Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Geryson

    addikt

    válasz kircipeti #2676 üzenetére

    Hát az az igazság, hogy mi magunk sem értjük, hogy hogyan jött össze ilyen jól az összeszoktatás. :) Tudni kell, hogy a kis nőstény cica ő egy teljesen kezelhető kis ribi és anyósomék kutyájánál sem volt semmi gond, tőle nem is tartottunk. Na de a kandúr ő egy 13 éves totálisan magának való kiskirály és még idegen emberre is rá-ráfúj ha közelít, tőle baromira tartottunk (szinte csak engem fogad el)

    Első nap amikor hazamentünk beültek a kutyák a bejárati ajtó elé velünk ami kinyílt és ott ült 2 cica. Ez persze nagyon tetszett nekik és rögtönk izektek-mozogtak, úgy kellett visszatartani, hogy ne menjenek be és az egyik szuka még boldogan oda-oda is ugatott a macskáknak. Ami érdekes volt, hogy a macskák bár hátrébbmentek, de nem mentek el és néztünk egymást. A kiscsaj még mindig ugatott, rászóltam, aztán megint aztán megint. Na hát itt eldördült egy pofon a kutya felé így a gazdacsere után azonnal megtudták a kutyák, hogy én vagyok az új gazdi. :) Az első egy-két hétben aztán úgy voltak, hogy a cicák inkább bent és direkt nyitva hagytam a teraszajtót amit a macskák is megtanultak és simán odafeküdtek és néztek kifelé, a kutyák meg befelé (merthogy semmi esetre sem jöhetnek be a házba a kutyák). Ha véletlenül úgy alakult, hogy a macskák kimentek, akkor azért játékból meg-megkergették a cicákat, de furcsa módon megálltak a futással egy idő után és a macska is így tett (szóval nem futott ki a világból). Aztán jött a sokkterápia, amikor már nem igazán voltak hajlandóak a cicák kimenni, merthogy wc, kaja, pia, szállás bent volt.

    A sokkterápia úgy nézett ki, hogy megfogtam a macskákat és az ülembe véve kiültem a teraszra és a kutyák örültek, szagolgattak (engem és a cicákat) majd elmentek pihenni, játszani. Aztán amikor lefeküdtek, akkor leraktam a cicákat és bizony 4-5 métert be kellett menni önállóan a "biztonságos" házig, de a kutyák soha többé nem mozdultak rájuk. Először siettek a cicák, aztán egyre lassabban, egyre lassabban, aztán végül már nem is a házba mentek, hanem pl. a kertbe.

    Na mostmár a kutya, cica csakis kint (kivéve éjjel) és a macskák (és a pláne, hogy a balhés kandúr is) úgy megszokta őket, hogy tegnap is kutyasétából hazajöve odajön a kapuhoz és megszagolgat engem és a kutyákat is!!! Üdvözölt minket. A poén persze az, hogy ha a kutya csak a farkát vagy bármit megmozdít, akkor már fúj és durr egy pofon a cicától (persze karom nélkül, csak úgy figyelmesztetően!). A kutyák úgy megtanulták, hogy a cicák az urak a háznál (főleg a kandúr), hogy mint egy szobor úgy ülnek és várják, hogy a kandúr elvonuljon előttük. :)

    A hétvége óta amúgy együtt esznek és amikor a kutyák végeznek odamennek 2-3 méterre a cicatálhoz és várják, hogy mi marad nekik a cicavacsiból, de semmi esetre sem zavarják el a cicákat! Szóval ennyi, de mi nagyon örülünk neki, hogy ilyen jól alakultak a dolgok!

  • Geryson

    addikt

    válasz Ragadozó #2669 üzenetére

    Na ezzel kapcsolatban vissza kell kérdeznem, mert több helyen olvastam már róla, de nem tiszta a dolog.

    Miért gond az, ha megjegyzi a kutya a kezem, hogy oda tudok neki sózni vele? A simogatást ugyanúgy megjegyzi, hogy a kezemmel adom, vagy rosszul sejtem? Azaz ha valóban a rossztettet elkövető 3 mp-n belül kap egyet a kezemtől, akkor össze tudja kapcsolni, hogy ez bizony a rossz tett miatt van és egyébként az a kéz baromi kedves tud lenni, nem?

    Nem kötözködöm, kérdezem, mert egyszerűen nem értem. A macskából kiindulva soha semmi gond nem volt abból, hogy odasóztam nekik ha olyat tettek és egyébként meg a hasát simogatom azzal a kézzel. Vagy a kutya inkább csak a rosszra fog emlékezni és félni fog a kezemtől örökre?

  • Geryson

    addikt

    válasz ladybug #2665 üzenetére

    Én mondjuk simán odacsapok a nózira vagy inkább a fenékre ha valami olyasmit csinál, amit megbeszéltünk, hogy nem csinál és normális esetben valóban nem csinálja. Ez persze nem azt jelenti, hogy agyonütöm, hanem jelzésértékűen teszem tettem és úgy látom hat is. 2 elég idős macsom van, akik (mások szerint is) meglepően meg vannak nevelve és ők is kapnak a mai napig ha olyat tesznek ami nem kóser. Soha semmi gondom nem volt ezzel és ők is és a kutyákok is feltétel nélkül imádnak minket, engem. Itt tényleg a jelzésről van szó. Az összeszoktatásról csak annyit, hogy képzeljétek el, már együtt eszik kutya és macska. Nem volt egyszerű (főleg a macsok miatt), de úgy látom baromira sikerül az összeszoktatás. Annyira elfogadják a kutyák a macskákat, hogy még a szomszédét sem kergetik meg, aminek mondjuk már nem örülünk. :)

    Más: tegnap elmentünk első sétánkra! Úgy képzeljétek el, hogy póráz nélkül mentünk és egyszer nem kellett rájuk tenni. Totál szófogadóan jöttek-mentek, megálltak, nézelődtek szóval csúcs volt. 3 km-ert mentünk, kajakra elfáradtak (útközben ásítottak is néha). :) Amikor hazaértünk akkor jött egy nagy kefélés és utána a kaja majd szunya. Azt hiszem, hogy ez így egy tökéletes kis forgatókönyv is lesz, sokszor el is fogjuk játszani. Holnap meg szocializálódunk tovább az oviban... :)

    Bolha és kullancs ellen Kiltix nyakörvet vettünk, mert ő tűnt hatóidőben a legtartósabbnak bízom benne, hogy hatásos is lesz.

  • Geryson

    addikt

    válasz Kidus #2658 üzenetére

    Természetesen dolgozom rajta, hogy ne tudjanak. Este megint 2x eljátszották, utána egy kicsit azért már "elbeszélgettünk"...

  • Geryson

    addikt

    Hahó ismét!

    Most olyat elkezdtek csinálni a kutyok (amikor nem vagyok otthon és a festők kiengedik a kennelből őket), hogy kibújnak a szomszéd épülő kerítése alatt és leülnek oda, ahol a kocsival meg szoktam állni. Az agyam eldobom, de legalább nem mennek el! Mondjuk este rácáfoltak, mert otthon voltam és akkor is kimentek és kint szaladgáltak egyet. Ahogy rájuk szóltam, azonnal visszajöttek és én meg bezártam őket a kennelbe 2 órára.

    Jól emlékszem, hogy így érdemes büntetni őket? Fennel kutyapszichológia könyvében olvastam, hogy így a kutyában rögzül, hogy egy bizonyos cselekedetnek ilyen rossz következménye van és így jobb, mint egy verés. Mondjuk kaptak már a seggükre, de tegnap enélkül is tudták, hogy rosszat tettek... :)

  • Geryson

    addikt

    válasz ladybug #2650 üzenetére

    Sokan nem szeretik, én megértem azt is, de mi így döntöttünk.

    Hát a kutyák zabálnivalóak, egyszerűen el sem tudom mondani, hogy milyen okosak. Kinyitom a kertkaput, csinálom a kocsibeállókat, a kapu órákra nyitva és a kutyák ott ülnek és nem lépnek ki. A házzal ugyanez a helyzet, nem jönnének be a teraszajtón. Az első naptól mondom ezt nekik és nagyon hallgatnak rám. Most voltak 1 hetesek és kb. elválaszthatatlanok vagyunk egymástól.

    Tegnap történt egy hihtetlen eset, kint hagytuk őket (ilyen ritkábban történt eddig, merthogy a kerítés is csak most lett befejezve) és elmentünk mindkét kocsival. Jövök haza, kutyák nagy boldogan ülnek a kertkapu előtt és majd megvesznek, úgy örülnek nekem! :) Kimásztak a szomszéd épülő kerítése felől, de nem mentek ám el (3 és fél hónaposak, 1 hete nálunk) hanem ott ültek és vártak. Bazzeg, ilyet még nem láttam...

    Mondjuk nagyon le lettek szúrva, ahogy kinyitottam a kertkaput azonnal futottak be. Vacsi előtt nem is volt játék csak kis simi és annyi. Tudták még akkor is, sőt még most reggel is sztem, hogy nagy balhét csináltak. Apám, ennyin múlott volna, hogy eltűnnek örökre de tényleg nem értem, hogy miért nem mentek el ilyen fiatalon...

    Képet nemsokár töltök fel! :)

    Nem igazán értem amúgy eddig (persze ez még változhat), hogy miért intettek óvva ettől a kutyatípustól. Annyira szófogadóak, hallgatnak rám, nem rongálnak csak játszanak és alszanak. A 2 macskát nem baszkurálják, nem ugatnak, nem ugrálnak már. Olyan gyorsan tanulnak, hogy el sem hiszem.

  • Geryson

    addikt

    válasz Winner_hun #2631 üzenetére

    Tegnap kaptam egy szintén nagyon hasznos tippet logó fülek stabilizásához:

    -Tekerjünk egy kb. ujnyi vastagságú géprudat, amit vonjunk be teljesen körbe ragasztószallaggal. Hosszúságra a kutya fülének pontos mérete legyen és ezt tegyük bele a fülébe, majd az egészet ráhajtva ragasszunk egy hengert belőle. Igény esetén a 2 fül szintén legyen összeragasztva a megfelelő állásszög miatt. Annyit hallottam még, hogy figyeljünk arra, hogy ez a rúd ki is legyen azért néha véve, mert a fül szellőzése is nagyon fontos dolog!

  • Geryson

    addikt

    Hölgyek, Urak!

    2 napja büszke óriás Schnauzer tulajdonosok vagyunk, ugyanis 2 hét "késéssel" elhoztuk őket. Tündériek, egyszerűen le sem lehet írni, hogy milyen fantasztikusak és hihetetlen (számomra), de három és fél hónaposan rettentően szófogadóak és okosak. A nevükre szemmel láthatólag egyre jobban hallgatnak és iszonyatosan okosan kintmaradnak a házból és hellyel-közzel a kertkapun sem mennek ki. Szólásra azonnal visszajönnek vagy odajönnek. A 2 cicával egyenlőre el vannak különítve, mert azok még talán nem is annyira félnek amikor ezek nyugodtan feküdnek, de sokszor játéknak nézik a cicákat és olyankor van ám futás.

    Jópofa volt, mert ahogy megérkeztünk azonnal megugatta az akkor éppen a házban tartózkodó kandúrt, mire 2 rászólás utána kapott egy pofont. Hát azóta nincs ugatás a cicákra és ami számomra szintén megdöbbentő, hogy teljesen tisztelnek engem. Nagyon fogok vigyázni rájuk, szerintem tündéri nagy kutyák lesznek!

    A fülfelállításról egyenlőre most annyit, hogy az egyik szukának most egy kicsit visszahajlott és neki ragasztva van ragasztószallaggal + mind a kettőnek masszírozzuk esténként. Ez utóbbi egy kicsit fáj nekik, de természetesen ez csak egy kis katonadolog. Javasoltak még D-Vitamin mentes csont és porcerősítőt (azért mentes, mert D-Vitaminban gazdag tápot kapnak és állítólag nem jó a túladagolás semmiből). Remélem feláll majd neki is, a kis szukának csodaszépen áll a füle.

    Igazából le sem tudom írni az élményeket, mert még feldolgozhatatlanok számomra is...

  • Geryson

    addikt

    válasz Winner_hun #2629 üzenetére

    A mi 2 Schnauzerünknek pont beállítás allatt vannak a fülei, ma megyek a tenyésztőhöz újabb tippekért, leírjam, hogy miket hallottam?

  • Geryson

    addikt

    Sziasztok!

    Hát tegnap elhoztuk egy pár órára az óriás Schnauzer kölyköket! :) Tüneményesek voltak, rengeteget játszottunk és utána mindig aludtak. Ami érdekes volt (valószínüleg a dominancia miatt lehetett ez így), hogy a kisebbik szuka néha vakkangatva, ugrándozva, de olyan határozottan ment oda az anyósomék uszkárjához, hogy az full betojt és elfutott. :) A macskámat is megkergették egyszer, vagyis inkább futottak utána az meg persze iszkolt. :) Amikor mondjuk aludtak, akkor simán odament hozzájuk és megszagolgatta őket, de a futás már nem tetszett neki. Visszafelé már az autózás is nyugodtabb volt, kis nyüsszögés után alvás az ölben. Alig várjuk, hogy megint ottlegyenek, a végső költözés amúgy kb. 3 hét múlva lesz!

    Amúgy totál furcsa, hogy a kenneltulajdonos odaadta őket, ezek szerint megbíznak bennünk? :)

    A most 9 hetes szukák amúgy kb. 2-3 cm-errel kisebbek mint a kifejlett kan uszkár!!! :)

  • Geryson

    addikt

    válasz peterszky #2568 üzenetére

    Jaaaaaaaaaaj, de tündér! És mekkora! És milyen komoly kuty lesz belőle ha felnő!

  • Geryson

    addikt

    Na tegnap ismét láttuk a Schnauzer kiscsajokat, immáron 8 hetesek. A kiválasztott kettő mostmár biztos, mert a törzskönyv és a chip miatt a nevüket el kellett dönteni. Kiderült, hogy a chip nem a mi nevünkre lesz kiállítva, hanem a tenyésztőjére és kaptunk címet, ahol át kell írattatni.

    Megkérdeztem a tápot, Royal Cannint kapnak 4 hónapos alatt (4 hónap felett ők nem preferálják a Royal Cannin tápokat) ill. Select Goldból kapnak most és később is majd.

    Az egyik kiválasztott kiscsaj kicsit terpeszben jár, de nem aggódom miatta, mert nem vészes és állítólag ki fogja nőni. Amúgy meg tök mindegy, nekünk úgyis ő lesz az egyik legszebb kutya (a másik meg a másik). :)

  • Geryson

    addikt

    válasz Kidus #2555 üzenetére

    Dehogy felesleges, én mindhármatoknak köszönöm!

    Az oltás, féregtelenítés a legegyszerűbb, hiszen ezeket is tartalmazó szerződéssel hozzuk el a tenyésztőtől (beleértve a chip-et és a tetoválást + a törzskönyvet is). Kajára tuti odafigyelnek, turmix szerű tápot kapnak és tudom, hogy az agyonreklámozott tápokat ők sem használják. A testtartásra, vérmérségletre próbálok odafigyelni, remélem megfelelően. Az anyjuktól simán eljönnek, sőt le sem másznak rólunk ha ottvagyunk, mert ez a 7 csöppség megőrül ha mi megyünk. :) Jópofa, hogy az anyjuk csak simit kér tőlünk és utána bármit tehetünk a kicsikkel (2 hetes korában már a kezemben voltak). Aranyos, hogy ha most a kicsiket felveszem, akkor megnyugszanak (a földön izgő-mozgóak). Morgás kicsit van, ugatás inkább még csak vakkantás.

    Amúgy a Koronaőr kennelből hozzuk el őket, nagyon szimpatikus a 2 hölgy. Hogy mennyire erről azt érdemes tudni, hogy több mint fél éven keresztül kerestünk kenneleket és 2, nem hülyeség kettő kennelre mondtam azt, hogy na ezekhez elmegyünk. Voltak apám olyan tapasztalatok, hogy azt hittem nem hallok jól... :)

  • Geryson

    addikt

    Milyen tippek vannak kutyakiválasztásnál? Hallottam a tapsolásról, a kiabálásról, a hívásról, hogy kiderítsük, hogy ki az érdeklődőbb és ki a kis süket.

    A pirosunknak ha ugatok, akkor kicsit nézi, hogy mi van, de jön oda felfedezni, ez jó jel, nemde?

  • Geryson

    addikt

    válasz ladybug #2549 üzenetére

    A cseppről amúgy csak annyit, hogy van egy iszonyat szende nőstény macsom (meg egy kandúr). Na amikor ennek a nősténynek benyomom a spotont észre sem veszi, de ha utána megérzi, akkor mint egy vadló olyan lesz, komolyan mondom! Olyanokat ugrál, hogy kidőlsz a röhögéstől! :) Persze később megnyugszik...

  • Geryson

    addikt

    válasz ladybug #2547 üzenetére

    Hát szomorúan olvasgatom, hogy bizony a kutyusoknál nem lesz már akkora szerencsém mint most a macskáknál van. Mondom, védekezni fogunk azon felül meg bízom abban, hogy a kefe lehozza még a bundából vagy kiszúrom később ellenőrzéssel.

    Tegnap láttuk őket, továbbra is szimpatikus a piros és a rózsaszín nyakörves. Van időközben egy kék nyakörves is, hát az meg baromi kis harcias is tud lenni, nekem ő is tetszik. :) Aranyos, hogy a család egyetlen kanja olyan kis nyugis még mindig, hogy csak na. Kár, hogy ő nem eladó már (ezért tudunk csak 2 szukát hozni).

  • Geryson

    addikt

    válasz rlazol #2543 üzenetére

    Köszönöm az összes választ! Hát olvasva a hozzászólásodat és a neten található többi hírt valószínüleg nálunk egy korai műtét lesz. Nyár végén a napsütésben pikk-pakk kihevernek mindent hamar és tavaszra, 1 évesen már el is felejtettünk mindent.

  • Geryson

    addikt

    válasz Pinya007 #2541 üzenetére

    Igazából beszélgettetek róla, de senki nem tette le igazából a nagyeskűt, hogy melyik a jobb, melyik a rosszabb. Aztán lehet, hogy ezt nem is lehet így meghatározni, de az akkori cikkben is ír jókat a dologról (sőt, ott talán csak jókat ír). Kicsit olvasgatok neten is.

    Más: Mennyi reális ár egy kutyaiskoláshoz? XVI. kerületben (ahol le akartak még arról is beszélni szinte, hogy kutyám legyen), 5.000 Ft / kutya / hó az ovi max. 1 éves koráig, utána meg 10.000 Ft / kutya / hó az iskola. Ez így korrektül hangzik nektek árban, elfogadható?

  • Geryson

    addikt

    válasz ladybug #1977 üzenetére

    Azt hiszem megnyertem a "legrégebbi hozzászólásra való visszautalás-kategóriát" :)

    Mit szóltok az itt olvasható cikkhez? Az "early spaying"-re gondolok. A mi kennelünk abszolúte mértékben támogatja és javasolja, hogy legyenek a kiskutyusok az első 5-6 hónapban megműtve még az első tüzelés előtt. Tudtok esetleg azóta valami számottevő negatív avagy pozitív tapasztalatról a korai ivartalanítás esetében?

    Kidus? Rlazol? Ladybug? :) Persze mástól is szívesen veszem ám a válaszokat!

  • Geryson

    addikt

    válasz Pinya007 #2537 üzenetére

    Igen, nyakörv és spot-on tuti lesz, ezt használom egyéb állataimnál is, de jó lett volna valami olyasmi hír, hogy van úgymond "belső" védelem is. Itt is olvastam és tudom, hogy ha a vizeletén már látszik a kutyának valami, akkor az már akár késő is lehet, így marad a teljesen alapos körbenézés. Pécelre költözünk elvileg egy erdő mellé, így gondolom arra jó sokat fogunk majd sétálni és emiatt aggódom.

    Amúgy pont ma megyünk megnézni a 2 kis vakarcsot (vagy inkább a hatot, merthogy még nem választottunk közülük). Hetente látogatjuk őket és most már bizony 6 hetesek a kiscsajok. Félelmetes, hogy egy ilyen kis "dögből" mekkora házörző lesz egyszer! Lehet mindjárt keresek valami megoldást, hogy fel tudjak tölteni képeket... :)

    Már a 2000-ik hozzászólásnál járok! :)

  • Geryson

    addikt

    válasz Pinya007 #2533 üzenetére

    A teóriára visszatérve ezek szerint akkor mégis van esély, hogy a talpukon ne szedjenek fel kullancsot?!? :))

  • Geryson

    addikt

    válasz rlazol #2534 üzenetére

    Igazából a macskánál arra gondoltam, hogy ne pusztuljon el, nem elsősorban arra, hogy ne terjesszen semmit. Egyenlőre még megúsztuk a gondokat, de több hónap kertben (vagy inkább vadonban) tartózkodás után csodálkozom, hogy soha nem volt semmi gondjuk.

    A B-vitaminost én már orvostól is hallottam, gondolom akkor lehet benne valami, de a lényeg a lényeg, hogy ha kutyának nem segítene akkor úgyis teljesen felesleges ez a teória. Kiváncsian várom, hogy hogyan fogom észrevenni a nagy fekete kutyában a kullancsot, a franc ezekbe az állatokba... :(((

  • Geryson

    addikt

    válasz rlazol #2531 üzenetére

    Köszönöm, hát remélem, hogy nekik is jót fog tenni a 4 hónapos kor főleg ennyi ember és kutya között. Nem szeretnék utána vitákat közöttük... :)

    Más: olvastam egy csomó bejegyzést kullancsról. A dolog számomra is ismeretes, mert 2 cicám van és bár szerencsére eddig megúsztuk spot-on használatával a betegségeket, de azért sokat operáltam már ki nekik mindenhonnan. Szóval a kutyusok szintén keményen be lesznek védve és igyekszem vigyázni rájuk DE segíthet nekik ugyanúgy a B-Vitamin, mint egy embernek? Ugye nálunk ez úgy van, hogy a kullancs leválik a testről ha belekostól, mert nem bírja a B-Vitamint, amit mondjuk tablettában kell beszedni. Létezik ilyen kutyáknál is? Én beadom nekik minden nap, azon ne múljon... :)

  • Geryson

    addikt

    Sziasztok!

    Olvasgatom itt az elejétől fogva a topicot, ezzel egy csomó információt szerezve. Már a felénél járok! :)

    Milyen furcsa ellenben az, hogy 6-7-8 hetes kutyákról mesélnek itt egyesek, ehhez képest mi 12 hetesen hozzuk el a miéinket. Nem gond az, hogy egyesek túl korán hozzák el a kutyusokat az anyjuktól? Mi amúgy a korán? Lehet az is gond, hogy ha valaki túl későn hozza el?

  • Geryson

    addikt

    válasz Kidus #2524 üzenetére

    Próbálok majd vigyázni rájuk és keményen közéjük menni ha vita van (állítólag ilyenkor le kell rendezni őket keményen mutatva, hogy NEM ők a riválisok, hanem te saját magad).

    Sajnos a kettő már le van foglalva, sőt a nevüket is megkapták, így elhozzuk őket. Ha nem megy az együttlét, akkor elajándékozom, nem tudok mit tenni... :(

  • Geryson

    addikt

    válasz Winner_hun #2522 üzenetére

    Sziasztok Hölgyek, Urak!

    Korábban itt beszélgettünk és kaptam segítséget ahhoz, hogy ha 2 egyforma kutyus lesz a háznál, akkor milyen neműek legyenek.

    Sajnos a korábban kinézett óriás Schnauzer testvérpár, akik egy kan és egy szuka voltak, nem tudtuk elhozni, mert a hitel annyira elhúzódott, hogy nem mertük bevállalni. Időközben aztán születtek máshol kutyusok, szám szerint 6 szuka és 1 kan és ebből sajnos a kan már le is lett foglalva, szóval maradt 2 szuka. Oltások + féreg + chip + tetkó és törzskönyv a mi általunk adott névre kiállítva = 80.000 Ft / kutya, merthogy kettőt viszünk majd el. Ivartalanítás még az első tüzelés előtt meg lesz csinálva. A kutyusok most lesznek 6 hetesek, hetente látjuk őket és 12 hetesen kapjuk majd meg. A kennelben 7 felnőtt, valamennyire különböző korú szuka van, a kanok külön kint és még most van bent 7 kicsi is. Párharc semmi, csak néha egy-egy figyelmeztetés egymás közt.

    Aztán a hétvégén elmentünk egy kutyaiskolába és hű meg há, oltottak minket, hogy szó sem lehet róla, hogy egyneműek ráadásul testvérek és pláne, hogy Schnauzerek! Komolyan mondom, hogy nem a suliról beszéltünk, hanem csak lebeszélés volt a részükről és így végül elmentünk. Ahonnan a kutyák jönnek ott azt mondták, hogy ez még igaz is lehet, de nem olyan helyről származó kutyáknál, ahol full együtt élnek a kicsik és a nagyok és a műtét is pozitív lesz erre a tulajdonságukra és ezenkívül a neveléstől is nagyon sok minden függ.

    Szerintetek tényleg ennyire lehetetlen lenne 2 testvérrel együtt élni? Én attól nem félek, hogy nem fogom szigorúan nevelni őket, de azért sajnálnám ha itt tényleg vérre, életre menő harcok lennének (ahogy ezt beharangozta ez a kutyaiskolás)...

  • Geryson

    addikt

    válasz rlazol #2417 üzenetére

    Köszönöm szépen a tippeket, jómagam és Párom bővülő ismeretei alapján mi is hasonló pontokat szedtünk össze gondolatainkban. Igazából egy még érdekes tény is emellett beszél, mégpedig a 2 óriás schnauzernél sikerült az áron lefelé faragni azzal, hogy a kenneltulajdonosnak biztosítottuk, hogy nem tenyésztés céljából vesszük meg őket. Lehet, hogy csak duma, de mi ezt elfogadtuk és így 70e Ft lesz az ára a kutyusoknak darabonként minden mással együtt, ami szerintünk nem rossz ár egy kivállónak tűnő vérvonalnál.

    Remélem amúgy, hogy a kutyusoknak is segítünk így majd egy jó pár dologban, legyen ez orvosi, vagy ösztöni szemszög...

    Az érdekes az az, hogy anno mindig tenyészteni szerettem volna, de mostmár nem merném bevállalni. Igazából meg időm sem lenne rá, de szerintem a szívem szakadna meg, amikor elviszik a kicsiket... :)

  • Geryson

    addikt

    Köszönöm a javaslatot, természetesen mindenfelé olvasgatok és egyre jobban hajlok afelé, hogy megműtessem mindkettőt - elkerülve így az utcahuszárokat is, de a saját kan kutyám megkergülését is.

    Esetleg ha óriás schnauzer tulajdonos meg tudna keresni kimondottan gyerektartás és kutyatartás "keveredés" esetén követendő példákról, de persze általánosságban is jól jön minden!

    Köszönöm előre is!

  • Geryson

    addikt

    Hahó Hölgyek és Urak!

    Egy pici segítséget kell kérnem Tőletek is, mert bizony én csak a macskákhoz értek és most kezdek informálódni kutyák körében.

    Óriás schnazuer lesz, ráadásul kettő (1 pár) DE nem tudtuk, hogy most akkor szuka vagy kan, vagy testvérek és most hallottuk, hogy ilyen fajtakutyákat is meg szoktak műteni. Hallottatok ilyenről? Nekem ez annyira furcsa, de mivel nem szeretném pároztatni őket így mindenképpen ez lenne a praktikus. Szerintetek így már nem lesz gond kettőjük között (gondolok itt a vezető szerepért vívott harcra is egyben!).

    Köszi!

Új hozzászólás Aktív témák