Új hozzászólás Aktív témák

• #1407 MaUser addikt

  Új Válasz 2011-12-12 19:20:54 #1407

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  MaUser

  addikt

  Karácsonyra terveztem lecserélni régi 42"-os Pana TH42PX8E plazmámat egy Pana TX-P50G30E-re, de a sors (és egy Sony hibájából elromló készülék) úgy hozta, hogy nagyon kedvező feltételekkel megvásárolhattam egy Sony KDL55EX720 LCD tv-t. A tapasztalatokat szeretném okulásul megosztani mindenkivel.

  Arra nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmet, hogy a két készülék nagyon nem egy (ár)kategória. A plazma egy négy éve is csak egy belépő modell volt, még az LCD a Sony (alsó) középkategóriás modellje. A Pana plazma mostani megfelelője (messze jobb képpel) 160eFt körül kapható, még a Sony csekély 460eFt leszurkolása után lehet a miénk. Ennek fényében az eredmény több, mint meglepő lesz...

  Nos jöjjön tehát az összehasonlítás a két készülék között.

  Analóg CATV kép: A Pana képe legalább egy nagyságrenddel szebb, zajmentesebb. A Sony mérnökei nem tudom hol voltak a tuner tervezésekor.

  Analóg CATV hang: Nincs kérdés, a Sony dobozhanggal rendelkezik, míg a Pana egy vállalható kompromisszum. A Sony mentségére azért el kell mondanom, hogy nyilván 55"-os méretben már nem a saját hangszóróiról hallgatja a TV-t a vásárló többsége, de akkor is illene erre figyelni.

  Analóg forrás képarány felismerése: A Sony nem tudja normálisan detektálni az kishazánkban mindenféle képaránnyal adott műsörök helyes képarányát kapcsolójel nélkül (automatikusan csak két képarányt ismer, 4:3 és kicsit széthúzott 16:9), míg a Panasonic a fekete sávok alapján az esetek 95%-ban pár másodperc alapján automatikusan a megfelelő képarányt választja. Nagy piros pont a Pana mérnökeinek ezért.

  Feketeszint: Nagyon fájdalmas pont ez és emiatt nagyon gondolkozom, hogy a Sony eladásra kerül, mert egyszerűen nem lehet úgy beállítani, hogy értelmes fekete szintet érjen el az ember. A régi, belépő plazma mellé állítva pedig egyenesen sírni támadna kedvem, hogy itt tartunk LCD szintjén 2011-ben... Ráadásul a sarkokban erőteljes bevilágítás van a LED technológiának hála... A poén az, hogy az üzletben még a lámpát is hajlandó volt az eladó lekapcsolni a kedvemért, hogy megnézzem mennyire fekete a Sony feketéje, de ott azért volt bőven háttérfény így is és hát azt kell mondanom jelenleg is csak háttérfénnyel van értelme HD adást nézni ezen a típuson...

  Felbontás: 2m-re van a kanapé a TV-től és bár jó a szemem (Kettesy-tábla legapróbb számát is látom), de mozgóképnél nem tudnál egyértelműen kijelenteni, hogy több részlet van-e az 55"-ös 1080-soros Tv-n mint a 42"-es 720 soroson. (Nyilván 1080-as Blu-Ray forrást használva.) Álló képek esetén a különbség kis keresgéléssel előjön, azaz a TV-t képkeretként használók előnyben. A felbontást azért is fontosnak tartom itt megemlíteni, mert sokszor olvasom, hogy előnyként szerepel egy 40-42-50"-os TV-nél, hogy full hd-s. Nos igen, előny, ha sasok nézik vagy ha 1-1.5m-re vagyunk a TV-től. Egyébként ne legyen ez szempont.

  Fogyasztás: Sok kritika éri a plazmákat a fogyasztásuk miatt (bár sosem értettem, miért számít az ha egy 200-500eFt-os Tv kemény 5eFt-tal többet fogyaszt évente ), ezért lemértem az átlagfogyasztást egy full hd film első 10 perce alatt. Pana: 184Wh, Sony:116Wh (egész órára vetítve természetesen). Tehát óránként 5Ft a difi. Azt hiszem ez kibírható. (Megjegyzendő ennyit fogyasztó plazmát ma már 50"-es méretben sem igen találni.) TV adásnál a különbség még kisebb...

  - Használatba vétel és használat: A Pana esetén az beégés miatt érdemes volt "bejáratni", a Sony-nál nyilván ilyen nincs. Az első párszáz órában ez tényleg kellemetlen lehet valakinek, hogy figyelni kell, hogy ne legyen konstans tartalom a képernyőn. Ellenben LCD esetén egyből lehet "teljesen" kihasználni a TV tudását. Beégés kapcsán annyit érdemes még említenem, hogy Xbox-ozás/Wii-zés nem hagyott a bejáratás után nyomot a Pana-n.

  Extrák:
  24p.: Mindkét TV tudja, de sem én sem a két tesztelő kollégám nem látta a különbség a rendes 24p-s és a sima 60Hz-es lejátszás között, pedig jópár svenkeléses jelenetet megnézünk. Ettől függetlenül, biztosan sokan vannak, akik észreveszik a finom rángatásokat, amit elvileg a 24p hiánya okozna.
  Motionflow: A Sony nagy találmánya, köztes frame-ket szúr be, ezzel teszi folyamatosabbá a mozgást. Valószínűleg újra mi nem vagyunk erre érzékenyek, de semmi érdemleges javulást nem láttunk, ha bekapcsoltuk.
  3D: Lehet konzumidiótázni, de néha jó leülni és ámulni egy picit. A crosstalk-ot a Sony eléggé minimalizálta, szép a kép is és teljes 3D-s animációkat szájtátva bámulnak a gyerkőcök (én is.. Az egyik tesztelő kolléga ellenben nem látta a 3D-s képet, ezért mindenképpen érdemes vásárlás előtt tesztelni, hogy van-e értelme megvenni a 3D-s TV-t.
  Tükröződésmentes bevonat: Egyik készüléknél sem volt zavaró tükröződés, így itt döntetlen az állás. Az elhelyezésre azonban érdemes figyelni, a legjobb, ha a fényforrás (ablak) a TV-re merőleges falon van és nem a szemköztin. Egy függöny/redőny persze mindig csodákra képes.

  Összefoglalva:
  - Nem szeretnék ebből általánosítani, de megállt az az örökbecsű mondás, hogy LCD nem való analóg adáshoz, abban messze jobb a plazma.
  - Nagyobb felbontás csak extrém esetekben számít, inkább a képminőség/szolgáltatások legyenek a választás szempontjai
  - Fogyasztásbeli különbségek elenyészőek, ne emiatt kérjünk az áramszolgáltatótól az ingyenes 32A mellé még többet.
  - 3D szép és jó, crosstalk egyre csökken, de figyelni kell, mert sokaknak az agyuk nem hagyja magát átverni
  - 24p/frame instert trükkök: hasonlóan a 3D-hez, próbáljuk ki előtte, hogy látjuk-e egyáltalán, mert nem biztos, hogy van értelme megvenni a drágább készüléket, ha nem látjuk a különbséget.
  - Hatalmas csalódás volt számomra a Sony kapcsán az a feketék teljes hiánya (közben volt lehetőségem összehasonlítani egy HX820-szal és bizony ott is messze van még a négy éves belépő plazma szintje....). LCD mellé még mindig kell a háttérvilágítás sötét estéken, hogy becsapjuk a szemünket.

  Nos röviden ennyi lenne a nagy összehasonlító teszt. Magam részéről annyit tudok elmondani, hogy semmi, de semmi olyan okot nem tudnék felhozni a képminőséget illetően amiben előbbre járna a 460eFt-os Sony LCD, mint egy ősöreg belépő plazma. Egyéb szempontok alapján nyilván vannak az LCD-nek előnyei (némileg könnyebb, kicsit kevesebbet fogyaszt és főleg nem hajlamos a beégésre), de egyiket sem látom olyannak ami feledtetné azt, hogy nem lehet normálisan, sötét szobában filmet nézni a Sony LCD-n a feketék hiánya miatt...

Új hozzászólás Aktív témák