Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • kis.zsolt

    aktív tag

    válasz erzol #26325 üzenetére

    @erzol: Tigrisbe azonnal szerelembe esne Titu! Mintha ikrek lennének. Gyönyörű kandúr, gratula:C

    @Luigi962: Minden nap játszunk, és mikor eldurvultak a dolgok, akkor elkezdett harapni, és karmolni, és azelőtt mindig élesben, tehát volt, hogy a vérem is kicsordult, vagy szakadt a pólóm. Mivel imád játszani, és szereti, ha a középpontban van, így ezt a függőségét kellett megragadnom.

    Sokáig tartott, de bejött. A lényeg: abban a pillanatban, ahogy bedurvult, abbahagytam a játékot, és aznap már a hízelgésére sem kezdtem vele játszani, és a harapás/karmolás pillanatában erélyesen, de nem ordítva rászóltam, hogy NEM! Volt, hogy az utamba állt és hátára vágta magát, hogy simizzem a pocakját, de csak átléptem rajta a NEM szó társaságában.
    Másnap megint játszottunk, és ugyanez ment. Majdnem egy hónap kellett, hogy leesen neki a tantusz. De először csak a harapását vette vissza, a fájdalmamat, meg a vér ízét csak ahhoz kötötte - gondolom.
    Most már csak megnyal, vagy összenyálaz ha a szájában van a kezem, de ez sosem zavart. Ha érzi, hogy kicsit erősebben megharap, akkor megnyalogatja azt a helyet ahol azt gondolja, hogy bibis lett miatta a kezem (mert azért a vér nem válik vízzé, 10 alkalomból 1x még mindig elfeledkezik magáról, de az én feladatom ezt kontrollálni egy határozott NEM szóval. Nálunk nincs SICC, nálunk a NEM az nemet jelent, és nagyon is hallgat rá. Van, hogy megtorpan, ha rászólok egy NEM-mel (pl. mikor nem akar kimenni az udvarra, és elsunnyog a szobába).
    Később, mikor már egyáltalán nem harapott, csak szájába vette a kezem, na akkor már tudtam a karmolással is ugyanúgy eljátszani, mint a harapással. NEM és egy nap játékmegvonás. Itt is bő 3-4 hét kellett, mire a ravaszdi megtanulta, hogy ha játszani akar, a gazdit nem szabad kivéreztetni, mert megbüdösödik, felfújódik, és nem ad enni.

    A jelzésre felülést is elmondom: Az egyszerűen úgy ment, hogy sok ülőhely van a szobában, de sosem tudta, hova menjen, ha azt akarta, hogy foglalkozzak vele. Egyszer meguntam, hogy én mászkálok utána, és elkezdtem simogatni a mellettem lévő puffot. Odaszaladt, és felugrott rá. Kicsit simogattam őt is, majd arrébb ültem, és simogattam a mellettem lévő ágyat, és így tovább. Jó játék is volt, de másnapra már tudta ezt, ami idő közben simogatásból sima "kézrátétellé" alakult. Vendégek előtt még néha kicsit paskolnom kell az ülőalkalmatosságot, mire észbe kap, de működik, olyannyira, hogy a vendégeknek is megteszi, ha ezt csinálják.
    A lefekvést pedig magától tanulta. Ha a kezem csak leteszem mellé, akkor ülésből lefekszik, de ezt csak a széken, ágyon, vagy puffon csinálja, a földön nem. Olyankor a fejét kell piszkálnom, mert imádja, ha a homlokát és az orrát csikizem.

    @Freddy76: sajnos én nem sokat fényképeztem, az összes jó képet a hugom készítette rőla. Amúgy köszi ;)

Új hozzászólás Aktív témák