Új hozzászólás Aktív témák
-
olymind1
senior tag
Most lehet velem van a gond, de ezek a bemutatók elég kamu szagúak, nekem egy 6+2bites ips paneles monitorom van, de láttam hogy mennyivel pirosabb a piros, tehát a monitorom hdr-es, mivel ha nem lenne az, akkor mind a 2 piros ugyan olyan fakó lett volna...
Ez kb olyan mint amikor youtubos tömörítés mellett, semmit érő mikrofonnal felveszik hogy milyen jól szól a hangrendszerük, és a júzerek az alap realtekes hangchip-pel otthon meghallgattják, a kitudja milyen minőségű hangrendszereiken és dícsérik hogy tényleg milyen jól szól
-
lenox
veterán
A regi nem sony anyagok rec709-ben vannak, a sonysok tulnyomoreszt megvannak xvycc-ben, az ujak meg keszulnek rec2020-ban is.
Az xvycc ugyanazokat a primaryket es white pointot hasznalja, mint a rec709, csak engedi a narrow range-en kivuli ertekeket is, ily modon 'kompatibilis' a rec709-cel. Egy csak rec709-et tudo displayen valo megjelenitesnel nyilvan van ertelme tobb opcionak, hogy pontosan mit is csinalsz vele.
-
janos666
nagyúr
Lehet, hogy van pár techdemó anyag online vagy akár lemezen, speciális online csatorna vagy pilot TV szolgáltatás, illetve hogy már elkezdte lassan (de majd egyre gyorsulva) leváltani a Rec2020, de ma szerintem túlnyomó részt még Rec709 minden, nagyon speciális eset az hogy nem és azt direkt keresni kell, aki pedig keresi, az tudja, hogy esetleg csinálnia kell vele valamit a hardware-eitől függően...
Az xvYCC pedig tudomásom szerint nem egy konkrét gamut, hanem egy formátum, aminél a metaadattal lesz egzakt módon értelmes a többletinformáció, ami pedig többféleképp konfigurálható, tehát nem is feltétlenül wide gamut (bár nem sok értelme van használni, ha nem az...).
-
lenox
veterán
De azok utána mind Rec709-be vannak konvertálva, mire eljut hozzánk.
Vagy xvycc-be... Vagy rec2020-ba. Nyilvan nem a rec709-bol akar valaki otthon xvycc-t csinalni (bar amugy lehetne, meg ha nem is tudnam, hogy olyan jo lenne-e, de ahogy sdr-bol lehet hdr, ugy rec709-bol is lehet wide gamutot csinalni), hanem a wide gamut source-okbol csinalnak meg kiadas elott xvycc-t.
-
janos666
nagyúr
De azok utána mind Rec709-be vannak konvertálva, mire eljut hozzánk.
Azt hittem, hogy otthoni felhasználásról van szó.
Szerintem ha kell, ha nem, egyszer eljutunk a placebó szint határáig, csak idő kérdése, mert akkor már az is olyannak fog tűnni, hogy "miért ne, ha nem kerül szinte semmibe?". Lesz benne tartalék és feldobja a marketing, mikor épp nem lesz mit hípe-olni.
Ezt a "felesleges" érvet fel lehetne hozni arra is, hogy ki gondolta volna, hogy a DVD minőség nem lesz elég "bármire" (mint annak idején 64k RAM...), vagy ma is van, aki szerint felesleges a 4k 2k helyett (de ma már nem mondja, ha a DVD is elég lett volna BD helyett...). -
lenox
veterán
Mire használod, ha minden forrásanyagod Rec709-be van és a kijelzőpanel is kb. pont ezt a tartományt fedi le? Ilyenkor nincs igazán értelme.
Meg fekete-fehernel sincs ertelme
. De filmek/sorozatok mind olyan kameraval keszulnek, amik sokkal nagyobb gamutot tudnak, mint a rec709.Mire használja a Sony?
Nem ismerem minden felhasznalasi modjat, de mastereket/archivokat csinalnak vele.
Szerintem előbb-utóbb eljutunk majd a 16-bites XYZ-hez
A digitalis mozi mar eddig is 12 bit XYZ volt, illetve utomunkahoz vannak mas nagy szinterek. Konzumer videohoz meg rec2020-at kezdtek el most nyomni, abbol nem hiszem, hogy lenne ertelme XYZ-be menni.
-
janos666
nagyúr
Rengeteg eszköz, szinte minden HDTV az utóbbi 5-10 évből és sok rokon chipset-el szerelt monitor támogatja legalább névlegesen az xvYCC-t, csak nem biztos, hogy tényleg helyesen működik, még kisebb az esélye, hogy használni is tudod bármi értelmesre.
Mire használod, ha minden forrásanyagod Rec709-be van és a kijelzőpanel is kb. pont ezt a tartományt fedi le? Ilyenkor nincs igazán értelme.Mire használja a Sony? Vannak elvétve Blu-Ray lemezen mozifilmek wide gamut formátumban, amiket helyesen kezel a Sony BD lejátszója Sony TV-vel? Vagy a PlayStation játékok használják Sony TV-vel (pl. a tri-luminous TV-ik)?
Elhiszem, ha így van, de én még nem nagyon hallottam róla vagy láttam élőben. Amit általában láttam, hogy hülyeségeket csinál egy eszköz, ha bármit is reagál ennek a ki/be kapcsolására (pl. váltogatja a gamut preset-eket, csak épp látszólag teljesen random módon, ami nem meglepő, hisz a forrás oldal is legfeljebb tippelget csak sokszor, hogy mi is a forrás formátuma...).Gyakorlatilag a Rec709 is 2.4-es decode gammát használ, csak szarul van dokumentálva (csak az encode oldal van egyértelműen leírva, decode oldalon hallgatólagosan feltételez CRT gammát, mint "hagyomány").
Megint ismétlem magam, hogy ezek összefüggnek, mert ha túl nagy a szaturációs lefedettség, vagy a fényerő tartomány, akkor relatívan kevesebb lesz a 8 bit:fizikailag több lehetséges szín, digitálisan ugyan annyi lehetséges számérték = rosszabb felbontás + ugyan ez fényerőre.
Szerintem előbb-utóbb eljutunk majd a 16-bites XYZ-hez, csak az ipar a tervezett elavulás és rendszeresen frissülő marketing hype miatt is szeret apró lépésekben haladni, mintsem néha ugrani egy-egy nagyot, mikor épp célszerűnek tűnne, és most szerintem, mikor robbanásszerűen gyorsultak a SoC-ok (főleg a sok hordozható kütyü népszerűsége miatt) és megjöttek az OLED panelek (relatívan hatalmas kontraszt és színtér CRT-hez és PDP-hez képest is), célszerű lett volna végre teljesen hátrahagyni a szinte televíziózás őskora óta göngyölget dolgokat, mint az YCC chroma sub-sampling (illetve a limited range) és nem-lineáris gamma, amik még az analóg TV sugárzás analóg trükkjeire vezethetőek vissza és öröklődtek át a digitális korba, ahol sokszor szintén jól jöttek egyszerű erőforrás spórlásra.
-
lenox
veterán
Sohasem írtam, hogy az xvYCC növelné a precizitást.
Nem, azt irtad, hogy a megnovelt precizitas utat nyit a megnovelt gamut fele, meg elotte emlitetted az xvycc-t, en meg mondom, hogy az pl. bitmelyseg noveles nelkul tud nagyobb gamutot. A Sony hasznalja egyebkent, kb. mindenre, es egy csomo kijelzojuk is tudja.
Ez a kettő együtt lett volna hivatott elérni (durván 10 évvel ezelőtt) azt, amit ma a HDR
Nem tudom, mi ez a ketto. Ha a nagyobb gamut es a nagyobb precizitas, akkor nem, azoknak nincs kozuk a HDR-hez, az egyik arrol szol, hogy sokkal pirosabb pirosat vagy zoldebb zoldet tudsz, a masik meg hogy finomabb atmenetet, mig a HDR meg arrol szol hogy ugyanolyan vagy jobb sotet arnyalatokat, es sokkal nagyobb fenyerot is tudsz.
A CRT gamma nagyon is valódi gamma.
De nyilvan itt nem a crt-rol van szo, hanem a video anyagokrol, amik tipikusan rec709-ben vannak, es nem valodi gammat hasznalnak. Amugy a digitalis mozi meg igazi gammat hasznal.
a nagy dinamikatartományt mindhárom aspektusra lehet értelmezni.
A dinamikatartomany szerintem nem jo fogalom erre, de az valoban igaz, hogy a gamut, felbontas, es dinamika viszonylatban is van erteke fejlodesnek, bar valoszinuleg nem egyforman, tehat szerintem az aktualis HDR felbuzdulas az nagyon latvanyos lesz, a Rec709->P3 az kicsit kisebb, de eleg latvanyos lesz, a 8->10 bit az mar sokkal kevesbe lesz latvanyos otthoni felhasznalonak, ha nem HDR-t nez, ha meg azt, akkor nem lesz 8 bit, tehat nem lesz mihez viszonyitani, es a P3-nal nagyobb gamut illetve 10 bitnel nagyobb felbontas meg mar nem lesz tul erdekes.
-
janos666
nagyúr
Sohasem írtam, hogy az xvYCC növelné a precizitást. Pont ezt írtam, hogy arra használhatja a kimaradt értékeket, hogy nagyobb színtereket címezzen meg. De nem hiszem, hogy a gyakorlatban bármire is használta bárki, legalább is végfelhasználó és/vagy üzemszerűen.
Azt írtam, magas precizitás régi marketingneve a DeepColor (ez megköveteli, hogy legalább 10 és 12, opcionálisan 16 bit/channel formátumokat is fogadjon a készülék - bár azt már nem, hogy effektíven mennyit legyen képes megjeleníteni ezekből).
Ez a kettő együtt lett volna hivatott elérni (durván 10 évvel ezelőtt) azt, amit ma a HDR [értsd mint a most tárgyalt új marketingnév, nem csak a több évtizedes kifejezés] ("olcsóbban" és erősebben támaszkodva a már akkor is elavult keretekre, mint a Limited Range YCC és persze a CRT gamma...).A CRT gamma nagyon is valódi gamma. Egyrészt, mert a CRT monitor fizikai valóságát tükrözi, másrészt mert szabványszinten ez a tisztán matematikai görbe lett idealizálva a megjelenítő oldalára (később praktikus okokból kiegészítve egy kompenzálással a >0cd/m^2 feketével bíró új [LCD,PDP] kijelzőkhöz, de az sem bonyolult képlet és még mindig a CRT gammából indul ki).
A Rec709 kicsit hanyagul csak egy encode görbét adott meg egyértelműen (a dekódolást legfeljebb is annyiból definiálta indirekten, hogy nem adott meg más gammát, de általánosságban feltételezte a visszafelé kompatibilitást mindenre, amiből nem adott meg újat... ergo marad a CRT gamma...), ami arra volt kitalálva, hogy a végfelhasználónál feltételezett CRT gamma mellett jól nézzen majd ki a kép, ha ezzel kódolják, beleértve a szenzorzaj tompítást a fekete közelében és eltérő környezeti fény eltéréseit is (mint feltételezés, becslés, közelítés...).
Szerintem még mindig jobb lenne lineárisan kódolni a tartalmakat (nyilván még magasabb bitmélységgel, >=12 biten, ideálisan FP16-on), de ez már csak megközelítés kérdése, igazából mindegy, amíg jól szabványosított az adott görbe (illetve elég nagy hozzá a precizitás és nyilván a CRT gamma illetve emberi perceptuális görbékhez kevesebb is elég...).Ez szerintem csak azon múlik, hogy miként optimalizálják a teljes láncot, illetve hogy milyen hardware-t feltételezünk, például megejtjük-e a feltevést, hogy ha ma szabványosítanánk, akkor egy-két hardware generáció múlva jönne-e rá fix funkciós hardware egység a C/GPU-kba integrálva, illetve készülne-e a jelenlegi hardware-ekre GPU shder-eket, CPU SIMD utasításokat kihasználó szoftver.
A lényegi kérdés szerintem csak az lenne, hogy a jelenlegi hardware képes-e hozni a jelenlegi minőséget. Ha igen, akkor a többi már a hardware gyártók és szoftver fejlesztők dolga lenne, hogy optimalizálják. Annak idején a H264-re is rá kellett feküdni, gyors szoftveres algoritmusok kellettek a lassú gépekre, fix funkciós hardware egységek a még lassabbakra, illetve oda, ahol kritikus az energiahatékonyság...
---
Azt szerintem kár vitatni, hogy HDR = High Dinamic Range = nagy dinamikatartomány. (De rögtön ezzel is indítottam, hogy többféleképp lehet ezt értelmezni, főleg ha belezavarnak a hagyományok és marketing nyelvezet.)
Az én érvem az lett volna, mielőtt félreértetett és ok nélkül is kritizáltatott (bár tényleg volt pár jó érv is), hogy ezt a fenti kifejezést, a nagy dinamikatartományt mindhárom aspektusra lehet értelmezni.
El lehet például képzelni egy több tengelyű koordináta-rendszert, amiben az egyik tengely a precizitás (bitmélység), a másik a színítér szaturációs értelemeben vett lefedettsége, a harmadik az átfogott fényerő skála.
Itt lehet mozogni egyszerre egy-egy tengely mentén, de ahhoz, hogy egy kiegyensúlyozott testet kapj, ahhoz mindhármat arányosan kell növelni. Tehát gyakorlatilag csak akkor van értelme, ha egyszerre nő a bitmélység, a színtér és a fényerő skála is egész addig, míg egy-egy kifut abból a tartományból, aminek emberi szemszögből még van értelme (amit még tudunk érzékelni).A gamma már ettől elkülöníthető, mert az semmi másra nem szolgál, mint hogy spóroljon a precizitással. Ha elvben végtelen lenne a precizitás, akkor abszolút irreleváns a tone respone függvény, csak gyakorlatilag nyilván hülyeség nem olyat választani, ami valamilyen fontos gyakorlati szempontból ideálisnak tűnik. (Ez régen a CRT-k fizikai karakterisztikája volt, most az emberi érzékelés lesz, de ugyan úgy lehet érvelni a lineráis egyenes mellett is.)
-
lenox
veterán
annyit jelentett a HDR, hogy High Dinamic Range, vagyis tág dinamikatartomány, ami lényegében a bitmélység, a precizitás, más szavakkal színfelbontás.
Nem. Egyreszt 8 es 10 biten is vegtelenul nagy dinamikat kodolnak altalaban, leven srgb-nel, rec709-nel is a 0 az 0-t jelent, de ez igazabol mindegy is. A lenyegesebb, hogy 8 es 10 bit eseten is ugyanazt a vilagossagot kapod a felso vegen is, szoval 8 biten a 255 ugyanazt a full feheret jelenti, mint 10 biten az 1023 (vagy a 235/940, de ebbe bele se menjunk). Szoval nem jelent mas dinamikat a tobb bit, csak jobb felbontast. Termeszetesen ha nagyobb dinamikat akarsz kodolni akkor egy koderteknyi kulonbseg nagyobb lepes lehet atlagosan ugyanannyi bitnel. Ha ez mar tul sok, akkor erdemes tobb bitet hasznalni. A PQ curve amugy pont azt jelenti (Percentual Quantizer), hogy az emberi latas mukodesenek megfeleloen egyenletesen vannak elosztva a bitek, tehat a curve minden reszen egy koderteknyi kulonbseg kb. ugyanazt a vilagossagerzet kulonbseget kelti. A korabbi gammaval szemben, ami amugy nem is gamma, de mindenesetre a kijelzo fizikai adottsagain alapult, nem a latas mukodesen.
Persze ezt tovább lehet (és kell is) görgetni, hogy a megnöveljük a precizitást, az utat nyit afelé, hogy tágabb színtereket "címezzünk meg". Itt jön képbe a wide gamut, avagy mélyen szaturált színek
Az altalad emlitett xvycc pont hogy nem noveli a precizitast es ugy csinalja a wide gamutot, csak kihasznalja az eddig nem hasznalt tartomanyat a kodertekeknek.
Az ideális nyilván az lenne, ha lefedné a teljes emberi érzékelést mind szaturáció, mind felbontás szempontjából, illetve ha a nyers egyszerűségre is törekednénk, akkor mindez lineáris tone response (gamma=1) mellett lenne digitálisan tárolva (a görbeség is csak spórlás a precizitáson, de megannyi rákfenéje lehet, amikor szabványosítani és aztán oda-vissza konvertálgatni kell...).
Csinaltak mar ilyet, nem idealis streamingre.
-
janos666
nagyúr
Ebben a kontextusban ez most egy új marketing kifejezés is lehet, ami sok mást is magába foglal, de eredetileg csak annyit jelentett a HDR, hogy High Dinamic Range, vagyis tág dinamikatartomány, ami lényegében a bitmélység, a precizitás, más szavakkal színfelbontás.
Persze ezt tovább lehet (és kell is) görgetni, hogy a megnöveljük a precizitást, az utat nyit afelé, hogy tágabb színtereket "címezzünk meg". Itt jön képbe a wide gamut, avagy mélyen szaturált színek és/vagy más tone response (~gamma) karakterisztikákat használjunk, amik más fényerő tartományokhoz párosíthatóak (a vak fekete mindig adott volt, mint elvi ideál, de most már jöhet mellé az ívhegesztés plazmájának fényereje is - kis cinikus túlzással).
Az ideális nyilván az lenne, ha lefedné a teljes emberi érzékelést mind szaturáció, mind felbontás szempontjából, illetve ha a nyers egyszerűségre is törekednénk, akkor mindez lineáris tone response (gamma=1) mellett lenne digitálisan tárolva (a görbeség is csak spórlás a precizitáson, de megannyi rákfenéje lehet, amikor szabványosítani és aztán oda-vissza konvertálgatni kell...).Szerintem már most meg kellett volna lépni azt, hogy 16 bites CIE XYZ legyen az adathordozókon/streamekben, ehhez optimalizált új veszteséges tömörítési algoritmusokkal amikkel ugyan úgy működhetnének az alacsony bitráták is hagyományos minőségben, de olyan szituációkban, ahol elfér, ott gyakorlatilag placebó minőség is elérhető (tehát mehetne youtube-ra és a mozikba is ugyan az a kodek és komplett, a színterek megjelenítőre konvertálását is magában foglaló szabványrendszer, csak a bitráta lenne nagyságrendekkel eltérő, illetve a feldolgozás minősége változna, amiket be lehetne osztani számozott szintekre, mint most is vannak Level-ek a H264-ben is a dekódoláshoz is...)
-
lenox
veterán
10 bit es HDR nem ugyanaz. HDR-nel erdemes 10 bitet hasznalni, illetve szerencsere azt is irtak a szabvanyba, de a xvycc nem hdr, azzal leginkabb nagyobb gamutot lehet csinalni. Egy kicsi nyilvan belefer a sima feherhez kepest, de csak kb. 25%-kal tobb, mig PQ-nal a sima feher 100-szorosa is belefer.
Geforce-okon is megy a 10 bit linux alatt. -
janos666
nagyúr
Magát a HDR-t már körülbelül úgy 2010 óta lehet csinálni consumer cuccokkal.
Korábbi eszközökkel még nem próbáltam, mert akkoriban még API/driver/szoftver támogatás sem volt hozzá (bár DeepColor matricás kijelzők már akkor is léteztek), de egy HD5850-el és nagyjából kora beli TV-vel tökéletesen működik a 10 bit/channel RGB és Rec709 YCC (a kötözködők kedvéért: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a TV-n meg lehet számolni a gradienseken pontosan mind az 1024 szürke árnyalatot és mind abszolút tökéletesen elkülönül, illetve pont a gamma görbére esik..., mert mint tudjuk, ez már a paneltől/maghajtótó/dithereléstől is függ és még a 8 bit sem mindig jön össze a gyakorlatban minden kijelzőnek, itt most pusztán csak annyiról van szó, hogy elérhető a képmód [megeszi a rendszer, nem dob hibát, nem fagy le, nem szemetel a kép, hanem működik] és szemmel láthatóan finomabb az árnyalás, mint 8 bit/channel módban [bár 10 bites tartalmak hiányában ez nyilván csak csak szintetikus tesztekre korlátozódik, illetve sokszor eleve csak szintetikus tesztábrán látszik ez egyértelműen, egy hagyományos jelenetnél nem feltétlenül jön ki a különbség... még akár 6 és 10 bit közt se mindig...]).
Az egyetlen, amit el tudok képzelni, amiért ez most nem fog működni a régi eszközökkel az az, hogy most a gyártók összefűzték a tényleges HDR-t, avagy jó öreg DeepColor-t (a 8 helyett 10+ bit támogatást) egy új tone response görbéve (aka "gamma", de már nem gamma az, csak szlengesen...) és színtérrel is, amit nyilván jelezni kell valahogy a megjelenítő felé, hogy tudja mit kap éppen, "legacy" vagy ilyen új tartalmat és eszerint dolgozza fel azt.
>>> Itt jöhet elő a rejtélyes kompatibilitási probléma, hogy a kijelzőmotornak tudnia kell jelezni ezt.
Illetve eddig is létezett az xvYCC, amit épp ilyesmire találtak ki, de az új szabvány vélhetően valamiért azt mondta, hogy nem fogják ezt használni (vagy azért, mert valamiért tényleg nem jó nekik, vagy szimplán "csak mert", ez már egy másik kérdés azoknak, akik alufóliasityakban esküdöznek villanykörtékkel össze...).Ezt valamilyen formában miden HDR cikknél le szoktam írni, ahova betévedek, de látom, hogy sokan unásig szajkózzák még mindig, hogy a 10 bithez FirePro kell. De nem! Az teljesen más, egy speciális nem-szabványos proprietary megoldás, ami független a szabványos, DirectX-estől és már utóbbi is régóta működik Radon-okon is, a speckó mód más miatt és másra kell, a rajzoló programoknak meg van erre az okuk olyan problémák miatt, ami a teljes képernyő játékot és filmlejátszást nem érinti (nem kell megjeleníteni a hagyományos Windows ablakkezelőt is a 10 bites tartalommal szimultán összegyúrva, hanem át lehet váltani fullscreen módba, méghozzá 10 bitesbe, ami sokkal egyszerűbb és speciális hackelés nélkül is működik szabványos API-kkal, hardware-ekkel...).
-
lenox
veterán
HDR-hez mas gamma curve-ot hasznalnak (PQ), mint pl. SDR Rec709-hez, ehhez a tv-nek tamogatni kell ezt a curve-ot, illetve fogadnia kell a metadata-t, es at kell valtani az uzemmodot. Az ado oldalon is tamogatni kell a curve-ot es a metadatat.
HDR modban 10 bites jelek vannak, de ez lehet yuv 420 is, professional felhasznalasra meg rgb-t szoktak hasznalni, tehat ha a gyartok akarjak, akkor meg igy mindig szet lehet valasztani, hiaba 10 bit.
NTSC nincs kozel a Rec2020-hoz. -
jacint78
addikt
válasz
#32839680
#50
üzenetére
A 10 bitesek rendesen 10 bitesek, csak az utófeldolgozó megoldások konvertálják fel a 8 bites adatot. Amúgy TV-knél is maguk a kijelzők 8 bitesek, legfeljebb a képfeldolgozás folyik 6 bit+dither-el. Ja és maga az LCD-k tudnak többet is, csak az elektronika 8 bites, az én kijelzőmhöz is van 10 bites T-con.
-
jacint78
addikt
válasz
#32839680
#47
üzenetére
Én sem értettem, de jött válasz meg utánaolvasgattam kicsit, tehát technikai szempontból 10 bites lesz a színek felbontása a jelenlegi 8 helyett, így többféle színt tud megjeleníteni, viszont amikkel prezentálnak szerintem dettó faszság, mert amiatt semmi sem lesz ilyen drasztikusan kontrasztos, kivéve, ha el vannak torzítva a fényviszonyok. Valóban jó, ha jobb a színek felbontása, de nem ennyire nagy durranás lesz, mint amit prezentálnak, vagy a valóságtól nagyon távol fog állni a kép, tehát azok a videók faszságok szerintem.
Amúgy érdemes megnézni a jóöreg NTSC színterét, viszonylag közel van a REC. 2020-hoz, ami most lesz a HDR része, tehát visszajutunk talán a jóöreg analóg+CRT technika színvonalához úgy 20 év múlva.
-
#46
jacint78
addikt
Malibutomi
#44
jacint78
addikt
válasz
Malibutomi
#44
üzenetére
Itt is ugyanaz látszik, a fekete attól még fekete marad és nem világít be a hűttérvilágítás jobban, már ha az van egyőáltalán, ha meg OLED, akkor szándékosan van elkurva. Ha ez tényleg annyiról szól, hogy nagyobb színteret tud lefedni, attól még nem kellene ilyen drasztikusan világítania a feketének, ez vicc.
-
#45
#16939776
törölt tag
Malibutomi
#44
#16939776
törölt tag
válasz
Malibutomi
#44
üzenetére
Mintha jobb textúrák lennének rajta... és a mozgás is folyamatosabbak hatott...
jó lenne a fogyasztást/ egyéb beállításokat is összehasonlítani a két esetben. -
#44
Malibutomi
nagyúr
Malibutomi
nagyúr
Szerintem ez sokkal jobb video [link]
Kb 4 perctol beszelnek a monitorokrol. Ezen nekem a HDR kepe sokkal jobbnak tunik, szinte mintha egyel nagyobb felbontas lenne. Plusz a fekete/feher contrast is sokkal jobb.
-
jacint78
addikt
-
apatyas
Korrektor
Bírom ezeket a bemutató videókat (/nem).
Ha valóban azt mutatnák, amit kellene, akkor én a vacak tft monitoromon semmi de semmi különbséget nem kellene, hogy lássak a jobb és rosszabb technológia között. És mégis látok, pedig az én monitorom nem képes ezeket megjeleníteni. Nos akkor, hol is az igazság?
Ezek mind csak illusztrációk. (nem vonom kétségbe, hogy a termék tudja amiről szó van, de amit én nézek, az valami más) -
lenox
veterán
Mivel tamogatja a kijelzomotor a rec2020-at? Szerintem ha rgb-t ad ki, akkor tok mindegy neki, hogy mik a primaryk, ha pedig yuv-t, akkor meg eddig is customizalhato volt a matrix amit hasznalt, de mast mondok, eddig is voltak szinprofilok, kb. mindegy volt nekik, hogy milyen szinterbe kell konvertalni, mert matrixot, 1d es 3d lutot eddig is tudtak nem? Az erdekes a 10 bit tamogatasa a framebufferben es a hdmi kimeneten.
-
#16939776
törölt tag
-
derive
senior tag
Pl az, hogy egy pixel 256 vagy 1024 erteket vehet fel, az utobbihoz nagyobb szamokat (8bit >> 10 bit) kell kuldeni es fogadni. Persze a HDR elonyehez megfelelo tartalom is kell, egy agyontomoritett youtube videoban nem latsz kulonbseget. Jatekok reszerol konnyu implementalni, mert ugyis mindent floatban szamol.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
Átírtam a PQ-t.
Az, hogy hol ad különbséget mindegy. Ezek technikai leírások. A gyakorlat majd H2-ben kiderül.
(#21) jacint78: A kártyának a számítás szempontjából igazából semmit. Maga a kijelző fogad másfajta jelet, amit a kompatibilis kijelzőmotor biztosít. Nagyjából ennyi. Persze ehhez majd kompatibilis natív tartalom is kell (HDR10 Media Profile).
-
-
jacint78
addikt
Valaki magyarázza már el nekem, hogy mit kell ezen a kártyának dolgoznia? Én szimplán alacsonyabb gammát és jobb kontrasztot látok, az utóbbihoz egyszerűen olyan kijelző kell, a gamma beállítás kérdése a kijelzőhöz illesztve. Nyílván nem LG IPS-en, hanem OLED-en prezentálták a videóban a képet, ha a kijelző nem képes rá, akkor úgyis bukik az egész. Nem értem ezt a HDR dolgot, pláne azt, hogy mi köze van ennek a kijelzőmotorhoz, valaki magyarázza el ezt nekem legyen szíves. Mondják, hogy ehhez olyan "nyersanyag" is kell, tehát a filmnek is HDR-esnek kell lennie (vagy játéknak), akkor mi dolga a kijelzőmotornak?
-
Az AMD szerint az összes érkező, új generációs Radeon képes majd a HDR kijelzők megfelelő kezelésére, de a végrehajtott fejlesztéseket visszaültették pár meglévő lapka új steppingre épülő verziójába. Emiatt a ma elérhető Radeon R9 300-as sorozat egy új meghajtóval támogatni fogja a HDR-es kijelzőket. Sajnos a régebbi steppingre épülő lapkák kijelzőmotorjából hiányzik a HDR-hez szükséges tudás, így a támogatást ezeknél nem lehet megoldani.
Ez nagyon béna duma. A funkció ott van a GPU-kban, de van, amin engedélyezik, van, amin nem. Vagy pedig ez nem is akkora változtatás a GPU felépítésében, mint gondolnánk, ezért "merik" stepping váltással meglépni.
-
#18
Scholes9
nagyúr
FollowTheORI
#16
Scholes9
nagyúr
válasz
FollowTheORI
#16
üzenetére
Szerintem igen látványos volt ez a videó
Nekem tetszett, hajrá AMD 
-
lenox
veterán
illetve a kontrasztarányuk megfelel az SMPTE 2084-as szabványnak, amelyre HDR EOTF vagy PQ EOTF formátumként szokás utalni
Ez kicsit furan hangzik igy. A SMPTE 2084 az magat a PQ curve-ot illetve annak kulonbozo bitmelysegu verzioit definialja, aminek amugy a teteje 10000 cd/m2-nel van, tehat nyilvan egyik monitor sem felel meg neki, illetve az alja meg 0-nal van, tehat nem erdemes a kontrasztaranyrol beszelni. Sokkal inkabb arrol van szo, hogy ezek a kijelzok rendelkeznek olyan uzemmoddal, amikor PQ-t fogadnak a bemenetukon a szokasos jelek helyett, illetve legalabb 10 bit HDMI-t tudnak fogadni, es megfelelo signaling eseten bevaltani ebben a PQ uzemmodba.
egyébként a HDR kijelzők még mindig csak az emberi látás 75,8%-át fedik le
Errol is erdemes egy szot vesztegetni, ez gondolom igaz, de a valosag meg az, hogy hacsak nem valami lezer/neon tulszaturalt valamit nez az ember, hanem valos kepet, akkor kb. senki nem fogja tudni megmondani, hogy az adott kep p3-ra van-e szukitve, vagy nem. Meg amugy tobben ugy csinalnak HDR anyagot, hogy a Rec2020 tartomanyon belul maga a kepinformacio P3-ra van szukitve.
-
#16
FollowTheORI
nagyúr
Végre valami ami tényleg előrelépés... egy ilyen HDR 4k monitort elfogadnék olyan 27 coll körül...
(Meg persze egy min. 60-65 collos tévét is mellé a nappaliba. Talán 2-3 éven belül.
) -
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
#85552128
#14
üzenetére
Mivel a kijelzőmotor specifikációi nem nyilvánosak, így nem tudhatjuk, hogy mik a limitációk. De mivel az AMD a 4K-t eleve csak a Tonga, az Antigua és a Fiji lapkákra garantálja, így ebből nincs igazából gond.
Azért alkalmaz az NV DSR 22-tap guassian blurt, hogy széles spektrumú legyen a skálázás. Az AMD inkább direkt felbontásokra optimalizál, és nagyon spefikus shaderek futnak, hogy ne legyen képelmosás. Egyik megoldás sem rossz, jóformán csak egy döntés kérdése, és semmiféle technikai akadálya nincs annak, hogy az NV lemásolja az AMD, míg az AMD az NV rendszerét. Ez felfogásbeli különbség inkább.
-
#85552128
törölt tag
Én ugyan nem félek semmitől főleg nem az nV megoldása miatt. Csak megemlítettem, hogy akkor nem kis kavarodás van a témában és így semmi akadálya nem lenne a 4K VSR illetve custom VSR felbontások engedélyezésének egy 290/390 szintű kártyán. A DSR elmosása (DSR simaság) meg állítható driverből ha valakinek nem tetszene, de úgy őszintén az egész DSR sokkal jobban van megoldva és jobban konfigurálható mint az AMD megoldása a fix felbontásokkal...
-
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
#85552128
#12
üzenetére
Utólag kiderült, hogy szoftveresben fut az is. Azt nem tudni, hogy miért, de látszik, ahogy a shaderek elindulnak az ALU-kon. Persze az is látszik, hogy kevesebb shadert futtat, mint a régi rendszer, talán valamennyi számítás le fut hardveresen, de nem mind. A Tonga és a 300-as sorozattól már egyetlen shader sem fut a VSR-nél.
A szoftveres skálázás egyébként ugyanolyan jó eredményt ad, csak egy picit terheli a shader processzorokat. Az NV DSR elmosása miatt félsz a szoftveres skálázástól, akkor leírom, hogy nem a szoftveres skálázás mossa el a képet, hanem az algoritmus. Meg lehetne csinálni olyanra is, hogy ne legyen rajta olyan erős guassian blur. Ez egyszerűen csak döntés kérdése. Az Nv szerint az erős guassian blur kell, míg az AMD szerint nem.
-
#85552128
törölt tag
Eredeti kérdés: "Viszont továbbra sem értem a 285 miért tud 3840x2160-ról 1920x1080-ra vsr-t, a 290ek meg nem."
Válasz tőled: link
Mert az AMD a VSR aktuális verziójában a hardveres skálázókat használja, így a 4K-hoz szükség van a Tonga skálázójára. Míg a Hawaii skálázója nem olyan modern. A többi hardver azért nincs még támogatva, mert azok szoftveres skálázót kapnak, mint amit az NV használ a DSR-nél.Itt még a Hawaiinak hardveres skálázója volt, csak nem olyan "modern"...
Ha viszont szoftveres a skálázás akkor érthető miért sikerült feloldani driver moddal nagyobb felbontásokat is, bár azt nem hogy az AMD miért nem engedélyezi alapból mikor nyilvánvalóan működnek.
És az sem lepne meg ha majd a "véletlenül" 390X-re biosz flashelt 290X-eken is elérhetővé válnának a cikkben említett featurék. Már ha a 380-on kívül más is megkapja... -
Abu85
HÁZIGAZDA
válasz
#85552128
#10
üzenetére
A 4K-hoz újra kell tervezni a lapkát egy vadiúj kijelzőmotorral. Van olyan módosítás, amihez egy steppingváltás nem elég. Az újratervezéssel az a baj, hogy sok dolgot elölről kell kezdeni, hogy a termék tömegesen gyártható legyen. Akár a blokkokat is át kell alakítani, stb. Az egyszerű, újratervezést nem igénylő módosítások beleférnek.
A Hawaii-ban nincsen hardveres skálázó. Ennek a Grenada verziója viszont kapott. Ugyanahhoz az eredményhez sok útból el lehet jutni.
-
#85552128
törölt tag
Legutóbb még az volt (ha jól emlékszem pont te is mondtad...), hogy azért nem tud a 290X 4K VSR-t mert hardveres a skálázás és a kijelzőmotor csak ennyit bír. De a 390X sem tud 4K skálázást szóval mi is az épp aktuális magyarázat ?
Vagy higgyük el, hogy az AMD frissítette a kijelzőmotort a 4K VSR-t "kifelejtette" mondjuk a 390-ből úgy, hogy a butább 380 képes rá, de helyette berakott egy olyan funkciót ami még majd egy évig nem lesz elérhető ? Seems legit...
A 290X-en is ugyanúgy hardveres skálázás van mint a 390X-nél épp ugyanarra is képesek VSR tekintetében.
-
Abu85
HÁZIGAZDA
A kijelzőmotor frissebb. Ettől függ a HDR támogatása.
A VSR sem ugyanaz. A 290-nél szoftveres a skálázás, míg a 390-nél hardveres. Ez is a kijelzőmotor miatt lett ilyen. Szerintem a 200-as sorozatból egyedül a Tonga esetében lehet reménykedni.
A GCN verzió egyébként nem számít. A kijelzőmotor a döntő tényező. Akár a GCN első verzióba is belerakhatnak egy új kijelzőmotort. -
#85552128
törölt tag
Minden szempontból (clock to clock teljesítmény, DXVA, VSR képességek, fogyasztás stb.) ugyanazt tudják az átnevezett GPU-k mint az eredeti példány csak valamelyik mellé több VRAM került.
380/X lehet, hogy megkapja mert GCN 1.2-es, de akkor a 285-nek is tudnia kéne szóval hardverileg nincs különbség max ha szoftveresen nincs 1-2 dolog engedélyezve a régebbi szériákra.
De az R200-as kártyák mindegyike R300-á tehető egy biosz flashel.Kb. minden nagyobb techoldalon lemerik írni, hogy rebrandokról van szó csak itt kell szépíteni a dolgokon. Vajon miért
. De filmek/sorozatok mind olyan kameraval keszulnek, amik sokkal nagyobb gamutot tudnak, mint a rec709.
)
Új hozzászólás Aktív témák
- BESZÁMÍTÁS! Acer KG251QF 24 144Hz FHD TN 1ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- Üzleti Monitorok (Led, HD, FullHD)
- LG (34GS95QE-B) 34" UWQHD 240HZ OLED GAMER MONITOR ! AKCIÓ!
- LG (27UQ850V) 4K UHD GAMER MONITOR ! AKCIÓ
- LG UltraGear 45GS95QE-B OELD Monitor! 3440x1440 / 240Hz / 0.03ms / G-Sync / FreeSync! BeszámítOK
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 mini 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3398, 94% Akkumulátor
- Acer Nitro V 15 Laptop i5-13420H 8 GB RAM 512 GB SSD, RTX 4050 Dobozos, 3 ÉV GARANCIA
- KERESEK: Poly Voyager 4320 M UC USB-C 218478-02M Part number: 77Z30AA
- HIBÁTLAN iPhone 13 mini 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3287
- REFURBISHED és ÚJ - HP Thunderbolt Dock G2 230W docking station (3TR87AA)
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest