Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Sk8erPeter

    nagyúr

    válasz bucsupeti #7634 üzenetére

    "Kettőnknek sikerült ezt megcsinálni, a két levelezősnek."
    Mintha ebből bármilyen következtetést le lehetne vonni... :) Feltételezem, nem akartál arra utalni, hogy a nappalisok általában kevésbé elhivatottak... :D

    "Az oktató ekkor mondta, hogy az a baj hogy sokan úgy jönnek infó szakra hogy előtte soha nem foglalkoztak programozással, vagy ha foglalkoztak is az csak a középiskolai kötelező volt. Az infósoknak alap készségnek kell lenni a programozásnak (alapszinten mindenképpen).
    Ez meg mi a lótúrót jelent, hogy legyen "alapkészség" a programozás? Csak úgy születik az emberrel, valakik erre a pályára vannak rendelve, nekik megadatik ez a tehetség, másoknak nem? Persze, hogy számítanak az alapok (meg ha valaki ostoba, annak lehet, hogy tényleg nem fog menni), nyilvánvaló, hogy nem mindegy, hogy valaki milyen középiskolából jön, nagyon is számít abban a tekintetben, hogy valaki mennyire és mennyit fog szenvedni az egyetemen. De ez nem jelenti azt, hogy utána már ezzel kell együttélnie, el van vágva minden lehetősége a szakmaszerű kockulástól. Én például humánképzést kaptam a gimnáziumban, az első főiskolai képzésemnek sem volt sok köze a reáltárgyakhoz, így utána BME mérnök infón az első analízis órán azt sem tudtam, hogy hol vagyok. Megbuktam én is elsőre programozásból - nagy dolog. Utána kissé vért izzadva sikerült magamra erőltetnem a programozáshoz szükséges gondolkodásmódot (amit folyamatosan próbálok csiszolni), azóta meg hobbim lett. Úgy, hogy sosem tanultam előtte, fogalmam nem volt az egészről, a feladatoknak azt sem tudtam, hogyan álljak neki. Nem volt meg az "alapkészségem" (??) hozzá, csak az érdeklődésem (meg az akarat). Egyetemen kaptam meg az inspirációt/motivációt ahhoz, hogy komolyabban vegyem. (Elindított azon az úton, hogy aztán magamtól kezdjek tanulni rendesen. Meg segített magamba erőltetni a gondolkodásmódot.) Nyilván önerőből lehet csak magát felfejlesztenie mindenkinek, a leendő infós csak úgy tanul, ha folyamatosan képzi magát (ez mondjuk minden területen így van), valószínűleg aki komolyan gondolja, nem feltételezi, hogy majd passzívan elüldögél az egyetemi/főiskolai órákon, aztán csak úgy belerepül a tudás (főleg, hogy aki komolyan gondolja, azt érdekli is, és úgyse bírja ki, hogy ne töltse a szabadidejét is azzal, hogy a témában kutakodik).
    Nem szeretem az ilyenfajta determinizmust, amire utaltál.
    Aki igazán akarja, az addig erőlködik, amíg megtanulja. Ha viszont az ilyen irányú akaraterőre gondoltál, akkor oké.

    "Ha ez nincs meg és nem is akar foglalkozni vele (napi két órát legalább ahogy alább írta valaki), akkor nehezen fog menni ez a téma."
    Na ebben viszont teljesen egyetértünk.

Új hozzászólás Aktív témák