosz komplexum alapvetően közösségi "épület" lenne (lassan át kell fogalmazni az épület szó jelentését is). Mindenesetre az a 4 milliárd USD annyira nem is sok - ha igaz - például egy amerikai Nimitz-osztályú repülőgép-hordozó 4,5 milliárd USD...
Nem árt tudni:
Kivitelezési tőke szempontjából (bár ugye ebbe a bankok szeretnek beleszállni, jó jövedelemforrás nekik) GDP-lista
nominális - magyar
GDP vásárlóerő-paritás szerint / koponya (latinul per capita) - angolAlul az infobox-ban el lehet kolbászolni.
Akinek szótár kell, annak pl. MTA-SZTAKIMetropoliszok területei népességi sorrendben - angol
ENSZ adatbázis, el lehet vele szórakozni (minden 5. évre van mért adat) -
Gyantusz
tag
Egyébként nagyon nehéz ennyire sík felületeket létrehozni!
(ld. padlóburkolatokon a fény mennyire homogén, falak, menyezetek glettelése mennyire sík, a festés már valszeg szórópisztollyal történt, stb.). Mondjuk remek lehet fűteni is, az tuti...Más:
Guggenheim Múzeum, Bilbao (Spanyolország)
A [wikipedia Commons]-jában van egy-két kép róla.
-
Gyantusz
tag
Kormányzati negyed - Budapest
![[kép]](http://www.mek.hu/files/_palyazatok/2007/kormanyzati/I/1.jpg "[kép]")
A Magyar Építész Kamara (MÉK) honlapja: [link] - Az 1-3. díjazott.
A vasuti pályák lemennek a föld alá, és zöldtetőt kap az egész.
Szép kis földmunka meg statikai meló lesz... No meg a kivitelezés...
Mondjuk a területre ráfér a ''rehabilitáslás''. Eléggé lepukkant, a Keleti pu-é főleg, bár az most más tészta.
MTI: [link]
Origo.hu: [link]
Hhmmm...
Fidesz: ''A Fidesz szerint az elkövetkező négy-öt évben a magyar emberek azért fizetnek vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat, hogy az új arisztokrácia kormánya új irodákba költözhessen - közölte csütörtökön Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.''
Gondolom akkor nem lesz baj, ha majd ők fognak az épületekben kuksolni... De ha ennyire nem teszik nekik, remélem, mikor kormányt alakítanak, építenek egy másik kormányzati negyedet újabb vizit-díjak rovására.
Ha belefondolunk, a párizsiak is hogy rühelték az Eiffel-tornyot építse alatt...
Mondjuk kétség kívül nagy rizikófaktora van a negyednek.
NOL: [link]
MNO: [link]
Archiweb: [link]
Építészfórum: [link]
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Nem tudom, írtam-e már, de azt hiszem nem (a kereső mindenesetre nem talált semmit ''homok'' szó alatt).
Tehát kb. 2 éve láttam a DE-MFK könytárában azt hiszem a The Architectural Review-ban egy egészen érdekes (és ősi, csak elfelejtett) építési módot. Remekül alkalmazza azt az építési elvet, miszerint az építőanyagok kiválasztásánál törekedni kell a helyi építőanyagok minél nagyobb arányú felhasználására. Eme elv miatt van Finnországban pl. rengeteg fagerenda-ház, hegyvidékeken ezért dominál a kő-fa felhasználás, az Alföldön meg pl. ezért nem, mert ott nincs, csak agyag és sár => ld. tapicsfalak, vályogok és társaik. Utóbbiak közös jellemzői, hogy az egyik ősi elemmel nem barátok, történetesen ez a víz.
Ugyanis ha vizet kapnak visszaindulnak a ''megindulási körzetbe'' (LOD - Line of Departure), a föld felé, erre a gravitáció is rásegít egy kicsit (valamint ''súrlódási szög'' és vidéke) a tulaj nem kis örömére.
De van erre egy nagyon egyszerű és frappáns megoldás: a homokzsák!
Homokzsák-házak
[link]
[link]
Előnyök:
- olcsó építési mód (talán a legolcsóbb, amit valaha kitaláltunk iparosított életünkben),
- változatos alaprajzok,
- mobilitás (szétszedhető, ''megy a csiga hazafelé'')
- esetenként újrafelhasználhatóak [link], ha a település érdekei úgy hoznák...
- nagy testsűrűség (a homok testsűrűsége kb. 2400 kg/m3; összehasonlításképpen: C 25 beton: 2400, ég.agyag: 1600, bükk 800, fenyő 600, a legbrutálabb kőzetgyapot 135, polisztirolok ~100-30 kg/m3 ) => a tömegszigetelés elvét ragyogóan kielégíti (?miért is nokedli a könnyűszerkezetes ház?) Persze a korszerű falazóelemnek ez csak az egyik tulajdonsága.
- nagy teherbírás.
Hátrány:
- továbbra sem szereti a vizet, de a zsák egyben tartja. Itt jöhet képbe a ''mérnöki szemlélettel'' készített homokzsák. Ahol készülnek, amúgy sem várhatóak nagy esőzések.
Aztán ezeket úgy vakolhatják korszerű, zsákos anyagokkal, ahogy nem szégyelik!!! [link]
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Daa-raa hsz-e [link] gyakorlatilag ezt a fontosságot írja le.
Az ''életérzés'' (vagy másképpen az élhetőség) és a gazdaságosság miatt fontos. Továbbá a ''napsugárzásból származó hőnyereség'' sem elhanyagolható (ami megint gazdaságossági szempont, fűtés és szellőztetés kérdése). Bár ez utóbbi februárban nem igazán fontos, hiszen a Nap pályája miatt kevés az elektromágneses sugárzás ( )...
[link]
<szerk.: az ablaküveg átereszti az IR-hullámokat is, ezzel is fűtődik a helyiség => üvegházhatás [link]; és globális felmelegedés [link] megoldás ellenük a különféle árnyékoló rendszerek felszerelése/beépítése>
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Jelenleg érvényben levő OTÉK [link]
(most már legalább egyben van, nincs darabokra bontva, lehet benne normálisan és gyorsan szavakra keresni - Ctrl+F)
Az akadálymentesítésről többek között:
61. §
(3) Akadálymentes közlekedés céljára az építmények belső közlekedőit és tereit összefüggő, (csak a szükséges küszöböket tartalmazó) csúszás és süppedésmentes padlóburkolattal kell ellátni.
62. §
(5) Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad nyílás mérete (0,30 m-nél kisebb falvastagság esetén) 0,85/1,90 m-nél, egyéb esetekben 0,90/1,90 m-nél kisebb nem lehet.
(tehát nőni fog ez a magassági határ)
(6) Az akadálymentesség érdekében az ajtók környezetében a 4. számú melléklet szerinti szabad hely biztosítandó.
(7) Az akadálymentes használathoz megfelelő, az ülő helyzetből is kilátást biztosító mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m. A kiesés elleni védelemről gondoskodni kell.
Benapozás:
Lásd 86-89. §
Most nem tudok utána nézni, de úgy emlékszem, ez a ''legsötétebb'' napunk (legkevesebb természetes fényű órák száma).
Helyiségek méretei, kialakítása
85. § (legalább ezt érdemes végigolvasni)
(8) Az irodai, lakó- és egyéb rendeltetésű szoba hasznos alapterülete 6,0 m2-nél kisebb nem lehet.
105. §
(2) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete nagyobb legyen 17,0 m2-nél.
Tehát ez eddig is megvolt, csak gyakran kijátszották (ezt is).
Hogy is néz ki egy társasház-tervezés:
- Valakinek sok suskája jön össze (természetesen ált. nem legálisan)
- Megvesz egy szerinte jó telket, a jobbik és eszesebb fajta elbaktat a helyi (kerületi) Műszaki Osztályra és megérdeklődi, hogy hol érdemes a közeljövőben beruháznia, továbbá hol-mik az építési szabályok.
- Kikalkulálja, hogy mennyit akar kasszírozni és megkeres több építészt (vagy csak a ''havert'') és megérdeklődi tőlük, hogy melyik tudna erre a telekre a legnagyobb lakásszámú társasházat rittyenteni.
- Tervező meg gondolkodhat, hogy (új munka révén) ebbe a ''koncepcióba'' hogyan lehet belepaszírozni mindenkinek az érdekeit: beruházó lakásszámigénye, a MO szabályainak betartása (és esetenként annak kijátszása), valamint az ő érdekei (a lehető legkevesebb munkával a legjobbat kihozni, építészetileg jól nézzen ki => esetleg egy nívódíj-gyanús terv összehozása).
- Eztán jön a minőségi kivitelezés (és annak felügyelete).
A ''minél nagyobb lakásszám''-ot úgy érik el, hogy (lévén ma az OTÉK nem konkretizál annyira, mint a készülő módosítása után) a nálunk is divatossá vált ''amerikai konyhák'' (sic!) miatt a nappali-étkező is egybe van velük nyitva (gyakorlatilag a vizesblokkon és a lakószobán kívül a lakás egy légtér). Ez utóbbiak összevonva teszik ki nagyon gyakran ezt a 17 m2-t. Valamint így sokkal könnyebb kijátszani a mai rendelkezést, hiszen egy közös alapterületen belül csak a ''helyiségpecsétekkel'' kell játszani egy kicsit (helységnév, melyik helység hány m2, burkolat, stb.). => Azonos alapterület mellett több lakást lehet belepasszírozni egy épületbe. A beruházó több vásárlótól tudja leszedni a fejkvótát.
Mint itt is látszik, jogszabályainkban sok a kiskapu. Eme módosítás, legalább is most úgy tűnik, ezek egy részének befoltozására lesz hivatott. Remélhetőleg nagyobb és élhetőbb lesz egy új lakás 2008. január 01.-étől!!!
Természetesen minden a jogkövető magatartáson múlik...
A klímaberendezés és annak ''építészeti eszközökkel'' való megoldásának esete
Lévén, hogy (ha egyéb jogszabály másként nem rendelkezik - pl. kerületi szabályozás) ma nem kell engedély ilyesmik kibiggyesztésére, ami eléggé elcsúfítja az épület külső képét, pláne, ha a kondenzvize simán le van vezetve a járdára, mintha ''odacsöveltek'' volna. Egyszerűen undorító (pl. Budapest és Debrecen, de gondolom a többi városunk is ilyen)! Tehát a műszakiasabb (építészeti) megoldások szerintem fontosak. Mivel sajnos igénytelenek az emberek (a legkisebb ellenállás felé való elmozdulás), rá kell erre kényszeríteni őket a jog eszközeivel (előírás, nembetartás esetén szankciók és büntetések).
Ez a szabályozás vélhetően azzal fog járni, hogy építési engedélyhez lesz kötve (mivel utcaképet módosító építés). Tehát meg kell keresni egy építészt, aki javaslatokat fog tenni a gép eltakarására. Eztán azt megrajzolni, illetékbélyeg rábiggyesztése (ma ez 10 000 HUF, ami megy az önkormányzatnak - a városnak ez az egyik lényeg, a másik az utcakép <turizmus>) és aztán várni az engedélyt (max. 60 nap). Utána építés.
Egyébként zajszennyezés szempontjából sem utolsó szempont ezek normális mederbe terelése. Ma már egyre több a lakossági panasz ezekkel szemben is.
Építőiparral kapcsolatos fontosabb jogszabályok:
[link] - bal oldal közepe
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Nekem is. Határozottan. És még csak nem is kell sokat ''vacakolni az emberekkel'', hogy tudnak-e bennük egyáltalán élni, mivel ők csak a kiszolgálók szerepét töltik be. A növények, az üvegház hatás révén meg (környezeti hatásoktól védve), jól tömegtermelhetőek bennük. A gépészet viszont nagyon fontos lesz bennük, hisz az egésznek ez a lelke.
Remek ötletek! -
Gyantusz
tag
A mai első.
Farmtornyok a nagyvárosokban. A 21. század farmjai stb.
Hangzatos címek, de felettébb érdekes koncepciók.
Függőleges farm projekt(ek):
[link]
[link] ; [link]
Utóbbi link jó példa, hogyan kell (ill. lehet) egy tervcsomagot látványosan bemutatni, látványtervekkel-metszetekkel eladni.
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Hajrá-hajrá, gyűjtsünk össze sok érdekességet!
Úgy is kevés ilyet tanultunk a suliban. Átrohantunk a ''XX. századi építészet'' témán. Sajnos.
Hogy akarunk majd ''nagyban gondolkodni'', ha nem látunk példákat? Pedig vannak 1000ével, persze itthon elég kevés. Talán túlságosan is konzervartív a mai magyar Építész-társadalom?
(az É direkt volt)
Költői kérdés...
<szerk.: ld. [link]>
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Most kerestem meg a fénymásolatomat a cikkről. ''Hivatalos'' neve: The Layer House
The Architectural Review 2005/január ''Concrete casket'' c. cikk.
Illetve a The Japan Architect 56. számában (Yearbook 2004) is van róla cikk.
Építész: Hiroaki Ohtani (magyarul Ohtani Hiroaki - állítólag a magyar után a másik nyelv, amiben a családnév az első)
Helyszín: Kobe, Japán
Az AR pdf-e: [link].
A JA képei: [link]. Azért az a kislány a ''lépcsőházban'', ahogy ül azon a falemezen, kissé necces (balról a 4. kép). Se korlát, se semmi. Mi van, ha leesik a radírja?
[link]
[link]
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Hihetetlen.
''A.: Amíg ez a támaszpont nem működőképes, sebezhetők vagyunk. A lázadók túlontúl erősek. Veszélyesebbek, mint Ön azt gondolja.
B.: Veszélyesek az Ön csillagflottájára nézve, de a támaszpontra semmiképp sem.
A.: De a lázadás támogatókra fog lelni a Birodalmi Szenátusban mindaddig, amíg...
Tarking kormányzó: A Birodalmi Szenátussal mostantól fogva nem lesz többé gondunk. Az imént értesültem róla, hogy az Uralkodó végérvényesdalmi feloszlatta. Ezzel eltünt a régi Köztársaság utolsó maradványa is.
A.: De hát ez képtelenség! Hogy fogja az Uralkodó ellenőrizni az államaparátust?
Tarking kormányzó: Ezentúl a tartományi kormányzók fogják közvetlenül gyakorolni a hatalmat. A félelem fogja fenntartani a Birodalom rendjét. A félelem ettől a támaszponttól.
A.: És a lázadók? Megkaparintották a támaszpont teljes technikai dokumentációját. Lehetséges, ha valószínűtlen is, hogy hibát találnak benne, s ezt kihasználják.
D. Veder: Ezt a bizonyos tervrajzot hamarosan visszaszerezzük.
B.: A lázadók minden támadása e támaszpont ellen eleve kudarcra ítéltetett. Bármilyen adatokat szereztek is meg. Ez a támaszpont legyőzhetetlen fegyver az Univerzumban. Azt javaslom, vessük be!
D. Veder: Hiába ily önhitten büszkék a technológiai szörnyszülöttükre. Egy bolygó elpusztítása eltörpül amellett, amire a Mindenható Erő képes!
B.: A boszorkányságai nem ilyesztenek meg bennünket Veder Nagyúr. A szánalmas babonái, amikben úgy hisz, nem segítettek, hogy elővarázsolja az ellopott tervrajzokat. S a látkoni képességeivel se találta meg a lázadók titkos fegyveee... hüee...
D. Veder: Sérti a fülemet ez a hitetlen beszéd.
Tarking kormányzó: Elég legyen! Veder, eressze el!
D. Veder: Ahogy óhatja.
Tarking kormányzó: A marakodás nem visz előbbre. Veder Nagyúr ki fogja deríteni, hol van a lázadók támaszpontja, mire a mi támaszpontunk ütőképes lesz. Akkor pedig megsemmisítő csapást mérünk a lázadókra.''
Nem hagyhattam ki... -
Gyantusz
tag
Bizony! Nagy pénzmosoda, egyre inkább a ''barnáknál'' is. Ami pénzeket felvesznek a roma vállakozók vállalat-támogatás gyanánt...
Tavasszal majdnem kinyírtuk Demszkyt a Gozsdu udvarban [link]! Annak az épületnek az állványzatáról (járópadlóiról), amelyik alól ki akart menni (a II.), elkezdték leseperni a levert vakolatdarabokat (nem tudom, hány évesek voltak, de az épületegyüttes 105 azt hiszem, szóval jó kemények, az tuti, pláne, ha 15 méterről leesnek valaki fejére, nagyott koppan). Szóval így is hullt a nyakába egy kevés, de a nagyja csak azután ment le, miután visszalépett a kiabálásainkra. Ott volt az egész pereputty: tévé-rádió-kutyafüle, minden. Eső is szemerkélt, esernyőtartó emberke meg mögötte állt (mondjuk nem tudom minek, védhette volna azért).
Történt ilyen is nagy pesten az idén. -
Gyantusz
tag
Ja, de majd kiderül. Jó lenne majd a pályázatokat belinkelni ide. A legjobb a ''föld alatti mozgó gyalogosjárda''. Elég abszurdnak tűnik. Mármint pénzügyileg mennyi haszna lenne. Akkor már inkább a közutat, mint Bostonban.
Megálmodni amúgy remekül meg lehet sok mindent, rövid idő alatt, csak az a baj, hogy általában az építész irodák nem a ''nem csinálok semmit egész nap'' kategóriba tartoznak. Mondjuk igaz az is, hogy úgy jönnek az ötletek, ha pörög az agy...
De elég nagy káosz lehet, nem tagadom. Ha majd felszabadulnak a 4-es metró fúrópajzsai, lehet ezeket is bányászni. A lényeges kérdés csak az, hogy mi a koncepció, ami alapján a pályázatokat meg kell szerkeszteni. Mert így kiragadva 1-2 dolgot, azok hülyeségnek tűnnek, de lehet egybe már nem annyira.
A közlekedés mindenesetre elég ''necces'' Budapesten, ha olimpiát és EB-t(!) akarunk rendezni, kellenek előremutató koncepciók! (de nem úgy, mint Londonban, hogy mindenki azt csinál, amit akar)
Ehhez mit szóltok?
[link]
Új főépítész Debrecenben és Zuglóban
Az utolsó részben ''tetszik'' a Kósa úrtól idézett szöveg. Mindenesetre a zuglóinak több referenciája ''nyílvános''... -
Gyantusz
tag
Burj Dubai:
Azért van benne anyag! Azt hittem, csak fantázia.
[link] - http://www.burjdubaiskyscraper.com
Érdekesek az 1986-os dubaji képek...
''2007. ápr. 15. - 16 new photos added to April's gallery, 14 were taken by Imre and 2 by AltinD.''
Ki az az Imre? Külhonba szakadt hazánk fia?
Ez a rep.hajtómű szerintetek mi célt szolgált? Agregátor t'án (vill.energiának)?
[link]
[link] - http://www.burjdubai.com
A ''Construction Pictures'' nem rossz!
És mondja nekem valaki azt, hogy a csúszózsalus építési technológia nem való semmire...!
Ppfff...!!!
Ez nemhogy tömb-, inkább egy egész városrész-rehabilitáció!
(ld. ''In & Around''-Downtown Burj Dubai)
[link] - http://en.wikipedia.org/wiki/Burj_Dubai
[link] - érdekes, magyar oldal
Azért jó látni, hogy odaát is vannak határidő túllépések:
Completion date: 2008. December 30 lehúzva; 2009. June 30.
Nem rossz.
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Kína. ''Katarsztrófa'' az az ország, mint egy óriási porszívó...
Vajon mikor ''telik meg'' a porzsák?
Császkáltam a neten, a multkorában említettem az Architectural Review c. angol nyelvű szakfolyóiratot.
[link]
A ''directory''-ban találtam egy címet:
The Architectural Association
[link]
Szerintem érdemes szétnézni rajta!
Az ''AA PROJECTS'' határozottan érdekes.
Nem tudom, nálunk mikor lesznek hasonlóak. Talán, mert hazánk ''szakmai öregjei'' és a civilek viszonylag konzervatívak?
Vajon a Szervita tér megépül úgy, ahogy tervezte Zaha Hadid? [link]
[link] -
Gyantusz
tag
-
Gyantusz
tag
válasz
#65675776
#33
üzenetére
Apám! Ha nem módosítottam volna négyszer, egyszer sem! Mindíg az eredeti<t> adta vissza, ráadásul nem is <v>olt utána a hsz-ben, hogy <Szerkesztve>
Meg ha észreveszed, van a linkben egy ''<br%20/>'', ami nem tudom, hogy került bele...
A Debreceni Igazságügyi Központnak még lesznek épületei ott, az egész tér be lesz építve!
archiweb: Tervpályázati eredmény:
[link]
[link]
31. hsz.: Ez meg miért nem műxik, nem t'om...?
[link]
[Szerkesztve]
[Szerkesztve]
[Szerkesztve]
csak összejön végre a hsz...
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Anyagmintát még nem vettem...
Igen, a külső burkolat elég egyhangúnak tűnik. Tömegkapcsolatai viszont nekem jobban tetszenek, mint a réginek.
Az új Ítélőtábla külseje viszont szerintem pocsék. Igaz lehet abban valami elrettentő is, hogy abba az épületbe ne kívánkozzék senki...
A modern, a posztmodern és a későmodern építészetet elég nehéz megérteni.
Ezügyben:
Bonta János: Modern építészet 1911-2000 (Terc Kft., 2002.)
[link]
A debreceni Főnix Rendezvénycsarnok egy észt csarnok adaptálása. Ettől függetlenül nem rossz.
[link]
A csapó utcai Piacra kíváncsi leszek. Ha tud róla valaki valamit, küldje be!
----
München:
A bajor Allianz Arena sem kutya. Műanyag fólia (talán PET) felfújva a teljes borítás, és ki lehet világítani különféle színekkel.
[link]
[link]
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Úgy tudom a látogatások ingyenesek, de már igen régen voltam ott.
A kiállítók viszont szép suskákat pengetnek be a kasszába.
A DeMo(dem) a város külön költségvetéséből eszik (tudtommal), és ezt természetesen a városlakók fizetik (még ha nem is tudatosul bennük, mert nem reklámozzák a honatyák, miért is tennék).
De ez már politika és igen csúnya dologgá fajult már kicsiny hazánkban.
A DEMO-ról:
[link]
Értelmesebbet nem találtam, a muzeum.hu-n sincs fent.
A Nemzeti Színház.
http://www.nemzetiszinhaz.hu/szinhaz.php
[link]
az oldal alján képgaléria
Na igen. A szakma egyik ''érdekes'' fiaskója...
És megint a politika szólt közbe...
Érdekessége, hogy egy neves japán építészt kértek fel anno (talán Tange-t), az 1990-es évek közepén(?), hogy jelölje ki, szerinte melyik területek alkalmasak és melyek alkalmatlanok a Nemzeti Színháznak. A mostani helye ''alkalmatlan'' ajánlást kapott...
Építésznőnek (Siklós Mária) meg nem is volt tervezési jogosultsága rá.
(később aztán megkapta, de ez csak off, nem bizonyít semmit, ''teret alakítani'' oklevél nélkül is lehet)
Viszont volt szerencsém látni az (akkor) újonnan megválasztott igazgatóval egy élő TV-s beszélgetést, a riporter is megkérdezte tőle a színház gyakran negatívan kritiziált felépítését, de az új igi diplomatikusan kitért és nem ócsárolta, hanem a gazdag színpadtechnika védelmére kelt (országosan páratlan), amiben óriási lehetőségeket látott. Hogy mit sikerült ebből megvalósítani, nem tudom, nem követtem az eseményeket. -
Gyantusz
tag
-
Gyantusz
tag
Ez a gömbház ritka ász egy szerkezet!
Debrecenben meg van egy ork-ház (félgömb) a Diószegiből nyíló egyik utcában!
Érdekesek...
<szerk.: a gömb faszerkezete sem lehet kispálya, már ha az a váza és nem ''csak'' burkolat>
<A japánok bírnak még agyament ötletekkel előállni! Az Architectural Review egyik számában láttam tavaly, hogy egy japán építész házaspár 3,60 m széles(!) foghíjba tervezte bele a 4 emeletes családi házát! Ritka állat az is, neten még nem láttam
, de ha majd meglelem, benyomom!>
<De a finnek se utolsók.>
[Szerkesztve] -
Gyantusz
tag
Üdvözlet!
Ezek szerint ''emefkás'' voltál (DE-MFK)!
Örvendek, (
) én is, ill. még az vagyok egy pár hónapig ( ), utána múltidő...
Nevezzük is meg szegény tanárunkat!
A régi debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központot Mikolás Tibor tervezte!
Mélységes Tiszteletem az Öregnek!
http://www.architecahungarica.hu/ah_hu/ah_hu_epiteszek.php?linkid=94
[link]
A képen eléggé ifjonc, most már kissé öregebb... (83 éves lesz az idén!)
Egyébként sokat alkotott a civis városban, többek között:
- az ex-Centrum épületét (most t'án Skála egy darabig, a helyén egy lakóépület állt anno, aminek környékét a II. vh. végefelé, 1944. nyarán, letakarítot egy pár amcsi bomba, majd a romokat lebontották a vh. után és erre a területre épült a Centrum és a Piac-Szent Anna sarki ex-APEH székház is), ill.
- a Petőfi téren is egy tömbházat (lakóépület), azt hiszem azt, amelyik fsz-jén a gyógyszertár van(volt?), ill. a sarkán egy ko(r)csma van, a villamosmegálló mellettit (csiszoltkő lapburkolatú pillérek),
- Debreceni Agrártudományi Egyetem: [link],
- és azt hiszem a (Db.) nagyerdei Konzervatóriumban is benne van a keze nyoma,
stb.
Az új Kölcsey szerintem nem rossz koncepció (saját szakmai véleményem), csak van 1-2 probléma. A tömeg kitódulása talán nem is az, viszonylag nagy terület van előtte.
Problémák:
1. Eltünt a térszín alatti teljesen nyitott parkoló (mondjuk pinceszinitnek), ahol ugyebár volt 1990 előtt az a sok-sok felvonulás (pl. ''Éljen május elseje!''), illetőleg a kolesz felé eső oldalán állt a Lenin-szobor, ami most a Víg-Kend majorban vigyorog (a Nagy Lajos király téri szoborral együtt)!
Szóval ez a nagy placc, talán a bp-i Nyugati tér lehet ekkora most, eltünt, így teljesen kiszorultak a népek erről a területről. Egyszerűen nincs épeszű közösségi terület Debrecen belvárosában! Itt volt minden: kispályás focibajnokságok, autókiállítások, könyvvásárok, kézműves vásárok, majális, külföldi kultúrák bemutatkozása (még anno a KGST-éra idején: amerikai, afrikai, ázsiai országok kultúrái tették tiszteletüket), meg a jóég tudja, hogy mik még, az elmúlt 30 évben.
Ez megszünt, részlegesen csak a Kossuth tér-Piac utca sétáló része és a Főnix-csarnok tudja kiváltani: előbbi kicsi erre és a funkciója is alapvetően más, az utóbbi pedigkint van a pics-ban a Kassai úton...
Ez egyébként nevetséges: ha felállítanak egy pódiumot a Nagytemplom elé (Kossuth tér) koncertre, a jónép bedugítja az egész Piac utca felső részét...
(már ha jó a koncert)
2. Az új épületben a bérleti árak nem teszik lehetővé, hogy az egyébként kiválló, többszintes kerengő ''általános'' kiállító területté válljon (a ''közé''), csak egy szűk szervezői réteg elképzelései valósulnak meg benne (én ezen a téren szkeptikus vagyok, nem sok jót érzek ez ügyben, de ez megint szubjektív), kissé furcsa programokkal.
3. 1-2 ''meglett'' építész ismerősöm szerint kár azért a színházteremért, ami a régi épületben volt, jobban át kellett volna gondolni az egész koncepciót. Szerintem előbbiért talán nem is, de utóbbi mindenképpen igaz.
Mellesleg a pályázók közül talán ez volt a legépkézlábabb terv. A pályázatra érkeztek szépszámmal kis országunk minden csücskéből tervcsomagok, de hogy-hogy nem, egy debreceni pályázat nyerte meg az 1. díjat.
4. Amit én személy szerint nehezményezek: tudvalevő (a debreceniek tudják), hogy a Kölcsey mellet van a Déri Múzeum ([link]). A Dériek városra hagyományozott gyűjteményeit állandó kiállítási célzattal adták a városnak. Én úgy tudom, hogy ez azóta sem valósult meg.
Ugyebár finoman szólva is politikai célzattal született a régi épület: kellett egy felvonulási terület, a közepén pedig egy közösségi épület a város szívében.
Ez eléggé errodálódott 3. X-ére, így megérett a cserére.
Szerintem nem ártott volna az eredeti funkciót megtartva egy hasznosabb épületkomplexumot fabrikálni, aminek a fsz-jén és a pincéjében helyet kaphatott volna a Múzeum (virtuálisan) fix tárlata is (amiről egyébként voltak mende-mondák, hogy elkészül az ''xy. ütemben''). A két épületet akár a föld alatt is össze lehetett volna kapcsolni, mint a Főnix-csarnokot a Hódossal.
Persze ekkor felmerül egy érdekes kérdés: az új épület akkor a Déri Múzeum bővítése lesz (ui. a két stadion funkciója gyakorlatilag megegyezik), vagy sem, szóval több funkció ütközik (száloda, konferenciakp., múzeum, stb.). De ez már inkább elvi, elméleti sík és talán annyira nem is lényeges, mint inkább érdekes (szakmailag).
Mindez nem készült el, ráadásul az eredetileg tervezett költség (több, mint?) háromszorosába került a kivitelezés, amiben ugye a ''Holding'' keze is benne van...
Szóval sajnálom, hogy elpuskáztuk (egy időre) az újabb kínálkozó lehetőséget, hogy a Múzeum bővülhessen.
A régi épületről:
[link]
[link]
Az ún. ''Kósa-lapban'' (Debrecen c. hetilapban) megjelent cikk .pdf-ben:
[link]
Maga az elképzelés nem volt rossz, csak a vázszerkezetet egy kicsit megette már az idő vasfoga...
Sokszor megfordultunk benne daa-raa-val egyetemben, szeintem megérett a bontásra.
Minden épületnek van egy előre tervezett élettartama, az övé valahol ekkortájt járt le. Ezt lehet toldozni-foldozni, feltéve, ha megéri. Funkcionálisan viszont abszolúte elavult, tele volt sok kis lik-luk helyiséggel az emelete(ke)n, amit nem lehetett ésszerűen, korszerű elvek szerint hasznosítani, ráadásul mindegyik fix falakkal (vasbeton) körülvéve. Az épület mind gépészetileg, mind építészetileg elavult az 1990-es évek végére! Ezt tovább fenntartani szerintem nem lett volna szabad.
Az újba beépíteni a régit (értsd: melléépítés) pedig macerás, sokszorannyi meló (főleg tervezés terén), mint leverni és újat építeni a helyére. Mindenesetre tény és való, hogy ''volt benne anyag'', de a bontása elkerülhetetlen lett.
Egyébként én úgy tudom, hogy Mikolás Tibi bá' vele szemközt lakik valamelyik 10-emeletes panelban. Nap, mint nap látta, hogy rombolják le egyik ''gyermekét''...
(az Építészek furcsa állatfajtája az emberiségnek)
Szóval összességében az új Kölcsey nem rossz koncepció, csak a politika megint közbeszólt...
A jégcsarnok pedig... Hát, nem egy Ybl-díjra érdemes alkotás, aminek a fenntartása sem 1-2 fillér, mint ahogyan a Főnix-spcs-é sem...
[Szerkesztve]
)
Persze jegyzőkönyvet vezet az építési munka eme fázisáról. A kiszállási díját viszont ki kell fizetnie az építtetőnek, mai 10-20 ezer HUF körül van.
).
EU-n belül egyébként eltérőek a hőtechnikai szabályozások. Furcsa módon a cseheknél az egyik legszigorúbb (a skandimánokét még nem néztem).
Be szép is volt...
)
Bocsesz.>
, de ha majd meglelem, benyomom!>
Új hozzászólás Aktív témák
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 128GB Alpine Green-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4665, 100% AKKSI
- LG 28MQ780 - Dual Monitor - Nano IPS - 2560x2880 - HDR10 - USB Type-C - AMD FreeSync - MacBook Ready
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Huawei Watch 5 Titanium 46mm
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro Max 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4564, 100% AKKSI
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest