Új hozzászólás Aktív témák

  • NoLF

    veterán

    válasz Vérboci #76476 üzenetére

    nehéz (és talán szükségtelen is) általánosítani, mindenesetre véleményem szerint a topiklakók többsége nem akar 65 éves kora környékén elpatkolni, ahogy te.

    én ezt tiszteletben tartom, nem akarlak meggyőzni róla hogy márpedig neked sokkal jobb lenne, ha tovább élhetnél.

    ettől függetlenül én még véletlenül sem szeretnék 65 év körül megpatkolni :N

    már csak ezért is gondolkodom rajta, hogy valami kicsit elmaradottabb részre költözzek (aka Szardínia jelen esetben) ahol az élet (és nyilván nem a fővárosről, vagy a felkapottabb turistaközpontokról beszélek) sokkal nyugodtabb, lassabb és régimódibb. valószínűleg ez is, nomeg az élelmiszerek és a levegő, a környezet relatív "tisztasága" is hozzájárul ahhoz, hogy a terület benne van a világ 5 kék zónájában (a legmagasabb száma a 90 év fölöttieknek, népességarányosan). természetesen ez nagyban a genetikának, és ezáltal a hozzávetőleges elszigeteltség miatti ritka génkeveredésnek köszönhető, de a fentiek hatása nem kizárható.

    feleségem nagymamája is 91 évig húzta, annak ellenére hogy jópár tüdőműtéten átesett már régebben (eredetileg lampedusai származású, Szardínián "csak" élete felét töltötte nagyjából).

    nejem két nagybátyja 66 és 70 éves. mindkettő aktívan kertészkedik, tyúkot nevel, húst elvétve fogyasztanak. helyi termelőtől származó, kezeletlen vörösbort isznak minden nap, de szigorúan 1 pohárkával. minden másnap mennek a közeli hegyekbe túrázni, sétálni, néha futni. nyáron minden nap mennek úszni, vagy evezni a tengerre. a kertben lévő (házi készítésű) kosárpalánkra néha dobálnak, a garázsban lévő (házi készítésű) ppingpongasztalon néha játszanak egymással, szomszédokkal, barátokkal.

    ennek folyományaként a 70éves öreg, az esküvőnkön a kertben lévő pingpongasztalnál játszadozva szarrá picsázta apámat, bátyámat és engem is pingpongban, meg a nigériai fotósunkat is - egyikőnk sem mondható amatőrnek pinyóban, azóta is emlegetjük az oltári nagy égést :D.

    egyébként egy éve ment nyugdíjba, történelem és irodalomtanár volt, és kb 10 féle középkori hangszeren játszik. nem néz tévét, viszont folyamatosan csajozik :D

    nekem valahogy ez a fajta életstílus jobban testhezállónak tűnik, mint hogy itt rohadjak a "szenzációs" légköri adottságokkal rendelkező medencében, ahol a kisvárosi lakosság többsége még mindig lakkozott bútorokkal és műanyag papucsokkal fűt.

    nyilván az ilyesmit órákon át lehetne folytatni pro és kontra, mindennek megvan az előnye és hátránya is. nem mondom, hogy itt élhetetlen, azt sem mondom, hogy ott minden aranyból van.

    mindenesetre úgy érzem, hogy ott áruházi árufeltöltőként, szabadidőmben articsókát gyomlálva és szőlőt kötözve kevésbé lennék kitéve az agyrohadásnak, mint most jelen pillanatban itthon.

    persze itt sem kivitelezhetetlen az elzárkózás nép nagyjától, de mégis kevésbé tartom elképzelhetőnek, mint ott. millió kis falu, község, kommunka van egy köpésre egymástól, jellemzően ilyen 5-600 lélekszámmal. mindenhova jut valami látnivaló, vagy történelmi nevezetesség. jobbra nézel hegyvonulat, balra nézel sivatag, előtted fennsík, mögötted tenger, mindez mondjuk 1 óra kocsikázásra egymástól...

    ha akarom úszok vagy evezek, ha akarom hegyitúrázok, ha akarom túlélőst játszom, ha akarom punikat nézek a városban (csak nézek! :D ), netán meglátogatom a sok nuraghi-t, vagy tombe dei giganti-t, dombokon-hegycsúcsokon csücsülő várakat látogatok, a picsafüst területen található sokféle építészeti stílusban készült ódon épületet csodálom, múzemumba járok, stb...

    határtalan bizonytalanság az van bennem, más se nagyon.

Új hozzászólás Aktív témák