Új hozzászólás Aktív témák
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#77
üzenetére
Ok csak tisztázásképpen:
x86-ban mikor jelent meg a 64 bit?
(Ne beszél félre folyamatosan a x86-os architektúra születéséről, mert e kettőnek semmi köze egymáshoz, ugyanakkor folyamatosan ezt írod.... )
IA64 / Itanium vonalon mikor jelent meg a 64 bit tervezete?Ott a képen, hogy pontosan mit írtál. Ebből még szövegkörnyezettel sem gondol senki sem az x64-re.
Miután leírtam kb 5* hogy erre gondoltam Te utána sem? (Direkt ugye, mert más érved amúgy? )
Elért valamit, mert a kezében volt az, amire az intelnek szüksége volt ahhoz, hogy végleg leszámoljon a konkurenseivel. A Dell vagy a Gateway ilyen dolgokkal nemrendelkezett, ahogy a többi gyártó sem. Szóval az intel kénytelen volt meghúzni magát. A többiekkel szemben meg kiélte a vágyait. De nem csak a gyártókkal, hanem pl kereskedelmi hálózatokkal is voltak szerződései, amely megtiltotta, hogy AMD termékeket forgalmazzanak. Érdekes módon a Dell 2002-től kezdődően kapott folyamatosan egyre magasabb engedményt az inteltől, amikor az AMD részesedése emelkedni kezdett.
Aha gondolom a Dell ebben amúgy nem volt benne, mert a Dell világ életében sem gyártott AMD processzorral rendszert még most sem az hogy lehet? Még mindig az Intel hatása alatt van, a többi gyártó hogy hogy nem, Gateway, ja ez az a gateway, aki tönrement vagy már 6*or és már az Acer tulajdonában van valahol a süllyesztő, meg a kuka mellett?
2004 áprilisától kezdve többször is előfordult, hogy az AMD részesedése meghaladta az intelét az asztali piacra szánt processzoroknál. Hiába voltak a durva visszatérítések
Ugye ezt is leírtam hogy az AMD-nek volt egy kettő jó éve (Nehogy előszedd az x64-et mielőtt arra asszociálnál erről mondatból, ert mostmár pontosan le kell írnom, mert ha jól látom azonnal lecsaptok arra is ami nincs. Kifejezetten eladásokra gondoltam!)
2006-ra az AMD általánosan is majdnem teljesen beérte az intelt. Mindezt úgy, hogy az AMD jóval kevesebb processzort tudott gyártani, ami azt jelenti, hogy az intel procik a kutyának sem kellettek, a készletek jó része a raktárakban porosodott.
Pláne szerver szinten
, Meg mondjuk vendor szinten (IBM, Dell, HP, Fujitsu, stb), akik ma is elenyészve árulnak csak AMD-s gépeket (A HP Igen, meg az ASUS is), ugyanakkor kétlem, hogy az az elmélet fennáll, hogy az Intel még mindig fizet a vendoroknak.A MS-nak attól volt beleszólása, hogy volt alternatíva, ami monden szempontból jobb volt. Ha nincs az AMD és az x64, akkor lett volna IA-64 asztali Win, és az intel örülhetett volna.
Amúgy a 2005 - 2007-ben még üzemelő több tíz millió Win95/98/NT-kkel mi történt volna?
Én kb 2000 PC-t raktam össze abban az időben telepítettem is, egyiken sem futott 64 bites WinXP, szerinted az Itániumnak ebben a rendszerben hol volt a helye? Hogy lehet, hogy a Windows 7-el jött a valódi 64 bit a Windows Userek számára?Szerinted ez összejön az Itánium bevezetésével?
Nem találok valós logikát a mondandódban ez eddig egy jól komponált elmélet! Semmi több, mondjuk, hogy mi lett volna ha? De nem több.
De ez nem jött be neki.
Meg talán a több tíz millió Fat32 alapú rendszer miatt nem is lett volna kivitelezhető.
És mégis hogyan támogathatta volna az IA-64-et olyan OS, amely még jórészt 16 bites (W95), vagy legalábbis éppen csak túlsúlyba került benne a 32 bites kód (W98SE)? A W2k meg színtiszta 32 bites x86 kód, ahogy a rá épülő WXP is. X64-re annyira nem bonyolult a portolás, de az sem egyszerű. IA-64-re alapjaitól újra kellett volna írni az egészet, ami viszont igen kemény munka.
Na kb 20 hozzászólással előtt írtam (mostmár kb 10-edszerre) ezt akkor nem mondtál semmit kérlek téged is ne ismételd amit már leírtam, mert tudom, ezzel ne is huzzuk az időt.
És mindenképpen a visszamenőleges kompatibilitás eldobásávbal járt volna, amit a felhasználók többsége nem igazán szeretett volna. Hiába volt ott a hw IA-32 emulátor, az meg lassú volt.
Szintén zenész!
Az Apple megtette, hogy eldobta a kompatibilitást, mikor átállt intelre. Előtte meg támogatott párhuzamosan két architektúrát (68k és POWER). De egy harmadikat már nem vállat be mellé, inkább eldobta a két másikat. Akkora problémát ott nem okozott, elvégre Apple gépeket tipikusan tokkal-vonóval cserélik, nem igazán van legózás.
Nyugodtan hozzáveheted, hogy 2006 után az apple computer üzletága először stagnált, utána folyamatosan csak csökken lassan nem is tényező így 2014-ben eladási adatok tekintetében. Szóval az Apple itt nem játszott soha. Csak ilyen tessék lássék módon.
A sw-ek esetén meg még kisebb probléma volt, mert a kódbázis többnyire már létezett. Amelyik programnak volt Win-es változata, azt csak portolni kellett. Ez sokszor csak annyiból állt, hogy újrafordították OSX-re, mert alapból közös volt a kódbázis. IA-64 esetén érdekesebb lett volna ott is, de lehet akkor az Apple a mai napig inkább POWER-re építene.
Ez nem is csoda mert maga a Power kategóriákkal jobb rendszer mint az x86 bármikor is lesz, csak éppen a mobil design-ban a Power nem létezik sajnos, de nem baj jön az ARM- legalábbis igérik, akkor majd hhasonló alapokra építkezik. De az ARM nem tiszta RISC rendszer.
Én is Jobban szeretem a Power-t.Nem. a Celeron nem P4 volt. Ha az lett volna, akkor P4-nek nevezték volna. Két külön bejegyzett védjegy. 478-ba P4 nem volt Willamette maggal.
A kép nem hazudik ajánlott lenne megnézend a product numbert! Ott az intel oldalán Pentium 4 áll. Tehátt volt már csak azért is mert én raktam össze 845D-s lappal. Ez tuti, keress vissza ott a képen a product number. Megg kell nézni volt! Lehet hogy nem emlékszel rá én igen.
És mit számítanak a beragadt készletek? A lényeg az, ami gyártásban van. bontókban a mai napig vannak akár 386-osok is, szóval akkor az intel a mai napig forgalmaz elavult hw-t? (Beágyazott rendszereket most hagyjuk figyelmen kívül, pl a Siemens S5 PLC-ket életciklusuk vévéig 80186-os procikkal gyártották. Valamikor a 200-es évek eleján állt le a gyártásuk.)
Menj el egy nagykerben kérdezd meg van-e nekik 478-as alaplapjuk lesz! Szerinted megg felel a beragadt készlet fogalmának?
Kronológiában nagyon nincs rendben nálad valami. Az i845 2002-ben jelent meg. A Socket A 1999-ben. De mit nekünk az a bő két év.
Akkor most Te mit szeretnél logikailag nagy zavarban vagy, mi a franc köze van a foglalat típusának az északi hídhoz? A socket A egy foglalat, a 845 meg egy NB. Na akkor a kettőnek kronológiailag mi köze van a kettőnek egymáshoz? (Ok Intel AMD, de akkor is?)
Csak megint nem a lényeget nézed. Socket A-t Te hol vettél 1999-ben? (Csak mert 2000-ben jelent meg) 2001-ben jelentek meg a boltok polcain. A 423-asokkal egy időben.
http://en.wikipedia.org/wiki/CPU_socket
Intel 478 - 2000
Intel 423 - 2000
SocketA - 2000Nálad lehet gond, de azért nézz utána, mert én 2001-ben raktam össze először 462-t, és a legújabb hardver a Mistralban jelent meg először. kb a 423-al egyidőben.
Arról nem is beszélve, hogy 2002-ben a Socket A-s chipsetek szolgáltatások terén messze a 845 előtt voltak.
miben?
A 865PE és 875 volt az, ami elérte már szolgáltatásokban a Via és nV chipseteket.
Ezt is rosszul tudod, az első ilyen chipset a 7205-ös granit bay volt, de ne menjünk bele, ezt rosszul tudod.
Persze lehet hivatkozni, hogy bezzeg az intel chipsetek DC-t támogattak, míg a Via-k nem.
Ahha, szerinted csak ennyi? nem van még pár dolog ami meghatározza egy chipset funkcionalitását, mint pl a NB és a SB közötti sávszélesség, az MCH képességei, az átviteli képessége stb.
Ha itt tarunk, akkor a (693/694/694T) valóban kategóriákkal sokkal többet tudtak, mint a 810/815 variánsok, meg a GTL/GTL+De nem is volt rá szükség, az Athlon-ok nem igényelték, SC-vel is könnyedén hozták a P4-ek teljesítményét.
Kivétel, ha pont az SSE2-re volt szükség, amúgy ja Northwood B stepping 2,4 GHz felett az AMD már nem annyira volt acélos, de igaz, ha csak játszottál ott valóban.
Az nFosok sem a DC miatt voltak gyorsabbak a Via chipseteknél.
Nekem volt 694T/KT266, KT400, PT800, PT880 is szóval ja ismerem, ne nekem mutasd be a VIA-t.
Tudom, hogy voltak sokan, de ez nem a procit és nem is a foglalatot minősíti. Szimplán a gép összeépítőjének kompetenciáját. De ha akarsz olyat hallani, ahol maga a rögzítés tré, akkor ajánlom figyelmedbe az intel féle push-pin-t. Na az tényleg komolytalan.
Igen ha nem értettél hozzá, akkor igen (Nem konkréten neked szólt, csak ha valaki nem tudta rendesen beállítani), de az AMD magától is letört, ha nem figyeltél oda meg még le is égett a proci... Az intellel ellentétben.
A foglalatba meg ugyan mindegy milyen paszta folyik bele. Ígyis-úgyis használhatatlan lesz utána a foglalat. A proci tetején levő SMD alkatrészek és átkötések meg köszönik szépen nem igazán vetnek ügyet az ezüstpasztára.
Na igen ez tény ettől még igen sokan gondolták úgy, hogy a komplett zacskó pasztát rá kell önteni a procira
Ha a belső feldolgozást nézzük, akkor a K5-től kezdve az AMD RISC processzorokat gyárt.
Ha így nézzük a Penntium II is az volt sőt a Pentium I is. Csak a SIMD éppen pont CISC elven működik, ezáltal a belső felépítés pont semmit nem jelent az operációós rendszerek számára.
Csak van előttük egy utasításfordító, ami az x86 CISC utasításait lebontja. Ahogy ugyan így dolgozik ma már minden x86 proci. Ugyanis így egyszerűbb és hatékonyabb feldolgozókat lehet építeni, mintha egyből a CISC utasításokat akarná végrehajtani az ember. x86-on nem is lehet tisztán RISC processzort építeni, mert maga az utasításarchitektúra, azaz az x86 CISC. De a belső felépítés ettől még lehet RISC.
Ha nem haragszol, = tudom.
De mindettől függetlenül nem igaz azon állításod, hogy a RISC drága. Nem az. Erre a legközismertebb bizonyíték az ARM és a MIPS. De az intelnek is volt saját RISC architektúrája, az i860 és i960. Azt is eldobták, méghozzá a StrongARM miatt.
Igen csak azok nem tiszta risc rendszerek mint ahogyan ezt kifejtettem fentebb, ha vissza olvasol. Nem írnám le megint.
Az intel SpeedStep csak az órajelet csökkentette, a feszültség fixen maradt. Asztali fronton először a Pentium D 9xx-ek-be került bele olyan megoldás, ami a feszültséget is állította. Előtte csak mobil processzorokban alkalmazta az intel. Leszámítva az 1GHz-es PIII-at, de az is csak két órajel között tudott váltogatni. Az AMD PowerNow! 1998 óta létezik. A CnQ 2003 óta ott van minden AMD K8 és későbbi prociban (leszámítva az 1600MHz órajelű K8 Sempronokat). Vele összevethető megoldást az intel asztalon csak 2006 óta alkalmaz.
Tudod ezzel megint az a baj, hogy az AMD-t mégis leégtek, tehát ezek a technolódiák pont semmit nem értek az Athlon K7-es architektúránál. Hiába az elmélet, ha semmit nem ér a gyakorlatban, márpedig semmit nem ért.
A 3DNow annyira jól sikerült, hogy az AMD 2010-ben dobta a támogatást, és egy módosított támogatás került be a K7-be.Ha neked ez OK, akkor Te vagy a Moderátor igaz = Igazad van!
(Amúgy meg látom, hogy ezt legalább a szakértőkkel ellentétben végigélted, ahogy én is, de ezen kár is vitatkozni.).
Üdv:
Hallador.
-
-
vinibali
őstag
válasz
#65675776
#79
üzenetére
az AMD kerete tényleg erős, bár találkoztam már annyira elöregedett 939-essel, aminek eltört az egyik rögzítőfüle. szerintem nem rossz a 775-nél bevezetésre került feszítőpöckös megoldás sem, a 478-nál semmiképp sem rosszabb
CnQ tényleg kézenfekvő, de nem innovatív megoldás volt. szerintem inkább a szerverek világa igényelte a megoldást!
-
#65675776
törölt tag
A probléma a strapabírással van. Na az nagyon nem jellemző a push-pin-re. Még csak azt sem lehet mondani, hogy ha nem piszkálod, akkor örökeletű. Hamar öregedik, sokkal hamarabb, mint barmelyik más megoldás. Főleg ha van bármiféle extrább tenyező. Az AMD kerete nagyságrendekkel többet elvisel.
Abban az időszakban, mikor a CnQ beveuetesre került, az AMD procik eleve kevesebbet fogyasztottak, mint az aktuális P4-ek. Szóval semmi sem kényszerítette az AMD-t, hogy ebbe az irányba fejlesszen.
-
vinibali
őstag
válasz
#65675776
#77
üzenetére
"Tudom, hogy voltak sokan, de ez nem a procit és nem is a foglalatot minősíti. Szimplán a gép összeépítőjének kompetenciáját. De ha akarsz olyat hallani, ahol maga a rögzítés tré, akkor ajánlom figyelmedbe az intel féle push-pin-t. Na az tényleg komolytalan."
te vagy a sokadik, akitől ezt hallom. szerintem jól van kitalálva, egyszerű szerkezet. akár kézzel is kinyithatóak a bilincsek, a baj, akkor van, ha egy feszítő kitörik, de az átlós oldal, akkor is fogja még.
"Az AMD PowerNow! 1998 óta létezik. A CnQ 2003 óta ott van minden AMD K8 és későbbi prociban (leszámítva az 1600MHz órajelű K8 Sempronokat). Vele összevethető megoldást az intel asztalon csak 2006 óta alkalmaz."
Az AMD sajnos(vagy nem sajnos), szerintem inkább fogyasztási, mintsem jövőbemutató célzattal lépte meg a CnQ-t.
-
#65675776
törölt tag
Konkrétan x86-ot írtál, semmi többet. Az meg valóban 1978-ban került piacra. Kár szépíteni. Nem én beszélek félre.
Ott a képen, hogy pontosan mit írtál. Ebből még szövegkörnyezettel sem gondol senki sem az x64-re.
Elért valamit, mert a kezében volt az, amire az intelnek szüksége volt ahhoz, hogy végleg leszámoljon a konkurenseivel. A Dell vagy a Gateway ilyen dolgokkal nemrendelkezett, ahogy a többi gyártó sem. Szóval az intel kénytelen volt meghúzni magát. A többiekkel szemben meg kiélte a vágyait. De nem csak a gyártókkal, hanem pl kereskedelmi hálózatokkal is voltak szerződései, amely megtiltotta, hogy AMD termékeket forgalmazzanak. Érdekes módon a Dell 2002-től kezdődően kapott folyamatosan egyre magasabb engedményt az inteltől, amikor az AMD részesedése emelkedni kezdett.
2004 áprilisától kezdve többször is előfordult, hogy az AMD részesedése meghaladta az intelét az asztali piacra szánt processzoroknál. Hiába voltak a durva visszatérítések ([l]http://www.lawyersandsettlements.com/articles/business-fraud/business-fraud-unfair-accounting-dell-14615.html]akár 38%), 2006-ra az AMD általánosan is majdnem teljesen beérte az intelt. Mindezt úgy, hogy az AMD jóvel kevesebb processzort tudott gyártani, ami azt jelenti, hogy az intel procik a kutyának sem kellettek, a készletek jó része a raktárakban porosodott.
Egy újabb dolog. Innen vettem, és igen, ezt Te írtad a #61 hsz-odban:
A MS-nak attól volt beleszólása, hogy volt alternatíva, ami monden szempontból jobb volt. Ha nincs az AMD és az x64, akkor lett volna IA-64 asztali Win, és az intel örülhetett volna. De ez nem jött be neki. És mégis hogyan támogathatta volna az IA-64-et olyan OS, amely még jórészt 16 bites (W95), vagy legalábbis éppen csak túlsúlyba került benne a 32 bites kód (W98SE)? A W2k meg színtiszta 32 bites x86 kód, ahogy a rá épülő WXP is. X64-re annyira nem bonyolult a portolás, de az sem egyszerű. IA-64-re alapjaitól újra kellett volna írni az egészet, ami viszont igen kemény munka. És mindenképpen a visszamenőleges kompatibilitás eldobásávbal járt volna, amit a felhasználók többsége nem igazán szeretett volna. Hiába volt ott a hw IA-32 emulátor, az meg lassú volt. Az Apple megtette, hogy eldobta a kompatibilitást, mikor átállt intelre. Előtte meg támogatott párhuzamosan két architektúrát (68k és POWER). De egy harmadikat már nem vállat be mellé, inkább eldobta a két másikat. Akkora problémát ott nem okozott, elvégre Apple gépeket tipikusan tokkal-vonóval cserélik, nem igazán van legózás. A sw-ek esetén meg még kisebb probléma volt, mert a kódbázis többnyire már létezett. Amelyik programnak volt Win-es változata, azt csak portolni kellett. Ez sokszor csak annyiból állt, hogy újrafordították OSX-re, mert alapból közös volt a kódbázis. IA-64 esetén érdekesebb lett volna ott is, de lehet akkor az Apple a mai napig inkább POWER-re építene.
Nem. a Celeron nem P4 volt. Ha az lett volna, akkor P4-nek nevezték volna. Két külön bejegyzett védjegy. 478-ba P4 nem volt Willamette maggal.
És mit számítanak a beragadt készletek? A lényeg az, ami gyártásban van. bontókban a mai napig vannak akár 386-osok is, szóval akkor az intel a mai napig forgalmaz elavult hw-t? (Beágyazott rendszereket most hagyjuk figyelmen kívül, pl a Siemens S5 PLC-ket életciklusuk vévéig 80186-os procikkal gyártották. Valamikor a 200-es évek eleján állt le a gyártásuk.)
Kronológiában nagyon nincs rendben nálad valami. Az i845 2002-ben jelent meg. A Socket A 1999-ben. De mit nekünk az a bő két év. Arról nem is beszélve, hogy 2002-ben a Socket A-s chipsetek szolgáltatások terén messze a 845 előtt voltak. A 865PE és 875 volt az, ami elérte már szolgáltatásokban a Via és nV chipseteket. Persze lehet hivatkozni, hogy bezzeg az intel chipsetek DC-t támogattak, míg a Via-k nem. De nem is volt rá szükség, az Athlon-ok nem igényelték, SC-vel is könnyedén hozták a P4-ek teljesítményét. Az nFosok sem a DC miatt voltak gyorsabbak a Via chipseteknél.
Tudom, hogy voltak sokan, de ez nem a procit és nem is a foglalatot minősíti. Szimplán a gép összeépítőjének kompetenciáját. De ha akarsz olyat hallani, ahol maga a rögzítés tré, akkor ajánlom figyelmedbe az intel féle push-pin-t. Na az tényleg komolytalan.
A foglalatba meg ugyan mindegy milyen paszta folyik bele. Ígyis-úgyis használhatatlan lesz utána a foglalat. A proci tetején levő SMD alkatrészek és átkötések meg köszönik szépen nem igazán vetnek ügyet az ezüstpasztára.
Ha a belső feldolgozást nézzük, akkor a K5-től kezdve az AMD RISC processzorokat gyárt. Csak van előttük egy utasításfordító, ami az x86 CISC utasításait lebontja. Ahogy ugyan így dolgozik ma már minden x86 proci. Ugyanis így egyszerűbb és hatékonyabb feldolgozókat lehet építeni, mintha egyből a CISC utasításokat akarná végrehajtani az ember. x86-on nem is lehet tisztán RISC processzort építeni, mert maga az utasításarchitektúra, azaz az x86 CISC. De a belső felépítés ettől még lehet RISC.
De mindettől függetlenül nem igaz azon állításod, hogy a RISC drága. Nem az. Erre a legközismertebb bizonyíték az ARM és a MIPS. De az intelnek is volt saját RISC architektúrája, az i860 és i960. Azt is eldobták, méghozzá a StrongARM miatt.Az intel SpeedStep csak az órajelet csökkentette, a feszültség fixen maradt. Asztali fronton először a Pentium D 9xx-ek-be került bele olyan megoldás, ami a feszültséget is állította. Előtte csak mobil processzorokban alkalmazta az intel. Leszámítva az 1GHz-es PIII-at, de az is csak két órajel között tudott váltogatni. Az AMD PowerNow! 1998 óta létezik. A CnQ 2003 óta ott van minden AMD K8 és későbbi prociban (leszámítva az 1600MHz órajelű K8 Sempronokat). Vele összevethető megoldást az intel asztalon csak 2006 óta alkalmaz.
-
hallador
addikt
Jó lenne, ha elolvasnád a korábbi hozzászólásaidat. Te x86-ról beszéltél, még be is idéztem neked. Az egy dolog, hogy mire gondolsz, de ha nem szakszerűen írod le, akkor nem csoda ha mindenki pontosan arra gondol, amit leírtál. Valószínűleg ezért tűnik ellentmondásosnak a véleményed, mert hibásan használsz elnevezéseket.
Az x86-64 vagy x64 a 64 bites ibm kompatibilis architektúra jelölése. Az x86 magában a 32 bitesre vonatkozik. Az IA sem volt pontos megfogalmazás abban a mondatba, amit daa-raa idézet, bár ott valamennyire látszik a szövegkörnyezetből, hogy mire akartál gondolni.Értem akkor most ezt miért is nekem írod? A témát mint AI64-et sem én hoztam fel, de ezzel ne törődj végülis igazad van jobb belém törölni, mint egy Moderátorba
.....ahha... egy 2001-ben piacra került hardverhez kellett volna '95 - '98 közt kiadott oprendszereket újra elővenni. A Ennyi erővel a win 3.1 miért nincs a listán? A 2000 még határeset, de az nem volt olyan elterjedt desktopon. Az x86-64-et sem portolták a múltbéli rendszerekre, amiket már az újabb programok sem támogattak.
Te ember neked kimaradt egy évtized az életedből, szerinted 2005-ben még mennyi 95/98 rendszer ment az állami szférában? Én 2007-ben dolgoztam állami cégnél is, 200 gép kb 40%-án Win95/98/NT futott, szerinted ez más országban tegyük fel (Cseh, Orosz, Lengyel/ kina) máshogy volt? Nem baszki akkor még ezek a rendszerek mocskosul elterjedtek voltak. Még ha Te nem is emlékszel rá.
Desktop és szerver vonalon is ugyanazokban a Windows verziókban került be az x86-64 és az IA64 támogatás (Win 2003-tól és Xp-64-től).
Amit az akkor mocskosul elterjedt Win vonal nem támogatott éppen. (95/98/NT/Win2000/WinXp32)
Igen és azért azt mond már el, hogy akkoriban ki a fene használt 64 bites windows XP-t? Figyu én kb 2000 gépet szereltem össze és adtam ki, na ebből egyiken sem futott 64 bites XP akkoriban magán embereknél, Szóval ezzel ne gyere elő. Ez ilyen futhatott volna ha kategória, de nem futott erről meg ennyit is...
Fogalmad sincs mekkora munka egy rendszert más architektúrára portolni. Ez nem úgy megy, ahogy elképzelted
De van, pont azért írtam amit írtam és sajnos jöttök az "alap" igazságokkal aminek se füle se farka nincs, mikor előhoztam, hogy a Microsoft miatt nem jött be az Itanium akkor először ismételgettétek amit leírtam majd most ott tartunk, hogy még Te oktatsz ki.... Nem tartod ezt szánalmasnak én annak tartanám...
Socket 370: ezt is benézted, mert az intel 2002 elején is adott még ki tualatin p3-as procit: 1400S. A szállítását 2013 elején fejezték be [link].
Ahha, csak akkor az nem egy teljesen új fogalalt volt, hanem visszafelé kompatibilis, szóval ha odafigyelnél nem pedig "szakértőskodnél" akkor rájönnél, hogy az nem egy új foglalat volt, hanem egy a foglalatba egy új processzor mert magát a foglalatot, e környékén adták ki:
Processors October 25, 1999
Intel Celeron Mendocino (PPGA, 300–533 MHz, 2.0 V)
Intel Celeron Coppermine (FC-PGA, 533–1100 MHz, 1.5–1.75 V)
Intel Celeron Tualatin (FC-PGA2, 900–1400 MHz, 1.475–1.5 V)
Intel Pentium III Coppermine (FC-PGA, 500–1133 MHz, 1.6–1.75 V)
Intel Pentium III Tualatin (FC-PGA2, 1000–1400 MHz, 1.45–1.5 V)VIA Cyrix III/C3 (500–1200 MHz, 1.35–2.0 V)
Intel oldalon a mobil p3 tudott feszültséget állítani, ahogy nézem a mobil vonalon volt ez jellemzőbb, desktopon nem biztos hogy megvolt: [link]
Ahogy nézem akkor a leégős athlon az nem létezett szerinted (Mi a hővédelem, és a feszültség szabályozás témája, mert ugye a PIII ritkán égett le, akkor valami nagyon csúnyát kellett csinálni a P4 meg nem is nagyon tudott leégni), vagy csak kiesett az a sor amiben leírtam. Abban hol volt ez a technológia amiről beszélsz, vagy ott éppen az AMD elfelejtette beletenni?
(Félreértések elkerülése végett nem az AMD fikázásáról van szó, hanem a kérdés neked szólt, csak elfelejtesz válaszolni rá, cserébe megkapom, amit leírtam X hozzászólással előbb.... )Risc: ebben is hiányosak az ismereteid. Az árakat az határozza meg, hogy milyen piacra szánják és milyen feladatra. A mobilokban, de még a mikrokontrollerekben is risc mag van. [link]. Ez csak annyit jelent, hogy a futtatott program binárisa mennyire van elemi műveletekre bontva. A cisc esetén van egy plusz feldolgozó réteg az elemi műveleteket futtató hardver felett. [link]
Te figyu már Te amúgy az elméleten felül tudsz is valamit vagy csak úgy lettél szakértő, hogy ilyeneket benyögsz. Vagy csak PC-t láttál, esetleg Mac-et.
Igen tudom mi a különbség, csak az a baj hogy nekem nagyon úgy tűnik, hogy ameddig én ezt a kort végig éltem ezekkel a rendszerekkel addig Te csak weboldalakat dobálsz be "okosan", ha éppen nem azt írod le amit egyszer x hozzászólással előbb leírtam.Figyu a RISC azért drágább, mert pontosan a CPU nem azokkal a klasszikus mikro utasításokkal dolgozik, amivel a CISC rendszerek ezeket egy tiszta RISC rendszer számára az Operációs rendszer biztosítja, nem a BIOS, és a fordító. Ehhez viszont annak a rendszernek igen hardver közelinek kell lennie, ellentétben pl a Windows-al. Ez pénzbe kerül, amíg azt a rendszert rá is fejlesztik, valamint a support amiért elkérik az aranyat, de ez más lapra tartozik.
Semmi köze a pozicionáláshoz. Szerinted az ARM azért olcsó mert oda pozicionálták, nem baszki azért mert nem tiszta RISC rendszer, Ellentétben a valódi UNIX (Power/Sparc) rendszerekkel, de azon nem is nagyon fut más csak UNIX esetleg Linux. Lásd Power L sorozat, az LPAR-t hagyjuk, mert az más tészta.
Félre ne értsd, nem ellened szól de kérlek ne oktass már ki olyannal amit leírtam X hozzászólással ezelőtt. köszönöm.
(#74) azbest
NEM. 2004-ben ezt még lehetett kapni utolsó generációs 694T chipsetes VIA lapokat pedig még 2007-ben is tudtál venni. Hozzá. Csak azért mert én raktam össze 2004-ben ilyen gépet újonnan.
-
azbest
félisten
Jó lenne, ha elolvasnád a korábbi hozzászólásaidat. Te x86-ról beszéltél, még be is idéztem neked. Az egy dolog, hogy mire gondolsz, de ha nem szakszerűen írod le, akkor nem csoda ha mindenki pontosan arra gondol, amit leírtál. Valószínűleg ezért tűnik ellentmondásosnak a véleményed, mert hibásan használsz elnevezéseket.
Az x86-64 vagy x64 a 64 bites ibm kompatibilis architektúra jelölése. Az x86 magában a 32 bitesre vonatkozik. Az IA sem volt pontos megfogalmazás abban a mondatba, amit daa-raa idézet, bár ott valamennyire látszik a szövegkörnyezetből, hogy mire akartál gondolni.
"az előző rendszerek (Windows 95, 98, NT, 2000) nem futott volna rajta szóval a kutya nem használta volna azt a rendszert"
ahha... egy 2001-ben piacra került hardverhez kellett volna '95 - '98 közt kiadott oprendszereket újra elővenni. A Ennyi erővel a win 3.1 miért nincs a listán? A 2000 még határeset, de az nem volt olyan elterjedt desktopon. Az x86-64-et sem portolták a múltbéli rendszerekre, amiket már az újabb programok sem támogattak.
Desktop és szerver vonalon is ugyanazokban a Windows verziókban került be az x86-64 és az IA64 támogatás (Win 2003-tól és Xp-64-től).
Fogalmad sincs mekkora munka egy rendszert más architektúrára portolni. Ez nem úgy megy, ahogy elképzelted
Socket 370: ezt is benézted, mert az intel 2002 elején is adott még ki tualatin p3-as procit: 1400S. A szállítását 2013 elején fejezték be [link].
CnQ kapcsán:
"Ja igen tudod amikor a processzoor képes a feszültség szintjét változtatni, hol is volt ilyen az Athlonba?"
Ott: " It works by reducing the processor's clock rate and voltage when the processor is idle." [link]. A power now pedig k6-II+ óta létezik [link].
Intel oldalon a mobil p3 tudott feszültséget állítani, ahogy nézem a mobil vonalon volt ez jellemzőbb, desktopon nem biztos hogy megvolt: [link]Risc: ebben is hiányosak az ismereteid. Az árakat az határozza meg, hogy milyen piacra szánják és milyen feladatra. A mobilokban, de még a mikrokontrollerekben is risc mag van. [link]. Ez csak annyit jelent, hogy a futtatott program binárisa mennyire van elemi műveletekre bontva. A cisc esetén van egy plusz feldolgozó réteg az elemi műveleteket futtató hardver felett. [link]
(#72) vhw:
Leginkább csak ezért megyek bele én is a részletekbe, mert érdekes az emlékek alapján kicsit visszaolvasni, hogy pontosan hogyan is volt akkoriban. Gyakorlatilag a pc-vel együtt nőttem fel, egyidős vagyok az ibm pc-vel
Bár csak '93 óta foglalkozom vele, de akkoriban még volt 8088 klón a 286-osok mellett a suliban -
hallador
addikt
válasz
#65675776
#67
üzenetére
Figyelj nem akarok veled vitatkozni mert miért de ha nem olvasod el amit írok akkor nem reagálj rá, ha meg reagálsz tedd már meg hogy elolvasod amit írok mert ennek nem sok értelme van, részemről ha nem haragszol vagy inkább semmi értelme. Ez elmegy még egy szintig de egy idő után nem, szerintem! például a 3DNow!-t benéztem igaz.
Na de:
A C2D viszont a korábbi izraeli fejlesztések továbbvitele. Teljes egészében a felújított P6 architektúrára épültek azok is, kb semmi közük sem volt a balsikerű NetBurst-höz. Ja, hogy egy elavult architektúrára épültek, ami még a K7-nél is elavultabb volt. Az más, az intel nyilván megteheti, és akkor már mekkora innováció lesz.
Igen ezt írtam én is.
Te írtad, hogy az EPIC fejlesztésekor az x86 még sehol sem volt. Ez tényleg EPIC, de méginkább Epic Fail. Az állításodnak köze nincs a valósághoz.
Nem egészen!!! Én azt írtam hogy a 64 bit nem volt sehol x86 vonalon, amikor az Itánium már 64 bites volot, ami igaz is. Szóval kérlek ne beszélj félre! köszönöm!
Ugye semmi összefüggést nem látsz abban, hogy a HP-re nem tudott teljes kizárólagos szerződést ráerőltetni az intel? Nyilván semmi köze nem volt ennek ahhoz, hogy az EPIC-ért véletlenül pont a HP-nek kellett fizetnie az intelnek. És ugye emiatt nem haragíthatta magára a HP-t, mert akkor volt licenc, nincs licenc. Annyit tudott elérni, hogy a HP a kínálatában maximum 10%-ban szerepeltethette az AMD processzorokat.
De legalább, elért valamit. De azért ez megint hasonlít az intel 20 éve folyamatosan lefizet mindenki elmélethez, ami szintén egy elmélet....
Ez egy érdekes felvetés, és szintén nem igaz. Csak részben. Ugyanis az IA annyit tesz: Intel Architecture. Szóval az összes x86 proci IA. Az első 8086/88 is az volt már, azzal indult az IA-16 (és folytatódott a 80186/188-cal és 80286-tal). 80386 óta meg ugye itt van a mai napig is az IA-32.
Ugyan ismét nem tudom honnan vetted (Mert hogy nem írtam ilyet az is tuti) de tudod mit igazad van! (Tudom... Nem nekem kell elmondanod)
Az intel azzal, hogy az EPIC-re épülő architektúráját IA-64-nek nevezte azt is jelezte egyben, hogy a sor folytatásának, azaz az IA-32 leváltójának tekinti. És igen, drága volt, de ez leginkább a kiábrándító gyártási darabszámra volt visszavezethető. Elvégre a kutyának sem kellett. A legtöbb cég csak addig gyártott itaniumos szervereket, amíg erre szerződés kötelezte. Utána egyből dobták az egészet, és átálltak x86-ra, x64-re. A másik ok, ami miatt drága volt egy IA-64 processzor, és ami miatt az intel be akarta tolni asztalra is: két architektúrát kellett az intelnek párhuzamosan fejlesztenie és gyártania. És ez bizony még nekik is sok volt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az IA-64 csak azért maradhatott gyártásban, mert az IA-32 bőséggel fedezte az Itaniumok által generált veszteséget.
Igen meg a Microsoftnak is volt egy kis beleszólása, vagy fogalmazzunk másként a microsofton múlt az intel tologathatta volna amit akar de nem ért volna semmit el vele, mert az előző rendszerek (Windows 95, 98, NT, 2000) nem futott volna rajta szóval a kutya nem használta volna azt a rendszert, mondjuk ezt már megbeszéltük...
A 478 biztosan nem volt piacon Willamette-tel. Azokat a procikat már Northwood maggal gyártották. 478-ba volt ugyan Willamette magos proci, de azok Celeronok voltak, amik meg kb semmit sem értek, még a Duronok is nagyon csúnyán szétcsaptak köztük (igen, ekkor kezdődött a Celeron márkanév durva mélyrepülése). 2400MHz-ig a hasonló jelölésű Athlon XP-k valamivel erősebbek voltak, mint a P4-ek. 2,4GHz felett kezdett kijönni a P4 előnye, csak ugye addigra már a kapuban volt a K8, az AMD nem is igazán erőltette már a K7 fejlesztését.
No akkor megint olvass vissza mert ezt leírtam én is... És a 478-as celeron az nem Willemate Pentium 4 Család? De az. Szóval Pentium 4 volt az is. [link]
A s478 megjelenésekor az AMD már egyáltalán nem gyártott Slot A procikat. A s423 megjelenése előtt kb fél évvel álltak át a s462-re. (2000 június vs 2000 november.) A s478 és vele a Northwood 2002 januárjában jelent meg. Akkorra már csak nem is a Palominokkal kellett megkűzdenie, hanem a nem sokkal később érkező Thoroughbred-ekkel. Utasításkészletbeli előnyük meg kb csak a SSE2 volt, elvégre Athlon XP-k mindegyike támogatta az SSE-t.
Hát igen az intel sem gyártott socket 370-t mégis lehetett venni 2002-ben tualatint, ki beszélt a gyártásról az elterjedségről beszéltünk, én már régen Abit BD7-et árultam amikor az AMD még szenvedett a K6 III-al akkor jöttek be a 462-es alaplapok, szóval De elterjedségben picit le volt maradva. A Slot A akkora bukás volot, hogy nem is nagyon volt beelőle a piacon.
Hővédelem: aki arra sem képes, hogy egy coolert rendesen felrakjon, azt nem tudom sajnálni, hogy leég a procija. Érdekes egyébként, a környezetemben előfordult ilyen esetek szinte mind olyan gépekkel fordultak elő, amelyeket a Mistral-ban raktak össze. Szóval a statisztikáitokkal inkább ne traktálj, magatok generáltátok, a szakértelmeteket mutatja. Volt Cool122+-om, tudom milyen hangja volt. De az a cooler overkill volt, még 5V-ra leszabályozva is simán lehűtötte alap órajelen bármelyik Athlon XP-t. 7V-on is tipikusan előbb fogyott el a feszültség (azaz ért el a határára a proci), mint a hűtési kapacitás. 7V sem volt érdemi hangja. A P4-ekre semmivel sem kellett kisebb cooler, csak azokra nem raktak ilyen brutális ventilátorokat (hozzáteszem az Athlonos coolereken is teljesen feleslegesen voltak ekkorák). Az ezüst alapú paszták 90%-a semmilyen szinten sem vezette az áramot, márcsak azért sem, mert nem ezüst, hanem ezüst-oxid szemcsék voltak bennük, az meg szigetelő anyag. Haverom Athlonja nem egyszer úszott az ezüstpasztában, mégsem volt belőle soha semmi baja.
Na akkor kezdheted sajnálni a sok "Hozzáértőt" mert sokan voltak! Nem egy kettő 10 jött vissza, hogy ez leégett
.
Peeeerrrssszzzeee Na ne szédíts. Miután rákerült a számlára, hogy nem fog működni összerakták, utána mehetett a mokus a haverhoz, mert amit a Mistral állított össze nem a haver az nem égett le....
A magyar haver mindig okosabb, ne a mistral legyen a hibás....Mutassak neked ezüst szilikon pasztával megáztatott athlont. aminek a foglalatába belefolyt a paszta, mert a haver rátolta a komplett zacskó pasztát..... Nem egy jött vissza ilyennel...
A Willamette meg RDRAM-mal volt egyáltalán versenyképes. Egyébkétn egy SDRAM-os Athlonos rendszer is simán hozta ugyan azt a teljesítményt.
Egyetértünk, jogos.
K8 2003-ban jelent meg, a C2D 2006-ban. Abban az időszakban az intel hátrányban volt szinte minden szinten. Főleg mikor megjelentek az X2-k és a Pentium D-k. Ott még az egymagosoknál is nagyobb teljesítményhátrányba kerültek. Egyébként jó is az a Prescott, főleg, hogy azonos órajelen tipikusan gyengébb még a Northwood-nál is. [link] A teszt másik pikantériája, hogy az akkori legerősebb P4-ek ellen az egyik leggyengébb A64 (ugye volt egy 3000+ is akkoriban) van delegálva. És így is joban teljesített összességében. A fogyasztási adatokat is érdemes megnézni. Érdekes lett volna a teszt, ha mondjuk AMD oldalon egy FX-53 szerepel. A Granite Bay is jó volt, éppen csak megközelítetta az akkori A64-es chipsetek szintjét. A memóriavezérlője meg el is maradt az A64 IMC-től minden tekintetben. Szóval messze nem hagyták le a konkurens AMD procikat, sőt, még a saját elődjük mögött is lemaradtak. Majdhogynem mindenben.
Igen voltak 1 - 2 éves fellángolásai az AMD-nek nem is mondom hogy nem, csak mégsem sikerült a dolog. Szerintem nem azért mert az Intel mindenkit lefizetett.De azt el kell ismerni, hogy volt ilyen is.
Az x64 nem egy felvillanás, hanem egy iparági szabvány mára. Az intelnek sok köze nincs hozzá, csak annyi, hogy használja a keresztlicencszerződés értelmében. De ez azért aránylag sokba került nekik, ugyanis ezért az egy dologért cserébe kb minden saját dolgukat adniuk kell az AMD-nek. Szóval ha ez a szerződés bármilyen oknál fogva is megszűnne, az intel igencsak kellemetlen helyzetbe kerülne. Ugyanis a mai processzoraiból egyetlen darabot sem gyárthatna többé.
Ki írt ilyet hogy az X64 felléngolás volt? Egymásra vannak utalva, ez fordítva pont ugyanúgy igaz, arról nem beszélve.
RISC: nem drágább az sem. Olyannyira nem, hogy a K5 és K6 is alapvetően RISC felépítésű. Csak ugye van egy JIT x86 dekóderük. De mondok jobbat: az ARM processzorok kivétel nélkül RISC processzorok. Valószínűleg attól olyan "drágák", hogy szép lassan utánad dobják az utcán.
Tényleg rosszul tudod. Csak a Power-e, vagy a Sparc-ra kell gondolni, a K6 soha nem volt RISC. Voltak RISC technológiák benne, de azért x86-aos világban nem láttam tisztán RISC processzort Te igen? Tehát nem RISC.
"processzorok fogyasztás managementje" - Ez alatt mit kell érteni? Mert az IST lehet volt, de a CnQ meg legalább ért is valamit. A Centrino meg nem igazán technológia. Csak azt jelenti, hogy validált megoldásokat lehet csak egymás mellé pakolni.
Ja igen tudod amikor a processzoor képes a feszültség szintjét változtatni, hol is volt ilyen az Athlonba? Ja mert már a PIII-ban volt, nem beszélve a P4-ről, cserébe az Athlon leégett....
A centrinóban igazad is van, csak éppen a business vonalat alapozta meg a vPro, AMT elődje. Hát végülis nem technológia csak az AMD a fasorban sincs ebben a dologban.
A 3DNow! messze nem az MMX kiegészítése volt. A kettő teljesen más. Az MMX legnagyobb baja mindig is az volt, hogy csak integer műveleteket tudott végezni. A 3DNow! viszont float műveletekre volt kihegyezve, azaz érdemben használható is volt a multimédia területén. És itt bizony megint nem az AMD vett át egy az intel által kidobott megoldást, hanem az intel loholt az AMD után. A 3Dnow! 1998-ban került piacra, míg az SSE 1999-ben.
Igen teljesen igazad van én írtam rosszul. Ettől függetlenül az SSE mégis elterjedtebb volt, és kompatibilisebb is. Ez viszont akkor is tény. Igen egészen az SSE2-ig loholz, utána az AMD a kanyarban sem volt úgy 2006-ig.
Mindenesetre igazad van elismerem hülyeséget írtam.....A licencek száma meg részletkérdés. Az egész csomagban 1-1 olyan licenc van, ami miatt mind a két cég kiszolgáltatott a másiknak. Az intel oldalán az x86, az AMD oldalán az x64. Bármelyik fél felmondja a szerződést, és mind a két cég azonnal le kell, hogy álljon az összes jelenlegi processzorának gyártásával. Az x64 ráadásul ha éppen nem is mentette meg a világot, de az x86 életében 1985 óta a legnagyobb dobás.
Egyetértünk, ez igaz is, vagy inkább ahogyan Te is írtad ez egy kényszermegoldás volt, és bejött.
(#69) daa-raa
Ez mindaddig volt igaz ameddig nem lépett kapcsolatba másik vezetőréteggel (Processzor foglalt, vagy épp egy VGA SMD alkatrészei)
-
Reggie0
félisten
válasz
#65675776
#69
üzenetére
Jaja, valami mas lesz az. Az AgO egy nagysagrenden belul van az Ag-val es meg az Ag2O is turhetoen vezet. De igazabol az ezustos pasztak nagy atveresek, mert a pasztanal nem is az szamit igazan, hogy mennyire jo hovezeto az anyag, hanem hogy mennyire kepes a hezagokat kitolteni lehetoleg minel kisebb vastagsag mellett, de ne legyen annyira viszkozus, hogy uzemi homersekleten kifolyjon.
-
#65675776
törölt tag
A C2D viszont a korábbi izraeli fejlesztések továbbvitele. Teljes egészében a felújított P6 architektúrára épültek azok is, kb semmi közük sem volt a balsikerű NetBurst-höz. Ja, hogy egy elavult architektúrára épültek, ami még a K7-nél is elavultabb volt. Az más, az intel nyilván megteheti, és akkor már mekkora innováció lesz.
Te írtad, hogy az EPIC fejlesztésekor az x86 még sehol sem volt. Ez tényleg EPIC, de méginkább Epic Fail. Az állításodnak köze nincs a valósághoz.
Ugye semmi összefüggést nem látsz abban, hogy a HP-re nem tudott teljes kizárólagos szerződést ráerőltetni az intel? Nyilván semmi köze nem volt ennek ahhoz, hogy az EPIC-ért véletlenül pont a HP-nek kellett fizetnie az intelnek. És ugye emiatt nem haragíthatta magára a HP-t, mert akkor volt licenc, nincs licenc. Annyit tudott elérni, hogy a HP a kínálatában maximum 10%-ban szerepeltethette az AMD processzorokat.
"Az IA olyan rohadt drága volt[...]"
Ez egy érdekes felvetés, és szintén nem igaz. Csak részben. Ugyanis az IA annyit tesz: Intel Architecture. Szóval az összes x86 proci IA. Az első 8086/88 is az volt már, azzal indult az IA-16 (és folytatódott a 80186/188-cal és 80286-tal). 80386 óta meg ugye itt van a mai napig is az IA-32.
Az intel azzal, hogy az EPIC-re épülő architektúráját IA-64-nek nevezte azt is jelezte egyben, hogy a sor folytatásának, azaz az IA-32 leváltójának tekinti. És igen, drága volt, de ez leginkább a kiábrándító gyártási darabszámra volt visszavezethető. Elvégre a kutyának sem kellett. A legtöbb cég csak addig gyártott itaniumos szervereket, amíg erre szerződés kötelezte. Utána egyből dobták az egészet, és átálltak x86-ra, x64-re. A másik ok, ami miatt drága volt egy IA-64 processzor, és ami miatt az intel be akarta tolni asztalra is: két architektúrát kellett az intelnek párhuzamosan fejlesztenie és gyártania. És ez bizony még nekik is sok volt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az IA-64 csak azért maradhatott gyártásban, mert az IA-32 bőséggel fedezte az Itaniumok által generált veszteséget.
A 478 biztosan nem volt piacon Willamette-tel. Azokat a procikat már Northwood maggal gyártották. 478-ba volt ugyan Willamette magos proci, de azok Celeronok voltak, amik meg kb semmit sem értek, még a Duronok is nagyon csúnyán szétcsaptak köztük (igen, ekkor kezdődött a Celeron márkanév durva mélyrepülése). 2400MHz-ig a hasonló jelölésű Athlon XP-k valamivel erősebbek voltak, mint a P4-ek. 2,4GHz felett kezdett kijönni a P4 előnye, csak ugye addigra már a kapuban volt a K8, az AMD nem is igazán erőltette már a K7 fejlesztését.
A s478 megjelenésekor az AMD már egyáltalán nem gyártott Slot A procikat. A s423 megjelenése előtt kb fél évvel álltak át a s462-re. (2000 június vs 2000 november.) A s478 és vele a Northwood 2002 januárjában jelent meg. Akkorra már csak nem is a Palominokkal kellett megkűzdenie, hanem a nem sokkal később érkező Thoroughbred-ekkel. Utasításkészletbeli előnyük meg kb csak a SSE2 volt, elvégre Athlon XP-k mindegyike támogatta az SSE-t.
Hővédelem: aki arra sem képes, hogy egy coolert rendesen felrakjon, azt nem tudom sajnálni, hogy leég a procija. Érdekes egyébként, a környezetemben előfordult ilyen esetek szinte mind olyan gépekkel fordultak elő, amelyeket a Mistral-ban raktak össze. Szóval a statisztikáitokkal inkább ne traktálj, magatok generáltátok, a szakértelmeteket mutatja. Volt Cool122+-om, tudom milyen hangja volt. De az a cooler overkill volt, még 5V-ra leszabályozva is simán lehűtötte alap órajelen bármelyik Athlon XP-t. 7V-on is tipikusan előbb fogyott el a feszültség (azaz ért el a határára a proci), mint a hűtési kapacitás. 7V sem volt érdemi hangja. A P4-ekre semmivel sem kellett kisebb cooler, csak azokra nem raktak ilyen brutális ventilátorokat (hozzáteszem az Athlonos coolereken is teljesen feleslegesen voltak ekkorák). Az ezüst alapú paszták 90%-a semmilyen szinten sem vezette az áramot, márcsak azért sem, mert nem ezüst, hanem ezüst-oxid szemcsék voltak bennük, az meg szigetelő anyag. Haverom Athlonja nem egyszer úszott az ezüstpasztában, mégsem volt belőle soha semmi baja.
A Willamette meg RDRAM-mal volt egyáltalán versenyképes. Egyébkétn egy SDRAM-os Athlonos rendszer is simán hozta ugyan azt a teljesítményt.
K8 2003-ban jelent meg, a C2D 2006-ban. Abban az időszakban az intel hátrányban volt szinte minden szinten. Főleg mikor megjelentek az X2-k és a Pentium D-k. Ott még az egymagosoknál is nagyobb teljesítményhátrányba kerültek. Egyébként jó is az a Prescott, főleg, hogy azonos órajelen tipikusan gyengébb még a Northwood-nál is. [link] A teszt másik pikantériája, hogy az akkori legerősebb P4-ek ellen az egyik leggyengébb A64 (ugye volt egy 3000+ is akkoriban) van delegálva. És így is joban teljesített összességében. A fogyasztási adatokat is érdemes megnézni. Érdekes lett volna a teszt, ha mondjuk AMD oldalon egy FX-53 szerepel. A Granite Bay is jó volt, éppen csak megközelítetta az akkori A64-es chipsetek szintjét. A memóriavezérlője meg el is maradt az A64 IMC-től minden tekintetben. Szóval messze nem hagyták le a konkurens AMD procikat, sőt, még a saját elődjük mögött is lemaradtak. Majdhogynem mindenben.
Az x64 nem egy felvillanás, hanem egy iparági szabvány mára. Az intelnek sok köze nincs hozzá, csak annyi, hogy használja a keresztlicencszerződés értelmében. De ez azért aránylag sokba került nekik, ugyanis ezért az egy dologért cserébe kb minden saját dolgukat adniuk kell az AMD-nek. Szóval ha ez a szerződés bármilyen oknál fogva is megszűnne, az intel igencsak kellemetlen helyzetbe kerülne. Ugyanis a mai processzoraiból egyetlen darabot sem gyárthatna többé.
RISC: nem drágább az sem. Olyannyira nem, hogy a K5 és K6 is alapvetően RISC felépítésű. Csak ugye van egy JIT x86 dekóderük. De mondok jobbat: az ARM processzorok kivétel nélkül RISC processzorok. Valószínűleg attól olyan "drágák", hogy szép lassan utánad dobják az utcán.
Ha az AMD nem áll elő az x64-gyel, akkor a MS bizony megírta volna az IA-64 asztali Win-t. Mert nem lett volna más, egyszerűbb és kompatibilitási szempontból jobb megoldás. lusz ugye ott volt minden IA-64-ben a hw IA-32 emulátor. Mondjuk az megint egy elég durva hulladék volt, elvégre más gyártók sw emulátora is gyorsabb volt nála. A DEC által az Alpha-khoz fejlesztett FX!32 50% körüli sebességet biztosított a natív x86 futtatással szemben (optimalizálás után 70% is elérhető volt), az Itanic-ok hw emulátora meg a 30%-ot sem érte el. Később ki is dobták a hw emulátort, és írt az intel is egy sw megoldást. Az is gyorsabb volt.
s462 elmaradott? Mint pl miben? Az intel csak nézett ki a fejéből már a Slot A-nál is a DDR rendszerű FSB miatt. Nem is tudtak mit kezdeni vele, míg ki nem jött a P4 a QPB-vel. Csak ugye nem sokkal később az AMD teljesen eldobta az FSB-t, mert csak a baj volt vele, és bevezette a NUMA-t. Annyira elmaradott volt, hogy az intel később a Nahelem-nél szintén áttért erre a megoldásra (szóval az intel méginkább másolt, méghozzá arról, aki korábban másolt azt a megoldást. Ez már nem is second hand, hanem 3rd hand). A SOI egyébként az IBM és az AMD közös fejlesztése. Apróság, nem kell rajta fennakadni. Egyébként meg 7. és 8. generációs x86 architektúrájú processzort is először az AMD mutatott be. De nyilván ezt is másolta valaki másról.
"processzorok fogyasztás managementje" - Ez alatt mit kell érteni? Mert az IST lehet volt, de a CnQ meg legalább ért is valamit. A Centrino meg nem igazán technológia. Csak azt jelenti, hogy validált megoldásokat lehet csak egymás mellé pakolni.
A 3DNow! messze nem az MMX kiegészítése volt. A kettő teljesen más. Az MMX legnagyobb baja mindig is az volt, hogy csak integer műveleteket tudott végezni. A 3DNow! viszont float műveletekre volt kihegyezve, azaz érdemben használható is volt a multimédia területén. És itt bizony megint nem az AMD vett át egy az intel által kidobott megoldást, hanem az intel loholt az AMD után. A 3Dnow! 1998-ban került piacra, míg az SSE 1999-ben.
A licencek száma meg részletkérdés. Az egész csomagban 1-1 olyan licenc van, ami miatt mind a két cég kiszolgáltatott a másiknak. Az intel oldalán az x86, az AMD oldalán az x64. Bármelyik fél felmondja a szerződést, és mind a két cég azonnal le kell, hogy álljon az összes jelenlegi processzorának gyártásával. Az x64 ráadásul ha éppen nem is mentette meg a világot, de az x86 életében 1985 óta a legnagyobb dobás.
-
hallador
addikt
"Hát ez meg honnan jött nem tudom értelmezni?"
Amikor érzelemtől felfűtötten belelovallod magadat a mondanivalódba, akkor elég zavarosan fogalmazol. Félmondatokat raksz egymás után, amik egy része még irreleváns is. "eleve az X86-os architektúra sehol? Ja sehol. "Szerintem nem.
Az itanium halálát a kompatibilitás hiánya okozta. Ha már van egy működő és elterjedt architektúra, akkor nem fogják újraírni drága pénzért a szoftvereiket.
Ezt én is leírtam más szavakkal... Ha jól emlékszem pont a Microsoftot hoztam fel példának ha visszaolvasol. Szóval tudom.
Az itanium emulátora pedig gyatra volt. A 64bitre erősödő igény volt. Az amd adott egy olyan 64 bit megoldást, ami megtartotta a kompatibilitást. A windows rt is azért döglődik ennyire, mert újra kellene írni rá a szoftvereket. Nem csak annyiból áll a portolás, hogy lefordítják arra az architektúrára is. A fordítóban is kibukhatnak ilyenkor hibák, meg a kódban lévő megoldások közt is lehet olyan, amit le kell cserélni.
Ok annak mond el aki most épp értetlenkedik ezen, na az nem én voltam.
Az amd általában technikailag előremutató megoldásokat hoz. Régebben abból voltak problémái, hogy nem volt akkora gyártási kapacitása, hogy a nagyobb érdeklődésre szert tevő termékeit kellő mennyiségben szállítsa. Mire felfutott a gyártás, addigra megjött az intel technikailag butább, de teljesítményben hasonló megoldása.
Hát, ezt nem így gondolom, az AMD megoldásai akár a Socket 462-t akár mást nézek az intel megoldásaihoz képest ilyen kezdetleges megoldások voltak legtöbb esetben olyanok amit az intel már elhagyott 2 - 3 éve. Nem beszélve a SIMD készletekről amibene folyamatosan 5 - 6 év lemaradásban volt az AMD a 2000-es években. Mondj már legalább egy ilyen előremutató példát, mert nem túl sokat tudnék felsorolni így hirtelen de az sem az AMD fejlesztése volt az esetek 90 %-ban, hanem licencelt megoldások (EV6(DEC), SOI(IBM), mamória kezelés (IBM) SIMD (Intel) stb).
Az intel tipikusan összefoltoz a régi megoldásokból többet, hogy azonnal legyen egy terméke, amit a marketingesek eladhatnak.
Ahha erre tipikus példa SIMD vagy a processzorok fogyasztás managementje,Hypertreading, TurrboBoost stb vagy csak említsük a mobile technológiákat, Centrino, vPro, AMT, ja hogy az AMD ezen a szinten nem nagyon sokmindent csinált, másoláson felül.
Az AMD-nek az ATI felvásárlása után volt épkézláb ötlete az elmúlt időkben előtte nem túl sok.A több magos procijaik sokáig csak egymás mellé tokozott külön procik voltak. Az amd itt valódi fejlesztésekre koncentrált, csak közben az intel gazdagodott az eladásokból.
Hát ez az, amikor arról írtam, hogy az AMD-nek volt 1 - 2 alkalommal 1 - 2 éves fellángolása akkor pont erről beszéltem.
Az x64 volt az az eset, amikor az amd is inkább foltozott, be is jött neki, mert a piac pedig ezt szereti.
Inkább a Microsoft szerette ezt igazán, a piaconn akkor az MS egyenuralkodó volt.
Az, hogy milyen slot vagy soket volt nem csak az amd-n múlt. Halovány emlékeim szerint annó az intel nem engedte meg, hogy mások is használhassák a processzorukkal a pentium2-es alaplapokat.
Igen ez így is van pont ezért szenvedett az AMD K6 II/III, VIA is a socket 7-el ehhez még talán joga van az Intelnek ezt nem kellene a szemére hányni.
Az utasításkészlet használata sem úgy megy, hogy elkezdem használni, hanem engedély kell a másik féltől hozzá. Az amd sem volt lemaradva ilyen téren, a 3dnow hamarabb jött ki, erre volt az intel válasza az sse. Hamarosan a keresztlicensz megállapodásokkal bekerült az is az amd procijaiba.
Hát igen úgy 4 év késéssel de be, ezzel én tisztában vagyok ezt nekem kérlek ne mond el. A 3DNow inkább az MMX kiegészítése volt mint az SSE ellenfele. Aztán akkor még nem volt az hogy az intel mindenkit lefizetett, és azért nem ment az AMD processzor.
Az intel jó vállalkozó módjára mindig a profitot helyezi előtérbe és csak sokadlagos szempont a technológiai háttér.
Igen azért piacvezető mert ez így van fogalmazzunk úgy, hogy az Intel kisebb lépésekkel, de célzottan fejleszt, stabilabb háttérrel amíg az AMD bele kapott a múltba ebbe abba, majd pont Ő nem produkált belőle.
Az amd általában fejlesztésre koncentrál, viszont ebből később jön profit, amit aztán az intel fölöz le. Na meg az sem mindegy, hogy az intel a rengeteg pénzével bármit lenyom a partnerei torkán. Ha kell marketinggel, ha kell versenyellenes magatartással, ha nagyon kell, akkor fejlesztéssel.
Azért azt elmondhatnád hogy az AMD vagy az Intel licencel egymástól több technológiát. Szerintem nem az Intel az AMD-től.
Nem véletlenül bukott el pereket az intel, csak közben jóval nagyobbat kaszált, mint amennyi a büntetés volt. Máskor meg ő perelt alaptalanul más cégeket és hiába vesztette el és fizethetett kártérítést, a megtámadott céget addigra fojtogatta a pereskedés költsége.
Persze a végén kiderül, hogy az intel maga a megtestesült gonosz. Azért lehet, hogy fejlesztés is van háttérben.
A 64 bites kiterjesztésseel hadd ne mentse meg a világot az AMD.... Persze köszönjük a fejlesztést, de ettől még nem lesz az AMD kategóriákkal modernebb szerintem
Hangsúlyozva hogy ez amiket leírtam kifejezetten a 2006/7 előtti időkre igaz, manapság az AMD valóban rendelkezik saját potenciállal is.
Amúgy szerintem az AMD jó, pláne mostanában, de akkoriban inkább egy sokkal inkább ide oda kapkodó viselkedést folytatott. Szerintem.
De ezen nem fogunk összeveszni.
-
hallador
addikt
Azért a prescott vonalon nem voltak jók az In tel termékek: egyenesen rosszak voltak.
Mégis a kor AMD processzorait vígan lehagyták pláne a granitbay után.
Lesarkazós processzor? Tudod nem mindenki otthon rakja össze a PC-jét, normális világban bemégy a boltba, kiválasztod, megveszed, hazaviszed, a rajta lévő legfrisebb legális windows oprendszerrel használod.
Rossz emberrel beszélgetsz erről, mert ha ismerted a 2000 -es évek informatikai kiskereit, akkor volt egy ami akkor 21 üzlettel rendelkezett 2001 - 2005 között. Kitalálod, na én ott voltam szervizes, nem annyira kell elmagyaráznod hogyan működött a lesarkazás, tudod szerintem van akkora tapasztalatom a számítógép összerakásba hogy el tudjam dönteni, hogy melyik volt a jobb megoldás szerelés szempontjából... Ha nem értesz egyet akkor is tudod, most pont rossz embert oktatsz ki nem vagy egyedül, csak vissza az agarakkal...
Nem beszélve arról, hogy a pesti haver mindig jobban értett gyak mindenhez ami informatika mint mi, addig ameddig nem sikerült lesarkazni a processzort, vagy leégetni rosszabb esetben, mert a 2000-es években sajnos több volt a haver mint a szakember bizony ezt most hiába mondod, a legtöbben "érteettek hozzá", nekem elhiheted...Ha nem tetszik, akkor elmégy a boltba, kilegózod az alkatrészeket, összerakják neked, hazaviszed, és legális oprendszerrel használod.
szerinted de csak őszintén ki a veres farkú madár használt összeépített gépen legális windows-t Magyarországon a 2000-es években senki? Tudom a magyar jellemzők:, soha nem dobjuk el a szemetet (csak tele van az utca szeméttel), mindig előreengedem (mindig lökdösődés van), és mindig legáláis wondows-t használunk igen a mesébe, meg Magyarországon... Én szervizes voltam szóval nekem Neeee kérlek...Ehelyett kik sarkazták le?
bementek a boltba, apa összeválogatta neki a gépet, p4 alaplapot amd processzorral, hazavitték: nemjó, alaplapcsere, a gyerek meg hevesen lesarkazta a procit, ami lehet nem indult.Nem az a haver volt apuka a kommunizmusban nevelkedett a legtöbb esetben fingja nem volt a számítógről. Mondjuk a havernak sem, de ez most nem is érdekes.
Más: laptopban cseréltél már processzort? milyen kupak van az Intel processzorokon?
Csak éppen ott mocskos nehéz lesarkazni, mert pont oda illik az a hűtő.
Hővédelem: leesik a processzor hűtő ventillátor, megfő az AMD processzor.
Nem elég ha csak rosszul tetted rá, nem kellett leesnie, de elég ha a szilikon pasztát pláne ha ezüst alapú volt rosszul használta a haver.
Ha leesik egy processzorról ( legyen az bármilyen gyártmány) a processzorhűtő ventillátor, akkor utána az a gép már többet nem fog beindulni, mert kb egy 10 kilós kalapáccsal vert rá egyet egy nehézsúlyemelő.
????? Na ezt azért magyarázd majd el.
Milyen helyzetet tudnál elképzelni, hogy leesik a processzorról a hűtőborda és elfüstöl? A ventillátor sebességét már akkoriban is nézte minden lap és nyivászkáltak ha nem megy.
Mondjuk nem jól rögzítetteék szarul tették fel és letépte a processzorfoglalat rögzítőjét a legtöbb esetben...
IA drága volt azért nem terjedt el?
Igen.
Miért volt drága az Ithanium? csak nem azért, mert egyedi foglalata volt, speciális piacra szánták?
Ezt majd nézd meg szerintem jobban fóleg mert RISC és biizony ott az előállítási költségeg picit más dimenzióban számolódnak lásd = Power, Sparc.
Ha be akarta volna hozni az asztali frontra az Intel akkor behozza: lesz hozzá rengetek alaplap és leviszik a processzor árát, mert gyártanak belőle rengeteget.
Persza aMicrosoft meg majd megy a sóhivatalba nem?
A netburst technológia el volt rontva. Emiatt nyúltak vissza a pentium m-ekhez, amelyek még p3 alapon gyártottak.
Attól, hogy elismétled amit én nem lesz még igazad, Ezt én is leírtam szóval most akkor ez mi is?
-
azbest
félisten
"Hát ez meg honnan jött nem tudom értelmezni?"
Amikor érzelemtől felfűtötten belelovallod magadat a mondanivalódba, akkor elég zavarosan fogalmazol. Félmondatokat raksz egymás után, amik egy része még irreleváns is. "eleve az X86-os architektúra sehol? Ja sehol. "
Az itanium halállát a kompatibilitás hiánya okozta. Ha már van egy működő és elterjedt architektúra, akkor nem fogják újraírni drága pénzért a szoftvereiket. Az itanium emulátora pedig gyatra volt. A 64bitre erősödő igény volt. Az amd adott egy olyan 64 bit megoldást, ami megtartotta a kompatibilitást. A windows rt is azért döglődik ennyire, mert újra kellene írni rá a szoftvereket. Nem csak annyiból áll a portolás, hogy lefordítják arra az architektúrára is. A fordítóban is kibukhatnak ilyenkor hibák, meg a kódban lévő megoldások közt is lehet olyan, amit le kell cserélni.
Az amd általában technikailag előremutató megoldásokat hoz. Régebben abból voltak problémái, hogy nem volt akkora gyártási kapacitása, hogy a nagyobb érdeklődésre szert tevő termékeit kellő mennyiségben szállítsa. Mire felfutott a gyártás, addigra megjött az intel technikailag butább, de teljesítményben hasonló megoldása. Az intel tipikusan összefoltoz a régi megoldásokból többet, hogy azonnal legyen egy terméke, amit a marketingesek eladhatnak. A több magos procijaik sokáig csak egymás mellé tokozott külön procik voltak. Az amd itt valódi fejlesztésekre koncentrált, csak közben az intel gazdagodott az eladásokból. Az x64 volt az az eset, amikor az amd is inkább foltozott, be is jött neki, mert a piac pedig ezt szereti.
Az, hogy milyen slot vagy soket volt nem csak az amd-n múlt. Halovány emlékeim szerint annó az intel nem engedte meg, hogy mások is használhassák a processzorukkal a pentium2-es alaplapokat. Az utasításkészlet használata sem úgy megy, hogy elkezdem használni, hanem engedély kell a másik féltől hozzá. Az amd sem volt lemaradva ilyen téren, a 3dnow hamarabb jött ki, erre volt az intel válasza az sse. Hamarosan a keresztlicensz megállapodásokkal bekerült az is az amd procijaiba.
Az intel jó vállalkozó módjára mindig a profitot helyezi előtérbe és csak sokadlagos szempont a technológiai háttér. Az amd általában fejlesztésre koncentrál, viszont ebből később jön profit, amit aztán az intel fölöz le. Na meg az sem mindegy, hogy az intel a rengeteg pénzével bármit lenyom a partnerei torkán. Ha kell marketinggel, ha kell versenyellenes magatartással, ha nagyon kell, akkor fejlesztéssel.
Nem véletlenül bukott el pereket az intel, csak közben jóval nagyobbat kaszált, mint amennyi a büntetés volt. Máskor meg ő perelt alaptalanul más cégeket és hiába vesztette el és fizethetett kártérítést, a megtámadott céget addigra fojtogatta a pereskedés költsége. -
Sanya
nagyúr
Azért a prescott vonalon nem voltak jók az In tel termékek: egyenesen rosszak voltak.
Lesarkazós processzor? Tudod nem mindenki otthon rakja össze a PC-jét, normális világban bemégy a boltba, kiválasztod, megveszed, hazaviszed, a rajta lévő legfrisebb legális windows oprendszerrel használod.
Ha nem tetszik, akkor elmégy a boltba, kilegózod az alkatrészeket, összerakják neked, hazaviszed, és legális oprendszerrel használod.
Ehelyett kik sarkazták le?
bementek a boltba, apa összeválogatta neki a gépet, p4 alaplapot amd processzorral, hazavitték: nemjó, alaplapcsere, a gyerek meg hevesen lesarkazta a procit, ami lehet nem indult.
Más: laptopban cseréltél már processzort? milyen kupak van az Intel processzorokon?Hővédelem: leesik a processzor hűtő ventillátor, megfő az AMD processzor.
Ha leesik egy processzorról ( legyen az bármilyen gyártmány) a processzorhűtő ventillátor, akkor utána az a gép már többet nem fog beindulni, mert kb egy 10 kilós kalapáccsal vert rá egyet egy nehézsúlyemelő.
Milyen helyzetet tudnál elképzelni, hogy leesik a processzorról a hűtőborda és elfüstöl? A ventillátor sebességét már akkoriban is nézte minden lap és nyivászkáltak ha nem megy.
IA drága volt azért nem terjedt el?
Miért volt drága az Ithanium? csak nem azért, mert egyedi foglalata volt, speciális piacra szánták?
Ha be akarta volna hozni az asztali frontra az Intel akkor behozza: lesz hozzá rengetek alaplap és leviszik a processzor árát, mert gyártanak belőle rengeteget.A netburst technológia el volt rontva. Emiatt nyúltak vissza a pentium m-ekhez, amelyek még p3 alapon gyártottak.
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#60
üzenetére
Nem értünk az alaplapokban egyet, de ez ilyen, emberek vagyunk.
Az izraeli fejlesztőcsapat a Banias-t kezdte el fejleszteni és a Yonah-t is ők fejlesztettők, de a Core-hoz nem annyira volt már közök, főleg azért mert az izraeli fejlsztőközpont asztali rendszerekhez főleg komponenseket tervezett, mint a GTL+-kikerülő LAN rendszer stb, mobil rendszereket fejlesztettek elsősorban.
x86 sehol? Érdekes felvetés. Az x86 1978-ban indult útjára a 8086-tal. Szóval a piaci megjelenése, és a 32 bites kiterjesztése (1985) is megelőzte az EPIC elsőelméleti kutatásait is (1989). A valódi fejlesztés 1995-ben kezdődött. Az x64-é 1999-ben.
Hát ez meg honnan jött nem tudom értelmezni? De majd leírod honnan jött. Igen az intel valóban ki akarta tenni az x86-ot, csak nem sikerült ennek még mindig a Microsofthoz van köze nem az AMD-hez.
Igen, az IA-64 nem asztalra lett tervezve, ezt írtam is korábban. De az intel oda is be akarta erőltetni. Az egészből igazából egy dolog derült ki: asztali fronton nem az intel diktál. Ez a szerepkör a MS-é. Ha Ők valamire azt mondják, hogy nem, akkor az nem kerül asztalra. Legalábbis nem széles körben elterjedten.
Ebben egyetértünk.
Erről is volt már szó. Ehhez semmi köze annak, hogy jók voltak-e az AMD processzorok vagy sem. Ez csak és kizárólag az intel kizárólagos szerződéseinek és piacbefolyásolásának az eredménye. Az A64 idején, a C2D megjelenéséig az intel durva hátrányban volt.
Igen ez egy badarság, ha annyira jó lett volna amennyire soha nem volt, akkor lenne ez ennyire egyszerű, soha nem volt az AMD annyira jó, hogy ezt bárki bevállalja esetleg otthon igen de sehol máshol. Az meg kevés a sikerhez, egyedül a HP mert belépni az AMD-vel a business piacra nem túl sikeresen. Mint a példa mutatja a HP 8 éve piacon van az AMD-s business gépekkel, akkor hol volt az Intel kizárólagos szerződése? Igaz, hogy gyak hoby-ból tartják fenn a kategóriát de van.
De, az AMD-nek nagyon is sok köze van az Itanium bukásához. Ha nem áll elő az x64-gyel, akkor az intel be tudta volna nyomni asztalra is az IA-64-et. Ez kellett volna ahhoz, hogy az architektúra érdemben elterjedjen. Bár teljesítményben durva visszalépés lett volna.
Hát szerintem meg nem. Az IA olyan rohadt drága volt, hogy asztalon esélye nem lett volna. Az x64 az AMD vitathatatlan érdeme, de ez nem osztott szorzott az x86 eladásokban legalábbis az AMD szempontjából nem. Mikor a 64 bit kijött pont szart sem ért mert a memória árak olyan szinten voltak, hogy szart sem ért a dolog, amikor meg 2009 - 2010-ben megjelentek a kisember számára is elérhető 8 - 16 GB -ramos alaplapok, akkor az AMD meg sehol nem volt, most sincs, mivel nem egy gyártó épít AMD-s rendszerekre hivatalosan az intel kizárólagos hülyeség elmélet nem annyira él, esetleg az emberi fejekben, de a valóságban kétlem, hogy 2005 után lenne ilyen, mert akkor igen nehezen léphetett volna ki a pl a HP a picra AMD-s konfiggal, de szólj ha nem így lenne.
A P4 kiadásakor nem a Slot A volt az AMD vezető platformja, hanem a Socket 462. És nem igazán volt lemaradva semmiben sem a P4 mögött. Mire meg lemaradt voln jött az A64. Egyébként meg nem volt moderneb az Athlon-nál a P4. De ez egy érdekes kérdés, mert ha a NetBurst annyira modern volt, akkor az intel miért tért vissza a szerinted elavult P6 architektúrához? A Core Duo és C2D ugyanis a P6 továbbfejlesztése.
Hát igen csak mikor a 462 megjelent, akkor ár a 423 piacon volt mikor a 462 kezdett terjedni, akkor a 478 is piacon volt, a Willemate-el. Szóval ja nem nem volt vezető platformja amikor a 423 megjelent, akkor az AMD, még bővel a Slot A-val játszott. Meg a csodás K4 III-al.
Nem csak a hővédelme pont a 0-val volt egyenlő, vagy fogalmazzunk tisztán szart sem ért. SSE2 helyett mmx-el ment (Intel 1993), valamint kb 1,5-er zabált többet mint az Intel, de ja nem volt lemaradva, ja a lesarkazós szutyok processzor meg aztán maga volt a fejlődés, a nagyszerű kerámia foglalatban. nem nem volt lemaradva. Emlékszel még a szupi Cooling 111, 111+, 122, 122+ hűtőkre ugye? Elmondom mi volt a baja 8000-et forgott, de nem volt lemaradva. De le volt.
Igen ám csak a NetBurst.hoz kellettt sebesség/frekvencia, meg a memória kezelése pláne az SD/DDR ramokkal szar volt (845D/845E) mikor megjelent a Northwood 2,4, és a Prescott, akkor az AMD már nem rúgott labdába, amikor a granitbay (7205) is megjött, akkor az AMD meg is döglött. Igaz, hogy a K8 megjött a SOI-al, de a core agyonverte. Szóval:Maradjunk annyiban, hogy az AMD-nek voltak felvillanásai, de ennyi, ameddig az Intel képes volt egy stabil valamit felmutatni.
Félreértések elkerülése végett az Intel a Pentium D-re nem lehet büszke az is megér egy misét.
Az x64 nem 1-2 évig tartott. Olyannyira nem, hogy ma szervervonalon kb a fő meghatározó tényező. Szóval mondhatni az utóbbi 10 év legnagyobb dobása volt. És ez ugye az AMD-nek köszönhető, nem az intelnek.
Na ezt ismét honnan vetted, mert hogy nem írtam ilyet az is biztos, na majd ezt is leírod.
Én annyit írtam hogy az AMD felvillanásai 1 - 2 évig tartott. ez meg tény. Csak kár, hogy éppen az Intel profitál ebből is. Nem az AMD.
-
#65675776
törölt tag
De, ilyen egyszerű. Felesleges túlmisztifikálni.
Nem is volt sok köze hozzá, ez igaz. De a P4 után már IA-64-ben gondolkodtak volna asztali vonalon is. Akkor úgy látták, hogy az x86 kifulladt a NetBurst-tel. Aztán a saját izraeli fejlesztőcsapatuk bebizonyította, hogy nem, csak a P4 volt egy zsákutca.
x86 sehol? Érdekes felvetés. Az x86 1978-ban indult útjára a 8086-tal. Szóval a piaci megjelenése, és a 32 bites kiterjesztése (1985) is megelőzte az EPIC elsőelméleti kutatásait is (1989). A valódi fejlesztés 1995-ben kezdődött. Az x64-é 1999-ben.
Igen, az IA-64 nem asztalra lett tervezve, ezt írtam is korábban. De az intel oda is be akarta erőltetni. Az egészből igazából egy dolog derült ki: asztali fronton nem az intel diktál. Ez a szerepkör a MS-é. Ha Ők valamire azt mondják, hogy nem, akkor az nem kerül asztalra. Legalábbis nem széles körben elterjedten.
"De az is eléggé látszik, hogy az AMD mennyire sikeres volt, hogy egyetlen vendor sem épített workstation-t a termékeire, soha." - Erről is volt már szó. Ehhez semmi köze annak, hogy jók voltak-e az AMD processzorok vagy sem. Ez csak és kizárólag az intel kizárólagos szerződéseinek és piacbefolyásolásának az eredménye. Az A64 idején, a C2D megjelenéséig az intel durva hátrányban volt.
De, az AMD-nek nagyon is sok köze van az Itanium bukásához. Ha nem áll elő az x64-gyel, akkor az intel be tudta volna nyomni asztalra is az IA-64-et. Ez kellett volna ahhoz, hogy az architektúra érdemben elterjedjen. Bár teljesítményben durva visszalépés lett volna.
A P4 kiadásakor nem a Slot A volt az AMD vezető platformja, hanem a Socket 462. És nem igazán volt lemaradva semmiben sem a P4 mögött. Mire meg lemaradt voln jött az A64. Egyébként meg nem volt moderneb az Athlon-nál a P4. De ez egy érdekes kérdés, mert ha a NetBurst annyira modern volt, akkor az intel miért tért vissza a szerinted elavult P6 architektúrához? A Core Duo és C2D ugyanis a P6 továbbfejlesztése.
Az x64 nem 1-2 évig tartott. Olyannyira nem, hogy ma szervervonalon kb a fő meghatározó tényező. Szóval mondhatni az utóbbi 10 év legnagyobb dobása volt. És ez ugye az AMD-nek köszönhető, nem az intelnek.
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#56
üzenetére
Szerintem ez nem ilyen egyszerű, fentebb már leírtam miért.
Intel téma.
Szerintem olvasd el Tanenbaum könyvét, kicsit sem ez a helyzet, ha nem haragszol akkor Tanenbaumnak jobban hiszek. Ő is leírja, hogy a Pentium 4-et az intel a tengerbe tolta volna ha teheti, de kicsit kevered a dolgokat, ennek a 64 bithez soha nem volt köze, az Intel 1997-ben kiadott slot 1-es Pentium III-at is szarnak tartotta, pláne a fogyasztás, és teljesítmény arányban, nemhogy az első 64 bites processzorait. Aztán hol a fenébe volt az Intel de az AMD -is akkor a 64 bittől mikor az első Itánium tervei megjelentek, eleve az X86-os architektúra sehol? Ja sehol. Csak aztán megjött a Banias/Dothan/Yonah magok utána az AMD már csak kapálózott. Az intel NetBurst technológiája volt az egyetlen hibája az elmúlt 20 évben, csak éppen 2005 után az AMD már ezzel sem tudott mit kezdeni.
Ennek sokkal több köze volt a Microsoftnak mint az AMD-nek, ugyanis micsoda véletlen a Microsoft szoftverek nem futottak Itániumon, de akkoriban az asztali termékei semmi máson nem futottak csak x86-on. (Szerver termékek futottak ugyan 1997-ben Alpha-n de az elenyésző volt.), Ez sokkal jobban befolyásolta az Itánium terjedését mint amit leírtál.
Az itánium soha a büdös életben nem asztalra lett tervezve, az egy dolog, hogy az intel fel akarta használni az asztali processzoraiban csak éppen mocskosul de nem akarta a visszafelé kompatibilitást elhagyni, és pont ez az a pont ahol az intel lemondott az Asztali itánium technológiákról, amit Te leírtál annak nem sok köze van az itániumhoz..
Az itánium sokminden volt csak nem asztali processzor, páran ebbe belebuktak IBM Power, Motorora, Sparc stb, véletlenül mindet a Xeon csapta agyon, az x86-al, Desktop/Workstation szinten, ha jól emlékszem (A sors fintora, hogy az Itániumot is), pont az Apple féle workstation váltás volt a leghíresebb példája. Ha annyira jó lett volna az AMD az Apple lehet hogy AMD-t tesz a gépeibe, talán mégsem volt annyira jó.
Igen az AMD a 64 bittel annyira vágott oda az intelnek, hogy jelenleg az Intel az egyetlen Workstation Processzor gyártó a földön valamint éppen az AMD ismét nem nagyon tud semmit letenni az asztalra, aminek nem sok köze van ahhoz, hogy az intel kit fizetett le, az AMD átaludta elmúlt 6 - 8 évet van ilyen.
De az is eléggé látszik, hogy az AMD mennyire sikeres volt, hogy egyetlen vendor sem épített workstation-t a termékeire, soha. Szervert igen csak éppen az is csak az olcsóbb kategória volt.
Abban igazad van hogy öngólnak öngól az Itánium, de ennek az AMD-nek nem túl sok köze volt 64 bit ide vagy oda. Az AMD még Socket 370 K6 III-al, meg Slot A-val bohóckodott, mikor az Intel már a Pentium 4-et adta ki. Picit volt csak modernebb, mint a K6 III, meg a Slot A. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a processzoraik védelme egy fogvájó bonyolultságú volt, vagy fogalmazzunk másképp nem létezett.
Fogalmazzunk úgy, hogy az AMD-nek volt egy kettő jó dobása, ami 1 - 2 évig tartott. Az intelnek meg 30 éve vannak jó dobásai, ami néha sikeres néha nem, de végül mégis valahogy sikeres lesz.
Mielőtt nem azért mert lefizetnek ezt azt. Ma már az AMD nem igazán tud labdába rúgni az Intel mellett, nem utálom az AMD-t, nekem is volt egy 850-es Athlonom nem annyira szerettem. Pláne mert videózásra használtam ahol a Coppermine szarrá verte. De ez az én bajom.
-
#65675776
törölt tag
Továbbra is csak pár plusz feszültségbevezető érintkezőről van szó. Semmi hókuszpókusz, pár hosszabb vezetősáv és kész. A feszültségszintek meg nem változtak ettől. Nem olyan dolog, mint AMD-nél mikor AM2+-nál bevezetésre került a Split Power Planes. Az valóban igényelt tervezőmunkát, ez kb egyáltalán nem. Kb olyan szintű beavatkozás ez az alaplap tervébe, mintha az asztalosnak azt mondanád, hogy neked 1cm-rel szélesebb asztallap kell. Az sem fogja megreformálni a faipart, csak kicsit odébb kell vágni a fát.
Be lehet tolni ugyan annyi teljesítményt a kevesebb érintkezőn is, maximum a lapon kicsit magasabb áramok fognak folyni.
Az intel csak annyira nem erőltette az EPIC-et, hogy P4 után ki akarta dobni az x86-ot, és asztalra is az került volna. A HP eredendően a szerverek igényeit vette figyelembe. Az intel siettette a dolgot, ezért is lett akkora hulladék a Merced. Egyszerűen nem figyeltek kellően oda a fejlesztésre, minél gyorsabban dobni akarták az x86-ot (és nyilván nem azért, hogy megsemmisítsék a konkurenciát. Áhh, dehogy). Az első használható Itanium a HP műhelyéből került ki (az intel is besegített egy kicsit), de a McKinley sem váltotta meg a világot. És igazából egyik sem. Az AMD az x64-gyel elég keményen odavágott nekik. Az intel meg hamar letett először arról, hogy behozza asztalra, majd szervervonalon is dobta. Ja, és az elsődleges ok az x64 volt, mert ugye a MS kijelentette, hogy asztalon nem fog kétféle architektúrát támogatni. Az x64 meg már kész volt, nekik sem tellett igazából sokba implementálni, és az iparág is elfogadta, szemben az EPIC-kel.
Szóval összességében az intelnek lett volna igazán fontos az Itanium és vidéke. És nemhogy a SPARC, POWER ellen volt kevés, de az x86 és a PA-RISC is odaverte. Kb mindennel szemben hátrányban volt. Beleöltek egy rakat pénzt, többet, mint akkoriban az x86-ba, és mégis ki kellett dobniuk. Mert teljesen rosszul mérték fel az architektúrát, és a lehetőségeit is.
Egyébként mindez mire vezethető vissza: az intel nem tudott önmaga kifejleszteni egy használható 64 bites architektúrát. Elsőre a HP-nál kilincselt, hogy adja az övét. Aztán szinte szégyenszemre az AMD-től kell licencelnie az Ő megoldásukat. Attól, akit az IA-64-gyel el akartak lehetetleníteni. Mi ez, ha nem öngól?
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#54
üzenetére
Ebben még igazad is lenne, ha nem a tuning lenne a cél, ahhoz bizony, nagyon nem mindegy mit tud az az alaplap pláne ha stabilan is akarod tartani azt a processzort, meg pláne ha ez intel nem adja ki a megfelelő szinteket dehogynem kell méregetni.
Alapszinten valóban nem kell, csak éppen most arról van szó, hogy a tuning miatt megy a balhé ott meg nagyon nem mindegy meddig megy fel az az alaplap feszültség szinten.Ehhez pont hogy kell méregetni.
Na igen az Itánium pont hogy nem Intel fejlesztés volt, hanem HP-é. Ráadásul pont hogy nem az Intel erőltette, ha jól emlékszem. Szóval magukkal pont nem szúrtak ki már csak azért sem, mert annak idején pont a HP-től vettek át 800 - 1500 mérnököt a projekt miatt. Szóval az Intel igencsak későn lépett be a projectbe.
Az itánium pont rossz példa, a kicseszésre, mert a HP nyomta nem az Intel.Ettől függetlenül igazad van az Itánium egy rosszul sikerült project volt a Power 4,5,6,7,8-al, meg a Sparc-al szemben. Ez ettől függetlenül is teljesen jogos. De ezeen a HP sokkal nagyobbat bukott mint az Intel.
Timeline[edit]
1989:
HP begins investigating EPIC.[19]
1994:
June: HP and Intel announce partnership.[96]
1995:
September: HP, Novell, and SCO announce plans for a "high volume UNIX operating system" to deliver "64-bit networked computing on the HP/Intel architecture".[97]
1996:
October: Compaq announces it will use IA-64.[98]
1997:
June: IDC predicts IA-64 systems sales will reach $38bn/yr by 2001.[17]
October: Dell announces it will use IA-64.[99]
December: Intel and Sun announce joint effort to port Solaris to IA-64.[21][22][23]
1998:
March: SCO admits HP/SCO Unix alliance is now dead.
June: IDC predicts IA-64 systems sales will reach $30bn/yr by 2001.[17]
June: Intel announces Merced will be delayed, from second half of 1999 to first half of 2000.[100]
September: IBM announces it will build Merced-based machines.[101]
October: Project Monterey is formed to create a common UNIX for IA-64. -
#65675776
törölt tag
-
hallador
addikt
Az nagyon kevés hogy az Intelnek köszönhető, az alaplap megtervezésekor, valamint a processzorok kimérésekor, illetve az Intel a gyártóknak átadja a speckót a netre kikerülés előtt 6 - 9 hónappal. Sokszor a processzor még teszt üzemmódban van amikor az alaplapgyártók kapnak belőle teszt példányt, a megfelelő specifikációval megspékelve. Az intel elkészíti a processzort majd minden láb leírását átadja az alaplapgyártóknak, ami az alaplapgyártóra tartozik, ez akkor kerül ki a netre mikor a processzor megjelenik a kereskedelmi forgalomba, ezt be is linkelték. (Persze ez a publikus verzió)
Az ASUS-nak volt annyi esze, hogy a processzor lábkiosztásához olyan elektronikát tervezzen, ami képes kihasználni a processzor képességeit.Az Intel megtervez egy processzort az édes kevés ahhoz, hogy abból rendszer is legyen, ehhez kell az alaplapgyártó is.
Itt inkább az a baj, hogy az ASUS által kitalált alaplap felépítés kikerült a konkurenciához, az Intelnek ehhez nem sok köze volt azon felül. hogy a processzort adta a megfelelő leírással, de azt a leírást a többi alaplapgyártó is megkapta, az más kérdés, hogy az ASUS jobb elektronikát tervezett.
Inkább ez lehet a probléma itt. Szerintem.
-
-
hallador
addikt
Igen pontosan erről lehet szó, tervezési adatok kerültek a konkurenciához, ami az alaplap belső felépítéséről szól, nem sok köze van ennek a foglalathoz.
Ebben az esetben viszont teljesen jogos az ASUS felháborodása.(#44) morgyi
Ez igaz is. Az Intel rendesen kihasználja a piaci potenciálját, Itt az AMD pl egy pici pont vannak sokkal nagyobb piacok is, ahol az Intel ezt csinálja, IBM Power, Itánium, lassan az ARM piacon is látszanak a jelek (Rockchip) Szóval az AMD csak azért lett ennyire nyilvános, mert abból per is lett, de vannak sokkal nagyobb piacok is ahol az Intel furcsa dolgokat csinál.
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#28
üzenetére
Igen ám csak éppen az AMD konkurencia volt, a saját termékeik terjedését pedig mi a fenéért gátolná, értem én, hogy az AMD féle incidenst azonnal előveszik, ha valami nem kerek, de az Intel magával mi a fenéért szúrna ki. Nem véletlenül árulja a K végződésű processzorait. Az OK, hogy az AMD terjedését az Intel undorító módon akadályozta, de magával miért cseszne ki. Szerintem ilyet nem csinálnak. Nem lenne értelme. Szerintem.
Az alaplap gyártók pedig biztos lehetsz benne, hogy nem azt a leírást kapják meg, amit a neten megtalálsz, hanem egy olyat amit nem.
Emlékszem még mikor az ASUS megszületett akkor csináltak még minden gyári segédlet nélkül (Persze az Acer anyagaiból, de ez már történelem) alaplapot, viszont ma egy picit bonyolultabb lett a világ minden szempontból.
(#36) azbest
Pláne akkor pedig egyértelmű, hogy belső alaplap tervezési anyagok kikerüléséről van itt szó, nem a foglalatról. Ismerve az ASUS-t nem az ilyen első akciója, amikor saját technológiát ad hozzá a gyári cuccokhoz. Volt pár ilyen amit az ASUS fejlesztett ki, aztán valahogy eljutott a konkurenciához is.
-
Kasya
nagyúr
Since LGA2011-3 socket was originally designed by Intel, it is unlikely that Asus holds any patents covering the OC socket at the moment. Still, since Asus has found a way to use the unused pins, it could probably patent certain circuitry that enables the O.C. socket on commercial motherboards. That innovation is probably patent-pending now. All-in-all, it will be interesting to see of what Asustek plans to accuse its rivals. In fact, it is more logical to sue those, who leaked the data to Asus’ competitors for a breach of possible non-disclosure agreements.
-
azbest
félisten
Megnéztem már a publikus doksikat az intel oldalán az LGA 2011-v3 proci/foglalat kapcsán:
Intel® Core™ i7 Processor Family for the LGA2011-3 Socket, Thermal/Mechanical Specification and Design Guide (TMSDG)
pdf 52edik oldalán és a többi műszaki rajzon szerepelnek azok a pin-ek is, amire az asus annyira büszke. Ha jól látom például az AJ1 -es pin is ezek közt van.Intel® Core™ i7 Processor Family for the LGA-2011 Socket, Datasheet, Volume 1 pdf 96os oldalán látom a táblázatban, hogy "AJ1 VSA PWR".
Szóval szerepel a publikus dokumentációban. Levédették, hogy elolvasták az intel oldalán lévő anyagot?
-
Reggie0
félisten
-
#32
#65675776
törölt tag
oraihunter
#31
#65675776
törölt tag
válasz
oraihunter
#31
üzenetére
Mert sikerült megdönteni az AMD FX négymodulos világrekordját? Amit tök átlag AM3+ foglalattal értek el.
-
Tigerclaw
nagyúr
válasz
#16939776
#16
üzenetére
Valahogy én is így látom. Miért ne használná fel más is a processzor adta lehetőségeket. Nem az ASUS tette lehetővé, hanem az Intel és gondolom a többi gyártónak is ugyanolyan joga van bármilyen alaplapot készíteni a processzorhoz, amíg az Intellel kötött szerződésben, vagy az általa megszabott specifikáción belül maradnak.
-
#65675776
törölt tag
Alaplapot tervezni valóban komoly dolog. Itt viszont nem arről van szó. Egy pár vezetéket kell kicsivel tovább vinni, ennyi az egész. Ez valóban nem komoly kihívás. A VRM-et magát nem érinti, ahogy kb semmi mást sem. A foglalat felületszerelt, szóval a felső rétegen kell egy hosszabb rézdarabot otthagyni a pár plusz érintkezőnek.
A foglalat kiosztása nem más alapvetően. Az azonos funkciójú érintkezők minden esetben egy csoportban vannak, szóval lásd első bekezdés. Ez sem komoly tervezőmunka.
Kérdés, hogy a "publikus" leírásban mi szerepel. Mert lehet abban nincsenek benne a további érintkezők. Külön pénzért lehet jár a teljes(ebb) specifikáció. A feszültségszintek és tűrések meg ninden esetben szerepelnek a megfelelő white paper-ökben, az a pár plusz érintkező ezeken sem változtat. Arról nem is beszélve, hogy tuningnál úgyis túlfeszel szinte mindenki, szóval kb csak annyiban releváns az eredeti specifikáció, hogy tudja az ember mennyi a névleges érték.
Nem azt írják oda, hogy titok, hanem azt, hogy NC (non contact). A legtöbb tokozáson az érintkezők ~4-5%-a ilyen.
Szóval azt mondod, hogy az intel minden esetben tisztességesen jár el a piacon? Ez egyáltalán nem így van, emlékezzünk pl az AMD processzorok terjedését akadályozó partneri szerződésekre pl. Az aztán a korrekt piaci magatartás netovábbja volt. Egy kis plusz bevételért meg simán el lehet képzelni, hogy megteszik most is a fentebb vázoltakat.
A többi gyártó helyében nekiállnék bebizonyítani, hogy az eredeti foglalat használatával nem lehet teljesen stabil termékeket gyártani, így kapásból az intel nyakába lehet varrni egy pert.
-
hallador
addikt
válasz
BlackSoft
#24
üzenetére
Szintén zenész, ez nálam is így van, nekem is van pár kritérium amiket jobb nem megszegni.
(#23) daa-raa
Szerintem ez nem ilyen egyszerű, nem egy elektroműszerész szint a dolog. Azért van ott egy komplett regulátor rendszer is, ami kiszolgálja azt a processzor foglalatot, meg kismillió réteg is. Szóval ha csak ennyi lenne akkor a sarki barkács benő bt is alaplapokat gyártana, de nem teszik, sőt éppen azon megy ma is a vita, hogy az egyik legtöbb fejlesztéssel járó piac, a legkevesebb bevétellel. A szereplők köre egyre jobban csökken, az elmúlt 10 évben a felére esett. Szóval ez nem a hajdú mosógép elektrolit indító kondenzátor cseréje kategória.
Az ASUS miért fizetett volna egy ez hülyeség, mikor az Intel kiad egy processzort ahhoz jár egy mátrix amiben leírják szépen, hogy melyik láb mit csinál, nem úgy történik, hogy a 370 lábhoz odaírják, hogy ez erre való 12 lábra meg hogy jaj ez titok.
A feszültségszinteket titkolhatják (Nem azt ami az alapműködéséhez kell, hanem ami az extrákhoz mint a tuning), meg a pontos feszültség tűréshatárokat, de ezeket a dolgokat egy tisztességes laborban tesztelni tudják, és ki is mérik. Erre igen kevés labor van, az ASUS-nek meg pár gyártónak van, csak éppen ha az ASUS ezt megnézte, megvoltak az adatok, akkor egyszerűbb kölcsön venni, mint kimérni megint. Ha pedig ehhez még saját láb kihasználású foglalatot is gyártattak, akkor az meg külön jó.Ha az intel ezért pénzt kérne, ennek mi a fene lenne az értelme az Intel.-nek az a lényeg, hogy minél több processzort adjanak el, nem az hogy szivassák a partnereket hülyeségekkel. Ez Magyarországon lehet, hogy elmegy, de ASUS - Intel szinten biztos, lehetsz benne, hogy nem. Szerintem.
-
Stonerice
őstag
Szerintem majd a versenyhivatalnak is lesz mit kérdezni az ASUS-tól, ha pereskedésre kerül a sor.
Pl: Mi az hogy csak az ASUS-nak van megengedve ez a funkció? Mer hogy szabadalom. NA ÉS?
Az Autóiparban például nem ennyire durva más cégek ötleteinek felhasználása. A legtöbb autó még hasonlít is egy másik márkára.Komolyan mondom ez a szabadalmaztatás az IT szektorban olyan mint az ipiapacs 1,2,3 - az enyéém
-
#65675776
törölt tag
Mert mit kell még tudni azon kívül, hogy van még egy pár plusz feszültség bevezetés? Oda sok egyebet nem lehet vezetni, csak a VCore-t. Szóval ha a gyártók számára kiadott Functional Diagramban szerepel, hogy azok az érintkezők erre szolgálnak, akkor azt még egy egyszerű elektroműszerész is be tudja kötni. Nem atomfizika a dolog. És komoly fejlesztést sem igényelt.
Másik kérdés, hogy valóban fizetett-e az Asus külön azért, hogy megtudja mire valóak azok az érintkezők. Mert ha igen, akkor meg az intelt és az Asus-t simán meg lehet vádolni versenykorlátozással.
-
hallador
addikt
válasz
#65675776
#19
üzenetére
Szerintem itt mélyebb dologról van szó nem elég a foglalat, hogy tudják mi van a háttérben itt a háttér tervezés is kikerült a konkurenciához. Kétlem hogy a gyártók hirtelen csak úgy rájöttek, hogy ezt az ASUS miért csinálta, az rendben, hogy az Intel kiadja a láb kompatibilitást, meg a funkció mátrixot, de ez még nem biztos, hogy elég a pontos recepthez, az ASUS jelenleg a legkomolyabb fejlesztéseket végző cég, szóval lehet tőlük "ötleteket" kölcsön venni, de itt szerintem a foglalat volt az utolsó csepp a pohárban szerintem.
-
_Scythe_
aktív tag
Szeirntem is az utolsó mondatodról van itt szó: az Asus ezért az exkluzív (vagy csak "pre"...) infóért kifizetett egy valag pénzt az Intelnek, persze, hogy nem tetszik nekik, ha más megkapja ingyen. Vagy amennyiben mindenki megkapta ezt az infot, csak az Asus kicsit előbb, nyilván gyorsan levédették, hogy más ne csinálhassa meg, ez esetben is jogos. Nem hiszem, hogy ennél bonyolultabb a sztori, de ez csak egy vélemény persze.
-
hallador
addikt
Fogalmad sincs hogy miről beszélsz.
Az Apple nem ide tartozik, de az Androidod sem úgy működne ahogyan, ha nincs Apple.
Itt néhány mondatban le van vezetve az Asus problémája. De az Asus mérnőkei biztos tudják, hogy valójában mit is akarnak perre vinni. Mi itt az iróazstal mögött még akkor sem fogjuk tudni a pontos érveket és ellen érveket, ha lefut a pereskedés.Hallod neked aztán van haver, az apple se tudta azért húzódott a per eddig. Na hagyjad már, hogy adod itt az okosat.
Neken van fogalmad mi? Ja ha meg nincs a Windows Mobile akkor az IPhone se lett volna olyan. Ja ha nincs a samsunkg galaxy, akkor az Iphone 6 se így nézne ki nem? Meg ha nincs a Creative, akkor az Ipod se lenne olyan amilyen nem..Mondj kélrek még ilyen okosakat úgy hiányzik az isheep stílus... Fogalom huszár kolléga....
(#4) Paul119
Igen, most már lassan ott tartunk, hogy az Apple feltalálja az Androidot
(#5) BlackSoft
Logikai bukfenc van a mondandódban, nem akarok belekötni, de abban most biztos lehetsz, hogy az Apple maga semmit nem fejleszt ki, esetleg a telefon alakját, és a szoftvert. A többit pedig más fog fejleszteni, aki vagy az Apple leányvállalata, vagy pedig külsős cég. Abban most biztos vagyok és lehetsz Te is, hogy aki az Apple beszállítója, vagy az Apple-nél dolgozik 100 %-hogy nem dolgozhat másnak ugyanabban a témában, mert olyan ködbérek vannak hogy az ükunokájának, az ükunokája is fizeti a vámot, ha valami kikerül, ha csak nem hagy el "Véletlenül" ingyen reklám céllal egy mérnöknek álcázott reklámszakember egy új modellt csak így apple-sen. (Nem a Hon Hai precision szalagmunkásairól van szó)
Szóval olyan szerződések vannak, hogy Te nem mész sehova 2 - 5 évig ha ilyen cégnek dolgozol, nem hogy a konkurenciához, ha mégis, akkor 1000 ügyvéd feszül egymásnak mindkettő oldalon.Ez igaz az ASUS-ra meg a többi gyártóra is. Erre van bőven példa.
Szóval nem egészen ilyen egyszerű, ha a konkurencia vállalja a felelősséget, akkor OK, de nem szokták. Per a vége, a legtöbb esetben.
-
#17
matteo_szg
őstag
#16939776
#16
matteo_szg
őstag
válasz
#16939776
#16
üzenetére
Semmilyen vita nem volt az ASUS és az Intel között, a német sajtó fújta fel az ügyet, amit páran átvettek. Félreértették az Intel és az ASUS közleményét az OC Sockettel kapcsolatban, amire ráhúzták a garanciás parát is.
A helyreigazított/updatelt cikkeket meg lehet találni a neten, akár az adott német médiák oldalán is.
Mivel szerkesztettél:
Egyik árkategóriában sincs nagy különbség az alaplapok között, köszönhetően a CPU-k integráltsági fokának. A kialakult helyzetet egy kicsit azért vegyük komolyabban, még ha innen hisztinek is tűnik. A lassan zsugorodó alaplappiacon egy HEDT-platform nem jelent aranytojást tojó tyúkot, viszont a presztizs értéke vitathatatlanul magas. Ezért fontos, és fordított esetben a Gigabyte-nak is az lenne.
-
#16939776
törölt tag
Ha a cpu-n rajta vannak az extra lábak, és le is van írva hogy ezek mire valóak, akkor szerintem hiába a pattogás.
Szerintem az a baj hogy ebben az árkategóriában nagyon nagy különbség nincs, X99 és X99-es lap között, így most azt érzi asus hogy rámarkolt az arany tolyást tojó tyúkra, a végén ki ne törje a nyakát szegénynek...
Mert rgy csapásra meg lehetne szüntetni a pereskedést, ha eltűnnének a plusz érintkezők a cpu-ról... úgyis vita volt asus és intel között az OC socket-ről.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
#15
zsigus
őstag
matteo_szg
#14
zsigus
őstag
válasz
matteo_szg
#14
üzenetére
Ez mondjuk igaz. Lehet, hogy összedobnak egy kisebb összeget az ASUS "megsegítésére".
-
#13
zsigus
őstag
matteo_szg
#12
zsigus
őstag
válasz
matteo_szg
#12
üzenetére
" amit elvileg az ASUS saját szabadalma." -t
Ha ez így van, akkor nem kétséges...
-
#12
matteo_szg
őstag
F34R
#8
matteo_szg
őstag
Augusztus végén startolt a platform és vele együtt az OC Socket. Mivel a Gigabyte októberben már szállítani kívánja az új sockettel szerelt alaplapjait - az első eresztés azonos körülmények között gyengébben teljesít túlhajtás és memória tunig terén, mint az ASUS lapjai -, feltételezhető, hogy beszállítói oldalon történt némi szivárogtatás, ami lehetővé teszi a piaci starthoz mért roppant gyors reagálást. Konkrétan a teljes line-upot cseréli a Gigabyte a tervek szerint, az új Socket miatt. Az IDF-en már ilyen lapokat használtak a tuningbemutatók során.
Szóval nem "ilyenkor jut eszükbe", viszont nyilván az egy fontos lépcső, amikor a versenytárs az OC Socket miatt tényleges piaci lépéseket tesz. Nem véletlenül patented az OC Socket, és annál némileg több tervezést, mérnöki munkát igényel, mint hogy a processzoron egyébként megtalálható plusz érintkezőkhöz plusz tüskéket rakunk.
Az, hogy ennek az egésznek lesz-e eredménye jogi szinten, nos, szerintem kétséges. De ha eldobjuk most ezt az ügyet, akkor azért azt el kell ismerni, hogy a CPU-foglalatot érintő alaplagyártói extra hozzáadott értéket viszonylag régen láttunk. Ha meg jobb, mint a standard Intel foglalat, akkor persze, hogy mindenki használni akarja.
-
jones965
Modder
A specifikációt minden gyártó megkapta a gyártást megelőzően, akkor miért csak az asusnak jutott az eszébe, hogy az extra tápellátásért felelős érintkezőket is bekösse.
Teljesen jogos az érvelése. Az pedig a hab a tortán, hogy ezzel az OC socket-el kapásból megdöntöttek sok benchmark világrekordot. Gondolom ez fáj leginkább a konkurens gyártóknak. -
Tidus
addikt
Fogalmad sincs hogy miről beszélsz.
Az Apple nem ide tartozik, de az Androidod sem úgy működne ahogyan, ha nincs Apple.
Itt néhány mondatban le van vezetve az Asus problémája. De az Asus mérnőkei biztos tudják, hogy valójában mit is akarnak perre vinni. Mi itt az iróazstal mögött még akkor sem fogjuk tudni a pontos érveket és ellen érveket, ha lefut a pereskedés. -
Viktor81
senior tag
Hat akkor ez man nem is 2011, hanem 2037 !
Szeretem a Giga-t, de ebben az esetben igaza lehet az ASUS-nak. Adni is kell a pofajukra, oszt fizessenek csak, mert ez bizony nem igy mukodik. (bar valoban furcsa, hogy volt nehany funkcio nelkuli lab, amikrol ok tudtak, mire lehet hasznalni...) -
BlackSoft
addikt
Az Apple nem is mondta arra, amit nem ők találtak ki, hogy ők találták ki. Csupán ők védették le először...
Ha te feltalálsz valamit, én meg megcsinálom ugyan azt (akár anélkül, hogy tudnék róla, te már feltaláltad), és én védetem le előtted, akkor az bizony az enyém... Ezért kell minden új dolgot titokban is tartani, míg nem lesz levédve, mert előfordulhat, hogy más ellopja stb, és megteszi előbb.
Meg persze ilyen hatalmas cégeknél még valamit figyelembe kell venni. Én az Apple-nél dolgozom. Feltaláljuk a retina szkennert a telefonba. Ilyen, s ilyen, eddig nem ismert eljárást, alkalmazunk, ami teljesen új.
Én az Apple-nél 100.000 forintot keresek.
Munka után megyek a Samsung-hoz, és megmondom nekik, hogy 300.000 forint bérért nekik fogok dolgozni, és feltalálok még ma nekik egy retinaszkennert...Biznisz benne van minden oldalról, minden formában.
-
BlackSoft
addikt
De ha le van védetve, akkor az le van védetve, "nincs miért ne"....
Mindjárt elkezdek Mercedes-t gyártani, miért ne nézhetne nekem is ki úgy, és miért ne működne pont úgy ezzel az erővel
Amúgy, mikor beszélgettem az Asus-al, akkor ott fejeződött be ez a beszélgetés, mikor az OC Socket kapcsán felhoztam azt, hogy ha csak nekik van ilyen, és ezt gondosan le is védték, akkor első sorban elég erősen az Intel-el együtt kellett működniük, és közösen találták ki ezt a dolgot, vagyis Intel&Asus bizniszt lehet érezni
-
Stonerice
őstag
Mi van akkor ha a többi gyártó, egyszerűen a gyártás egyszerűsítésére, vagy a szimmetriára hivatkozik az ASUS elleni perben? Miért ne nézhetne ki szabályosabban az a foglalat? Illetve, ha már vannak a cpu-n is érintkező talpacskák azokon a pontokon, akkor miért ne használhatná ki a konkurens gyártó?
, Meg mondjuk vendor szinten (IBM, Dell, HP, Fujitsu, stb), akik ma is elenyészve árulnak csak AMD-s gépeket (A HP Igen, meg az ASUS is), ugyanakkor kétlem, hogy az az elmélet fennáll, hogy az Intel még mindig fizet a vendoroknak.
Bár csak '93 óta foglalkozom vele, de akkoriban még volt 8088 klón a 286-osok mellett a suliban 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy A56 - megbízható középszerűség
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Linux kezdőknek
- Flip (IPTV, otthoni internet, vezetékes telefon)
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- OLED TV topic
- Windows 11
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Rendszergazda topic
- További aktív témák...
- HIBÁTLAN iPhone 12 mini 64GB Green -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3452
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 5 7600X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- GYÖNYÖRŰ iPhone 14 Pro 256GB Deep Purple -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3352
- Dell G15 5530 gyári kijelzőt keresek (DP/N: 0VPD4)
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 128GB Purple -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3326, 94% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest