Új hozzászólás Aktív témák
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Lompos48
#13876
üzenetére
Még a gyógyszerkönyvi tisztaságú desztillált víz is vezet, csak nagyon kicsit (ugyebár ott van benne az autoprotolizációból származó hidrogénion és hidroxidion). Desztillált víz esetén is működik a vízbontás, csak nagyon lassan, mert alig vezet. De nem szigetel.
Amúgy az alaplapokat, VGA-kat rendesen mossák a gyártási folyamat részeként, vízzel, többször is. (Tudom, hogy te tudod, nem neked szánom. Tudjuk kinek.
)HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Nem deszkamodell kell. A tranzisztor bázisáram nélkül nem vezet, nem világít a piros LED. Ebben egyezik a véleményünk.
A két kérdésem:
- Hogy alakul ki a bázisáram a kapcsoló nyitott állásában?
- Hogy alakul ki a bázisáram a kapcsoló zárt állásában?Egy feszültségforrást látok csak, és...
És átgondoltam. Túl univerzálisan gondolkodom, affenébe. Ott a ventilátor, fixen bekötve. Én lecsatlakoztatható terhelés esetére vettem figyelembe a dolgokat, mint univerzális be-kikapcsoló piros-zöld jelző. Amikor is a kapcsolónak rácsatlakoztatott terhelés nélkül is kell jelezni, mikor van kikapcsolva. Arra az esetre nem jó a kapcsolás, de fixre beforrasztott ventilátorral jó. Túlságosan erős a négypólus-szemléletem, azt hiszem.
Kiürítéses MOSFET-tel meghajtott piros LED esetére viszont igaz a terhelés nélkül is világító piros LED esete.
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
válasz
djsunny
#7144
üzenetére
A legtutibb megoldás: fogsz egy mérőműszert, és az egyik ventilátort megméred, milyen áramerősség áll be fix 12V-on. Ha nem vesz fel annyit (0,4A), hanem kicsit kevesebbet, máris a gyári határértéken belül vagy a szabályozóra nézve.
Másrészt, ezt a kismértékű túlterhelést bírja, amikor leszabályzod a ventilátort, rohamosan csökken az áram, amit felvesz. A kapcsolótranzisztor miatt ezek a panelek alapból 0,2-0,4V-tal kevesebb feszültséget adnak a kimeneten, fellép egy feszültségesés. Ez is csak lefele befolyásolja a ventilátor által felvett áramot.
Harmadrészt, a legtöbb ventilátor amit láttam, nagyjából fele áramerősséget vett fel alapfeszültségen (kb. 50%-uk), de a maradék is a ráírtnál kevesebbet, mint a ráírt érték, tehát ez is afféle csúcsértéknek kezelendő, mint a merevlemezeknél.
Negyedrészt, azt a kis többletterhelést el kell, hogy vigye a panel.
Végső konklúzió: Ha a venti annyit venne fel tényleg, én akkor is rákötném, de 101% a valószínűsége, a fentebb részletezettek miatt, hogy sokkal kevesebbet vesz fel. Ezért kötheted rá nyugodtan. Ha teljesen zavartalanul akarsz aludni, akkor pedig az első pont az aktuális: mérj!
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
-
04ahgy
nagyúr
Én is a 0,6W-osra tippeltem. Arany középút.
Nem azért. 2V esik a LED-en, 10V jut az ellenállásra. P = U*U/R = 100/475 ~ 100/500 = 0,2W. ennyi disszipálódik tehát az ellenálláson. A szénréteg már gyártástechnológiáját is tekintve instabilabb a fémrétegnél. Kisebb hőmérsékletet bír, a külső paraméterek jobban befolyásolják. 0,2W körül egy 0,25W-os ellenállás már a terhelhetősége vége felé üzemel.
Szélsőségek alatt mit értesz?
Azt, hogy a kocsiban a hűlési viszonyok a zsúfolt hely miatt gyakran lehetnek kedvezőtlenek, továbbá igen tág a hőmérsékleti skála. Egy napon hagyott kocsiban akár a 60°C-ot is elérheti a hőmérséklet. Ezért is alkalmazzuk az egyel nagyobb értékű ellenállást.
Ha jól tudom, a legnagyobb töltőáram max. ~ 15V szokott lenni. Ilyenkor esetleg elfüstölhet a LED?
Nem jól tudod, és nem füstölhet el. A töltőfeszültség lehet 15V, valamint a LED sem füstöl el. Azért van ott az ellenállás. Ez a kis (10V...15V) feszültségváltozás alig okoz áramerősségváltozást, épp az ellenállás miatt. A LED-en a maximális feszültség mellett is 25mA folyik. A modern LED-ek 100mA-t is vígan elviselnek.
Egyik ismerősöm keveselte a 470 Ohm-ot. Azt mondta, h számításai szerint 1200 Ohm körüli lenne jó.Nem kevés az. Az ő példájában kb. 8mA tudna a LED-en átfolyni, a te 470ohm értékednél kb. 15-25mA jut a LED-re. Logikus is: ő kétszer akkora ellenállást alkalmaz, fele akkora áramot kap, és vice versa. Mint fentebb említettem, még 50-100mA is lazán fekszik ezeknek a LED-eknek, de a most kiszámolt 20 is elegendőnek fog bizonyulni a te esetedben.
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
válasz
jerry311
#7137
üzenetére
Jézusoooom. Mégsem kellett volna sört (folyékony kenyeret) táplálkoznod a folyamat előtt. Vagy ez segített, hogy ne add fel?
Hallod, ecsém (már bocs a megszólításért), de te ritka kitartó ember vagy.
Képes voltál lombfűrésszel kivágni 10cm-t! A lombfűrészlap az fára van, kérem... Gyorsabb mód: körbefurkálni 4-6 mm-es fúróval, és kitörés után gömbreszelővel kireszelni.
Annál is gyorsabb: dekopír fűrész, fémvágó lappal. (Egy kis sorjázás kell utána.)
Még gyorsabb: dekpír fűrész ívelt fémvágó lappal.
Még gyorsabb: Dremel. (Kicsit drága, kicsit fogyasztja a korongot, de nagyon csinosan lehet vágni vele.)A leggyorsabb, de szerintem nagyon nem elegáns megoldás, viszont, melyet magam is választanék, a következő: flex, 110 vagy 120mm-es csiszolókoronggal. Ráfektetve egy kicsit beljebb a vonalnál, szépen elfogyasztanám vele a vékony lemez anyagát.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Rockybro
#7134
üzenetére
A 4 pines ventik rámennek a 3 pines csatira, csak egy pin nem érintkezik, "lelóg".
Nem tudom pontosan, mekkora a távolság az előlap, és az ajtó alja közt, de egy módszert tudok. Egy darabka gyurmából csinálsz golyót. beteszed két papírlap közé, hogy a házat ne maszatolja össze. Seggére állítod a házat, hogy az előlap felfele nézzen, és a gyurmagolyóra rácsukod az ajtót. Persze a legkisebb távolságú részre helyezd el. Összecsukáskor az előlap összenyomja a golyót, amit te megmérsz. Máris tudod, mekkora a távolság.Kinézel egy ventiszabályozót, felmész a gyári weboldalra, letöltöd az adatlapját. Ott egy műszaki, sematikus rajzon rajta vannak a méretek, többek közt az is, hogy a gomb mennyire lóg ki. Értelemszerűen olyat válassz, ami kevésbé lóg ki, mint a távolság.
Vannak továbbá nem tekerős, hanem digitális ventilátorszabályozó panelek, csak kissé drágábbak. Az viszont az előlappal egy síkban van.A CPU ventit akár az alaplapodról is szabályozhatod, a processzor hőmérsékletének függvényében, vagy a fentebb említett módon megvásárolt ventilátorszabályzóra is kötheted.
jerry311: hajrá!
HGyu
-
#7133
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#7132
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#7132
üzenetére
Akkor segítek. Nem kell semmilyen +20kV elektród. Még csak fix -20kV elektród sem kell, ami az ionizációt okozza.
Elég egy egyszerűbb blocking-oszcillátor, valamint egy megszakításos gépkocsi gyújtótrafója. Ennek primerén kapcsolgatod a 12-24V egyenfeszt, ~80-150Hz frekvenciával. Ekkor a kimeneten, a szekunder hegyén már alapból a tápfeszültséggel javarészt ellentétes (átmeneti tranziensektől eltekintve), de nagyfeszültségű impulzusok jelennek meg. Tehát a javarészt egyenpotenciál, ha időben változva is, de fennáll.
Az ionok leröpítésére meg neked semmit nem kell tenned! Megoldja a fizika maga. A csúcs épp teszem azt, - polaritású a földhöz képest. A levegő molekuláit ionizálja, egyforma mértékben keletkezik + és - töltésű ion. A - töltésűt a - csúcs azonnal, lórúgásszerűen eltaszítja, a + iont meg tárt karokkal rántja magához egy ölelésre... Ott az elektronfeleslegből kapva rekombinálódik, és semleges töltésű atom lesz belőle, mely újra tud ionizálódni, és bezárul a kör.
Hogy az ionkoncentráció ne csak a csúcs környezetében legyen magas, egy nagyon kis térfogatáramot biztosító (pl. 5V-ról hajtott 12V-os 12cm-es) ventilátort tehetsz oda, hogy a levegő mozgatását megoldja, de a koronakisülést a légáramlás ne akadályozza.
HGyu
-
#7131
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#7130
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#7130
üzenetére
Milyen messze akarod tenni azt a "lerántja" +20kV-os elektródot a másiktól?
HGyu
-
#7129
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#7128
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#7128
üzenetére
Minek neked az a 2*20kV? Ráadásul földszimmetrikus egyenfesz formájában? Gyanús vagy te nekem, valamit te forgatsz a fejedben...
HGyu
-
#7126
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#7101
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#7101
üzenetére
+ / G / - ---> szerintem kettős polaritású áramellátáshoz lett kialakítva, de az oszcillátora berezeg így is. Legtöbbször ezek hegyes tűimpulzusok, valamint a primer oldali induktivitás által visszarúgott lökések, vagy csak akár a kapacitívan parazitacsatolt kimeneti nagyfrekvenciás magasfeszültség visszajut a tápoldalra.
Az inverter szerintem gépkocsiakkumulátoros üzemre lett tervezve, ott ez nem gond. (Habár akkor meg nem kettős táplálású... Érdekes. Szét kellene szedni, és hozzáértő szemnek árulkodik már a panel.)Hogy a számítógép táp ne rázzon, köss egy LC szűrőt az invertered elé...
A csúcshatást egy nagyobb injekciós tűvel tudod jócskán megnövelni.
Irányítható az ionizált nyaláb, csak pozitív töltésű fémlemezt kell a közelébe helyezni. Vagy negatívot... Ugyanis a plazmában ugyanannyi töltésmennyiségben van negatív és pozitív ion.HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Az 555-öst miért ne köthetné a 12V-ra? Tudtommal 18V a tápfeszültség maximuma az 555-nél. Továbbá, ha 50...10mA-nél nem nagyobb a LED árama, még csak kimeneti tranzisztor sem kell, 200mA a specifikációban megadott tartós kimeneti áram, 500mA impulzusüzemben. Ez típusfüggő, konkrét gyártmányra az adatlapot meg kell nézni előtte.
Apropó, nem tud valaki egy alapabb tudású (1-2MHz-ig) oszcilloszkópot eladót?
tomy_cz: elég.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Daemon09
#7086
üzenetére
A logaritmikus potenciométer az emberi fül speciális, nem lineáris hangerő érzékelési görbéje miatt kell. Ezzel a potméterrel érhető el, hogy ha kétszer nagyobb szögelfordulást állítasz be, akkor a hangerőérzet is duplázódik. Mivel aszimmetrikus, nem mindegy hogy kötöd be. Erre majd figyelj.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Osztom shtml mindegyik ide vonatkozó hozzászólásában leírtakat. Úgy látszik, ő meg is értette a mondandómat.
A vonatkozó sodrott rézhuzal egyes tápoknál olyan vékony, és olyan silányul van a csatlakozóra krimpelve, hogy én 10A esetén is féltem.
Továbbá te korábban a táp leégetéséről beszéltél, azért is részleteztük ennyire, hogy NEM ég le. Védelem beavatkozás =/= leégés.
"Éljen soká a rövidrezárás"
Hát, itt meg ki beszélt rövidrezárásról...?
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
Pontosan.
Ha visszaolvasol, láthatod, hogy a vita egyetlen apróságon robbant ki: egy ág vs. több ág. Ez így azért nem jó, mert a legtöbb n ágú tápegységnél az ágazás az csak virtuális. Teljesen közös, tehát egyetlen egy darab szabályozó kör van, minden közös. Csak a védelmek nem virtuálisan többszörözöttek, minden más igen. Egy virtuális ágra van egy valós védelem, ami lekapcsol. Ha a védelmet (teszt körülmények közt) kiiktatnánk, az ilyen virtuálisan több ágú táp egy ágon is leadná vígan a teljes terhelésének megfelelő teljesítményt. (Ha a kisebb feszültségekre vonatkozó szükséges terheléstől most eltekintünk.) Természetesen nem a vékonyka vezetékeken. A több ág tkp. épp azért kell, hogy a nagy áramok egyenletes, és alacsony feszültségesést hozzanak létre. Kell továbbá a szabványnak való megfelelés miatt is.
Ezen okokból kifolyólag teljesen helyénvaló amit fentebb írtam. Miszerint, kevésbé éles beavatkozású védelemmel rendelkező tápok egy virtuális ágakon az adott ágra megszabott terhelés felett terhelhetők, ha másik ág meg alul van. Anélkül, hogy túlterheléstől elpukkanna.
Több, de kisebb főtrafóval rendelkező tápoknál már van értelme beszélni egy ágon jelentkező túlterhelésről. A PC piacon ilyet ritkán látni. Én még pl. sosem voltam hozzá elég szerencsés. Szervertápok pedig más tészta.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
A 3D terhelés felénk is áramerősségben jelentkezik – elsősorban. Viszont látszik is, hogy az általános iskolás fizikaanyaggal tisztában vagy, fél jópont! De az egyetemi, szakosított középiskolai nem igazán megy...
A táp a +12V sínt a vezetékek tövében feszültséggenerátorosan táplálja. (Azaz a feszültséget tartja stabilan.) A te áramfelvételed a vezeték ohmikus ellenállásán U = I*R feszültségesést okoz, ergo a vezeték végén U' = U(0) - I(VGA) * R(vezeték) feszültség jelenik meg. Ami bizony változik, ha az áramfelvétel változik. Méghozzá azzal fázisban! Erre a feszültségingadozásra gondoltam, és ez bizony nem árt a merevlemezeknek. Mértéke viszont nagy áramoknál (15-25A) számottevő.
A kodegány, trust (Egészségemre!
), merkjuri, dír, stb. tápok még mindig a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" elvet követik.HGyu
-
#7074
04ahgy
nagyúr
CounterBoci
#7072
04ahgy
nagyúr
válasz
CounterBoci
#7072
üzenetére
Max. 5m-t enged a specifikáció. Próbáltam én is hosszabbal, de 5-6m-nél már kezd a jel a gép számára felismerhetetlen lenni. Bizonyos pendrive-jaim már 3m-es hosszabbítón sem működnek, közvetlenül gépen pedig igen.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Úgy látom, mindketten kifejtettük a véleményünket. Ez alapján, ismét visszaolvasva a legelső hsz-em, láthatod, hogy a jézusom az a GX2 tápellátását körülvevő hype/mítoszvilágra vonatkozott. Egy rövidzár a +2 pinre. Egy ágból PCIe 6pin csati az itt fennmaradó 6 lukba, egy másik ágból a normál hatos csati a megfelelő helyre. A vonatkozó logout cikk kissé ennél misztikusabban írja le, pedig nem így van. Te is írod: egy átalakító, amit két perc alatt összedobok. A GX2 csak a rövidzár meglétét nézi, ezután ha áramot eleget kap, édesmindegy neki, hogy a testek függőek, avagy függetlenek-e.
Pontosan ezt mondtam, logikailag ez következik: csak tápspecifikusan igaz, azaz némely tápnál. Ahol gyors beavatkozású, kicentizett a védelem, ott nem. Egy hirtelen poweroff (védelem beavatkozásra értve) biztonságát te hol kérdőjelezed meg? Fizikailag / elektromosan semmi nem biztonságos nincs benne. Logikailag, ergo adatvédelmet figyelembe véve természetesen már jóval árnyaltabb a kép. De megfelelően beállított OS, fájlrendszer, naplózás, autosave esetén ez gyakorlatilag nulla, attól a kellemetlenségtől eltekintve, hogy bizony lekapcsolt a gép.
A specifikáció szerinti +/- 5%-on belüli 12V-os ingadozásra egy merevlemez nem érzékeny. A kontakthiba okozta erősebb ingásokra, a határértéket meghaladó impulzusra viszont nagyon, ez tény. A 3D terhelés max. 100mV feszültségingadozást okozhat egy táp kategóriába eső tápegységnél. Ipari hulladék kategória most nem játszik természetesen.
Remélem, az álláspontunk rohamosan közeledik.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
A forgalomban lévő tápok 99%-ának nem függetlenek az ágai. Ugyanúgy egyetlen közös főtrafóról, egyetlen közös egyenirányítóról, szűrőről jönnek. Az ágakra bontás csak az ATX2.0 szabvány aktuális, 20A-es ágankénti terhelés leadásának maximalizálására van. ergo, csak a védelmek vannak külön áganként.
Ha elosztottan terheled, akkor semmi gond. Ha egy ágon túlterheled, akkor csak a védelem avatkozik közbe, a táp főáramköre semmiképpen sem érez túlterhelést, hiszen egy elektromos áramkör. Neki mindegy, hogy te kívülről 2*16A-t, vagy 1*32A-t látsz, ő ezt 1*32A-nak érzékeli. Ha a védelem nem jól méretezett, akkor pedig vígan táplálja a kártyád.
Az a táp, melynek minden 12V-os ágra külön főáramköre van, iszonyat drága, de létezik. nem sok választja el a redundáns tápoktól.
Ajánlott olvasmány: tápos mélyvizes topik, elektronikai áramkörök méretezése, stb.Az, hogy két nagyáramú csatlakozót (PCIe) egy ágra tesznek, mely 16A felett kapcsol le, az már a mérnöki tevékenység megszégyenítése. VGA táplálást valóban nem lehet rábízni, kettőt pedig főleg. De a tápod elpukkanni a fentebb részletezettek miatt nem fog!
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Jééééééééézusooom!
Itt sírtok a lábkiosztás miatt, és csak 50 hsz-t kéne visszaolvasni: #6966...
Másrészt, bátran rá lehet kötni akármilyen tápból a 6 pinest, a fennmaradó 2 pint meg rövidre kell zárni, nem kell se testelni, sem egyebet tenni vele. A kettő közt legyen rövidzár és kész. Semmilyen más mizéria nincs. A nemlétező mizéria fejtegetésével meg telepostoltatok fél nagytucat hozzászólásnyi teret...HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Érdekes problémakör elé kerültem a minap... Stabilizálnom kell 16-18V egyenfesztültséget, 1,5-2A áramerősség mellett, úgy, hogy ha terhelődik, akkor leesik 12V alá. Amikor felette van, a lehető legpontosabban legyen 12V, amikor alatta, akkor a stabilizátoron a lehető legkevesebb essen!
A stabilizátornak nem kellett, hogy ppm nagyságrendbe essen a pontossága. A megoldás, részleteiben alább található meg, mely egyszerű, de nagyszerű.
Egyetlen egy darab, germánium áteresztő tranzisztor a kulcs. Egy Zener hajtja meg a bázisát. Ha a bemenő feszültség leesik, akkor is csak 0,2-0,3V esik a stabilizátoron.
Egy külső rack-hez kellett ez, melyhez nem volt külső tápegység. Vélemények?
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
A hónap végére lesz szkópom. Egy néhánytíz...150VA teljesítményű prototípus inverter fog készülni. Lesz logout cikk belőle, természetesen szkóp-screenshotokkal.
Amilyen lesz, olyan lesz, meglátjuk, hogy alakul a szinusz.. Az előre, szkóp nélkül méretehzető-szerelhető dolgokat (mint a kimeneti LC szűrő) már csinálom.HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Hello!
Korábban beszélgettük-pedzegettük itt a topikban az inverter megvalósítási kérdését. Hogy brutál erős is legyen, de egyben szinuszos is!
Az éjjel megálmodtam a jó megoldást. 12V...48V (valamilyen szabványosabb értékű) bejövő feszültség. Egy nagyfrekvenciás, akár teljes hidas step-up konverter. 100-200kHz frekvencián, áttekercselt táp trafóval, vagy egyedi készítésűvel kivitelezve. Ezután a 320-380V egyenfeszültséget egy PWM vezérlésű, szintén teljes hidas, nagyfeszültségű MOSFET-tel megszaggatom, alternálom. Aluláteresztő szűrő tekerccsel a kimenetre, és kész a szép szinusz, jó hatásfokú inverter. Hálózati szinkron innentől már gyerekjáték.
Vélemények?
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Így igaz. Garmadával lehet kapni előre tokozott kis oszcillátorokat. Csak azt kell kideríteni, oda mekkora kell. Még a nem ugyanolyan tokozás sem gond, mert összedrótozod a lábakat. Csináltam én már ilyet, csak FET-tel.
8 lábú SMD FET helyére tettem TO220-as tokozásút. Szépen nézett ki a videokártya... HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Hequila
#6964
üzenetére
Gyakorlatilag semmilyet. Elméletileg pedig azt, hogy milyen vágású a kristály (a kristályszerkezeti síkokkal párhuzamosan, merőlegesen, vagy esetleg haránt vágták-e. De ezek inkább az analóg, igen pontos sávú szinuszos, precíziós oszcillátorok esetében mérvadóak, és ott is a max. néhány MHz frekvenciáig terjedő kvarcoknál. Alaplapnál, digitális ketyerénél több tíz MHz-es kvarcok vannak, tehát gyakorlatilag a lényeg, hogy rezegjen.
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Undoroid
#6941
üzenetére
Egy LED nem attól fog jól világítani, mert áramgenerátoros. Az áramgenerátor csak nem enged rá kisebb, sem nagyobb áramot. Magyarul mondva: áramstabilizátor. A LED pedig szépen kiválogatja a konkrét áramhoz a feszültséget. Igazából a soros ellenállás, megfelelően nagy (végtelenhez közelítő) bemeneti feszültségnél egy ideális áramgenerátor. A valóságban pedig csak egy közelítő megoldás. Az elektronika annyiban más, hogy aktív alkatrészekkel virtuálisan nagy belső ellenállást lehet egy áramforrásnak kölcsönözni, attól lesz áramgenerátoros jellegű a táplálás. (Természetesen szigorúan az áramgenerátor kimenete felől nézve.)
Elhiszitek, hogy engem abszolúte nem érdekel, hogy egy LED hány W-os? Engem csak egy fényerősség, esetleg egy terítési térszög + fényáram kombináció érdekel. Ezek után lehet szempont, ha ezek egyeznek, a minél kisebb teljesítményfelvétel. Magyarul, egy több W-ot fogyasztó LED is lehet kevésbé jó...
Ne vedd személyeskedésnek, de a "Szia! Nincs mit! Üdv!" jellegű hozzászólások, akár OFF-ba téve is, akármennyire is segítőkész vagy, és valóban szívesen segítettél nekik, kissé hozzászólásvadásznak tűn(het)nek egy szakmai topikban.
HGyu -
#6754
04ahgy
nagyúr
norbee2244
#6753
04ahgy
nagyúr
válasz
norbee2244
#6753
üzenetére
[Link], a ventilátorod tehát 88cfm légszállítású. Ugyanekkora, vagy magasabb levegőszállításút keress, különben a tápod ki lesz téve a túlmelegedés veszélyének.
És a 40dBA zajszintnél halkabb kell. A linken alul pont vannak kapcsolódó termékek, azok közül ez a típus épp megfelelő lenne, és az ára sem vészes.
De listáztathatod az összes 120mm-es ventit is, itt, és légszállítás, valamint zaj alapján válassz. A légszállítás egyenlő, vagy nagyobb legyen 88-nál, a zaj pedig egyenlő, vagy kisebb, mint 40dBA.
HGyu
-
#6752
04ahgy
nagyúr
norbee2244
#6751
04ahgy
nagyúr
válasz
norbee2244
#6751
üzenetére
Ennyiből sajnos mi sem tudjuk. Chieftec 350W-os tápok voltak / vannak többféle 8cm és 12cm átmérőjű ventilátorokkal is. A ventilátor adatlapjáról (a nem forgó részére van ragasztva) le kellene olvasni a gyártóját és a típusát. Utána tudunk bővebbet is mondani!
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
válasz
drfirsty
#6642
üzenetére
Igen. Rafinált dolgok ezek a PWM ventik, hisz egy statikus, gyengeáramú jellel vezérelve, önmagukat szabályozzák. Azért jó, mert nem kell külön, disszipáló áramköri elemeket a szabályozásukra felsorakoztatni, ráadásul kisebb-nagyobb teljesítményt felmutatva.
Ha azonban a PWM láb nem kap feszültséget (azaz a levegőben lóg), azt a venti 100%-os fordulattal honorálja, azaz a szabályzó áramköri részletei gyakorlatilag átengedik az áramot. Innentől kezdve te ugyanúgy szabályozhatod feszültséggel (teljesítmény feszültséggenerátoros jellegűen), mintha egy sima, háromhuzalos ventilátor lenne.
HGyu
-
#6632
04ahgy
nagyúr
Banzin tanbá
#6631
04ahgy
nagyúr
válasz
Banzin tanbá
#6631
üzenetére
Mindegy, hogy azt a két gombot hogy kötöd rá, ugyanis adnak egy rövidzárat, mikor megnyomod, és az nem polaritásérzékeny a nagy könyv szerint, úgyhogy jól gondoltad.
Nem az ACPI üzemmóddal lesz ott gond a leállításnál?
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Undoroid
#6484
üzenetére
Nincs reakció. Egy fizikai változás van, ami hőfejlődéssel jár. Legfeljebb fizikai robbanás lenne. És csak a cc. kénsav esetében, sósavnál nem.
Didyman, igen. A BME-n is találkozni velük már, egyre inkább...
Kételkedem: ez nagyon jól esett. Didyman nevében is mondhatom. Étteremben voltam, és csak átfutottam a fórumot, a többiek meg nem tudták, mitől csillogott a szemem néhány másodpercig.
Tényleg öröm ide járni, bizton állíthatom.Shtml: a kék ventiket akarod elsötétítni? Kellenek legközelebb? Én egy tappancscsal benyúlnék a venti pereme alá, és kapna direktbe 5V-ot egy pillanatra a LED meleg lába. Már bőven elég ahhoz, hogy csak elhalványuljon jó esetben, de legtöbbször teljes halál. Még kevés ahhoz, hogy a teljes halált fekete égéssel 'honorálja'...
Ki hallott már olyat, hogy egy kiégett LED miatt esne a gari. Sőt, viheted vissza gariba, hogyhátkéremszépenezkiégett. HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
didyman
#6460
üzenetére
Egy rész peroxid, két rész sósav. Egyforma moláris tömegük miatt ez még jó is lenne, ha azonos töménységű oldatban jutna hozzá a kezdő. De az eltérő tömegszázalékos összetétel miatt a 2:1 sósav-peroxid arány 4:1 oldattérfogat-arányban realizálódik... És nagyon nem mindegy, hogy mennyi a peroxid, pont a pezsgés miatt. Magad írtad le a szemmel-orral tapasztalható negatívumait.
Mit tanítasz egyébként?
Viszont tényleg igazad van, egyre több, leérettségizettnek is komoly gondot jelent egy mezei százalékszámítás. HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Undoroid
#6461
üzenetére
Mindegy, melyiket öntöd melyikbe.
Ahogy Rive is mondja @ #6463: kizárólag a tömény kénsav erős vízelvonószer. Ráadásul ott több hatás is összejátszik.
- A kénsav nagyon exotermen oldódik vízben ---> hatalmas hő fejlődik.
- A kénsav sűrűsége nagyobb, mint a vízé, majdnem duplája. Ha a vizet öntöd a savba, a kis mennyiségű víz a kénsav tetején fennmarad, az oldáshőtől azonnal felforr. Elképzelheted, hogy mit művel a robbanásszerűen képződött gőz által szétvetett, forró, tömény kénsav.
A hidrogén-klorid oldódása vízben messze nem ilyen exoterm, ráadásul a legtöményebb sósav is csak 36m/m%-os, azaz 64%-a víz. Ez nem számít töménynek, és bátran önthető bele a víz.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
didyman
#6457
üzenetére
Középiskolai kémia-anyag, sőt, józan paraszti ész. Egyszerű, és egy kezdőnek sem kezd el pezsegni hirtelen a savfürdő.
Veszek 35%-os hidrogén-peroxidot, és 20%-os sósavat. A szükséges mólarány 2:1.
A sósav az 36,5g/mol moláris tömegű, a hidrogén peroxid pedig 34g/mol.
Vegyünk egy molt a peroxidból (34g) és két molt a sósavból (73g).
Az oldatok töménységét figyelembe véve 34 / 0,35 = 97,14g H2O2 oldat kell. Legyen ez 90cm3 a víznél nagyobb sűrűsége miatt és 73 / 0,2 = 365g HCl oldat kell. Ez szintén az előzőek miatt legyen 350cm3. Elkészítettük a vegyszereket sztöchiometriai arányban tartalmazó elegyet, térfogata hozzávetőlegesen 440cm3. Ezt 800-1000cm-re még hígítsuk fel vízzel, hogy hígabb legyen.
Töményebb oldat --> gyorsabb maratás, de nagyobb hőfejlődés. ezáltal a gázok is kezdenek távozni.
Hígabb oldat --> lassabb maratás, és garantáltan semmilyen gáz nem fejlődik, legfeljebb minimális.Ha sosem kezdi el valaki, akkor mindig kezdő marad. De hiszem, hogy megfelelő tervezéssel minden kézbentartható.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
didyman
#6451
üzenetére
Most elárultad magad. Való igaz, hogy kezdők ne marassanak ezzel, legalábbis tervezés nélkül.
"A peroxid meg a sósav meg elég komolyan mar, pillanatok alatt felhevül, ekkor gázosodik (oxigén, jaja, hajolj csak fölé és szívj bele, köpni-nyelni nem lehet utána)."
Ezt hívják úgy, hogy túl tömény oldat. Mivel a koncentrációk magasak, persze, hogy gyors a reakció, és mivel exoterm, ezért az intenzív hőfejlődés. Pozitív visszacsatolás, mert melegebb környezetben még inkább gyorsul a reakció, stb. Másik kérdés: milyen gáz keletkezik? Természetesen oxigén, ugyanis a hidrogén-peroxid, instabilitása miatt hőbomlást szenved. (Itt követted el a másik hibát, a hidrogén-peroxidot nem pontosan számoltad ki, hanem feleslegben tetted az amúgy is tömény oldatba.) Továbbá nézzük csak a gázok oldódását. Ugyebár az endoterm. A 20-22%-os háztartási sósavat a hidrogén-peroxiddal összeöntve már alapból a tiszta sósavra jellemző 37,5 m/m% alatt telítetté válik a sósavoldat, hidrogén-kloridra nézve persze. Továbbá a rézionok is csak csökkentik az oldhatósági szorzatát, méghozzá elég jelentősen. Az helytelen koncentráció, amit alkalmaztál, felhevüléssel jár. Mint ahogy a langyosabbá melegített szénsavas ital melegebben jelentősen kevésbé oldja a szén-dioxidot, a sósavoldat is relatíve egyre telítettebbé válik, ha melegszik. Tehát egyre kevesebb hidrogén-klorid gázt képes oldani. Az egyébként is felszabaduló oxigénnel aztán meg nevetve távozik abból is valamennyi. Annak a szagát és hatását érezted. Tehát a kémiai folyamatok alapján igenis oxigén szabadul fel, mely a magas hőmérséklet miatt jelentős mennyiségű hidrogén-klorid szennyeződést tartalmaz.
Tehát: megfelelő sztöchiometriai arányban, megfelelő oldattöménységnél csendes a réz oldódása, és sem hőfejlődéssel, sem gázképződéssel nem jár.
Jah, a másik: vegyszer fölé NEM hajolunk! Főleg ha az maró hatású, és mérgező gázokat képez.
"Mérgező ez is, nem kell meginni, ellenben nem marja meg a bőrödet."
Oszlassunk el egy tévhitet! A vas(III)-klorid az mérgező. Pont. A sósav egymagában (mint oldat) sokkal kevésbé mérgező, inkább maró. A gyomrodban is majdnem ilyen töménységű a sósav, mégis élsz vígan. Sőt, gyomorsavhiányos embereknek orvos írt is fel "sósavkúrát". Fél deciliter, megfelelő töménységű sósavat ivott az illető, igen, jól látod, szájon át. Persze aztán szájöblítés, ilyesmi, de azon kis idő alatt nem lett baja senkinek.
A hidrogén-peroxid pedig nem mérgező. Egyáltalán. Csupán rettenetesen reakcióképes, erős oxidálószer, mert bomlásakor atomos oxigén szabadul fel. Tehát maró hatása van csak. mérgezést nem szenvedsz el, ha kezedre cseppen, csak kifehéríti a bőröd. Persze, ha a csípő érzés ellenére ott hagyod, akkor további hatásai is vannak, de kétlem, hogy bárki ilyen hülye lenne. Bőrön át nem fejt ki semmilyen felszívódó, káros hatást, mint a vas(III)-klorid. Kérdezzük azon szőke embereket, akik hidrogén-peroxiddal lettek szőkítve. Továbbá nem tartalmaz nehézfémiont. Sem a sósav, sem a hidrogén-peroxid.
A kettő elegye annyiban különbözik, hogy pozitívabb irányba van benne tolva a H+/H redoxipotenciál, és jóval erélyesebb oxidálószer az elegy, mint az oldatok külön-külön. Maró! Viszont nem mérgező. Ez a nagy különbség.Míg a vas(III)-klorid igen. Felszívódik bőrön át, és az emberi szervezet nem tud vele mit kezdeni, ugyanis nehézfém. Lerakódik és felhalmozódik a szervezetben, hatása additív. (Most arra gondolsz, hogy a vas kell a vérképzéshez, meg makroelem. Jól gondolod, de az a kevésbé oxidált állapotú, vas(II) ion. A vas(III) ugyanolyan káros tulajdonságokkal bír, kis mennyiségben is, mint a többi nehézfémsó.)
Tehát mindenki döntse el, melyik a veszélyesebb módszer. Én inkább vállalok egy kevés felületi, végtagon megtörtént hámsérülést, mint idült nehézfémsó mérgezést.
És hogy a szentabéke mega maradozzon, maradoljunk annyiban benne, hogy a kezdő marató kintaföldi csak tapasztalásosabb társanekivel maratózzon! (Jar Jar Binks után szabadon...
)HGyu
-
04ahgy
nagyúr
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Narancs
#6444
üzenetére
Nana! Nagyon-nagyon hibás dolog a kismegszakítót (leoldási áramerősségi tartomány: 1,6A ... 50A) keverni a fi-relével, mely már kicsi (~10-300mA) fázis-nulla közti áramerősség KÜLÖNBSÉGRE leold, kétsarkúan megszakítva a hálózatot. fi-relé - itt nagyon jól elmagyarázza az úriember.
Tehát: a fi-relé leold, ha az áram rajtad megy át, kikerülve a nullavezetőt, mint visszatérési ágat, így megvédve az életedet. Nem old le, ha 16A helyett 25A-rel terheled a hálózatot, nullavezetőn át, mert pl. hegesztesz, és nem old le testzárlat esetén sem. Földelt hálózatnál, földzárlat esetén viszont már kis zárlati áramoknál is leold!
A kismegszakító leold a névlegest meghaladó terhelésnél, ráadásul kettős védelmi mechanizmussal: bimetálos megszakítás a névlegest épp meghaladó, tartós terhelés esetére, és mágneses megszakítás a hirtelen fellépő hatalmas áramterhelések ellen.
Nem old viszont le, ha testzárlatos a mosógép, és pl. egy A folyik át rajta. Vagy ha zárlatos, megfogod, és csak 5A folyik át rajtad. De te már rég meghaltál...Mod: bocs a feltételezésért, megeshet, hogy valóban fi-relé van nálatok, de kb. 95%-nak érzem annak valószínűségét, hogy csak kismegszakító. Ha az 5% érvényes, akkor nem szóltam.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Megvan még a Vegyszerbolt. A Baross utcánál kell a 4-6 villamosról leszállni. Korrektek nagyon az eladók.
#6432: Én soha életemben vas(III)-kloriddal panelmaratást nem végeztem. Ruhát, kezet örökre befogja (kezet ugyebár a hámréteg természetes lecserélődéséig), és még mérgező is. A sósav magában nem, a hidrogén-peroxid magában nem mérgező, kevésbé veszélyes anyag, mint a vas(III)-klorid. Tapasztalatilag kikeverni teljesen felesleges, a reakcióegyenletet kell alapul venni, és kiszámolni a mennyiségeket.
Cu + 2HCl + H2O2 = CuCl2 + 2H2O
A hidrogén-peroxid azért kell, mert alapesetben a H+/H rendszer elektródpotenciálja nem elegendő a réz feloldásához. Mivel a hidrogén-peroxid erős oxidálószer, így a savas rendszerrel képes az elemi rezet oxidálni. Ha pezsgés van, az nem jó, mert feleslegben vvan a H2O2, és O2 gáz keletkezik. De az keletkezéskor atomos, és igen reakcióképes, megtámadja a lakkréteget is. Ezért van sokaknak negatív tapasztalatuk ezzel a maratófürdővel.
Megfelelő arányban kikeverve a vas(III)-kloridnál egyszerűbb, gyorsabb, tisztább, valamint olcsóbb. Iparilag is ez használatos.
HGyu
-
#6427
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#6424
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#6424
üzenetére
Biztosan jártál már esős-ködös időben nagyfeszültségű távvezeték alatt. Ilyenkor hallani, hogy "zizeg". Ez azért van, mert a hatalmas feszültségtől átjárt vezeték felületi görbülete kis térrészben nagy. Ott az elektromos térerősség is nagy, és így kisülés keletkezik. Persze a távvezetékeknél ezt épp csökkenteni igyekszenek, azért vannak sokszor kerek gyűrűk az élesebb töréseknél, kapcsolódásoknál.
A másik fele a dolognak meg az, hogy ha szándékosan készítesz hegyes felületet, akkor azt ha nagyfeszültséggel járatod át, a csúcsnál oly hatalmas lesz a térerősség, hogy önkéntelenül is kisül. Ennek több fokozata is van, az első a koronakisülés. Ionizátorban ez a kívánatos. Még nem, vagy csak alig látható, viszont termeli a negatív töltésű ionokat, amik a csúcsról nagy sebességgel lerepülnek.
A második fokozat a plazma. Ez már látható, komolyabb, süvítőbb a hangja, és igen forró. következésképp tűzveszélyes is. Plazma hangszóróknál van jelentősége. Ionizátornál már nem megfelelő, mert sok ózont és nitrogén-oxidot termel, melyek az egészségre károsak. Épp ezért az ionizátorokat úgy kell belőni, hogy csak gyenge, fényjelenséggel nem kísért, csendes kisülés legyen a csúcson.
A harmadik fokozata a dolognak az elektromos ív. Akármilyen hihetetlen, még ez is létezhet két pólus nélkül. Tulajdonképpen rokon a plazmával, csak nem egy kiterjedt térfogatú képződmény, hanem karcsú és hosszú. Mint egy kis villám. Teljesen ionizált, zárt csatornaként fogható fel a levegőbeni ív.
Az itt elmondottak nagyon jók még rovarölőnek is. Beállítasz egy koronakisülést a csúcson. körbeveszed földelt fémmel, hogy ne üssön át. Mögéteszel egy UV csövet, azt tudjuk, mennyire szeretik az ízeltlábúak. Az UV csőhöz csak akkor jut el, ha a csúcs környezetén áthalad. Ekkor a bogár kapacitása torzítja a szimmetrikus erőteret, és egy szép kövér ív csap bele a bogárba/rovarba, mely aláhull a gyűjtőbe.
A villanypásztor az teljesen más úton működik. Nem folyamatos, statikus nagyfeszültségre van szükség, hanem nagyenergiájú, nagyfeszültségű impulzusokra. Ott ezt a Lenz-törvényen alapuló berendezésekkel, tekercsekkel állítják elő leginkább.
Egy link, ha plazmát és ívet szeretnél nézegetni: [link]
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Sziasztok!
Nagy gondban vagyok. Vázolom a problémát: van egy "doboz", legyen egy embedded computer. Kimenete egyetlen egy, 15 pólusú D-Sub csatlakozó. Eddig nincs gond.
Két monitorral kellene egyszerre hajtani. Még ez sem probléma, átalakító-elágaztató, és két monitor megy rá, amik egyforma képet adnak. Ez sem gond.A gond ott van, hogy azt kellene megoldanom, hogy monitor1-en az eredeti kép legyen, monitor2-n pedig 180 fokban elforgatott. A monitorokat fizikailag nem tudom mozgatni, csak elektronikai megoldás jöhet szóba.
Egy mikrokontrolleres LIFO-ra gondoltam először, de az rohadt bonyolult.HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
forceberg
#6035
üzenetére
Oksa, te tervezel, én átnézek. Aztán a hobbielektronikai Jedi-tanács mestere (Rive) elé bocsájtjuk a dolgot, hogy lehetsz-e a padawanom.
Alaplapi (logic) FET tökéletesen megteszi, hiszen 50-100A-esek legtöbbször, 4,5V gate feszültséggel már teljesen kinyitnak, és nagyon kicsi a csatornaellenállásuk. De több párhuzamosan kapcsolt FET csak jótékony lehet, mind melegedésre, mind feszültségesésre. És ahol van egy alaplapi FET, ott általában van több alaplapi FET is.HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
forceberg
#6025
üzenetére
Szia!
2-3 párhuzamosan kapcsolt FET a tápágba, olyan 100A-es fajta. Meg sem érzi a táplált alkatrész, hogy ott vannak, ők meg meg sem érzik azt a néhánytíz A-es terhelést. Jobb, mint a relé, mert nem mechanikus.
A túláramérzékelés egy egész alacsony soros ellenálláson is tökéletesen megfelel, ha műveleti erősítőben gondolkodsz. Vagy akár feszültségkomparátorban. Ez utóbbi a legmegfelelőbb. LM339 az, amit leginkább javaslok. Régebbi tápból akár ki is termelheted.
A kimenetére egy bistabil multivibrátor, és a FET tartva marad. A reset gomb mehet a bistabil multivibrátor reset bemenetére, és akkor már nagyon stílszerűek voltunk.
LED-del lehet jelezni a túláram állapotot, másik LED-del az üzemszerűt.12V-ra kellene? Ha igen, akkor tudok egy, a védendő tápfeszről táplált kapcsolást tervezni neked...
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
sNiP3rFun
#6010
üzenetére
Régi házat csiszolni, ezután portalanítani, majd zsírtalanítani. Innentől csak kesztyűben megfogni.
Mezei bolti fújós festékkel lefújni, megfolyásra ügyelni.
Szárítani. Esetleg második réteget fújni és ugyanez.
Mezei bolti lakkal lefújni, és hagyni hogy véglegesre száradjon.Ennyi.
Egy esetleges pasztás polírozás még, ha extrafényeset szeretnél.
HGyu
-
#6004
04ahgy
nagyúr
[CS]Blade2
#6003
04ahgy
nagyúr
válasz
[CS]Blade2
#6003
üzenetére
Lehet, de az USB csatlakozón csak +5V van. Esetleg egy nagyon kis áramfelvételű (max. 0,15A) 12V-os ventihez lehet DC/DC konvertert csinálni.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Nem biztos, hogy a LED-ekhez kell integráló RC-tag, ők is üzemelhetnek impulzus módban.
Azért kell az integráló RC tag, mert te azt akarod látni, hogy világít a LED vagy sötét a LED.
1:9 kitöltési tényezővel, 10V bemenőfeszültségnél az átlag feszültség szépen 1V lesz. A LED szépen 1:9 világít-sötét időket produkál, a szemed szépen kiintegrálja, és 1V mellett is látsz egy, kisebb fényerővel világító LED-et. Tehát a te kapcsolásodnál szépen mindkét LED, nem teljes fényerővel fog világítani, az összes ésszerű kitöltési tényezőnél.A stabkockával az a baj, hogy az általánosan elterjedt típusoknál nehezen tudsz kb. 10V-nál nagyobb feszültséget adni a ventilátorra.
Alig többért lehet low-drop táp IC-t kapni, pl. a Lomexben. 0,3-0,5V a teljes áramnál mutatott feszültségesése. Így a ventillátorra 11,5V legalább jut teljes fordulaton is.
A PWM kétesélyes dolog, ha maga a ventilátor nem PWM vezérlésű.
Ezeket teljes mértékben elfogadom. A 4-es verzióm lett volna a PWM szabályzású forward (buck) converter. Mikor egy áteresztőtranzisztor nyitásiidő vezérlésével szabályozod a tekercs áramát. Stabilizált kimeneti feszültséget ad.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
A LED-kigyújtásos megoldásod az remek.
Viszont a soros potenciométernek én ellenzője vagyok. 3 ventilátorszabályzás képzelhető ugyanis el, olcsón, otthoni megoldással.- Soros poti, változtatható ellenállásként. Feltekerve (kis ventifordulat) nagy a belsőellenállása, ezért kicsi a motor nyomatéka, és melegszik. Cserébe nagyon egyszerű.
- 3 lábú táp IC. Szabályozott kimenettel. A feszültség legalsó szintje is belőhető, hogy az alá ne lehessen letekerni. kis teljesítményű poti elég, így nem kell drágább nagyteljesítményű. A LED-ek ugyanúgy beköthetők. Kis kimeneti feszültségnél is alacsony a belsőellenállása, így kevésbé csökken a ventilátornyomaték. Cserébe ő is elfűti a felesleges teljesítményt.
- Egy nagyon egyszerű PWM, akár 555-tel is. A legbonyolultabb, de a legjobb hatásfokú egy kis csatornaellenállású FET-tel. A venti nyomaték a legkevesebbet csökken így. A LED-ek azonban csak egy integráló RC-tagon keresztül köthetők rá, a tápfesz. amplitúdójú impulzusok miatt...
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Ha nem pörgeti a motort, akkor könnyen lehet, habár IC elég ritkán halálozik el. Meg kéne nézni, hogy hozzávezetés, ilyesmi, minden OK-e.
Másrészről, ha az IC filléres, akkor a csere is szóbajöhet, mint hibakeresés, de nem magától ment tönkre a gyárilag benne levő sem. Tudni kellene a kiváltó okot. Lehet hűtési elégtelenség. (Égésnyomok nincsenek a környezetében?) Lehet túlterhelés, stb.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Hol olvastad, hogy PC tápban gondolkodok? eleve csak az alkatrészek egy részét veszem onnan. Másrészt a TV tápok azok flyback rendszerűek, és egy tranzisztorosak, mivel nem kell terhelhetőség. Nekem később >1000W terhelhetőség kell, hídkapcsolással, és forward móddal.
Azon gondolkodtam, hogy a ferritmagos trafó talán mégsem lesz megfelelő. Hiszen igaz, hogy 100kHz az impulzusfrekvencia, de abból 10ms ideig egyirányban történik a mágnesezés. Vajon nem fog eltelítődni a mag? Kisfrekvenciás trafót alkalmazva már nyert ügyem van, hiszen az nem is érez mást csak 50Hz szinuszt.
Csak az nagy és nehéz. Tehát a nagyfrekvenciás transzformátor alkalmazásának esetleges korlátain elmélkedem.HGyu
-
04ahgy
nagyúr
-
04ahgy
nagyúr
Sziasztok!
Rive, és hozzá jobban értők véleményét várom.
Minap inverter építésére adtam a fejem. Amolyan hobbi-projekt először, csakis bontott alkatrészből lenne elsőre. Alaplapról letermelt 50-80 A-es logikai FET-ek garmadája. SMPS trafók, bordák, kondik.
12V DC --> 230V AC szinusz. Ez a követelmény. Először csak 100-200W, hálózati szinkronnal.
Tehát van 230V szolgáltatói hálózatom. Ebbe "bedugom" az inverterem, de csakis a referencia-jel levétele céljából. A leosztott hálózati fesz egyrészt mindig szinkronban van a hálózattal, másrészt meghajtást ad a PWM részére. Működési frekvencia annyi lenne, mint egy PC-SMPS esetén is. Nem tudom az mennyi, gondolom változó, tehát legyen 200kHz.A vezérlő IC Rive kedvence: TL494
. A következőképpen gondolkodtam: egy kevés, mert azt vagy single-ended módban használom, vagy push-pull. Utóbbinál felváltva jelennek meg az impulzusok a kimeneten. Tehát SE üzemmód lesz, de két IC-vel. Egyik állítja elő a PWM-et a pozitív félhullámhoz, másik a negatív feléhez. Egyébként lezárva van.A hálózati transzformátor egy PC táp trafója lenne. Fordítva bekötve. Ezt hajtja meg 4*n db FET, hídban. Ahol n a teljesítménytől függ. Az egyik TL494 vezérli a pozitív hídágat, a másik a negatívot. A kimeneten egy hol pozitív félhullámú, hol negatív félhullámú jel van, melynek integrál-középértéke éppen egy 230V RMS értékű szinusz. De ezt valahogy illene visszacsatolni, hogy tartsa a kimenő feszültséget terhelés alatt is. A TL494 második hibajel-erősítője tökéletes erre. (Az első adja ugyebár a hálózatról a szinkronozott szinuszt.) Két probléma:
Egy: Az analóg vezérlőjelhez nem csatolhatok egy impulzusjelet, mert gondok lesznek, és megzavarodik az elektronika.
Kettő: A kimeneten még mindig egy állandóan X voltos csúcsértékű, nagyfrekis négyszögjel van.Általam gondolt megoldás: nagy terhelhetőségű aluláteresztő szűrő, néhány száz Hz-re méretezve. Elvégzi az integrálást egyrészt, másrészt nem engedi ki a hálózatra a zavarokat. Ráadásul a kimenetről máris megkaphatja a második hibajel-erősítő a visszacsatoló jelet! Tehát szépen szinuszos kimenetet kapok, ami egyben még stabilizált is. A PC táp trafó meg pindurka, és fél kW teljesítményt is átvisz egy megfelelő darab, persze nagyfrekin. A kapcsolástechnika mégis biztosítja az 50Hz szinuszt!
Várom a véleményeteket!
HGyu
-
-
04ahgy
nagyúr
-
04ahgy
nagyúr
Csatlakozva Rive @ #5930 hozzászólásához: tudtommal a +12 egyenesen az alaplapi +12V táp layerre csatlakozott régebben. Mikor még nem volt szabályozható. Ezek után jött a 3 lábú de BIOS-ból szabályozható venti, ott 1A-nél nem több a terhelhetőség. Most, a 4 lábú, PWM-es ventik esetében a ventillátor-elektronikába költözött a PWM, és információim szerint ismét a +12V layerre csatlakozik a venti tápfesze. Tehát nagyon terhelhető, 2-3-4A akár.
De nem árt bármiről megbizonyosodni, és inkább feltételezni, hogy nem terhelhető, csak mérsékelten.
HGyu
-
-
#5924
04ahgy
nagyúr
TESCO-Zsömle
#5917
04ahgy
nagyúr
válasz
TESCO-Zsömle
#5917
üzenetére
Levegő-ionizálásra neked csak egyenfeszültség megfelelő? Mert ha nem, akkor kínálja magát a Tesla tekercs. Én most csináltam egyet, már 5cm-es szikrái vannak. Többszáz kHz-es nagyfrekis váltóáram. A terhelhetősége is elég komoly, néhányszáz watt. A feszültség az 100kV-okban mérhető. Ez tuti, hogy ionizál.
[link] - Itt nézd meg a képeket...HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
#96302336
#5840
üzenetére
A csöves egyenirányítás szerencsésebb, mint a szilíciumos megoldás, mivel a csöves diódának is fel kell fűtenie, nem azonnal adja ki a nagyfeszültséget a csövekre, mikor azok is hidegek, így kíméli a csöveket is.
És mi kíméli az egyenirányító csövet, jut eszemve visszaolvasva, amíg hideg annak a katódja?
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Az egyik a feszültségesés, illetve az LCD meghajtó áramkör időzítései.
A feszültségesés zérussal közelíthető, hiszen oly hatalmas áramok szükségesek egy LCD meghajtásához...
Az LCD meghajtó időzítései meg az LCD meghajtó és nem a vezeték időzítései. Tehát vezetékfüggetlen. Egyedüli gond a szórt kapacitás lehet, de egy LCD meghajtónál szerintem nem probléma, néhány kHz-en mennek csak az LCD-k lomhasága miatt.
A fő probléma a vezetékkel az, hogy felszedi a zajokat a környezetből, márpedig a számítógép kapcsolóüzemű cuccai termelnek nagy (50-150 vagy még több kHz-es EMI-t. Az LCD magas érzékenységét tekintve pedig kigyújthatja a szegmenseket, hiszen sokszor a kézzel érintés elegendő ehhez.
Megfelelő árnyékolással kiküszöbölhető. A legnygyobb gondot én az érintésvédelemben látom, ahogy említetted is.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Hequila
#5881
üzenetére
Működne, de nem úgy ahogy szeretnéd. Kb. egyszerre villannának fel a LED-ek. Másik furcsasága, hogy pont az a LED, ami alul van, aludna ki a leghamarabb, a felette levők még mennének. Tehát az aludna ki a legkésőbb, amit legkésőbb szeretnél felvillantani. De annk pont legelőször kéne.
Másrészt nem lenne késleltetésed kigyújtást illetően, mert a FET-ek lazán leadnak akkora impulzusáramot, ami pillanat alatt feltölti a kondikat.didyman @ #5882: A legelső két linken pont ez van. Tranzisztoros integrátor meghajt egy bargraph kijelzőt. A lomhaságot pedig kondi szabályozza. Kevesebb macera lenne bármi másnál, és a kijelzőn (LED-eken) kívül néhány alkatrész kell neki.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Ha leosztod a feszültséget, meg az áramot, műveleti erősítővel kezelhető szintre, na meg analóg szorzót alkalmazol, akkor már pontosan hogy figyelembe veszi, ugyanis az váltófeszültséget szoroz váltófeszültséggel, és a kimeneten a szorzat váltófeszültség jelenik meg. Tehát pillanatnyi értéket szoroz pillanatnyival. Azaz a fázishelyzet, és feszültségváltozás automatikusan figyelembe vevődik. Mint egy szorzótekercses analóg műszernél, pl. fogyasztásmérő, wattmérő.
Tehát itt félreértés ne essék, nem mérünk egy feszültséget, egyenirányít, örül. Áramot soros ellenálláson ejt, egyenirányít, feszültséget kap, örül. Két egyenfeszültséget mikrokontrollerrel összeszoroz, eredmény wattra kalibrálva, örül. Na, itt mérte szépen kompletten a látszólagos teljesítményt. Tehát egy analóg szorzó az valósat mér. Megépíteni sem nehéz, elég végtére egy tok 747-es OPA. Csak ember legyen a talpán, aki azt tisztességesen bekalibrálja, meg legyen megfelelő műszerparkja. Tehát visszajutottunk a wattot is kijelzős, gyári, konnektoros fogyasztásmérőhöz, vagy a szekunder oldali, egyenfeszültségű, ezáltal egyszerű méréshez.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Megoldható megbontás nélkül is. De akkor sok a kábelezés. VAgy ahogy Rive is írja, a 230V-os bemenő oldalon kell ügyködni. De az érintésvédelmi és mélyebb elektronikai ismeret nélkül nem megoldható.
Veszel készen digitális fogyasztásmérőt, bedugod a konnektorba, és abba dugod a tápot. Csak azt bajos a gép belsejébe építeni esztétikusan.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Nagyon nem rossz ötlet szinten. De a kisfeszültség szerintem jobb.
Amúgy szerintem egy gyűrűvasmagon a fázist átvezeted, rá 10 menet vékony huzal, és kész az áramváltó. Feszültségmérést meg hadd ne mondjak. De ott változik a feszültség-áram fázishelyzet, és ezért problémás. Analóg szorzó, műveleti erősítővel, de az meg már kapcsolástechnika...
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Válasz erre: #2906 és erre: #5868 itt
.Ugyebát tudjuk, hogy a számítógépek gyakorlatilag 12V-on vesznek fel teljesítményt. Első lépés: meg kellene mérni, az egyes (+3,3V, +5V, +12V) tápágakon a te géped mennyit vesz fel. Ebből a +3,3V és a +5V gyakorlatilag vehető konstansnak, legfeljebb lesz 20-25W pontatlanság. De ez szerintem belefér. Szóval megméred, feljegyzed.
Következő lépés: szétbontod a tápodat (érdemes valami gagyibbal próbálkozni először). A legvégső kimeneten kiforrasztod az összes sárga vezetéket. Jó izmos páka kell ám!
Ide elkészítesz egy kis nyurga panelt, néhány lábbal, ami oda van beforrasztva. Ebbe megy egyetlen darab megfelelő vastagságú tömör, merev rézhuzal. Az áram hatására ezen bekövetkező néhány nV-os feszültségesést használjuk ki a teljesítmény közvetlen kijelzésére. Tudniillik, egy panelvoltmérőt kalibrálunk közvetlenül wattokra. Így még 200mV feszültségesés sem lesz a vezetéken, csak kb. 50mV, nem fog melegedni.
Erre egy trimmerpotit kötünk, ez állítja be a pontosságot. Így azonban csak a 12V-os ágon haladó teljesítményt kapjuk. Nekünk az nem jó, hozzá kell kalkulálni a korábban kimért 3,3V és 5V-os fogyasztást.A kapcsolási rajz magáért beszél (katt a nagyhoz):
A működésről: a panelműszer egy mezei, 200mV-os 4 szegmenses LED vagy LCD kijelzésű műszer. Előlapba könnyen beépíthető. P1-gyel állítod be, hogy 1A hatására 12mV legyen a feszültség. Ekkor a műszer egyből W-ban jelez. P2-vel állítod be a korábban megmért, kisfeszültségű ágak terhelését. Szintén W-ra lehet kalibrálni, 12V-os egyéb terhelés nélkül állítandó be. Ennyit mindig ki fog jelezni a műszer, hozzáadódik a 12V-on jelentkező terhelés.
Hátrány: a panelműszert illene külön tápegységről táplálni. LCD verziónál ehhez egy 9V-os elem és egy db. kapcsoló jó néhány évre elegendő...
Esetleg egy 3 lábú stabilizátort beiktatsz, 5V-ra, ha a panelműszerből olyat fogsz ki. De sokba már alapból be van építve, és nem igényel kívülről stabilizált tápellátást.Azért tudtam ilyen részletekbe menően elmagyarázni, mert magam is tervezem egy hasonló szerkezet megépítését.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Hequila
#5863
üzenetére
[link] - Az itteni link vége fele épp ilyen kijelzőt tárgyalnak. Igaz az IC is spéci és a VFD modul is spéci, de lehet, hogy átalakítható lenne LED-ekre. Habár olyan látványos biztosan nem lenne.
De kereskedelemben kismillió IC elérhető, ami a bemenő jelből egy ilyen kimenő LED sort hajt meg. Logaritmikus, lineáris, meg ezer féle. Csak kondenzátorokkal nem hinném, hogy megvalósítható lenne, sőt, szinte biztos vagyok benne.
A cél-IC-s megvalósításon kívül még megoldható SOK NE555-tel, hogy feszültségszint érzékelőként használod őket, monostabil üzemben. De ott a méretezés elég hosszadalmas lenne, minden tagot külön. viszont ott a LED-sor tetején és alján különböző kioltási sebességeket is beállíthatsz, meg egyéb nyalánkságok. Előnye, hogy az NE555 lazán viszi egymaga a LED áramát, és a +12V is kínálja magát.
Működhet még SOK műveleti erősítővel is a dolog, itt kínálkoznak a duál, quad kialakításúak a tokok számát csökkentendő. Probléma itt a +/- tápfeszültség igénye... Ha már itt tartunk, akkor azonban kínálkozik a jó ötlet: LM339. Ez egy négyes feszültségkomparátor, egy tokban. Nekem vagy 20db, régi tápból kitermelt, hibátlan darabom van itthon. Egyszerűen csak mind elé csinálsz egy külön bemeneti osztót, azon a szinten fog átkapcsolni. Négy LED-hez egy tok, nyolchoz kettő, 12-höz 3, stb. kell. Nem kér duál tápellátást sem. Viszont a kimenete csak 20mA-rel terhelhető, egy tranzisztor ott még elkél a LED előtt.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
didyman
#5862
üzenetére
Jah, igen. Számomra már olyan természetes, hogy fel sem tűnt a hiánya. Én ilyesmi mellé ösztönszerűen rakom be.
Másrészt, már nem használok nagystabkockákat. Ha fél A kell, ahhoz is NE555N és TL431... Na meg egy kisebb tekercs és kapcsolóüzem. Az alkatrészek igaz nagyobb helyet foglalnak, igaz hogy nem 50Ft, hanem 500Ft, de 12V ---> 5V step-down hatásfoka 80% körüli, vagy felette, és még borda sem kell a FET-re.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
válasz
Lucif-R
#5856
üzenetére
Mérd meg, forgó ventik esetén mekkora az áramfelvétel. Ha 1A-nél kevesebb, akkor jó a dióda is, amit néztél, ha több, akkor a nagyobb kell. Tulajdonképpen bármilyen Schottky-dióda megteszi, ami 2-3A terhelhetőségű. A kis feszültségesés miatt kell feltétlen Schottky-dióda.
A kondi az teljesen megfelelő.
Ellenállás: amilyet csak kapsz. (Legjobb azonban a 0,01% tűrésű precíziós műszerellenállás, 3cm vastag kivezetésekkel.
)Vásárolhatsz a Conradban is. A Lomex azonban szinte biztosan fele annyiba fog fájni. Viszont nem az Oktogonnál van. Mérlegelj.
Rive: köszi.
HGyu
-
04ahgy
nagyúr
Teljes mértékben lehetséges: [link] - Ha a 20. oldalon szereplő Figure 2.-t megszemléled, látható, hogy 12V bemenő feszültségnél, 25°C réteghőmérséklet esetén a kimenő áram a 2A-t is meghaladhatja.
Az a computermode-os gányolás. Áááááj. Nagyon nagyon nem szép. De én tőlük színvonalas cikket nem sokat láttam még.
Harmadrészt, Rive így gondolta azt a kondenzátort:
Bekapcsoláskor, vagy a ventik rákapcsolásakor a kondenzátor egy nagyobb áramlökést szolgáltat, aztán feltöltődik, de elegendő a ventik elindulásához. Érdemes vele egy 2,2k értékű ellenállást párhuzamosan kötni, hogy az mindig kisüsse.
HGyu
Képes voltál lombfűrésszel kivágni 10cm-t! A lombfűrészlap az fára van, kérem... ![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Kuponkunyeráló
- LED világítás a lakásban
- OFF TOPIC 44 - Te mondd, hogy offtopic, a te hangod mélyebb!
- VHS digitalizálás
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- Path of Exile (ARPG)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Milyen routert?
- Samsung Galaxy S25 - végre van kicsi!
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy A71 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- BESZÁMÍTÁS! Asus X470 R9 5900X 32GB DDR4 1TB SSD RTX 3070 Ti 8GB Zalman Z1 PLUS A-Data 750W
- Eladó Xiaomi Mi 11 Lite 5G 4/128GB / 12 hó jótállás
- Lenovo V130-15IGM laptop (Pentium Silver N5000/8GB/256GB SSD
- Bomba ár! Dell Latitude 3340 - i3-4GEN I 4GB I 500GB I 13,3" HD I HDMI I Cam I W10 I Garancia!
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest